Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-18 / 218. szám
SzerÄa* 1957. szeptember 18, ÉSZAKMAGYARQRSZAG 3 ■4 millió 300 ezer forint megtakarítás története FEBRUÁRBAN még senki sem gondolta volna az Ózdi Kohászati Üzemekben, hogy az egyik legfontosabb üzem, a durvahengermű egy •tféJérv múltán olyan eredményekkel dicsekedhet az önköltség csökkenté- fifcben és az anyagtakarékosságban, amely minden eddigi elképzelhető lervet felülmúl. Az ellenforradalmat követő sztrájk nagymértékben éreztette hatását a termelésben. Az üzem hiába várta az öntecseket a martinacélműtől, nem kaphatta meg, mivel nem volt elegendő nyersanyag az acélgyártáshoz. A durvahengermű rendkívül nehéz helyzetben volt. A to.vábbfeldolgozó üzemek, a finomhengermű, a külső megrendelő vállalatok és cégek óráiéi órára sürgették az anyagot. A műszaki vezetők meghallgatva a munkások és a pártszervezet véleményét, minden gazdasági tényezőre vonatkozó műszaki intézkedési terve* dolgoztak ki. A terv legfontosabb feladatként az anyaggal való legszigorúbb ♦takarékosságot szabta meg. Kiadták a jelszót: megtakarított anyagból teljesit- Bük túl tervünket. Az első és legfontosabb tényező •volt a felhasznált anyag mennyiségének csökkentése. Az .elmúlt esztendőiben 100 kilogramm hengereltáruhoz 128.1 kilogramm öntecset használtak fel. Ez az anyagnorma minden külföldi felhasználást felülmúl. Gondolkodni kezdtek a durvahengermű vezetői és dolgozói: hogyan csökkenthetnék az anyagfelhasználást, milyen módon javíthatnák meg az anyagkihozatalt. A problémát az üzem újítói 'megoldották. Az eddigi gyakorlatok szerint a bugák végeit a blokksor alól (kikerülve vágták le. A bugavégek természetesen sok olyan anyagot tartalmaztak, amelyek hibátlanok voltak, s így temérdek drága acél kárba ment. Az újítók elgondolása szerint ] ©. bugák végeit csak a középsor, vagy más fínomsor elhagyása után vágjak 'le, így csak a legminimálisabb menyit yiséget kell eldobniok. 1957 júniusában egy mázsa kész hengereltáruhoz már csak 124.3 kilogramm öntecsre volt szükség. A módszer tökélet esi létével elérték, hogy augusztus végére csak 12i és fél kilogramm volt az figy mázsa 'készárura eső öntecs-felhasználás. Két hónap alatt, júliusban és augusztusban az ily mód on megtakarított anyagból 220 tonna hengereltárut adott az üzem terven felül. Az anyagtakarékosságban is jó eredményeket értek el fiz ózdi durvahengermű dolgozói. Az elmúlt évben 0.63 százalékos selejttel dolgoztak. 1957 júliusában már csak 0.59 százalék volt az üzem selejtje. Augusztusban némileg emelkedett — viszont a nagyjavítás utáni beállilá- íjök ezt indokolttá tették. A »elejt csökkentésével havonta mintegy 85.000 forint értékű anyagot tudnak megtakarítani. Summa sum- márum, két hónap alatt a különböző újítások és intézkedések nyomán az ózdi durvahengerészeknek sikerült fiiéraiök, hogy 4 millió 300.000 forintos megtakarítást érjenek el. A durvahengerészek nem állnak meg az elért eredménynél, mivel az önköltség csökkentésében anyagilag is érdekelve vannak. Most a 13. havi fizetésért küzdenek. Az üzem feladatainak valóra váltó- fiában nagy segítséget jelentenek azok az újítások, amelyeket az üzem munkásai dolgoznak ki. Nemrégiben 10 na nos nagyjavításra állt le a durvahengermű. A 10 nap alatt a javítások végzése közben több mint negyedszáz olyan újítást vezettek be, amelyek előrelendítik a technikai fejlődést, segítik az önköltség, a selejt csökkentését. Az ózdi durvahengermű a belföldi megrendelések kielégítése mellett nagy feladatokat kapott az ország exportjából is. Itt hengerelték a heuani Nílus-níd anyagát, de exportjuk kiterjedt a világ csaknem minden tájára. Közvetlen szállítanak Csehszlovákiának, F iinnországnak, Svédországnak és Ausztriának. A közelmúltban csehszlovák kereskedelmi küldöttség' látogatott el az Özdi Kohászati üzemekbe. A durvahengerészeknek legnagyobb elismerésüket fejezték ki a küldöttek a kiváló minőségért és a pontos szállításért. Mint minden eredményt, a durvahengermű megtakarításának eredményét is az emberek lelkesedésének, akaratere jenek köszönhetjük. A kommunista helytállásnak sok szép példájával találkozunk az tizemben. Medve Ferenc elvtárs, trióspri brigád vezető úgy a tervteljesítésben, mint az önköltségi mutatók leszorításában szép példát mutat; A blokksori ollónál Szalmás Gyula, Medve János, Cs. Papp Lajos csoportvezetők nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hegy lecsökkentsék a megengedhetetlenül magas anyagfelhasználást. JÓ ÜTŐN HALADNAK, példát mutatnak a gyár minden dolgozójának: hogyan kell küzdeni a termékek legnagyobb ellensége, a »elejt ellen és hogyan kell harcolni azért., hogy minél olcsóbban adják áruikat. A műszaki intézkedési terv végrehajtása szép eredményeket hozott. Mosi az a feladatuk az ózdi durvahengerészeknek, hogy biztosítsák a zökkenőmentes átmenetet 1958-ra, megteremtsék az alapjait annak, hogy a jövő esztendőben még jobb eredményekkel b üszké 1 k edh ess en e k. PÁSZTORY ALAJOS Felhívás u Lenin Kohászati Müvek bányutámüzem dolgozóihoz A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói megértették forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. Kádár ín SSlMíÓtó t ne n rm 1 OitÜ A.* mm..«»«!*».. 4 .. _U_1i a párt és a elvtársnak a felhívását és az 1956. év november 4. óta eltelt időben a mindenki által ismert módon helytállnak a termelés frontján és biztosítják az ipar és a lakosság széncllátását. Ahhoz azonban, hogy mi a párt és korrhány célkitűzéseit a jövőben is teljesíteni tudjuk, elengedhétetlcnül szükséges a Ti segítségetek is. A teljes igazságnak megfelelően tárjuk fel előttetek a helyzetet és kérünk benneteket, hogy az alábbiak alapján a nálatok megrendelt bányabiztosító tárnok nagyobbülcmű gyár tásával segítségünkre legyetek. V/1816—305,8. sz. 1200 készlet kom nlett moFivet rendeltünk nálatok július hóban. A megrendelt mennyis ég biztosította volna trösztünk III. negyedévi cJövájási munkálatait, mely elengedhetetlenül szükséges az októberi széntermelés biztosítására. A mai napig üzemetek mindössze 300 darab 1000 mm-cs moUivel gyártóit 1c cs bocsájtott rendelkezésünkre, azonban nem a rendelésben előírt komplett kötőelemekkel, hanem azok nélkül. Kötőelemekből — moll-papucsból — a mai napi helyzet szerint összesen 150 darabot készítettet ek el. Különösképpen nőm kell hangsúlyozni, hogy ez részünkre nem kie légítő mennyiség. A III. negyedév hátralevő idejében a munka, jobb megszervezésével, a szocialista mimkaverseny kiszélesítésével pótoljátok az eddigi lemaradást és segítsetek a bányászokat vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez. / Jó szerencsét! KAMMEL LAJOS DOSZPOLY LAJOS szakszervezeti oszt. bizottság« Borsodi Szénbányászati Tröszt pártszervezete. VERBÓ DÉNES anyagosztály PATAK PÁRTJÁN A íöldkártalanítások mai állásáról Lassan végetér a pa tahi »mosó szezon« is Megjeleni a miskolci Herman Oltó múzeum közleményei A miskolci Herman Ottó múzeum félévenként tudományos folyóiratban számol be munkájáról. Á gazdag tartalmú, fényképekkel és térképekkel illusztrált folyóiratot 68 külföldi múzeumnak és tudományos intézetnek küldik meg, — ahonnan a miskolciak cserepéldányokat kapnak. »A miskolci Herman Ottó múzeum köziemén y e i «-ne k negyedik száma a napokban jelent meg. A folyóiratban Thocna Andor: A korai neandertáli ember kérdése, Megay Géza: A Miskolc—repülőtéri honfoglaláskori magyar temető, Patay Pál: Szőttesutánzó díszítések a rézkori kerámián, címmel írt tanulmányokat. Ezenkívül többek között — Leszih Andor: Miskolc város 1860 és 1919. évi szükségpénzei, Vásárhelyi István: Két relic tűm csigáról jelentetett meg adatközlést. »A miskolci Herman Ottó múzeum közleményei«-nek negyedik száma 900 példányban jelent meg. Az 1957. évi tizes számú törvény- rendelet értelmében megyénk területén két fontos feladatot kell a községi, járási tanácsoknak, valamint az ÁFTH megyei felügyelőségének végrehajtani: 1. Vissza kell juttatni a termelőszövetkezetből kilépett tagok és a feloszlott termelőszövetkezetek volt tagjai részére korábbi földterület tikét, amelyet belépéskor a termelöcsoportba, termelői társulásba bevittek. 2. El kell blrálniok az egyénileg dolgozó parasztok kártalanítási ^ és földvisszaigénylési kérelmeit cs úgyszintén — jogos esetekben biztosítani kell a kérelmező felek részére a megfelelő földterület visszajuttatását. A munka igen bonyolult és komoly erőfeszítést igényel. Bár a rendelet alpontjai világosan kimondják, hogy például az 1. pontban foglaltak értelmében a termelőszövetkezetből kilépett tagok részére elsősorban a csoport szétszórt (nem tagositott) területéből, ha pedig ilyen nincs, akkor a tsz tábla szélén kell a földterületet kiadni és a felosztott tsz tagjai részére is elsősorban a szétszórt területből; s végsősoron a tsz táblájából kell a kártalanítási igényt teljesíteni. Dolgozó parasztjaink sokhelyütt olyan igényekkel lépnek fel, amelyek, ha telj esi tenők, törvénysértést vonnának maguk után. Dolgozó parasztságunk a különböző kormányrendeletek ösztönző hatására, amelyek a mezőgazdasági termelést segítik elő, fokozottabb lelkesedéssel, új 'tervekkel, tartalmasabb célokkal láttak munkához, megnövekedett termelési kedvük és természetesen nagyobb földterületen akarnak termelni: visszaigénylik korábban leadott, vagy betagosított földjüket. A népgazdaság fejlődésére, erősödésére kedvező előjel a nagyobb földterületen való gazdálkodós és a földhöz, munkához ( való ragaszkodás. Ám a földrendezés, illetve a kártalanítási kérelmek teljesítése nem mehet, a kialakított nagyüzemi gazdálkodás rovására, az semmiképpen nem engedhető meg és helytelen lenne, ha valahol megcsinálnák, hogy a kialakított termelőcsoport tábláját, vagy állami gazdasági táblát tíz, tizenöt hold miatt megbontanák. A rendelet világosan kimondja, hogy a volt tsz. tagok részére olyan nagyságú földterület adandó ki, amilyen nagyságú földterületet az illető a termelőszövetkezeti gazdaságba bevitt. •Itt az 1956. évi október 1-i állapotokat kell figyelembe venni — tehát annak lehet földet kiadni, aki 1956 október 1-én tsz tag volt.. A termelőszövetkezet által ingatlan- felajánlás, vagy egyéb intézkedés foly tán megszerzett állami tartalékterületeket egy, vagy két táblán kell a felosztás után kialakítani úgy, hogy az a nagyüzemi gazdálkodás céljára alkalmas legyen. Megyénkben az állami tartaléktáblákat elsősorban állami gazdaság, termelőszövetkezet, termelői társulás, ilyen igénylés hiányában pedig egy gazdasági évre kishaszon- bérlet útján kellett hasznosítani. Ezzel kapcsolatban 257 termelőszövetkezetnél, 199 községben kellett földrendezési munkálatokat elvégezni. Ez a szám önmagában is megmutatja a munka óriási méreteit. A napokban a dolgozó parasztság tájékoztatására dr. Mezőközy András földrendező, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója nyilatkozatot adott lapunknak a földkártalanítások mai állásáról. — A kártalanítási és földvisszaigénylési kérelmeket a kérelmezők- nke folyó évi február 28-ig kellett azokhoz a községi tanácsokhoz be- myújtaniok, ahová, illetve: amelyik A vendégszeretet ős- ^ régi hagyományos mongol tulajdonság. »Boldog, akinek vendége van, boldog az a jurta, amely elé utas köti ki lovát«, — tartja a régi mongol mondás, s ezeknek a szavaknak az őszinte meleg értelmét. a legtávolabbi jurtában is átérzi a fáradt utas. Ha a mongol paraszt hosszú útra kél — s ez igen gyakran előfordul, mert az állattenyésztő arat gyakran száz-kétszáz kilométert is kénytelen lovagolni, hogy összeterelje a viharban szétszóródott nyáját vagy ménesét — akkor legjobb lovát vagy tevéjét választja ki az útra. Emberemlékezet óta minden utasember így tesz Mongóliában, hiszen az első jurtában^ amelybe pihenőre betér, nemcsak étellel, itallal várja a házigazda, hanem fáradt lova helyett a legjobb lovat, vagy tevét kapja, hogy útját folytathassa* »AZ ÉN HÁZAM A TE HÁZAD" Irta: D. RINCSEN »Az én házam a te házad!« — ez a sztyeppe jelszava és a vendégnek nem is kell hivatkoznia az ősrégi szokásra, hiszen mindenütt tárt ajtó és őszinte vendégbarátság várja. A legnagyobb szégyenszámba megy az, ha valaki éjszakára nem tartja ott vendégét, vagy ha tüstént nem vendégeli meg teával és jó vacsorával. Ha az utas- ember véletlenül olyan jurtában száll meg, ahol fogytán az eleség, vagy a tea, a házigazda az éjszaka bármelyik órájában nyugodtan felkeltheti szomszédját, sőt kötelessége is {elkölteni, hogy zavarából kisegítse. A vendégbarátságot élő szóval nem illik megköszönni. A .házigazda szeretete jeléül mindent két kézében nyújt at vendégének, s a vendég, ha szívesen fogadja a kínálást, ugyancsak két kezével veszi'át. Vacsoránál a vendégnek juttatják a legizletesebb faiatokat: a kövér birkafarkat, vagy a báránylapockát két pár bordával. A kumiszt a vendég kék selyembe burkolt ezüst serlegből issza cs kézjelekkel vagy rögtönzött verssel köszönti fel a házigazdát. A család tagjai ugyanígy juttatják kifejezésre jókívánságaikat. Igen érdekes szokás, hogy amikor behozzák a vacsorát, mindenki felteszi kalapját, a húsos tálat a vendég elé teszik és ő osztja el az ételt a h ázbel ie knek.. Vacsor a után a házigazda és családjának minden tagja mellén összekulcsolt torai hallgatja a vendég szavait és ilyen testtartásban illik végighallgatni a házbelieket is. Az asztal körül a fiatalok kötelesek úgy ülni, hogy egyik talpuk teljes egészében érintse a földet, ezzel Is jelezve, hogy , bármikor készek a többiek rendelkezésére állni. A vendég mellett ülő családtagok közül a jcbbfelől ülő jobblábát, a balfelől ülő pedig bal- lábát húzza maga alá, mintegy ugrásra készen. Ez a szokás azt jelképezi, hogy a vendég mellett ülő családtagok bármikor készek megvédelmezni vendégüket. »Az én házam a te házad!«, ezt tartja a több mint ezeréves mongol mondás és ennek jegyében bátrait nekivághat az utasember a végtelen sztyeppének, mert mindenütt meleg otthonra, igazi vendégszeretetre talál; község határában kártalanítás nélkül igénybevett, vagy felajánlott ingatlanuk volt. A községi tanácsoknak október 1-ig kell ezeket a kérelmeket elbírálni és a kiadott ingatlanokat határozaiílag a kérelmezők részére vissza kell juttatni. — Milyen esetekben adhatnak ki ingatlant a községi tanácsok? — Csakis akkor, ha a község határában 25 katasztrális holdon aluli nagyságú darabokban fekvő állami, tartalékterület van. Ilyen címen a dolgozó parasztok 10 katasztrális hold, a dolgozó kisemberek pedig 1 katasztrális hold ingatlant kapr hatnak vissza, természetesen attól függően, hogy mennyi a községben az ilyen célra rendelkezésre álló állami tartalékföld? — Hány községben végezték már el ezt a munkát? — Ezt (az I. pontban foglalt munkálatokkal együttvéve) a megye területén lévő 367 községből 303 községben kell végrehajtani, illetve 221 községben már végrehajtottuk. A kártalanítási és földrendezési munkálatokban a megyei, -járási földrendezők, a megyei és járási tanács apparátusa, valamint az ÁFTH megyei felügyelőségének dolgozói vesznek részt. — Milyen eljárásokkal történik a földrendezés? — Elsősorban az állami tartalékterületek földkönyveit kellett rendbehozni, hogy ismerc- retosse váljék, melyek azok a földterületek, amelyeket kártalanítás és földvisszaigénylés céljára fel lehet használni. Másrészt a községi tanácsok bírálták el, hogy kinek és milyen nagyságú területre van jogos kártalanítási kérelme. — Voltak jogtalan kártalanítási kérelmek is? — Természetesen, de ezekről majd a későbbiekben szó lesz még, — Először is meghatároztuk, hogy a feloszlott tsz-ek tagjai közül ki és hol kapja meg ingatlanát és hol kell kijelölni az állami tartalékterület-táblát. Terv készült arra is., hogy a tizes számú törvényrendeletben előírt munkálatok október 1-ig minden . községben befejezést nyerjenek. — Biztosítva látja a munka eredményét? — A legteljesebb mértékben. Teljes ütemben folynak a kártalanítási munkálatok a még hiányzó 82 községben is. Végeredményben tehát még nincsenek adataink arról, hogy hány jogos kártalanítási kérelem érkezett be és ebből hány katasztrális holdra volt jogos az igény és hány kérelmet nem lehetett megfelelő mennyiségű állami tartalék- terület hiányában kielégíteni? Azonban már most megállapítható, hogy mintegy 9000 kérelem érkezett be, csaknem 27.000 katasztrális hold földterületre. A'kilépők és a feloszlott tsz-tagok nagyobbrészt kémek. a jogtalan kérelmekszántóterületet Végül pedig Tői. Általában nem tekinthető jogos kérelemnek az, ha valaki a tagosítás előtti földterületet kéri vissza. Ezeket a kérelmeket kivétel nélkül elutasították községi tanácsaink. Több fellebbezés érkezett be azért is, mert nem hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó dolgozók (kétlakiak) keveselték az egy katasztrális hold visszajuttatott területet és annyi kártalanítást kértek, amennyit régebben felajánlottak. A rendelet értelmében ezeket a kérelmeket is el kellett utasítani, mivel a törvény más. munkaterületen dolgozó kisemberek részére csak 1 katasztrális hold visszajuttatását engedélyezi. ÉRTESÍTÉS A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az autóbusz bérlettel utazó közönséget, hogy a bérletváltás kényelmesebbé tétele érdekében szeptember végén a Vasgyárban, a villamos végállomáson megnyitja második bérletpénztárát. Ezzel egyidejűleg az autóbuszbérletjegyek kültelki, szabályellenes árusítását megszünteti. Oktober hónapra tehát a felsővárosi bérlettulajdonosok (Hámor. Diósgyőr, Tatárdomb. stb.) a vasgyári új, az alsóvárosiak (Zsolca, Görömböly, Szirma, stb.') a városházién régi bérletpénztárban váltsák meg autóbuszbérletüket. Az októberi bérlelek megváltásánál le- ellenőrzik a bérletjegyváltás jogosultságát is. A bérletj egy váltásnál az alábbi igazolványok bemutatása kötelező: Iskolai tanuló részére az iskola igazgatósága által kiállított felvételi lap. Ipari tanulóknak az iskola igazgatósága által ezen célra kiállított igazolás, amely szerint, mint ipari tanuló dolgozik. Dolgozok részéről a személyi igazolvány annak igazolására, hogy mint munkavállaló dolgozik. Fenti igazolások hiányában a bérletpénztárok bérletet nem adhatnak ki. Az ellenőrzés okozta esetleges torlódások csökkentese érdekében szeptember utolsó napján és október első három napján mindkét bérletpénztár reggel 6 órától este 7 óráig megszakítás nélkül nyitva tart. A vasgyári bérletpénztárban az autóbusz bérletjegyek kiadása minden hónap 4 napjától, illetve ha a hónap első, második vagy harmadik napja ünnepnap, akkor a hó 5. napjától szünetel. Ezen idő után a hónap többi napjain autóbusz bérlet csak Miskolcon, a Városháztéren lévő régi bérletpénztárnál váltható. Igazgatóság,
