Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-06 / 260. szám

Szerda, 1957. november (l északmagyarország 3 A békét akaró emberiség reménye fjárom éve folyt a vér. Német proletárok, ma­JTf ÜWr parasztok, francia munkások, angol far­merek, orosz muzsikok vére ömlött Bosznia- Hercegovináért, Elzász-Lot haringiáért, Közeikelet olajáért, más népek leigázásáért és rabságba dönté­séért, imperialista uraik érdekében, a világ felosztá­sáért. A háború által elcsigázott munkás-paraszt kato­nák milliói békét akartak. A burzsoá világ sajtója, propagandaszervei hangosak voltak a nacionalista uszítástól, hogy belehajszolják a munkásokat és pa­rasztokat a vérontásba. Ez a nacionalista hullám ma­gával ragadta még a munkásosztály szervezeteit, párt­jait is. A második internacionálé pártjai, az áruló vezetők tevékenysége folytán, a munkásnemzetközisé­get cserbenhagyva, saját burzsoáziájuk oldalára álltak, s támogatták az imperialista háborút. Csak egyetlen párt, Lenin pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja emelte fel szavát a háború ellen. Hűen a proletár- internacionalizmus eszméihez hirdették, hogy a mun­kásoknak a fegyvert a saját burzsoáziájuk ellen kell fordítani, a háborút át kell változtatni polgárháborúvá. Az imperialista mészárlásból a kiút a burzsoázia meg­döntése. Az oroszországi kommunisták hűek maradtak a proletár nemzetköziség elvéhez. Es vállalták a harcot a. saját burzsoáziájuk ellen. Az Októberi Szocialista Forradalom egyik jelszava a béke volt! S békét nyerni csak a burzsoázia megdöntésével lehetett. A békéért való harc tehát egybeesett a bur­zsoázia megdöntéséért vívott harccal. A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom első intézkedései közé tartozott, hogy valamennyi had­viselő ország népeihez és kormányaihoz békefelhívás­sal fordult. Az Októberi Szocialista Forradalommal olyan állam született, amelynek természetéből, lénye­géből következik a békepolitika. A kapitalizmus lénye­géből, természetéből fakad a háború, más országok né­peinek leigázása és kizsákmányolása, véres, hódító há­ború útján. A munkáshatalom lényegéből fakad a bé­kepolitika, mert a munkásosztály a kizsákmányolás minden formája ellen harcol, így tőle idegen más né­pek leigázása és elnyomása. A szovjet kormány által kibocsátott békedekrétumban leszögezi: „A kormány az emberiség elleni legnagyobb gonosztettnek tartja ennek a háborúnak folytatását, amely azért folyik, ho­gyan osszák fel az erős és gazdag nemzetek között az ■általuk meghódított gyenge népeket és ünnepélyesen kijelenti, hogy eltökélt szándéka haladéktalanul alá­írni egy olyan béke feltételeit, amely ezt a háborút a fentebb megjelölt és kivétel nélkül minden nép számá­ra igazságos feltételek alapján megszünteti.” i népek leigázására és kizsákmányolására törek- vő imperialisták, mióta fennáll a szovjet állam, szakadattanul folytatták mesterkedéseiket en­nek az államnak a megdöntésére. Az ellene folytatott intervenciós háború, kémkedések, diverzió szervezése, vagy a második világháború — mindezek jelzik, hogy milyen határtalan gyűlölettel tölti el a kapitalistálcat a világ első szocialista állama. A világ első szocialista államának létezése olyan tényező, amely akadályozza az imperializmust tervei zavartalan megvalósításában. A béke és a népek közötti barátság, a népek egyenjo­gúságának és a nemzeti függetlenségnek a hívei a Szov­jetunióban látják azt az erőt, amely harcukhoz segít­séget tud adni, ezért tömörülnek körülötte. A népek szabadságának és függetlenségének ellenségei ezért szeretnék megsemmisíteni a világ első szocialista álla­mát. S a béke ellenségei, hogy a népeket félrevezessék, azt igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy a szovjet külpolitika csak taktikából hangoztatja a békés egy- •más-mellett élés elvét, hogy a Szovjetunió a forrada­lom exportja útján meg akarja dönteni a tőkés rendet más országokban. A szovjet külpolitika alapelve fennállásától kezdve a béke védelmezése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás-mellett élése. Ez a szovjet kül­politika alapelve. Nem taktikai okokból, hiszen a Szov­jetunióban nincsenek olyan osztáfyok és csoportok, amelyeknek érdeke lenne a háború, mint a gazdagodás eszköze. A Szovjetuniónak nem kell a más népek föld­jei, nyersanyagai, hiszen a Szovjetunió hatalmas, szin­te kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkező ország. A szocialista államban a termelés a dolgozók anyagi és kulturális igényei kielégítését szolgálja, így a Szovjetuniónak nem kellenek piacok és elhelyezési területek. Hogyan áll a dolog az imperialistáknak azzal a vádjával kapcsolatban, hogy a Szovjetunió exportálni akarja a forradalmat? Ez a vád olyan régi, mint maga a szovjet állaim. A szocialista országokban, a Szovjet­unióban a vezető erők a kommunisták. A kommunis­ták természetesen nem hívei a kapitalizmusnak és ter­mészetesen szimpatizálnak azokkal az erőkkel, ame­lyek a tőkés országokban a kapitalizmus ellen harcol­nak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szocialista ál­lamok be akarnának avatkozni más országok belügyeibe, ahol tőkés rendszer van és a kommunizmus majd úgy f?g győzni ezekben az országokban, hogy a szocialista államok fegyveresen, államilag nyújtanak segítséget a szocializmusért küzdő erőknek. Nevetséges dolog azt gondolni, hogy a forradalmat lehet megrendelésre egyik országból a másikba exportálni. A kapitalizmus megdöntése — egy adott országban — az illető ország dolgozó népének belső ügye. Mi meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a társadalomfejlődés törvényei foly án minden országban az út a szocializmushoz vezet. Ezt a harcot a szocializmusért azonban minden ország dol­gozóinak saját maguknak kell megvívni. A forradal­mi erők az egyes országokban belülről növekednek, mert a kapitalizmus kiáltó igazságtalanságai, szörnyű­ségei váltják ki ezeknek az erőknek a harcát. A társa­dalmi haladás híveit természetesen erősíti minden or­szágban a Szovjetuniónak és a szocialista államoknak minden sikere. Mert ezekből a sikerekből merítik azt a meggyőződést, hogy a szocializmus, a szocialista ter­melési mód döntő előnyökkel rendelkezik a kapitalista termelési móddal szemben. m apjainkban, amikor a háború imperialista meg- l\ szállottjai azon mesterkednek, hogy a háború lángcsóváját kigyújtsák a Közel-Keleten, az em­berek százmillióit foglalkoztatja az a gondolat, hogy mi lesz a jövő: háború vagy béke? A kommunistáknak világos perspektívát, határozott választ kell adni az embereknek ilyen kérdéseire. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusa világos választ adott százmilliók kérdéseire, amikor leszögezte, hogy nem lehet ma a háborút végzetszerűen elkerülhetetlennek tekinteni. Ez a megállapítás a mai világhelyzet mély marxista elemzésén alapuló bátor továbbfejlesztése a marxizmus-leninizmusnak. Fentebb vázolni igyekeztünk, hogy a háború az imperializmus belső törvényszerűségeiből és lényegé­ből fakad. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta olyan társadalmi erők léptek a politikai porondra, amelyek a béke fenntartásában érdekeltek, s amelyek képesek az imperializmus törvényszerűségei érvényesülését megakadályozni. Létrejött a szocializ­musnak egy olyan világtábora, melynek fennállása következtében a békeszerető erőknek a háborús erők megfékezése érdekében minden eszköz rendelkezésre áll. A mai helyzetben annak a kérdésnek az eldöntésé­nél, hogy háború lesz-e vagy béke, különösen nagy je­lentősége van az osziályerők és politikai erők viszo­nyának, az emberek szervezettségének és tudatos aka­ratának. A mai helyzetben, amikor a Szovjetunió veze­tésével fennáll a szocialista tábor többszáz millió la- Izosságú államainak nagy csoportja, amely nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi eszközökkel is rendelkezik az agresszió elhárításához, s a, nemzetközi politikában tettekkel lép fel a háború ellen, megvan a lehetőség a háború elkerülésére. Óriási erővé vált a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a kapitalista országokban a munkásmozgalom, sok milliós kommunista pártok vannak, amelyek az első sorokban harcolnak a béké­ért. t jgyancsak hatalmas tényezővé vált a béke hír>ei- I/ nek az egész világot átfogó szervezett mozgal­ma. Egyre inkább fellépnek a legagresszívebb imperialista erőkkel szemben a háborúban nem érde­kelt kapitalista országok, köztük olyan nagy országok, mint India. Ilyen helyzetben a háborút ma már nem. le­het végzetszerűen elkerülhetetlen jelenségnek tekinteni. Ma, hatalmas társadalmi és politikai erők vannak, ame­lyek, ha megőrzik egységüket, összefogásukat, ébersé­güket és harckészségüket a háborús gyújtogatókkal szemben, akkor képesek megalcadályozni a háborút. Annak bizonyítására, hogy a háború elhárítása, napjainkban reális lehetőség, elég csak végigtekinteni az elmúlt 10 esztendő történetén. A II. világháború befejezése óta az imperializmus erői számos esetben próbáltak háborút kirobbantani. Gondoljunk Koreára, Indonéziára, Vietnamra, vagy a szuezi agresszióra, vagy a legutóbbi magyarországi provokációra. A béke erői mindezekben az esetekben rendelkeztek olyan erővel, határozottsággal, hogy le tudták fogni az imperializ­mus gyújtogató embereinek a kezét. a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig az em- beriség ki volt szolgáltatva a kapitalizmus, az imperializmus vak, elemig erővel ható törvényei­nek. A világ első szocialista államának megszületésé­vel, Október diadalával, s az azóta új sikereket elért októberi eszmékkel felvértezett kommunisták vezeté­sével az emberiség teljes tudatossággal csinálhatja történelmét, és nincs kiszolgáltatva a kapitalizmus pusztító erőinek. Minél tudatosabban és szervezetteb­ben harcolnak és munlcálkodnak a béke hívei, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy nem lesz új háború. A DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 40 ÉVES ÉVFORDULÓJA alkalmából szeretettel köszönti a vállalat mindem dolgozóját. Munkájukhoz sok sikert és egész­séget kíván a pártszervezet, szakszervezet és a vállalat vezetősége. 1782 foifömd&ijiaú \/átlcUat pártszervezete, szakszervezeti bizottsága. KISZ-szervezete és vállalatvezetősége a Hagy. OUtábvU Szocialista Tou-adalam á-0. éitfinduléia alkalmából szeretettel üdvözli az üzem dolgozóit. jó munkájukhoz erőt egészséget kivan MEGYÉNK ELETEBOL •••••ÍZ A borsoduáclasdiak lettek az elsők a hengerművek országos versenyében (Tudósítónktól.) A hengerészek országos versenyét legutóbb az ózdiak kezdeményezték. A versenyfeltételeknek az alábbiakat jelölték meg: termelékenység, ön­költség, hengersorok kapacitásának növelése, a hengerdei selejt csökken­tése. Ezek alapján hívták ki verseny­re az ország kohászati üzemeinek hengerészeit. Az első értékelést a harmadik ne­gyedév alapján, Sztálmvárosban tar­tották. A versenyben a megadott szempontok alapján a borsodnádas- diak kerültek az első helyre. Az egy főre és egy napra eső termelési ter­vet 112.9 százalékra teljesítették. így jóval túlszárnyalták harmadik negyedévi tervüket. Az egy tonnára jutó költségszintet 2.116 forintra csökkentették, az előző évi azonos időszakkal szemben. A félkész árura eső anyagfelhasználási tervüknél 213 tonna anyagot takarí­tottak meg. Az önköltség kedvező alakulásához hozzájárult még az is, hogy sikerült a hengerdei selejtjüket is csökkenteni — bár ennél a pont­nál a Lenin kohászatiak jobb ered­ményt értek el. A hengersorok kapa­citásának növelésében ózd és Csepel megelőzte a borsodnádasdiakat, ahol a forgási idő bázisa jobb. (K. Zs.) Csúcseredmény az ózdi triósoron Az ózdi durvahenge­részek a november 7-i forradalmi műszakban már több ezer tonnát hengereltek terven fe­lül. November 3-án a forradalmi munkás-pa­raszt kormány megala­kulásának évfordulóján egy újabb . csúcsered­ménnyel tették emléke­zetessé a november 7-i mumkaversen y t. A triósor dolgozói 276 százalékos tervtelj ékít­ménnyel ünnepeltek ezen a napon. A három lelkes brigád legjobbika Mitterpach István mű­szák] a volt, aki a múlt­évi 95 tonnás maxi- mummal szemben egy műszakon 263 tonna platinát hengerelt. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói párosversenyben a nógrádi bányászokkal terven teiiii lobi] mint 52 ezer tonna szenet termettek A Borsodi Szénbányászati Tröszt julius 1-én kötött versenyszerződést a Nógrádi Szénbányászati Tröszttel az éves terv határidő előtti befeje­zésére, az önköltség csökkentésére és a szén fütőértékének növelésére. A négy hónap óta tartó versenyt első Ízben szombaton délután érté* kw.vék a két szénbányászati tröszt küldöttei Miskolcon. Monos János, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója a borsodi bányászoknak eddig elért eredményeiről elmondotta: a Borsodi Szén­bányászati Tröszt a versenyszakasz folyamán terven felül 52.676 tonna szenet termelt. Ezzel a mennyiségi terv teljesítésében megelőzték a Nógrádi Szénbányászati Trösztöt, mely terven felül csak 35.158 tonna szenet küldött a felszínre. Az önköltség csökkentésében is a borsodiak értek el jobb eredményt. A térvárhoz viszonyítva az önköltsége' tonnánkint 9.52 forinttal csök­kentették a nógrádiak 8 forintjával szemben. A szén fütőértékét szin­tén a borsodiak javították jobbam a palatartalom csökkentésével. Az ossz üzemi fejteljesítmény emelésében ugyancsak a Borsodi Szénbányászati Tröszt ért el jobb eredményt. Az elővájások kihajtásában, valamint a bale 'tmentes termelésben a Nógrádi Szénbányászati Tröszt szerezte meg az elsőséget. A versenypontok összesítése alapjáh végeredményben a Borsodi Szénbányászati Tröszt 24.1 pontszámmal megelőzte a Nógrádi Szénbányá­szati Trösztöt, mely a versenyben 21.2 nontot ért el. így a párosverseny első szakaszát a Borsodi Szénbányászati Tröszt, nyerte. A párosverseny értékeléskor a Borsodi Szénbányászati Tröszt veze­tősége értékes jutalmakkal díjazta azt a hat csapatvezető vájárt, mely a Nógrádi Szénbányászati Tröszt azonos munkakörülmények között dol­gozó csapataival szemben a párosversenyben az elsőséget megszerezte. A két tröszt versenybizottsága úgy határozott, hogy december elején értékeli ismét a párosversenyt. Eyv hónappal a határidő előtt 131 új bányászlakást adnak át a borsodi építők A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozói ebben az évben 858 új bá- íi y ász iák ást építenek. Ebből 288 la­kást már átadtak rendeltetésének, a további 570 lakás építését pedig fo­lyamatosan december 31-ig kell befe­jezniük. Az építők a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulójára készülve elhatározták, hogy az új la­kásokat jóval a határidő előtt készí­tik el. Ennek megvalósítása érdeké­ben munkafelajánl ásókat tettek és az egyes építkezések, dolgozói páros­versenyre hívták egymást. A műszaki vezetők a napokban értékelték a november 7-i vállalások teljesítését, s megállapították, hogy a szocialista munkaversenyben nagy­szerű eredményeket értek cl az épí­tők. így például Perecesen, Diósgyőr­ben és a miskolci Selyemréten ösz- szesen 131 uj lakásba költözhetnek be december 31 helyett már novem­ber 30-án a bányászok. A többi lakó­ház is jó ütemben épül, s előrelátha­tólag az utolsó lakásokat 10 nappal a határidő előtt, december 20-án ad­ják át rendeltetésének. így a kará­csonyi ünnepeket 570 bányászcsalád töltheti már új otthonában. Helyes kezdeményezes Nemrégiben a Lenin Kohászati Művek acélöntödéjének KISZ-fia- taljai levelet küldtek a Miskolci Műegyetem kohókari KISZ-vezető­ségének. A levélben többek között ez áll: .. Mi, acélöntödei KlSZ-fiata- lok elhatároztuk, hogy szervezeti életünket élénkebbé. értékesebbé tesszük azáltal, hogy más alapszer­vezettel szoros kapcsolatot terem­tünk. Mi Rátok gondoltunk. Miért? Azért, mert az ellenforradalom be­bizonyította, hogy szükség van a tanuló- és a munkásifjúság szoros szervezeti együttműködésére. Meg kell vitatnunk egymás nézeteit. Ti az elméleti tudásotokkal, mi pedig a gyakorlati tapasztalatainkkal nagyban elő tudjuk segíteni egy­más fejlődését.” A levelet és annak tartalmát örömmel fogadták az egyetemista KISZ-fiatalok. Az elmúlt héten, pénteken már közösen meg is be­szélték a fiatalok terveiket. Elhatá­rozták. hogy november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének évfordulóján együtt fognak ünnepelni. Sajátszerkesztésű géppel dolgozik Prill László ifjúmunkás Prill László, a DIMÁVAG Gépgyár ifjú lakatosa a november 7-re való ünnepi felkészülés során kisgépet szerkesztett az együk munkafo­lyamat könnyebb és gyorsabb elvégzésére. A bukóprések úgynevezett „mackó’’-jának ugyanis a préslappal párhuzamosnak kell lennie, s a pá­szítást eddig kézi reszeléssel végezték. Prill László most megoldotta a gépi köszörülést. Az újításával elért megtakarítást csak hosszabb alkal­mazási idő után számítják: ki, de az üzem műszaki fejlesztési szakem­berei az eddigi tapasztalatok szerint is igen jelentősnek ítélik. A PN 4-es bukópréseket egyébként KISZ-fiatalokból álló kollektív«, Rásztóczki Gyula brigádja készíti. A munkacsapat a korábbi elmaradást pótolva, a november 7 tiszteletére indult versenyben októberben 20 he­lyett 21 prést készített, novemberben és decemberben pedig a tervezett 10 helyett 12-öt állítanak elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom