Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

r

ÉSZAKMAG YARORSZ AG

Csütörtök, 1957. november fb

A Kossuth Tsz gondjai

ségről, amely segítette őket és megfeledkeztek saját holnapjukról is.

—■ Egy darabig csak boldogulnak, de egy-két év múlva látni fogják, hogy mégis jobb a szövetkezetben. Vissza fognak jönni — mondja. Szabó Tibor elnök.

De a földet addig sem lehet műveletlenül hagyni. A termelőszövetkezet tagsága csak küszködik a feladatokkal, mégis egyre növekedik az elvégzetten. munka.

KI agyon sok bírálatot kapott

1 * már a Kossuth Termelőszövetkezet tagsága és vezetősége a városi, járási és megyei tanácstól egyaránt. Jogosat is, túlzottat is. A tsz központjában, a Szabadság-tanyán tett látogatás meggyőz e bírálatok egy részének helyességéről, de megcáfolja azoknak a vádaknak egy tekintélyes részét, amelyekkel a városi tanács mezőgazdasági osztályán Nagy Lajos elvtárs illette a termelőszövetkezetet.

Gyúró Béláné, a tsz könyvelője, még nem készült el az éyes mérleggel, de egészen bizonyos benne, hogy a szövetkezet nem fogja mérleghiánnyal zárni a gazdasági évet: Egy- egy munkaegységre — előzetes számítások szerint — körülbelül harminc forintot fizetnek: az esedékes adósságokat minden nehézség nélkül ki tudják egyenlíteni. Növénytermelésben igen szép eredményeket ért el a tsz. Búzából például 18 mázsás átlagtermést takarítottak be, a magtárakban négyszáz mázsa kukoricát, 150 mázsa takarmányárpát tárolnak, iyolcszáz mázsa szénájuk, 4500 má„En csak egy sertésgondozó vagyok...“'

SZOJÁK ISTVÁN, a mérni Új Barázda Termelőszövetkezet sertésgondozója »dicsekvéséről« Írunk egy pár sori. A kis történet azzal kezdődött, hogy Szoják elvtárs részt- vett a földm.űvesszövetkezetek megyei küldöttértekezletén. Sok mindenről hallott itt, többek között a termelőszövetkezeti tagok anyagi jövedelméről.

A szünetben azon gondolkodott, hogy fölszólalj on-e vagy ne. Nem tudta hirtelenjében eldönteni, mert bizony nem találta eléggé alaposnak az érvet. Mégis szót kért. Jegyzeteii, ceruzát, szemüveget zsebberakva, saját szavaival alaposan helybenhagyta az eddig »dicsekvoket«, r-* már ami a jövedelmet illeti.

— Mennyi az én havi jövedelmem? Háromszázhetven munkaegységem van bedolgozva. Egy munkaegységre 31 forint jut, ebből aztán mindenki kiszámíthatja, hogy menynyi jut egy hónapra. De van nekem más jövedelmem is. Van két tehenem, jó tehén, mind a kettő bőven ad tejet, mert én is enni adok nekik. »Ebből«' is úgy 500 forint a jövedelmem havonta. Ezzel hálálják meg a »riskák«, hogy mindennap etetem és gondozom őket. A nyáron eladtam 4 darab szerződéses sonkasüldőt. »Innen« is megjött a 7000 forint. Nem sok, de ez is valami, mert ez is az én jövedelmem. Évente el szoktam adni egy növendék üszőt, ez évben 4000 forintot kaptam érte. Már kaptam a termelőszövetkezeiből eddig 6000 forint készpénzt is. A háztáji gazdaságom úgy 4000 forint körül hoz egy évben, ez is az én jövedelmem. A háztájit már csak

ráadásként számítjuk a jövedelemhez. Nos, melyik középparasztnak jut ennyi?

—• Igaz, én csak egy sertésgondozó vagyok, voltam már elnök is, brigádvezető, meg minden, de csak megmaradtam magamnak ott, ahol vagyok. (A küldöttek valamennyien derültek Szoják ironikus megjegyzésén.) Ami a jövőt illeti, nincs különösebb baj. Leszerződünk 30—40 darab sertésre, így lesz majd pénzünk évközben is, s vígan nézünk a holnap elé.

— Sokat hallottam a faluban, meg máshol is egyes emberektől, hogy jó, jó a tsz-nek, szép a jövedelme, dehát mégiscsak jobb az egyéni. Hadd. mondjak el egy pél-_ dát ezzel kapcsolatban. A falu gazdái közül 20 százalék terméseredményben eléri a termelőszövetkezetét. Nem az a baj, hogy az egyéni dolgozó paraszt és a tsz között ilyen vetélkedés van, hanem az, hogy a falu gazdáinak 80 százaléka viszont nem éri el ezt az eredményt és csak 4—5 mázsát termel holdanként a 10—11 mázsa helyett.

— ELMONDOM MÉG azt is, hogy van nekem négy fiam. Kettő pincér. Igen jól megvannak. (Bezzeg több volt az apjának, meg a nagyapjának az uraság béresgazdáival!) Egy fiam a postánál dolgozik, mint vonalfelvigyázó. A másik fiam meg a mezőkövesdi járásbíróságon bíró. Ügy gondolom, ezzel se szégyen eldicsekedni. No meg az sem szégyen, amint látják, hogy fel is vagyok öltözve. Jó ruhám is van, pedig én csak egy sertésgondozó vagyok.

(b. p.)

zsa szalmájuk áll kazlakba rakva a Szabadság-tanya körül. Ebben az évben több mint 35 vagon terményt takarítottak be a földekről, s. idejében elvégezték az őszi szántás-vetést.

A szövetkezet vezetőségének a növénytermelési munkákra el kellett vonniok az embereket az állat- tenyésztésből. Itt bizony kevés a dicsekedni való és az elnök is szívesebben beszél a múltról. Arról, hogyan mentették meg a juhállományt az ellenforradalom kellős közepén. A szétzavart lácacsékei termelőszövetkezetből ötszáz, napok óta éhező, beteg állatot szállítottak Sátoraljaújhelyre. Kórházat rendeztek be a termelőszövetkezetben, hogy megmenthessék az állatokat.

A z istállók környéke ma nem viseli magán ennek az odaadó munkának a jeleit. Bizony nem kellemes látvány az udvart többcenti vastagságban borító trágya. Az istállók előtt pedig trágyahegyek emelkednek, alig lehet közöttük eljutni a bejáratig. Az állatok jóltápláltak — hiszen takarmány van elég —, de gondozatlanok. Még éjjeliőr sincs, így lopás is előfordult már: valaki a jászol alját építőanyagnak hordta el. Itt valóban helyes a bírálat — de kevés. Segíteni kell a szövetkezetnek, hogy megoldhassa a munkaerő-problémát. Joggal panaszolja a szövetkezet vezetősége, hogy a városi, járási tanácstól sok bírálatot kapnak, segítséget már keveset. Bár a városi tanács mezőgazdasági osztályán mindössze egy ember dolgozik — Nagy Lajos eluftárs —, mégis szakítani kellene annyi időt, hogy az eddiginél többet foglalkozzék a -Kossuth Termelőszövetkezet problémáival. Alapos vizsgálat után semmiképp sem helyeselte volna azt a javaslatot, amely feloszlatná a szövetkezetei és földjét a helybeli tangazdaságnak adná át. A Kossuth Termelőszövetkezet nem életképtelen. A vezetőség, a tagság a városi tanács segítségével ki tudja javítani a hibákat.

p nnek első feltétele, hogy a *■“ földterületet a tagok számának megfelelően csökkentsék. A termelőszövetkezet vezetősége is helyesnek látja azt a megoldást, hogy a Kossuth földjének nagyobbik részét vegye át a sátoraljaújhelyi tangazdaság. A tsz-nek mindössze 160 höld szántóra, 4,5 kát. hold szőlőre és 150 hold legelőre lenne szüksége. Ennek a földterületnek a megművelésével meg tudna birkózni a 21 ember és biztosítani lehetne az átadott nyolc- száz holdon a nagyüzemi gazdálkodást. Megadná a lehetőséget a sátoraljaújhelyi Kossuth Termelőszövetkezetnek, hogy végre rendet teremtsen a saját portáján.

BALOGH ISTVÁN

TANÁCSADÁS GAZDÁKNAK

f-ti>szi munkák a szőlőben

A SZŐLŐ TALAJMUNKÁI KÖZÖTT egyik legfontosabb munka a fedés. Ez tulajdonképpen a mezőgazdasági növénytermelésben is alkalmazott mélyszántásnak felel meg. A fedés célja: védekezés a fagy ellen, valamint a téli csapadék tárolása.

Nem tudjuk előre, milyen erős lesz a tél. A sok évi tapasztalat azt mutatja, hogy nem fagy meg a tőke, viszont voltak már olyan telek, amikor a szőlő 60—80 százaléka is kifagyott. Különösen szőlőnél nem érdemes a kockázatot vállalni, mert 40—50 évre szóló telepítésről, komoly befektetésről van szó.

A fedés másik célja a csapadék tárolása. Erre a nedvességre szüksége van a szőlőnek tavasszal, a vegetáció megindulásakor. A mélyen fellazított talaj sokkal több csapadékot tud magába szívni, mint a meg nem művelt talaj. Nem is szólva arról, hogy a lemosódást — különösen meredek hegyoldalakon — nagymértékben megákadályozza. Tudvalévő, hogy tavasszal, a hóolvadáskor, vagy a nyári záporok alkalmával éppen a talaj legértékesebb anyagait sodorja magával a víz. Ezt megakadályozhatjuk, ha befedjük a szőlőnket.

A FEDÉSSEL EGY IDŐBEN szórjuk ki a műtrágyát. Vigyázzunk, a műtrágyázás nem egyenlő a pétisózással! A pétisón kívül még szuperfoszfát és kálisó műtrágyát is keli szórnunk. A szuperfoszfát elősegíti. a termőrügyek kialakulását, emeli a tőke termékenységét. Ez a hatása azonban csak a második évben mutatkozik meg. A szőlő igen káliigényes növény, a tápanyag utánpótlást kálisó adagolásával tudjuk biztosítani.

Szuperfoszfátból kh.-ként 2—3 mázsát, kálisóból 1—15 mázsát szórjunk ki.

A fedés után mélyítsük ki a sorközöket és ne csomóba, a tőke nyakához, hanem egyenletesen szórjuk ki a műtrágyát, a kiszórás után azonnal kapáljuk be. Erre azért van szükség, mert a szuperfoszfátot és a kálisót nem mossa be az eső, hanem ott kötődik meg a talajban, ahová leraktuk.

KIELÉGÍTŐ TERMÉSEREDMÉNYEKET természetesen csak akkor érünk el, ha a műtrágyázást az istállótrágyázással egyidőben végezzük.

KŐSZEGI LÁSZLÓ szőlészeti felügyelő ' ------------------------------ooo----------------------------J

óminőségű őszi mélyszántással a jövőévi nagyobb termésért

Az őszi mélyszántás végrehajtása során gondolni kell a tavasszal elvetésre kerülő növények sorsára. Ezeknek a növényeknek várható terméseredményét az őszi mélyszántás erősen befolyásolja. Szigorú szabályként tartsuk szem előtt, hogy az ősszel be nem vetett föld egyetlen darabját sem hagyjuk mélyszántás nélkül. Csak a szikes, futóhomok és láptalajon nem szántunk ősszel. A mélyen felszántott földeken a víz 120—140 centiméter mélységig leszivárog. A nagyobb víztartalom megmutatkozik a nyár folyamán a kukorica, burgonya és cukorrépa fejlődésében.

Télen a fagy és á levegő mállasz- tó hatására a talaj ásványi anyagaiban is olyan kémiai folyamatok mennek végbe, amelyeknek során vízben feloldhatatlan anyagok oldhatókká, és ezáltal a növények részére felvehetőkké válnak. Ezért az eddig sekélyen művelt talajon kéthárom centiméterrel mélyíteni kell a szántást, mert a felszínre kerülő földréteg a mállási folyamatok segítségével termőréteggé alakul át.

Az őszi mélyszántással az elhullott gyommagvak mélyre kerülnek, nagyrészük elpusztul. A tavaszi vetés könnyen ég gyorsan végezhető el. Az elmaradt, vagy rosszul végzett őszi mélyszántást a növények tenyészideje alatt semmiféle agrotechnikai mtmkával nem lehet pótolni. Legalább 20—25 centiméter mélyen szántsunk, az ipari növények alá pedig 26—28 centiméterre. A mélyszántás jó minőségét elsősorban gépi munkával tudjuk biztosítani. A gyenge fogaterővel szemben a gép jobban végzi a talaj mélyítését és forgatását és ez a minőségi mélyszántás legfőbb követelménye.

Kecskés Imre

gazd. felügyelő^

Egy hónap múlva sorsolják

a /#, a III, és a IV. békekölcsönt

Az Országos Takarékpénztár a jövő hónapban rendezi meg az esedékes békekölcsön sorsolásokat. December 28-án és 29-én Budapesten a fővárosi tanács kulturális termében tartják a II., III. és a IV. békekölcsön sorsolást. (MTI)

Mintegy 7000 hektoliter aszúbort készítenek Tokaj-Hegy alján

A szüret befejezése után Tokaj- Hegyalján megkezdték az aszúbor készítését. A szőlőkben harminc éve nem volt ilyen aszútermés, mint az idén. Mintegy 2000 mázsára teszik a leszüretelt aszúszemek mennyiségét. Egyedül a tokajhegyaljai állami pincegazdaság több mint ezer mázsa aszúszemet gyűjtött össze.

Az a&zúszőlőből csaknem 7000 hektoliter aszúbort készítenek, többek között a szőlészeti kutatóintézet tar- cali pincészetében, valamint a larcali és a tolcsvai állami gazdaságoknál A korábbi évekkel ellentétben az

NEM MAI KELETŰ a dal és a dalversenyek szeretete. Együtt nőtt, terjedt az értelemre ébredt emberiséggel. A szépségre szomjas emberiélek szárnyal a dalban, hogy felülemelkedjék a lét hétköznapiságán, hogy gondolattá finomítsa az érzelmek, vágyak megfoghatatlan valóságát.

Ősidők óta „divatozik” a dal, a tánc. A spártai görögök már jóval időszámításunk előtt hódoltak a dalnak. Híres kardalaik írásos formában öröklődtek az utókorra. Közismert a több mint 2500 évvel ezelőtt élt Iby- kos nevű görög vándorköltő esete, akit féltékenységből tétetett el lábaiéi ellenfele, amikor az á versenyre igyekezett. A gyilkosok, amint eleget tettek „megbízatásuknak”, elmentek a versenyre és letelepedtek a közönség közé. Amikor Ibykos nevét kiáltották, hogy álljon ki a porondra és énekeljen, a „szabadtéri színház” fölött darvak húztak el, amelyeket Ibykos halála percében tanuul hivott. A bérgyilkosokra döbbenetes hatással volt a darvak megjelenése — megfeledkezve az óvatosságról, elszólták magukat: „íme, itt vannak a darvak, itt vannak Ibykos darvaiV* Az csak természetes, hogy azonnal lefülelték őket.

A dal szeretete. névszerűsége még ma sem vesztett fényéből, példa rá a vasárnap megrendezett földművesszövetkezeti icultúrális seregszemle, ék szakszervezeti székház nagyterme színültig megtelt érdeklődőkkel, a dal, a magyar népi művészet kedvelőivel.

Nemes vetélkedés

Mintegy 300 népművész — énekes, táncos — jött össze, hogy számot adjon művészetéről. Sárospatak, Nyék- Ládháza, Hejoker esztur, Ernőd,

Szendrő, majd egész megyénk földművesszövetkezetei képviseltették magukat a nagy mérkőzésen.

Hosszúra nyúlna sor rávenni minden egyes művészeti csoportot. Nézzük talán a jók között is a legjobbakat, mert összességében elmondhatjuk, hogy a vasárnapi kulturális se- regszemle eddig a legjobb és legsikerültebb produkciója volt földművesszövetkezeteinknek. Hiányzott belőle a giccs, igényes műsor számokkal léptek fel, nagy felkészültségről, ösz- szeforrottságról tettek tanúbizonyságot.

AZ ABAUJSZÁNTÓI földművesszövetkezet 75 tagú vegyeskórusa méltán váltotta ki a közönség tetszését. Tudással, lelkesedéssel adták át magukat a dalnak, egyemberként engedelmeskedtek karmesterük, Bakonyi Béla dirigálásának és a dalok sajátos, belső logikájának.

A Baranyi Dezső vezette szentist- váni gyermekegyüttes Gyermeklagzi- jána-k tündéri játéka és pajkos, fel- nőtteskedő komolyságú humora^ elbűvölően hatott. Mennyi kínlódás, vesződés, fáradságos munka fekszik

a gyermekek összehangolt játékában, mi mindent kellett kiállnia a „mesternek”, amíg „betörte”, a darab követelte engedelmességre bírta a kis szeleburdiakat! De végül minden sikerűit és a 40 gyermekből álló művészegyüttes híre-neve egyre terjedt, őszinte elismeréssel zúgott fel az ütemes vastaps.

A cigándi földművesszövetkezet tánccsoportja a „cigándi kemény- csárdással,y aratott nagy sikert. Igazi népi szilajsággal, „belemenősséggel” ropták az ősi, szülőföldjükön sarjad- zott táncot. Az itt-ott megmutatkozó lépés-botlások feloldódtak a tánc virtuóz hetykeségében. Táncuk mentes volt minden mesterkéltségtől egyszerűen, életteli vidámságnál fejezték ki a dgándi temperamentum sajátosságait.

KÜLÖN FIGYELMET érdemel a mezőkeresztesiek énekkara Nem hivatalból verbuvált emberekből állott össze ez a kórus. Egyszerű szántó- vetők mindannyian, egy-két iparos kivételével, akiket a dal szerelme kovácsolt egybe.

Alig akad az ötventagú énekkarban fiatal; idősek, megették már a kenyerük javát, Ősz bajszuk alól azonban vidáman, fiatalosan szárnyalt a dal. Az 6 művészetük őszintet

p ár száz méterre a vasútállo- • mástói, keskeny kövesút bukdácsol a Szabadság-tanyára, a sátoraljaújhelyi Kossuth Termel**»'>efcke- zet portájára. Az út mellett tucatnyi új ház sorakozik, csaknem a tanjia- épületekig. Ezeket a házakat már a szövetkezet tagjai építették. Egy részük még vakolatlan; négyen-öten szorgoskodnak körülöttük, szépítik, csinosítják. A házak között nemrégszántott földek bukkannak elő. Végüket csak sejteni tudja a szem, valahol a párás-láthatár közelében.

A Kossuth Termelőszövetkezet tagságának valósággal megoldhatatlan feladatot jelent a hatalmas birtok megművelése. Sátoraljaújhely tízezer holdas határának több mint tized- része az övék: 1100 hold. Ekkora földterület száz embernek is sok munkát adna tavasztól őszig, s ők mindössze 21-en vannak. Igaz. sokat segítenek a gépek, de nem tudják pótolni a hiányzó nyolcvan embert; a szövetkezet minden tagjára ötven hold megművelése jut.

Tavaly többen voltak, de a termelőszövetkezet tagságának jelentékeny része kilépett az ellenforradalom idején, s akadtak »hűtlen emberek« az idén is. Egyesek, mint például Fész- ki Mihály, a szövetkezetei amolyan házépítő társulásnak tekintették, amely lehetőséget ad arra, hogy minél gyorsabban és minél olcsóbban felépülhessen egy-egy családi ház. Ezek az emberek, miután a régi, sötét, egészségtelen cselédlakásokból új házukba költöztek, elhagyták a szövetkezetei. Megfeledkeztek a közös-ímert komoly áldozatvállaláson a la- A pul. A fárasztó mezei munka után i állnak oda Nagy Dezső tanító elé, 2 hogy engedelmeskedjenek a karmes- 2 téri pálca varázsának, hogy a próbák 4 tűzkeresztségein keresztül közönség i elé jutva hirdessék az élet szépségét, 4 a dal gyönyörűségét. Erőteljes, tiszta- i csengésű hangon öntötték formába d Bárdos „Jókedvű dallamait”. Népdal- i csokruk szintén jólsikerült. De a ke- 4 resztesiek túllépték a népdalok va- 4 rázsgyűrűjét, nekimerészkedtek az 4 opera-irodalomnak is. Verditől a 4 Rabszolgák kórusát énekelték el el- d «zfavonalon. 4

A földművesszövetkezetek népi 4 •gyütteßeinek iltúrális seregszemle 4 minden várakozást felülmúlóan i

törődik a kultúrális élettel, s nem-i csak erkölcsileg, anyagilag is támo- i gatja a kultúr csoportokat. De többet J is áldozhatott volna a-csoportok ju- J talmazására, mert nemcsak az emlí- i tett négy, a többi is szépet s jót pro- j dukált *

VÉGEZETÜL az a kérésünk, hogy J necsak a megyei jellegű rendezvénye- ken mutassák meg tudásukat, legya- ( nek a falvak állandó szórakoztatói és ( nevelői. Mert ez a népi együttesek, ( műkedvelő művészeti csoportok fela- ( data és kötelessége. Hirdessék a ma-, gyár népi kultúra életrevalóságát,, szépségét, ápolják hagyományainkat,, hogy soha feledésbe ne merüljenek. Értenek hozzá — bebizonyították.

GULYÁS MIHÁLY

aszúszemeket ezévben nem taposták, hanem gépek segítségével dolgozták fel. A gépi feldolgozás azonban semmiben sem befolyásolja az aszúbor minőségét.

A jelentős aszútermés eredményeként ezévben aszú-eszenciát is nyertek. Ez a »nektárnak« nevezett sűrű, 54—60 cukorfokos folyadék az aszúszemekből saját súlyánál fogva pré- selődik ki, mikor a szemeket a kádakban összegyűjtik.

A megyei könyvtár * közleménye

J Befejeződtek a belső átalakítási mun- i hálátok a miskolci- II. Rákóczi Ferenc \ Könyvtárban. E hóban a könyvtár miniden részlege — a felnőtt kölcsönző, az i ifjúsági kölcsönző és az olvasóterem — ia nagyközönség rendelkezésére áll. A \nyilvános olvasótermet nemcsak ktil- fszínre csinosították és tették kellemessé Ja látogatók számára, hanem lényegesen \bővült a könyvállomány, újabb katalógusok készültek és emelkedett a hazai rés külföldi folyóiratok és szaklapok J száma. Az ifjúsági könyvtár tágas olva- \ sótermet kapott, ahol a gyermekek ke- \ peslapokat és szórakoztató folyóiratokat f olvashatnak és kényelmesen eltölthetilc iidejüket, amíg a kiválasztott kölcsön- i könyveket megkapják.

\ Az épület alagsorában könyvkötomu- f helyt létesítettek, ahol bekötik és kija- Jvítják a könyvtári könyveket. Bővitet- iték a felnőttek kölcsönzőjének r&kta- f rait, és a kölcsönzési'e szánt szépirodal- fmi és ismeretterjesztő művek néldány- é száma is emelkedett. Az Országos Szé- ichenyi Könyvtár a dunlum raktáraiból \többezer kötetet ajándékozott a miskolci f könyvtárnak, melyek között nemcsak i értékes forrásmunkák Vannak, hanem sok J szépirodalmi és műszaki könyv is.

\ A II. Rákóczi Könyvtár részlegeinek a #nyitvatartási ideje is megváltozott; Köl- i csönzési szolgálat: felnőttek részére —■ i minden hétköznap — szombat kivételéivel délelőtt ll-től este 7 óráig, gyerrae- fkek részére — minden hétköznap. — A --'omhat kivételével délelőtt 10 órától Y-'ste 6 óráig. A nyilvános olvasóterem v V'ífkőznao a közönség rbndelke-ésére áll délelőtt 11 órától este 8 óráig.

I» --------------0------------11 — Az ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak lelkes munkája eredmé- <1 nyeként a 13. havi fizetésből már két i1 hétnek megteremtették az ^ alapját;

Októberi termelési eredményeik is Jigen biztatóak, sikerült 6,3 százalék- 1 kai cs-ökkenteniök a költségszintetj < 'Novemberben hasonló eredménye^afe ’ f számítanak*