Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l mmmmits A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam 258. szám Ara 60 fillér« 1957 november 3, vasárnap Régi november 7 Mi van és mi nincs Taktaharkányban? Látogatás a Diósgyőri Könnyűgépgyárban Vasutasok az őszi csúcsforgalomban \____________________________________________________) Éljen a forradalmi munkás-paraszt kormány! Irta: KOVAL PÁL 1956. NOVEMBER 3 a magyar nép történelmének kiemelkedő nap­ja. Ekkor alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány, hogy nagy barátunk, immár másodszori felszabadítónk, a Szovjetunió segít­ségével leverje az imperialisták által támogatott tőkés-földesúri fegyveres ellenforradalmat, mely­nek célja volt a munkás-paraszt hatalom megdöntése, a feudál-kapi- talista társadalmi rend visszaállí­tása. Elévülhetetlen érdeme a forra.- dalmi munkás-paraszt kormány­nak, hogy olyan helyzetben, amikor a dolgozók többsége a Nagy Imre— Losonczy-féle revizionista áruló csoport, az imperialisták ideológiai aknamunkája következtében nem látott tisztán, meg volt zavarodva, amikor Budapesten és szerte az or­szágban, így a mi megyénkben is áz ellenforradalmárok voltak . a helyzet urai, amikor a kommunis­ták nagyrésze meg volt félemlítve és nem látta a kiutat az ellenforra­dalomból és a munkásosztálynak lényegében nem volt pártja, amikor az ellenforradalom vad gyűlölettel vetette magát népi demokráciánk minden vívmányára, amit felszaba­dulásunk óta elértünk, — akkor és ilyen körülmények között alakult meg a fogadalmi munkás-paraszt kormány és tette le az esküt, hogy megvédje a munkás-paraszt hatal­mat. A forradalmi munkás-paraszt kormány bátran, a marxizmus— lénínizmus ismeretében” szembe- szállva minden revizionista és »nemzeti kommunista« elmélettel, felismerve azt a veszélyt, melyet az ellenforradalom jelentett hazánk szocialista fejlődésére, a békeszer­ződésben és a varsói szerződésben nemzetközileg is elismert jogaira hivatkozva segítségül hívta a szo­cialista tábor vezető erejét, a nagy Szovjetuniót, az ellenforradalom le­verésére. Hála és köszönet a szovjet nép­nek, hogy teljesítette internaciona­lista kötelezettségét. Ezzel lehetősé­get adott a magyar kommunisták­nak és a magyar dolgozó népnek, hogy továbbra is a szocializmusnak, a népjólét emelésének útját, a nem­zeti függetlenség útját járja. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása történelmi­leg is szükségszerű volt. Szükség- szerűvé tette maga az ellenforrada­lom, mely meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály ha­talmát. Helyébe a burzsoá dikta­túra legreakciósabb formáját, a fa­siszta diktatúrát akarta állítani. AZ ELLENFORRADALOM le­verésével új háború borzalmaitól mentette meg hazánkat s jóllehet az egész világot. Mit hagyott örökségül a rossz­emlékezetű ellenforradalom? Politikailag azelmúlt 12 év hibái­nak »kijavítását« hirdették, a tár­sadalmi élet »demokratizálását«, »függetlenséget«. Ezzel szemben kommunisták meggyilkolása, véres fasiszta pogromok szervezése, a párt szétverése, fasiszta pártok megalakulása, gyilkosok, betörők kiszabadítása, »semlegesség« kihir­detése lett néhánynapos felülkere- kedésének »eredménye«. Gazdasá­gilag 22 milliárd forintnyi kár, ren­geteg sérült épület és sok egyéb kár keletkezett. Csak Miskolc város állami ipara 1956 októberétől 1957 július 1-ig 655 millió forinttal ter­melt kevesebbet, mint amennyit normális körülmények között ter­melt volna. Ebből az összegből Mis­kolcon 5000 kétszoba összkomfortos lakást építhettünk volna. A vészmadarak a forradalmi munkás-paraszt kormány megala­kulása után elkezdtek károgni. »A gazdasági csőd elkerülhetetlen, ha nem kérünk nyugati segélyt« — hirdették. Tudjuk, mivel járt volna ez! A forradalmi munkás-paraszt kormány azonban a szocializmust építő országok hathatós anyagi, politikai és erkölcsi segítségére támaszkodott, amelyek a nehéz na­pokban a magyar nép segítségére siettek. Másrészt pedig dolgozóink az azóta eltelt idő alatt végzett hősies munkája mentette meg az országot a gazdasági csődtől. A forradalmi munkás-paraszt kormány egy év alatt nagy ered ményeket ért el. Az elért eredmc nyekre méltán lehet büszke minden becsületes, dolgozó magyar, legyen az munkás, paraszt vagy értelmi ségi. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása pillanatától kezdve tudta, hogy erős karhata­lomra van szükség. Ezért megszer­vezte a karhatalmat, rendőrséget, katonaságot és fegyvert adott a munkásosztály legjobbjainak a ke­zébe: létrehozta a munkásőrséget. Ma már, egy év távlatából büszkén mondhatjuk, hogy olyan fegyveres erőnk van, amely szellemben es harci készségében is egységes, s amely kész könyörtelenül lecsapni a proletárhatalom ellenségeire! Miután az ellenforradalom látta, hogy fegyverrel nem tud bolcU> gülni, a munkástanácsokon és más »forradalmi« bizottságokon keresz­tül igyekezett gátolni a gazdasági és politikai kibontakozást. Ezeket látva, a kormány bátran feloszlatta és megszüntette a »Központi Mun­kástanácsot« és más »forradalmi« bizottságokat. Bár uszított a »Szabad Európa«, a belső reakció, a belső konszoli­dáció azonban feltartózhatatla- nul haladt előre. A forradalmi munkás-paraszt kormány keményen fellépett az ellenforradalmárokkal szemben. 1956 december 11-én be­vezette a rögtönítélő bíráskodást. (Sokan úgy gondolták^, hogy ez iß olyan lesz mint .az október 23 utáni Nagy Imre által bevezetett statá­rium.) Az imperialisták és ügynö­keik csalódtak és dühöngtek. A dol­gozó nép többsége pedig helyesles­sel fogadta a forradalmi munkás­paraszt kormánynak a rend helyre- állítását szolgáló intézkedéseit. . AHOGYAN ERŐSÖDÖTT a pro­letárdiktatúra, úgy tisztulták az agyak. Ennek következtében indult be a termelés. A termelés növeke­dése s a szocialista tábor anyagi segítsége nyomán — figyelembe- véve népgazdaságunk teherbíró ké­pességét — a forradalmi munkás­paraszt kormány gondolhatott a dolgozók anyagi helyzetének javí­tására. Ezzel megkezdte a múlt hibáinak kijavítását. Rendezte a bányászok, az építőipari munkások, közlekedési, kereskedelmi dolgozók, valamint a pedagógusok és még más rétegeket érintő dolgozók fize­tését. Évente közel 5 milliárd forint­tal nőtt a bérből és fizetésből élő dolgozók jövedelme. A forradalmi munkás-paraszt kormány megszüntette a gyermek- telenségi adót, visszaadta mind­azoknak a vasúti kedvezményt, akiknek joguk volt rá. Felülvizs­gálta a törvénytelenül megvont nyugdíjakat. Egyszerűsítette és csökkentette az államapparáí. munkáját, Ületve létszámát. Az ellenforradalmi agitáció min­den erőfeszítése ellenére is meg­indult a normális élet. November­ben és decemberben még veszélyes volt határozottan kiállni a kormány mellett — az ellenforradáímárak fenyegetése miatt —, januárban és februárban még nem éljenezték a forradalmi munkás-paraszt kor­mányt, de március, április és a má­jus hónapok már a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Magyar Szocialista Munkáspárt győzelmé­nek a hónapjai voltak! A kormány intézkedései, a kommunisták fel- világosító munkája sikerrel járt. Bebizonyosodott, hogy a magyar munkásosztályban mélyen él a szo­cializmushoz váló ragaszkodás! A munkások az üzemekben a ter­melés állandó növelésével tettek hitet a szocializmus, a béke, a for­radalmi munkás-paraszt kormány mellett. Ma már megyénk, de az egész ország üzemei — a szénbányá­szatot is beleértve — elérték é$ nem egy területen túl is szárnyalták 1956 harmadik negyedévének tér-, melési szintjét, Például a Lenin dő felhívás szövegét és jóváhagyta az ünnepségek végleges programját. Felhívás a magyar társadalomhoz Munkások! Parasztok! Értelmisé­giek! Magyar Dolgozók! A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának megün­neplésére készülődnek milliók és százmilliók, szerte az egész világon. Negyven esztendeje, hogy a Lenin vezette oroszországi kommunista párt irányításával győzött az orosz munkásosztály forradalmi felkelése és összeomlott a cári Oroszország, az európai reakció egyik legerősebb fellegvára, a „népek börtöne”. Fel­szabadult az embertelen nyomorú­ságból az orosz munkásosztály, a szegényparasztság és felszabadultak a nemzeti elnyomás igája alól Orosz­ország elnyomott népei. Évekig tar­tó véres polgárháborúban, s a belső reakciót támogató, idegen interven­ciós hadseregek súlyos támadásaival szemben megvédtek a szocialista forradalmat, majd áldozatos, ke­mény és hősies munkával, a nemzet­közi reakció erőinek szüntelen fe­nyegetései közeoette, megteremtet­ték a világ első munkás-paraszt ál­lamát, a szocialista Szovjetuniót. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom a reménység üzenetét és a szabadságért folytatott harc kimerít­hetetlen erőforrását jelentette, s je­lenti azóta is a világ minden dolgo­zójának, minden elnyomott népének. A hatalomra került orosz munkás- osztály, a szegényparasztsággal együtt, az orosz nagytőkésekés föld- birtokosok uralmát döntötte még. de ugyanakkor példát mutatott az ösz- szes országok elnyomott osztályai­nak, a valóság erejével bizonyítva, hogy a kapitalista rendszer nem örök, nem megdönthetetlen. Azóta négy évtized telt el. A szovjet rend­szer. a munkás-paraszt hatalom, a kizsákmányolás megszüntetése, a szocialista társadalmi rend megva­lósítása, az orosz és a többi szovjet néoek csodálatos energiáit szabadí­totta fel. Bebizonyosodott, hogy a társadal­mat. az államot, a gazdasági és a kul­turális életet a dolgozó osztályok is képesek, sőt jobban képesek vezetni, mint kezükben §z elnyomás fegyve­rével. az éhség korbácsával a tőkés kizsákmányolok. Az elmaradott országból negyven év alatt a világ egyik legfejlettebb ipari, technikai, tudományos ered­ményekben leghaladottabb, s kato­nailag legerősebb hatalma lett. Ha ma a szocializmus, a kommunizmus eszméje nem utópia többé, hanem eleven valóság; ha a szocialista rend­szer fölényét a tények szigorú igaz­sága bizonyítja; ha a XX. századot a szocializmus századának nevezhet­jük: ennek legfőbb forrása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az orosz munkásosztály diadal­mas forradalma negyven évvel ez­előtt még csak az orosz imperializ­must semmisítette meg, — de ugyan­akkor ezzel a győzelmével elindítot­ta az egész tőkés rend elpusztulását, az imperialista világrendszer szét­bomlását. Négy évtized világtör­ténelmi fejlődése a tények erejével tanúskodik erről. Negyven év az em­beriség történetében szinte percnyi távlat csupán és mégis, ez alatt év­százados változás ment végbe Euró­pa, Ázsia, az egész világ arculatán. A Szovjetunió megvédte nemcsak önmagát, hanem az egész emberisé­get is a nemzetközi imperializmus legbarbárabb formájával, a hitleri fasizmussal szemben és szétzúzta azt, országok, népek egész sorát sza­badította fel a német elnyomás alól és teremtette meg számukra a füg­getlen nemzeti lét és a szabadság feltételeit. Következetes imperializ­musellenes politikájával a legfőbb támasza és reménysége a szabadsá­gukért küzdő népek függetlenségi harcainak. Ha ma immár az emberi­ség egyharmada a szocialista világ- rendszer részese és munkálója, ha országok egész sora szabadulhatott fel a. gyarmati sorsból, s ha az ed­dig elnyomott népek a győzelem re­ményéiül harcolhatnak az imperia­lista elnyomás éllen, — ez elsősor­ban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének köszönhe­tő. Október forradalma Oroszország népeinek békevágyában fogant — de ugyanakkor útmutatást jelentett az egész emberiségnek is, az jmperiá- lista háborúk elleni küzdelemben. .A Szovjetunió politikája, születése pil­lanatától kezdve, következetes béke­politika; Október eszméihez híven a Szovjetunió ma is állhatatosan küzd a kollektív biztonságért, a leszerelé­sért, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáért, — bár a világ legkorsze­rűbb fegyverei vannak a birtokában. Ha az emberiség ma jogos remény­séggel küzdhet egy új és minden ed­diginél szörnyűbb pusztítással fe­nyegető világháború veszedelme el­len, a tartós békéért: ez a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ered­ménye. November 7-e éppen ezért nem­csak a Szovjetunió népeinek a nagv ünnepe — ünnepe ez az egész világ minden dolgozó emberének, s min­denkinek. aki békét akar az emberi­ség számára. Nagy és dicsőséges ünnepünk ne­künk, magyaroknak is. S nemcsak a magyar kommunistáknak, hanem egész nemzetünknek. Az, hogy hosz- szú évszázadok harcai, bukott forra­dalmak és szabadságharcok után végre sikerült megvalósítani a leg­jobb magyarok álmát, hogv nemzeti céljainkat: a független, szabad Ma­gyarországot; az, hogy nemzetünket a történelem tragikus útvesztőiből sikerült kivezetni a fejlődés, a felvi­rágzás széles és szabad országútjára — ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének köszönhe­tő. A magyar nemzeti érdek és no­vember 7-e egybeforrottsága nem 1945-ben, hazánk felszabadulásával kezdődött — megtörtént ez már 1917 októberében. Az orosz proletárforra­dalom kohójában született meg a Magyar Kommunisták Pártja, az a párt, amely 1919-ben a magyar mun­kásosztály és szegényparasztság élén kivívta a Magyar Tanácsköztársasá­got, amely a Horthy-fasizmus nem­zetpusztító uralmával szemben a leg­következetesebben küzdött a magyar nép, a magyar nemzet igazi érdekei­ért és amely ma sikeresen vezeti né­pünket a szocializmus építése utján. A magyar nemzeti érdek és novem­ber 7. egybeforrottságát a vérükkel pecsételték meg azok a magyar hő­sök, a volt hadifoglyok, akik közül több mint százezren harcoltak a for­radalom és a polgárháború idején a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelméért és akik tudták* hogy nem idegen érdekekért, hanem nagy nemzeti céljaink megvalósításá­ért küzdenek. Az igaz hazafiság és a proletár nemzetköziség . egységét példázták ők. A magyar nemzeti ér* dek és november 7. mély egybefor­rottságát pecsételték meg azok a szovjet hősök, akik a hitleri meg­szállók és. magyar csatlósaik ellen harcolva, életüket áldozták nemze­tünk függetlenségéért, népünk sza­badságáért, s akik egy esztendővel ezelőtt az ellenforradalom barbár támadásaival szemben segítettek megvédeni a néphatalmat, békénket és szabadságunkat.. E gondolatok jegyében fordulunk a magyar társadalomihoz, az egész magyar néphez: ünnepeljük meg méltó módon, mint a magunk nem­zeti ünnepét, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulóját. Legyen ez a november 7-e nagy hit­vallás október győzelmes eszméi, a szociálizmus ügye, az örök és meg­bonthatatlan szovjet—magyar barát­ság mellett. Legyen ez az ünnep erős fogadalomtétel, hogy népünket, nem­zetünket soha, semmiféle erő ndm térítheti le a szocializmus útjáról, s nem tántoríthatja el a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor oldaláról. Legyen november 7-e a győzelmes októberre való emlékezés és egyben a jövő harcaira, nagy épí­tőmunkájára való felkészülés ünne­pe! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom halhatatlan eszméje! Az októberi forradalom évfor­dulójának ünnepségeit élőké-* szító bizottsága Kohászati Művek 106, a Nehézszer­számgépgyár 112 százalékra teljesí­tette tervót. Emellcedett a kereset is. A Nehézszerszámgépgyárban — többek között — a munkások átlag- órabére 1956-ban 6.50 forint volt, 1957-ben már 7.80 forint. DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK megértéssel és örömmel fogadta a forradalmi munkás-paraszt kor­mány megalakulását. Bizalmát ki­fejezte akkor, amikor minden ellen- forradalmi agitáció és terror elle­nére elvégezte az 1956. évi őszi mezőgazdasági munkát. Termelő­szövetkezeti parasztságunk lénye­gében megvédte termelőszövetkeze­teit. Dolgozó parasztságunk felis­merte és megrettent attól, ami az ellenforradalom győzelme esetén várt volna rá. Megrettent a feudál- kapitalizmustói, a Mindszentyektől, a gróf Eszterházyaktól. A felisme­rés állította a kommunisták mellé, akik nekik évezredes jussukat, a földet adták jogos tulajdonukba. A forradalmi munkás-paraszt kormány, hogy kiküszöbölje a múlt hibáit, erősítse a mezőgazdasági termelők biztonságát és ösztönözze dolgozó parasztságunkat a termelés növelésére, egy sor — dolgozó pa­rasztságunkat kedvezően érintő — intézkedést tett. Megszüntette a mezőgazdasági termények és ter­mékek kötelező beadását. A mező- gazdasági lakosság jövedelemadóját az előző évi szinten hagyta meg. Az adófizetést ma már a községi tanácsok szakigazgatási szervei végzik, mely nagy könnyebbséget jelent dolgozó parasztságunknak. Termelőszövetkezeteinket sok és jelentős kedvezményben részesíti. Megszüntette a kötelező jég- és tűz­biztosítást. Mindezen intézkedések hatalmas, több milliárd forintos jö­vedelemhez juttatták dolgozó pa­rasztságunkat. Megyénk dolgozó parasztsága szeptember végéig több szabad gabonát adott el eddig az államnak, mint bármikor a kötelező beszolgáltatást rendszer idején. Adófizetési kötelezettségének is időben és pontosan eleget tett. A forradalmi munkás-paraszt kormány, a párt politikájával egyetértésben, erősíti és fejleszti a munkás-paraszt szövetséget. Dol­gozó parasztságunk is látja, hogy csakis a munkásosztály és annak vezetője, a párt irányításával véd* heti meg a földbirtokosókkal szem ben régi jussát, a földet. A fórra* dalmi munkás-paraszt kormány nyíltan és őszintén leszögezi: nem mond le a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről! Az elkövetett hi­bák kijavításával, az Önkéntesség betartásával, a politikai és gazda* sági feltételek megteremtésével* dolgozó parasztságunk igenlése méh lett akarja megteremteni a szocia* lista mezőgazdaságot. A forradalmi munkás-paraszt kormány egy sor intézkedést tett a kisiparosok és kiskereskedők jogos kéréseinek kielégítésére. Ezek az intézkedések lehetővé teszik* hogy ők is bekapcsolódjanak az ország gazdasági életébe, biztonsá* gosabbá tegye helyzetüket. Helyes elvi alapokon álló poUth kát folytat a kormány értelműé* giink felé is. Visszautasította ugyan (Folytatás a 2. oldalon.) 4 Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségeit előkészítő bizottság ülése I zottság szombaton ülést tartott. A I bizottság elfogadta az évforduló al- I kaiméból a magyar néphez intézen- | A Nagy Októberi Szocialista For-1 radalom 40. évfordulójának magyar- országi ünnepségeit előkészítő bi-|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom