Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

leniek, 1657. november 1. ßSZAKMAGYARORSZÄG . i. ____ 3 A FAEKÉS MEZŐQAZDASÁQTÓL ­lUlilllillIHHIMIHIIIIIIIIIIIIIIIIIItllllillillllllllllllllllltllltlllllMllllllllllillllllllllllllillllillllllllllllllllllllllllllllllliiiliillllllllllllllUIUUIIIIIIIIIIIIIIIIIllllilllllllllllllillllilillllllllillllfllllllllllHIlilllllHIIIIIIIIIIIIIIillllllllllilllltlllllll A TRAKTOR ÉS KOMBÁJN MEZ0GAZDASA6ÁÍG A szövetkezeti terv megválása- ' t'áá'á," á' nagyüzemi 'gazdálkodás bevezetése gyökeres átalakulást ho­zott a szovjet parasztság életviszo­nyaiban. Megszűnt a kisparaszti ter­melési bizonytalanság, látástól-váku- •lásig való munka — fejletlen terme­lési eszközökkel. A gépierő óriási se­gítséget jelentett. A muzsikot a Gebéjéről átültették a traktorra, úgy ahogy azt Lenin megálmodta. Az ily nagymérvű, széleskörű gépesí­tés egy olyan fejlődési szakaszt ho­lott, amelyben a munka termelékenysége a for­radalom előtti időhöz viszonyítva a szovjet mezőgazdaságban há­romszorosára emelkedett. Jellemző adat, hogy 1929-tól, 1953-ig (kivéve a háborús éveket) a mező- gazdaságban a munka termelékeny­sége évente 6 százalékkal emelkedett, amíö az Egyesült Államokban ugyan­ez idő alatt átlagban valamivel több mint 2 százalékka' Szakemberek lé­giója állt a mezőgazdasági termelés szolgálatába, és segítette munkájá­val, hasznos tanácsaival a kolhoz- parasztságot. Ma a Szovjetunióban félmillió szakember dolgozik a mező- gazdaság további felvirágoztatásán, — köztük 180.000 főiskolai végzett­ségű. Ezenkívül a gépállomások gé­pészszakembereit 3 millióra becsülik, A szovjet A-ezőgazdaság forrada­lom óta elért sikerei világosan iga­zolják a szocialista gazdasági rend­szer fölényét. Ezt igazolja a techni­kai színvonal emelkedése, kövefeke- zésképoen a terméshozam növeke­dése. Aránylag rövid idő alatt'a szov­jet mezőgazdaságban olyan kimagas­ló eredményeké" értek el, amely e/ túlszárnyalják a korábban már fej lett kapitalista államok terméshoza­mát is. W zemléltetően bizonyítja a szocia- ^ lista gazdasági rendszer fölé­nyét az áruho .am növekedése. Ta­valy például majdnem kétszeresen szárnyalták túl a földművelés 1914. évi össztermelését. Minthogy a Szov­jetunióban a mezőgazdasági termelés alapját a gabonatermés képezi, — a gabonavetésiterületet tekintve első helyen áll a világon. Az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Anglia, Francia- ország, Olaszország és Nyugat-Né- metország gabona vetésterületei együttvéve csupán 114.5 millió hek­tárt tesznek ki, ugyanekkor a Szov­jetunióban az 1956-os adatok szerint 128.3 milliót. S most, a szovjet mezőgazdaság dolgozói a párt és kormány határozata értelmében azon vannak, hogy lényegesen növeljék a 100 hek­tárra eső mezőgazdasági terme­Fokozatosan vezetik be a műhelygyakorlatokat és mezőgazdászi gyakorlatokat az általános iskolákban A korszerű követelményeknek megfelelően az általános iskolákban fokozatosan rendszeresítik a műhely, illetve a mezőgazdasági gyakorlati oktatást. A gyakorlati oktatást — kísérletképen — néhány isko­lában már az 1956—57. tanévben bevezették. Az ilyen iskolák számát az idei tanévben tovább növelték. A tervek szerint az általános iskolák relső tagozatában — az új tantervek életbeléptetésével — a jövő tanévtől kezdve fokozatosan mindenütt tarta­nak majd műhely gyakorlatokat, illet­ve mezőgazdasági gyakorlatokat, ahol biztosítani lehet a felszerelést és a szaktanórákat. A tervek szerint 1958 szeptemberé­ben mintegy ötszáz iskolában kezdik el a gyakorlati oktatást. Először a IPARI HÍRADÓ iiiiiiiiiiin!iiiii!!iii:i!iiiiuuiiiitiititiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>Hiiitiiiiiii)i!iiimmuminmiiHii!iiitiHimiK]>mm!ii Újra villamosenergiát termel a íi^zapaükosiyai Hőerőmű A TISZAPALKONYAI HŐERŐ­MŰBEN a csehszlovák és magyar szerelők jó együttműködésének ered­ménye nyomán az első 50 megawat­tos gépegység augusztus 18-án kezdte meg munkáját. Az új létesítmény a kísérleti üzemelés során 14 millió kilowattóra villamosenergiát fejlesz­tett. Ez idő alatt a mérnökök gondo­san figyelték és tanulmányozták a gépek működését, s már menet köz­ben részletes programot dolgoztak ki egyes berendezések átalakítására, ki­egészítésére. A nagy szakmai ismeretet követelő kényes munka elvégzésére október elején került sor. A szerelők meg­vizsgálták a csapágyakat, a tömíté­seket és ahol hibát észleltek, kijaví­tották. A csehszlovák és magyar szakemberek pedig elvégezték egyes berendezések átalakítását. Az állási idő alatt például az erőmű vállalat szállítóüzemének dolgozói 25 ezer tonna szenet vettek át és tárolták a próbaüzemeltetésre. A vilíamosipari szakemberek pedig újabb két táv­vezetéket kötöttek be a szabadtéri állomásra. így már négy távvezeték továbbítja a termelt villamosenergiát az országos hálózatba. A kísérleti üzemelés során megfigyelték, hogy az óriáskazánok csőfalai a tüzelés alatt meghajoltak. Ezeket több he­lyen megtámasztották. A nagy nyo­mású turbinaházban a tömítés nem volt tökéletes. Ezért új tömbszelencét készítettek s átalakításokat végeztek a turbina forgórészén is. A nagy munkával — jóval a terve­zett időn túl — október 26-án készül­tek el. Vasárnap már begyújtották a kazánokat, majd a déli órákban újra megindult a gépegység. Kedden dél­után a próbaüzemelés során a gép­egység már 40 megawatt villamos­energiát termelt. Az erőmű vállalat dolgozói most elhatározták, hogy az állási idő miatt kiesett elmaradásukat pótolják és negyedik negyedévi tervüket mara­déktalanul teljesítik — s így decem­ber 31-ig 63 millió kilowattóra villa­mosenergiát fejlesztenek. Hét borsodi bányaüzem határidő előtt teljesítette havi tervét A NAGY OKTÓBERI SZOCIA­LISTA FORRADALOM TISZTELE­TÉRE indított munkaversenyben a Borsodi Szénbányászati Tröszt hét bányája határidő előtt teljesítette ha­vi tervét, annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem várt akadályok­kal kellett megküzdeniük. Az in­fluenzajárvány következtében nem egyszer 4—5000 műszak esett ki a termelésből. A tröszt műszaki veze­tősége a létszámhiányon úgy segí­tett, hogy a kisebbjelentőségű mun­kahelyekről a nagyobb termelést adó fejtésekre csoportosította át a bá­nyászokat. Nem egy esetben a bányá­szokat szállító gépkocsikat is át kel­lett irányítani olyan üzembe, ahol a nagytermelékenységű munkahelyek telepítése biztosította a tervek telje­sítését. A szerdára virradó műszakon még mindig közel 3000 műszak hiányzott a termelésből, — de már 800 mű­szakkal kevesebb, mint az előző na­pon. A felgyógyult bányászok, ismét elfoglalva munkahelyüket, elérték, hogy a mélyművelésű bányaüzemek közül a sajószentpéteri II. akna, a béréntei bánya, valamint Alberttelep és Ella-akna határidő előtt’ teljesí­tette tervét. A kiesett műszakok pótlására de­rekasan kitettek magukért a gépesí­tett külfejtések dolgozói. A három borsodi külfejtésű bányaüzem havi tervét határidő előtt teljesítette, 12 ezer tonna szenet termelt terven fe­lül. Ezzel biztosították, hogy a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt szerdán reggelig — a beteglétszám ellenére — terven felül, közel 3000 tonna sze­net küldött felszínre. 250 ezer forintot kaptak a múlt évi kiváló dolgozók a Lenin Kohászati Művekben A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK­BEN az igazgatói alapból kéthavi részletben kifizették a múlt év vé­gén a rendkívüli állapotok miatt el­maradt kiváló dolgozói jutalmakat. Azok a dolgozók, akik a normális munkamenet megakadásáig teljesí­tették a feltételeket, most visszame­nőleg kapták meg a kiváló dolgozó címet, és az esedékes jutalmat, össze­sen 250.000 forint értékben. Az igaz­gatóság intézkedése a diósgyőri ko­hászatban nagyon megnövelte a ki­váló dolgozó cím elnyeréséért jelen­leg küzdők kedvét és igyekezetét. Három új legényszállót építenek a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinél A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemeinél jelenleg 12 bá­nyász legényszállóban helyezik el a messzi vidékeken lakó bányászokat. Az új bányászra szüksége lesz az üzemeknek. A leginkább Szabolcs­ból és a Hajdúságból toborzott bá­nyászok részére a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt három új legényszál­ló építését tervezi. Űj legényszállót építenek Albert- telepen, ahol a környéken lévő új bányaüzemek dolgozóit helyezik el. Ugyancsak új legényszálló épül az ormosi Il-es aknánál is. Mindkét le­gényszállóban egyenkint 216 nőtlen bányász elhelyezését tudják biztosí­tani. Egy-egy legényszálló mintegy 3 millió forintba keiül. Építésüket ■ jö­vőre kezdik meg. Kazincbarcikán, a központi szén­osztályozónál, az új háromemeletes legényszálló építésére már mintegy 2 millió forintot fordítottak. Jövőre — újabb 1 és félmillió forintos beruhá­zással — befejezik az építést. Mind­három legényszállóban kettő—négy­ágyas szobákat létesítenek. Az üzemi konyha és étterem mellett klubszo­bák, játéktermek, könyvtár szolgálja majd a bányászok munka utáni pi­henését és szórakozását. A három új legény szállóban több mint 700 bányász részére biztosíta­nak kényelmes, egészséges elhelye­zést. Hét 4000 köbméteres gáztartály alapozási munkáit kezdték meg a Tisza vidéki Vegyi kombinátban mezőgazdasági gyakorlatok rendsze­resítésében lehet nagyobb lépéseket tenni, hiszen jelenleg már mintegy 1500 iskolának van gyakorló kertje. Nagyobb városokban több egymás­hoz közeli iskolának közös műhelyt létesítenek. A műhelygyakorlatok céljára felhasználják a szakköri he­lyiségeket is. A gyakorlati oktatáshoz szaktaná­rokat képeznek három éves nyári tanfolyamon. Szükségesnek látszik az is, hogy a pedagógiai főiskolákon gyakorlati foglalkozást tanító tan­székeket állítsanak fel. A gyakorlati képzés megfelelő anyagi és szemé­lyi ellátása sok millió forintos be­fektetést igényel. (MTI) A TISZAVIDÉKI VEGYIKOMBI­NÁTBA évente csaknem 132 mil­lió köbméter metángáz érkezik majd a Román Népköztársaságból. Ebből a gázból különböző eljárásokkal, szerves vegyipari alapanyagokat gyártanak. A nagymennyiségű gáz szállításához szükséges csőhálózat építését már a magyar területen is megkezdték. A Siófoki Kőolajveze­ték Vállalat dolgozói kiváló minősé­gű munkával szerda reggelig csak­nem 8 kilométeres szakaszon »fektet­ték le* a csővezetéket. Az elmúlt napokban a vegyikom­binát területén is hozzáfogtak a föld­gáztároló berendezések alapozási munkáihoz. A terv szerint hét — egyenként 4000 köbméteres, hét at­moszféra nyomású — gömbalakú tartályt szerelnek fel. Egy-egy ilyen tartály felépítéséhez 31 vagon acél- szerkezet szükséges. Ezt a Győri Vagon- és Gépgyárban készítik és a helyszínen az üzem dolgozói szerelik össze. Az építők jelenleg két gáztartály alapozási munkáit végzik. Ezek a tartályok előreláthatólag a jövő év végére készülnek el. Minőségi ellenőrök a munkaversenyben A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK­BEN NOVEMBER 7-1 felajánlásukat teljesítse, eredményes munkát vé­geznek a minőségi ellenőrök. Amióta a forradalmi műszak megindult, a különböző üzemrészek által bejelen­tett gyártmányokat 24 órán belül megvizsgálják, hogy mielőbbi to­vábbszállításukat elősegítsék. A gyártásközbeni ellenőrzés kiszélesíté­sével elérték, hogy a vállalati selejt a harmadik negyedévben 4 millió fo­rinttal volt kevesebb, mint a máso­dikban. E területen most újabb javu­lás mutatkozik, s az ünnepi műszak­ban az ígért 2.93 százalék helyett ed­dig 2 százalék alatt sikerült fariam a vállalati selejt arányát. déke a másiknak mesélt a fekete földek dús gazdagságáról, rendkívüli termékenységéről, Szibéria zord, de jótékony természetéről és az ország többi, keleti vidékeiről.. Sok agrár­proletár parasztcsalád indult el a cári uralom alatt az éhhalál küszö­béről keletre, hogy megtalálja az »ígéret-« földjét. A telepesek áradata — mint arról a régi krónikák mesélnek — különö­sen az 1905-ös forradalmat követő időkben növekedett. A földbirtokosok és a tőkések, félve a parasztok ha­ragjától, igyekeztek Szibéria minél távolabbi részére űzni a nyugtalan földműveseket. Az emberek marha- vagonokban indultak el a szerencse felkutatására. Az együk cári hivatal­nok 1913-ban feljegyezte, hogy a te­lepesek »darabonkint-« adták a földet annak, aki legelőször a szemük elé került, csakhogy minél hamarabb szabaduljanak az elcsigázott arcoktól. Persze nem mindenki kapott mű­velésre alkalmas földet. Akinek sze­rencséje volt, esetleg jobb földhöz jutott, -meggyőződött róla, hogy a szűzföld valóságos kincs. Csakhogy erről kiderült, hogy elvarázsolt kincs, nem lehet azt puszta kézzel megsze­rezni. írtam mór, hogy a forradalom előtt alig 8 millió faeke állt a pa­rasztok rendelkezésére. Ilyen »tech­nikai-« felszereléssel viszont az ember tehetetlen-ül állott szembe az évszá­zados szűzfölddel. Sok telepes végülis tönkrement és visszatért előbbi he­lyére. A forradalom után Lenin több esetben felhívta a figyelmet a távoli földekre. Sajnálattal írta, hogy a rengeteg elsőosztályú föld egyelőre elérhetetlen a tech­nika fejletlensége miatt. Lenin olyan traktoros osztagokról ál­modozott, amelyek majd feltörik ezeket a szűzföldeket. Álma beteljesült! A pártnak az or­szág iparosítását szorgalmazó poiiti- ikája eredményeként a mezőgazdasá­got a legkorszerűbb gépekkel, beren­dezésekkel látták el. Ez lehetővé tette, hogy új földeket műveljenek meg. Tavaly a Szovjetunió vetésterü­lete már majdnem 195 millió hektár volt. Két évvel ezelőtt, az SZKP Központi Bizottsága határozatot ho­zott a többmillió hektár szűzföki fel- sizántásáról. Amikor ebhez hozzáfog­tak, még többen kételkedtek a siker­bein. Például Douglas Johnson, ame­rikai geográfus is megjósolta a szűz- föld-akció kudarcát, Végülis a jós vallott kudarcot. A hívó szóra 350.000 fiatal indult a szűzföldekre. Az ország sok­ezer traktorral, kombájnnal és gépkocsival látta el őket. A szűz­földeken megjelentek azok a traktoros osztagok, amelyekről Lenin álmodozott. Három eszten­dő alatt mintegy 40 millió hek­tárt szántottak fel és rajta 425 új szovhozt létesítettek. A földek birtokbavételének ilyen tömegmérete és rendkívüli gyors üteme ismeretlen a világtörténelem­ben, Csak szocialista országban le­hetséges, amely határtalan távlato­kat nyitott meg a mezőgazdasági ter­melés előtt. A szovjet mezőgazdaság forrada­lom óta elért sikerei világosan igazolják azt a megállapítást, hogy szocialista rendszerben soha nem látott sikereiket lehet elérni. Azok a tapasztalatok, amelyekkel a munka kezdetétől napjainkig a szovjet em­berek szaktudását gyarapították, sok segítséget adnak nekünk is. Minde­nekelőtt le kell szűrnünk a tanulsá­gokat, és saját viszonyainkat figye- lembevéve. sajátosságaink és lehető­ségeink felhasználásával hazánkban is megvalósítható a mezőgazdaság további fejlesztése, amint azt az MSZMP agrártéziseiben előírja. ÖNODVÁRI MIKLO^ i. 4 szovjet hatalom megvalósította a parasztok évszázados álmát mint 17 millió faborona állt a dolgozó parasztok rendelkezésére. Ilyen eszközökkel természetesen le­hetetlen lett volna a nagy tervet megvalósítani. Mindenek előtt tehát a technikai bázis megteremtése volt szükséges. Lenin szövetkezeti terve átfogóan és részleteiben kidolgozta az utat, s a bolsevikok e terv alapján meg­oldották és bebizonyították azt. a tételt, hogy a parasztsággal szövet­ségben fel lehet építeni a szocializ­must: megtalálták azokat a formá­kat. amelyeknek keretei között meg­oldható a parasztság szocialista vá­gányra való terelése. Nagy csatákba került ez, és lényegében csak a 30-as évek elején fejeződött be a szovjet mezőgazdaság kollektivizálása. Azok, akik — a párton belül — a kezdeti időkben bizonytalankodtak, a törté­nelmi jelentőségű szövetkezeti terv sikerében, kénytelenek voltak belát­ni, hogy a mezőgazdaság fejlesztése csakis a nagyüzemi gazdálkodás ki- szélesítésével, a szocialista állam részéről történő anyagi és technikai támogatással, valamint a munkásosz­tállyal való szoros szövetségben le­hetséges. 1926-ban, amikor alapjában véve lezárult a helyreállítás időszaka és Oroszország az iparosítás útjára lé­pett, a többi között üzemibe helyez­tek 1506 iparvállalatot, — köztük a sztálingrádi traktorgyárat, a rosztovi, a gomeli és taskemti mezőgazdasági gépgyárat, valamint a »Kommunára kombájngyárat. A kibontakozó ipari fejlődés le­hetővé tette a mezőgazdaság kol­lektivizálását, és lehetővé tette azt, hogy jelenleg a szocialista mezőgazdaságban sokszázezer traktor, kombájn és más gép dolgozik. A zt a fejlődést, amelyet a Szov- jetunid* mezőgazdasága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óla elért, röviden így jellemezhetjük: A faekés mezőgazdaságból, a trakioi' és kombájn mezőgazda­sága lett; a korszerűtlen gazda­sági eszközökkel dolgozó elma­radt, félfeudális, nagybirtokos mezőgazdaságból, élenjáró szo­cialista, nagyüzemi mezőgazda­sággá leit. Az út, amelyet a Szovjetunió me­zőgazdasága napjainkig megtett, hosszú volt és nem mentes a görön­gyöktől és rögektől. Kevesen hitték el egy olyan országról, ahol túlsúly­ban a kezdetleges termelési eszkö­zökkel dolgozó parasztság volt, hogy aránylag rövid idő alatt talpraáíl, utoléri, sőt el is hagyja a fejlettebb kapitalista államok mezőgazdaságát. Sokan — még a szocialisták sem hit­tek abban, hogy lehetséges lesz uj utakra vezetni a szovjet mezőgazda­ságot. A forradalom után különböző áramlatok terjedtek párton belül is, melyek nem hittek a parasztsággal való szövetség erejében, s nem bíz­tak a tervekben, amelyeket Lenin és a párt kidolgozott. Kétségtelenül súlyos volt a szovjet mezőgazdaság helyzete. Régi statisz­tikai adatok arról beszélnek, hogy 1920 végén a szovjet föld még a félét sem termette a háború előttinek. De hiszen nem is teremhette! A mező- gazdaság az intervenció és a háború következményeként megbénult, s a szovjet parasztoknak — immáron az új földtulajdonosoknak nem maradt más egy átmeneti időre, csak a fa- eke! Ugyanezekkel az eszközökkel művelték földjeiket a forradalom előtt is. 1910-ben többek között nyolc millió fa eke és ezzel szemben csupán négy millió vaseke, vala­A munka termelékenysége lényegesen növekedett lést és a legközelebbi években > utolérjék az Amerikai Egyesült Államokat, az egy főre eső hús, tej és vajtermésben. Ma már a gazdasági eredményeket ■ tekintve, elmondhatják a szovjet kol­■ hozparasztok, hogy gazdag és gond­talan életmódot élnek, gyökeresen megváltozott helyzetük. A szovjet kolhozparasztság a törié­■ nelem legviharosabb ideiben is hű­■ séges támogatója volt a szovjet ha­talomnak. A német-fasiszta megszál­lás alatt feloszlatták a Szovjetunió­ban a kolhozokat, szovhozokat és Hitler a magántulajdon visszaállítá­sával akarta a szovjet parasztokat a . régi útra visszatéríteni. Ügy vélte, ‘ hogy a szovjet kolhozparasztság ’ örülni fog ennek és támogatná fogja a fasizmust. Ám a szovjet embert ; ilyen értelemben-nem szédíti meg a magántulajdon, mert meggyőződött 1 arról, hogy a kolhozokban és szovho- ’ zokiban jobb az élet és a nagyobb ’ parcellákon a gépi erők segítségével lényegesen többet termelhet. Amikor a szovjet hadsereg fokozatosan visz- L szaszorította a megszálló németeket, ahogy konszolidálódott a rend, úgy ’ alakultak sorra vissza a kolhozok és szovhozok/ s igyekeztek termelvé- nyeikkél támogatni a németeket ül- ‘ döző hadsereget; III. . Ahol a szűzföldek voltak A fejlett szocialista nagyüzemi rm. mezőgazdaság még számtalan kiaknázatlan kinccsel rendelkezik. Régebben Oroszország egyiik nemze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom