Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-04 / 232. szám

Péntek, 1957. október t, fiSZAKMAGYARORSZAG A SÁROSPATAKI FÖLDMŰVELŐK I Elkészült a község hároméves mezőgazdasági terve Amikor bementünk a sárospataki tanácshoz, s a mezőgazdasági osztá­lyon megmondtuk, hogy honnan jöt­tünk, kik vagyunk, Juhász eivtárs, az elnökhelyettes azt kérdezte: »... Aztán a Rákóczi-várról, a mú­zeumról vagy a kollégiumról akar­nak-e írni? ... Mert másról, mint a várról, a kollégiumról, meg a múze­umról nemigen írták a Patakon járt újságírók.« — Pedig — fűzte tovább a gondo­latot az elnökhelyettes — Sárospatak — a Hegyalja és a -Bodrogköz egyik legnagyobb, városnak beillő községe­— sokkal több a várnál, a kollégium­nál. Határa nagy — 22.254 katasztrá- lis hold — itt-ott 10 kilométerre is belenyúlik a Bodrogközbe. Lakosai­nak csaknem háromnegyede foglal­kozik mezőgazdasággal, egy részük a község három termelőszövetkezeté­ben. így Indult a beszélgetés, és egv perc múlva már áriról folyt a szó, hogy a tapasztalatok szerint a pataki gazdák is, a termelőszövetkezetek is eddig igencsak elégedettek az eszten­dővel. Maguk a gazdák mondták ké­sőbb: »A búza ára is elégséges, pe­dig úgy gondoltuk az elején, jobb lesz nem eladni mindjárt, hátha ké­sőbb jobb lesz az ára az államinál. Nem lett jobb. A piacon senki sem akar többet adni mázsájáért 200 fo­rintnál. Hát már akkor inl<ább az államnak adjuk 210-ért. Vagyis hát ■adnánk, de már minden raktér tele van Patakon.« Ugyanez a helyzet az árpával is. a Terményforgalmi töb­bet fizet érte, mint amennyiért a szabadpiacon megvennék. Jók az állatárak is. Tavaly három és fél-, négyezer forint volt a vásárban egy jó előírási üsző. Most a gazda — ha egyáltalán eladja — még azt is meg­gondolja, hogy 5500-órt odaadja-e. Nagy értéke lett a földinek is, akinek van pénze, venni akar. Az idén 65 •hold föld cserélt gazdát a községben és a földrendezéskor mindegy 600 hold földet juttattak vissza jogos tu­lajdonosának. A különböző gépek iránit is akkora az érdeklődés, mint talán eddig még egy esztendőiben sem. Remény van a jő szüretre is. 588 holdon érlelődnek a fürtök a ha­tárban. A várható terméseredményről nem szívesen nyilatkoznak a gazdák, ne­hogy »elbeszéljék-« a jó termést, s • csak• annyit -mondanak: felül lesz a holdamként! 20 hektoliteren. Óvatos becslés! És még egy tény, amely meg­mutatja a sárospataki gazdák gon­dolkodását a világ folyásáról: az adó­fizetés — a tavalyi 50 százalékkal szemben — 100 százalékos. Ahány emberrel beszélgettünk, mind azt mondta: ez alatt az egy év alatt többre mentek a pataki gazdák, mint a legutóbbi három-négy eszten­dőben együttvéve. A termelőszövet­kezetek is, mert amelyik átvészelte az október—novemberi viharokat, o+t már így vagy úgy, de mindenképpen megalapozottnak kell lennie a közős gondolatnak. S így is van ez mind a három községbeli szövetkezetnél. Nem sokkal a párt agrártéziseinek megjelenése után nevezetes tanács­ülés zajlott le a községben. A gyűlé­sen Juhász elvtáns, az elnökihelyettes ismertette a téziseket s beszédében itt is, ott is beleszőtt egy-egy helyi példát, problémát, feladatot. Amikor befejezte, megkezdődött a vita. Má­tyás Péter a község határában levő parlagföldéit hasznosításáról, P. Tóth József a fásításiról, ‘a legelőömtözés megvalósításéról, Gotz András a szőlőielújutásról, a hozamnövelés le­hetőségeiről — s ki győzné feljegyez­ni, ki miről beszélt. Végül is a tanács­ülés megbízta a község vezetőit: dol­gozzanak ki egy hároméves terv- javaslatot a község mezőgazdaságá­nak fejlesztésére. A terv — az elhangzott javaslatok, termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdák között szerzett tapasz­taljatok alapján — el is készült. Hosszú lenne elmondani, mi min­den van ebben az igazán sokrétű, a mezőgazdálkodás minden ágát fel­ölelő fejlesztési tervben. A község a hegyaljai borvidékhez tartozik; a tervben jelentős helyet foglal el a szőlőkultúra fejlesztése. A község szőlöáUományának életkora 50—70 év körül jár, s az elmúlt húsz esztendőben a területnek mintegy 25 százaléka, 160 hold pusztult ki. Sür­gős a felújítás, a pótlás. A terv le is rögzíti: a hároméves időszak alatt mintegy 100 holdon pótolják a szőlőt. Üj telepítés 90 hold lesz. Húsz hold állami parlagterületet szintén új te­lepítéssel hasznosítanak. A szőlő- termesztésre nem alkalmas területe­ken gyümölcsösöket, s mintegy húsz hold egyáltalán nem művelhető terü­letre pedig erdőt telepítenek. A terv számbaveszi azt is, hol és mekkora területen kell sürgősen megjavítani a talajt. Az úgy neve zeit alsó határ erősen savanyú talajú, meszezésre van szüksége. A három év alatt 150 holdon javítják itt meg a talajt. A község állattenyésztési feltételei leginkább a szarvtasm arhateny ész tűs­nek kedveznek. A gazdák a magyar pircstarkáikat kedvelik. A tenyésztői munka az utóbbi években igen ala­csony színvonalú volt. De most már más a helyzet. A tenyésztői kedv megnőtt, csak a legutóbb megtartott vizsgála­ton 100 szarvasmarhát törzskönyvez­tettek. A termelőszövetkezetekben és a kistenyésztők között szerzett tapasz­talatok alapján irányozza elő a terv azt is, hogy a tervidőszak alatt két­szeresére emeli az eladandó tény ész­üszők és bi'kák számát. A szarvas­marhat enyésztés fejlesztésében a ter­melőszövetkezetek járnak az élen. A Dózsa Tsz terve az — mint Barta Imre elnök mondja —, hogy a jövő évtől kezdődően évenként 20—25 törzskönyvezett előhasi üszőt és két- három tenyészbikát tudjon eladni az államinak. A Rákóczi szövetkezet a tervidőszak végére 30—35 darabból álló törzstenyészetet akar beállítani. A Kossuth Tsz a tenyésztői munka fejlesztése mellett hizlalással is akar foglalkozni. A terv a sertéstenyésztés terén — az állományt számszerűleg nem növelve — fajtiszta, piac- és exportképes állomány kialakítását ■ irányozza elő. Javasolja a gazdák- I nak: törek.djenek a fajtisztaságra. zatkészségéböl épül Karosán. Sokat költenek rá. Nem krajcároskodnak. — Ha már hozzákezd- tünk, építsünk olyant, hogy híre legyen — mondogatják. És való­ban híres lesz a karosai művelődés háza. 563.000 forintot fordítanak ró. A megyei tanácstól ígé­retet kaptak, hogy min­denben támogatják őket, a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékesei is kirukkoltak egy nagy­szabású ígérettel — 100 ezer forintnyi felszere­lést küldenek. Ha minden jól megy, mához egy évre, ponto­sabban 1958 november 7-re felavatják. De mindezzel még nem merült ki a léte­sítmények lajstroma. Tavaly is avattak, ta­valy is ünnepellek. 