Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-29 / 280. szám

r--------------------------------------------------------------------------> Beszélgetés egy önálló tanulóval Rudabánya ércbányászata A BüKkfennsik kialakulása és felszíne A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xlll. évfolyam 280. szám Ara 50 fillér 1957 november 29, péntek András-napi népszokások J ■ intézeté A Hazafias Népfront a kommunisták és pártonkívüliek megbonthatatlan szövetsége Hruscsov beszélgetése Hearst-tel Moszkva (TASZSZ) W. R. Hearst, az amerikai Hearst- konszern főszerkesztője és tulajdo­nosa, valamint az International News Service hírügynökség tulajdonosa azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, hogy beszélgetés végett fogadja őt. Hruscsov november 22-én fogadta Hearst-ot, valamint a kíséretében lévő F. Connif és R. Con&idine ame­rikai újságírót és beszélgetést foly­tatott velük.-ooo­Néhány nappal ezelőtt a miskolci SZOT székházban a Hazafias Népfront aktívái, kommunisták és pártonkívüliek, üzemi munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek gyűltek össze, hogy megvitassák a népfront- mozgalom legidőszerűbb, legfontosabb feladatait, értékeljék az Országos Népfront Kongresszus után eddigi munkájukat. Az ellenforradalomból e hazafias erők megerősödve kerültek ki Az önkéntes hazatelepülés ügye az ENSZ előtt Hegyi Imre, a megyei Népfront Bi­zottság alelnöke beszámolójában be­szélt a népfront-mozgalom múltjá­ról, részletesen elemezte a népfront feladatait. A népfront történetéről szólva megemlítette, hogy a nemzeti összefogás megteremtésére tett erőfe­szítésekkel a magyar történelem leg­dicsőségesebb korszakaiban találko­zunk. A hazafias erők összefogása ná­lunk a máspdik világháború idejében a fasizmus ellen bontakozott ki tei­ges erővel. A felszabadulás után elért pozitív fejlődés mellett, különösen a hata­lom megragadása után jelentkező hi­bák gyengítették a párt tömegkap­csolatait, és a népfront sorvadni kezdett. 1954-ben a Magyar Dolgo­zók Pártjának III. kongresszusa fel­fedte a tömegkapcsolatokban meg­lévő ' hibákat, s ekkor újjászületett a Hazafias Népfront. A Hazafias (Népfront újjáalakulásakor sok ember­nek az volt a véleménye, hogy vala­miféle új párt van kialakulóban. Idők folyamán ez a nézet részben igazolódott, mivel Nagy Imre saját pártjaként akarta felhasználni és a munkásosztály pártja felé helyezni a népfrontot, amelynek legfőbb hibá­ja volt, hogy szinte teljesen hiá­nyoztak soraiból a munkásosztály képviselői.' Az -elkövetett hibák bí­rálatánál cializmust építő munkánk ered­ményét. Hegyi Imre elvtárs ezután az el­Harcot folytatunk azok ellen, akik a múltat akarják visszahozni. A dol­gozó tömegek uralmának idején nyil­vánvaló, hogy dolgozó ember nem le­het ellenzéki. Aki ma dolgozó ember, 06 ellenzékinek tartja magát, az szembehelyezkedik a saját hatalmá­val. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy a népfront egyes problé­mák tárgyalásánál ne legyen a vitat­kozás fóruma. Azzá kell lennie, an­nál is inkább, mert különböző néze­tű emberek ülnek össze. Vigyázni kell azonban, hogy a vita demokra­tikus eszközökkel, a nép érdekében, a szocializmus érdekében történjék. A vita alkalmas a nevelésre, a vélemények, igények megisme­résére, tehát bátran megvitatha­tunk minden napirendre kerülő kérdést. De a vitának arról kell folynia, mi a leghatásosabb, legcélravezetőbb esz­köz terveink megvalósítására. Sokan vannak, akik az előző évek hibáit a több párt hiányában keresték. A lenzékiségről beszélt. Sok helyen hallani, hogy azért történtek* hibák, mert nem lehetett ellenvéleményt nyilvánítani, hogy nincs egészséges ellenzék. Kétségtelen, hogy Magyar- országon, a magyar történelemben tradíciója és varázsa van az ellenzé­kiségnek. Aki a múltban ellenzéki volt, az az úri világ ellen, a feudaliz­mus, és a kapitalizmus ellen harcolt. Azért volt ellenzéki, mert mást. job­bat akart. többpártrendszer hívei között vannak olyanok, akiknek tetszik az olyan anarchikus többpártrendszer, mint például Franciaországban van. Má­sok már előkelőbbek, és még nyuga­tabbra mennek, nekik az angol két- pártrendszer, vagy pedig, hogy stílu­sos nyugatiak legyenek, az amerikai kétpártrendszer tetszik. A többpártrendszer kérdésének vizsgálatánál nem mellőzhetjük az októberi negativ tapasztala­tokat. Kádár elvtárs az MSZMP konfe­renciáján így értékelte ezeket: „Az októberi napokban újjáalakult pártok nem a szocializmus alapján, hanem bevallottan és kifejezetten a polgári restauráció alapján álltak. Ilyen körülmények között mai politi­kai viszonyainkban a többpártrend­szer, mint kormányzati . rendszer megválósításá nem időszerű. Mint minden más kérdés, ez is alá van (Folytatás a 2. oldalon.) Newyork (MTI) Az ENSZ-közgyűlés tárgyalta a har­madik szociális bizottság jelentését és javaslatait az ENSZ menekültügyi főbiztos hivatalának működéséről. A magyar küldöttség álláspontját Péter János fejtette ki a harmadik bizott­ságban. Megállapította, hogy a köz­gyűlés 1956 november 23-i határoza­ta az úgynevezett magyar menekült kérdésben ellenkezik a menekültügyi főbizottság alapokmányának a szel­lemével. Kérte a helytelen határo­zat kiigazítását. Az alapokmány a menekültkérdés elsődleges megoldá­sának az önkéntes hazatelepülést te­kinti. 1956 november 23-i határozat­ban az ENSZ-közgyűlés helytelenül csak a menekültek külföldi letele­pítésével foglalkozott. Ennek a helytelen határozatnak a kiigazítása mellett a magyar küldöttség kérte, megkezdődött a vita Algériáról. El­sőnek Pineau francia külügyminisz­ter szólalt fel, s kijelentette, hogy Franciaország fel kívánja szólítani a demokratikus kormányokat, »küld­jenek annyi megfigyelőt, amennyit jónak látnak« a választásokra Algé­riába; hogy a menekültügyi főbiztos nyújt­son hathatós segítséget a szüleik nél­kül külföldön tartózkodó magyar kiskorúak mielőbbi hazatéréséhez; A harmadik bizottságnak most a közgyűlés elé terjesztett jelentése kiemelte azokat a felszólalásokat, amelyek a menekült kérdés megol­dásában az önkéntes hazatelepülést, mint elsődleges megoldást hangsú­lyozták és azokat, amelyek megálla­pították, hogy gyors intézkedéseket kell tenni a külföldön lévő magyar fiatalok hazatérésének elősegítésére; A közgyűlés olyan határozatot fo­gadott el, amely kiigazítja az 1956 november 23-i határozat egyoldalú­ságát és megadja a szükséges felha­talmazást a menekültügyi főbiztos­nak az önkéntes hazatelepítések tá­dének bevezető részében azt hangoz­tatta, hogy »majd a nép akaratának megfelelőesn« algériai tanácskozó tes­tületeket hoznak létre, ajkkor ezek­ben lehet majd vitatkozni és dönteni Algéria végleges intézményeiről. (MTI) Ma a magyar múlt minden bűnének mi vagyunk az ellenzéke mogatása tekintetében.-ooo­Pineau beszéde az ENSZ politikai bizottságában Az ENSZ politikai bizottságában A francia külügyminiszter beszé­Nagyjelentőségű forradalmi nyilatkozatok A Zsenminzsipao vezércikke egyesek nem arra törekedtek, hogy a népfrontban mutatkozó hibás nézeteket okos, meggyőző szóval száműzzék, hanem két­ségbevonták a népfront szüksé­gességét. A jobb és baloldali hi­bák felfedése és kijavítása után 1956. őszén a népfront-mozga­lom helyes és jó irányban In­dult el. Sikerült megteremteni a kapcsola­tokat a haladó gondolkodású politi­kusokkal, közéleti személyiségekkel, s a népfront a nemzeti egység meg­testesítőjévé kezdett válni. Az ellenforradalom derékba törte és nagymértékben visszavetette ezt a fejlődést. Az októberi zűrzavarban a népfront tekintélyét és befolyását akarták felhasználni egyes politikai kalandorok, hogy ellenséges ideoló­giájuknak tömegbázist teremtsenek. Kiadták a „Minden magyar táborba!” hazug és hamis jelszót, s azután a többpártrendszer mellett kardoskod­tak. A népfront-politika józan hívei nem engedtek teret az ilyen elveket hirdető zugpolitikusoknak, útját áll­ták és megakadályozták, hogy a kü­lönféle pártok gombamódra szapo­rodjanak, és megyénk a pártharcok színterévé váljék. A párt vezetése a kommunisták tevékeny munkájával valósul meg Az ellenforradalomból a hazafias erők megerősödve kerültek ki. A párt és a népfront kapcsolata nagyon egészségesen rendező­dött, s a párt vezetése nem uta­sításokban, hanem az ott dolgo­zó kommunisták tevékeny mun­kájával valósul meg. Egyes alsó pártszervezetekben azon­ban még hallani olyan véleményeket, hogy a népfront-mozgalom csak for­mailag szükséges dekoráció. Bizal­matlanok a népfront pártonkívüliei- vel szemben, s tartanak attól, hogy ezeket a tömegeket ismét a párt el­len lehet felhasználni. Erre nem ke­rülhet sor, ha a népfrontban dolgozó kommunisták meggyőzik a pártonkí- vüli tömegeket arról, hogy a párt cél­kitűzései megfelelnek az ő érdekeik­nek is. Úgy kell munkálkodni, hogy a párttagok és pártonkívüliek ösz- ízefogásával a lehető legrövi­debb időn belül élvezhessük szo­A Zsenminzsipao ' november 25-én „Nagyjelentőségű forradalmi nyilat­kozatok” címmel közölt vezércikket a moszkvai párt- dokumentumokról. Leszögezi bevezetőben: a két értekez­let és az azon elfogadott okmányom határtalan hittel és bátorsággal töl­tik el a felszabadulásért harcoló tö­megek és valamennyi ország béke­szerető népének szívét. A két említett értekezleten elfoga­dott nyilatkozat, illetve békekiált­vány elemezte a mai nemzetközi helyzetet és megállapította a világ- politika erőviszonyainak változásait. A szocializmus javára bekövetkezett mélyreható történelmi változásokat és gyökeres eltolódásokat, s kimerí­tően jellemezte a szocializmus fellen­dülését és az imperializmus hanyat­lását. Az októberi forradalom a világtör­ténelem alapvető fordulópontja. Gyö­kerében ásta alá a tőkés rend világ­uralmát és megnyitotta a proletár­forradalmak új korszakát. Az antifa­siszta világháborúban aratott győze­lem, majd a kínai forradalom győ­zelme újabb fontos fordulópontot je­lentett, amely lényegesen növelte a szocializmus erőit és gyengítette az imperialista erőket. A nemzetközi helyzet jelenleg új fordulóponthoz ér­kezik, a szocialista tábor erői, élükön a Szovjetunióval határozottan fe­lülmúlják az Egyesült Államok vezette imperialista tábor erőit, mégpedig nemcsak az emberek­re gyakorolt befolyásukat és a la­kosság számát tekintve, hanem a tudomány és technika sok igen fontos ágazatában is. Amint Mao Ce-tung elvtárs képlete­sen kifejezte, ma már nem a nyugati szél kerekedik felül keleten, hanem a keleti nyugaton. A cikk ezután a példák történelmi sorát hozza fel — Hitler megsemmi­sítésétől egészen a Szíriát fenyegető imperialista provokáció megfékezé­séig, majd hangsúlyozza: az imperia­lista ellenes erők fölénye az imperia­lista erőkkel szemben, amely mind­ezekben az esetekben igazolást nyert, még töményebben fejeződött ki és új. eddig még nem látott nagyságot ért el a szovjet mesterséges holdak fel­bocsátása révén, továbbá a kommu­nista és munkáspártok egysége és összeforrottsága révén, amely a moszkvai értekezleten tükröződött. Ezért mondhatjuk, hogy ez új fordu­lópont a nemzetközi helyzetben. Vannak, akik felületesen vizsgál­ják a jelenségeket, nem hatolnak a dolgok mélyére, nem hisznek benne, hogy a szocialista erők a valóságban fölényben vannak az imperialista erők felett. Azt mondják, hogy az acéltermelés és sok más termékfajta össztermelése az Egyesült Államok­ban egyelőre még sokkal nagyobb, mint a Szovjetunióban, hogy a kö­zeljövőben az Egyesült Államok is el­készítheti mesterséges holdját és in­terkontinentális ballisztikus rakétá­ját. Az erőviszonyokat nem csupán az acél vagy más termékfajta meny- nyisége dönti el. A kérdésnek az a lényegé, hogy kinek oldalán van az igazság, kit fogadnak az emberek szívük­be, milyen jellegűek a politikai erők, milyen a társadalmi rend­szer. Napjainkban az igazság a szocializmus. A szocializmus az emberek együttes törekvése. Ha a Szovjetunió képes volt meg­előzni az Egyesült Államokat a tudo­mány és a technika fontos- ágazataiban, holott még nem érte utol az Egyesült Államokat az egy lakosra számított termelésben, akkor az általános irányzat szempontjából a jövőben a Szovjetunió fölénye okvetlenül mind jobban és jobban erősödik. Ezenkí­vül azt is számba kell venni, hogy a Szovjetunió mellett gyors ütemben fejlődik a körülbelül 800 millió lakost számláló többi szocialista ország is. Hruscsov elvtárs az októberi szo­cialista forradalom 40. évfordulóján tartott beszámolójában azt mondotta, hogy 15 év múlva a Szovjetunió az egy lakosra számított termelést illetően megelőzi az Egyesült Államokat. Várható, hogy ugyan­annyi, vagy valamivel nagyobb időszak alatt Kína utőlérhetí, vagy megelőzheti Angliát az acéltermelésben és más fontos ipari termékek előállításában, A szocialista tábor a világverseny­ben akkor még jobban maga mögött hagyja majd az imperialista tábort; Egyesek azt mondják: ha a kom­munista és munkáspártok képvise­lőinek értekezlete kiáltványában a béke megvédésére, a békés együtt­élésre buzdított, akkor miért elemzi olyan nagy figyelemmel az erőviszo­nyokat? Mi kommunisták mindig a békéért küzdünk. De a békét csak kivívni lehet, könyörgéssel nem ér­hető el. A kommunisták minden erővel küzdenek a háború ellen, azt az álláspontot világosan fejezte ki a 64 pártnak a béke pátoszától áthatott kiáltványa. Amikor a kommunisták azt követe­lik, hogy »békét a világnak!« a szo­cializmus és a tőkés rend békés ver­sengését követelik. Ugyanakkor az amerikai imperialisták nyíltan a »több ágyút, mint vajat« hitlerista jelszót tűzik zászlajukra. Kétséges-e egyáltalán, hogy ki akarja a békét és lei ellenzi ezt? A két okmány felszólítja a vi­lág népeit, teremtsék meg a bé­ke érdekében a legszélesebbkörű összefogást, a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspárt­jainak nyilatkozata hangoztatja, az összes országok kommunista és munkáspártjainak tömörülése és a szocialista országok össze­forrottsága magja egy még szé- lesebbkörű tömörülésnek. A két moszkvai értekezlet kétség­telenül új szakaszt nyitott a kommu­nista mozgalom nemzetközi tömörü­lésében. A két moszkvai értekezlet a szoli­daritás mértékét tekintve nemcsak túlszárnyalta a nemzetközi kommu­nista mozgalom eddigi bármelyik értekezletét, hanem azzal, hogy álta­lánosította a nemzetközi, kommunista mozgalmak az elmúlt száz évben, de különösen a legutóbbi 40 évben gyűjtött tapasztalatait, jelentősen hozzájárult a szolidaritás: megerőiso- déséhez is. A kommunista és munkáspártok értekezlete nem szándékozott olyas­féle nemzetközi szervezetet létre­hozni, mint a III; Internaciomálé és az azt követő tájékoztató iroda volt, mert a mai körülmények között erre nincs szükség. A moszkvai értekezlet rámutat, hogy a Szovjetunió a szocialista or­szágok szolidaritásának központ­ja. Ez igen nagyjelentőségű. A szolidaritáshoz egy központra, egy fejre van szükség, Ilyen körülmények között, amikor az imperialista tábor elutasítja a bé­kés együttélést, minden eszközzel igyekszik aláaknázni a szocialista országokat és a nemzetközi kommu­nista mozgalmat, és új háborús ter­vekkel fenyegeti az egész emberisé­get. a szocialista tábornak mint a világbéke bástyájának, a világ összes kommunistáinak mint a nemzetközi munkásmozgalom gerincének külö­nösen fontos, hogy megértsék ezt az igazságot. A Szovjetuniónak, mint a tömö­rülés központjának a szerepe történelmileg alakult ki, ez ob­jektív tény és nem valami agy­szülemény, A Szovjetunió a világ első és leg­hatalmasabb szocialista állama, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vannak aránylag a legteljesebb, a leggazdagabb és a legkeményebb megpróbáltatások ellenőrizte tapasz­talatai. A Szovjetunió vezette szocia­lista tábor tömörülésének megszilár­dítása, a Szovjetunió Kommunista Pártját központjának valló nemzet­közi kommunista mozgalom összefor- rottságánaik megerősödése megfelel a szocialista országok népei és a nemzetközi proletariátus érdekeinek, továbbá megegyezik a világbéke és a haladás érdekeivel, az egész embe­riség érdekeivel is. A cikk ezekkel a mondatokkal fejeződik be: A világ jövője a népé, a szocializ­musé. Bár a különböző országok im­perialistái és reakciósai akadályozni igyekeznek a történelem menetét, ft történelem fejlődése elkerülhetetlen, akárcsak földünk forgása! (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom