Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-22 / 274. szám
4 ÉSZA&HAUXAKU&bZAü Péntek, 1957. novemberig. mmmmmmmmmmmmmärnrnk ADY EMLEKEZETE A dy Endre 1877. november 22-én született Érd- mindszenten, illetőleg Adyfalván, ahogyan ma a Román Népköztársaságban nevezik ezt a kis falucskát. Ha élne — nyolcvan esztendős lenne. De nem él már. Meg kellett halnia 42-ik életévében, mert aki az ő korában nálunk „dudás” akart lenni, annak valóban a „pokolra kellett menni”: „Harcunk a magyar Pokollal van, Mindent erre tettünk. Ennek a kapuit döngetjük, Ezé a harcé lelkünk, testünk, Ez vesztünk, vagy győzelmünk: sorsunk” Ebbe a harcba roskadt bele Ady testi szervezete, érzékeny idegrendszere oly korán. Lehetetlen bizonyos elfogódottság, sőt meghatottság nélkül gondolniok Adyra azoknak, akik — mint e sorok írója is — ifjúságukat, sőt férfikoruk első éveit is még a Horthy-rendszerben élték át. Adyra emlékezve — régi életünk legnagyobb és legigazibb nevelőjére emlékezünk, ő, akit előttünk az i) akkori közoktatás, irodalom és tudomány „hivatalos” — de nem hivatott — szervei befeketítettek, megrágalmaztak, meghamisítottak és megcsonkítottak, elrettentő példaként tüntettek fel: Ez az Ady Endre, titokban olvasott „tilalmas” és „félelmes” verseivel hályogot tépett a szemünkről, a maga tiszta és helyesirányú pillantása szerint nézette velünk a világot, megtanított az ő ütemére, beköltözött millió gyökerével a szívünkbe, s mi védtük őt a „vén huncutok és gonosz ostobák” ellenében! * Ady fellépése és működése idején, a XX. század “ két első évtizedében hazánk, a ferenejózsefi és tiszaistváni Magyarország, forradalommal volt terhes. Ebben a kies' ezerszer lekötött országban olyan forradalom érlelődött, amelynek elsőrendű feladata ugyan még a polgári demokratikus átalakítás követke- | zetes véghezvitele, befejezése volt, de amelynek vezetője ekkor az imperializmus szakaszában — a polgárság többé már nem. csak a munkásosztály lehetett, a magyar proletariátus, melyet „éhe Kenyérnek, éhe a a Szónak, éhe a Szépnek” hajtott. Ilyen történelmi hely- r zetben bontakozik ki Ady Endre költői (és újságírói) munkássága, melynek szenvedélyessége Petőfi óta páratlan hőfokú. Milyen cél szolgálatában ír és vív a toila? — Azért, hogy hirdesse és előkészítse a demokratikus népforradalmat, hogy ébressze, ösztönözze, lelkesítse, s ha kell, ostorozza a forradalom erőit, rombolja a reakció „ódon, babonás várait”. A dy költészete mindenekelőtt mondanivalóiban, “ eszmei-politikai tartalmában jelentette „új időknek új dalait”, s egyben az 1918. és 19-es forradalmainkat megelőző évtized legtisztább írói látását. Hitte, hirdette és maga is megvalósította a költészet, az irodalom, a művészet társadalmi, politika! és nevelő feladatait. Azt kívánta az íróktól, hogy a kor, a nemzet legfontosabb kérdéseinek, a nép igaz! érdekeinek adjanak hangot, hogy ennélfogva a művészi kifejezés eszközeit, a formát, az eszmei cél szolgálatába állítsák. Ne legyen „béres igric” a költő, „dörgölődzőn ne vágyjék úri kegyre”, ne pihentető, szép énekeket mondjon, hanem zengje a „künn”, az utcán és a földön felharsanó „riasztó, becsületes”, „szabadító és sza- bad” dalt! Azokhoz a poéta-társaihoz fordul e felhívással, „kiknek az élet s a magyar élet több a poézis- nél”, a pusztán költészetnél. Rajongva szerette Ady a magyar népet. A vele való összeforrottsága abban állt. hogy a dolgozó parasztság s azon belül is a szegényparasztság sorsa: a magyar ugar, a grófi szerük népének sorsa nőtt a szívéhez, — szülőföldje, gyermekkori környezete és., élményei révén is. Fellépése óta nincs hitele a népszinmű- ves és a Szabolcska—Költőcske Mihályok-féle idillikus, úri parasztromantikának. Ady versei reálisan ábrázolják a föld népét. Reálisan, vagyis bajaival, nyomorával, elmaradottságával együtt. Reálisan, vagyis rámutatva egyrészt a bajok gyökerére, a feudális nagybirtokok rendszerére, másrészt a parasztság mélyén sűrűsödő forradalmi erőkre is. Nincs még egy költőnk, aki annyiszor és akkora történelmi lényeglátással idézné fel verseiben a magyar parasztmegmozdulások és vezéreik — Dózsa, Esze Tamás, a kuruc szegénylegények, Táncsics Mihály igazi alakját és jelentőségét, mint Ady. S nem hiányzik költészetéből a paraszti ncp- ábrázolás realizmusának letetőző vonása: a kritikai jelleg sem. Ady versei, amikor kell, kemény szeretettel bírálják is a föld népét, a „hőkolés népét!” Mert szerette a népet, azért gyűlölte és támadta Ady élesen, megsemmisítő kritikával, harsány tiltakozással a nép. ellenségeit, elnyomóit s az elnyomás mindenféle támaszát és szervét,« az idegen trónt, az „önző úri kastélyt”, a „sanyargató gyárat”, a „szívtelen kaszárnyát”, az „elbutító papi lakot”, s az őket szolgáló másikféle velszi bárdokat, a „Költőcske Mihályo- hat”, a „béres igriciket”, azok „dühbe csapott”, „vesz- tükérző, úr-dicsérő románcát”. Mindez együttvéve: Ady korának félfeudális-kapitalista Magyarországa, a „magyar Ugar”, „Hunnia piszkos ólja”, „úri trágya- dombja”, a „magyar Pokol”. Adynak és igazi harcostársainak: népünk legjobbjainak, a magyar munkás- osztálynak ezzel a magyar Pokollal volt harca. Ezért fordult el gyűlölettel és irtózattal az igazságtalan imperialista háborútól, melyet joggal ítélt népünk s nemzetünk érdekeivel ellentétes gyilkos ügynek. Elfordulása nem pacifista tehetetlenség, a mindenáron való s akármilyen béke jámbor óhaja. Ennek az elfordulásnak a mélyén az igázabb háború harci kedve lüktet, a költő aggódása szorong, mert hiszen emiatt fog megint elodázódni a népforradalom, a „magyar Pokollal” való végleges leszámolás. Ady háborúellenes háborús költészetében egy népével azonosult nagy költő vívódó becsületessége ragad meg bennünket. A költőé, aki — nálunk úgyszólván egyedül — eljutott a lenini politikai útmutatás közelébe: „Változtassátok polgárháborúvá az imperialista háborút!” IWj ás módon is kifejezte a háború‘elleni harcos til- takozását. A „Csinszha-szerelem” költészetében Ady egy boldogságra termett emberpár humanizmusát, tisztaságát, a nép ügyéért való s igazi — hitvesi, élettársi — szerelmükkel is összeforrasztott aggódását szegezi szembe az embergyilkos, megtébolyult söpredékkel, az ember aljával, mely tankkal, vasakkal vonul fel, hogy elpusztítson békét, boldogságot, életeket, termőföldeket, kultúrákat... A beteg, ideges költő, ki megmaradt embernek az embertelenségben, azt kéri hitvesétől, hogy tartsa meg őt „ebben a gyilkos, vad dülásban” „Ígérő Múltnak”, „tegnapi embernek”, ki „bekvártélyoz béna szívére s vél őrizni %gy szebb tegnapot!” ... Ady szert tudott tenni olyan eszmékre és elképzelésekre is, amelyek irányt mutattak, a kibontakozál útját egyengették, bevilágítottak az uralkodó osztályok írói számára rejtelmes és félelmes jövőbe. A „koldus, rosszálmu zsellérekkel”, a kevés földü, vagy éppen földtelen magyar szegényparasztsággal vállait sorsközösséget. Tehát egy olyan osztállyal, ameiy QöftgtnLő osztály, amely az érlelődő demokratUus népforrada- ioanban jelentős és előrelendítő tényező és amelynek Tagösszeírás az ózdi martinban Újfajta szintetikus anyagokkal kísérleteznek a textiliparban Javított nylon; flóráruk, minőségi konfekcióruhák December bén nyílik a téli könyvvásár Az évelejei nehézségek után, idén háromnegyed év alatt annyi könyv került az olvasók kezébe, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A most megjelent könyvek azonban változatosabbak. Sok, korábban háttérbe szorított író művei mellett, nagyobb gondot fordítottak a századforduló és a két világháború közötti magyar írók könyvelnek megjelentetésére. A közkedvelt Olcsó Könyvtár mellett megjelennek a Kincses Könyvtár és a Táncsics Könyvtár kötetei. Sok szórakoztató mű kerül most az üzletekbe. Ezután a papírhiány következtében előálló nehézségekről beszélt, amelyek leginkább az ifjúsági regények és a tankönyvek kiadásánál érezhetők. Bár öt évvel ezelőtt 300 tonna papír, most pedig ennek csaknem há_ romszorosa áll az Ifjúsági Könyvkiadó rendelkezésére, mégsem tudják kielégíteni az olvasók megnövekedett igényeit. Ezzel kapcsolatban hangzott el olyan javaslat: helyes lenne a kiadott könyvek számának bizonyos mérvű csökkentése, így növekedhetnék a példányszám. A téli könyvvásár alkalmával 112 új könyv jelenik meg. Igaz, egyes művek csak késve kerülnek az üzletekbe, de ezeket pótolják a legutóbbi hetek kiadványai. A könyvvásárra megjelenő könyvek között harminc élő író alkotása szerepel. Nagy számban kerülnek «közkézre a magyar klasszikusok művei is. A külföldi szépirodalom sorában a göröglatin költők verseitől a ma élő haladó írók műveiig bő választék áll a vásárlók rendelkezésére. December 1-re 300 könyv kerül két és félmillió példányban az üzletekbe, a közelmúltban megjelent kötetekkel együtt. A téli könyvvásár előtt, november 23-án Budapesten a Német Demokratikus Köztársaság könyvkiállítása, november 30-án pedig a Széchenyi Könyvtár dísztermében A szép magyar könyv című kiállítás nyílik meg. Ez utóbbin osztják ki az év legszebb könyvéért folyó verseny díjait is. A textilipar szakemberei és a textíliákkal foglalkozó tudósok a napi gondok és feladatok között időt szakítottak, hogy a textilgyártás jövőjéről tárgyaljanak. Milyenek lesznek a textiláruk? — Sok egyéb közepette sokoldalú válaszok hangzottak el erre a most lezajló textilipari műszaki konferencián. A selyemgyártók például megállapították, hogy a szintetikus szálak, a perion, és a nylon anyagok közül náluk csak a nylon, harisnya vált be, az egyéb holmiknak sok a hátránya, nem engedik párologni a testet, nem szívják föl a nedvességet, stb. Most újfajta szintétikus szálakkal folynak sikeres kísérletek. Az úgynevezett »terjedelmes fonalakról« van szó — a belőlük készült női és férfi fehérneműanyagok már felveszik a nedvességet, fogásuk puha, gyapjúszerű, nem ridegek — de megőrzik a szintétikus anyag minden előnyét, rendkívül tartósak, könnyen mosha- tóak. Megindult a kísérleti gyártás, s az év végén talán kis mennyiségben már piacra is kerül az új anyag. Szó esett a szintétikus anyagokról, az őrlőn, a terűén, a traton, a bánion sisiből készült kelmék gyártásáról a kötszövő szakemberek megbeszélésén is. Jövőre már-megkezdik ezekből a szálakból a kardigánok, a pulóverek és az alsóneműek gyártását. Elővesz a kötszövőipar azonban az újdonságok mellett több olyan régi árufajtát is, amelyeket az utóbbi években nem gyártottak. A habselyem mellett készítenek majd műselyem fehérneműt és svájci alsóruhát, több lesz a flórból készült áru is. Meglepetésnek szánják a Nyugat- Európában már rendkívül elterjedt hátulvarrás nélküli nylon harisnyái, amely szép, olcsóbb és tartósabb, mint a varrott. Érdekes megállapításokat tettek a pamutszövet szakemberei. Elmondtál:, hogy a gyárakban és a laboratóriumokban levő műszerekkel nem lehet tökéletesen megvizsgálni egy kelme minőségét. Eddig a legtökéletesebb műszernek maga az ember bizonyult, mert csak hosszabb hordás után mutatkoznak meg egy anyag előnyei és hibái. Ezért mind szélesebb körben fogják próbahordás segítségével megállapítani gyártmányaik tulajdonságait. Szó volt e műszáléi konferencián a konfekcióiparról is. A nagyüzemi ruhaipar Magyarországom anindöss/.e tízesztendős, de sokat fejlődött. Néhány évvel ezelőtt a konfekcióruhát még reklámozni kellett, nem akarták vásárolni a vevők — ma már nem lehet eleget gyártani. Igaz, néhány évvel ezelőtt még két munkaóra jutott egy férfiöltönyre, s ma már 7—12 órát dolgoznak rajta. Az állami gyárak cikkei szebbek és jobbak, mint a helyi vagy a szövetkezeti konfekcióé. Ami a fejlett külföldi koníekciós gyártmányokkal pz összehasonlítást illeti: a magyar gyártmányokat gondosakban dolgozzák ki, a külföldi gyárak azonban többet tudnak adni és olcsóbban, mert gépesített üzemek. A magyar konfekció« gyárak nagyarányú gépesítésére — anyagi okokból — a közeljövőben nincs kilátás, s ezért a cél elsősorban a minőség növelése. ez? Tudom, néha igaza van, de mit kellene ilyenkor tenni? Elkeseredni a hiba láttán? Nem. Nem azért vagyunk kommunisták, hogy elkeseredjünk. hogy félreálljunk, hanem azért, hogy harcoljunk a hibák ellen. És a kommunistának higgadtnak kell lenni, meg kell gondolni, mikor mit mond. Igaz-e Berki elvtárs? — Mit csináljak? Ha dühös vagyok, akkor nem tudom, mit szólok — mondja csendesen Berki elvtárs. — Berki elvtárs, próbálja önmagát fegyelmezni. Próbáljon úrrá lenni a gondolatain, meggondolni minden tettet és minden szót. Nehéz dolog, nehéz, de ezt is meg kell tenni. — Megpróbálom, Laci bácsi, megpróbálom ... Márhoffer elvtárs Farkas István diszpécserrel beszélget. — Farkas elvtárs, maga évek óta nagyon jól dolgozik. Szeretjük, becsüljük magát. Szeretettel foglalkozó: az emberekkel is. Nagyon örülnénk, ha sok ilyen műszaki lenne. De látok egy hibát. — Mi az? — néz rá Farkas elvtárs. — Az egyházhoz való viszonya... Ügye Farkas elvtárs, maga még elelj ár ogat a templomba? Tudom, nem olyan könnyű a helyzete, családi ügy. — Hát igen..» igen... a csalcid miatt... Nem könnyű a helyzete az biztos. Az egyház évszázadokon át nevelte az emberekbe a vallásosságot, az isten- félelmet, a misztikumot s a maga ideológiáját. Nehéz az évszázadok óta meggyökerezett valamit kiszedni az emberekből. Dehát azért valamit csak kell csinálni! Nem arról van szó, hogy most nekiesünk az asszonynak, aztán püff, le a szentkép a falról! — ezzel nem mennénk sokra. Valamikor az én feleségem is vallásos volt. Az is falun nevelkedett. Én már régen funkcióban voltam, de a szentkép még mindig ott lógott a falon. Válogattam neki olyan könyveket, elvittem olyan filmet megnézni, beszélgettem vele úgy, hogy hosszú-hosszú idő után tisztán kezdett látni. Egyik nap aztán mentem hazafelé, az asz- szony meg a gyerek már a kapuban várt. Láttam, valami ajándékkal akarnak nekem kedveskedni. Bemegyek a szobába, azt mondja az asz- szony: — Nézz már körül, mit látsz valami újat? — Nézek a falra, hát látom, hogy kilakoltatták a Szűz Máriát. No erre vettem nekik egy olajfestményt. — Hát magának is igy kellene valahogy csinálni. m Egy embert nem hívnak be az ősz- szeíráshoz, Kovács Jánost. Pedig alig egy hónappal ezelőtt még őnála is ott volt az ideiglenes tagsági igazolvány. Kovács Jánost a tagság nem találta méltónak, hogy párttag legyen. Miért? Ki-kimaradozott a munkából, elég sűrűn. Máskor bement ugyan dolgozni, de az egész éjszakát átaludta, megint máskor részegen ment be a munkahelyre, emberektől pénzt csalt ki. Ha szóltak neki, akkor párttagságára hivatkozva fenyegetően lépett fel. Erre aztán’ azt mondták a martin kommunistái: nincs rá szükségünk! • A kartonok mutatják, nemcsak, a beszélgetés folyt nagyon helyes mederben, hanem az összeírás adminisztrációs része is. Szépen, olvashatóan vannak kitöltve az összeíró lapok. De volt egy hiba: — Elfelejtkeztünk az ideiglenes tagkönyvre ráírni: »összeírva« — mondja Márhoffer elvtárs —, de aztán észrevettük, és bekérjük a tagságtól az ideiglenes tagkönyvet, hogy pótoljuk a mulasztást. Ügy hiszem, más hiba nem igen fog előadódni. CSORBA BARNA Az ózdi kohászat pártbizottságán Nagy elvtárs úgy tájékoztat, ha a tagösszeírásra jó példát akarok találni, látogassak el a lemezszerelőbe, a durvakarbantartóba, a durvagép- üzemhez, vagy éppen a martin I-es műszak pártszervezetéhez. Az utóbbit választom. Márhoffer László elvtársat, a pártszervezet titkárát, hosszú «körözés után az öntőcsamokban munkaközben találom meg. — Hogy álltok az összeírással? — kérdezem tőle, de mivel itt, a kemencék, a gépek zúgása, morajlása, nyö- . gése, vonali ütty, darucsörömpölés . közepette a beszéd csak kiabálás formájában lehetséges, a választ a műhely irodában adja meg. A szekrényhez lép, s a szépen, abc sorrendibe rakott rózsaszín és kék kartonok halmával tér vissza. — Csaknem befejeztük — mondja «• a kartonokra mutatva. — Hogy csináljátok az összeírást? — Hárman végezzük. Papp Sándor j elvtárs az összeíró, az illetékes pártbizalmi, s én, a párttitkár. Először a vezetők kartonját töltöttük ki, aztán a tagokét. No, persze itt nemcsak a karton kitöltéséről van szó, hanem minden párttaggal külön-külön is beszélgetünk. Miről?... • Középkorú, középmagas munkás- ember lép be a műhelyirodába. Halász Andrásinak hívják. Kokilla- . tapasztó. 21 éve dolgozik a gyárban. ! Ügy ismerik, mint becsületes, csen- ' des, szerény, szorgalmas embert. Már- . hoffer elvtárs meg is mondja neki, ( hogy becsülik becsületességéért, szolgalmáért. Aztán ezt: — Halász elvtárs, maga új tagja a pártnak.' Mi örülünk, hogy közénk : jött, hiszen az ellenforradalom ideje , alatt, pártonkivüli létére, mellénk állt. — Láttam, hogy kik azok, akik '■ szervezkednek — mondja amaz csendeseit. — Akkor értettem meg, hogy nekem itt van a helyem. Én szocializmust akarok..; — Régebben volt nekünk olyan párttagunk is, akinek arra kellett a 1 tagsági könyv, hogy valamilyen előnyt érjen el általa s azt várta, hogy vele kivételt tegyenek. Mi ezt nem engedhetjük meg többet. Nekünk olyan 1 párttagokra van szükségünk, akik nemcsak,Jogokat akarnak csupán, hanem nagyobb felelősséget éreznek a társadalomért. És többet akarnak dolgozni, mint bárki más. — Magától is azt várjuk, —- folytatja a párt titkár —, hogy pártmunkát végezzen. Ügye, maga körül sok pár- tonkívüli dolgozik? Hát beszélgessen velük néha erről-arról... — Laci bácsi — szól amaz —, amit lehet, megteszek. * • Koós Sándorral így beszélgettek: — Koós elvtárs, maga eddig is na- gyón jó munkát végzett a termelő- munkában, a pártmunkában. Mint pártcsoportbizalmi is megállta a helyét. így dolgozzon tovább is. De ne is íffU, — még jobban! így beszélgettek Molnár Mátyással. Strázsi Gézával, és több példamutató kommunistával. • Berki Géza lép be az összeírásra. Berki elvtárs, a hajdani cigányputri lakója, hosszú idő óta dolgozik a gyár- , ban. Nagyon jó munkás. Az alsó intőnél dolgozik, mint elsőseged. Néha-néha az előmunkást is helyettesíti. Ezt meg is mondják neki, de azt is... Berki elvtárs. a sok jó tulajdonsága mellett van egy gyenge oldala: Till hamar fellobban, hamar kifakad, s ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretné, akkor- mindjárt azt mondja: — Beadom a tagsági könyvet. Helyes Kizárják a nyereségrészesedésből aki vét a tisztaság szabályai ellen :és-egészségügy megjavítására i Lényegesen megjavítják a takarítási és fertötlenitési munkákat is. A szakismeretet igénylő lakarító-fer- ( tőtleníto munkára csak szakmai isme- retekkel rendelkező dolgozókat lehet ( beállítani. Az iparigazgatóságokon a, higiéniai kérdések intézésével meg- ( felelő jártassággal rendelkező dől go- ( zót állítanak be. Az élelmiszeripari ( vállalatoknál , — a húsipart kivéve — újból , megindítják az egészségügyi bt- ( zottságok működését. , A higiénikus előírások megtartását, az ÉDOSZ és az üzemi bizottságok is ( fokozottan ellenőrzik. Ugyanakkor , újra megszervezik a társadalmi , ellenőrzést is. , Az élelmezés-egészségügyi előírások, megsértőit felelősségre vonják, és ve-, lük szemben szükség esetén anyagi, hátrányokat (kártérítés, nyereség-, részesedésből való kizárás stb.) is al-, kalmaznakí Szigorú rendelkezések az élelmez Az Élelmezésügyi Minisztérium kollégiuma megvizsgálta az élelmiszeripari vállalatoknál az egészségügyi helyzetet, és különböző hibákat állapítottak meg. A vállalatok gyakran megsértik a gyártási higiénia előírásait, sok helyen nem megfelelő a dolgozók védő- és munkaruhával való ellátása, egyes esetekben a kötelező orvosi vizsgálatok megtartására vonatkozó előírásokat nem tartják be. A kollégium az élelmezés-egészségügyi helyzet megjavítására határozatot hozott. A határozat értelmében az élelmiszeripari vállalatoknak december 31-ig a higiénia szempontjait felölelő intézkedési tervet kell késziteniök. Fokozni: kell a vállalati dolgozók egészségügyi képzését, s ezért, újból megindítják az egészségügyi minimum-tanfolyamokat. az egészségügyi továbbképzést.
