Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-22 / 300. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szívük fölött az új tagsági könyv Siker koronázta a Lenin Kohászati Miivek dolgozóinak munkaversenyét: a gyár teljesítette 1857 évi tervét I miskolci zenei napok összegezése Xlll. évfolyam 300. szám Ära 60 f i 11 ér 1957 december 22, vasárnap V. 1 jorraiaisi nsikás-paraszt karmáiy intézkedései ■iideakn megfelelnek az ország, a nép érdekeinek, az általános emberi jogoknak Befejeződött az országgyűlés decemberi ülésszaka Az országgyűlés szombati ülését Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Ár­pád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. \ Dr. Szénási Géza legfelsőbb ügyész beszámolója hogy a langyos légkör megteremtése az ellenségnek kedvezne, számukra teremt nyugalmas életet, tehát foko­zottabb működési lehetőséget. Ezt a kedvezményt pedig nem adjuk meg nekik. A rend helyreállításánál hathatós eszköznek bizonyult a közbiztonsági őrizet is, amelyről a kormány válto­zatlan véleménye az, hogy nem te­kinti alapintézménynek, hanem olyan átmeneti kényszerintézkedés ez, amely az ország társadalmi rendjé­nek erősítését segíti. Az országban egy közbiztonsági tábor működik. A társadalmi tulajdon védelméért — Az ellenforradalom idején ko­moly támadás érte népköztársasá­gunk gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont, amelynek megfelelő védel­me érdekében még nagyon sok a tennivaló. Ezek egyrésze bűnüldöző apparátusunkra és bíróságainkra há­rul, a többi része azonban állami, gazdasági és társadalmi szerveinkre, így elrendelem, hogy az ügyészségek havonként a rendőrség illetékes szer-^ veivel együtt elemezzék az elköve­tett bűncselekmények vizsgálata so­rán, hogy milyen ellenőrzési, illető­leg szervezeti hibák teszik vagy tet­ték lehetővé a társadalmi tulajdon elleni bűnözést. Utasítást kaptak az ügyészek, hogy a már ítélettel befe­jezett bűnügyek nyomán utólag el­lenőrizzék, vajon az érdekelt válla­lat, vagy szerv az eset tanulságaként a kötelező intézkedéseket mentette-e, hogy a további hasonló bűncselek­mények elkövetését megakadályoz­zák. Mindazokkal szemben, akiknél e téren bűnös hanyagságot állapí­tunk meg, a büntető eljárás megin­dítása iránt az eddiginél szigorúbban fogok intézkedni. Számítani lehet arra, hogy az éves mérlegbeszámolókban és a mérleg- beszámolók alapját képező leltárfel­vétel során a törvénytelenül elhur­colt anyagok, vagy illetéktelenül fel­vett pénzösszegek elszámolására mó­dot keresnek. A veszély minimumra csökkentése érdekében az érdekelt tárcák figyel­mét már most felhívtam a mérlegbe­számolók gondos előkészítésére, és a komoly ellenőrzésre. Fontos feladat, hogy az ellenséges, vagy általuk javíthatatlanul fertőzött elemeket fokozatosan kiszorítsák a közélet és a gazdasági élet pozíciói­ból, mindenekelőtt a fontosabb he­lyekről — még pedig tekintet nélkül arra, hogy ma már a rend ereje szí­ves magatartást vált ki belőlük. A polgárság élősdi része, amely nem tud. vagy nem is akar munkarészt vállalni a munkásosztály társadal­mának építésében, olyan légkört te­remt, amelyben erény a mánakélés, virtus a huligánság, világnézet a ci­A panaszok kivizsgálás Az ellenforradalmi demagógia egyik kedvenc jelszava volt a tör­vénysértések emlegetése — folytatta. A vizsgálatok befejezése után kide­rült, hogy a korábbi ügyek túlnyomó többsége magalapozott volt és törvé­nyes volt az eljárás maga is. 1957 novemberig a legfőbb ügyészség — a múlt évi beszámolóban megjelölt számokon felül — 3012 olyan politi­kai, elítélt ügyét vizsgálta meg, aki­ket tavaly október előtt ítéltek el. A vizsgálatok során csupán 399 sze­mély esetében tettem előterjesztést teljes rehabilitációra — mondotta dr. Szénási Géza —, mert a többi esetben az újabb vizsgálat is törve­Létszáma december 20-án ezemyole- százhatvankilenc fő volt, akik között közveszélyes munkakerülők és ha­sonló elemek egynegyed részt képvi­selnek. Szükségesnek tartom a közbizton­sági őrizet intézményét átmenetileg a gazdasági élet parazitái elleni küz­delemben is felhasználni. (Helyeslés. Taps.) Nem fordulhat elő, hogy ké- tesmultú és ennél még kétesebb jö­vedelmekkel rendelkező deklasszált, vagy kupeckedésből élő személyek pusztán napi sétálgatással olyan ösz- szegek és értékek birtokába jussa­nak, amely kiáltóan szemben áll a szocialista jövedelem alapelveivel. De itt hívom fel a figyelmet arra is, hogy mind a közbiztonsági, mind a büntető ügyekben nagy súlyt he­lyezek az alaptalanul jelentgetők, rágalmazók felelősségrevonására (he­lyeslés). Már korábban utasítottuk az ügyészséget, hogy minden olyan ügyben, ahol a terhelt ártatlansága bebizonyo­sodik, köteleseik a rosszhiszemű, vagy gondatlan feljelentővel, ta­núval szemben bűnvádi kezde­ményezést tenni. nizmus és mindehhez eszköz a gát­lástalan fosztogatás. A közerkölcs lazulása az ellenfor­radalom »eredményei« jcözé tartozik. Fennmaradásának oka az igazgatók és az ellenőrzésre hivatottak közö­nye, és bűnös gyengesége. Az a ta­pasztalat, hogy az üzemi lopások, a korrupció, vesztegetés jelentős részét a rendőrség fedezi fel, holott, ha az igazgató, a főkönyvelő, és a felettes hatóság erre figyelmet fordítana — mintahogy büntető jógi kötelessége —, a visszaélések zömét neki'kellene feltárnia.; ................... A z üzemek, a vállalatok, az- állami gazdaságok stb. fosztogatása, osz­tálykérdés. Az utcai harcokból visz- szavonult és föld alá kényszerült el­lenforradalom él és próbálkozik de- zorganizálmi termelésünket. Nem ar­ról van szó, hogy minden tolvaj tet­tében az »ellenség kezét« keressük, mint a múltban, de vakság lenne tel­jesen elvetni ezt a nézetet és egyes közönséges bűncselekmények mögött is nem látni a politikumot. A társadalmi tulajdon védelmé­nek fokozása érdekében újra fel kell éleszteni a társadalmi bírás­kodás intézményét. Ezután elmondotta, hogy a kisipa­rosok és kiskereskedők egy része megengedhetetlen tevékenységet folytat. Az üzemekből ellopott anyag jórésze egyes kisiparosokhoz vándo­rolt. Számos kisiparos már attól sem riad vissza, hogy nyereségét és tőke­erejét bűncselekmények útján nö­velje. Spekulációs tevékenységgel találkozunk egyes szövetkezetekben is. Az ügyészség megkezdte és ered­ményesen folytatja az ilyen jellegű spekulációs tevékenység felmérését és fokozza a tervszerű bűnüldözési harcot. A spekuláció miatt megvá­dolt személyek száma az első ne­gyedévvel szemben a harmadik ne­gyedévben háromszorosára emelke­dett. Ismertette azt is, hogy az or­szág közbiztonsága általában ked­vezően alakul, jelenleg a teljes kon­szolidáció képét mutatja, s a helyzet további javulása válható. a törvényes kötelesség nyesnek találta a lefolytatott eljá­rásokat. Ezzel a felülvizsgálat befe­jeződött, az elmúlt évek hibái közül az egyik legsúlyosabbat elhárítottuk az útból, bebizonyítva, hogy voltak ugyan törvénysértések, de távolról