Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

Szombat, 1957. december 21. B8ZAKMA<?V 4 RORSZ AG s Elkészült az edelényi 390 lakásos úf bányász-lakótelep \jCjCUNÍ CAÖIUJ, tiőtt A 1956 DECEMBERÉBEN a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a párttal egyetértésben határozatba foglalta: A jövő évben tízezer bá­nyászházat kell építeni. Ebből Borsod megyében több mint 3 ezer építendő fel — szólt a kormány bányászlakás építkezési programja. 1957 tavaszán országszerte hozzá­kezdtek a nagy terv megvalósításá­hoz. Tízezer es tízezer építőmunkás, mérnök, kőműves, ács látott munká­hoz, hogy at év végére a tervből va­lóság legyen. Borsod megyében, a legnagyobb bányászház építkezés Edelény község mellett a közeli bá­nyaüzem szomszédságában kezdő­dött. A tervek szerint egy 390 lakás­ból álló közművesített új bányász la­kótelepet kellett felépíteni. Az új la­kótelep építését áprilisban a 21. sz Építőipari Vállalat kezdte meg. 1700 építőmunkás dolgozott hónapokon keresztül, hogy az építkezést határ­időre befejezzék. A nyár közepén már-már úgy látszott, nem sikerül eleget tenni a tervnek. A dolgozók azonban megfogadták, mindent elkö­vetnek, hogy az év végére a tervből valóság legyen. A határidő betartása érdekében a nehezebb munkát telje­sen gépesítették. A mintegy 80 ezer köbméter földet exkavátorok, szkré- perek és földgyaluk segítségével mozgatták meg. A csaknem húsz ki­lométer hosszúságú vízvezeték, vala­mint csatornahálózatot árokásó gé­pekkel készítették. Az építkezés so­rán mintegy 7 millió téglát falaztak be a serény munkáskezek. Az épít­kezés során mintegy 300 vagon ce­ment fogyott el. A dolgozók lelkes munkája végülis eredményre veze­tett. 1957 december 20-án büszkén jelenthették: 9 hónán alatt épült fel a Borsod megyei Edelény község mellett az országban elsőként 390 la­kásos’ közművesített új bányász la­kótelep. Az új bányász lakótelep 58 egyemeletes, valamint 43 földszintes egy szoba, hálófülkés, két- és három­szobás lakásból áll. Valamennyi lg- kás — a bányászok kívánságának megfelelően — lakókonyhás. A laká­sok 75 százaléka fürdőszobás. A la­kásokhoz 100—150 négyszögöles telek is tartozik, ahol a bányászok pihenő icfejükben kertészkedhetnek. AZ UJ BÁNYÁSZ LAKÓTELEP egészséges ivóvíz ellátását külön törpe-vízmű biztosítja, mely napon­ta 1000 köbméter vizet szolgáltat. A csatornázás során szennyvíztisztító és derítő-telepeket létesítettek. Az épí­tők a jó útról sem feledkeztek meg. A telepeket mintegy 4000 méter hosszúságú makadám út hálózza be, s a házak előtt betonjárda található. Az elkészült 390 lakásos új bányász­telep összes beruházási költsége a közművesítéssel, úthálózattal, vala­mint a villanyvilágítással együtt megközelíti az 50 millió forintot. A 390 lakásos új bányász lakóte­lep az országban elsőként készült el. Ez elsősorban az ott dolgozó elvtár­saknak köszönhető. Külön meg kell dicsérni Harm er Li pót főépítésveze- tőt, Bendzsák Sándor, Horváth Fe­renc építésvezetőket, Keviczki Gyu­la főművezetőt, akik fáradságot nem ismerve, éjt nappallá téve dolgoz­tak. A szép eredményt elősegítette Fenyőfaünnepséget rendez a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága A Hazafias Népfront Borsod me­gyei bizottsága évről-évre megemlé­kezik a fenyőfa ünnepéről. Az idén is lelJces munkával készülnek erre a napra. A hagyományos ünnepségre december 23-án délután kerül sor Miskolcon a szakszervezetek szék­házában. Az ünnepségen vendégül látják az ellenforradalmárok által meggyilkolt mártírok családtagjait és árváit, s értékes ajándékot osz­tanak ki közöttük.-ooo­A totó- és lottó-kirendeltségek nyitvatartási ideje karácsony előtt A karácsonyi ünnepek az idén a hét közepére esnek. Ezért a Sport­fogadási és Lottó Igazgatóság ren­delkezett a totó- és lottó-kirendeltsé­gek különleges üzemidejéről. December 22-én, »Aranyvasárnap-« vidéken reggel 9 órától 18 óráig áru­sát anak a totó- és lottó-kirendeltsé­gek. December 23-án, hétfőn, 24-én, kedden vidéken 17 óráig tartanak nyitva. December 25-én, karácsony első napján valamennyi totó- és lottó-ki­rendeltség zárva tart. —■■ ' -0OO­December 26-án, csütörtökön a bu­dapesti, a pécsi és a győri totó- és lottó-kirendeltségek reggel 9 órától 12 óráig tartanak nyitva. A szelvények féldolgozási menet­rendjében. a sorsolási időpontjában természetesen semmiféle változás nem lesz. A játékban csakis azok a szelvények vesznek részt, amelyek csütörtökön déli 12 óráig beérkeznek a Sportfogadási és Lottó Igazgató­sághoz. (MTI) Rendőrségi hírek Kun Julianna geleji és Krézser Margit sajóköri lakosok, többszörö­sen büntetett előéletű, foglalkozás­nélküli csavargók ez évben is több esetben besurrantak lakásokba s onnan sokezer forint értékű ruha­neműt elloptak. Mindkettőt tetten- érték és a rendőrség átadta őket az ügyészségnek. Nyeső József budapesti gépkocsi- vezető december 18-án a villamo­son ellopta Békési Lászlóné her­nádikaki és Fadgyas Bertalanná uj- csanálosi lakos pénztárcáját. A ka­lauz észrevette és a zsebtolvaj so­főrt átadta a rendőrségnek. Kiss László rakamazi lakos, al­kalmi munkás egyik éjszaka Rejtő Sándor miskolci fuvaros istállójá­ból egy pár lószerszámot ellopott. Amikor a lopott holmit értékesíteni akarta, a rendőrök elfogták és őri­zetbe vették. Mieitilékvéiletoii napokat rendeznek Borsod megye fco séféiben Borsod megye különböző vidékein számos olyan történelmi múltú épü­let: kastély, vár és templom, talál­ható — amelyeket műemlékké nyil­vánítottak. A szülőföld és a törté­nelmi emlékek megismertetésére a Hazafias Népfront gazdag tervet dol­gozott ki, s elhatározta, hogy a köz­ségekben műemlékvédelmi napokat rendez. Az elmúlt héten például Felsőva­dászon a XV—XVI. században épült Rákóczi-kastély történetéről, vala- mint a falu keletkezéséről tartottak előadást. A kastély, amelyben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem apja, Rákóczi Zsigmond született és meghalt, — ma a község általános is­kolája. Az értékes előadás után a dolgozók még sokáig együtt marad­tak és a népfront-bizottsággal közö­sen megbeszélték községük tovább; fejlesztésének kérdéseit. Elhatároz­ták, hogy a faluvillamosítást, a mű­velődési otthon építését és az utak rendezését társadalmi összefogással segítik. Számos család 400—500 fo­rintot is felajánlott a