Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-18 / 244. szám

Fenlek, 1957. október 18. 'PSZAKMAGYARORSZÄG 5 November 7-re készülnek a OlilVlO Gépgyárban Sok év után ismét aszút szüretelnek Hegyalján A világhíres tokaji borok egyik legfontó- sabb alapanyaga az aszu szőlő. Most, több évi szünet ütán, a kedvező időjárás hatására ismét sok aszú-szemet szüre­telhetnek Tokaj, Tolcs- va, Erdő bén ye határá­ban. Már a korábbi pró- baszüre telesek is arról győztek meg, hogy az idén kiváló lesz a must cukortartalma, s éppen ezért —, hogy a szőlők aszusodása még jobban meginduljon — az ABO- FORT úgy intézkedett, hogy általában e hónap 2t)-a után kezdődjön meg Hegy alján a szüret — bár többhely ü<t (Tolcsva határában is) némely gazdának meg­engedték, hogy koráb­ban szüreteljen. Ez azért történt, mert az eső miatt itt-ott rotha­dásnak indult a szőlő. Átlagosan véve azonban jó a szőlőtermés és; bár mennyiségileg csökkent a must, — minőségileg jobb. Téves tehát az a hiedelem, amely mosta­nában a hegy aljakör­nyéki gazdák körében lábmkelt, hogy jó lenne korábban szüretelni, mert így ■— mennyisé­gileg — több pénzt kap­nának a begyűjtő válla­lattól. A napokban látoga­tást tettünk a bor for­galmi vállalat toicsvai pincegazdasága ban. ahol már serény elő­készületek folynak a hegyaljai must-termés fogadására. Lórencsik János pincevezető kér­désünkre elmondta, n hogy felkészültek, meg­felelő tárolóedény és tárolóhely áll rendelke­zésükre. A toicsvai pin­cegazdaságban 11.000 hordó, — mintegy 2 millió hektoliter ármér­ték — várja a leszüre­telt mustot. S minthogy az aszusodás folytán magasabb a must cu­kortartalma, a bor for­galmi vállalat cukorfo­konként 62 fillért fizet érte. Általában a 16.5 cukorfokos mustot te­kintik alapnak. Az a gazda tehát, aki meg­váltja október 20~át és szüretkor 24—26 cukor­fokos mustot visz a vál­lalat pincegazdaságába, megkapja azt az össze­get — a természeti kár ellenére is — amire szá­mított. Hízott sertést lehet vásárolni mugáuvágás céljaira az áliattorgaltui vállalattól Csütörtökön Mihályi! László, az 1957. május 14-én bombaként rob­bant a hír a DIMÁVAG Gépgyár­ban: a rúgóműhely dolgozói versenyt kezdeményeztek! A.gyár dolgozóinak többsége örömmel fogadta' a rugó­in űhelyiek kezdeményezését: belát­ták, hogy az ellenforradalom okozta kátyúból csak úgy lehet kijutni, ha keményebben dolgoznak, s mind jobb, olcsóbb árut termelnek. Akad­tak azonban olyanok is, akik azt mondták: »A munkaversenynek ná­lunk nincs létjogosultsága!« — »A magyar munkásnak elég volt a ve­télkedésből!« E hangokra a DIMÁ­VAG Gépgyár becsületes dolgozói tettekkel válaszoltak. Csatlakoztak a rúgóműhelyiek versenyfelhívásához. Elsőnek a kerékpárüzem, a kovács- műhely, a szerszámgépgyártó egység dolgozói jelentették be: a rúgómű­helyiek példája nyomán munkaver­senyben harcolnak a tervek teljesí­téséért. Június 10-én pedig már azzal büszkélkedhettek a DIMÁVAG dolgozói, hogy mind a nyolc ter­melőüzemük versenyez. A DIMÁVAG Gépgyár legdöntőbb üzemeiben már júniusban megindult a vetélkedés. Az öntudatos, becsüle­tes dolgozók mellett komoly szerepe volt ebben .a párt- és a szakszerve­zetnek. Aktíváikon keresztül igye­keztek megmagyarázni a verseny je­lentőségét, azt, hogy szocializmust építeni munkaverseny nélkül lehe­tetlen. A munkaverseny kibontakozásához nagy segítséget nyújtott Galló Fe­renc elvtárs, aki fáradságot nem is­merve, szervezte a gyáron belüli munkaversenyt. Természetesen az új munkaverseny széleskörű elterjesztésénél egy sor komoly problémát kellett megoldani. Elsősorban azt, hogy milyen irány­ban szervezzék a munkaversenyt. Az illetékesek fáradhatatlanul magya­rázták a dolgozóknak — felhasznál­va a hangoshíradót, faliújságot, szó­beli agitációt —, hogy a teljesítmé­nyek fokozása mellett érdemes na­gyobb gondot fordítani a minőségi munka javítására, a selejtcsökken­tésre. Helyes, ha a verseny kiterjed a rezsiköltségre, elsősorban a fogyó­eszközök, a szerszámok, a villany, a gáz, a kenőanyagok és a karbantar­tási költségek csökkentésére. Komoly munkát igényel a munka­verseny értékelésének új formája. Clyan értékelési módszert kellett ki­dolgozni -v- s ezt sikerrel el is végez­te a munkaügyi osztály —, amely minden dolgozó előtt érthető, világos. S az első értékelés, amely július 15-én volt a DIMÁVAG Gépgyárban, azt bizonyítja, hogy érdemes volt újra beindítani a munkaversenyt. A nemes vetélkedés komoly gazdasági eredményeket hozott. A második negyedévben — s ez elsősorban a munkaversenynek köszönhető — az év első hónap­jához viszonyítva, 54 forinttal emelkedett a DIMÁVAG-ban a 100 forint bérre eső termelési ér­tek. Az önköltségcsökkentésben is szép eredményt' sikerült elérni. Az első negyedévhez viszonyítva, 3,9 száza­lékkal csökkent a gyártmányok ön­költsége. A megmunkálási selejt pe­dig 0,24 százalékos csökkenést mutat. Az exporttervek teljesítésében is ki­váló eredményt értek el: 106 száza­lékra teljesítették exporttervüket. A III. negyedévben tovább széle­sedett a munkaverseny. A nyolc ter­melőüzem mellett versenybe léptek a rezsi üzemek is. Ez újabb szép ered­ményekhez vezetett. A harmadik ne­gyedév értékelése még nincs befejez­ve, Molnár elvtárs tájékoztatója sze­rint — már most is észrevehető — a munkaverseny széleskörű elterje­dése jó kihatással volt a termelésre. A termelési költségeknél például 2,7 százalékos megtakarítást ért el a gyár a III. negyedévben. A 100 forint osssr.bérre eső ter­melési értek pedig mintegy 108 forinttal emelkedett az év első hónapjához viszonyítva. Az ex­porttervet is jelentősen sikerült túlteljesíteni. Az egyébként is jó úton haladó munkaversenyre jó hatással van a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40-ik évfordulójának közeledte. November 7. méltó megünneplése érdekében a gyár dolgozóinak javas­latára újra versenybe szólították az ellenforradalom előtti versenytársu­kat, a Láng Gépgyár dolgozóit, A két gyár közötti verseny elsősorban a 100 forint munkabérre eső termelési érték növelésére, az exporttervek teljesítésére, a többletnyereségre, az anyagtakarékosságra irányul. A ká­belegység dolgozói a nagy nap tiszte­letére a gyáron belül is újabb vetél­kedést kezdeményeztek, amihez a gyárrészlegek máris csatlakoztak. A kilenc KISZ-brigád közül ed­dig négy indult harcba november 7. méltó megünnepléséért. A KISZ-fiatalok közül elsőnek az Oprendek Sándor brigád határozta el, hogy jobb, több munkával kö­szönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. De nemcsak a munkaversenyben, a termelés fokozásában mutatkozik meg a november 7-i készülődés a DIMÁVAG Gépgyárban. Külsőségek­ben is méltóképpen akarnak ünne­pelni a gyár dolgozói. Szentendrei Szilárd festőművész egy -Lenint áb­rázoló képes plakátot fest, amelyet a gyár kapuján helyeznek majd el. Ezen túlmenően egy sor más plaká­tot, feliratot is készít a nagy nap tiszteletére. Torna Sándor elvtárs a kultúrolt- honban serénykedik. — Olyan széppé teszem a kultúr­otthon!, mint még soha — mondotta. A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói jó úton haladnak. Sikerült lefaragniok a munka­verseny regi, rossz kinövéseit, sikerült egy olyan új munkaver- senyi’ormát megteremteni, amely a több, jobb, olcsóbb termelést segíti elő. A DIMÁVAG Gépgyár új munka- verseny-mozgalma életképes, s joggal mondhatjuk, hogy a DIMÁVAG Gépgyár dolgozói egyöntetűen moz­dultak meg, s határozták el: novem­ber 7-ét kiváló termelési győzelmek­kel köszöntik. Fodor László élelmezésügyi minisztérium Állatfor­galmi Igazgatóságának vezetője tájé­koztatta a sajtó képviselőit az állat- felvásárlás időszerű kérdéseiről. El­mondotta, hogy az előző sertésakció­ban magasabb árak mellett leszerző­dött sertések közül azokat, amelyek­nek a lejárati időpontja 1957 szep­tember hónap volt, 1957 október hó­nap folyamén — az egyhónapi türel­mi időt figyelem be véve — még a régi magasabb árakon veszd át az állatforgalmi vállalat. Minden más sertésért akár a régi, akár új akció­ban történt ennek a lekötése, ala­csonyabb árat fizetnek. Az állatforgalmi vállalat megfelelő áron ad el hizlalásra alkalmas sül­dőt, igázáshoz szükséges lovakat és haszon-szarvasmarhákat a termelők­nek. Ugyanilyen megfontolásból ki­indulva a téli hónapokban, főleg a nagyobb ipari munkásközpontokban az igénylők részére vágósertéseket ad el a vállalat olcsó áron. A vásárlók az állatforgalmi vállalat gyüjtőtcle- pein maguk választhatják ki a vásá­rolt hízott sertést, — fejezte be tájé­koztatóját Mihályi! László igazgató. (MTI) % November 7 tiszteletére ünnepi műszakot tartanak a borsodi üzemek Pénteken Sopronban tartják a lottó-sorsolást A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a megyei pártbizottság rendezésében Miskolcon, Ormos­bányán és Ózdon a vállalatok igaz­gatói, főmérnökei, párttitkárai és az üzemi bizottság elnöke, értekez­letet tartottak, ahol a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának tiszteletére indított munkaversenyt beszélték meg. Mindhárom helyen Kormos István elvtárs, a Szalcszervezetek Megyei Tanác,sának elnöke tartott beszá­molót. Kormos elvtárs beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy megyénk­ben az üzemek október 21-től no­vember 10-ig forradalmi műszakot tartanak. Kormos elvtárs beszámolójához a jelenlévők közül számosán szól­tak hozzá, elmondva, saját üzemük­ben hogyan készülődnek a nagy napra. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának tisztele­tére indított ünnepi műszak a leg­lényegesebb tennivalókra mozgósít, elsősorban a termelés gazdaságos­ságára. Az e heti lottósorsolást ismét, vi­déken rendezi meg a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. A 33. játékhét nyerőszámait október 18-án, pénte­ken Sopronban sorsol .iáik. A húzás délelőtt 10 órakor kezdődik. (MTI) « SÁRAZSADÁNY két község, Sára és Zsadány házasságából született. Ez a frigy azonnal olyan problémát adott, amely az első pillanatban jogos volt. A helyzet ugyanis az, hogy Zsa- dányban volt és van villany, Sárán viszont nem volt és ma sincs. A ta­nács már majd a lábát koptatja le az Északmagyarországi Áramszolgálta­tónál, hogy Sára is megkapja az él­tető fényt, elűzzék onnan a petró­leumlámpát és a mécsest. Nem köz­ség-villamosításról, csupán hálózat- bővítésről van szó. Helyes lenne, ha az Áramszolgál­tató teljesítené a sárazsaüányi tanács kérését. Csupán szakmai segítségről keli gondoskodni, minden egyéb mun­kát társadalmi utón adna a község. Száz szónak is egy a vége: a sára- zsadányiak kérése jogos: NÉPBÜFÉ. * i szombat délután? Az embert gyomron üti a sokfajta étel keveredett szaga, s a kocsma­bűz. A magas étkezőállványok mel­lett kitömött hátizsákok, kopott deszkatáskák sorakoznak, csomó­zott szíjjal átkötve. A hazafelé tartó vidéki munkások tértek be szóróju­kat, éhségüket enyhíteni. Az egyik állóka mellett különös társaság iszik — négy suhanc. Kér­kedő lármával, vagánykodó lum­poknál is feltűnőbben mulatnak. Tizennyolc—húszéves kamaszok: Bányászok lehetnek, mert fejükön a keményített bőrsapkát látom és mindegyiküknél ott a bányászlám­pa. Előttük pálinka. Vedelik, mint kiszomjazott ember a vizet. Alig állnak a lábukon a szesztől. Egyikük már a sótartót tapogatja. Meresztgeti rá a szemét, felemeli poharát, löttyint belőle a sóba. — Igyál testvér! Nem iszol, mi? Kiváglak innen, az anyád ;;,! Te piszok! Neki van a legnagyobb hangja. Biztosan ő a főnök a bandában. De mégsem, mert a mellette álló, for- radásos homloké, megnyúlt alak oldalbalöki, hogy nekicsuklik az oszlopnak. — Kuss! Pisze! Mennyi ronyod van, mutasd, gyerünk ! ! Pisze előhúzza, megmutatja kire- peejezett, olajtól mocskos tenyeré­ben az összegyűrött százasokat. De annyi esze még van, hogy csak egyet dob ki középre. — Nesztek! Két forgást még fize­tek — mondja és a százasokat siet­ve zsebreejugja. — Meg a többit, apikám! — ka­csint a többiekre a hosszú és fogát vicsorítva röhög. UWUVWIA/WU WA/WVWWUV VAA1UUU iA/U A távolabbi állókánál felemeli fejét egy öreg, töpörödött, száraz emberke a furcsa nevetésre. Mikor az asztalra dobott pénzt meglátja, fájdalmas vonás torzítja el arcát. Leteszi a kanalat, odébb-tolja maga elől a tányért. Lassan, megfontolva indul a röhögő suhancok felé. — Fiam, elég volt már. Gyerünk, mert lekéssük a vonatot! A fiú, Pisze, tátog, nem tud hir­telen szóhoz jutni sem. Talán azért, mert apja gyengéd, kérlelő szava kijózanította kicsikét. Talán azért, mert társai görbe, goromba szem­mel néznek rá. Bambán mosolyog az apjára, aztán békéltetőén meg­veregeti a hátát: — Jól van, öreg! No, igyék egy pohárral. A VÉZNA EMBERKE szom­jas, kívánó szemmel mered az asz­talon össze-vissza álló pálinkás po­harakra. Némán nézi, csak cson­tos, meghajlott válla mozdul egyet előre s ádámcsutkája idegesen ug­rál. Már nyúlna a pohárért, de resz­kető, kékeres keze félúton megáll, tétován lehanyatlik az olajtól kifé­nyesedett, foltos nadrág mellé. Mélyről jövő köhögés rázza meg, fulladozik nekivörösödve. A sok lenyelt nyál fojtogatja. — No, ne pitizzen, fater! — szól rá a forradásos. — Hajítson be ket­tővel. Az öreg ember sandítva méregeti a gyüröttképű suhancot: — Tehozzád meg nem szólt senki! És fia vállára teszi kezét. ti kam tat — Ne dorbézolj, fiam! Nem lesz ruhád, tudod..: — Hagyjon! — löki le a válláról apja kezét. — Nem, fiam! Két hónap óta, mióta dolgozol.; ; — Enyém a pénz, oszt megiszom! Amit megiszok, az is az enyém! —Úgy, úgy, fiam, de ezek itt..: — és repedezett mutatóujját az ál­lóka körül állókra emeli. — Mi köze hozzá? Haverok! — Szegény anyád ;:? — Nem érdekel! —- Már biztosan vár otthon. Ettől megrebben a fiú szeme. Riadtan néz társaira, menekülne már innen, a bandából. A forradásos fejével a többiek felé bök, s mint a békanyuzót, úgy döfi bordája közé a szót. — Szopós gyerek! Vár anyucikád! Haha!.;; S újra röhög, nyihorog, nyerít a banda. Piszének elevenébe talált a gúnyolódó szó. — Az istenit magának! Sajnálja a pénzt? Keressen! Akkor magának is lesz, akkor ihat! — De fiam .:: — Mit nyöszörög, vén hülye? Dolgozzon, keressen ne nyolcszázat! Kétezerötöt, mint én! — Öreg vagyok, nem bírok én már csákányt. — Akkor meg ne siránkozzon itt az én fülembe. Itt egy tizes, töltö­gesse még azt a lyukas gyomrát. Aztán menjen! = Édes fiam isi Számos határozati javaslatot hozott a felszíni vizek elszeiinyezMásánsk mspkadáiyozására a Magyar Hidrológiai íársaság kétnapos ankétje A Magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportjának rendezésében a vízügyi kérdésekkel foglalkozó 14 szerv több mint 100 szakértőjének részvételével kétnapos ankétot tar­tott Miskolcon. Az ankét első nap­ján a felszíni vizek elszennyeződésé­nek okaival foglalkoztak. Ennek so­rán megállapítást nyert, hogy a bor­sodi ipái*vidék vízellátását biztosító Sajp folyó és a Miskolcon keresztül­folyó Szinva patak erősen szennye­zett. Miskolc városi csatornázási pro­blémáival foglalkozva megállapítot­ták. hogy -nem léiéi meg a követel­ményeknek. mert például olyan he­lyek, mint Miskolc-Tapolca, valamint Lillafüred, melyet évente a kirándu­lók és üdülők ezrei keresnek fel, nincs csatornázva. Foglalkozott az ankét a nagyobb borsodi települé­sek, így Ózd és Sátoraljaújhely csa­tornázási kérdésével, melyet teljesen elhanyagoltak. Megállapították, hogy az újonnan épülő összefüggő bá­nyásztelepüléseken már a korszerű csatornázási és szennyvízelvezetési elveidnek megfelelően végzik a mun­kát. Az ankét második napján, szomba­ton a keletborsodi szénmédence szennyvízkérdéseit tárgyalták meg. Ennek során megállapítást nyert, hogy percenkint 35 köbméter szeny- nyezett bányavizet vezetnek a Sajó­ba. A víz fertőzöttisége nagymérték- ban kihat a bányászlakótelepek ivó- vízellátására is. Éppen ezért szüksé­ges a bányavizeknek a nyiltszíni vi­zekbe, folyókba, patakokba engedése előtti tisztítása. | Megtárgyalta az ankét a borsodi szennyvizek tisztításának lehetősé­geit is. Ennek során különösen a szennyvíztisztító berendezések keze­lésével megbízott személyzet szakmai továbbképzésének fontosságát hang-- súlyozták. Ugyanakkor rárftutattak arra is, hogy meg kell teremteni a .lehetőségét a nyilt vizekbe bocsátott Jszennyvizekből a fenol, a diósgyőri "és ózdi kohászatban, valamint Bor­sod nádas dón használt páclé vissza­nyerésének, ami fontos alapanyag­ként hasznosítható a vegyiparban. A szennyvizek egészségügyi kiha­tásának vizsgálata során megállapí­tották, hogy számos fertőző betegség elterjedésében a szennyezett vizek je­lentős szerepet játszanak Borsodban. A kétnapos ankét eredményeként 17 pontból álló határozati javaslatot fogadtak el, melynek során javasol­ják az illetékes szerveknek a jelen­leg érvényben lévő vízügyi törvény átdolgozását, a víz- és csatornaháló­zat együttes megépítését. Amennyi­ben erre nincs lehetőség, úgy a tele­püléseken csak közkút ak létesítését engedélyezzék. A borsodi víznyerő területeket nyilvánítsák védett terü­letté, hogy annak elszennyeződését megakadályozzák. A határozati ja­vaslat értelmében megkeresik a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, hogy Diósgyőrben vagy Bonsodná- dasdon állítson fel kísérleti üzemet az eddig folyóvizekbe engedett pácló kinyerésének és hasznosításának ki­kísérletezésére. Határozati javaslatot fogadtak el, melyben kimondják, hogy halaszthatatlanul sürgős a misikolc-tapolcai üdülőhely csatorná­zási problémáinak megoldása. A határozati javaslatot az illetékes szervek eV? terjesztik, hogy «ósb gyakorlatban való megvalósulását biztosítsák, — Édes fiam, édes fiam ;:.! Egye­bet nem lúd? No itt a pénz, aztán i elég legyen! , — A ruha? Mi lesz a ruháddal? i Megitatod ezekkel? Add ide, haza-i viszem anyádnak, ő majd elteszi i jó helyre. , A banda sunyitva hallgat. A for-1 radásos kihúzza őket a csávából: ( — Kell is nekünk koszos pénz!?i Add oda Pisze, hadd vigye! Kell az nektek ruhára, kenyérre. Hiszen; szegények vagytok! Oszt tűnj el te is, érted?! , < pisze sApadtán all. Egy-; ideig fogja nyelvét a pálinka, aztán; nagy-hirtelen megkap egy teli po-i harat s az öreg ember elé vágja, i hogy apró szilánkokra robban. < — De most oszt’ már takarodjon!i Nem hallja?! Mert úgy kirúgom i innen, hogy lába se éri a földet, i hogy..; , Megy már az öreg ember, nem kell őt kirúgni. Száraz alakja most még megtörtebb, előredőltebb. i Megy, ádámcsutkája idegesen ugH rál, mint az előbb, mikor pálinkát! kínáltak neki. Nyeli a könnyeit. ( Az asztalnál utálatos röhögés vo-\ naglik utána. Koccannak a poha-j rak, a pálinka az asztalra löttyen. í — Haha, hát nem muris? — vi-l csorítja fogát a forradásos. — Igyál,. te ronda ficek! — kacsint Pisze? felé. — De azért szúrj le még kétj ropogósát! j Pisze kelletlenül mosolyog és' asztalra dobja a két gyűrött szá-1 zast. ^ — JÓL VAN GYEREK, látom, j érted te a dörgést! Igyunk — és isz-j nak. Állukon végigcsurog a szesz.] Mert ugye, kisa»«kám, nUvs ernsahb < a barátságnál semmi! Ugye, Pisze?? — Patak? Dczsq -• i Jogos kérés

Next

/
Oldalképek
Tartalom