Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-21 / 299. szám
2 eszakmagyarorszAg Szombat, 1957. december 21. Közlemény a Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának december 19-i együttes üléséről Moszkva (TASZSZ) , A Szovjetunió Legfelső Tanácsának szövetségi tanácsa és nemzetiségi tanácsa moszkvai időszámítás szerint 19 óra 45 perckor a Kremlben befejezte együttes ülését. Áz ülésen meghallgatták Kuzminnak, az Állami Tervhivatal elnökének beszámolóját a Szovjetunió 1958. évi állami népgazdaság fejlesztési tervéről és Zverjev pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1958. évi költségvetéséről és az 1957. évi költsé gvetés teljesítéséről szóló beszámolóját. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 9. ülésszaka december 20-án tovább folytat ja munkáját. (MTI) A szovjet tervhivatal elnökének beszámolója a Legfelső Tanács ülésszakán Moszkva (MTI) A TASZSZ jelentése szerint J. J. Kuzmin, a Szovjetunió Állami Tervhivatalának elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén beszámolt az 1958. évi szovjet állami népgazdaságfejlesztési tervről. . Az előadó az 1957. évi terv teljesítésének előzetes eredményeit érintve megjegyezte, hogy a Szovjetuniónak mind a 15 köztársasága nemcsak teljesíti, hanem jelentősen túl is teljesíti az ipari termelés tervét. Előzetes adatok szerint a szovjet ipar termelése 1957-ben a terv szerint 7.1 százalékkal szemben 10 százalékkal növekszik. Ezen belül a termelőeszközök gyártása körülbelül 11 százalékkal, a fogyasztási cikkek gyártása pedig több mmt 8 százalékkal emelkedik. Az idén körülbelül 2 millió tonnával több hengerelt árut, majdnem 4 millió tonnával több cementet és. több mint 83 millió tonnával több szenet termeltek. A kőolajtermelés 17 százalékkal, a gáztermelés pedig másfélszeresére növekedett. A Szovjetunió ebben az évben majdnem 210 milliárd kilowattóra villamosáramot termelt, mintegy 18 milliárddal többet, mint 1956-ban. A népgazdaság alapvető állami beruházásai több mint 10 százalékkal növekedtek. Túlteljesítették a munkatermelékenység növelésének feladatát. A munka termelékenysége az egész iparban 6 és fél százalékkal nőtt. Az előadó a mezőgazdaságra áttérve megjegyezte, hogy a Szovjetunió keleti kerületeiben, ahol 36 millió hektárnyi szűz- és parlagföldet műveltek meg, létrehozták a mezőgazdasági termelés új, hatalmas alapját. Kuzmin a szovjet tudomány és technika 1957. évi kimagasló eredményeit érintve kijelentette: »Most, amikor az atomenergia felhasználása, a rakétatechnika és a termelés automatizálásának fejlesztése új tudományos forradalmat hozott, a Szovjetunió vezető helyet foglal el a tudományos és műszaki haladásban.« Az 1958. évi fierv összeállításánál figyelembe vették az ipar és az építkezés igazgatásának új rendszerét. A terv előirányozza minden egyes köztársaság természeti és termelési tartalékainak mégjobb hasznosítását és a köztársaságok gazdasági kapcsolatainak megjavítását. Előírják' a vegyipar fejlesztésének jelentős gyorsítását, különösen a műanyagok, műszálak, műbőrök, a műgyanták termelésének gyorsított fejlesztését. Ebben az iparágban a beruházások volumene 1957-hez képest 2.5 milliárd rubellel, vagyis 50 százalékkal növekszik. A széntermelést majdnem 27 millió tonnával tervezik növelni. 39 millió 100 ezer tonna nyersvas, 53 millió 600 ezer tonna acél olvasztását és 41 millió 700 ezer tonna hengereltáru gyártását tervezik. 1958— 59-ben a vasércbányászat teljesítőképességének növekedése majdnem 35 millió tonna lesz. Ez kétszerese Svédország és Anglia 1955-ös együttes vasórctermelésének. 1958-ban hozzáfognak a nyugat- szibériai vasmű, a harmadik nagy keleti kohászati központ építéséhez. Az 1958-as tervek szerint több mint 5 millió kilowatt összteljesítő- képésségű villamoserőművet helyeznek (izembe és megkezdik öt új hatalmas hőerőmű építését. Az országban több atomerőmű épül, Összesen 200—400 ezer kilowatt teljesítőkéföldek megművelése tovább folyik. A mezőgazdaság össztermelése 1957- hez viszonyítva 17 százalékkal növekszik. Kuzmin kijelentette: A lökhajtásos és turbinás repülőgépele széleskörű alkalmazása arra vezet, hogy a repülőgépek utasszállítási díjszabása nem lesz magasabb, mint a fapados vasúti kocsiké, ebből következik, hogy a legközelebbi években a Szovjetunióban az utasszállítást nagyrészt repülőgépek bonyolítják le. A terv szerint a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1958-ban. körülbelül 8 százalékkal növekszik. A munkások és az alkalmazottak száma a népgazdaságban 54 millió 400 ezerre emelkedik. (1957-ben 52 millió 600 ezer.) Az állami költségvetés szociális és kulturális célú előirányzatai majdnem 14 milliárd rubellel nőnek 1957-hez képest és összegük 212 milliárd rubel. A legfontosabb iparágakban folytatódik a rövidített munkanapok bevezetése. Kuzmin közölte, hogy 1958-ban a Szovjetunióban ösz- szesen 61 millió négyzetméter alapterületű lakóházak építését tervezik, szemben az 1957, évi 47 millió négyzetméterrel. A felső- és középfokú képesítéssel rendelkező szakemberek képzésének további növelését tervezik. Az ilyen szakembereket képző tanintézményeket körülbelül 838 ezer ember végzi el, 64 ezerrel több, mint 1957-ben. Az előadó ezután ismertette a szövetséges köztársaságok népgazdaságának 1958-as fejlesztési mutatószámait. ..... A z 1958-as népgazdasági terv a Szovjetuniónak a külföldi államokkal való széleskörű árucseréjét és a másformájú gazdasági együttműködés fejlesztését írja elő. Kuzmin megállapította, hogy a Szovjetunió külkereskedelmének több mint kétharmada a szocialista világpiacon bonyolódik le. A szovjet külkereskedelem egészséges alapon aktív kereskedelmi mérleggel fejlődik. A Szovjetunió nagy figyelmet fordít a gyarmati függéstől megszabadult országokkal és a többi országokkal való kereskedelemre is. * A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán J. J. Kuzmin, az Állami Tervhivatal elnökének beszámolója után Arszenij Zverjev pénzügyminiszter beszámolt a Szovjetunió 1958. évi állami költségvetéséről és az 1957. évi költségvetés teljesítéséről. A szovjet pénzügyminiszter beszámolója elején megjegyezte, hogy az 1957. évi nemzeti jövedelem 1956-hoz viszonyítva 6 százalékkal, 1955-höz viszonyítva 18 százalékkal növekszik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1958-ban, szemben az 1957. évivel, 8 százalékkal növekszik. A költségvetés egyik legfontosabb jövedelmi forrása az állami vállalatok és gazdasági szervezetek nyereségbefizetése, amelyet 1958-ban az 1957. évi 116 milliárd rubellel szemben 130 milliárd 300 millió rubel összegre irányozták elő. A szovjet kormány lehetőnek tartja, hogy 1958 január 1-től 85 százalékkal csökkentse azoknak a körét, akikre a gyermektelenségi adó fizetése vonatkozik. Szociális és kulturális célokra 212 milliárd 200 millió rubelt fordítanak, s ez 23 milliárd 800 millió rubellel több, mint Í957-ben. A költségvetés szerint az összes iparágak fejlesztésére 129 milliárd rubelt fordítanak. A legnagyobb összegeket a vegyipar, a kohászat és a fütőanyagipar fejlesztésének gyorsítására költik. 88 milliárd 200 millió rubelt fordítanak társadalombiztosításra és szociális gondozásra. Az államnak a munkabér emelésére, a nyugdíjak javítására, a lakosság adóterheinek könnyítésével kapcsolatos intézkedésekre fordított pótkiadásai 1958-ban körülbelül 63 milliárd rubelre rúgnak. A szovjet állam az anyagi és pénzügyi erőforrások nagy többségét a gazdaság valamennyi ágának fejlesztésére és a nép jólétének emelésére irányítja — jelentette ki Zverjev —, de a jelenlegi nemzetközi helyzetben kénytelen egyúttal figyelembe venni azt a szükségességet, hogy gondoskodjék az ország biztonságáról és védelmi képességének megszilárdításáról. A költségvetés honvédelmi kiadásai, 1958-ban 96 milliárd 300 ezer millió rubelre, rúgnak, szeíriberi az 1957-ben elfogadott 96 milliárd 700 millió rubellel. A Szovjetunió — hangsúlyozta az előadó — következetesen, harcol