községfejlesz­tési alapra. A további műemlékvédelmi papo­kat Karcsán és Boldogkováralián rendezik meg, ahol a románstilű tem­plom, illetve a gótikus vár kelet­kezését és történetét ismertették. A Hazafias Népfront, a megyei idegenforgalmi hivatallal közösen tervbe vette azt is, hogy tavasszal műemlékjelző táblákat állít fel a tör­ténelmi múltú községek határában. Ezek turista útjelző táblákhoz lesznek hasonlók. így például a Tárcái köz­séghez vezető országúton a tábla tá­jékoztatja majd az idegeneket, hogy hány kilométerre és hol található meg Tárcái vezér sírja. Elhatározták azt is, hogy a tarcali tanácsházán tablókon helyezik el azokat a fény­képmásolatokat, amelyek a honfog­laláskori vezér sírjában talált tár­gyakról készültek. Értesítjük kedves vevőinket, hogy lerakatunk évvégi vagyon­megállapító leltárfelvételét 1958. január 2-8-ig tartja. A leltár ideje alatt rendeléseket a lerakat felvesz, ugyanakkor az árukiszállítás szünetel. Kérjük megrendeléseiket még a leltár megkezdése előtt lead-: ni szíveskedjenek, hogy a leltározás idején a zavartalan áru­ellátás biztosítva legyen. ÉSZAKMAGYARORSZAGI RÖVIKÖT NAGYKER. VÁLLALAT Yfasárnap este hangosan zokogó ’ nőre lettek figyelmesek a Nép­ikertben sétálók. Síró asszony rohant a fák között, meg-megállt, odaros- kadt egy fához, átölelte. Látszott, ha nem tenné, földre esne. A látványos­ságra összegyűltek a járókelők, vic­ces megjegyzések hangzottak: »bizto­san sokát ivott a mamuska ...-« Míg­nem két férfi félretolva a kíváncsis­kodókat, odasietett a vergődő asz- szonyhoz. Felemelték és bevitték a legközelebbi házba. Nem volt részeg. Vizes borogatás­sal a fején ott feküdt lecsendesedve az idegen lakásban. Fiatal volt — 30—34 év körüli. Egyszerűen, tisztán öltözve, mint más ezer és ezer mun­kásasszony. De a kontybái kibomló fekete haja, halványkreol bőre ci­gány származásra mutatott. A meg­tört asszony egy kedves női kéz sá- mogatása közben mesélte el történe­tét, s nagy-nagy szomorúságát: Zsófia, az öreg vályogvető Babaj- cigány hetedik lánya. Ott élt szülei­vel csupa-Lánytestvéreivel a zsúfolt cigányputriban. Esténként vidámak voltak, apjuk hegedült, ők pedig daloltak, táncoltak' a muzsikaszóra. Zsófi sosem vágyakozott másféle élet után. Talán nem is tudta — honnan is tudhatta volna —, milyen szép, értékes lehet az ember élete. így éltek testvérei, szülei és így éltek mind a falubeli cigánylányok, akik­kel nap, mint nap együtt taposta, dagasztotta az agyagos sarat. ITlőször akkor költözött a leikébe a kívánság, valamiféle jobb élet után, amikor találkozott mostani férjével. Egy építkezésnél ismerked­tek meg. Zsófi maltert, téglát hor­dott a kőműveseknek. Tizennégyen Wéber istvÁnné története jöttek el akkor dolgozni, falubeli cigánylányok és legények, a többi hamarosan szerteszéledt, ráúntak a munkára, ő maradt ott egyedül Ré­sze volt már ebben, a komoly, hall­gatag embernek. A kőművesnek fel­tűnt a szorgalmasan dolgozó kis cigányleány. Védelmébe vette őt, előtte nem is csúfolták soha, pedig egyébként sokat szenvedett társnői kegyetlenkedései miatt: — No füstös, bírod-e még? — kérdezgették tőle gonoszkodva. Egyszer azzal is meg­gyanúsították, hogy ellopta társnője pénzét. Wéber hitt neki. Később megkerült az igazi tolvaj és társnői szégyenkezve engesztelték, de ő‘ attól kezdve rajongó szeretettel nézett fel Wéber Istvánra. — Hogy miért is tud egy ilyen kis füstös szív annyira szeretni, — gon­dolta sokszor akis Zsófi. Igen, ekkor ébredt fel benne a vágy: jó lenne másnak lenni, hogy boldoggá tehesse azt a férfit, akinél nincs jobb talán az egész kerek világon. Ez a vágy élt benne akikor is, amikor már ré­gen István felesége volt. »öreg« fej­jel írni, olvasni tanult. Férje sokszor meglepte, amikor a szomszéd kisfiú­tól kölcsönvett ÁBC-s könyvet bön­gészte nagy igyekezettel.;; icsd lányuk alig múlt 2 eszten­dős, amikor, kilenc évvel ez­előtt mostani lakásukba költöztek. A fiatalasszony eleinte nagyon félt a szomszédaitól. — Csupa »úri-« nép — gondolta rémülten és napokig alig ( tSA lAMJLSÍGOh ) merte a lábát kitenni az udvarra. De a kis Marikának levegő kellett. Akarta vagy sem, meg kellett ismer­kedni velük. Szerencsére kiderült, hogy az öreg bérház lakói derék, jóravaló emberek voltak, akik ba­rátságosan fogadták az új jövevé­nyeket, a józan, komoly munkás­embert, a szerény, tiszta kis fiatal- asszonyt, kicsi lánykájukkal együtt. Az öregasszonyoknak különösen az tetszett, hogy Zsófi hálásan fogadott minden tanácsot. Hogy tudhatták volna, hogy az asszonynak legfőbb vágya megtanulni mindent, úgy ahogy azt a »magyar« asszonyok csi­nálják, hogy Istvánnak, Marikának soha sem kelljen szégyenkezni miatta. Büszke volt arra, hogy az utóbbi időben egyik-másik új asz- szony már hozzáfordult háztartási tanácsért. Észrevet ték-e a szomszé­dai, hogy ő cigány — nem tudta. Annyi bizonyos, hogy soha sem em­legették, így aztán lassan, az évek folyamán megnyugodott. Időnként azért felébredt léikében a félelem. Egyszer például, amikor vásárolni sietett a piacra, látta, hogy három fiú közrefog egy kis cigány- gyereket: »táncolj purdé«, mondták neki röhögve és csipkedték, lökdös- tók a kisfiút. Zsófinak az fájt a leg­jobban, hogy nem akadt felnőtt, aki odaszólt volna a gyere­keknek; — nem szép, amit csinál­tok. Még a rendőr is, aki arra járt elmosolyodott, a »vicc« láttán. Akkor ment oda ő és szólt nekik. Az egyik kamasz sértően kérdezte: »Mit védi a mocskos fajtáját?« Már messzire járt, amikor még mindig hallotta, a fiúk csúfolódó hangját: »cigány- naccsága!« Hazaérve, mint annyiszor tette, aggódva vizsgálgatta alvó kislánya arcát. Marika vörösbarna hajú, akár az apja, legfeljebb karcsú, izmos kis alakja emlékeztet édesanyjára. Nem, Marika nem cigány gyerek. Szé- gyelte nagyon maga előtt is, hogy olyan boldog ezért. Az utóbbi hónapokban egyszerre megváltozott minden. Marika lehangolt volt állandóan. Szinte nem lehetett ráismerni az egyébként ked­ves, vidám kislányra. Az iskolában is panaszkodtak rá. Elhanyagolja ’ a tanulást, szófogadatlan. Zsófi aggód­va figyelte, mi lehet a gyerekkel? Egy nap összekarmolt arccal jött haza. Hiába kérte, nem mondta meg neki ml történt vele? Másoktól tudta meg, hogy a házba nemrég költözött új lakó 8 éves fiával vere­kedett. Nem mondták meg neki miért, de anyai szíve megsúgta. Egyik délután észrevette, hogy kis­lánya erősen figyeli az arcát, amikor oda nézett, Marika hirtelen elkapta a tekintetét. Ettől kezdve csupa ag­godalom volt az ál finfcflu Vasárnapra Marika születésnapi uzsonnára volt hivatalos egyik is­kola társához. A kislány örült a mu­latságnak, anyja boldogan nézte a jókedvűen készülődő gyereket. Szén virágot vett a virágüzletben, csoko­ládét is készített, ne szégyenkezzen az ajándék miatt. Amikor elment utánanézett, nézte, amíg csak el nem tűnt a kapu mögött. Milyen szép nagy lány lett az ő Marikája. Da­lolt, miközben a vasárnapi ebéd nyo­mait takarította. Amikor csengettek, azt hitte férje jön haza, de Marika állt az ajtóban halálsápad tan, köszö­nés nélkül berohant a szobába, rá- dobta magát az ágyra és zokogott keservesen. — Marikám, kislányom mi van veled? Mi történt? Beszélj hát — kérlelte egyre, de a kislány hosszú ideig nem válaszolt. Majd egyszerre felugrott és sírva kiabált az any­jára: — Hagyjál engem! Te vagy az oka mindennek, mert te cigány vagy, azért csúfolnak engem is. — Nem a kislány kegyetlensége fájt neki ak­kor. a gyermekéért szenvedett. Mari­kát csúfolják, bántják és ő nem tudja megvédeni. Hát mégis hiába volt minden igyekezet. Akkor úgy érezte, ezt nem lehet elviselni, futni kell... a vonat alá, ki a világból. Ha ő nem lesz, akikor talán Marikát sem fogják bántani. jgy mesélte el életét Wéber Ist­ván sztahanovistá kőműves fe­lesége, akkor este a jószívű idegenek­nek. Azok pedig nekem mondták el felháborodva. Azokon, háborogtak, akik okai e család szenvedéseinek. De vajon kik ezek a lelketlen embe­rek. Elindultam, hogy megkeres««* őlaaL MAGYAR KLÁRA (Folytatjuk) szorítani, hiszen olyan szép. Délelőtt, tanulás közben is gyakran gondol rá. Iskolából hazafelé menet is a ki­rakatnál köt ki és otthon leckeírás közben is az motoszkál a fejében, hogyan lehetne övé a baba. Kicsi szive elszorul, ha arra gondol, hogy másé lesz. Volt már babája sok, de ilyen még nem. Pedig milyen szép lenne, ha ott ülne a karácsonyfa alatt. Elaltatná minden este, varrna neki szép ruhát, nagyon-nagyon sze­retné. Anyuka azt mondta, hogy csak a jó gyerekek kapnak kará­csonyra ilyen babát. A Télapó aján­dékozza nekik. A tanító néni me­sélte, hogy a Télapó öreg, nagy sza­kálla bácsi, nagyon szereti a gyere­keket, különösen a jólcat. És azt is mondta, hogy a gyerekek karácsony előtt írnak neki levelet és abban kér­nek ajándékot. Mi lenne, ha én is írnék? Kata felnevet. írok. Elő a kis füzetet, tolltartót, és egy borítékot is. Kata kishuga, az egy esztendős Zsuzsika ott ül mellette, ő is fog egy ceruzát, segít levelet írni. Együtt keresik a szavakat, gondolkoznak: mit írjanak, hogyan ,«• ha már meg­írták, a levél biztosan eljusson az ajándékozó Télapóhoz. A KIS CERUZA szalad a papíron, gömbölyödnek a betűk s Kata már odaálmgdja az alvóbabát a kará­csonyfa alá... K. R. 1 KARÁCSONY ELŐTTI hangulat­ban él az egész Kozák-család. A Szé- chenyi-utcai kislakásban a három kislány számolja a napokat, hányat kell aludni karácsony estig. A mama sütéshez vásárol mákot, diót, cukrot, apa fát aprít a pincében, az is a sütéshez kell. A boltba kellene sza­ladni s a mama keresi Katát, aki a maga hét évével már nagy lány­nak számít s a kisebb bevásárlást rá lehet bízni. De Kata nincs. Biztosan megint a babát nézi — mosolyodik el, s már indul is Katáért, mert mos­tanában csak ott lehet megtalálni. Baba, alvó baba. Barnafürtös, fe­hérszalagos, kékszemű, mosolygó baba. Ilyenről álmodott Kata titkon s most már a valóságban is ■ láthatja egyre sűrűbben. Az Állami Áruház vezetői, mintha csak neki akartak volna ötömet szerezni azzal, hogy a szomszédjukban rendezték be a Baba­házat. Ez a kirakat Kata boldogsá­gának forrása. Igazi kis játékbiroda­lom ez, de legfőbb ékessége az egyik sarokban üldögélő alvóbaba. Ennek 1a babának leghűségesebb bámuló ja > a hét éves, szöszi Kata. Korán régnél > kiugrik az ágyból s mielőtt iskolába \indul, elszalad a kirakathoz, meg- \nézi. ott van-e még a baba? Lehele­détől felmelegszik az üveg s mintha \a baba is vidámabban mosolyogna. )Szeretné megsimogatni, magához ra építésére. Az 1958. évi program' keretében már most megkezdték' újabb 28 lakás építését is. Ugyancsak^ jövőre tervezik a lakótelep kommu­nális létesítményeinek, a ryolctan-1 termes iskolának, a bölcsődének, az| emeletes bányász-üzletháznak és az| orvosi rendelőnek felépítését. Ezeket' júliusra készítik el. Az építkezésre ( 17 millió forintot fordítanak. AZ UJ, 390 LAKÁSOS BÁNYÁSZ, LAKÓTELEP újabb bizonyítéka an-, nak, hogy amit pártunk és korma-, nyunk megígér, az valósággá válik., Űjabb bizonyítéka annak, hogy ná-, lünk a bányászok megbecsült embe-, rek. Pártunk és kormányunk nem-, csak kér a bányászoktól, hanem ad, is. , (fodor'\ Újítások bevezetésével I több mint kétmillió formed takarítottak meg$ az idén a DIMÁiAG Gépgyárban érte el a hétszázezer forintot, az idén* ez az összeg több mint kétmillió* háromszázezer forintot tesz ki. Az újítómozgalom jelentős felien-' dőlésének egyik oka, hogy az üzemi. MSZMP alapszervezetek elvállalták az újítók patronáíását és nr'nden se­gítséget megadnak az újítók kezde­ményezéseihez. ....— ........... — A DIMÁVAG Gépgyárban az idén a múltévhez képest igen sokat fej­lődött az újítómozgalom. Az idén például havonként tíz javaslattal nyújtottak be többet, mint tavaly. A fejlődés aránya azonban sokkal in­kább az elért megtakarításban je­lentkezik. Míg ugyanis az újítások­ból elért megtakarítás összege alig--------------------------------------OCX ' Magyart Nándor terv-főmérnök és Paczolai Jenő területi főmérnök. Az új lakótelep ünnepélyes átadá­sára pénteken került sor. Megjelen­tek a különböző minisztériumok, a bányászok küldöttei és maguk az építők is. Az ünnepélyes átadás so­rán, pénteken délben költöztek be az új bányásztelep első lakói is. így többek között Buczkó János, az ede­lényi I-es akna dolgozója, aki fiatal házas, és Hajdú Károly kétgyerme­kes vájár kapott 2—2 szobás össz­komfortos lakást. Az új bányász lakótelep építkezése még nem ért véget. Jövőre tovább folytatják g munkát. Tavasszal sor kerül a lakóházak homlokzati vasa­lására, valamint a lakásokhoz tar­tozó melléképületek, tyúkól, fáskam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom