Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-17 / 243. szám
W57. oMOmt IT ÉSZAKMAGYARORS74G Mostohagyermekek ? Több támogatóst az üzletberendezést készítő fa- és témipari szövetkezetnek! Hátul ölnyi farönkök feketéllenek. Elöl szerteszét ömlesztve, apróbb-na- gyobb ládaalkatrészek. Imitt-amott selejtezett, elhordásra váró fakéreg, hulladék... A kapunál parányi épület. Portásfülke, iroda — ahogy akarom, úgy nevezem. Hány célt szolgál ez a kis régi, kopott bódé, két íróasztalával, négy székével és ócska kályhájával ? ! A fészerek alatt már hideglelősen fújdogál az októberi szél. Meg-meg- melegítik gémberedett ujjaikat a fű- iwelök... Különösen reggel, amíg bele nem jönnek a munkába. Nadrágba öltözött nők hordják a ládákat a szűk műhelybe, ahol a buzgó ko- pácsolástól alig hallani egymás szavát. Jön a tél. Nyáron áldás egy ilyen szellős, tágas munkahely, de mi lesz egy-két hónap múlva? A vállalat munkájára szükség van De kezdjük az jén. A Vöröshadsereg úti bérházakkal szemben ez év májusában egy új üzem létesült — az üzletberendezést készítő fa- és fémipari szövetkezei! vállalat faipari Tészlege. Mindössze négy szalagfűrésszel indultak, ami azóta 9-re növekedett. Mellette már találunk körfűrészt ési rönkfeldolgozót is. Minden jel arra mutat, hogy ideje volt felállítani ezt a vállalatot. Megrendelések özöne fut be nap mint ■nap, annyi az anvag, hogy az* sem tudják, hová tegyek. Nyáron egyszerűen megoldották ezt is. Készítettek egy dróthálóval körülvett tiszta terepet, ahova a beérkező ládaalkatrészeket helyezték. Igaz, hogy ez a kis hely szinte elvesz az egymás hegyén-hátán tornyosodé, különböző farengeteg között. A meleg hónapokban viszont ez megfelel. Nemes Imre művezető szerint, ez még jó is volt — elősegítette a deszka könnyebb szegezését. Mi lesz télen? A tanácshoz fordultak kérelmük- Ikel. Szemrevételeztek három helyet ás. egyik szemben velük, a kihasználatlanul álló üres kultúrterem a bér- házak mögött. A másik a lovarda, a harmadik a hejöcsabai malom üres épülete, amelyet eddig tudomásuk szerint nem használnak. A felsorolt helyekre úgy látszik, több kérvény is befutott. A tanács ugyanis hallgat. Talán nem tud dönteni, hogy kinek adják oda? Az emberek kérése viszont jogos. • Az idő már nagyon sürget. Ez az elsőrendű panasza a fiatal vállalatnak. De menjünk tovább! Raktár nincs — raktáros van Mint említettem, alig van fedett, falakkal, ablakokkal, ajtókkal ellátott műhely az üzemben. így természetszerűleg nincsen fürdő, konyha, öltöző. Sőt, anyagmegőrző hely sincsen. Az egészben az az érdekes, hogy raktár nincsen, viszont van raktáros ... aki a fejét vakarja egy- egy újabb szállítmány érkezésénél. A munkások nagyrésze vidéki. Éjszakai, hajnali vonattal járnak. Étkezésük — egy táska tartalma, amit el tudnak hozni magukkal. Hónapokig meleg étel nélkül vannak. Nem kell különösebb magyarázat. hogy megértsék, mennyire fontos lenne egy üzemi konyha felállítása, vagy ha erre jelenleg nincsen lehetőség, étkezésüket megoldani, esetleg a kórházi, vagy más üzemi konyhán. A munka fárasztó és igen poros, piszkos. Egy-egy forgalmasabb nap után úgy mennek haza, mint a kéményseprő. Rájuk izzad a por, vastagon ellepi testüket, ruhájukat, hajukat. Legalább egy mosdójuk lenne. Mindezek tények, amelyekkel számolni. kell A famegmunkáló részleg többségben női dolgozókból áll. ök állítják össze az előregyártóit láda- elemekből'a ládáikat. Mintegy ötve- nen dolgoznak két kicsiny helyiségben, ahol könyökük egymáshoz ér. Betanított munkások mind, akik eddi! brigádban dolgoztak. Csupán a gyakorlattól függ — ki hány ládát tud összeállítani naponta. Naponta 800 darab ládaelemet készítenek Amíg a faipari részlegnél mindenki ládákat szegezett és a ládaelemeket más városokból hozatták, 3600 körül volt az egy nap alatt elkészített ládák száma. Jelenleg 800 darab ládaelemet csinálnak már ők is naponta. Mint mondtam, brigádban kezdtek dolgozni. A fizetéseknél viszont kiderült, hogy a továbbiakban ez a módszer nem alkalmazható. A legnagyobb hiba ott volt, hogy egy brigádban dolgozók közül hiába készített el 20 ládával többet az egyik, mégis ugyanannyi pénzt kapott, mint a kevesebbet összeszögező másik dolgozó. A ládaösszeállítóknál tehát egyéni teljesítménybért vezettek be. így pontosan lemérhető, ki mennyit dolgozott, ki mennyit érdemel, ök maguk kérték a teljesítménybér bevezetését. Tekintve, hogy az üzem csak néhány hónapja termel, a gyakorlat még nem mindenkinél érte el a megfelelő szintet. így vannak olyanok is. akik a 8 órás műszak alatt nem tudnak 14—15 ládánál többet elkészíteni. De ha valaki megtanulja a ládaszöge zés technológiáját, akkor 140— 150 darabig is eljut naponta. Országszerte egy láda összeszege- zéséért 42 fillért fizetnek, amihez hozzátartozik a 20 méteres körzetben való anyagmozgatás. Itt Miskolcon ennek a körzete 50 méteres és ezért a munkásnők 60 fillért kapnak. Négy brigádvezetőt ebből a célból vittek ej Vásárcsnaménybe, Szabolcs megye göngyölegellátó központjába. \z itt lezajlott tapasztalatcsere és munkamódszer-átadás alapján már többen vannak köztük is olyanok, akik. elérik a napi 110—120 átlagot. Az igazgató véleménye A fűrészelők, akik általában férfiak, alig valamivel kétezren alul keresnek. Általában meg vannak elégedve. Bankovszki László igazgató véleménye szerint a vállalat igen gazdaságos és fontos munkát végez, megérné azt, hogy komolyabb segítséget adjon neki a tanács. Az utolsó percben tudom meg, hogy a mellettük lévő, de tőlük elzárt telepen a vízügyi igazgatóságnak ítéltek egy nagy garázst. Másfél hónapja bent van a kérelmük, de mint a többi kérésükre, — erre sem jött válasz. Ha már a városi tanács engedélyezte a vállalat létrejöttét, úgy ennek megfelelően kellene gondoskodnia további sorsáról is .;. U. N. R. KÖSZÖNÖM fllaszliszkán szálltam le a vonat- ról. Sötét, koromsötét este volt s hideg. No, most hová, merre? Sárazsadányba igyekeztem. Az állomáshoz ez a község még 4 kilométer. Valami alkalmatosság után néztem. Nem akadt. Ebben a pillanatban élesen felberreg egy motor. Az utolsó pillanatban léptem oda tulajdonosához. — Elvinne Zsadányba? Rámnéz s kereken válaszol: — Nem! Meglepett ez az őszinte, egyenes, de nem rosszindulatú beszéd. — Nem erre megy? — Nem. Tolcsvára — feleli szűkszavúan. S mar indulna is. — De elvtárs .. ? Rámnéz kérdőn. Én beszélek. — Újságíró vagyok. Sürgősen oda kell jutnom. Várnak. Tegye meg nekem. Gondolkodik, majd így szól: — Üljön fel. A majd egyórás utat tíz perc alatt tettem meg. Időben érkeztem. S most hadd írjam ide, hogy a segítséget a tolcsvai igazgató-tanító adta... Köszönöm. (Tóth) Pályázati felhívás A megyei tanács művelődési osztálya által ezév júniusában kiírt népművészeti és népi iparművészeti pályázatot november 15-ig meghosz- szabbította. A pályázat iránt nagy az érdeklődés, szép faragásokkal készülnek a pásztoremberek, mások színes textíliát, a fazekasok különféle használati tárgyakat készítenek. A fenti határidőig még mindenki pályázhat, aki a célkitűzésnek megfelelően, hagyományaink alapján, mai igényeket is kielégítő népművészeti, illetve népi iparművészeti tárgyakat készít. A tanács pályadíjakat nem ad ki. hanem a beérkezett munkákat az erre a célra szolgáló 12 000 forintból megvásárolja. ütést tartott az MSZMP városi bizottsága A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT miskolci városi bizottsága október 15-én tartotta meg szokásos ülését, ahol két napirendi pont szerepelt. Egyik: a végrehajtó bizottság beszámolója, a másik: szervezeti kérdések. Az értékes, sokatmondó beszámolót élénk vita követte. A beszámoló alapján érthető volt a nagy érdeklődés, amely ások hozzászólásban nyilvánult meg. A beszámoló hűen tükrözte az elmúlt tíz hónap gazdag eredményeit, foglalkozott az ellen- forradalom elleni kemény harccal, melyet a kommunisták a pártbizottság. illetve a végrehajtóbizottság irány ításával végeztek. N ehéz és küzdelmes harcok árán jöttek létre a pártszervezetek. A beszámoló alapján örömmel és büszkeséggel jelenthetjük, hogy ma már több mint tízezer kommunista van Miskolcon, s egységesen sorakozik fel a pártbizottság mellett. A beszámoló emlékeztetett azokra a nehéz napokra, amikor az üzemekben vad sztrájkok voltaic, s azok megszüntetésében, a termelés beindításában a kommunisták járták élen. Ma Miskolc város üzemei, vállalatai szinte valamennyien teljesítik tervüket. 'Ezekről az eredményekről szóltak a hozzászólások is. A beszámoló és a hozzászólók is elmarasztalták a végrehajtóbizottságot, mert tíz hónapja nem tartott ülést a pártbizottság, ugyancsak keveset ülésezett a végrehajtóbizottság is. így aztán a kollektív munka háttérbe szorult és esetenként előtérbe került az egyéni vezetés. Ez a pártbizottság! ülés már javított a hibákon, s az elhangzottak alapján minden remény megvan arra, hogy hasonló eset a jövőben ne történjen. Szervezeti vonalon is több változás történt. Kiegészítették a part végrehajtóbizottságát, illetve az apparátust. Déri Ernő elvtársat, a párt- bizottság volt első titkárát felmentették tisztsége alól. A pártbizottság az első titkári teendőkkel Koval Pál elvtársat megbízta, a másodtitkár Malák István elvtárs lett. Felsőzsolcai apróságok A felsőzsolcai dolgozók, mióta a község autóbuszjáratot kapott, kényelmesebben és gyorsabban utazhatnak Miskolcra. Most mái csak az a kényelmetlen, hogy jön a tél és nincsen egy fedél, ami óv- rjá az utazókat a természet erői ellen ... Már ‘ egyszer meg akartak ugyan kezdeni a busz váróterem építését, de hasonlóan a többi zsol- cai tetthez és tervhez: — mint szalmaláng lobbant cl a nagyszerű ígéret. És az utak! Szerencse, hogy idáig még nem esett olyan eső, hogy térdig kellene járni a sárban, és a szekerek elakadtak volna kukoricával. burgonyával, répával megrakottan... Jön az őszi esős idő, a tanács szerint: meg kellene az utakat foltozni, a vízlevezető csatornákat rendbehozni !... Körutam alkalmával gazdag tapasztalatra tettem szert! A nevelés legújabb módszere a kocsma és a napközid thon összeolvasztása! Mert Felsőzsolcán így van! Az apró emberkék fogócskát játszadoznak a részegek lábai körül... És a szavak! Hát ennél nincs megfelelőbb, nyugodtabb és a tisztaság szempontjából is alkalmasabb hely Felsőzsolcán? ... Mert bocsánat: a részeg ember nem kulturember!... Csak azt csodálom, hogy a szülők el merik engedni gyermekeiket egv olyan helyre, ahol a brutalitás, káromkodás, illemtan elleni vétés mindennapi. RANOVICS JÓZSEF Szovjet technológiák alkalmazása a diósgyőri kohóknál A NYERSVASGYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA évszázadok alatt óriási fejlődésen ment keresztül. A vas tulajdonképpeni előállítása érceiből, még időszámításunk kezdete előtt kb. 3000 évvel kezdődött. Az előállítás pontos ideje még máig is ismeretlen. A nyersvasgyártást a XVIII. században kezdik aknás nagyolvasztóban végezni, ami még ma is használatos. A nyersvasgyártás fejlesztése a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után igen jelentősen megnövekedett. Ez a fejlődés olyan nagymértékű, hogy a szovjet kohók térfogategységére eső nyersvaskihozatal ma első a világon. Hazánkban a -vasipar nagyobb arányú fejlődése az 1867-be:n bevezetett Bessemer és Siemens martin-eljárással kezdődött. A felszabadulás utáni években, mikor nálunk is kibontakozott a korszerű szocialista nehézipar, hatalmas fejlődés mutatkozott a nyersvasgyártás ban. A nagymérvű anyagi támogatáson kívül a Szovjetunió részéről eljuttatták hozzánk az élenjáró technológiákat is, és már elmondhatjuk, hogy a A JÓ PAP IS HOLTIG. TANUL — szokták mondani. Ali ez a mondás a jó pedagógusra is. A tanulj, hogy taníthass elvnek akkor tud igazán eleget tenni a nevelő, ha iskolában szerzett ismereteit állandóan gyarapítja, ha lépést tart a fejlődéssel. Az iskola nem kulloghat az élet után, egy kicsit meg kell előzze a jelen világnézeti és egyéb állapotát, mert akik falai között nevelődnek, a jövő a szebb és biztosabb élet várományosai. Nagy a pedagógusok felelőssége, nem kis mértékben rajtuk is múlik, milyen lesz a jövő, hogyan fognak élni. dolgozni a holnap felnőttéi, a mai iskolásak. A mi nevelőink lel- ' kiismeretesek, igyekeznek legjobb tudásuk szerint ellátni munkájukat. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a fiatalság nevelése jó kezekben van. De még mindig nem lehetünk megelégedve. Fz a ..nem lehetünk megelégedve” kifejezés refrén - szerűen ismétlődik a pedagógusoknál szóló hivatalos és nem hivatalos írásokban. frázisízűvé lett a gvakori használat következében: és mégsem fr*z«s. jeazsá<*3 van. Naivon sok nevelő nem fárasztif különösebben az^al. hozv kiverve» rácsét ..a in nar* holt?0, tamil’ mondásból. megelé«c7«v az^al a tudással. amit az iskolában f°iéb< verto-k”. nem +Qnul, nem fePödik. £ fUii]+T«5V»ól öl F'»’ 37 govheTvb^otoTlO- gp« Vip ”nöcor* 1rárr>c a tórea/íolorn.-f-l 1 rl'-'á»-<nö’rp'iaVrö n«7. Ä7 i vr»/^*>^om-*ert»ártpl/>vo ■fari’*'31 elképzel heteti en manapság a marx izmus-leninizmus ismerete nélkül Ami a nevelőknek sem válik kárára A november el-* sejével meginduló* pedagógus tovább-« képzés már mentes < az elmúlt évek hibás módszereitől.« Az önkéntesség alapján jelentkező« pedagógusok vesznek csak részt a] továbbképző tanfolyamokon, előadó-« sokon. A nevelők nem zárkóznak elj a fejlődés elől. Mintegy 3 ezer pe-j dagógus jelentkezett ezekre a tanfo-« lyamokra, az összlétszámnak több; mint 70 százaléka. < AZ ELŐADÁSSOROZAT FEL-; ÖLELI mindazon kérdéseket, ame-; lyekre választ várnak pedagógusa-; ink. Az ideológiai jellegű előadások-; kai párhuzamosan ismeretterjesztő; előadások is folynak majd. Kiilönö-; sen Sokan jelentkeztek a ..Közgaz-; dasági alapismeretek'’ címmel indu-; ló tanfolyamra, amely a marxista; közgazdaságtan alapjait kívánja is-; mertetni. Csak szívós, kitartó, meggyőző munkává! tudunk célt érni az értelmiségi körökben. Egészséges szellemű vitákra, hozzáértő, tudományokban jártas emberekre van szükség, hogy az értelmi ráhatás tudományos eszközeivel vegyük fel a harcot a maradisággak az emberi tudatban megragadt- nacionál-sovi- niszta illúziókkal, a Hnrthv-kor nevelésének átkos örökségeivel. Pedagógusainkban megvan a jószándék arra. hogy egész emberségüket a nevelés szolgálatába állítsák. T.Fevt'fMK PAJTA. ho*v P7 a ió- szándék korunk megértésével, szocialista céljamk tudatos szolgálatával gazdagodjék. (G. M.) nyersvasgyártás hazánkban és így Diósgyőrben is, 70—80 százalékban szovjet technológia szerint történik; 1952—53-as években épült fel Diósgyőrben hazánk első legnagyobb magasolvasztója. A nagyolvasztó tervezésénél, a felépítésnél teljesen szovjet technológiát használtak, így természetes, hogy a -kohó üzemeltetése is szovjet technológia ßzerint történik, fi gye lem bévé ve a hazai viszonyokat. A nagykohónál szerzett tapasztalatokat igyekeztünk átültetni a két kiskohónál is, és a közelmúlt évek eredményei megmutatják, hogy nem kis eredménnyel. Fajlagos mutatószámaink a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva jelentősen megjavultak. így többek között a kohók kapacitás kihasználását körülbelül 25 százalékkal növeltük és ugyancsak 25 százalékkal javítottuk a nyers vas minőségét is. Gazdaságos gyártás szempontjából a nyersvas önköltsége szintén jelentős mértékben csökkeni, olyannyira, hogy ma már nagy mértékben megközelítettük a világpiaci árat. A szovjet technológiák bevezetésének a legnagyobb eredménye, hogy kohóinknál az eddig igen nehéz fizikai munkát jelentős mértékben lehetett csökkenteni. Dolgozóink gyakorlatilag fele olyan nehéz fizikai munkát végeznek ma, mint 10—15 évvel ezelőtt. Lehetővé vált olyan nagymérvű gépesítés és műszerezés beveze- Itése. amely termelékenységünket is ! jótékonyan befolyásolta. A felszabadulás éveihez viszonyítva ez a növe- ’ kedés közel 50 százalékos. ; EZ AZONBAN MÉG NEM MINIDEN. A szovjet technológiák bevezetésével bebizonyíthatván nagymértékű fejlődést értünk el, de meg kell [mondanunk, hogy még mindig igen [sok a tennivaló, a további fejlődés [szempontjából. Világviszonylatban [még eléggé el vagyunk maradva a [nyersvasgyártás területén. A közel- [ jövő feladatai közé tartozik a leg- [ újabb technológiák megismerése, [bevezetése. Igen megkönnyítené [munkánkat, ha ez a megismerés gya- [ korlati utón közvetlen a Szovjetunióiban történne. A személyes tapasztalatcsere 1953-ban megtörtént nálunk ► is, de azután üzemünkből senki nem ► járt a Szovjetunióban, sem más tő► lünk fejlettebb kohászattal rendelkező országban. \ A további fejlődés érdekében sürgősen meg kell teremteni a külföldi, •elsősorban a szovjet tapasztalatcsere •lehetőségét. VINCZE GYULA X a Lenin Kohászati Művek ♦ NO. műszaki osztály vezetője, Az ellenforradalom idején, de még utána is hosszú hónapokon keresztül a társadalomtudományok oktatásában rengeteg téves, sőt olykor ellenséges nézet került napvilágra. A korszerűtlen történelmi analógiákban időzített ellenséges szándékok a tanulók fejében robbantak fel. A tanulók nem maguktól jöttek rá arra, hogy Zrínyi Miklós megállapítása az „önfelszabadítás” „előnyeiről” a mi viszonyainkra is „alkalmazható”. Nem bizony! Ami helyes volt három évszázaddal ezelőtt, az merő hazugsággá és ellenséges szándékká aljasult a magyarkodók. népi demokratikus rendszerünk ellenségeinek kezében. A MÜLT ÉV OKTÓBERÉBEN. novemberében ez az egyhelybento pogás, a múltból élő magatartás is megbosszúlta magát. A központi irányításhoz szokott nevelők ingadozása. eltévelyedése a magukrahagyott- ság napjaiban nagyon is érthető. Az önművelés elhanyagolása miatt állásfoglalásuk meglehetősen zavaros volt. nem tudták, hol a he!vük. mert ideológiailag régi. korszerűtlen talajon áll+ak. Nem kétséges, hogv ezekhez a hibákhoz nagyban hozzájárultak az elmúlt 12 esztendő oktatásügyi baklövései is. Az örökös parancsolgatás. ut ásít gáté si módszer másod- va.gv énpen harmadrendű óoi^\pir4nf a mevcrvőzés no!’fíVóíát. elvolt«» o TV3da,,óeoiíak kedvét az önműveléstől. Utasításra sen-, ki sem lett még marxistává. Az értelmiség értelmi fejlettsége folytán képes arra, hogy magáévá tegye a leghaladóbb eszméket, ha megértő jósággal, szeretettel és a tudományos igazságok szigorú objektivitásával segítjük előrehaladásukat. A meggyőzés eszközeiből száműznünk kell a kényszer alkalmazását. Nekünk nem ál-marxistákra van szükségünk, hanem olyanokra, akik szívvel-lélekkel vallják világnézetüknek a marx- izmus-leninizmust, és még akkor sem hajlandók engedni igazságaiból, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Nem az a jól nevelt gyerek, aki társaságban maga a megtestesült jólnevelt- ség. de ha magára marad, szétrúgja a házat, ahol nem ismerik, tiszteletien, mert csak az ismerősök szemében akar .,jófiú” lenni, anyagi, vagy erkölcsi haszon reményében. A nevelők foglalkozásuk természetéből következően, nem lehetnek kétarcúak. Egész embert kíván a nevelő-oktató munka. Nemcsak mások — a tanulók számára legyen marxista. hanem önmagának is. Meggyőződésből hirdesse a maxizmus-leniniz- mus igazságait. A múlttól kapott emberekkel kell építenünk hazánk szocialista jövendőjét. Ezek az emberek a múltban nem válhattak a ma harcosaivá, neveltetésük a régi. úri Magyarország szolgálatára való ..berendezkedést’ írta elő nekik. A ielenben kell azz?= t«*nm őv-et. amire hivatottak — az ú generáció igazi, kommunista nevelőivé.