a békéért és erre szólítja fel a világ népeit. A Szovjetunió a legutóbbi években jelentősen csökkentette fegyveres erőit és az 1955-ben elfogadott összeghez képest 15 milliárd 800 millió rubellel csökkentette honvédelmi kiadásait. A Szovjetunió pénzügyminisztere a szövetséges köztársaságok költség- vetéséről szólva elmondotta, hogy ennek összegét 1958-ra 319 milliárd 100 millió rubelre tervezik, szemben az 1956-ban elfogadott 139 milliárd 600 millió rubellel és az 1957-ben elfogadott 194 milliárd 100 millió rubellel. (MTI) Az új terv előirányozza a könnyű- íés élelmiszerioari termékek gyártásának növelését. A szövetgyártás egy év alatt 45 millió méterrel, a bőrcioőé pedig 28 millió párral növekszik. A hús- és teitermékipari termelés 14 százalékkal,*a cukortermelés 18.2 százalékkal növekszik. A mezőgazdaságban az 1958. évi fő feladat a gabonafélék, ipari növé- .nyek, zöldségfélék és takarmánvfé- lék hozamának és összbetakarításá- nak növelése,, a hús, vaj, tej termelésének növelése. A szűz- és parlagá • •• rr ** • A jovoevi tanácsi költségvetés elé A kormány az 1957. évi jelentős intézkedések mellett a lakosság igényeinek kielégítése érdekében 1958. évre a tanácsok gazdasági önállóságának további kiszélesítését tűzte céiul. Ez annál inkább nagy jelentőségű, mert áz elmúlt év alatt komoly erőfeszítéseket tettünk gazdasági életünk megerősítésére és ezzel párhuzamosan a dolgozók életszínvonalának emelésére. 1958. évben a költségvetésen keresztül az eddiginél többet kell juttatnunk a dolgozóknak, ennek érdekében világosan kell látnunk azt a két alapvető célt, amelyet népgazdasági tervünknek és annak egy részét képező tanácsi költségvetésnek meg kell oldani. így mindenek előtt biztosítania kell a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom felépítését és ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának; anyagi és kulturális igényeinek növekvő kielégítéséi a termelőerők állandó fejlesztésén keresztül. Ennek elérése megkívánja az ország és azon belül városaink, községeink gazdasági adottságait és lehetőségeit figyelembevevő reális tervezést, mely mindenkor előtérbe kell hogy állítsa a gazdaságosság szempontjait az anyagi ösztönzésen keresztül is. Mindezek a nemes célkitűzések egyedül és csakis a dolgozók, a lakosság tevékeny közreműködésével valósíthatók meg. Az önkéntes, becsületes adófizetők száma jelentősen növekedett, dé még igen sokan elf eledkeznek az állami adók befizetése mellett az egyéb tartozásuk rendezéséről, mint pl. az elfogadott községfejlesztési járulék, esetleg szabálysértési bírság, tez-ből kilépettek tartozása stb., pedig ez is tanácsaink költségvetéseinek bevétele és jelentős forrása annak, hogy ezt az összeget a lakosság út, híd, kút, járda építés, 'karbantartás és egyéb sok ezernyi formában visszakapja. Ahhoz pedig, hogy a költségvetésben megtervezett, itt fel nem sorolható sok-sok ezer feladatot megvalósítsuk, szükséges, hogy bevételeink időben, pontosan befolyjanak, megtervezett bevételeinket túlteljesítsük, mert ez az igények további kielégítését, sőt növelését teszi lehetővé. Költségvetésünk jelentős részét, 68.4 százalékát szociális, egészség- ügyi és kulturális célokra kívánjuk fordítani, kisebb részét, 18.4 százalékát pedig az igazgatás költségeire^ Ezek a százalékok hűen tükrözik a szocialista és kapitalista célkitűzések közti különbséget. Amíg a kapitalista államokban a kiadások túlnyomó részét az elnyomó rendszert fenntartó igazgatási költségek képezik, a rni szocialista költségvetésünk kiadásainak, döntő nagy része a dolgozóik szociális, kulturális, egészségügyi igényeinek kielégítését szolgálja. Az 1958. évi tanácsi költségvetés tervezése eltér az előző évi tervezésektől. A tanácsok önállóságának fokozása érdekében kormányunk ez évben úgy intézkedett, hogy kötött keretszámoktól függetlenül tanácsaink bevételi forrásaikhoz mérten állíthatták össze igényeiket. Tehát amennyivel növelik bevételeiket, ugyanannyival növelhetik kiadásaikat, vagyis a bevételek pontos beszedésével többet juttathatnak a lakosságnak. Éppen ezért az 1958. évi költségvetések összeállításánál sokkal nagyobb gondot fordítottak tanácsaink a bevételek megtervezésére, azok jobb kimunkálására, új bevételi for. rások feltárására. így csupán megyénkben több mint 8 millió forinttal- több bevételt terveztek be tanácsaink az e nélkül is jelentős; fejlődést mutató költségvetésükbe, amit közvetlenül a lakosság helyi szociális, egészségügyi és kulturális kívánságainak teljesítésére fordíthatnak. Kormányunk évről-évre jelentősebb anyagi eszközökkel gondoskodik a dolgozó ember egészségéről, az egészségügyi ellátást szolgáló intézetek és intézmények fejlesztéséről, azok korszerű felszereléséről és működéséről. Ezt a gondoskodást —1 nyugodtan elmondhatjuk — a mi költségvetésünk is biztosítja, részben, a megelőző eljárások, részben pedig a gyógykezelések költségeinek megfelelő előirányzásával. A községfejlesztési alapot azzal a céllal hívta életre a kormány, hogy az állami költségvetési, beruházási és felújítási feladatokon, kívülálló, illetve azon túlmenően jelentkező helyi fontosságú szükségleteket a városok és községek saját hatáskörükben, a lakosság széles társadalmi hozzájárulásával és öntevékenységével oldják meg. ...... S zép számmal akad megyénkben követésreméitó példa, ahol a kitűzött községfejlesztési feladatok megvalósításáért minden lehetőt elkövetnek, ahol a járdák, utak épülnek* a község szépül, fejlődik A költségvetés összeállítása és e téren a tanácsok részére biztosított jelentős hatáskör lehetővé tette a tanácstagok és állandóbizottságok fokozott bekapcsolódását a feladatok kijelölésébe. Megyénkben mindenekelőtt a községi és városi állandóbizottságok tagjai, a tanácstagok so_ kát segítettek azzal, hogy a lakossággal való kapcsolatuk révén feltárták a bevételi lehetőségeket, rámutattak a megoldásra váró feladatokra, azok fontossági sorrendjére, Ellenőrizték a költségvetési munkát, a tanácsülésen pedig tájékoztatták a tanácsot álláspontjukról, véleményükről. Ma már a megyei tanács is megtárgyalta a községek és városok által összeállított költségvetést, azt az elmúlt évvel szemben 70 millió forinttal nagyobb összegben jóváhagyta és megállapította, hogy ez a költségvetés biztosítja megyénk tanácsainak, intézményeinek és vállalatainak nemcsak működését, hanem jelentős fejlesztését is. Tartalmazza a tanácsok hatáskörébe tartozó és megoldásra váró összes egészségügyi, kulturális és kommunális feladatokat. Jelentős bevételeink lesznek tanácsi vállalatainktól, in tézményei nktől, földművesszövetkezeteinktől kisipari termelőszövetkezeteinktől és mindenek előtt a lakosság adóiból. Azonban így is csali, nem 90 millió állami hozzájárulásra szorulunk, ami azt mutatja, hogy a megyei költségvetésen keresztül évről-évre többet, 1958. évben pedig jelentősen többet juttatunk a lakosságnak és ezt nem fedezi a megye tanácsainak összes bevétele. Éppen ezért, amikor a kormány á termény- beadást megszüntette és még számos kedvezményt nyújtott dolgozó parasztságunknak, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy megyénkben még igen sok azoknak a száma, akik 1957. évben nem teljesítették állam iránti adózási kötelezettségüket. Kötelességünk, hogy a mulasztókat figyelmeztessük tartozásaik rendezésére és lehetőleg még ez évben elszámoltassuk mindazokat, akik nem értették meg, hogy sokszorta kedvezőbb gazdasági körülmények, jobb termés és számos kedvezmény ellenére kormányzatunk az adót 1957. évre változatlan szinten tartotta fenni. Tájékozódásunk szerint az elmúlt évi tapasztalatok alapján a községfejlesztési feladatokat, a községfej- lesztési alapokkal való gazdálkodást a közeljövőben a kormány újból szabályozni fogja. Az eddigielméi nagyobb anyagi segítséggel kívánja elősegíteni községeink fejlesztését és a lakosság egészséges helyi kezdeményezésének kibontakozását. Az 1958. évi községfejlesztési tervek végleges összeállítására a közeljövőben sor kerül. Tanulnunk kell az .1957. évi hibákból, hogy ezzel is sokkal többet adjunk a lakosságnak* Tegyük igényessé a falu népét, vigyük oda a kultúra, a szórakozás ezernyi apró lehetőségeit, hozzuk közelebb a falut a városhoz. Ehhez ki kell kérni a lakosság véleményét, segítségét és így bátran hozzáfoghatunk az 1958. évi községfejlesztési munkákhoz is. Tanácsainknak a költségvetés megtervezése mellett már gon- doiniok kell annak végrehajtására is. Minden terv annyit ér, amennyit abból megvalósítunk. A költségvetés végrehajtásánál és a célkitűzések megvalósításánál’ mindenek előtt figyelembe kell venni az elmúlt gazdasági év hibáit; Jó, ha tanácsaink is felfigyelnek azokra a jelenségeikre, amelyek nem egy intézménynél, üzemnél és vállalatnál mint a költségvetés végrehajtásának akadályozó tényezői még ma is megvannak. Ilyen mindenekelőtt a társadalmi tulajdon védelmének elhanyagolása, a hibákkal szembeni engedékeny magatartás, a gazdaságosság, a pénz- és anyagtakarékosság lebecsülése, stb. A költségvetés új rendszere és tanácsaink nagyobb önállósága egyben a tanácsok vb-inak, a tanácstagságnak nagyobb felelősségével jár, feltételezi a társadalmi ellenőrzés szükségszerű érvényesülését minden területen, az év minden napjában és órájában. Legközvetlenebb feladat az, hogy a tanácstagokon keresztül megyénk minden egyes lakosa ismerje meg a költségvetést, a tanács költségvetésében előirányzott célkitűzéseket és aimak végrehajtásához ki-ki a maga munkahelyén nyújtson segítséget. Nagy László* megyei tanács pü, oszt. vezető Nagyjelentőségű gondolatok latin-amerikai országokban*. Hruscsov kijelentését, hogy a Szovjetunió kész diplomáciai kapcsolatot teremteni Brazíliával, kész gazdasági, kulturális kapcsolatokat kötni a teljes egyenjogúság alapján, kölcsönös előnyök figyelembevételével — nagy megelégedéssel fogadta a brazil közvélemény. A brazil lapok feltűnő helyen, közölték a beszédet és kommentárt fűztek hozzá. Az egyik brazil lap nagy címbetükkel szedte: »Hruscsov terve általános támogatással találkozott«, »Szenátorok, képviselők foglaltak állást a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok helyreállításáért.« R. Fernandez szenátor kijelentette, hogy Brazília és a szocialista országok közötti normális viszony helyre- állítása nemcsak az általános béke és a haladás' ügyét szolgálja, hanem segíti a brazil gazdasági élet megerősödését is. L. Fontez szenátor Hruscsovnak a brazil újságírók előtt mondott beszédét kommentálva megjegyezte, hogy Brazília népgazdaságát az amerikai monopóliumok ellenőrzik és parancsolgatásuknak az az eredménye, hogy »a gazdasági élet egyre jobban hanyatlik.« »Ezért — mondotta a szenátor — nekünk szükségünk van arra, hogy helyreállítsuk a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal.« «Kereskedjünk«, «Fejlesszük az üzleti és politikai kapcsolatokat a földkerekség minden országával!« Ezek és még hasonló meglepő jelszavak hangzanak el a latin-amerikai országokban, amelyek élénk vitát váltanak ki a hivatalos körökben, a sajtó hasábjain. A latin-amerikai népek nem akarnak belenyugodni az Egyesült Államok parancsuralmi rendszerébe. A washingtoni politika a nyugati féltekét mint saját birodalmát tekinti és arra törekszik, hogy valamiképpen elszigetelje Kelettől, elsősorban a szocialista országoktól. A latin-amerikai országok nemzeti érdekei megkívánják, hogy új piacelhelyezést, nyersanyagforrást, a fiatal, fejlődő ipar részére pedig korszerű gépeket, berendezéseket keressenek. Természetes, hogy a latin-amerikai közvélemény mindenekelőtt a szocialista országok felé fordítja tekintetét és követeli a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi szocialista országgal a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését és kiszélesítését. Érthető tehát az a hatalmas érdeklődés, amely Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának nemrégiben a brazil újságírókkal folytatott beszélgetése váltott ki a
