Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-25 / 250. szám

Péntek, 1957. október 25.

ÉSZAKMAGI ARORSZÄG

„ARANYLÁBÚ"' X7 A s 7 F A

ll!n!ll!lll!ll<lllilIlil!lllllll!lllil!llllil!lil!lt!III!IIIIIIIIIIIIIIIill!lllllllill!Ulllllllllllllllilllltlllllllilllll!llUllllllllII!llll ^ *__J -L X . £—\ X JL A

vllllllllllllllMllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliiMllllllllllllllllllllilllllI

flIllllllllilllllllllllllllllllllllltlIllllllllllllllllllllllllllllllillltlIllilllllllllllllllllllKilltlIlllllltlIllillllllHil

llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillliillllllllilllllililllllllllllIlllllllillllllllllilllHIIHIillllllllllllllllll

SÜRÜ SÖTÉT AZ ÉJ. Esőt szitáló fellegek gomolyognak a dimbes- dombos Cserehát fölött. A vendég- marasztaló sár nagyokat cuppan a lábak nyomán. Emberek igyekeznek a szászfái kultúrotthon felé, ahol ebben a faluban először találkozik újságíró és olvasó, hogy meghányják- vessék közös dolgaikat.

Az »olvasó-ankét« — ezt a címet adtuk a kis összejövetelnek — husz- harminc férfit és nőt vonzott a kul- túrotthonba.

Alig két évvel ezelőtt még nehéz volt szóra birni a parasztembert. A *->ne szólj szám — nem fáj fejem« közmondás mögé rejtette sorsának fájó kérdéseit, vagy nem mert szólni, vagy pedig hiábavalónak tartotta. — Úgyse orvosolják a bajainkat — gondolták.

Most már bátrabbak, őszintébbek az emberek. Nem kertelnek, ami a szívükön, az a szájukon. Nyugodtan, megfontolt komolysággal ejtik a szavakat. Bizalommal vannak pártunk és kormányunk iránt. És manapság ez már nem frázis, tartalma van. Tartalmát a párt és kormányzat helyes, a nép érdekeit szívén viselő politikája adja.

— Panaszkodjanak — biztatom a jelenlévőket. — Mi újságírók kíváncsi emberek vagyunk. Minden érdekel bennünket.

Hiába a noszogatás. Nem panaszkodnak.

— Sose biztasson minket — mondja mosolyogva egy pirospozsgás fiatal gazda. — Megelégedettek az emberek. Lennének csak elégedetlenek, majd megtudná az elvtárs, hogyan panaszkodik a magyar ember.:;

Jól esik ilyesmit hallani.

Majd apró, hétköznapi sérelmeket sorolnak elő. A lovasgazdák a vontatósokat szidják — nem a vontatót, azzal már megbékéltek. A gép polgárjogot nyert ebben az istenháta- mögötti falucskában is. A naponként többször elzúgó autóbuszokat annyira megszokták már, hogy »időmérőnek« használják. »Félnyolc — jegyzi meg valaki — most ment a bányászbusz.« A karórával rendelkezők felrántják a kabátujjukat — és bólintanak. — Ez a busz pontosan közlekedik.

Mi a baj a vontatósokkal?

— MEGFIGYELTEM — szólt az egyik gazda —, hogy direkt ijesztgetik az embert. Nekem elég nyugodt természetű lovaim vannak, de megvadulnak, ha megvadítják őket. A minap is elhaladt mellettem az egyik vontató. Amikor hozzám ért, gázt adott rá, akkorát lőtt, hogy még én is megijedtem. Hajszálon múlott, hogy be nem ugrottak a lovak az árokba. De a mögöttem jövő ökrösszekérrel is megcsinálta ezt a durva viccet. Az ökrök igazán hidegvérnek és mégis majd kiugrottak bőrükből ijedtiffcben. Az ilyen ember nem ember; kárt akar tenni a másikban ...

A kukorica földművesszövetkezeti felvásárlási áfát panaszolják többen. Rakacán 112 forintot, Szászfán pedig csakTOO-at adnak egy mázsa kukoricáért, pedig csak 5 kilométer választja el a két községet. Az áruellátással is bajok vannak. A »rossz nyelvek« szerint a krasznokvajdai főboltba érkeznek az áruk — ott a javát kiválogatják és csak ami marad, szt küldik le ide.

A FALU TÖRTÉNETÉRE terelődik a beszélgetés. Az embereket érdekli a falunévben rejtőző történelem, melyre a felejtés porát hintették az elmúlt évszázadok. Kik alapíthatták, milyen nemzetiségűek voltak az első telepesek?' A falunév arra vall, hogy valószínűleg szászok, annál is inkább, mert a régmúlt időkben elsősorban a németajkú bevándorlók foglalkoztak bányászattal. Már pedig a még élő szájhagyomány is arról mesél, hogy a szászfái őstelepesek nagy kedvvel űzték az aranymosás mesterségét — innen ered Szászfa előneve, az »aranylábú«. A nyolcvan valahány éves Nagy Pál bácsi még emlékszik arra, hogy gyermekkorában az idősebbek az esőzé*; sek utáni hordaléktalajból aranyat mostak. Egy másik változat szerint a falunévnek semmi köze a szászokhoz. — Száz fát jelent, melyben a z hang kiejtésszerinti elhasonuláson esett át és sz-szé lett. Szászfa is egy nagy egyházi birtok volt és a szomszédos földbirtoktól száz fa választotta el. Ettől a birtokelhatároló száz fától kapta a falu a nevét.

Hogy melyik az igaz, senki sem tudja.

A későesti órákba nyúló baráti beszélgetés a kölcsönös bizalom jegyében folyt le. A jelenlévők értékes megjegyzéseket tettek a falu jövőjét illetően.

— Nem panaszkodhatunk — mondotta az egyik asszony. Ha dolgozunk, megvan a kenyerünk, ruhára- való is akad, csak a kultúrából nem jut még annyi nekünk, amennyit kívánnánk. Petrólámpa mellett vakos- kodunk, elkelne már a villany nálunk is. Egyszer majd az is meglesz..:

Igen, egyszer, talán nem is sokára az is meglesz, és Szászfa szorgalmas, dolgos népének nem kell majd vakoskodni a petrólámpa mellett.

A BESZÉLGETÉS alapján az volt az érzésem, hogy a szászfaiak fejében több a fény és világosság, mint a szobáikban.

S ehhez talán hozzásegítette őket az újság is, a mi szerény lapunk, mely immár sok szászfái dolgozó asztalán megtalálható a mindennapi kenyér mellett.

— Gulyás —

A liernáJkaki fiatalok kérése

Dicséret és köszönet

A Lenin Kohászati Művek Békekohóján dolgozó KISZ-brigádok a KISZ első országos értekezlete és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére takarékossági versenyt indítottak. A KISZ-brigádok vállalták, hogy október hónapban egymillió 400.000 forintot megtakarítanak a népgazdaságnak. Október 20-ig a dók az értékelés szerint 904.578 forintot teljesítettek vállalásukból.

Ilyen óriási pénzmegtakarítás a kohónál, nyers vasgyárt ás területén — mint mondják — még nem volt. Dicséret és köszönet érte a fiataloknak.

Október 31-én kezdődik a szovjet film ünnepe

A hazánkban tizedik alkalommal megrendezésre kerülő szovjet film ünnepe október 31-én kezdődik. Cson.gr ád, Szolnok, Hajdu-Bihar, Borsod, Nógrád. Baranya, Pest, Komárom, Vas és Fejér megyében október 31-től november 6-ig tartják az ünnepi filmhetet.

Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs,

Heves, Somogy, Tolna, Győr, Zala és Veszprém megyében november 7-én rendezik az ünnepi bemutatókat. Ezekben a megyékben a szovjet film ünnepe november 13-ig tart.

A budapesti filmszínházakban november 3—13-ig kerül sor a szovjet* film ünnepére.

Határozat

a járványos Influenzában megbetegedett személyek házi ápolásának biztosításáról

A magyar forradalmi munkásparaszt kormány a járványos influenzában megbetegedő személyek házi'ápolásának biztosítása érdekében a következőket határozza:

A dolgozónak - — kérelmére — az 1958. évi rendes szabadsága terhére rendkívüli szabadságot lehet engedélyezni, ha a közös háztartásban élő családtagja járványos irn- fluenzamegbetegedés miatt háziápolásra szorul és a családtag ápolásá- v ról a dolgozó niás alkalmas családtag útján gondoskodni nem tud: összesen legfeljebb hat napig terjedő rendkívüli szabadság engedélyezhető abban az esetben, ha a dolgozó az ez évi rendes szabadságát már igénybe vette. A határozat kihirdetése napján lép hatályba. (MTI)

Az Egyesült Államok újobb rakéta-kísérlete

Washington, október 23.

A Pentagon kedden este bejelentette, hogy a floridai Cape Cana- veraí-i kísérleti központban sikerrel próbálták ki a közép-hatósugarú »Jupiter« mintájú ballisztikus lövedéket. A Pentagon szerint a »Jupiter« megtette a kitűzött távolságot és elérte a kívánt célt. A »Jupiter«

által elért távolságot azonban nem közli.

A Pentagon közleménye elmondja még, hogy a »Jupiter« kilövése közép-hatósugarú és interkontinentális rakéták kipróbálását célzó kísérletsorozat első állomása volt. (MTI)

(Tudósitónktól.)

C nyhe szellő sutiog ^ a falu közepén lévő öreg hársfák sárguló levelei között. Távolabb az iskola udvarán gyerekkacaj tói hangos a táj. Fiatal tanító lép az ajtó elé. Sorako- zásra szólítja fel Kis növendékeit. Hamarosan egyenes sort lát maga előtt. Bevonulnak a tanterembe. Kezdődik az óra, felkerülnek a táblára az ábc betűi. A szorgos kis pajtások itt ismerkednek meg a kötelességgel, itt tanulják meg a betűket, és innen indulnak az élet útjára. A fiatal pedagógus, Veszprémi Géza, aki mindössze 23 éves, fáradhatatlanul tanítja a gyermekeket. Nem is olyan régen jött Her- nádkakba tanítani, de máris meglátszik munkája eredménye. Nemcsak a kisiskolásokkal foglalkozik, hanem a magaféle fiatalokkal is. Megalapította a KISZ- szervezeíet. A faluban körülbelül 80—90 fiatal van. Eddig egy évben körülbelül két táncmulatságot rendeztek. Semmi más szórakozás nem volt. Nyáron a község előtt lévő nagy gyep volt a fiatalok gyülekezőhelye. Elővettek egy futballt és rúgták amerre látták. Az

volt a győztes, aki többet rúgott a fociba. Ma már nem így van. A fiatalok többsége értékes szórakozással tölti estéit. Szerepet tanulnak, pingpongoznak, sakkoznak.

A fiatal tanító vezetésével színjátszó csoport alakult. A közeljövőben a »Fehér Anna« című színdarab kerül bemutatásra.

— Ahogy nézem a fiatalokat, jókedvű, örömtől pezsdülő arcokat látok magam körül. Van aki a gyárban, van aki itthon a földeken dolgozik. Erősek, bátrak. Panaszuk csak egy van: nincs kultúrotthon.

Jól em léks zem, p ár évvel ezelőtt egy kislány így dicsekedett: lesz mái' nálunk is kultúrotthon! Már az építőanyag is megvolt. Hogy mi lett tovább, azt nem tudni. Elég az, hogy nem épült meg a kultúrotthon. Évekig ott állt az építőanyag. Senki nem őrizte. Később rájöttek a falu lakói, hogy abból a jó anyagból jó járdát lehet építeni. Volt olyan is, aki egy egész tyúkólat épített belőle. Jelenleg szó van róla, hogy az állami gazdaság lemond egy nagy épületről, ami megfelelne kultúrotthonnak. A fiatal pedagógus mindent megtesz az épület megszerzéséért.

•Sajnos ez még csak a jövő kérdése. De mi van ma? őszintén szólva ez még mind kevés ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják szórakozóhelyüket. Vannak olyan fiatalok is, akik a szórakozóhelyüket a »pipa- füsttől kormos duhajban« keresik. Itt így hívják a kocsmát. Mások a kártyának »hódolnak«. (Igaz ezek száma egyre kevesebb.)

Mint ahogy ők mondják: nem tudnak mit tenni. — Ha kultúrotthon lenne és volna benne egy vetítőgép, könyvtár, szívesen látogatnánk.

A fiatalok vezető ereje, mint például Juhász István, Gábor Endre és Dobál József kiharcolnak saját és társaik érdekében mindfen tőlük telhetőt. Nyáron például a labdarúgópályát hozták rendbe. Kapufát is szerezték.

Eddig az volt a baj, hogy nincs egy olyan vezető, aki a fiatalokat összelő merítené. Ma már ilyen is van. Csak egy hiányzik: az illetékesek segítsége. Kérjük őket, a falu KISZ- ffataljai nevében, intézkedjenek, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt.

Körösi István

A gazdák érdekeit védik a takarékszövetkezetek

KÜLÖNLEGES PÉNZINTÉZETEK kezd téli meg működés üket megyénkben, ebben az évben: a takarékszövetkezetek. A takarékszövetkezetek szervezésével régi hagyományt újítottunk fel — a hitelszövetkezeteket. A szövetkezetek vezetőit a szervezésnél az a cél vezette, hogy olyan önsegélyező szövetkezetét hozzanak létre, amelynél a dolgozó parasztok előnyös feltételek mellett és biztonságosan helyezhetik el időlegesen szabaddá váló pénzeszközeiket. A takarékszövetkezetek szervezésének másik célja az volt, hogy hitelforrást biztosítson az arra rászoruló dolgozó parasztok számára.

A takarékszövetkezetek jellegükben eltérnek a volt hitelszövetkezetektől. Azok főleg a nagj'gazdák, elsősorban a kulakság érdekvédelmi szervei voltak. A takarékszövetkezetek ezzel szemben a dolgozó parasztság érdekvédelmi szervei.

Jelenleg a megyében öt takarék- szövetkezet működik, sok helyen folyamatban van újak szervezése.

A napokban felkerestük a tolcsvad tak arékszövetk ezet vezetőit, hogy érdeklődjünk munkájukról, eredményeikről.

A tolcsvai takarékszövetkezet ezév áprilisában alakult. Az alakuló ülésr- re 250 dolgozó paraszt jött el, — 160 még akkor elhatározta, hogy belép a takarékszövetkezet tagjai sorába. A

J ELENTÉKTELEN- NEK tűnő, szerény külsejű épületekben érdekes élet, még érdekesebb és gazdag munka

_____

f

olyik. Ott, ahol Alsóvadász felé kanyarodik az út, jobbra, egy kis köz végében, kicsi portán, nagy a szorgalom és még nagyobb a hivatástudat. Kevesen ismerik a megyében ezt az intézményt, pedig érdemes beszélni róla. Nagy népszerűségnek örvend. No, de kezdjük az elején.

Itt, ezen az eldugott helyen működik a mesterséges megtermékenyítő állomás. Igazgatója, Kovács József úttörő munkát végez. Állandóan kísérletezik, keres, kutat, hogy még szebb és nagyobb eredményeket érjenek el. Érdekes ember. Még senkitől sem hallottam olyan hévvel, tűzzel és szeretettel beszélni a szakmáról, amit választott, mint őt. Szerelmese ennek a tudományágnak. Mert tudomány ez, Neves szovjet, angol és más országok tudósai foglalkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel. Kovács elvtárs pedig minden újat, érdekeset és hasznosat magába szív, mint a vizet a szivacs. Brosúrákat ír és ad ki, szaklapokban cikkezik, bizonyít, vitatkozik és eredményekről számol be.

A mesterséges megtermékenyítés óriási nemzetgazdasági, és minden gazdának egyéni érdeke is. Nézzünk egy példát.

A TERMÉSZETES fedeztetés sokba kerül. Sokba, mert az apaállatok gondozása, tal<armá- nyozása egy esztendőben nagy összegeket emészt fel. Mindez elkerülhető, ha mind na.gyobb teret és lehetőséget kap a mesterséges megtermékenyítés. Ez az állomás csak a szikszói járásban 73 apaállatot helyettesít. A megtakarítás pénzben, talcarmányban jelentkezik. Az apaállat tartásá- val és takarmányozásával járó költségeket, ha az imént említett 73 apaállatot vesszük alapul, 490 ezer forintot kapunk. Tehát közel félmillió foÉrdekes és gazdag „birodalom”

rint az a megtakarítás, amit csak a szikszói járásban elértek. Ez az összeg jóval felette áll az állomás évi fenntartási költségeinek. A 73 apaállat évi abrakszükséglete 1000 métermázsa, szá- lastakarmány-szükséglete 2500 mázsa. Mindezeket természetes fedeztetés esetén a szikszói járásnak kellett volna előteremtenie. Ugyanakkor ezzel a takarmánymennyiséggel kb. 300 ezer liter tejet lehet termelni.

A mesterséges megtermékenyítés tehát beváltja a hozzáfűzött reményeket. Még jobban látjuk ezt, ha az állomás egyéb eredményei tükrében vizsgáljuk a munkát.

A szikszói mesterséges megtermékenyítő állomás nyolc éve működik. Az itt dolgozók évröl- évre mind több állattenyésztőt győznek meg e tudományos eljárás helyességéről és nagy fontosságáról. Az állomás eredményei olyan szépek, hogy aki nem győződött meg azokról, talán el sem hiszi, vagy kétkedve fogadja. Íme néhány példa:

A budapesti versenypályán fut 7 olyan csikó, amelyik a mesterséges megtermékenyítés útján született. Ezeket a csikókat Horváth Jenő szikszói és Petró János kiskinizsi dolgozó paraszt tenyésztette. Több kiváló tenyészállatot vásárolt meg külföld is. Az állomás nyolc esztendő alatt 18 041 szarvasmarhát és 3700 kancát termékenyített. A megyében eddig meddőségi kezelésben részesítettek 19 343 szarvasmarhát. Ebből 8318 tehenet újra mint tenyészállatot gondozhattak és hasznosíthattak tovább. A múlt esztendőben 6002 szarvasmarhát termékenyítettek. Ebben az esztendőben eddig már 10 ezer szarvasmarha megtermékenyítését végezték el. A terv: 12 ezer szarvasmarha megtermékenyítése.

Mindezek mellett fontos beszélni arról is, mi a haszna és előnye a mesterséges megtermékenyítésnek. A sok előny közül csak egyet ragadjunk ki, ami talán a legfontosabb is. A mesterséges megtermékenyítéssel megakadályozható a fedeztetések útján terjedő sokféle betegség. Az állomás mindent megtesz annak érdekében, hogy a betegségek terjedését ne csak megakadályozza, hanem meg is szüntesse.

Ebben az intézményben nem csak szakemberekre, ilyen munkatársakra van szükség, hanem a községekben is támogatóra kell találniok. Miután most rátértek a legelőn való megtermékenyítésre, nagy segítőtársakra találtak a pásztorokban, akik általában szeretettel és szívvel segítik az állomás munkáját. Persze ezt a segítséget nem kérik tőlük teljesen ingyen. A pásztorok dolga nem könnyű. A csordából nekik kell kifogniok az állatot. Ahány tehenet kifognak, annyi 12 forintot fizetnek érte. Most az a tervük, hogy minden megszületett borjú után js fizetnek még kilenc forintot. Ezt az összeget viszont a községi tanácsnak kellene biztosítani. A tanácsok nagyon húzódoznak ettől a segítségadástól.

Pedig a pásztorok megérdemlik az ilyenfajta díjazást is, hiszen sok függ attól, hogyan gondozzák az állatokat, a vemhes teheneket.

AZ ÁLLOMÁSON minden igyekezet arra irányul, hogy a legjobb tenyészállatokat szerezzék meg. Apaállatot kaptak már Svájcból és most újabb szállítmányt várnak. Heves megyéből is szereztek egy olyan apaállatot, amelynek az anyja ennek a megyének legszebb tehene volt.

Mindent egybevetve, a szikszói mesterséges megtermékenyítő állomás hasznos, s a nemzet- gazdaságra nézve is gyümölcsöző munkát vé- # józsefné. géz. Érdemes róluk, munká jukról beszélni. Min- 'k» Október

tagok 100—100 forint értékű részjegyet jegyeztek. Elhatározták, hogy a szövetkezetben tartják megtakarított pénzüket. Ebből a takarékszövetkezet hitelt biztosíthat a dolgozó parasztok részére.

— Bíznak-e a takarékszövetkezetben a falu dolgozói? — kérdeztük az igazgatóság elnökét.

— Igen, a falu lakói bíznak bennünk, — felelte Hatrán elvtárs. — Még csak néhány hónapja működik szövetkezetünk és máris 160.000 forint értékű a betétállomány. Van olyan gazda, alti 38.000 forintot bízott ránk. Többen rendelkeznek 10—10 ezer forintos betéttel, de elhozzák a pénzüket azok is, akiknek kevesebb van. Tudják, hogy érdemes nálunk elhelyezni a pénzt, itt biztos helyem van. Ha 3 hónapnál hosszabb időre helyezik el, 5 százalékos kamatot fizetünk.

— Kinek és milyen célra ad hitelt a takarékszövetkezet? — tettük fel a további kérdést.

— Hitelt elsősorban a tagoknak és a betétkönyvvel rendelkezőknek nyújtunk. Eddig mintegy 80 ezer forint értékű hitelt biztosítottunk. A legközelebbi igazgatósági ülésen ú.iabb 45 ezer forint sorsáról dön-. tünk.

Igen örülnek a szövetkezet működésének a dolgozók, mert ha megszorulnak, nem kell kilincselni, má- . sok szívességét igénybe venni, a takarékszövetkezet előnyös feltételek 'mellett hitelt biztosít mindenki számára.

Nálunk elsősorban szőlőtermeléssel foglalkoznak a dolgozó parasztok. A hitel jelentős részét termelési célokra veszik igénybe. Az eddig igénybevett állomány többségét szőlőtelepítésre fordították.

A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK, mint a tolcsvai példa is bizonyítja, igen előnyösek. Hitelműveleteikkel hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fokozásához, kisebb, termelési jellegű beruházások megvalósításához, a betétek után fizetett kamattal pedig a parasztság jövedelmének fokozásához.

A takarékszövetkezetek valóban a dolgozó parasztság érdekeit védik.

CSORDÁS MIHÁLY tudósító

den támogatást megérdemelnek.

(tóth)

Tanácstagok fogadóórája

Október 27-én, vasárnap délután 2—3-ig Juhász József, a Fövényszer u. 4. sz. a.

Október 28-án, hétfőn délután 5-től Kol- lacsek Gyula, Dankó Pista u. 18.

Október 29-én délután 5—7-ig Petrozsé- nyi Sándor, Széchenyi u. 83. (EMÄSZ helyiség.)

Október 29-én, kedden délután 5-től Bodnarik Ferenc, Anna u. 14.

Október 29-én. kedden délután 5-től özv. Schauer Jánosné, Tetemvár 216. isz.

Október 29-én, kedden délután 6-tól, Szőke Andor, a Szeles u. 69. sz. iskolában.

Október 30-án, szerdán délután 5-7-ig Varga Gyula Martintelep, Bornemissza utcai általános iskola.

Október 30-án délután 6-tól dr. Répásl Károly, Nagyváthy J. utcai iskolában. Október 30-án délután 6—ó-ig Lehóczka József Attila utcai iskolában. 31-én, csütörtökön délután Ti-7-ig err. ívness Kgon. Lévai j. u. zz. f Október 31-én, csütörtökön délután 4— 6-ig Alex ovi cs József, Tizesíionvéd u. 12.