Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-22 / 300. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Szívük fölött az új tagsági könyv

Siker koronázta a Lenin Kohászati Miivek dolgozóinak munkaversenyét: a gyár teljesítette 1857 évi tervét

I miskolci zenei napok összegezése

Xlll. évfolyam 300. szám

Ära 60 f i 11 ér

1957 december 22, vasárnap

V.

1 jorraiaisi nsikás-paraszt karmáiy intézkedései ■iideakn megfelelnek az ország, a nép érdekeinek, az általános emberi jogoknak

Befejeződött az országgyűlés decemberi ülésszaka

Az országgyűlés szombati ülését Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

\

Dr. Szénási Géza legfelsőbb ügyész beszámolója

hogy a langyos légkör megteremtése az ellenségnek kedvezne, számukra teremt nyugalmas életet, tehát fokozottabb működési lehetőséget. Ezt a kedvezményt pedig nem adjuk meg nekik.

A rend helyreállításánál hathatós eszköznek bizonyult a közbiztonsági őrizet is, amelyről a kormány változatlan véleménye az, hogy nem tekinti alapintézménynek, hanem olyan átmeneti kényszerintézkedés ez, amely az ország társadalmi rendjének erősítését segíti. Az országban egy közbiztonsági tábor működik.

A társadalmi tulajdon védelméért

— Az ellenforradalom idején komoly támadás érte népköztársaságunk gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont, amelynek megfelelő védelme érdekében még nagyon sok a tennivaló. Ezek egyrésze bűnüldöző apparátusunkra és bíróságainkra hárul, a többi része azonban állami, gazdasági és társadalmi szerveinkre, így elrendelem, hogy az ügyészségek havonként a rendőrség illetékes szer-^ veivel együtt elemezzék az elkövetett bűncselekmények vizsgálata során, hogy milyen ellenőrzési, illetőleg szervezeti hibák teszik vagy tették lehetővé a társadalmi tulajdon elleni bűnözést. Utasítást kaptak az ügyészek, hogy a már ítélettel befejezett bűnügyek nyomán utólag ellenőrizzék, vajon az érdekelt vállalat, vagy szerv az eset tanulságaként a kötelező intézkedéseket mentette-e, hogy a további hasonló bűncselekmények elkövetését megakadályozzák. Mindazokkal szemben, akiknél e téren bűnös hanyagságot állapítunk meg, a büntető eljárás megindítása iránt az eddiginél szigorúbban fogok intézkedni.

Számítani lehet arra, hogy az éves mérlegbeszámolókban és a mérleg- beszámolók alapját képező leltárfelvétel során a törvénytelenül elhurcolt anyagok, vagy illetéktelenül felvett pénzösszegek elszámolására módot keresnek.

A veszély minimumra csökkentése érdekében az érdekelt tárcák figyelmét már most felhívtam a mérlegbeszámolók gondos előkészítésére, és a komoly ellenőrzésre.

Fontos feladat, hogy az ellenséges, vagy általuk javíthatatlanul fertőzött elemeket fokozatosan kiszorítsák a közélet és a gazdasági élet pozícióiból, mindenekelőtt a fontosabb helyekről — még pedig tekintet nélkül arra, hogy ma már a rend ereje szíves magatartást vált ki belőlük. A polgárság élősdi része, amely nem tud. vagy nem is akar munkarészt vállalni a munkásosztály társadalmának építésében, olyan légkört teremt, amelyben erény a mánakélés, virtus a huligánság, világnézet a ciA panaszok kivizsgálás

Az ellenforradalmi demagógia egyik kedvenc jelszava volt a törvénysértések emlegetése — folytatta. A vizsgálatok befejezése után kiderült, hogy a korábbi ügyek túlnyomó többsége magalapozott volt és törvényes volt az eljárás maga is. 1957 novemberig a legfőbb ügyészség — a múlt évi beszámolóban megjelölt számokon felül — 3012 olyan politikai, elítélt ügyét vizsgálta meg, akiket tavaly október előtt ítéltek el. A vizsgálatok során csupán 399 személy esetében tettem előterjesztést teljes rehabilitációra — mondotta dr. Szénási Géza —, mert a többi esetben az újabb vizsgálat is törveLétszáma december 20-án ezemyole- százhatvankilenc fő volt, akik között közveszélyes munkakerülők és hasonló elemek egynegyed részt képviselnek.

Szükségesnek tartom a közbiztonsági őrizet intézményét átmenetileg a gazdasági élet parazitái elleni küzdelemben is felhasználni. (Helyeslés. Taps.) Nem fordulhat elő, hogy ké- tesmultú és ennél még kétesebb jövedelmekkel rendelkező deklasszált, vagy kupeckedésből élő személyek pusztán napi sétálgatással olyan ösz- szegek és értékek birtokába jussanak, amely kiáltóan szemben áll a szocialista jövedelem alapelveivel.

De itt hívom fel a figyelmet arra is, hogy mind a közbiztonsági, mind a büntető ügyekben nagy súlyt helyezek az alaptalanul jelentgetők, rágalmazók felelősségrevonására (helyeslés).

Már korábban utasítottuk az ügyészséget, hogy minden olyan ügyben, ahol a terhelt ártatlansága bebizonyosodik, köteleseik a rosszhiszemű, vagy gondatlan feljelentővel, tanúval szemben bűnvádi kezdeményezést tenni.

nizmus és mindehhez eszköz a gátlástalan fosztogatás.

A közerkölcs lazulása az ellenforradalom »eredményei« jcözé tartozik. Fennmaradásának oka az igazgatók és az ellenőrzésre hivatottak közönye, és bűnös gyengesége. Az a tapasztalat, hogy az üzemi lopások, a korrupció, vesztegetés jelentős részét a rendőrség fedezi fel, holott, ha az igazgató, a főkönyvelő, és a felettes hatóság erre figyelmet fordítana — mintahogy büntető jógi kötelessége —, a visszaélések zömét neki'kellene

feltárnia.;

...................

A

z üzemek, a vállalatok, az- állami gazdaságok stb. fosztogatása, osztálykérdés. Az utcai harcokból visz- szavonult és föld alá kényszerült ellenforradalom él és próbálkozik de- zorganizálmi termelésünket. Nem arról van szó, hogy minden tolvaj tettében az »ellenség kezét« keressük, mint a múltban, de vakság lenne teljesen elvetni ezt a nézetet és egyes közönséges bűncselekmények mögött is nem látni a politikumot.

A társadalmi tulajdon védelmének fokozása érdekében újra fel kell éleszteni a társadalmi bíráskodás intézményét.

Ezután elmondotta, hogy a kisiparosok és kiskereskedők egy része megengedhetetlen tevékenységet folytat. Az üzemekből ellopott anyag jórésze egyes kisiparosokhoz vándorolt. Számos kisiparos már attól sem riad vissza, hogy nyereségét és tőkeerejét bűncselekmények útján növelje. Spekulációs tevékenységgel találkozunk egyes szövetkezetekben is. Az ügyészség megkezdte és eredményesen folytatja az ilyen jellegű spekulációs tevékenység felmérését és fokozza a tervszerű bűnüldözési harcot. A spekuláció miatt megvádolt személyek száma az első negyedévvel szemben a harmadik negyedévben háromszorosára emelkedett. Ismertette azt is, hogy az ország közbiztonsága általában kedvezően alakul, jelenleg a teljes konszolidáció képét mutatja, s a helyzet további javulása válható.

a törvényes kötelesség

nyesnek találta a lefolytatott eljárásokat. Ezzel a felülvizsgálat befejeződött, az elmúlt évek hibái közül az egyik legsúlyosabbat elhárítottuk az útból, bebizonyítva, hogy voltak ugyan törvénysértések, de távolról sem olyan mértékben, mint amilyenre azt az ellenségeink felnagyították.

A fiatalkorúak ügyeivel foglalkozva megállapította, hogy ez változatlanul az egyik legfontosabb területe az ügyészi munkának. Beszélt a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos kérdésekről is, s hangsúlyozta, hogy az ügyészségek általában arra törekedtek, hogy a termelőszövetkezetekből az ellenforradalom idején

Az ülés első napirendi pontja dr. Szénási Géza, a legfelsőbb ügyész beszámolója volt. Dr. Szénási Géza ismertette, milyen eredményeket értek el az ellenforradalom büntető eszközökkel való felszámolásában. Mindenekelőtt az ellenforradalmi bűncselekményekből nyert tapasztalatokról szólít. A rágaim.a*zók és hazu- dozóik népköztársaságunk elleni gyűlöletüktől vezérelve úgy kívánták feltüntetni a múlt évi ellenforradalmat, mint a dolgozók felkelését népi rendszerünk ellen és mint »szabad- sághősök«-et a terrorista gyilkosokat és a közönséges bűnözőket. A Budapesten kitört ellenforradalom hírére nyomban akcióba léptek a reakció legaktívabb elemei és mozgósították a volt csendőröket, tőkéseket, kuiá- kokat. Ideiglenes »nemzeti bizottságok«, majd úgynevezett, »forradalmi bizottságok« létesítésével frontális támadást indítottak mindenekelőtt a párt, a bűnüldöző szervek és a tanácsi apparátus szétzúzására.

A »-forradalmi bizottságok« az ellenforradalom gyűjtőihelyei és hatékony eszközei voltak. Jellemző, hogy például a Szolnok megyei »forradalmi tanácsokban« 322 kulak, 112 csendőr, 128 horthysta katonatiszt, 100 volt nyilas és 123 volt tőkés vett részt a többi közt. A munkástanácsokban is döntő szerephez jutottak a reakciós és deklasszált elemek. Például Borsod megye 46 legfontosabb üzeme munkástanácsaiban 15 horthysta tiszt, három elítélt, négy közönséges bűnöző és négy volt nyilas páríszolgálatos foglalt helyet. A Nyugaton égig dicsőített »szabadság- harcosok« egy része az említett fasisztákból és osztályellenségből tevődik ki. Másrészük pedig börtönökből kiszabadult rabokból és többszörösen rovottmultú bűnözőkből áll, ugyanis az ellenforradalom idején 16.518 jogerősen elítélt rab került ki a börtönökből, akik közül 13.000 volt közönséges bűnöző.

Ezek az adatok isi megvilágítják a becsületes emberek előtt nálunk is és külföldön is, hogy kik is játszottak vezető szerepet a tavaly októberi ellenforradalomban és hogy festenek az úgynevezett »szabadság- hősök«.

Ezután részletesen ismertette, hogyan indult meg az ellenforradalom felszámolása büntetőeszközökkel. Megemlékezett a 'karhatalmi alakulatok és a rendőri szervek áldozatos munkájáról: fegyverrel a kézben védték ia proletárhatalmat, visszaszorították az ellen- forradalom maradványainak mozgolódását.

Másrészt őrizetbe vették az ellenforradalmi bűncselekménnyel gyanúsított személyeket. Az utóbbi különösen. azért volt sürgető, mert a bűnösök gyorsan igyekeztek »kereket oldani«, az ország nyugati határán.

— Az ellenforradalmi bűncselekményeket elkövetők elleni eljárások még nem fejeződtek be — hangsúlyozta és hozzátette: — ha évek múlva kerül is elő valamilyen ellenfor- radalmi gyilkos, vagy bandita, érdeme szerint kell rá lesújtani. Válto- ‘zatlan feladat, hogy az ellenséges .osztályhelyzetű bűnöző elemekkel szemben a jogi alapon nyugvó maximális szigor érvényesüljön, a kis bűnt elkövető dolgozó kategóriával szemben pedig a konszolidáció növekedésével az enyhébb elbírálás, akár az eljárás megszüntetése is.

Az igazságszolgáltatásban dolgozók figyelmét felhívta a „béküljíink «neg” szirénhangokra, s hangoztatta,

elhurcolt vagyontárgyakat az érdekeltek visszaadják, illetve a kárt megtérítsék.

Ezután az állampolgárok részéről benyújtott panaszok elintézéséről tájékoztatta az országgyűlést.

Az ügyészség továbbra is törvényes kötelességének tartja a panaszok kivizsgálását. Bármely állampolgár bátran felkeresheti panaszával az ügyészt.

A főfeladat: elsősorban a mosx elkövetett törvénysértésekkel szembeni fellépés és nem az egy évnél régebben hozott és sérelmesnek talált intézkedésekkel kapcsolatos, panaszok átvizsgálása.

Az ügyészségeket egyébként kétféle panasz-kategória foglalkoztatja leginkább: az egyik a lakás-, ya másik a munkaügyi panaszok. Szórványosan még ma is tapasztalható — mondotta ezzel kapcsolatban —, hogy egyesek joggyakorlatnak értelmezve az ellenforradalom alatti lakásfoglalást, ma is arra vetemednek, hogy az üressé vált lakásról letörve a hatósági zárt, behatolnak oda. Ezzel a banditizmussal szemben nincs helye semmiféle türelemnek és elnézésnek, a rendőrség tehát akkor jár el helyesen, ha a lakást az ilyen Önkényes elfoglalóktól rövid úton. megtisztítja és a tetteseket letartóztatja.

A munkaügyi panaszok két fő irányt mutatnak: Az eheníorradalom törvénytelen intézkedéseinek hatálytalanításáról, megsemm isítésé ről van szó egyik esetben amikor isi a párthoz, népi demckrációnkhoz hű dolgozókat bocsátottak el.

A másik az úgynevezett túllendü- lés volt, amikor is olyan esetekben kellett az ügyészeknek közbelépni, amikor megtévedt, félrevezetett, de egyébként jóhiszemű dolgozókat távolítottak el. Jelentkezett olyan túlzó nézet is, hogy a politikai okból valamilyenállás betöltésére alkalmatlanná vált és emiatt elbocsátott személyeket másutt sem alkalmaztak. E téves és az alkotmánnyal is szemben álló törvénytelen álláspont megszüntetésére a munkaügyi miniszter már

megtette a szükséges intézkedéseket az érdekelt tárcáknál.

A begyűjtési rendszer megszüntetése különös jelentőségűvé tette a termelési szerződések területéin a termelési és szerződési fegyelem helyreállítását s az ügyészségek e téren is fontos feladatot végezhetnek. Szót emelt az engedély nélküli gyakori fakivágások, falopások ellen is. A fapusztításra kiszabható büntetés csekély ahhoz a kárhoz képest,, amelyet az ilyen bűnös okoz. . Az ügyészség ezért arra törekszik, hogy ne csak a büntetés teljes szigorát, de a népgazdaságnak okozott kár megtérítését is teljes mértékben szorgalmazza. Legyen nagyon drága a lopott, vagy az engedély nélkül, kivagdalt fa a bűnösnek.

— Következetesen megyünk előre

— folytatta ezután a legfőbb ügyész

— a párt által meghatározott vonalon, mert nagyon megtanultuk, hogy csak a határozott és következetes elvi álláspont ad erőt és csak az erő alkalmas a szövetségesek és a roikon- szenvezők vonzására, nemkülönben dz ellenséges elemek megfélemlítésére.

A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései mindenben megfeleltek az ország és a nép érdekelnek, valamint az általános emberi jogoknak. A forradalmi munkás-paraszt kormány egyetlen intézkedést sem tett, amely ne állhatná ki az objektív bírálatot.

— Ne mondják nekünk egyesek. fejezte be szavait —, hogy már egy év telt el az ellenforradalom óta. tehát enyhítsünk a megítélésen. Nem, az aktív ellenség megítélésén nem enyhítünk. Mi úgy mondjuk, hogy még csak egy év telt el a véres ellen- forradalom óta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat szíveskedjenek elfogadni! (Nagy taps.)

Az országgyűlés a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd meghallgatta dr. Domokos József, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját.

Dr. Domokos József a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója

Domokos József bevezetőben az ellenforradalmi eseményekkel foglalkozott. Ismertette, hogyan segítette az ellenforradalmat követő időszakban a bírák helyes állásfoglalását, a helyes ítélkezés kialakítását a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma.

— A büntetések kiszabásánál a bírói gyakorlatot irányító egyik legfőbb elv az — mondotta —, hogy alapvetően meg kell különböztetni a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetőit, kezdeményezőit, országos irányítóit, a külföldi szervezetek ügynökeit, a gyilkosokat, a börtönökből szabadult huligán elemeket azoktól a megtévedt dolgozóktól, akik nem követtek el súlyos bűncselekményt. Az előbbieknél a kérlelhetetlen szigor, az utóbbiaknál a nevelő hatású büntetés az indokolt.

Ezután statisztikai adatokkal ismertette a Legfelsőbb Bíróság munkáját. November 30-ig Összesen 1.717 ellenforradalmi tárgyú bűnügy érkezett hozzájuk, ebből ugyanaddig az ideig 1.432 ügyet fejeztek be. A befejezett ellenforradalmi bűnügyek közül 70-et a gyorsított eljárással működő tanácsok, 200-at a népbírósági tanácsok, 1.162-őt pedig a rendes tanácsok tárgyaltak.

A szocialista törvényességnek minden vonalon érezhető jelentős megszilárdulása biztos záloga annak, hogy a régebbi években előfordult törvénysértéseket egyszersmindénkorra kiűztük népköztársaságunk jogéletéből.

Ezután a szocialista törvényesség biztosításának sajátos eszközéről, a törvényesség érdekében emelhető óvás intézményéről szólt;

— A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése ez év áprilisában irányelvként kimondotta, hogy törvényességi óvás’ emelésének még a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozata ellen is helye lehet.

Ismertette a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának elvi irányító munkáját is. A polgári kollégium központi feladatának tekintette, hogy a polgári ítélkezés területén helyreállítsa az ellenforradalom által meg., zavart rendet, segítse a népi hatalom megszilárdítását, a múlt hibáinak felszámolását, a társadalmi és a termelési viszonyok fejlődését a párt által megjelölt irányban és nem utolsó sorban az ellenforradalom során keletkezett károk megtérítését;

A beszámolási időszakban — mondotta -- a Legfelsőbb Bíróság két polgári jogi elvi döntést hozott. A XIV* számú elvi döntés a társadalmi tulaj dón megszilárdítása és fokozott védelme érdekében felállítja az állam tulajdonjogának védelmét a termelőeszközök tekintetében. A XV; számú elvi döntés pedig semmisnek nyilvánítja az állam megkárosítására vagy gazdasági célkitűzéseinek megkerülésére irányuló szerződéseket.

Alkotmányunk minden állampolgárnak jogot ad arra, hogy bármely bíróság esetleges törvénysértő ítéletére felhívja a Legfelsőbb Bíróság elnökének, vagy a legfőbb ügyésznek a figyelmét.

Erről a helyről is arra kérem dolgozó társaimat, hogy e jogukat tekintsék kötelességüknek és ezzel is segítsék szocialista igazságszolgáltatásiunkat. Kérem az országgyűlést,

(Folytatás a Z. oldatot^