sem olyan mértékben, mint amilyen­re azt az ellenségeink felnagyították. A fiatalkorúak ügyeivel foglal­kozva megállapította, hogy ez válto­zatlanul az egyik legfontosabb terü­lete az ügyészi munkának. Beszélt a termelőszövetkezetekkel kapcsola­tos kérdésekről is, s hangsúlyozta, hogy az ügyészségek általában arra törekedtek, hogy a termelőszövetke­zetekből az ellenforradalom idején Az ülés első napirendi pontja dr. Szénási Géza, a legfelsőbb ügyész beszámolója volt. Dr. Szénási Géza ismertette, milyen eredményeket ér­tek el az ellenforradalom büntető eszközökkel való felszámolásában. Mindenekelőtt az ellenforradalmi bűncselekményekből nyert tapaszta­latokról szólít. A rágaim.a*zók és hazu- dozóik népköztársaságunk elleni gyű­löletüktől vezérelve úgy kívánták feltüntetni a múlt évi ellenforradal­mat, mint a dolgozók felkelését népi rendszerünk ellen és mint »szabad- sághősök«-et a terrorista gyilkosokat és a közönséges bűnözőket. A Buda­pesten kitört ellenforradalom hírére nyomban akcióba léptek a reakció legaktívabb elemei és mozgósították a volt csendőröket, tőkéseket, kuiá- kokat. Ideiglenes »nemzeti bizottsá­gok«, majd úgynevezett, »forradalmi bizottságok« létesítésével frontális támadást indítottak mindenekelőtt a párt, a bűnüldöző szervek és a ta­nácsi apparátus szétzúzására. A »-forradalmi bizottságok« az el­lenforradalom gyűjtőihelyei és haté­kony eszközei voltak. Jellemző, hogy például a Szolnok megyei »forra­dalmi tanácsokban« 322 kulak, 112 csendőr, 128 horthysta katonatiszt, 100 volt nyilas és 123 volt tőkés vett részt a többi közt. A munkástaná­csokban is döntő szerephez jutottak a reakciós és deklasszált elemek. Például Borsod megye 46 legfonto­sabb üzeme munkástanácsaiban 15 horthysta tiszt, három elítélt, négy közönséges bűnöző és négy volt nyi­las páríszolgálatos foglalt helyet. A Nyugaton égig dicsőített »szabadság- harcosok« egy része az említett fa­sisztákból és osztályellenségből tevő­dik ki. Másrészük pedig börtönökből kiszabadult rabokból és többszörösen rovottmultú bűnözőkből áll, ugyanis az ellenforradalom idején 16.518 jog­erősen elítélt rab került ki a börtö­nökből, akik közül 13.000 volt közön­séges bűnöző. Ezek az adatok isi megvilágítják a becsületes emberek előtt nálunk is és külföldön is, hogy kik is játszot­tak vezető szerepet a tavaly októ­beri ellenforradalomban és hogy fes­tenek az úgynevezett »szabadság- hősök«. Ezután részletesen ismertette, ho­gyan indult meg az ellenforradalom felszámolása büntetőeszközökkel. Megemlékezett a 'karhatalmi ala­kulatok és a rendőri szervek ál­dozatos munkájáról: fegyverrel a kézben védték ia proletárhatal­mat, visszaszorították az ellen- forradalom maradványainak mozgolódását. Másrészt őrizetbe vették az ellenfor­radalmi bűncselekménnyel gyanúsí­tott személyeket. Az utóbbi különö­sen. azért volt sürgető, mert a bűnö­sök gyorsan igyekeztek »kereket ol­dani«, az ország nyugati határán. — Az ellenforradalmi bűncselek­ményeket elkövetők elleni eljárások még nem fejeződtek be — hangsú­lyozta és hozzátette: — ha évek múl­va kerül is elő valamilyen ellenfor- radalmi gyilkos, vagy bandita, érde­me szerint kell rá lesújtani. Válto- ‘zatlan feladat, hogy az ellenséges .osztályhelyzetű bűnöző elemekkel szemben a jogi alapon nyugvó maxi­mális szigor érvényesüljön, a kis bűnt elkövető dolgozó kategóriával szemben pedig a konszolidáció nö­vekedésével az enyhébb elbírálás, akár az eljárás megszüntetése is. Az igazságszolgáltatásban dolgozók figyelmét felhívta a „béküljíink «neg” szirénhangokra, s hangoztatta, elhurcolt vagyontárgyakat az érde­keltek visszaadják, illetve a kárt megtérítsék. Ezután az állampolgárok részéről benyújtott panaszok elintézéséről tá­jékoztatta az országgyűlést. Az ügyészség továbbra is törvé­nyes kötelességének tartja a pa­naszok kivizsgálását. Bármely állampolgár bátran felkeresheti panaszával az ügyészt. A főfeladat: elsősorban a mosx el­követett törvénysértésekkel szem­beni fellépés és nem az egy évnél ré­gebben hozott és sérelmesnek talált intézkedésekkel kapcsolatos, pana­szok átvizsgálása. Az ügyészségeket egyébként kétféle panasz-kategória foglalkoztatja leg­inkább: az egyik a lakás-, ya másik a munkaügyi panaszok. Szórványo­san még ma is tapasztalható — mon­dotta ezzel kapcsolatban —, hogy egyesek joggyakorlatnak értelmezve az ellenforradalom alatti lakásfogla­lást, ma is arra vetemednek, hogy az üressé vált lakásról letörve a ható­sági zárt, behatolnak oda. Ezzel a banditizmussal szemben nincs helye semmiféle türelemnek és elnézésnek, a rendőrség tehát akkor jár el helye­sen, ha a lakást az ilyen Önkényes elfoglalóktól rövid úton. megtisztítja és a tetteseket letartóztatja. A munkaügyi panaszok két fő irányt mutatnak: Az eheníorradalom törvénytelen intézkedéseinek hatály­talanításáról, megsemm isítésé ről van szó egyik esetben amikor isi a párthoz, népi demckrációnkhoz hű dolgozókat bocsátottak el. A másik az úgynevezett túllendü- lés volt, amikor is olyan esetekben kellett az ügyészeknek közbelépni, amikor megtévedt, félrevezetett, de egyébként jóhiszemű dolgozókat távo­lítottak el. Jelentkezett olyan túlzó nézet is, hogy a politikai okból vala­milyenállás betöltésére alkalmatlan­ná vált és emiatt elbocsátott szemé­lyeket másutt sem alkalmaztak. E té­ves és az alkotmánnyal is szemben álló törvénytelen álláspont megszün­tetésére a munkaügyi miniszter már megtette a szükséges intézkedéseket az érdekelt tárcáknál. A begyűjtési rendszer megszünte­tése különös jelentőségűvé tette a termelési szerződések területéin a termelési és szerződési fegyelem helyreállítását s az ügyészségek e téren is fontos feladatot végezhetnek. Szót emelt az engedély nélküli gyakori fakivágások, falopások ellen is. A fapusztításra kiszabható bün­tetés csekély ahhoz a kárhoz képest,, amelyet az ilyen bűnös okoz. . Az ügyészség ezért arra törekszik, hogy ne csak a büntetés teljes szigorát, de a népgazdaságnak okozott kár meg­térítését is teljes mértékben szorgal­mazza. Legyen nagyon drága a lo­pott, vagy az engedély nélkül, kivag­dalt fa a bűnösnek. — Következetesen megyünk előre — folytatta ezután a legfőbb ügyész — a párt által meghatározott vona­lon, mert nagyon megtanultuk, hogy csak a határozott és következetes el­vi álláspont ad erőt és csak az erő alkalmas a szövetségesek és a roikon- szenvezők vonzására, nemkülönben dz ellenséges elemek megfélemlíté­sére. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései minden­ben megfeleltek az ország és a nép érdekelnek, valamint az általános emberi jogoknak. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány egyetlen intézkedést sem tett, amely ne állhatná ki az ob­jektív bírálatot. — Ne mondják nekünk egyesek. fejezte be szavait —, hogy már egy év telt el az ellenforradalom óta. te­hát enyhítsünk a megítélésen. Nem, az aktív ellenség megítélésén nem enyhítünk. Mi úgy mondjuk, hogy még csak egy év telt el a véres ellen- forradalom óta. Kérem a tisztelt or­szággyűlést, hogy beszámolómat szí­veskedjenek elfogadni! (Nagy taps.) Az országgyűlés a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd meghallgatta dr. Domokos József, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molóját. Dr. Domokos József a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Domokos József bevezetőben az el­lenforradalmi eseményekkel foglal­kozott. Ismertette, hogyan segítette az ellenforradalmat követő időszak­ban a bírák helyes állásfoglalását, a helyes ítélkezés kialakítását a Leg­felsőbb Bíróság büntető kollégiuma. — A büntetések kiszabásánál a bí­rói gyakorlatot irányító egyik leg­főbb elv az — mondotta —, hogy alapvetően meg kell különböztetni a népi demokratikus államrend meg­döntésére irányuló mozgalom veze­tőit, kezdeményezőit, országos irányí­tóit, a külföldi szervezetek ügynö­keit, a gyilkosokat, a börtönökből szabadult huligán elemeket azoktól a megtévedt dolgozóktól, akik nem követtek el súlyos bűncselekményt. Az előbbieknél a kérlelhetetlen szi­gor, az utóbbiaknál a nevelő hatású büntetés az indokolt. Ezután statisztikai adatokkal is­mertette a Legfelsőbb Bíróság mun­káját. November 30-ig Összesen 1.717 ellenforradalmi tárgyú bűnügy érke­zett hozzájuk, ebből ugyanaddig az ideig 1.432 ügyet fejeztek be. A be­fejezett ellenforradalmi bűnügyek közül 70-et a gyorsított eljárással működő tanácsok, 200-at a népbíró­sági tanácsok, 1.162-őt pedig a rendes tanácsok tárgyaltak. A szocialista törvényességnek minden vonalon érezhető jelen­tős megszilárdulása biztos zá­loga annak, hogy a régebbi években előfordult törvénysérté­seket egyszersmindénkorra kiűz­tük népköztársaságunk jogéleté­ből. Ezután a szocialista törvényesség biztosításának sajátos eszközéről, a törvényesség érdekében emelhető óvás intézményéről szólt; — A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése ez év áprilisában irányelvként ki­mondotta, hogy törvényességi óvás’ emelésének még a Legfelsőbb Bíró­ság Elnökségi Tanácsának határozata ellen is helye lehet. Ismertette a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának elvi irányító munkáját is. A polgári kollégium központi feladatának tekintette, hogy a polgári ítélkezés területén helyre­állítsa az ellenforradalom által meg., zavart rendet, segítse a népi hata­lom megszilárdítását, a múlt hibái­nak felszámolását, a társadalmi és a termelési viszonyok fejlődését a párt által megjelölt irányban és nem utolsó sorban az ellenforradalom so­rán keletkezett károk megtérítését; A beszámolási időszakban — mon­dotta -- a Legfelsőbb Bíróság két pol­gári jogi elvi döntést hozott. A XIV* számú elvi döntés a társadalmi tu­laj dón megszilárdítása és fokozott védelme érdekében felállítja az ál­lam tulajdonjogának védelmét a termelőeszközök tekintetében. A XV; számú elvi döntés pedig semmisnek nyilvánítja az állam megkárosítá­sára vagy gazdasági célkitűzéseinek megkerülésére irányuló szerződése­ket. Alkotmányunk minden állam­polgárnak jogot ad arra, hogy bármely bíróság esetleges tör­vénysértő ítéletére felhívja a Legfelsőbb Bíróság elnökének, vagy a legfőbb ügyésznek a fi­gyelmét. Erről a helyről is arra kérem dol­gozó társaimat, hogy e jogukat te­kintsék kötelességüknek és ezzel is segítsék szocialista igazságszolgálta­tásiunkat. Kérem az országgyűlést, (Folytatás a Z. oldatot^

Next

/
Oldalképek
Tartalom