Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-25 / 250. szám

Péntek, 1957. október 25. ÉSZAKMAGI ARORSZÄG „ARANYLÁBÚ"' X7 A s 7 F A ll!n!ll!lll!ll<lllilIlil!lllllll!lllil!llllil!lil!lt!III!IIIIIIIIIIIIIIIill!lllllllill!Ulllllllllllllllilllltlllllllilllll!llUllllllllII!llll ^ *__J -L X . £—\ X JL A vllllllllllllllMllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliiMllllllllllllllllllllilllllI flIllllllllilllllllllllllllllllllllltlIllllllllllllllllllllllllllllllillltlIllilllllllllllllllllllKilltlIlllllltlIllillllllHil llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillliillllllllilllllililllllllllllIlllllllillllllllllilllHIIHIillllllllllllllllll SÜRÜ SÖTÉT AZ ÉJ. Esőt szi­táló fellegek gomolyognak a dimbes- dombos Cserehát fölött. A vendég- marasztaló sár nagyokat cuppan a lábak nyomán. Emberek igyekeznek a szászfái kultúrotthon felé, ahol eb­ben a faluban először találkozik új­ságíró és olvasó, hogy meghányják- vessék közös dolgaikat. Az »olvasó-ankét« — ezt a címet adtuk a kis összejövetelnek — husz- harminc férfit és nőt vonzott a kul- túrotthonba. Alig két évvel ezelőtt még nehéz volt szóra birni a parasztembert. A *->ne szólj szám — nem fáj fejem« közmondás mögé rejtette sorsának fájó kérdéseit, vagy nem mert szól­ni, vagy pedig hiábavalónak tar­totta. — Úgyse orvosolják a bajain­kat — gondolták. Most már bátrabbak, őszintébbek az emberek. Nem kertelnek, ami a szívükön, az a szájukon. Nyugodtan, megfontolt komolysággal ejtik a szavakat. Bizalommal vannak pár­tunk és kormányunk iránt. És ma­napság ez már nem frázis, tartalma van. Tartalmát a párt és kormányzat helyes, a nép érdekeit szívén viselő politikája adja. — Panaszkodjanak — biztatom a jelenlévőket. — Mi újságírók kíván­csi emberek vagyunk. Minden érde­kel bennünket. Hiába a noszogatás. Nem panasz­kodnak. — Sose biztasson minket — mond­ja mosolyogva egy pirospozsgás fia­tal gazda. — Megelégedettek az em­berek. Lennének csak elégedetlenek, majd megtudná az elvtárs, hogyan panaszkodik a magyar ember.:; Jól esik ilyesmit hallani. Majd apró, hétköznapi sérelmeket sorolnak elő. A lovasgazdák a vonta­tósokat szidják — nem a vontatót, azzal már megbékéltek. A gép pol­gárjogot nyert ebben az istenháta- mögötti falucskában is. A napon­ként többször elzúgó autóbuszokat annyira megszokták már, hogy »idő­mérőnek« használják. »Félnyolc — jegyzi meg valaki — most ment a bányászbusz.« A karórával rendelke­zők felrántják a kabátujjukat — és bólintanak. — Ez a busz pontosan közlekedik. Mi a baj a vontatósokkal? — MEGFIGYELTEM — szólt az egyik gazda —, hogy direkt ijeszt­getik az embert. Nekem elég nyu­godt természetű lovaim vannak, de megvadulnak, ha megvadítják őket. A minap is elhaladt mellettem az egyik vontató. Amikor hozzám ért, gázt adott rá, akkorát lőtt, hogy még én is megijedtem. Hajszálon múlott, hogy be nem ugrottak a lovak az árokba. De a mögöttem jövő ökrös­szekérrel is megcsinálta ezt a durva viccet. Az ökrök igazán hidegvérnek és mégis majd kiugrottak bőrükből ijedtiffcben. Az ilyen ember nem em­ber; kárt akar tenni a másikban ... A kukorica földművesszövetkezeti felvásárlási áfát panaszolják többen. Rakacán 112 forintot, Szászfán pe­dig csakTOO-at adnak egy mázsa ku­koricáért, pedig csak 5 kilométer választja el a két községet. Az áru­ellátással is bajok vannak. A »rossz nyelvek« szerint a krasznokvajdai fő­boltba érkeznek az áruk — ott a ja­vát kiválogatják és csak ami marad, szt küldik le ide. A FALU TÖRTÉNETÉRE tere­lődik a beszélgetés. Az embereket érdekli a falunévben rejtőző törté­nelem, melyre a felejtés porát hin­tették az elmúlt évszázadok. Kik ala­píthatták, milyen nemzetiségűek vol­tak az első telepesek?' A falunév ar­ra vall, hogy valószínűleg szászok, annál is inkább, mert a régmúlt időkben elsősorban a németajkú be­vándorlók foglalkoztak bányászattal. Már pedig a még élő szájhagyomány is arról mesél, hogy a szászfái őstele­pesek nagy kedvvel űzték az arany­mosás mesterségét — innen ered Szászfa előneve, az »aranylábú«. A nyolcvan valahány éves Nagy Pál bá­csi még emlékszik arra, hogy gyer­mekkorában az idősebbek az esőzé*; sek utáni hordaléktalajból aranyat mostak. Egy másik változat szerint a falunévnek semmi köze a szászok­hoz. — Száz fát jelent, melyben a z hang kiejtésszerinti elhasonuláson esett át és sz-szé lett. Szászfa is egy nagy egyházi birtok volt és a szom­szédos földbirtoktól száz fa válasz­totta el. Ettől a birtokelhatároló száz fától kapta a falu a nevét. Hogy melyik az igaz, senki sem tudja. A későesti órákba nyúló baráti be­szélgetés a kölcsönös bizalom jegyé­ben folyt le. A jelenlévők értékes megjegyzéseket tettek a falu jövőjét illetően. — Nem panaszkodhatunk — mon­dotta az egyik asszony. Ha dolgo­zunk, megvan a kenyerünk, ruhára- való is akad, csak a kultúrából nem jut még annyi nekünk, amennyit kí­vánnánk. Petrólámpa mellett vakos- kodunk, elkelne már a villany ná­lunk is. Egyszer majd az is meglesz..: Igen, egyszer, talán nem is soká­ra az is meglesz, és Szászfa szor­galmas, dolgos népének nem kell majd vakoskodni a petrólámpa mel­lett. A BESZÉLGETÉS alapján az volt az érzésem, hogy a szászfaiak fe­jében több a fény és világosság, mint a szobáikban. S ehhez talán hozzásegítette őket az újság is, a mi szerény lapunk, mely immár sok szászfái dolgozó asztalán megtalálható a mindennapi kenyér mellett. — Gulyás — A liernáJkaki fiatalok kérése Dicséret és köszönet A Lenin Kohászati Művek Béke­kohóján dolgozó KISZ-brigádok a KISZ első országos értekezlete és a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója tiszteletére taka­rékossági versenyt indítottak. A KISZ-brigádok vállalták, hogy októ­ber hónapban egymillió 400.000 fo­rintot megtakarítanak a népgazda­ságnak. Október 20-ig a dók az értékelés szerint 904.578 fo­rintot teljesítettek vállalásukból. Ilyen óriási pénzmegtakarítás a kohónál, nyers vasgyárt ás területén — mint mondják — még nem volt. Dicséret és köszönet érte a fiatalok­nak. Október 31-én kezdődik a szovjet film ünnepe A hazánkban tizedik alkalommal megrendezésre kerülő szovjet film ünnepe október 31-én kezdődik. Cson.gr ád, Szolnok, Hajdu-Bihar, Borsod, Nógrád. Baranya, Pest, Ko­márom, Vas és Fejér megyében ok­tóber 31-től november 6-ig tartják az ünnepi filmhetet. Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs, Heves, Somogy, Tolna, Győr, Zala és Veszprém megyében november 7-én rendezik az ünnepi bemutató­kat. Ezekben a megyékben a szov­jet film ünnepe november 13-ig tart. A budapesti filmszínházakban november 3—13-ig kerül sor a szov­jet* film ünnepére. Határozat a járványos Influenzában megbetegedett személyek házi ápolásának biztosításáról A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány a járványos in­fluenzában megbetegedő személyek házi'ápolásának biztosítása érdeké­ben a következőket határozza: A dolgozónak - — kérelmére — az 1958. évi rendes szabadsága ter­hére rendkívüli szabadságot lehet engedélyezni, ha a közös háztartás­ban élő családtagja járványos irn- fluenzamegbetegedés miatt háziápo­lásra szorul és a családtag ápolásá- v ról a dolgozó niás alkalmas család­tag útján gondoskodni nem tud: összesen legfeljebb hat napig ter­jedő rendkívüli szabadság engedé­lyezhető abban az esetben, ha a dolgozó az ez évi rendes szabad­ságát már igénybe vette. A határo­zat kihirdetése napján lép hatály­ba. (MTI) Az Egyesült Államok újobb rakéta-kísérlete Washington, október 23. A Pentagon kedden este bejelen­tette, hogy a floridai Cape Cana- veraí-i kísérleti központban siker­rel próbálták ki a közép-hatósugarú »Jupiter« mintájú ballisztikus löve­déket. A Pentagon szerint a »Jupi­ter« megtette a kitűzött távolságot és elérte a kívánt célt. A »Jupiter« által elért távolságot azonban nem közli. A Pentagon közleménye elmond­ja még, hogy a »Jupiter« kilövése közép-hatósugarú és interkontinen­tális rakéták kipróbálását célzó kí­sérletsorozat első állomása volt. (MTI) (Tudósitónktól.) C nyhe szellő sutiog ^ a falu közepén lévő öreg hársfák sár­guló levelei között. Tá­volabb az iskola udva­rán gyerekkacaj tói han­gos a táj. Fiatal tanító lép az ajtó elé. Sorako- zásra szólítja fel Kis növendékeit. Hamaro­san egyenes sort lát maga előtt. Bevonulnak a tanterembe. Kezdődik az óra, felkerülnek a táblára az ábc betűi. A szorgos kis pajtások itt ismerkednek meg a kö­telességgel, itt tanulják meg a betűket, és innen indulnak az élet útjára. A fiatal pedagógus, Veszprémi Géza, aki mindössze 23 éves, fá­radhatatlanul tanítja a gyermekeket. Nem is olyan régen jött Her- nádkakba tanítani, de máris meglátszik mun­kája eredménye. Nem­csak a kisiskolásokkal foglalkozik, hanem a magaféle fiatalokkal is. Megalapította a KISZ- szervezeíet. A faluban körülbelül 80—90 fiatal van. Eddig egy évben körülbelül két táncmu­latságot rendeztek. Semmi más szórakozás nem volt. Nyáron a község előtt lévő nagy gyep volt a fiatalok gyülekezőhelye. Elővet­tek egy futballt és rúg­ták amerre látták. Az volt a győztes, aki töb­bet rúgott a fociba. Ma már nem így van. A fiatalok többsége érté­kes szórakozással tölti estéit. Szerepet tanul­nak, pingpongoznak, sakkoznak. A fiatal tanító veze­tésével színjátszó cso­port alakult. A közeljö­vőben a »Fehér Anna« című színdarab kerül bemutatásra. — Ahogy nézem a fiatalokat, jókedvű, örömtől pezsdülő arco­kat látok magam körül. Van aki a gyárban, van aki itthon a földeken dolgozik. Erősek, bát­rak. Panaszuk csak egy van: nincs kultúrotthon. Jól em léks zem, p ár évvel ezelőtt egy kis­lány így dicsekedett: lesz mái' nálunk is kul­túrotthon! Már az épí­tőanyag is megvolt. Hogy mi lett tovább, azt nem tudni. Elég az, hogy nem épült meg a kultúrotthon. Évekig ott állt az építőanyag. Senki nem őrizte. Ké­sőbb rájöttek a falu la­kói, hogy abból a jó anyagból jó járdát le­het építeni. Volt olyan is, aki egy egész tyúk­ólat épített belőle. Je­lenleg szó van róla, hogy az állami gazda­ság lemond egy nagy épületről, ami megfelel­ne kultúrotthonnak. A fiatal pedagógus min­dent megtesz az épület megszerzéséért. •Sajnos ez még csak a jövő kérdése. De mi van ma? őszintén szól­va ez még mind kevés ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják szórakozó­helyüket. Vannak olyan fiatalok is, akik a szó­rakozóhelyüket a »pipa- füsttől kormos duhaj­ban« keresik. Itt így hívják a kocsmát. Má­sok a kártyának »hó­dolnak«. (Igaz ezek szá­ma egyre kevesebb.) Mint ahogy ők mond­ják: nem tudnak mit tenni. — Ha kultúrott­hon lenne és volna benne egy vetítőgép, könyvtár, szívesen láto­gatnánk. A fiatalok vezető ere­je, mint például Juhász István, Gábor Endre és Dobál József kiharcol­nak saját és társaik ér­dekében mindfen tőlük telhetőt. Nyáron pél­dául a labdarúgópályát hozták rendbe. Kapufát is szerezték. Eddig az volt a baj, hogy nincs egy olyan vezető, aki a fiatalokat összelő merítené. Ma már ilyen is van. Csak egy hiányzik: az illeté­kesek segítsége. Kér­jük őket, a falu KISZ- ffataljai nevében, intéz­kedjenek, és tegyenek meg minden tőlük tel­hetőt. Körösi István A gazdák érdekeit védik a takarékszövetkezetek KÜLÖNLEGES PÉNZINTÉZETEK kezd téli meg működés üket megyénk­ben, ebben az évben: a takarékszö­vetkezetek. A takarékszövetkezetek szervezésével régi hagyományt újí­tottunk fel — a hitelszövetkezeteket. A szövetkezetek vezetőit a szervezés­nél az a cél vezette, hogy olyan ön­segélyező szövetkezetét hozzanak lét­re, amelynél a dolgozó parasztok elő­nyös feltételek mellett és biztonságo­san helyezhetik el időlegesen szabad­dá váló pénzeszközeiket. A takarék­szövetkezetek szervezésének másik célja az volt, hogy hitelforrást bizto­sítson az arra rászoruló dolgozó pa­rasztok számára. A takarékszövetkezetek jellegük­ben eltérnek a volt hitelszövetkeze­tektől. Azok főleg a nagj'gazdák, elsősorban a kulakság érdekvédelmi szervei voltak. A takarékszövetkeze­tek ezzel szemben a dolgozó paraszt­ság érdekvédelmi szervei. Jelenleg a megyében öt takarék- szövetkezet működik, sok helyen fo­lyamatban van újak szervezése. A napokban felkerestük a tolcsvad tak arékszövetk ezet vezetőit, hogy ér­deklődjünk munkájukról, eredmé­nyeikről. A tolcsvai takarékszövetkezet ezév áprilisában alakult. Az alakuló ülésr- re 250 dolgozó paraszt jött el, — 160 még akkor elhatározta, hogy belép a takarékszövetkezet tagjai sorába. A J ELENTÉKTELEN- NEK tűnő, szerény kül­sejű épületekben érde­kes élet, még érdeke­sebb és gazdag munka _____ f olyik. Ott, ahol Alsó­vadász felé kanyarodik az út, jobbra, egy kis köz végében, kicsi portán, nagy a szorgalom és még nagyobb a hivatástudat. Kevesen ismerik a me­gyében ezt az intézményt, pedig érdemes beszélni róla. Nagy népszerűségnek örvend. No, de kezd­jük az elején. Itt, ezen az eldugott helyen működik a mester­séges megtermékenyítő állomás. Igazgatója, Ko­vács József úttörő munkát végez. Állandóan kí­sérletezik, keres, kutat, hogy még szebb és na­gyobb eredményeket érjenek el. Érdekes ember. Még senkitől sem hallottam olyan hévvel, tűzzel és szeretettel beszélni a szakmáról, amit válasz­tott, mint őt. Szerelmese ennek a tudományág­nak. Mert tudomány ez, Neves szovjet, angol és más országok tudósai foglalkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel. Kovács elvtárs pedig min­den újat, érdekeset és hasznosat magába szív, mint a vizet a szivacs. Brosúrákat ír és ad ki, szaklapokban cikkezik, bizonyít, vitatkozik és eredményekről számol be. A mesterséges megtermékenyítés óriási nem­zetgazdasági, és minden gazdának egyéni érdeke is. Nézzünk egy példát. A TERMÉSZETES fedeztetés sokba kerül. Sokba, mert az apaállatok gondozása, tal<armá- nyozása egy esztendőben nagy összegeket emészt fel. Mindez elkerülhető, ha mind na.gyobb teret és lehetőséget kap a mesterséges megtermékenyí­tés. Ez az állomás csak a szikszói járásban 73 apaállatot helyettesít. A megtakarítás pénzben, talcarmányban jelentkezik. Az apaállat tartásá- val és takarmányozásával járó költségeket, ha az imént említett 73 apaállatot vesszük alapul, 490 ezer forintot kapunk. Tehát közel félmillió fo­Érdekes és gazdag „birodalom” rint az a megtakarítás, amit csak a szikszói já­rásban elértek. Ez az összeg jóval felette áll az állomás évi fenntartási költségeinek. A 73 apa­állat évi abrakszükséglete 1000 métermázsa, szá- lastakarmány-szükséglete 2500 mázsa. Mindeze­ket természetes fedeztetés esetén a szikszói já­rásnak kellett volna előteremtenie. Ugyanakkor ezzel a takarmánymennyiséggel kb. 300 ezer liter tejet lehet termelni. A mesterséges megtermékenyítés tehát bevált­ja a hozzáfűzött reményeket. Még jobban látjuk ezt, ha az állomás egyéb eredményei tükrében vizsgáljuk a munkát. A szikszói mesterséges megtermékenyítő állo­más nyolc éve működik. Az itt dolgozók évröl- évre mind több állattenyésztőt győznek meg e tudományos eljárás helyességéről és nagy fon­tosságáról. Az állomás eredményei olyan szépek, hogy aki nem győződött meg azokról, talán el sem hiszi, vagy kétkedve fogadja. Íme néhány példa: A budapesti versenypályán fut 7 olyan csikó, amelyik a mesterséges megtermékenyítés útján született. Ezeket a csikókat Horváth Jenő szik­szói és Petró János kiskinizsi dolgozó paraszt te­nyésztette. Több kiváló tenyészállatot vásárolt meg külföld is. Az állomás nyolc esztendő alatt 18 041 szarvasmarhát és 3700 kancát termékenyí­tett. A megyében eddig meddőségi kezelésben részesítettek 19 343 szarvasmarhát. Ebből 8318 tehenet újra mint tenyészállatot gondozhattak és hasznosíthattak tovább. A múlt esztendőben 6002 szarvasmarhát termékenyítettek. Ebben az esztendőben eddig már 10 ezer szarvasmarha megtermékenyítését végezték el. A terv: 12 ezer szarvasmarha megtermékenyítése. Mindezek mellett fon­tos beszélni arról is, mi a haszna és előnye a mesterséges megtermé­kenyítésnek. A sok előny közül csak egyet ragad­junk ki, ami talán a legfontosabb is. A mestersé­ges megtermékenyítéssel megakadályozható a fe­deztetések útján terjedő sokféle betegség. Az ál­lomás mindent megtesz annak érdekében, hogy a betegségek terjedését ne csak megakadályozza, hanem meg is szüntesse. Ebben az intézményben nem csak szakembe­rekre, ilyen munkatársakra van szükség, hanem a községekben is támogatóra kell találniok. Mi­után most rátértek a legelőn való megterméke­nyítésre, nagy segítőtársakra találtak a pászto­rokban, akik általában szeretettel és szívvel se­gítik az állomás munkáját. Persze ezt a segítsé­get nem kérik tőlük teljesen ingyen. A pászto­rok dolga nem könnyű. A csordából nekik kell kifogniok az állatot. Ahány tehenet kifognak, annyi 12 forintot fizetnek érte. Most az a tervük, hogy minden megszületett borjú után js fizetnek még kilenc forintot. Ezt az összeget viszont a községi tanácsnak kellene biztosítani. A taná­csok nagyon húzódoznak ettől a segítségadástól. Pedig a pásztorok megérdemlik az ilyenfajta dí­jazást is, hiszen sok függ attól, hogyan gondoz­zák az állatokat, a vemhes teheneket. AZ ÁLLOMÁSON minden igyekezet arra irá­nyul, hogy a legjobb tenyészállatokat szerezzék meg. Apaállatot kaptak már Svájcból és most újabb szállítmányt várnak. Heves megyéből is szereztek egy olyan apaállatot, amelynek az any­ja ennek a megyének legszebb tehene volt. Mindent egybevetve, a szikszói mesterséges megtermékenyítő állomás hasznos, s a nemzet- gazdaságra nézve is gyümölcsöző munkát vé- # józsefné. géz. Érdemes róluk, munká jukról beszélni. Min- 'k» Október tagok 100—100 forint értékű rész­jegyet jegyeztek. Elhatározták, hogy a szövetkezetben tartják megtakarí­tott pénzüket. Ebből a takarékszövet­kezet hitelt biztosíthat a dolgozó pa­rasztok részére. — Bíznak-e a takarékszövetkezet­ben a falu dolgozói? — kérdeztük az igazgatóság elnökét. — Igen, a falu lakói bíznak ben­nünk, — felelte Hatrán elvtárs. — Még csak néhány hónapja működik szövetkezetünk és máris 160.000 fo­rint értékű a betétállomány. Van olyan gazda, alti 38.000 forintot bízott ránk. Többen rendelkeznek 10—10 ezer forintos betéttel, de elhozzák a pénzüket azok is, akiknek kevesebb van. Tudják, hogy érdemes nálunk elhelyezni a pénzt, itt biztos helyem van. Ha 3 hónapnál hosszabb időre helyezik el, 5 százalékos kamatot fizetünk. — Kinek és milyen célra ad hitelt a takarékszövetkezet? — tettük fel a további kérdést. — Hitelt elsősorban a tagoknak és a betétkönyvvel rendelkezőknek nyújtunk. Eddig mintegy 80 ezer fo­rint értékű hitelt biztosítottunk. A legközelebbi igazgatósági ülésen ú.iabb 45 ezer forint sorsáról dön-. tünk. Igen örülnek a szövetkezet műkö­désének a dolgozók, mert ha meg­szorulnak, nem kell kilincselni, má- . sok szívességét igénybe venni, a ta­karékszövetkezet előnyös feltételek 'mellett hitelt biztosít mindenki szá­mára. Nálunk elsősorban szőlőtermelés­sel foglalkoznak a dolgozó parasztok. A hitel jelentős részét termelési cé­lokra veszik igénybe. Az eddig igénybevett állomány többségét sző­lőtelepítésre fordították. A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK, mint a tolcsvai példa is bizonyítja, igen előnyösek. Hitelműveleteikkel hozzájárulnak a mezőgazdasági ter­melés fokozásához, kisebb, termelési jellegű beruházások megvalósításá­hoz, a betétek után fizetett kamattal pedig a parasztság jövedelmének fo­kozásához. A takarékszövetkezetek valóban a dolgozó parasztság érdekeit védik. CSORDÁS MIHÁLY tudósító den támogatást megérdemelnek. (tóth) Tanácstagok fogadóórája Október 27-én, vasárnap délután 2—3-ig Juhász József, a Fövényszer u. 4. sz. a. Október 28-án, hétfőn délután 5-től Kol- lacsek Gyula, Dankó Pista u. 18. Október 29-én délután 5—7-ig Petrozsé- nyi Sándor, Széchenyi u. 83. (EMÄSZ helyiség.) Október 29-én, kedden délután 5-től Bodnarik Ferenc, Anna u. 14. Október 29-én. kedden délután 5-től özv. Schauer Jánosné, Tetemvár 216. isz. Október 29-én, kedden délután 6-tól, Szőke Andor, a Szeles u. 69. sz. iskolá­ban. Október 30-án, szerdán délután 5-7-ig Varga Gyula Martintelep, Bornemissza utcai általános iskola. Október 30-án délután 6-tól dr. Répásl Károly, Nagyváthy J. utcai iskolában. Október 30-án délután 6—ó-ig Lehóczka József Attila utcai iskolában. 31-én, csütörtökön délután Ti-7-ig err. ívness Kgon. Lévai j. u. zz. f Október 31-én, csütörtökön délután 4— 6-ig Alex ovi cs József, Tizesíionvéd u. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom