Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-18 / 244. szám
Fenlek, 1957. október 18. 'PSZAKMAGYARORSZÄG 5 November 7-re készülnek a OlilVlO Gépgyárban Sok év után ismét aszút szüretelnek Hegyalján A világhíres tokaji borok egyik legfontó- sabb alapanyaga az aszu szőlő. Most, több évi szünet ütán, a kedvező időjárás hatására ismét sok aszú-szemet szüretelhetnek Tokaj, Tolcs- va, Erdő bén ye határában. Már a korábbi pró- baszüre telesek is arról győztek meg, hogy az idén kiváló lesz a must cukortartalma, s éppen ezért —, hogy a szőlők aszusodása még jobban meginduljon — az ABO- FORT úgy intézkedett, hogy általában e hónap 2t)-a után kezdődjön meg Hegy alján a szüret — bár többhely ü<t (Tolcsva határában is) némely gazdának megengedték, hogy korábban szüreteljen. Ez azért történt, mert az eső miatt itt-ott rothadásnak indult a szőlő. Átlagosan véve azonban jó a szőlőtermés és; bár mennyiségileg csökkent a must, — minőségileg jobb. Téves tehát az a hiedelem, amely mostanában a hegy aljakörnyéki gazdák körében lábmkelt, hogy jó lenne korábban szüretelni, mert így ■— mennyiségileg — több pénzt kapnának a begyűjtő vállalattól. A napokban látogatást tettünk a bor forgalmi vállalat toicsvai pincegazdasága ban. ahol már serény előkészületek folynak a hegyaljai must-termés fogadására. Lórencsik János pincevezető kérdésünkre elmondta, n hogy felkészültek, megfelelő tárolóedény és tárolóhely áll rendelkezésükre. A toicsvai pincegazdaságban 11.000 hordó, — mintegy 2 millió hektoliter ármérték — várja a leszüretelt mustot. S minthogy az aszusodás folytán magasabb a must cukortartalma, a bor forgalmi vállalat cukorfokonként 62 fillért fizet érte. Általában a 16.5 cukorfokos mustot tekintik alapnak. Az a gazda tehát, aki megváltja október 20~át és szüretkor 24—26 cukorfokos mustot visz a vállalat pincegazdaságába, megkapja azt az összeget — a természeti kár ellenére is — amire számított. Hízott sertést lehet vásárolni mugáuvágás céljaira az áliattorgaltui vállalattól Csütörtökön Mihályi! László, az 1957. május 14-én bombaként robbant a hír a DIMÁVAG Gépgyárban: a rúgóműhely dolgozói versenyt kezdeményeztek! A.gyár dolgozóinak többsége örömmel fogadta' a rugóin űhelyiek kezdeményezését: belátták, hogy az ellenforradalom okozta kátyúból csak úgy lehet kijutni, ha keményebben dolgoznak, s mind jobb, olcsóbb árut termelnek. Akadtak azonban olyanok is, akik azt mondták: »A munkaversenynek nálunk nincs létjogosultsága!« — »A magyar munkásnak elég volt a vetélkedésből!« E hangokra a DIMÁVAG Gépgyár becsületes dolgozói tettekkel válaszoltak. Csatlakoztak a rúgóműhelyiek versenyfelhívásához. Elsőnek a kerékpárüzem, a kovács- műhely, a szerszámgépgyártó egység dolgozói jelentették be: a rúgóműhelyiek példája nyomán munkaversenyben harcolnak a tervek teljesítéséért. Június 10-én pedig már azzal büszkélkedhettek a DIMÁVAG dolgozói, hogy mind a nyolc termelőüzemük versenyez. A DIMÁVAG Gépgyár legdöntőbb üzemeiben már júniusban megindult a vetélkedés. Az öntudatos, becsületes dolgozók mellett komoly szerepe volt ebben .a párt- és a szakszervezetnek. Aktíváikon keresztül igyekeztek megmagyarázni a verseny jelentőségét, azt, hogy szocializmust építeni munkaverseny nélkül lehetetlen. A munkaverseny kibontakozásához nagy segítséget nyújtott Galló Ferenc elvtárs, aki fáradságot nem ismerve, szervezte a gyáron belüli munkaversenyt. Természetesen az új munkaverseny széleskörű elterjesztésénél egy sor komoly problémát kellett megoldani. Elsősorban azt, hogy milyen irányban szervezzék a munkaversenyt. Az illetékesek fáradhatatlanul magyarázták a dolgozóknak — felhasználva a hangoshíradót, faliújságot, szóbeli agitációt —, hogy a teljesítmények fokozása mellett érdemes nagyobb gondot fordítani a minőségi munka javítására, a selejtcsökkentésre. Helyes, ha a verseny kiterjed a rezsiköltségre, elsősorban a fogyóeszközök, a szerszámok, a villany, a gáz, a kenőanyagok és a karbantartási költségek csökkentésére. Komoly munkát igényel a munkaverseny értékelésének új formája. Clyan értékelési módszert kellett kidolgozni -v- s ezt sikerrel el is végezte a munkaügyi osztály —, amely minden dolgozó előtt érthető, világos. S az első értékelés, amely július 15-én volt a DIMÁVAG Gépgyárban, azt bizonyítja, hogy érdemes volt újra beindítani a munkaversenyt. A nemes vetélkedés komoly gazdasági eredményeket hozott. A második negyedévben — s ez elsősorban a munkaversenynek köszönhető — az év első hónapjához viszonyítva, 54 forinttal emelkedett a DIMÁVAG-ban a 100 forint bérre eső termelési értek. Az önköltségcsökkentésben is szép eredményt' sikerült elérni. Az első negyedévhez viszonyítva, 3,9 százalékkal csökkent a gyártmányok önköltsége. A megmunkálási selejt pedig 0,24 százalékos csökkenést mutat. Az exporttervek teljesítésében is kiváló eredményt értek el: 106 százalékra teljesítették exporttervüket. A III. negyedévben tovább szélesedett a munkaverseny. A nyolc termelőüzem mellett versenybe léptek a rezsi üzemek is. Ez újabb szép eredményekhez vezetett. A harmadik negyedév értékelése még nincs befejezve, Molnár elvtárs tájékoztatója szerint — már most is észrevehető — a munkaverseny széleskörű elterjedése jó kihatással volt a termelésre. A termelési költségeknél például 2,7 százalékos megtakarítást ért el a gyár a III. negyedévben. A 100 forint osssr.bérre eső termelési értek pedig mintegy 108 forinttal emelkedett az év első hónapjához viszonyítva. Az exporttervet is jelentősen sikerült túlteljesíteni. Az egyébként is jó úton haladó munkaversenyre jó hatással van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulójának közeledte. November 7. méltó megünneplése érdekében a gyár dolgozóinak javaslatára újra versenybe szólították az ellenforradalom előtti versenytársukat, a Láng Gépgyár dolgozóit, A két gyár közötti verseny elsősorban a 100 forint munkabérre eső termelési érték növelésére, az exporttervek teljesítésére, a többletnyereségre, az anyagtakarékosságra irányul. A kábelegység dolgozói a nagy nap tiszteletére a gyáron belül is újabb vetélkedést kezdeményeztek, amihez a gyárrészlegek máris csatlakoztak. A kilenc KISZ-brigád közül eddig négy indult harcba november 7. méltó megünnepléséért. A KISZ-fiatalok közül elsőnek az Oprendek Sándor brigád határozta el, hogy jobb, több munkával köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. De nemcsak a munkaversenyben, a termelés fokozásában mutatkozik meg a november 7-i készülődés a DIMÁVAG Gépgyárban. Külsőségekben is méltóképpen akarnak ünnepelni a gyár dolgozói. Szentendrei Szilárd festőművész egy -Lenint ábrázoló képes plakátot fest, amelyet a gyár kapuján helyeznek majd el. Ezen túlmenően egy sor más plakátot, feliratot is készít a nagy nap tiszteletére. Torna Sándor elvtárs a kultúrolt- honban serénykedik. — Olyan széppé teszem a kultúrotthon!, mint még soha — mondotta. A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói jó úton haladnak. Sikerült lefaragniok a munkaverseny regi, rossz kinövéseit, sikerült egy olyan új munkaver- senyi’ormát megteremteni, amely a több, jobb, olcsóbb termelést segíti elő. A DIMÁVAG Gépgyár új munka- verseny-mozgalma életképes, s joggal mondhatjuk, hogy a DIMÁVAG Gépgyár dolgozói egyöntetűen mozdultak meg, s határozták el: november 7-ét kiváló termelési győzelmekkel köszöntik. Fodor László élelmezésügyi minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit az állat- felvásárlás időszerű kérdéseiről. Elmondotta, hogy az előző sertésakcióban magasabb árak mellett leszerződött sertések közül azokat, amelyeknek a lejárati időpontja 1957 szeptember hónap volt, 1957 október hónap folyamén — az egyhónapi türelmi időt figyelem be véve — még a régi magasabb árakon veszd át az állatforgalmi vállalat. Minden más sertésért akár a régi, akár új akcióban történt ennek a lekötése, alacsonyabb árat fizetnek. Az állatforgalmi vállalat megfelelő áron ad el hizlalásra alkalmas süldőt, igázáshoz szükséges lovakat és haszon-szarvasmarhákat a termelőknek. Ugyanilyen megfontolásból kiindulva a téli hónapokban, főleg a nagyobb ipari munkásközpontokban az igénylők részére vágósertéseket ad el a vállalat olcsó áron. A vásárlók az állatforgalmi vállalat gyüjtőtcle- pein maguk választhatják ki a vásárolt hízott sertést, — fejezte be tájékoztatóját Mihályi! László igazgató. (MTI) % November 7 tiszteletére ünnepi műszakot tartanak a borsodi üzemek Pénteken Sopronban tartják a lottó-sorsolást A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a megyei pártbizottság rendezésében Miskolcon, Ormosbányán és Ózdon a vállalatok igazgatói, főmérnökei, párttitkárai és az üzemi bizottság elnöke, értekezletet tartottak, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyt beszélték meg. Mindhárom helyen Kormos István elvtárs, a Szalcszervezetek Megyei Tanác,sának elnöke tartott beszámolót. Kormos elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy megyénkben az üzemek október 21-től november 10-ig forradalmi műszakot tartanak. Kormos elvtárs beszámolójához a jelenlévők közül számosán szóltak hozzá, elmondva, saját üzemükben hogyan készülődnek a nagy napra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére indított ünnepi műszak a leglényegesebb tennivalókra mozgósít, elsősorban a termelés gazdaságosságára. Az e heti lottósorsolást ismét, vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. A 33. játékhét nyerőszámait október 18-án, pénteken Sopronban sorsol .iáik. A húzás délelőtt 10 órakor kezdődik. (MTI) « SÁRAZSADÁNY két község, Sára és Zsadány házasságából született. Ez a frigy azonnal olyan problémát adott, amely az első pillanatban jogos volt. A helyzet ugyanis az, hogy Zsa- dányban volt és van villany, Sárán viszont nem volt és ma sincs. A tanács már majd a lábát koptatja le az Északmagyarországi Áramszolgáltatónál, hogy Sára is megkapja az éltető fényt, elűzzék onnan a petróleumlámpát és a mécsest. Nem község-villamosításról, csupán hálózat- bővítésről van szó. Helyes lenne, ha az Áramszolgáltató teljesítené a sárazsaüányi tanács kérését. Csupán szakmai segítségről keli gondoskodni, minden egyéb munkát társadalmi utón adna a község. Száz szónak is egy a vége: a sára- zsadányiak kérése jogos: NÉPBÜFÉ. * i szombat délután? Az embert gyomron üti a sokfajta étel keveredett szaga, s a kocsmabűz. A magas étkezőállványok mellett kitömött hátizsákok, kopott deszkatáskák sorakoznak, csomózott szíjjal átkötve. A hazafelé tartó vidéki munkások tértek be szórójukat, éhségüket enyhíteni. Az egyik állóka mellett különös társaság iszik — négy suhanc. Kérkedő lármával, vagánykodó lumpoknál is feltűnőbben mulatnak. Tizennyolc—húszéves kamaszok: Bányászok lehetnek, mert fejükön a keményített bőrsapkát látom és mindegyiküknél ott a bányászlámpa. Előttük pálinka. Vedelik, mint kiszomjazott ember a vizet. Alig állnak a lábukon a szesztől. Egyikük már a sótartót tapogatja. Meresztgeti rá a szemét, felemeli poharát, löttyint belőle a sóba. — Igyál testvér! Nem iszol, mi? Kiváglak innen, az anyád ;;,! Te piszok! Neki van a legnagyobb hangja. Biztosan ő a főnök a bandában. De mégsem, mert a mellette álló, for- radásos homloké, megnyúlt alak oldalbalöki, hogy nekicsuklik az oszlopnak. — Kuss! Pisze! Mennyi ronyod van, mutasd, gyerünk ! ! Pisze előhúzza, megmutatja kire- peejezett, olajtól mocskos tenyerében az összegyűrött százasokat. De annyi esze még van, hogy csak egyet dob ki középre. — Nesztek! Két forgást még fizetek — mondja és a százasokat sietve zsebreejugja. — Meg a többit, apikám! — kacsint a többiekre a hosszú és fogát vicsorítva röhög. UWUVWIA/WU WA/WVWWUV VAA1UUU iA/U A távolabbi állókánál felemeli fejét egy öreg, töpörödött, száraz emberke a furcsa nevetésre. Mikor az asztalra dobott pénzt meglátja, fájdalmas vonás torzítja el arcát. Leteszi a kanalat, odébb-tolja maga elől a tányért. Lassan, megfontolva indul a röhögő suhancok felé. — Fiam, elég volt már. Gyerünk, mert lekéssük a vonatot! A fiú, Pisze, tátog, nem tud hirtelen szóhoz jutni sem. Talán azért, mert apja gyengéd, kérlelő szava kijózanította kicsikét. Talán azért, mert társai görbe, goromba szemmel néznek rá. Bambán mosolyog az apjára, aztán békéltetőén megveregeti a hátát: — Jól van, öreg! No, igyék egy pohárral. A VÉZNA EMBERKE szomjas, kívánó szemmel mered az asztalon össze-vissza álló pálinkás poharakra. Némán nézi, csak csontos, meghajlott válla mozdul egyet előre s ádámcsutkája idegesen ugrál. Már nyúlna a pohárért, de reszkető, kékeres keze félúton megáll, tétován lehanyatlik az olajtól kifényesedett, foltos nadrág mellé. Mélyről jövő köhögés rázza meg, fulladozik nekivörösödve. A sok lenyelt nyál fojtogatja. — No, ne pitizzen, fater! — szól rá a forradásos. — Hajítson be kettővel. Az öreg ember sandítva méregeti a gyüröttképű suhancot: — Tehozzád meg nem szólt senki! És fia vállára teszi kezét. ti kam tat — Ne dorbézolj, fiam! Nem lesz ruhád, tudod..: — Hagyjon! — löki le a válláról apja kezét. — Nem, fiam! Két hónap óta, mióta dolgozol.; ; — Enyém a pénz, oszt megiszom! Amit megiszok, az is az enyém! —Úgy, úgy, fiam, de ezek itt..: — és repedezett mutatóujját az állóka körül állókra emeli. — Mi köze hozzá? Haverok! — Szegény anyád ;:? — Nem érdekel! —- Már biztosan vár otthon. Ettől megrebben a fiú szeme. Riadtan néz társaira, menekülne már innen, a bandából. A forradásos fejével a többiek felé bök, s mint a békanyuzót, úgy döfi bordája közé a szót. — Szopós gyerek! Vár anyucikád! Haha!.;; S újra röhög, nyihorog, nyerít a banda. Piszének elevenébe talált a gúnyolódó szó. — Az istenit magának! Sajnálja a pénzt? Keressen! Akkor magának is lesz, akkor ihat! — De fiam .:: — Mit nyöszörög, vén hülye? Dolgozzon, keressen ne nyolcszázat! Kétezerötöt, mint én! — Öreg vagyok, nem bírok én már csákányt. — Akkor meg ne siránkozzon itt az én fülembe. Itt egy tizes, töltögesse még azt a lyukas gyomrát. Aztán menjen! = Édes fiam isi Számos határozati javaslatot hozott a felszíni vizek elszeiinyezMásánsk mspkadáiyozására a Magyar Hidrológiai íársaság kétnapos ankétje A Magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportjának rendezésében a vízügyi kérdésekkel foglalkozó 14 szerv több mint 100 szakértőjének részvételével kétnapos ankétot tartott Miskolcon. Az ankét első napján a felszíni vizek elszennyeződésének okaival foglalkoztak. Ennek során megállapítást nyert, hogy a borsodi ipái*vidék vízellátását biztosító Sajp folyó és a Miskolcon keresztülfolyó Szinva patak erősen szennyezett. Miskolc városi csatornázási problémáival foglalkozva megállapították. hogy -nem léiéi meg a követelményeknek. mert például olyan helyek, mint Miskolc-Tapolca, valamint Lillafüred, melyet évente a kirándulók és üdülők ezrei keresnek fel, nincs csatornázva. Foglalkozott az ankét a nagyobb borsodi települések, így Ózd és Sátoraljaújhely csatornázási kérdésével, melyet teljesen elhanyagoltak. Megállapították, hogy az újonnan épülő összefüggő bányásztelepüléseken már a korszerű csatornázási és szennyvízelvezetési elveidnek megfelelően végzik a munkát. Az ankét második napján, szombaton a keletborsodi szénmédence szennyvízkérdéseit tárgyalták meg. Ennek során megállapítást nyert, hogy percenkint 35 köbméter szeny- nyezett bányavizet vezetnek a Sajóba. A víz fertőzöttisége nagymérték- ban kihat a bányászlakótelepek ivó- vízellátására is. Éppen ezért szükséges a bányavizeknek a nyiltszíni vizekbe, folyókba, patakokba engedése előtti tisztítása. | Megtárgyalta az ankét a borsodi szennyvizek tisztításának lehetőségeit is. Ennek során különösen a szennyvíztisztító berendezések kezelésével megbízott személyzet szakmai továbbképzésének fontosságát hang-- súlyozták. Ugyanakkor rárftutattak arra is, hogy meg kell teremteni a .lehetőségét a nyilt vizekbe bocsátott Jszennyvizekből a fenol, a diósgyőri "és ózdi kohászatban, valamint Borsod nádas dón használt páclé visszanyerésének, ami fontos alapanyagként hasznosítható a vegyiparban. A szennyvizek egészségügyi kihatásának vizsgálata során megállapították, hogy számos fertőző betegség elterjedésében a szennyezett vizek jelentős szerepet játszanak Borsodban. A kétnapos ankét eredményeként 17 pontból álló határozati javaslatot fogadtak el, melynek során javasolják az illetékes szerveknek a jelenleg érvényben lévő vízügyi törvény átdolgozását, a víz- és csatornahálózat együttes megépítését. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a településeken csak közkút ak létesítését engedélyezzék. A borsodi víznyerő területeket nyilvánítsák védett területté, hogy annak elszennyeződését megakadályozzák. A határozati javaslat értelmében megkeresik a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, hogy Diósgyőrben vagy Bonsodná- dasdon állítson fel kísérleti üzemet az eddig folyóvizekbe engedett pácló kinyerésének és hasznosításának kikísérletezésére. Határozati javaslatot fogadtak el, melyben kimondják, hogy halaszthatatlanul sürgős a misikolc-tapolcai üdülőhely csatornázási problémáinak megoldása. A határozati javaslatot az illetékes szervek eV? terjesztik, hogy «ósb gyakorlatban való megvalósulását biztosítsák, — Édes fiam, édes fiam ;:.! Egyebet nem lúd? No itt a pénz, aztán i elég legyen! , — A ruha? Mi lesz a ruháddal? i Megitatod ezekkel? Add ide, haza-i viszem anyádnak, ő majd elteszi i jó helyre. , A banda sunyitva hallgat. A for-1 radásos kihúzza őket a csávából: ( — Kell is nekünk koszos pénz!?i Add oda Pisze, hadd vigye! Kell az nektek ruhára, kenyérre. Hiszen; szegények vagytok! Oszt tűnj el te is, érted?! , < pisze sApadtán all. Egy-; ideig fogja nyelvét a pálinka, aztán; nagy-hirtelen megkap egy teli po-i harat s az öreg ember elé vágja, i hogy apró szilánkokra robban. < — De most oszt’ már takarodjon!i Nem hallja?! Mert úgy kirúgom i innen, hogy lába se éri a földet, i hogy..; , Megy már az öreg ember, nem kell őt kirúgni. Száraz alakja most még megtörtebb, előredőltebb. i Megy, ádámcsutkája idegesen ugH rál, mint az előbb, mikor pálinkát! kínáltak neki. Nyeli a könnyeit. ( Az asztalnál utálatos röhögés vo-\ naglik utána. Koccannak a poha-j rak, a pálinka az asztalra löttyen. í — Haha, hát nem muris? — vi-l csorítja fogát a forradásos. — Igyál,. te ronda ficek! — kacsint Pisze? felé. — De azért szúrj le még kétj ropogósát! j Pisze kelletlenül mosolyog és' asztalra dobja a két gyűrött szá-1 zast. ^ — JÓL VAN GYEREK, látom, j érted te a dörgést! Igyunk — és isz-j nak. Állukon végigcsurog a szesz.] Mert ugye, kisa»«kám, nUvs ernsahb < a barátságnál semmi! Ugye, Pisze?? — Patak? Dczsq -• i Jogos kérés
