Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-13 / 240. szám

A Ncmzeiközi Űrhajózási Szövetség Tanácsának távirata Bulganyinhoz és Hruscsovhoz Moszkva (TASZSZ) A Nemzetközi Űrhajózási Szövet­ség Tanácsa táviratot küldött Bul- ganyinnak és Hruscsovnak. A ta­nács szerencsekívánatait fejezi ki abból az alkalomból, hogy a Szov­jetunió sikeresen felbocsátottá az első mesterséges holdat. A tanács távirata megállapítja, hogy a mes­terséges hold előállítására vonatko­zó terveknek a nemzetközi geofizi­kai év keretében való megvalósu­lása jelentősen meggyorsítja a vi­lágűr tudományos kutatásait, s végső fokon a világűr meghódítá­sához vezet. (MTI) ÚJRA ITTHON Kedves szülök, kedves ifjúság! Bizonyára emlékeznek ránk, a Molnár-gyerekekre, akiket a ma­gyarországi ellenforradalmi esemé­nyek vihara nyugatra sodort sok tízezer magyar fiatallal együtt és onnan írt leveleink az Ózd és Vidé­kében is megjelentek. Most újra itthon vagyunk. Három héttel ez­előtt 64 társammal boldogan léptem át a magyar határt. Az ellenforradalom előtt a Ma­gasépítő Vállalatnál dolgoztam. Már Ausztriából vissza akartam fordul­ni, de nem mertem, mert azzal ijesztgettek, hogy börtönbe vetnek, felakasztanak mindenkit, aki át­lépte a határt. Innen Kanadába vit­tek bennünket. Itt még jobban ki­ábrándultam a nyugati híres világ­ból. Egy kanadai farmon napi 13— 14 órát dolgoztam havi 40 dollár éhbérért. Márciusban elhatároztam, hogy hazatérek. Ezt megtudták és kommunistának minősítettek, ül­dözni kezdtek, kidobtak a lágerből. Tíz hónapig voltam Kanadában és ez alatt az idő alatt négy helyen is dolgoztam. Amikor megtudták, hogy haza akarok jönni, sehol nem adtak munkát. Társaimmal együtt Aubecc City lá­gerbe szállítottak azzal az ígérettel, hogy az Aszkánió hajóval hazavisz­nek. Ez is hazugság volt, mert a hazaszállítás helyett újabb üldözés kezdődött a kegyetlen báró, Csávosi úr részéről. ' Egyik honfitársamat hajánál fogva háromszor földhöz vágta. Gyurmánczi Józsefné terhes asszonyt hasbarúgía, aki min­dig rosszabbul lett, végül kór­házba került. A disszidált mérnökök és tech­nikusok helyzete sem különb. Senki ne higyje azt, hogy a szakmájukban dolgoznak. Akinek ez sikerült, azt szerencsésnek nevezik. Nagy többségük padlómosást, takarítást, tányérmosogatást vé­gez, vagy farmon dolgozik. Senki nem tudja, mikor dobják ki állásából, s ha kidobják, nem törőd­nek vele. hogy éhenpusztul, vagy sem. Sokan a hegyekben, parkok­ban alszanak. Aki ezt nem tudja elviselni, — vagy öngyilkos lesz, vagy meg­szökik. Ezért harcoltunk mi is, hogy jöhes­sünk mielőbb szabad hazánkba. Még nagyon sok fiatal van abban a nyugati rabszolgavilágban. Na­gyon nehéz a helyzetük. Nehéz har­cot folytatnak az aljas emberkeres­kedők ellen. Kérek minden igaz magyar hazafit, szülőt, testvért, ba­rátot, tiltakozzunk a kegyetlensé­gek miatt, fogjunk össze, hogy min­den, hazájától Nyugatra sodort megtévedt fiatal mielőbb hazatér­hessen hazájába. MOLNÁR ÁRPÁD * Megjelent az Özd és Vidéke leg­utóbbi számában. :VÉKONY SÁNDOR: Es lelépett... •És lelépett az anyag a földről, •Nem respektálva hitet és szabályt, •az ember agyának alkotása •átlépett minden elképzelt határt. •Most együtt jár bolygók seregével, •észlel és közöl ezer ismeretlent, js az alkotás, az ember alkotása imagasabbrendűvé emeli az embert •Ki tudja, útja mit tár föl nekünk, Iminek lesz alapja a szerzett tudás; lesak azt tudom, a teret már legyőztük •s óriás csizmában jár a haladás. •■•••■■••••••••«•••a A Pravda Cabot Lodge-nak a Politikai Bizottságban elmondott beszédéről Moszkva (TASZSZ) A Pravda nevvyorki tudósítója megjegyzéseket fűz Cabot Lodge- nak, a Politikai Bizottság október 10-i ülésén elmondott beszédéhez. Megállapítja; Ez a beszéd újólag bebizonyította, hogy az amerikai uralkodó körök mit sem törődnek a népek akaratával és életbevágó érdekeivel. A népek a leszerelés problémájának haladéktalah meg-* oldását követelik. Lodge beszéde arról tanúskodik, hogy az amerikai küldöttség még az első lépéseket sem óhajtja megtenni a leszerelési egyezmény felé. A beszédben nem volt semmi új, ami a jelenlegi ame­rikai álláspontot megkülönböztetné a korábbitól — állapítja meg a cikk­író. (MTI) E R D E K E S Kínai—bole ár közös nyilatkozat Peking (TASZSZ) Pénteken délután Pekingbcn közös nyilatkozatot írtak alá a Kínai Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányküldöttségei között le­zajlott tárgyalásokról. (MTI) -----------o-----------­A z örmény művészegyüttes október 30~án Miskolcon lép Jel Az Örmény SZSZK érdemes népi ének- és táncegyüttese egyhónapos magyarországi vendégszereplése ide­jén október 30-án Miskolcon lép fel. (MTI) Amerikában megie Danbury (AP) A Connecticut állambeli Danbury egyik rádió- és televíziós készülék kereskedésének kirakatában pénte­ken hanglemezek jelentek meg, ame­lyekről a szovjet mesterséges hold rádiójelzései, a »Bip-Bip« hallhatók. lent a „Bip-Bip“ hangi Az ip-uip nangiemez üzlet tulajdonosa: Albert Si­moné hangszalagra vette a mester­séges hold rádió jelzés ét, amelyről egy helyi üzemben hanglemezeket készít­tetett. A hanglemezek darabját 2.95 dollárért árulja. Részeg kecskék a tárlaton Dolce Acqua olasz falucska főterén részeg kecskék mentek neki a tömegnek a „Dolce Acqua” festészeti díj kiosztása után. Ennek a díj­nak az a sajátossága, hogy a festők több hordó bort, olajat... és kecs­kéket kapnak művészetük elismeréséül. Az egyik díjnyertes művésznek az az ötlete támadt, hogy a kecs­kékkel megitat egy pohár bort. Példáját társai is követték. A kecskék hamarosan kicsapongó jókedvüknek adták tanujelét: nekimentek a kö­zönségnek, akik igy műkedvelő torreádorokká váltak. Szerencsére kü­lönösebb baj nem történt. KETTŐT EGYCSAPÁSRA Tokióban Jusziu lsimata rendőr- kapitány éppen akkor csípett el egy utcagyereket, amikor belenyúlt egy csipkét lopó hölgy zsebébe. A két enyveskezút letartóztatták. A VÍZALATTI HAJÓZÁSÉ A JÖVÖ Atomenergiával hajtott, 100 ezer tonnás tengeralattjáró utasszállító hajók fogják átvenni a nagy gő­zösök szerepét, — mondják az atomüzemek építésére specializált angol Mitchell-társaság szakembe­rei. A tengeralatti óriások sebessé­ge túlszárnyalja a leggyorsabb ha­lakét; a kapitány a legelőnyösebb áramlatok sodrára számít az útvo­nal meghatározásakor. A tenger mélyét óriási reflektorok világítják majd meg, hogy az utasok gyö­nyörködhessenek a tengerfenék csodálatos látványában. KÖNNYŰ AZT MONDANI ' Tokióban az aggok menhelyének három száz éven felüli lakója van: egy 108 és egy 107 éves nő és egy 105 éves férfi. A magas életkorhoz a következő receptet adták egy új­ságírónak: — Ne egyék túl sokat, de aludjon annál többet és főképp ne legyenek gondjai. — Az újságíró az erről adott hírhez a következő kommen­tárt fűzi: „Megvan minden remé­nyünk arra, hogy fiatalon halunk meg” Nehogy mégegyszer előforduljon ... A mexicoi Chiapában a legfelső bíróság apagyilkosságért 20 évi f egyházra ítélte Roberto Aguilart és figyelmeztette, hogy „ez ne for­duljon elő mégegyszer .. Hitler végrendelete 30.000 frankot ér Hitler végrendelete 30.000 frank­ért eladó egy hamburgi ócskásnál. Jelenlegi tulajdonosa Wilhelm Bi- lipp, azt állítja, hogy egy berlini menekülttől vásárolta. A „végren­deletet” a Führer titkárságának papirosán fogalmazták, dátuma: J-945 április 29, 4 óra. SIKERÜL MESTERSÉGES FÖLDRENGÉST ELŐÁLLÍTANI K. E. Bullen, a Sidney egyetem földrengéstan-tanára bejelentette, hogy földalatti atomrobbantással lehetséges lesz mesterséges föld­rengést is előidézni. Mint kifejtet­te, a földrengéseknek szigorúan tu­dományos jellegük lesz: ezek se­gítségével meg lehet határozni a földrétegek összetételét. Bullen szerint az atomkisérletek máris hozzájárultak a földrengés- tan fejlődéséhez. Az Ausztráliában tavaly tartott brit robbantási kí­sérletek révén bebizonyosodott, hogy a föld központja tömör fém­anyagból áll. A robbanások tanul­mányozásával megállapították, hogy Ausztráliában a földkéreg kö­rülbelül 35 kilométer mély. Belovagolt a századik évébe Az északolaszországi Susana mel­lett lakó Cleonice Tazioli idős amazon 99 éves koráig minden va­sárnap lovon vágtatott a templom­ba a falutól messzire fekvő ottho­nából. Amikor 99. életévét betöl­tötte, családja megtiltotta neki, hogy lóra üljön; A szigorú család azonban kivételt tett a 100. szüle­tésnap alkalmából: Tazioli asszony ezen a napon ismét lóháton nyar­galhatott a templomba. EBBEN AZ ÉVBEN, június 16-án az egész or­szág figyelme Ónod felé fordult, ahol nagy ün­nepségek keretében em­lékeztek meg történel­münk egyik legfényesebb eseményéről, a 250 évvel ezelőtt lezajlott ónodi or­szággyűlésről. Itt gyűltek össze, e történelmet le­helő kövek főzött, hősök szent vérével megszen­telt földön munkás- és «mm. parasztemberek, a kör- * * <jgg nyékről összeseregiett ér- . * l| telmiségiek, olyan ma­gyarok, akiket még ma is lázba hoz a nagy Rá­kóczi neve, s a kuruc ka­tonák hőstettei. Sajnos, még sok régi emlék lehet a föld felszíne alatt, amelyet nem tártak fel. Mégis megtud­hatunk egyet-mást ennek a helynek történelméből. A meg­sárgult, régi írásokat lapozgatva, letűnt korok tárgyait, az akkor élők szerszámait, edényeit, fegyvereit vizsgáig«» !Ha, lassacskán kialakul előttünk a régi Ónod. mely a XIV. szá­zad vége leié mezőváros, s a mai Borsod megye területén is egyik jelentős helység. De haladjunk kronologikus sor­rendben! A község keletkezésének idejét egyes forrásmunkák a honfoglalás idejére teszik. Az azonban bizonyos, hogy 1296- ^ban már megvolt. A tatárjárás idején és utána jó ideig nem rendelkezett kővárral, csak föld- és gerendavárak óvták az ellenséges betöréstől. A XIV. század közepétől rohamos fej­lődésnek indult. A fejlődés okaira egyszerű rámutatni: itt vonult át a Miskolcot Debrecennel összekötő út, a Sajón át­kelőhely volt, s még mielőtt Miskols igazán nagy város lett volna, itt cserélt gazdát a Felvidék és az Alföld (elsősorban a Tiszántúl) sok-sok árucikke, terménye, állata stb. Persze, ez hamarosan országszerte, híressé tette az ónodi vásárokat, s a község forgalmát igen jelentős mértékben növelte. Még a nóta is megénekli. hogy az alföldi betyár a lopott lovat az ónodi vásáron adja el. Ma a község szélén, közvetlenül a Sajó mellett láthatók a var rornja'’ melynek építése az 1410-es években kezdődött. Kővárat építeni egy alföldi jellegű vidéken — ma is nehéz feladat lenne, hát még akkor! Szinte el sem tudjuk képzelni, milyen óriási erőfeszítésbe, a jobbágyoknak milyen véres- verejtékes munkájába került ilyen óriási kőtömeg össze­hordása, s a vár felépítése. De mit törődött ezzel Olnodi Czudar Péter úr, akinek akkor Ónod jobbágyfalvai közé tartozott. Nem az ő érdeme, hogy a vár mégis megépült, mégpedig olyan príma mészhabarccsal, hogy felfejtésnél inkább a kő törik szét, mint a kötőanyag. A VÁR NÉGYSZÖGLETŰ volt, sarokbástyákkal. Mivel óriási birtok tartozott a várhoz, sok jobbágyra volt szükség. A jobbágyság a vár délnyugati oldalán lakott. A várurak gyakran változtak. Olnodi Czudar Péter után a Rozgonyi-család következett, majd Tárczai János, Sárkány Ambrus, Perényi Péter, hogy csak a legnevesebbeket említ­sük. 1602-től végvár jellege volt. 1630. október 10-én por- tvázó törökök megtámadták a várat, a védők nagyrészét le­ölték, s a vár minden épületét lecgették. Az építés céljaira LóránUíy Zsuzsanna 20 ezer forintot adott, s Ónod hamaro-* i ISMERD MEG SZÜLŐFÖLDEDET IMMlMtMHNMmMMHIMMIM Ó N i Baradnay Jáno6, Rusz- uyák Gyula, Árvay Béla és más mésterem berek keze alól kikerült edé­nyek, kulacsok. Néme­lyik juhot ábrázol,másik emberfejét, de vannak magas, lapos kulacsok is, amelyeket nemcsak dí­szesen festettek, hanem rendszerint felirattal, rig mussal, tréfás versikével 's elláttak. Az egyik dí­szesen f66 tett kulacson olvasható: t\ Í2­san ismét 32 község központja lett. A vár ura az 1704-es évben már II. Rákóczi Ferenc, aki megjavíttatta a vár rossz állapotban lévő palánkját. A Nagyságos Fejedelem gyakran tartózkodott itten, Ónod kedvenc tartózkodási helye volt. Egész udvartartása volt Ónod várában. Ide hívta össze 1707- ben az országgyűlést, mely Ónodot történelmünk egyik leg­ragyogóbb fejezetével kapcsolja össze. Ezen az országgyűlé­sen hangzott el, hogy »eb ura fakó, a mai naptól kezdve József nem királyunk!*« így tehát a rendek 1707. június 14-én a Habsburg-házat trónfosztottnak nyilvánították. Ez a tény azonban, sajnos, nem változtathatta meg az erőviszonyokat, s a Rákóczi-szabadságharc annyi dicsőséges csata, annyi hősi tett után elbukott. A szomorú emlékű szatmári békekötés után Ónod is elvesztette központi jelentőségét. 1855-ben pedig a Sajó állal alámosott partok egy része leomlott, s vele együtt a fal egyik része is. Ezért aztán a vár köveiből a községben egy négytornyú kastélyt építettek, mely ma is megvan, s benne nyert elhelyezést az általános iskola. A vár megmaradt falai még így, romosán is az elmúlt idők hősi tetteit idézik. Hogy a régi vár milyen lehetett? Erre némiképpen feleletet ad az a festmény, mely 1873-ban készült. A kép Udvari Sándor kerékgyártó mester tulajdo­na. S itt kell egy pár szót szólni Udvari bácsiról is, EGYSZERŰ MESTEREMBER. aki azonban már gyer­mekkorában rendkívül érdeklődött-a község és a vár múltja, a község és a közeli Muhi határában lezajlott történelmi események iránt. Az időnként előforduló ásatásoknál mindig jelen volt és a föld mélyéből sok-sok régi értékes lelet ke­rült elő az ő kutató keze nyomán. A falusiak is elviszik hozzá, vagy átadják neki a szántóföldön, vagy a mezőn ta­lált régiségeket, régi edényeket, szerszámokat, fegyvereket stb. így lassan Udvari bácsi valóságos muzeológus lett. Igen sok irodalmat olvasott a régiségek felkutatásával kapcsolat­ban, s így a nála felhalmozott anyag hozzáértő kezekben van. Lakása valóságos kis múzeum. A XIII. századbeli lándzsahegy, harci bárd, bocskorpatkó mellett látható az 1700-as évekből származó, Rákóczi korabeli fokos, sarkantyú, feszítő zabola, pipatöredék stb. A harci szerszámokon, a fegyvereken kívül megtalálhatók még a múlt évszázad és a századforduló idején nagyon kifejlődött ónodi fazekas- és kerámikusipar termékei is. Egymás mellett sorakoznak »Dúrbák Imre uramé uramé ez a kis kulacska. Kár. hogy ilyen kicsiny, miért nem nagyobbacska. S Furcsa kis jószág ez, melyből hogyha iszom; azonnal felejtem minden bum és gondom.« A másik oldalán imigyen folytatja: Igyál pajtás te is ezen kis szerszámból, élj még sok évekig Isten jóvoltából. Készült Ónodon Baradnay Jánosnál, 1897. 12/4-én.« NÉHÁNY SZÓT MÉG a község jelenlegi állapotáról: lakóinak száma még a 3 ezret sem éri el egészen. Villany­világítása, kultúrháza, 21 tanerős, a régi Melczer-féle kas­télyban elhelyezett általános iskolája, körorvosa, gyógyszer- tára van. A falu lakói között igen nagy népszerűségnek ör­vend a mozi, melyet esténként sokan keresnek fel. Ezen­kívül az általános iskola is kapott egy új vetítőgépet, s a tanuló ifjúság is megtalálja a maga szórakozását. A község modern, villanyerőre berendezett malommal rendelkezik, s így nagy kapacitással működő sütőüzemet is létrehoztak. Nemcsak a helybeli fogyasztást látja el, hanem egyéb köz­ségekbe is szállít. A termelőszövetkezet már hosszú múltra tekinthet visz- sza. Az októberi vihar őket is megrázta, de hamarosan is­mét »összeálltak«, s ma már szilárdabb a tagok között az összetartás, mint valaha is volt. Ónod ma is fontos közlekedési útvonallal rendelkezik. Itt halad át a Miskolcot Debrecennel összekötő nagyfor­galmú országút. A lakosság főfoglalkozása ma is a földművelés, bár so­kan vannak, akik a diósgyőri üzemekben, vagy bányáknál dolgoznak. Sajnos, itt helyben nagyobb ipari létesítményi mely több embert tudna foglalkoztatni, még nincsen. VÉGEZETÜL MÉG egy példát arra, hogy mennyire él itt az emberekben a múlt, a nagy Rákóczi emléke: az ónodi •országgyűlés 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségen előadtak egy színdarabot, mely Rákóczi idejében ját- | szódik le. A legtöbb szerepet meglett emberek, családapák ; vállalták, akik talán már 20—30 éve nem szerepeltek a nyíl- j. vánosság előtt. Büszkén vallják magukat a kuruc katonák . unokáinak, s ha a vár felé -----1 -----* b üszkeséggel. vezet útjuk, megtelik «zívük _ SMON 13TVÄÄ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom