Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-30 / 281. szám

Szombat, 1957. november 30. ÉSZAKIM Ar"'' RORSZAG 5 Tájékoztató két új tanácsrendeletről ahol az útviszonyok, vagy egyéb aka­dályok nem teszik lehetővé, hogy a szemétfuvarozó jármű az ingatlan bejárata elé álljon, a szemét átvétele a legközelebbi alkalmas helyen, de 10 méternél nem távolabbról törté­nik. * Ha a köztisztasági vállalat írásban tett panasz ellenére a háziszemét eL szállításáról nem gondoskodik, úgy a rendeletben meghatározott módon helye van a fuvarozási díj arányos törlésének. A háziszemét fogalma alá nem tar­tozó szemét elszállításáról saját esz­közeivel az köteles gondoskodni, aki a szemét keletkezéséért felelős. Az érdekelt azonban jogosult arra, hogy az elszállítást a köztisztasági válla­latnál megrendelje. Szemetet, havat és törmeléket- ki­zárólag a kerületi tanács vb. igazga­tási osztálya által kijelölt helyeken lehet lerakni. © A MÁSIK ÚJONNAN ALKOTOTT tanácsrendelet »-az állatok tartásá­ról« szól. E rendelet 1958. január 1-én lép életbe. Megalkotásánál a taná­csot . a közegészségügyi követelmé­nyek fokozott szem előtt tartása ve­zette. A rendelet felsorolja azon utcákat, ahol sertés, szarvasmarha, ló, sza­már, öszvér, juh és kecske tartása tilos. A rendeletben meghatározott utcákon túlmenően a megjelölt házi­állatokat béi-házakban a város terü­letén sehol sem szabad tartani. Azokon a helyeken, ahol a megje­lölt háziállatok tartása egyébként megengedett, azok tartásához a ház- tulajdonos jóváhagyása is szükséges. Az állatok elhelyezésére szolgáló is­tálló és sertésól létesítéséhez pedig a kerületi tanács vb. építési csoportjá­nak engedélye szükséges. Előírja a rendelet, hogy az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget na­ponként legalább egyszer ki kell ta­karítani és a szükséghez képest mésztejjel fertőtleníteni kell. Egészségügyi szempontból a tanács vb. egészségügyi csoportja meghatá­rozott házra vonatkozóan — olyan helyen is, ahol az állattartás egyéb­ként megengedett — az állattartást eltilthatja, vagy az állatok számát korlátozhatja. A RENDELETBEN foglalt rendel­kezések megsértése szabálysértés, mely 1000 forintig terjedhető pénz­bírságot von maga után. Zápotocky nevét vette fel egy új borsodi termelőcsoport A NAPOKBAN LÉPETT ÉLETBE a városi tanács új rendelete a »köz­területek tisztántartásáról és a házi- ezemét gyűjtéséről«. A rendelet meg­alkotásánál a tanácsot az a cél ve­zette, hogy minél jobban biztosítsa a város tisztaságának megvédését. A rendelet egyes rendelkezéseiről a következő tájékoztatást adjukr A rendelet szerint az ingatlan tu­lajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdá­nak nappalként a reggeli kapunyitás előtt egy órával, de legkésőbb reggel 6 óráig történő letisztításáról. A jár­datakarítást porképzés nélkül kell végezni és ha a szükség úgy kívánja, napközben is meg kell ismételni. Ugyancsak az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles a járdá­ról télen a havat eltakarítani és ha az síkossá vált, megfelelő anyaggal szükség esetén naponta többször is íelszómi. A gondozatlan járdaterület tisztán­tartását a kei*ületi tanács vb. igazga­tási osztálya az ingatlantulajdonos költségére is elrendelheti. AZ ÜZLETHELYISÉGEK és cl. árusítóhelyek előtti sgyalogutat a he­lyiség bérlője, vagy használója köte­les a nyitvatartási idő alatt állandóan tisztántartani. Nemcsak a járda tisztításáról szól a rendelet, hanem arról is, hogy nem szabad a járdán és általában a köz­forgalom céljára szolgáló területeken (utcákon, tereken, parkokban) sze­metet, hulladékot, vagy papírost el­dobálni. Szemetet és hulladékot csak az erre a célra felállított tartályokba szabad dobni. Ügyelni kell továbbá bármilyen anyag szállításánál, fel- vagy leraká­sánál arra, hogy a közterület ne szennyeződjék, a szállítmányból sem­mi ki ne hulljék, por vagy bűz ne keletkezzék. A FŐÚTVONALAKON, a rende­letben meghatározott utcákban — szenet kocsiról a járdára, illetve az úttestre lerakni tilos. Ezeken a he­lyeken a szenet a járműről közvetle­nül kosárral, vagy más módon — az úttestre, vagy járdára való lerakás mellőzésével — kell berakni a sze- nespincébe. A város tisztaságát védi az a ren­delkezés is, hogy közterületeken épí­tési, bontási, vagy la tarozás i mun­kákat úgy kell végezni, hogy a .kör­nyező közterület ne szennyeződjék. A felhasználásra nem kerülő anya­gokat a kivitelező vállalat már á munkálatok Jsözben is köteles folya­matosan eltávolítani, a munkálatok befejezése után pedig köteles az épí­tési, bontási anyagot 3 napon belül elszállítani. A rendelet ellen vétők szabálysér. tést követnek el, mely 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető. • RENDELKEZIK A RENDELET a háziszemét elszállításáról és gyűjté­séről is. Meghatározza, mi tekinthető háziszemétnek. A háziszemetet a köztisztasági vál­lalat a város belterületéről 1—3 na­ponként, a város külterületéről pe­dig 3—7 naponként tartozik elszállí­tani a köztisztaság követelményeinek megfelelően. v A szemétszállító jármű személy­zete a háziszemetet az ingatlan bejá­rata előtti kocsiúton veszi át. Ott, A Borsod megyei Bodroghalmon 22 dolgozó paraszt I-es típusú ter­melőcsoportot alakított az elmúlt év végén feloszlott Szabadság Termelő- szövetkezet helyén. Az új tszcs tag­jai úgy határoztak, hogy közös gaz­daságuk Antonin Zápotockynak, Csehszlovákia elhunyt köztársasági elnökének nevét viselje.----------------------------------ooo---------------------------------­F EKETE PÉTER ALBERTTELEPEN ALIG ÜLT el az első siker zaja a Nemzeti Színház Bajadér be­mutatója után, a miskolci színészek újabb produkcióval lepték meg a megye színház járó közönségét. Mivel a színház teljesítette táj-kötele­zettségét, viszont ugyanakkor egész Borsodban nagy a szórakozási kedv, hát az Országos Filharmónia rendezésében indult el hódító útjára a világ egyik legpechesebb embere, Fekete Péter, hogy Somogyi Gyula ötletes, humoros szövegével és Eiseman Mihály kitűnő muzsiká­jával ajkán belopja magát a publikum szívébe... A PREMIER SZÍNHELYE ezúttal nem Miskolc, nem a diósgyőri Művelődési Ház, hanem Alberttelepl A tágas, gyönyörű Hunyadi János művelődési ház előcsarnoka niár jóval kezdési idő előtt megtelt a bemutatóra igyekvő vendégekkel és Berkes Györgyné, a kedves, feketehajú igazgatónő, aki a Fekete Pé­ter premierje körüli bábáskodást vállalta, már alig várja a. színészeket. Persze nem sokáig kell izgulnia, s kevéssel hat óra után szétfut a bordó bársonyfüggöny az otthon színpadán, hogy elkezdődjék a játék. A nézőtér kíváncsi érdeklődése, várakozó izgalma pillanatok alatt sikerrjy oldódik, mikor a színészjátékba melegszenek. S máris itt az első, nagy taps és jókedv, kacar ullámzik végig a termen, hogy meg se álljon a harmadik felvonás v^-tg. A ZENÉS MŰFAJ követelményeihez híven: könnyen, mókázó kedvvel játszanak, bolondoznak színészeink a deszkákon, s ebben is Némethy Ferenc, a címszereplő a főkolompos, akitől persze nem marad el Puskás Tibor, Faludi Mária és Garamszegi Márta sem, akik a Fe­kete Péter többi vezetőszerepét alakítják. Számtalan ötlet, játék teszi színessé az előadást. Rendezője, a Kossuth-díjas Horvai István ezen az estén bebizonyította, hogy nemcsak a nehézveretű dráma, a neorealista olasz történetek mesteri tolmácso- lója, hanem a buborék-könnyű, zenés vígjáték területén is otthonos. ÉRDEKESSÉGKÉNT EMLÍTJÜK meg, hogy a kisebb szerepek hangulatos, jól megformált sorában Fesztoráczy Kató, Téry Tibor mel­lett színpadon láttuk Ütő Endrét, a kitűnő díszlettervezőt is. Ütő, aki stílusos, szebbnél szebb díszletekkel kápráztatta el szemünket, legutóbb például a Bajadérban, ezúttal bebizonyította, hogy színésznek is igen jó. A szereplők és az előadás sikerét Róna Frigyes kisérő zongorajátéka tette teljessé. Különösen a táncszámok zenei aláfestésében volt segítsé­gére a Fekete Péternek. Mint halljuk, januárig a megye területén 25 helyen mutatják be a miskolci színészek Somogyi—Eiseman nagysikerű zenés vígjátékát, amely már az alberttelepi premieren nagy sikert ért el és meghódította a színházjáró közönséget. (krónikás) Béreljen páncél gépkocsit Ha Párizsban valaki nagyobb es­télyt akar rendezni, ehhez nincs másra szüksége, mint pénzre. Fe­hérkötény es szöbaleánytól kezdve, bútor, edény, étkészlet, asztalnemű, s minden egyéb bérelhető. Valósá­gos télikertté lehet varázsolni a lakás egy részét, megfelelő összeg ellenében. Libériás inas szintén bé­relhető egy vagy több napra, sőt 400 frank ellenében fegyveres csendőrt is lehet kivezényeltetni egy éjszakára a ház elé. Londonban is több ilyen kölcsön­ző iroda működik. Ezek egyiké újabban páncélgépkocsit is ad bér­be megfelelő díj ellenében. A pán­célgépkocsit a kölcsönzőiroda so­főrje vezeti és kívánságra egy vagy két fegyveres őr is kíséri. Az ötlet kitűnően bevált és az utóbbi időben egyre több milliomos veszi igénybe. Előkelő fogadóestélyekre szinte kizárólag páncél gépkocsin hajtatnak a milliókat érő ékszerek­kel dekorált hölgyek. A Herman Ottó-múzeum újabb ásatásai MÜZEUMUNK szerteágazó mun­kásságának jelentős részét öleli fel a távoli múlt földbe került emlé­keinek kutatása: a régészet. Az ember történetének csupán kis szakaszáról rendelkezünk írá­sos forrásokkal; Minél mélyebbre hatolunk a múlt titkaiba, annál homályosabbá válik az ősidők tör­ténetéről nyert kép. A régészet se­gítségével egyre világosabban tud­juk megrajzolni az ősi népek kiala­kulását, fejlődését, pusztulását, egy-egy nép kulturális arculatát, gazdálkodását. Feltárjuk a népván­dorlások emlékeit, ősi háborúsko­dások nyomait. Kutatjuk a messzi idők történeti folyamatának rúgóit. vagyis az őstörténetet. Minden egyes lelet, minden újabb ásatás közelebb visz bennünket a történet egészének megismeréséhez. A megye területén folyó nagy­arányú építkezések során hatalmas földtömegeket mozgatnak meg. így igen sok régészeti lelet kerül elő. Ezekről a múzeum — sajnos — nem mindig szerez tudomást, elkal­lódnak, pedig tudományunk számá­ra fontos adatot nyújthatnának. Sok lelkes ember van megyénk te­rületén is, főleg pedagógusaink kö­zött, akik felismerve egy-egy föld­ből előkerült tárgy jelentőségét, felhívják a múzeum figyelmét és értékes leleteket mentenek meg a pusztulástól. Az elmúlt hónapokban több je­lentős lelet került be hozzánk és néhány eredményes ásatást is vé­geztek a múzeum dolgozói. Ezekről adunk rövid beszámolót. TISZALŰC. Tóth István egye­temi hallgató jelentette, hogy a község határában a Dankadombon régi cserepek kerülnek elő. Októ­ber elején ásatás útján állapíthat­tuk meg, hogy a Dankadomb tulaj­doniképp a régi Tiszára támaszkodó, széles árokkal körülvett, kora- bronzkori védett település az i. e. 1800—1500-as évekből. A többszáz évig tartó egyhelyben Lak ás követ­keztében mintegy 3 m vastag ha­lom. keletkezett az egymás fölé épülő házak romjaiból és különfé'e hulladékaiból. A település nemcsak az árokkal körülvett részre szorít­kozott, hanem az árok másik olda­lára is, ez azonban védtelen volt. Valószínű, hogy a védett részen la­kott a közösség feje és veszély ese­tén ide menekült a külső telep né­pessége is. Igen sok edény, kő- és csontesz­köz kenuit elő. Találtunk agyagból égetett kis állatszobrokat is. Ezek valószínűleg gyermek játékok vol­tak, egyúttal azonban az állat- tenyésztés nagy szerepét is bizo­nyít jak. A szobrocskák szarvas- marhát, juhot, sertést és kutyát ábrázolnak. Bronzból csupán egyet­len tű került elő. Az ásatás szomszédságában meg­találtuk annak a rézkorvégi nép­nek a települési nyomait, mely né­pet a korabronzkori telepesek szo­rítottak ki és ellenük kellett árok­kal körülvett menedékhelyet létesí­teniük. MEZŐKERESZTES. Cs. Szabó Pál tanár jelentette, hogy az igrici határ közelében, kavicsbányászás közben edényeket találtak. A hely­színi szemle során megállapíthat­tuk hogy későbronzkori uraateme- tőt pusztítanak. Az előkerült mű­vészi díszítésű edények i. e. 1200- ból származnak és a bronzkori edényművesség magas fokát bizo­nyítják. Sajnos az ásatást csupán, a jövő év elején tudjuk megindí­tani' ALSŐBERECKI. Bállá József edényeket talált a Haraszti-dűlőben lévő homokbányában. Mivel a ho­mokbányászás további pusztulással fenyegetett, az elmúlt napokban leletmentő ásatást rendeztünk a lelőhelyen. Az ásatás sexrán 28 bronzkorvégi umasírt tártunk fel. Ezek az i. e. 1000-ből származnak. A halottakat mind elégették s az égett csontokat nagy edényekbe: urnákba rakták. Az urnáknak használt nagy edé­nyek száját tállal fedték be. A hamvak fölé. vagy az urnák mellé kis edényeket helyeztek. Ezekbe rakták azt az élelmet, amit hitük szerint a halott fogyasztott más­világ! életében. Egj’etlen bron^ disztűt találtunk egyik urnában a hamvak fölött. Az ásatás érdekes­sége volt még, hogy az urnasírok nem külön-külön helyezkedtek eL hanem csoportosan, fészekszerűen. Egyik urnáiészekben pl. 14 urnát találtunk, összesen 35 edénnyel. Va­lószínű, hogy egy-egy család halot- tait tették egy-egy urnafészekbe. A temetkezéseknél a felnőtteket és gyermekeket megkülönböztették. A felnőttek részére nagy, a gyerme­kek részére egészen kis urnákat készítettek. A temető feltárása jövőre folyta­tódik. SAJÓSZENTPÉTER. A község határában az edelényi műút mel­lett homokbányát nyitottak, ahol az i. u. 700-as évekből származó későavarkori temetőt találtait. A munkálatok során kb. 100 sírt el­pusztítottak anélkül, hogy a mú­zeum erről tudomást szerezheloit volna. Az ásatások során csupán 12 sírt sikerült feltárni. Férfi és női sírok voltak, vegyesen. A férfiakéit lovaikkal együtt temették el, mellé téve fegyverüket, lószerszámot és edényeket. A férfiak ékessége a finomművű, áttört, bronzból készült övveret volt. A nők mellé is edé­nyeket és ékszereket tettek. Ezüst fülbevalót és színes, fúvott üveg­gyöngyökből fűzött nyakláncot ta­láltunk. A női foglalkozás jeleként orsókarikát és tűtartót is felfedez­tünk a nők mellett. Egy női sírba cserépedényen kívül gazdag vasa­lásé favedret is betettek. A temető szélén pedig rábukkantunk a Teg- különösebb sírra. Egy nő csont­váza feküdt benne, de nem ren­des állapotban, hanem feldarabol­va. Valószínűleg babonás hiedelem­ből boszorkánynak tarthatták és azért temették el ilyen szokatlan módon. SÁROSPATAK. A Bodrog bal partján, a Baksahomok is homok­bánya. A homokbányászás során honfoglaláskori sírokat találtak. Mire a múzeum tudomást szerzett erről, néhány sírt itt is elpusztí­tottak. A múlt évben megkezdett feltárást októberben fejeztük be. Az őszi ásatások során 4 férfi sír ja került elő. Az 1000 éves sírok egy sorban feküdtek. Minden sírban megtaláltuk a halott harcos lová­nak koponyáját és lábcsontjait. A ló többi részét ugyanis a halotti tor alkalmával fogyasztották el. A ló­szerszámokon kívül főleg fegyve­rek feküdtek a csontvázak körül. Megtaláltuk a ihoníöglaló magya­rok híres fegyvereit, az íjat és nyi­lat, sőt egyik sírban szablyát is. Ezenkívül csupán néhány kés, tűz- csmoló, csat és áttört bronzveret került elő a sírokból. EDELÉNY. Bíró Zoltán edelényi művészeti előadó jelentette, hogy az úi lakótelep építkezésénél edé­nyeket és régi pénzeket találtak. Előkerült egy kis edény is, melyet egykori tulajdonosa pénzzel meg­töltve rejtett el. A múzeumba ed­dig bekerült pénzek között van I. Ferdinánd ezüst érmein - fíívül Zápolya János egy arany ént Ti is. Az elrejtett leletek valószínűiéig az első nagyobb török hadjáráttsl *21- nak kapcsolatban. Kalicz Nándor • muzeológus Az igazgató kartárs „viszonyul" a bírálathoz dó üzemképessé tétele folyamatban van, emberemlékezet óta halijuk. Csak a mosdónak a vize nem jön et­től folyamatba! Szeretném, ha a jö­vőben a beszámolóban kevesebb fo- lyamatbatételről, kevesebb ígéretről és több megvalósított tényről hall­hatnánk! Az igazgató szorgalmasan jegyez- getett, valamit súgott az elnöklő üb.- elnöknek, s váratlanul szólásra emel­kedett. Nyúl Oszkár a negyedik sor­ban ijedten húzta be a nyakát. — Két felszólalást hallottunk, két bírálatot — kezdte kenetteljesen Tig­ris Ede. — Nagyon helyes, és én, mint a Rumbüdösítő- és Műborgyár igazgatója is, csak helyeselni tudom, hogy a bíráló • szettem végre vállala­tunknál is kibontakozik. Nagyon örü­lök neki, hogy a kartársak leküzdöt­ték magukban azt a káros szellemet, ami eddig visszatartotta önöket a ve­zető, jelen esetben az én személyem bírálatától. Úttörőként és követendő példaként üdvözlöm Ravasz Rezső kartárs építőjellegű bírálatát, ame­lyet hasznosítva, le fogom hibáimat küzdeni. — Kis szünetet tartott és fel­emelt hangon folytatta.— Vissza kell és vissza fogom utasítani viszont azt a destruktív hangot, amelyet Derék Gábor kartárs az imént megütött. A szabad bírálat jogának összetévesz- tése, nem akarom mondani, hogy tu­datos összekeverése a destrukcióval, a. vezetők lejáratásával, az olcsó nép­szerűségre törekvő, felelőtlen handa- bandázással semmiképpen nem tűr­hető, az a fegyelem lazulásához, a* romláshoz vezet. Bízom benne, hogy Derék kartárs nem tudatosan lépett erre a veszélyes útra és még idejé­ben el tud szakadni azoktól a veszé­lyes köröktől, amelyeknek hatására ilyen rosszindulatúan nyilatkozott meg. Egyébként jobban tenne, ha a feleségét lebeszélné a túlságosan jri- vol strandruhák viseléséről. Most pe­dig kartársak, folytassuk a hozzászó­lásokat! Legyen mindenkorra példa a két elhanqzott felszólalás, hogy mindig el tudjuk választani a bírála­tot a demagógiától! CSODÁK CSODÁJA, de több hoz­zászóló — nem jelentkezeti. (— klós —) A RUMBÜDÖSÍTŐ- ÉS MŰBOR­GYÁR szokásos termelési értekezle­tén a beszámoló a végéhez közele­dett. Tigris Ede igazgató letette a beszámoló kéziratának százharminc- kettedik és egyben utolsóelőtti lapját, megitta a huszonharmadik pohár szódavizet és megtörölte a negyven­fokos hőségtől verejtékező koponyá­ját. Felemelt hangon fogott hozzá az utolsó, a százharmincharmadik oldal­hoz. A szódavíz fröccsenésétől fel­riasztott, melegtől bágyadt hallgató­ság únottan hallgatta. — Miután o, tulajdonképpeni be­számolóm végére értem — mondotta —, még egy kérdést említek röviden és utána átadom a szót a kartársak­nak, a bizonyára termékeny és hasz­nos vitának. Ez a kérdés pedig a kartársak közönye. Az elmúlt érte­kezletek tapasztalatai szerint a kar­társak únottan, mondhatnám köteles- ségszerűen végighallgatják a beszá­molómat, ám amikor a vitára kerül a sor, egy-egy semmitmondó felszó­lalásnál több nincsen. Legyen már ennek vége! A kartársak mondják el a véleményüket, ne legyenek szív­bajosak akkor sem, ha bírálni kell. Bíráljanak személyre való tekintet nélkül! Ne kíméljenek adott esetben * engem sem, mert hibáimat csak úgy küzdhetem le. ha a kartársak rávilá­gítanak. Én tudok viszonyulni a bí­rálathoz. A kartársáknak nemcsak joga. hanem kötelessége is az építő bírálat gyakorlása. Ezekkel a gondo­latokkal fejezem be a Rumbüdösítő- és Műborgyár termelési beszámoló­ját. Gyér taps hangzott. Ravasz Rezső és Nyúl Osekár helyükről felállva tapsoltak. „ AZ ELNÖKLŐ ÜB-ELNÖK HOZ­ZÁSZÓLÁSRA biztató szavai után a szokásos néhány percnyi csend kö­vetkezett. majd — óvatos jobbra-bal- ra tekintgetés után — Ravasz Rezső emelkedett szólásra: — Teljes egészében egyetértek az igazgató kartárs beszámolójával és azt elfogadom. Mert kartársak, ki más tudta volna ezt így előadni ne­künk, ha nem Tigris Ede igazgató kartárs!? Ki ismerheti az üzemet nála jobban? Senki! De nem lennék őszinte, kartársak, ha nem gyakorol­nék bírálatot is az igazgató kartárs felé. Mert tudjuk, úgye kartársak, hogy nagyszerű ember, kiváló szaktudás­sal vezeti az üzemet, szívét-lelkét ad­ja a beosztottaiért, de ember ő is, van neki is hibája. Én, kartársak, megmondom őszintén, bírálatot ér­demel az igazgató kartárs két dolo­gért is. Előszöris a vasárnapi kirán­duláson — tudomásom szerint pusz­ta szerénységből — nem állt be a röplabdacsapatba. Másodsorban azért, mert a most elhangzott beszá­molóban — rosszul értelmezett sze­rénységből — a saját érdemeit nem hangsúlyozta ki kellően. Csak ezt akartam mondani. — Mélyen megha­jolt az igazgató felé és leült. TIGRIS EDE MOSOLYOGVA BICCENTETT, Nyúl Oszkár lelkesen tapsolt, Róka Benő főkönyvelő pedig cigarettával kínálta Ravasz Rezsőt. Derék Gábor volt a következő fel­szólaló: — Nem tudok egyetérteni Ravasz kartárs felszólalásával. Az igazgatói beszámoló sablonos volt, kisebb, sti- láris eltéréseket nem számítva, érte­kezletről értekezletre ugyanazt hall­juk. Például azt, hogy az üzemi mos-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom