Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

Vasárnap, 1957. október 6. északmagyarorszag 5 A Külügyminisztérium sajtóosztálya közli A Magyar Népköztársaság bécsi követsége . a következő jegyzéket nyújtotta át az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellária külügyi hiva­talának : A második világháborúban a szö­vetséges haderőknek a fasizmust fe­lett aratott győzelme, Magyarország­nak, Ausztriának és más államok­nak a hitleri megszállás és elnyomás alól történő felszabadulása után, a magyar fasiszta-hungarista mozga­lom, a Nyilaskeresztes Párt számos vezető tagja, — akik Szálasi Ferenc uralomrajutása után még teljesebben kiszolgáltatták Magyarországot Hit­lernek, további háborúba hajszolták az országot, akik mintegy 40 000 fiatal leventét bocsátottak Hitler rendelke­zésére és magyarok tízezreit tolon- colták a német haláltáborokba, stb. í— a jogos és törvényes felelősségre- vonás elől Nyugatra menekültek. A második világháború utáni évek­ben a menekült hungaristák, más reakciós, népellenes elemekkel együtt, ezúttal külföldön szervezke­désbe kezdtek, hogy előkészítsék a talajt a magyar népi demokrácia megdöntésére. Ma már közismert, hogy a kül­földön élő fasiszta-hungaristák számottevő szerepet játszottak az 1950. október-novemberi ma­gyarországi ellenforradalmi fel­kelésben. Tények igazolják, hogy ezt a szerepüket hosszú évek alapos előkészítő munkája előzte meg, amit nagyrészt külföldön végeztek. ; Az MNK követségének szabad le­gyen felhívni a tisztelt külügyi hiva^ tál figyelmét arra, hogy a második világháború után menekült fasiszta­hungaristák egy része az Osztrák Köztársaság területén telepedett le és ott legális politikai tevékenység­be kezdett. Immár kilenc esztendeje az Osztrák Köztársaság területén je­lenik meg havonta kétszer az »Ut és cél« című folyóiratuk, amely nyíltan, minden kendőzés nélkül fasiszta »eszméket« hirdet. Példaképének Hitlert és Szálasit tekinti, tömve van hitleri eszmékkel, főoldalán Szálasi Ferenc fényképe látható. A lap a fasiszta »eszmék« terjesztését és a hungaristák szervezeti összefo­gását tartja legfontosabb feladatá­nak. Megállapítható tehát, hogy olyan eszméket terjeszt, amely a fasizmus feltámasztását szolgál­ja, amelynek egy sor európai ál­lam, közöttük Ausztria is áldo­zatul esett. Az »Ut és fcél« című folyóirat mö­gött álló magyar fasiszta-hunga­rista szervezetek kiterjedtségére mu­tat az a tény, hogy hungarista köz­pontokat, lapszerkesztőségeket és irodákat tartanak fent az Osztrák Köztársaság különböző városaiban, például Salzburgban, Grázban és máshol. Kétségtelen, hogy az emlí­tett folyóirat és irodák fenntartása komoly pénzösszegekbe kerül. Ez körülmény arra enged következtetni, hogy a hungaristák titkos és nyílt anyagi alapokkal is rendelkeznek. Az Osztrák Köztársaság terüle­tén élő fasiszta-hungarista szer­vezetek szoros kapcsolatot tarta­nak fenn a Szabad Európa nevű Münchenben székelő amerikai rádióval, és bizonyos nyugati hír­szerző ügynökségek számára em­bereket szolgáltatnak ki, akik­nek nagy részét az új dissziden- sek közül toborozzák. Mindezek után önként vetődik fel a kérdés, hogyan egyeztethető össze hogy az Osztrák Köztársaság kormá­nya, mint az ENSZ tagja, engedő lyezl az országa területén élő fasisz ta-hungaristáknak az ENSZ alapok mány szellemével merőben ellenté­tes, faji gyűlöletre, s új háborúra buj- togató, nép- és civilizáció ellenes te­vékenységét? A fenti tények alapján az MNK követsége kormánya megbízásából kéri a tisztelt külügyi hivatalt, hogy tegyen lépéseket az Osztrák Köztár­saság területén élő fasiszta-hungaris­ta szervezetek feloszlatása, irodáik bezárása, az »Ut és cél« című szenny­lap betiltása érdekében, az osztrák államszerződés 9. cikkelyének rendel­kezése értelmében, amely ilyen szer­vezetek fennállását és azok tevékeny­ségét, valamint propagandáját meg­tiltja. (MTI) Rendkívüli államsegély a római katolikus egyház részére az 1950. évi egyezményen túlmenő kötelezettséget vállalni, hajlandó­nak mutatkozik azonban arra, hogy 1958 októberében a püspöki karral együtt az akkori helyzetet újból megvizsgálja. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a kormány segítségéért, mint az ál­lam és a katolikus egyház közötti jóviszony újabb bizonyítékáért, kö­szönetét fejezi ki. Ugyanakkor a püspöki kar és a papság biztosítja a magyar kormányt, hogy őszinte hazaszeretettel támogatni fogja azon erőfeszítéseket, amelyeket az ország vezetői baráti népek segít­ségével és a dolgozókkal karöltve a nemzet további felemelkedéséért kifejtenek. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a maga részéről ezután is azon munkálkodik, hogy az állam és a katolikus egyház közötti jóvi­szony tovább erősödjék. Grősz József kalocsai érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke Miklós Imre Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnökhelyettese A tagkönyvesere elé Borsod megyében az MSZMP közel 1200 alapszervezete az ellenforrada­lom elleni harcban szerveződött, erő­södött. A kommunisták fáradságot nem ismerő munkával, eredményesen hajtották végre a vezető pártszervek határozatait. Erre számos példát le­hetne felemlíteni akár az iparból, akár a mezőgazdaságból. Az MSZMP gazdag forradalmi ha­gyományokra tekint vissza. Négy év­tized forradalmi harcára. Az út, ame­lyen haladt a kommunista párt, a győzelem útja volt. Az MDP vezeté­sével győzelemre jutott a magyar munkásosztály, — az MSZMP vezeté­sével az ellenforradalmat győztük le. Es most haladunk előre. Újból nagy munkára készülünk. 1958 január 5-ig végre kell hajta­nunk a párttagsági könyvek és tag­jelölt igazolványok cseréjét. Az or­szágos pártértekezlet feladata volt, hogy a párt ideiglenességét meg­szüntesse. Ennek érdekében meg kell szüntetni a párttagsági könyvek ideiglenességét is. Az ideiglenes tag­sági könyvek kiadása során több he­lyen lazaságok fordullak elő. Gya­kori volt, hogy »zsebből« adogatták a tagsági igazolványokat, — minden válogatás nélkül. Az ellenség — fel­használva az alkalmat — megpróbál befurakodni a pártba, hogy akadá­lyozza a párt munkáját. A pártra vigyáznunk kell. A tag- könyvcsere ezt a célt is szolgálja: illetéktelenek kezébe ne kerüljön MSZMB tagsági könyv! A városi, járási, üzemi pártbizott­ságok a munkát megkezdték. Az alapszervek titkáraival a pártbizott­ságok megvitatták az elvégzendő ennivalókat, az előkészítést és ki­dolgozták a tervet. A megye kommunistái készülnek a nagy munkára. Az eddigi tanácsko­zások azt bizonyítják, hogy az alapszervek titkárainak több­sége a határozat végrehajtását fontos politikai kérdésnek tekinti, érzi, hogy a jó előkészítés, a ha­tározat pontos végrehajtása erő­síteni fogja pártunkat. A munka megkezdése előtt fel kell hívnunk a figyelmet valamire. Arra, hogy a határozat végrehajtása nem könnyű; nem csupán szervezeti, vagy technikai feladat. Elsősorban politi­kai feladat. És nem egyedülálló fel­Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzás megbetegedésekről A Magyar Katolikus Püspöki Kar azzal a kéréssel fordult a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz, hogy a magyar kormány és a püspöki kar között 1950 augusztus 30-án kötött egyezmény szerinti lelkészi kongrua folyósításánál ne alkalmazza az egyezményben megállapított és ez évben már gyakorlatilag esedékessé vált csökkentést, hanem a lelkészi illetményeket az eddig élvezett ösz- szegben engedélyezze. A Művelődésügyi Minisztérium egyházügyi hivatala a püspöki kar­nak ezt a kérését előterjesztette a forradalmi munkás-paraszt kor­mányhoz és a kormány jóváhagyá­sának megfelelően kifejezi, hogy az állam az 1950 augusztus. 30-án kö­tött egyezményhez ragaszkodik, azt minden vonatkozásban fenn kíván­ja tartani. Mégis figyelemmel arra az erősödő jóviszonyra, amely az állam és a magyarországi katolikus egyházi szervek között fennáll, fi­gyelemmel továbbá arra, hogy a kért segítség döntő mértékben a lel- készkedő papság támogatását szol­gálja — amelyre az egyezmény Hí részének 3. pontja szerint a kor­mány külön is súlyt helyez —, a ka­tolikus egyháznak ezúttal is segít­ségére siet, s gondoskodik arról, hogy az egyezmény szerinti csök­kentéssel beálló hiányt 1958 decem­ber 31-ig rendkívüli államsegéllyel pótolja. Ezzel az anyagi segítség- adással nem kíván ugyan újabb, Jiejh, ha a titkár ezt előre tudta volna! Dehogy áll oda madárijesztő­nek egy nyomorult kecske meg- jfegyelmeZéséhez. Mennyivel izgalma­sabb volna most mondjuk: éppen a Lendvai-fél-e tagban ellenőrizni az idei szénatermést... Amúgyis régen jforszírozzák a jelentést a járásnál. Félórája gubbasztottak már remegő izgalomban az istálló végében, ahon­nan jól belátni a. kertet és várták, hogy a barázda közelében szamuk- láló kecske végre átlépje a semleges területet. Ám Berci egyelőre nem látszott hajlandónak tilosba lépni. Vagy túlságosan élt még gyenge em­lékezetében a vasárnapi vereség, vagy pedig az eseten okulva Ferenc olyan erős pányvakötelet rakott rá, hogy ebből nem lehetséges egyköny- nyen szabadulni■ Körbe-körbe jár­kált, ugrándozott és Benke hol fel­emelte, hol leejtette az istálló végé­ben a puska csövét. Bár, ami Benkét illeti: az első pillantásra kérésziül akarta lőni, de a titkár figyelmez­tette, hogy marhaság lenne, mert Berci egyrészt lőtávolon kívül van, másrészt pedig a sóstöltet .csakis ak­kor hatásos, ha a hátulját éri. MIT LEHETETT TENNI? Várni, várni, várni kellett. Pedig már a vacsorát is régen elharangozták és a titkárt — bűn, vagy nem bűn —, erősen furdalta a lelkiismeret a je­lentés elmulasztása végett. Valahogy most, ezen a meleg, szénaillatú augusztusi estén, Benke Ádám istál­lója falánál döbbent rá, hogy csodá­latosan szép szeme és csókolni való pici szája van Angyelkának. Jó, jó! Csakhogy amiről ő ábrándozott, az ma estére másnak lett odaígérve. El­végre Benke Ferenc is van olyan le­gény a talpán.. Kicsi felhő bújt a hold elé, talán éppen a szerelmesek kedvéért, vagy talán Benke Ádám bosszantására, mert éppen akkor valami szürkesé­get vélt megpillantani az ágyások közt. Ügy tűnt, határozottan jól látta, hogy lopva, settenkedve a kaszálók felé halad valami. Megremegett és izgalmában majd leejtette a puskát. — Nézze már, titkár elvtárs! Mi az ott: ember, vagy állat? — Nézhetem akárminek Benke szomszéd — így a titkár —, de leg­inkább a kecske lesz! — Akkorhát isten segíts! — fo­hászkodott neki Benke és vállhoz emelte a kétcsövűt. Pillanatig célzott és tüzelt. De nem volt az egy pilla­nat sem. Talán annak is csak a szá­zad része. Csak éppen annyi, hogy lobot vetett a töltet a cső végén és az apró kősószemcsék irtózatos se­bességei rostává akasztották Benke Ádám tulajdon testvérének űlepén a nadrágot. Felhő ide, felhő oda: tökéletes telitalálat volt! LEGELÉBB IS ÁDÁM kutyája kontrázott bele vonítva a merény­iéibe, de aztán a hasravágódó Ferenc vitte tovább a tercet. Emezek csak forgatták az istálló falánál a fejüket és azt sem tudták, hogy élők-e, vagy holtak? Igazis: ezt most nehéz lett volna megállapítani. Pedig a legna­gyobb bajban tagadhatatlanul Benkel Ferenc volt. Égett, sajgóit fájdalmas' testrésze, mintha milliónyi tüzesvégű \ gombostűbe ült volna. Gurgulázó, ré- J mült ordításától elsápadtak az em- J berek, felugráltak és rohangásztak végig-hosszíg az udvaron: ha a ken felé futottak, felülről jött a hang, ha visszafutottak, akkor fordítva: tisz­tára megzavarodtak, mert a végén már egymásba botlottak, veszeked­tek, szitkozódtak, a tűzoltók a szer­tárat ostromolták, csak a csillagok nevettek. Egy aprótestű fényes csíl- lagocska például olyan jót mulatott, hogy neveltében leesett az égrőL £ Az influenza járvánnyal kapcso­latos vitában felszólaló szakem­berek kifejtették, hogy .a beteg­ség Európában mindenütt igen jóindulatú formában jelentkezik. Ezért nem tartották helyesnek azt a nagy hírverést, amelyet a járvánnyal kapcsolatban általában a sajtó folyta­tott. Sok országban ennek következ­tében valóságos influenza pszihózis keletkezett. A bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben a sajtó ésszerű magatartást foglal el a nyil­vánosság előtt azokkal a veszélyek­kel kapcsolatban, amelyek eddig ezen a téren minimálisak voltak. A külföldi sajtótól átvett hírek alapján nálunk is tapasztalható a la­kosság egyes rétegeiben ilyen alap­talan félelem és a megbetegedések veszélyének túlbecsülése. Ez a féle­lem nálunk a külföldről érkezett túlzó híreken kívül elsősorban a meg­betegedést okozó influenza vírus- törzs »ázsiai« jelzőjéből ered. Ez a , jelző pedig csupán a járvány kiindu­lási helyére és a megbetegedést okozó .virus törzs más influenza vírustól való megkülönböztetésre szolgál. Nálunk is fordultak elő már ilyen influenzás megbetegedések. A tapasztalat azt mutatja. Hogy a megbetegedettek nagyrésze könnyen esik át a betegségen és a betegség lefolyása legtöbbször alig különbözik az úgynevezett egyszerű meghűléstől. Az esetek egyrészében néhány napig tartó lázas állapot alakul ki, általá­nos rossz közérzettel. Szövődmények, mint például tüdőgyulladás, a leg­ritkább esetben fordulnak elő. Nagyszámú megbetegedésről orszá­gos viszonylatban egyelőre nincs szó. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy az időjárás hirtelen Ősziesre fordulása és a hirtelen lehűlés követ­keztében, a hurutos hüléses megbe­tegedések száma természetszerűen megnövekedett. Ilyen megbetegedé­sek a hűvösebb időjárás bekövetkez­tével minden évben megszaporodnak, ezeket azonban nem lehet influenzái megbetegedéseknek minősíteni. Az ilyen hüléses megbetegedések a szervezet ellenállóképességének csökkenése következtében növe­lik az influenza terjedésének le­hetőségét. Az influenzás megbe­tegedések elleni védekezés érde­kében a lakosságnak elsősorban öltözködésében kell alkalmazkod­nia az időjáráshoz, óvakodnia kell a meghűléstől. A szervezet ellenállóképességének fokozása érdekében pedig ésszerűen kell táplálkozni, tanácsos bőven fo­gyasztani nyersen elkészített vita­mindús ételeket, csipkebogyót és gyü­mölcsöket. Téves felfogás az, hogy az égetett szeszesitalok fogyasztása a megbetegedés megelőzésében bármi­nemű szerepet is játszik. Az egészségügyi szervek a megbe­tegedések alakulását figyelemmel kí­sérik és a szükséges intézkedéseket megtették, hogy a betegek orvosi el­látása biztosítva legyen és a szüksé­ges gyógyszerek rendelkezésre állja­nak. (MTI) Ezer túrista a szarvasbfigés ideje alatt a Blikkben Az őszi Bükk évről-évre visszatérő nagy eseménye a szarvasbőgés. Ez- évben a vadászok mellett a túristák is nagy számban keresték fel Kis- csipkést, Kerekhegyet és a Nagykirö- si tetőt. A bánkuti menedékház —, melynek környékén terül el a szarvasbikák járása — a szarvasbő­gés ideje alatt mintegy ezer turistát látott vendégül. Sok turistát és ven­déget vonzott a szarvasbőgés a ke­letbükki erdészet jávorkuti üdülőjé­be Is. Termelők figyelem! Kukoricát csövesen napi áron vásárolnak, NAPRAFORGÓT mázsánként 280 Ft-os készpénzáron vagy olajért cserébe minden mennyiségben átvesznek a Terményforgalmi Vállalat telepei adat. Közeleg az év vége, szaporodik a tennivaló. A kommunisták fárad­ságos munkájára az elkövetkezendő hónapokban is nagy szükség lesz. Ed­digi tapasztalataink szerint az alap- szervek titkára inaik egy része segít­ségre szorul. Miben tudunk tanácsot vagy segítséget adni, már a munka kezdetén? Az 'illetékes pártbizottságok nagy figyelmet fordítsanak a párttagság nyilvántartásának egyeztetésére. Minden párttag szerepeljen a nyil­vántartásban! Nehéz lesz ez a munka különösen a nagyüzemekben, bánya­vidékeken. Minden alapszervezetben egyez­tetni kell a párttagság névsorát, melyet az alapszervek vezetősé­gei követeljenek is meg a városi, járási, üzemi pártbizottságoktól. A tagkönyvek cseréje során min­den párttagot és tagjelöltet Össze kell írni. Éppen ezért az előkészítő munkát november 15-ig úgy kell elvégezni, hogy a nyilvántartásban lévő hibá­kat, vagy lazaságokat megszüntes­sük. A városi, járási, nagyüzemi párt- bizottságok többsége már eddig is kézzelfogható intézkedéseket tett. Véleményünk szerint az eddig elké­szített tervek gondos munkára valla­nak, de a végrehajtás sikere érdeké­ben a kommunista aktívákat is be kell vonni a megyei pártbizottságtól kezdve egészen az alapszervezetekig, akik segítik és ellenőrzik a tankönyv­esére jó végrehajtását. Sokan úgy gondolják, hogy a tag­könyvesere azonos a párttagság fe­lülvizsgálatával. Akik e munkához így kezdenek hozzá, hibát követnek el. Akinek érvényes MSZMP tagsági igazolványa, vagy tagjelölt iga­zolványa van és a tagdíját rend­szeresen fizette, az új tagsági könyvét az MSZMP tagsági iga­zolványa ellenében meg kell, hogy kapja. Sok kérdés hangzik el azzal kap­csolatban, hogy mi történik az MDP tagsági könyvekkel, mi lesz azoknak a sorsa? A tagkönyvesere során az MDP tagsági könyveket, tagjelölt igazolványokat nem kell összeszedni. Ha esetleg szükséges, a párttagság keltének, vagy a munkásmozgalom­ban való részvétel tisztázásához, megállapításához — ez esetben lehet kérni az MDP tag- és tagjelölt köny­veket. Az előkészítő munka egyik legfon­tosabb tennivalója, hogy minden párttagot, vagy tagjelöltet felkeres­sünk, hogy beszélgetésünk folyamán megismerjék a tagkönyvesere fon­tosságát. E munkára jól fel kell ké­szülni. (Különösen a nagyüzemek­ben: Diósgyőr, Ózd, bányák, építő­ipar.) A párttagokkal való személyes találkozás erősíteni fogja a párt egy­ségét. Az egység pedig biztosíték arra, hogy céljainkat meg tudjuk ol­dani. A helyi alapszervezetek előtt álló konkrét tennivalókat, vagyis a tagkönyvesere előkészítését és végrehajtását úgy kell megolda­nunk, hogy Borsod megye min­den tizemében, minden alapszer­vezetében fokozódjon a politikai munka, minden kommunista kapjon pártmegbizatást, hogy példamutató munkánkkal tovább tudjuk erősíteni a párt és a tö­megek közötti kapcsolatot. Ha az alapszervezetek vezetőségei * a párt tagjai megértük e munka fon­tosságát, fejlődni és erősödni fog a párt belső élete, növekedni fog a pár- tonbelüli aktivitás. A kommunisták nagy többsége fáradságot nem is­merő munkát végez, de akadnak olyanok is, akik nem dolgoznak* Ez pedig helytelen! A tagkönyvesere jó előkészítése és végrehajtása számos kérdést, vagy problémát fog még felvetni, amire menetközben kell választ adnunk. S ezt meg is fogjuk tenni annak érde­kében, hogy a Politikai Bizottság határozatát eredményesen végrehajt­hassuk. 1957 november 15 és december 8-a között minden párttagot és tagjelöl­tét írjunk össze és ennek alapján 1957 december 15-től 1958 január 15-ig minden kommunistának adjuk kezébe az új tagsági könyvet; VARGA ZOLTÁN PTO vez; •-----------o----------­Október 9-én tartják a nyeremánybetétkönyvek sorsolását A nyereménybetétkönyvek: esedé­kes negyedévi sorsolását október 9-én Bonyhádon, a Cipőgyár művelő­dési otthonában rendezi meg az Or­szágos Takarékpénztár, A húzás este 7 órakor kezdődik; A sorsoláson valamennyi érvényest betétkönyv résztvesz. Minden ezer könyv közül tizennégy könyvet sor­solnak ki nyereménnyel; Egy az át­lagbetét kétszáz százalékát, kettő az átlagbérté£ száz százalékát, tizenegy pedig az átlagbetét övven százalékát njsedj (MTIjk Arról az influenza járványról, amely az év elején Ázsiából indult ki, az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg a magyar lapokban is, s ezeik egyrésze tartalmában alkal­mas arra, hogy a megbetegedés je­lentőségét és veszélyét eltúlozza, a lakosság körében nyugtalanságot keltsen. Az Egészségügyi Világszervezet európai regionális irodája, amelynek 25 ország a tagja, szeptember 10-től 13-ig Koppenhágában értekezletet tartott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom