Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-29 / 280. szám
4 ÉSZAKMAG IAUOKSZAG Péntek, 1951. november 29. §§* I r* A BÜKK-HEGYSÉG FÖLDRAJZILAG több, elég élesen elkülönülő részre oszlik. Ezek között a legélesebben elkülönülő természeti kistáj a hegység központi tömege, a magasra kiemelt Bükkfennsík. Határait minden irányban törésvonalak jelölik ki. A Bükkfennsíkot a Garadna patak tÄtonikus völgye választja két főrészre: az északi Kisfennsíkra és a déli, magasabbra emelt Nagyfennsíkra. A kettőt a Farkasnyak és a Nyárújhegy hídszerűén kapcsolja egymáshoz. A Bükkfennsík Magyarország legnagyobb és legszebb mészkőfennsíkja. Hossza kelet-nyugat irányban 18—20 km, szélessége 6—7 km. Átlagos tengerszintfeletti magassága 8—900 méter. A fennsíkból kiemelkedő 100—150 méter magas bércek alkotják a fennsík szinte különálló kis hegyvilágát. A Bükkfennsík keletről nyugat felé folytonosan emelkedik és nyugaton a 959 méter magas Istállóskőben éri el legmagasabb pontját. Északnyugati peremén ' kiugró bástyaként emelkedik a fennsík legszebb kilátóhegye: a Bálvány (956 m). Északi szegélyén a szentléleki Látókövekről és az Örvénykőről gyönyörködhetünk a Bükk északi előterének alacsonyabb, a patakok által feldarabolt tönkfelületében. Déli peremén emelkednek a híres „bükki kövek”: a Bélkő, Örkő, Peskő, Tarkő és a Háromkő. 1. A Bükkfennsík földtörténete A BÜKK-HEGYSÉG A FÖLDTÖRTÉNETI ÓKORBAN a Nyugat- és Köjzép-Európán végighúzódó Varisz- kuszi-hegységrendszernek volt a tagja. Ez az ősi hegységrendszer hosszú évmilliókon át lekopott, egyes részei pedig mélyre süllyedtek. Az Ös-Bükk is lesüly- lyedt és területére benyomult a tenger. Az alaphegységre tengeri üledékek: agyagpalák, palás homokkövek, kissé palás dolomit- és mészkőrétegek rakódtak le. Később, a földtörténeti középkor elején, a Triászkorszakban a mai Földközi-tengerből kiágazó Tethys- tenger hullámzott ezen a tájon. A tengerben élő egysejtű állatkák mészvázaiból a tengerfenéken mész-, iszap gyülemlett fel. Ebből keletkezett a Bükk több- százméteres sárgás-barnás, világosszürke és fehér mészkőtáblája. Ezt a mészkőtáblát — mely egymáson vízszintesen elhelyezkedő, rétegsorból állt, — a Jurakorszakban a hegyképző erők felgyűrték és összetörték. A nagyarányú gyűrődés következtében a Bükk szigetként emelkedett ki a környező tengerből, s ettől az időtől kezdve állandó szárazulat. Ősföldrajzi arculata a külső érők (víz^szél, hőmérséklet) felszínformáló hatására állandóan változott. A hegység peremterületein, főleg északon és északkeleten a tenger öblökben a gazdag növényzetből barnaszéntelepek képződtek. A földtörténeti újkorban folytatódott a Bükk-hegy- ség lepusztulása. Különösen nagy méreteket öltött a miocén és a pliocén korszakban, amikor melegebbre változott az éghajlat. A bőséges csapadék következtében nagy volt a felszín leöblítése és a magasabb hőmérsékleten erőteljesebb volt a kőzetek mállása. így a Bükk elsődleges formája gyengén hullámos tönkfelületté pusztult le. A letarolt tönkfelületen a Felvidék felől lefutó ősfolyók kanyarogtak. Az Ös-Bükk tönkké lepusztult tömege a tektonikus mozgások következtében összetöredezett, feldara- bolódott. Az összetöredezett tönköt a további kéregmozgások kiemelték. A kiemelkedés azonban nem volt egyenletes. A legmagasabbra a tönk központi része: a Bükkfennsík emelkedett. Ezután a lehulló csapadékvíz formálta ki a Bükkfennsík ma is ismert felszínét, sajátos földrajzi arculatát. 2. A Bükkfennsík mai felszíne A KÖRNYEZETÉBŐL EGY „EMELETTEL” MAGASABB Bükkfennsík elüt hazánk többi hegyeinek domborzatától. Mészkőfelszínén nincsenek egymásba- nyíló völgyek, források, hiányzik a fő- és mellékgerincek rendszere. Enyhén hullámos felszínének jellegzetességei: a karrok, az alacsony bércek, s a köztük lévő dolinák, a dolinák csoportjai, a poljék, a víznyelők, a zsombolyok és a barlangok. A fennsíknak ez a sajátos formakincse a mészkő oldhatóságán alapszik. Karrosodás, karrmező. zunk a karrosodás jelenségével. A záporpatakok és az olvadó hóié oldó és romboló munkája vékony barázdákat hoz létre a mészkő lejtős felszínén. A csapadékvíz a barázdákat állandóan mélyíti, szélesíti, s a barázdák közt lévő karrgerinceket kicsipkézi. A Bükkfennsík legszebb és legjobban kifejlődött karrgerinceit a Bélkő tetején és oldalán lévő karrmezőn tanulmányozhatjuk. Kisebb kiterjedésű karrmezőket találunk az örvénykő, a Magoskő és a Tarkő tetején, valamint a Dolka-tetőn és a Feketesár északnyugati részén. A fennsík peremterületein lévő „kövek” lejtőin úti. karr- lejtők képződtek. Tini in rí b A Bükkfennsík legjellegzetesebb kép- uuiuiun* ződményei a dolinák. A dolinák (magyarosan teber, töbör) keletkezése a mészkő oldhatóságán alapszik. A vékony karszton, olyan területen keletkezik, ahol a mészkőben függőleges törések vannak. A nők védelmében A NAPOKBAN egyik ismerősöm édesanyjával találkoztam — már nagymama! —, s felháborodva mesélte a következőket: Délután 5 órakor munkából igyekezett haza, amikor a Jókai-utcán öt fiú — 15—17 évesek lehettek — megállította, körülfogta s nem megengedhető módon bánt vele. Az utcán egy lélek sem járt. Kiabálni kezdett, s amikor végre egy férfi közeledett, az öt »hős« megfutamodott. Az asszony — érthetően — feldúlt idegállapotban ért haza» s hogy megvolt a véleménye a mai fiatalokról, az csak természetes. Pedig nemcsak egy ^ ilyen vagy ehhez hasonló eset történik manapság. Hányszor halljuk, hogy idősek, vagy anyák, karjukon kisgyermekükkel állnak az autóbuszon, villamoson, mert a kalauz többszöri felszólítására sem hajlandók a fiatalok átadni helyüket, s ha figyelmeztetik őket. nem megengedhető jelzőkkel illetik a kalauzt s azt is, akinek a helyet átadják. Vagy ha a késő esti óráikban, műszak után, 10 óra körül egy nő egyedül siet hazafelé, biztos, hogy illetlen szavakkal »szórakoztatják«, s melléje szegődnek. Nem beszélek arról, ha a Széchenyi-utcai Népbüffé előtt elmegy egy nő egyedül biztos, hogy belekötnek, Azon kellene gondolkozni, hogyan lehetne ezen segíteni. Hogyan lehetne biztonságot nyújtani a nőknek? Az sem helyes, ha valáki ilyesmit látva általánosít, s minden fiatalt egy kalap alá vesz. Vannak fiatalok — és szép számmal —, akik mindenkor tudják, hogyan kell viselkedniük, akik megadják a tiszteletet idősnek, fiatalnak egyaránt. A neveletlen fiatalok miatt nem lehet minden fiatalt elmarasztalni. NEM LEHETNE-E ezen úgy segíteni, hogyha egy nő segítségért fordul a közelben lévő rendőrhöz, az pénzbírsággal sújtsa ott helyben a rendetlenkedő!? Talán ezzel a módszerrel meg lehetne szüntetni azt. hogy késő este a munkából hazasiető nőket molesztálják. Tessenek elgondolkozni rajta! (uojtJcó) Alföldi erdőmunkások a Blikkben és a Mátrában A MEDOSZ Borsod és Heves megyei területi bizottságának kezdeményezésére érdekes módon oldották meg az erdőmunkás-hiányt a Bükk- ben és a Mátrában. Az állami gazdaságokból és a termelőszövetkezetekből közel 3000 dolgozót irányítottak át a télre erdei munkára, olyanokat, akik különben részleges munkanélküliek lettek volna. A mező- gazdasági szakszervezet felülvizsgálta az erdei szálláshelyeket, ellenőrizte, hogy a munkások életkörülményei megfelelőek-e és megkapták-e a szükséges baleseti oktatást. Az alföldi erdőmunkásokat a tapasztalt fakitermelők mellé osztották be, hogy ezzel is csökkentsék a baleset- veszélyt. A sikvidék községeiből és tanyáiból azért is szívesen vállaltak sokan munkát, mert keresetük arányában tüzifajuttatásban részesülnek. Borsod és Heves megye szervezett mezőgazdasági dolgozói december 17-én tartják területi konferenciájukat, amelyen 30 erdőmunkás is résztvesz. II Huszonötezer szerződést kötnek a tartalékföldek hasznosítására Borsodban Borsod megye községeiben elvégezték a szükséges előkészületeket a tartalékföldek hasznosítására vonatkozó új szerződések megkötésére. A közös gazdaságok, a falusi pedagógusok, a szakcsoportok és az egyénileg gazdálkodók egyaránt örömmel vállalják: az államtól bérelt földet fokozott mértékben trágyázzák és művelik annak ellenében, hogy a szerződés alapján csak. bírói utón lehet kimozdítani őket a bérletből. Több mint negyvenezer holdra kötnek most szerződést, amelyből 26 ezer — három holdnál kisebb kisha- szonbérletű terület. A megyei tanács • a szükséges nyomtatványokat már I szétküldte és december elsejével az igénybejelentési határidő lejárta után azonnal megkezdik megyeszer-« te a szerződéskötést. A földterület döntő többsége azoknak a kezében marad, akik eddig is művelték, a beérkezett igények alapján máris megállapítható, hogy az új gazdasági évben nem lesz parlag Borsodban. Bírósági hír Tilger Mátyásné, született Bucsák Mária többszörösen büntetett előéletű betört Merczi Gyula tállyai lakásába, Kínán 1700 forint értékű runaneműt eHe- pott. A szerencsi járásbíróság a bétát* nőt 2 éri börtönre itálte. C^NDRAS-NAPI iiiiiililHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii v A népszokások változatos sokszínűségében különösen tarka foltot ** jelent András napja (november 30.). Kötetremenő babonás hiedelem fűződik november utolsó napjához. A mezei munkák megszűnése után otthoni „semmittevésére rendezkedik be a paraszti élet. Akad ugyan munka a ház körül is, de nem tölti ki az ember egész napját, jut idő bőven a gondolkodásra és az elvetett mag fölött való „lelki őrködésre”, A tél rengeteg veszélyt rejt magában, kifagyhat a vetés, a gyümölcsösökben, sőt az állatok között is kárt tehet a hideg. Az ember tehetetlenül áll szemben az elemek pusztító dühével. Tehetetlenségében a primitív ember a maga módján igyekszik befolyásolni az elemeket. A kereszténység előtti időkben a megszemélyesített, isteni hatalommal felruházott elemeket (hideget, szelet, esőt, stb.) áldozatokkal igyekezett kiengesztelni. A keresztény vallás meggyökerezése után módosultak ugyan a kiengesztelő szertartások, de lényeges változás nem következett be. A mágia helyébe a nem kevésbé tudománytalan miszticizmust, a természetfölötti erőkben való hivést honosították meg, a több- isten helyébe az egy isten került. '* Az úgynevezett pogány népszokások tovább éltek a keresztény vallás által módosított keretek között. Az egyház vallásos tartalommal töltötte meg a pogány népszokásokat. A téli napfordulat pogány ünnepének helyére a karácsonyt, az ősi tavaszi ünnepségek helyébe a pünkösdöt iktatta be. Rávette a népet, hogy a szellemek segítsége helyett a szentek közbenjárását kérje az ismeretlen természet, az elemek ellen vívott harcában. E1 eltűnő, de mégis természetes, hogy népszokásaink túlnyomó ,több- -*• sége a téli hónapokra esik. Az embereknek van ráérő idejük a téli pihenés közepette, amikor kiheverik a nyári munkák fáradalmait. A téli szokások, ünnepek a falu önszórakoztatása volt évszázadokon keresztül, mindemellett mágikus előkészületnek is számítottak, előnyösen kívánták befolyásolni a család jövőjét, a jószágok egészségét és szaporodását, a föld termését. Az egyház tűzzel-vassal pusztította a pogány népszokásokat, de mivel tudományos magyarázatát nem adta — nem is tudta — a szokásokat létrehozó félelmes természeti erőknek, a szokások tovább éltek és itt- ott még ma is feltalálhatok. Az András-napi néphagyományok szinte kivétel nélkül a kereszténység előtti állapotokra, babonás korok világnézeti elmaradottságára utalnak. Legfontosabb részét a mágia, a bűvös igék mondogatása és a szertartásszerűség jelentette. András napja a legfontosabb férjjcsló és férjszerzö leánynap volt ősidők óta. Az az eladólány, aki meg akarja tudni, hogy ki lesz a férje, András napján bőjtöljön. Este pirítson meg két darab kenyeret és anélkül, hogy valamivel is megkenné, fogyassza el az egyiket, a másikat tiszta férfi-atsónadrágba csavarva tegye a feje alá. Álmában meglátja a leendő urát. T?gy másik változat szerint, ha á lány kívánja látni, milyen lesz a ^ fór je, menjen ki András napján — alkonyaikor! — a kerítéshez és számoljon meg kilenc karót. A karószámlálást bármelyik karónál elkezdheti. Olyan lesz jövendőbelije, amilyen a kilencedik karó: nagy, kicsi, vagy görbe. A Hernád-menti községekben is szokás volt az ólomöntés. A hidegvízbe löttyintett folyékony ólom által felvett alakzatból igyekeztek kisütni a jövendőbeli kilétét. Ugyanezen a vidéken még ma is előforduló népszokás az András napját megelőző *estén, hogy szemesterményt szórnak a lányosházak ablakába. A kukorica- vagy búzaszem a termékenység szimbóluma. Áz említetteknél sokkal furcsább a kendermagvetésből való férj- jóslás. Egy vagy több lány András napjának estéjén kimegy a favágitóra (fatönk, amin fát aprítemak) és kendermagot szórnak, miközben mondogatják: „András, András, kendert vetek, Adja az Isten, hógy megtudjam, I kivel nyüvöm fel”. Áz elhintett magot egy szennyes férfigatyával beboronálják. Ha ki- ; állták nevetés nélkül a vetést és boronálást, éjjeli álmukban megláthat- I fák azt a legényt, aki majd beköti a fejüket. (Ma már a lányok nem bír- | ják ki nevetés nélkül...) ; „Hasznos” szokások is fűződnek András napjához, disznóölőnek is ; nevezik, mert ezen a napon szokták megkezdeni a disznóölést. Vagy az a \ gazda, akinek házában sok a patkány, egér és egyéb féreg, András nap* jának éjjelén vetkőzzék le és anyaszült meztelenül fussa körül a házát ► háromszor. Egy elhasznált seprővel ütögesse a ház falát és kiabálja: ► „Patkányok, egerek menjetek X-be (megjelöli a legközelebbi helységet), ► András-napi nagyvásárra...” A gyarló állatok megszívlelik a gazda jó► tanácsát, szedik sátorfájukat és továbbállnak portájáról. (Ajánljuk ezt a ► módszert a köztisztasági vállalatnak, hátha menne valamire vele.) ► J?zek a babonás népszokások vagy már kihaltak, vagy kihalóiél► ben vannak. A felszabadulást követő évek nagyarányú népne- \ velési munkája, a termelési viszonyokban végbement gyökeres változá- \ roppant pusztítást vittek végbe a babonás népszokások között. A még * élő ősi népszokások is elvesztették már babonás tartalmukat, csak mint * szórakozási lehetőségek élnek az emberek, különösen a fiatalok tudatú► ban, semmi néven nevezendő mágikus erőt nem tulajdonítanak nekik. » A „babonaság — bolondság” a mi korunkban telt meg tudományos tar- i tatommal. Ha manapság egy eladó lány komolyan venné a fent leírt férj- j jóslást módozatokat, minden bizonnyal kinevetnék. Fiatalságunk termé* szettudományos műveltségével még korántsem lehetünk megelégedve, de | addig már eljutottunk, hogy nem „dőlnek” be a rémmeséknek. A fal► vakban megindult kulturális jégzajlás eredményei naponkint bővülnek, » gazdagodnak. Ha parasztságunk teljesen megszabadul téves képzeteitől, * idejétmúlt világfelfogásától és tudományosan kezdi vizsgálni önmagát, ► termelési módját, életkörülményeit, nincs messze attól, hogy az új vilá- \ gunk hirdette életútra lépjen. Szocialista céljainkat nem értheti és nem | is támogathatja szívvel-lélekkel az az ember, aki múlt idők eszmeköré- 5 ben él, aki nincs felvértezve a tudományokkal, aki csak lelkesedésből \ „híve” rendszerünknek. Ez is fontos, de kevés a harchoz. r\e a babonás néphagyományok elleni harc közepette sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeket a hagyományokat meg kell őriznünk, le kell jegyeznünk, hogy népünk múltjának feltárásához, tennivalóink felterkepezésehez használjuk fel őket. A hagyományok megismerése a tennivalók megismerését jelenti végső fokon. Ismernünk kell azt, ami ellen harcolunk. GULYÁS MIHÁLY *-----------------------------ooo-----------------------------A Bükkfennsík kialakulása és felszíne Irta: Frisnyák Sándor tanár A törések mentén a víz oldóhatása - következtében és í a felül lévő kőzettömegek nyomására tálalakú bero- £ gyások, dolinák jönnek létre. Átmérőjük 5—100 mé- « tér, mélységük 1—50 méter között váltakozik. j A Bükkfennsíkon a dolinák elhelyezkedése sza- « bály tálán. A Nagymező és a közelében lévő területek: * Hármasteber, Vadkert, Csipkés, Kismező, Kecskeláb- « rét, Sugaró dolinái csoportosan jelentkeznek. A Feke- * tesár medencéje és a Mélysár bérctől délre eső tisztes, } tqvábbá a Létrás-tető, a Szent István lápa és a Boró- \ kásteber szintén bővelkedik dolinasorokkal és szétszórt, ! magános dolinákkal. Északon a Kaszásrét környékén: \ a Sorosteber, örteber, Kőlyuk-galya, Csókás-rét és kis- \ sé távolabb a Dolka-tető dolinái méltóak említésre. A J fennsíkon vannak olyan dolinák is, melyek barlangré- \ szék beszakadása által keletkeztek. Ezek a meredek- j falú, mély beszakadások a szakadékdolinák. A legis- 3 mértebb a Kaszásrét melletti Udvarkő 15 méter széles, « s mintegy 20 méter mély szakadékdolinája. A barlangi I beszakadás mellett tanúskodik az Udvar kő „sziklaka- | pu”-ja, az a természetes karsztos híd, amely az egykori * barlang boltozatának fennmaradt része. <j A dolinák alján, de sokszor külön is } V íznyeiUK. halálunk tölcsérszerű víznyelőt, ún. < ponort. A domború lejtőjű ponor tulajdonképpen ver- < tikális (függőleges) kőzethasadék, amely a kémiai eró- J zió következtében alakul ki. Minden víznyelő egy bi- < zonyos, többé-kevésbé kinyomozható vízgyűjtőterület- < tel rendelkezik, s az általa Összegyűjtött csapadékvíz : kiismerhetetlen földalatti üregekbe, barlangokba, va- ] lamint az időszakosan, vagy állandóan működő karszt- < források víztárolójába jut. j Gyakori az olyan forrás, melynek vize néhány ; méter folydogálás után újra eltűnik a víznyelő alján. ; Ezeket az elbúvó csermelyeket „vissza£olyók”-nak ne- ; vezik. Ilyen a létrási, bolhási, jávorkúti, bánkúti, lyu- ; kasgerinci, örvénykői stb. visszafolyók. Pnliek A Bükkfennsík karsztos lepusztulásának ruíJVK. előrehaladott állapotát a fennsíkon található poljék jelzik. Ezek dolinákhoz hasonló, de sokkal nagyobb kiterjedésű térszíni bemélyedések. Leél- össy Sándor tanulmányai alapján két tektonikus eredetű polje ismeretes: az egyik a Nagymező közel 3—3.5 négyzetkilométernyi zegzugos medencéje, a másik a Nagyfennsík Ny-i részén lévő Feketesár hosszúkás alakú, mintegy 1.5 négyzetkilométeres bemélyedése. Mindkét polje alján sok rogyott dolinát és régi, eltömődött. víznyelőt találunk. A fennsík karsztos képződményei uzurnuuiyuK* közé soroljuk a zsombolyokat is, A zsomboly függőleges, lefelé kiterebélyesedő aknabarlang, melynek mélysége nagyon változó. Pl. a Nagyfennsík peremén lévő Kiskőháti-zsomboly 125 méter mély. Ez hazánk legmélyebb aknabarlangrendszere. Ismertebb még a Nagyhársashegyi, Lyukasgerinci, a Szeleta- és Forrásvölgyi zsomboly. A zsombolyok kivétel nélkül magasabb térszíni kiemelkedésen találhatók. Az alattuk lévő, mélyebben fekvő barlangrészek fokozatos beszakadása által jönnek létre. fínr Innánk Ott, ahol a Bükkfennsík nem " * karsztosodó területeiről folyó csapadékvíz eltűnik, víznyelőbarlangok jönnek létre. Ilyen a pénzpatakí, létrási, bolhási és csipkéskúti barlang. Ezek a barlangok magasan fekszenek az eró- , zióbázis — azaz a mai forrás szintje — felett, ezért többnyire emeletesek, s a különböző emeleteket függőleges aknák kötik össze. Azokon a helyeken, ahol a barlangi patakok a napvilágra kerülnek, forrásbarlangok keletkeztek. A Bükkfennsík forrásbarlangjai a többszöri szerkezeti mozgás következtében az' erózióbázis szintjétől többszáz méter magasságba kerültek és szárazzá váltak. A Szeleta, a Büdöspest, a Kőlyuk, a forrásvölgyi, sólyomkuti és istállóskői barlangok többnyire elaggott állapotú, magasra kiemelt, szárazzá vált iorrás bar lángok. Az erózióbázis szintjétől mindössze csak 3—4 méter magasan fekvő Kecskelyuk barlang időszakosan aktív forrásbarlang. A Bükkfennsík cseppköves barlangjai közül a legnagyobb és legszebb a lillafüredi Szent István cseppkőbarlang. E mellett figyelemreméltó a Kisfennsíkon a Csókás és a Kőlyuk barlang színpompás cseppkő- termei, a Nagyfennsíkon a jávorkuti barlang és a kis- kőháti zsomboly Óriástermének cseppkőképződményei'. A Bükkfennsík karsztos tönkfelülete — mint a fentiekből is kitűnik — rendkívül bonyolult. Változatos felszínén egymás szomszédságában találunk fiatalos és elaggott karsztos képződményeket. Ennek oka, hogy egyes térszínek kedvezőek a karsztosodásra, tehát gyorsabban, pusztulnak, ellenben a mellettük lévő és karsztos lepusztulásra kevésbé alkalmas részletek csak lassabban. A karsztosodás folyamatát a mészkő tisztasága, vagy szennyezettsége is befolyásolja. A szennyezett mészkőrétegek lassabban karsztosodnak. ÖSSZEGEZÉSKÉPPEN MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a Bükkfennsík tájképi szépségét, páratlanul gazdag formakincsét a fennsíkot felépítő mészkő sajátos lepusztulása, a karsztosodás okozza.