285 ezer forintos költséggel orvosi rendelőt és or­voslakot hoztak tető alá. A modern összkom­fortos lakás egyedülálló nemesek Karosán, a környélcen is. De a la­kás minőségének meg­fő tenyészegyedek előállítására. Az állattenyésztés hároméves fejlesztési előirányzatát alapul véve, a tervidő-: szak alatt a szántóterület felét, a sző­lőterület 80 százalékát lehet majd istállótrágyázni. A három sárospataki termelőszö­vetkezet tervének közös vonása, hogy a nagyobb önállósággal igazán példamutató, jól jövedelmező gazda­ságokká vállárnak. A már említett Kossuth Tsz a három év alatt telje­sen megváltoztatja a növénytermesz­tés arányait, új, a helyi viszonyoknak megfelelő vetésforgót alakít ki. Kenyérgabonát csak a szántóterület 25—30 százalé­kán akar termelni, s az állattenyész­tés fejlesztésének megfelelően áttér az intenzívebb takarmánytermesztés­re, elsősorban a pillangós takar­mánykeverékek termesztésére. Húsz holdon öntözéses takarmánytermesz­tést valósítanak meg a szövetkezet­ben. A Dózsa Tsz a szarvasmarha- tenyésztés és a nagyobbarányú gabo­natermesztés mellett kialakít egy 35—40 anyakocából álló fajtiszta fehér hússertés-állományt, s fokoza­tosan áttér a tenyészkosok nevelé­sére. A hároméves mezőgazdasági fej­lesztési tervről — amelynek csak a legfontosabb előirányzatairól beszél­tünk — sokat beszélnek ?z emberek Sárospatakon ezekben a napokban is. Ügy vélik: jó lesz. csak legyen erő és kitartás a megvalósításához. Az pe­dig minden bizonnyal meglesz. DÉR FERENC-- .-oOo­Készüi a télre megyénk kereskedelme A tervek szerint több mint 20 millió darabbal növelik a külön­böző fajta cigaretták számát, ezen­kívül 225 vagon burgonya beszállítá­sáról gondoskodnak, az alma téli tá­rolásához beszerezték a 2500 darab hűtőládát. Miniszteri regelet a vámorissi díjról Az élelmezésügyi miniszter a dol­gozó parasztság lisziteliátása további javítása érdekében rend eletet adott ki a vámcserére átadott kenyérgabo­na után járó őrlemények kiszolgálta­tásáról és a vámőrlési díi megállapí­tásáról. A rendelet szerint a malmok és a liszt-cseretelepek a búza és a rozs őröÍtéléséért 13 százalék termé­szetbeni vámot számíthatnak fel és ezenfelül I százalék szemesporlást vonhatnak le. A levonásinak itt emlí­tett mértéke azonban csak a szab­ványnak megfelelő kenyérgabona esetén (legfeljebb 2 százalék keverék vagy szennyezettség, illetve 14,5 úzá­Nyitvata rí ás .. f DOLGOZO HÁZIASSZONYOK REGI PANASZA, hogy „ boltok lart™’ í^ejf es, 02 altalá,ws munkaidő nagyjából egybe esik és bi- ny bevásárlásoknál, ügyes-bajos dolgaik intézésénél határozottan hát- anyba kerülnek az alkalmazásban nem lévő háziasszonyokkal szemben. „ Korábban az illetékes tanácsi szervek úgy próbáltak ezen némileg segítem hogy egyes boltokat meghosszabbított nyitvatartási idővel üze­meltettek. Persze ez sem oldotta meg teljesen a kérdést, de segít vala­mit, mert a legszuksegesebbeket megvásárolhatják a késő délutáni órák­ban is. Bútorüzletbe, óra- és ékszerboltba stb. így is nehezen jut be az egesz napon dolgozó asszony. A közszükségleti cikkekért is a város köze­pebe kell fáradnia a város külső széleiről is. De valahogy mégis meg­oldható, ha nehezen is. A komoly bökkenő például a Bizományi Áruháznál mutatkozik. Ez az intézmény — mint nagyon sok más — a dolgozók, tehát köztük a dolgozo nők szolgálatára jött létre. A gyakorlatban a Bizományi Aruhá- zU’t éppen a nyitvatartási és az általános munkaidő egybeesése miatt - dolgozó asszonynak igénybevenni szinte lehetetlenség. Gondoljunk csak arra, hogy az asszonyok a Bizományi Áruházban nemcsak venni, hanem eladni is szeretnének. Azt pedig csak délelőtt lehet. Tudjuk, nehéz a boltok, intézmények nyitvatartási idejét a külön­böző munkaterületeken és időben dolgozó asszonyok szabadidejével ösz- szehangolni, de próbáljunk valahogy segíteni! (b) KILENC ÉVTIZEDET rakott váltóira az idő. Egészen meggörnyedt tőle... Azonban korát és erejét tekintve, Sza­bó Pesta bácsi valaha javabeli legény lehetett. Nemigen hinném, hogy visszariadt volna egy kis gyaloglástól, teszem azt: Sátoraljaújhelytől Bodroghalomig, ami térképen és valóságban vagy 10 kilométer körül lehet. Most azonban, ebben a mai nagy forgalomban, a sátoraljaújhelyi kisvonat végállomásánál kétszer is meggondolja, hogy elinduljon és átmenjen az -■egyik saroktól a másikig. Botra támaszkodva ti­peg, kopog a járdán, egyensúlyozza magát. Jó dolog egy ilyen kifaragott, gircses-gör- csös somfabot. Először is azért jó, mert rá lehet támaszkodni, valamelyest könnyíti a járást, azon­felül pedig távol lehet tartani véle a szemtelen- Jcedő kóbor kutyákat. Egy darabig a járdán szemlélődik, figyeli a kirakatokat, nézegeti az embereket, apró szemei­ével hunyorog, s oda-oda sandít a járda mellett parkírozó autókhoz. Jobbra-balra tekintget, bizo­nyosan az autók gazdáját keresi. Végül bátorsá­got merít, odalép hozzánk, s megkérdi, lennénk-e szívesek elvinni őt valameddig? — Hát hová menne, bácsi? — Én? Bodroghalomra, de ha Zsaró-pusztáig 'elvinnének, már az is sokat jelentene. — Üljön csak be nyugodtan, foglaljon helyet, úgyis éppen arra megyünk! Később aztán, amikor már a kocsiban ül, el­mondja, hogy a fürdőben volt, egy jószívű vonta­tás hozta el Űjhelyig. Visszaindulni azonban min­denképpen kétséges dolog egy ilyen öregember­nek, különösen fürdés után, hiszen a víz amúgyis KÖZTÜNK ÜL A KOCSIBAN, a hátsó ülé­sen. összekucorodva maga alá húzza lábait, mint a szemérmes menyecske és a botot a világért se engedné el, vagy támasztaná az üléshez, holott pedig itt egyébként teljes biztonságban van. Ki• tekint az ablakon, bámulja a város forgatagát és láthatóan élvezi a kocsikázást. Olykor, ha szem­bejövő autó suhan él mellettünk, összerezzen, megijed. Csak akkor tér vissza önbizalma, ami­kor már túl vagyunk a városon és a Bodrogköz szépséges tájain robogunk. — Na, ilyen nagy úr se voltahí még soha! A Bodrog-híd előtti töltésre kanyarodva, von­tatót hagyunk magunk mellett, az öreg megélén­kül, hátratekint és int egyfelől a vontatásnak, másfelől a pótkocsin ülőknek. — Szerbusz, koma! Szótlansága feloldódik, s hol nevetve, hol el- komorodva vagy pedig elgondolkodva válaszol kérdéseink özönére. Mire a Bodrogon túljutunk, Pesta bácsi uralja a kocsit, megszeretett minket,, s mint mondja, elmenne ezen a kényelmes ma­sinán akár a világ végére is. — S mit szólna hozzá az asszony? — Nem, szólna az semmit! Özvegy vagyok kérem.. Azaz mégsem, mert ténylegesen egy asz- szonynál lakom. De csak úgy álbérletben, mint a városiak. Az is egy szegény, szerencsétlen özvegy­asszony, hát mi aztán összejöttünk ketten és együtt tengődünk. Pár forintot adott ma reggel is, hogy menjek el a fürdőbe, mert a köszvény a napokban már nagyon hasogatta a lábam. Ilyen­kor, fürdés után azonban mindig úgy érzem ma­gam, mintha megfiatalodnék. Kedvem volna tán­colni egyet... természetesen, ha bírnák. S, hogy az asszonyra terelődött a szó, sem­miképpen nem tudjuk megállni, hogy ki ne mondjuk a pajzán kérdést, amely már amúgy is régóta ott ül a nyelvünk hegyén. — Ilyenkor természetesen... az asszonyt is meglátogatja Pesta bácsi? zalék nedvességtartalom mellett) ér­vényes. Ha viszont az őrlésre átadott kenyérgabona az előbbi szabványnak nem felel meg, további levonásnak van helye. A szennyezettség, keveré­kesség, nedvesség, stb. mértékét a cserélte tőkkel közösen kell megálla­pítani. Ha a cseréLtetőkke! közös megállapodás nem jön létre, a ga­bonát cseréire a malmok nem vehetik át. Dohos, romlott, egészségre ár­talmas kenyérgabonát vámcserére' egyáltalán nem szabad átvenni. Az előzőkben ismertetett levonásokat a kenyérgabona tisztítatlan súlya után állapítják meg. Az őrlemény kiadásának alapjául a cserére átvett búza, Elet ve rozs — levonások után maradt — tisztított súlya szolgál. Búza vámcseré je esetén a cserélőnek 99 százalék lisztet és korpát kell kiadni, amelyből a Észt legalább 65 százalék, legfeljebb azon­ban 78 százalék lehet. A lisztmennyi-: ségből legfeljebb 34 százalék finom­liszt is lehet. Rozs vámcseréjéhél a termelőnek 98 százalék liszt és kor­pa adható ki, amelyből a liszt aránya 55—68 százalékig terjedhet. A cserél­tető kívánságára ez az arány úgy ifl alakulhat, hogy az előző lisztmennyi­ség helyett 10 százalék búza-finom­lisztet, 50 százalék rozs-kenyérlisztet és 33 százalék rozsikonpát adnak ki. A búza cseréjénél az őröltető kívánsá­gára a finomliszt terhére búzadara, a rozsliszt terhére pedig rozsláng is kiadható. ­A malmok és cseretelepek a vám­őrlésről, illetve vámcseréről az egyes adatok feltüntetésével bároaikönyvet kötelesek vezetni. Az, őrlemények át­vételét az őröltető a bárcakönyvben történő aláírással igazolja. A kiállí­tott őrlési cédula első példányát a -cseréltető részére az őrlemény elszál- ‘ látásakor át kell adni. A rendelet most lépett életbe. *-----------o----------­Pé nteken sorsolják a lottó nyerőszámait és a szeptemberi tárgynyereményeket A sportfogadási és lottó igazgató­ság ezen a héten ismét kettős sorso­lást rendez. A lottó 31. játékhetének nyerőszámait és a szeptemberi tárgy- nyereményeket október 4-én, pénte­— Nem én — felelek ártatlanul és lelkileg a Goldberger Textilművek mű­máris felkészülök, hogy ebből valami beugratás ivelődési otthonában (III., Fenyes lesz. a Adolf-u. 21) sorsolják. — Nem tudja? Senkisem tudja? Nahát, ak- i a húzás délelőtt 10 órakor, az öt kor én elmondom maguknak sorba az egészet.}nyerőszám sorsolásával kezdődik. Ez­Minden feleségről. Kezdjük az elsőn. Az példáula ,, . , , . ,__, ... ■ o lyan, mint a kutya. Ha megverik, megrugdos- la szeptemberben vásárolt lotto- sák, akkor is visszatér a házhoz, mert hűséges az i szelvények után járó 263 értékes emberhez. A második feleség már olyan, mint a p nyereménytárgy nyerőszámait húz- macska. Ha megverik, akkor visszakarmol. A a ^ Ugyaniakkor gazdára talál 27 harmadik... nahát a harmadik, az meg olyan, mint a tyúk. — Tudják-e miért? — Nem. — Nahát, azért, mert az mindent szétrúg a Maga is jót nevet a tréfán, szinte rázkódik ften beküldött 1,939.055 szelvény vesz és borzasztóan örül, hogy nekünk ezt elmond-p részt, — 290 nyereményt sorsolnak háttá. Azonfelül kicsit csodálkozik is rajtunk,}^ a főnyeremény a Mártírok útján hogy mi ezt eddig nem tudtuk. p épülő Lottó-ház negyedik emelet 1; — NEM BAJ — mondja —, most megtudtak, p \ .. Mondanék én még más efféle dolgot is, ha el- ^ számú ketszoba-hallos, osszkom­vinnének Bodroghalomig. Nem azért mondom: p fortos öröklakás lesz. Az egyik nagy ezt a fél fuvart is nagyon köszönöm, mert Zsaró- f nyeremény ugyancsak öröklakás: a pusztám* van egy kis dolgom, de ha Bodrogba- Vottó-ház m emelet 2 szimú gar. lomba bemehetnek ezzel a szép autóval, minden- é , , ki bennünket bámulna... 4 zonlakás, a másik nagy nyeremény • (O. M.) é Wartburg személygépkocsii. (MTI) — Nem a! S elpirul. — Mit gondolnak .az urak. Üreg vagyok én mái ahhoz, s különben is megmondom maguknak őszintén: többre becsü­lök egy darab szalonnát puha kenyérrel» HUNYOROG kicsit sandán, ravaszkásan és felülről jövő kioktatóan. Felemeli a mutatóujját, hogy figyelmezzünk, mert olyasvalami követke­zik, aminek még bizonyára hasznát vesszük az életben. — Tudják-e, hogy milyenek az asszonyok? Hozzámhajol, oldalbalök és megkérdi: — Tudja-e milyen az első feleség? nyeremény is, amely az augusztus elején lezajlott jutalomsorsolásiból visszamaradt. Az októberi jutalom­sorsoláson tehát — amelyen a 28. hé­IllIHHHnlHHHHlli F EL FII V A > j\/f i létesült Kar­> , u csán az elmúlt > 12 év alatt? I A tanácstitkár elvtárs I a »mindenki számoló- l gépét«, a kezét szedi elő l és ujjain számlálja a > tizenkét év anyagba I öntött vívmányait. > — Nem volt tanács- í ház, — lett tanácshoz, > még a negyvenes éve«, > végén kei'ült tető alá. * 140.000 forintot költöt­* tünk rá. Építettünk ; apaállat istállót, továb- ; bá tüzoitószeriárt, taní- \ tói lakást, bevezették ; hozzánk a villanyt... ; És legnagyobb létesít- ; menyünk most van ala- ; kulóban. A falu apraja- ! nagyja naponként el- \ sétál az épülő kultúr- ; otthon előtt, méregetik, ! mennyit nőitek, emel- ; kedtek a falak, amióta l nem látták. De nem- \ csak szemlélődnek. í több mint 100.000 forint t értékű társadalmi mun- l kavállalással siettetik l az építkezést. A kultú­* ra, a szórakozás és mü- \ velődés hajléka 3200 J ember óhajából, áldo­> Amire büszkék vagyunk... állapítására legilletéke- sebb az, aki lakja — dr. Dudás József, Kar­osa körzeti orvosa* — Nem kívánkozik el innen? — Nem. Két évvel ezelőtt végeztem. Néni bántam meg, hogy itt horgonyoztam le. Meg­kedveltem a falut. Ju­• tavaié, becsületes nép lakja Karcsút. Nem pú- naszkodhatom, várói­ban sem kaphattam volna jobb lakást. Egyetlen panaszom van. összespóroltam egy sze­mélygépkocsira valót. Szükségem van rá. Elég nagy a körzetem és tél- víz idején nem éppen élvezet a motorozás, agyonfázik rajta az ember. Többször kérvé­nyeztem, de az Egész­ségügyi Minisztérium kerethiányra való hi­vatkozással mindúnta- lan visszautasítja kéré­semet ... Ezek a karcsaiak büszkeségei, s nemcsak ők, mi is büszkék va­gyunk ezekre az ered­ményekre. — gm —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom