Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-17 / 217. szám

Ke&tf, 1957. szeptember 17. CS ZA KM AGY ARORSZ AG 9 A romániai bányászok az új élet útján Irta: Bujor Almasan, bányászati miniszterhelyettes KONSZTANTIN CIOLKOVSZKO 1957. szeptember 17. születésének 100. évfordulója A népi hatalom éveiben Romá­nia bányaipara a lendületes fejlődés útjára lépett. Mivel a tő­késektől alacsony színvonalú bá­nyaipari, kis bányaegységeket örö­költünk, államunk nagy erőfeszíté­seket tett a meglévő bányák kibő­vítésére és újabb bányák megnyi­tására. A régi bányákat tervszerű­en kibővítettük, modern berende­zésekkel termelő egységekké ala­kítottuk. A bányászok munkáját rakodógépekkel, villamos fúrógé­pekkel stb. könnyítettük. A szénbányászat ilymódon nagy fejlődési fokot ért el, amire jel­lemző, hogy ezév első felében 526 300 tonna szénnel termelt töb­bet, mint 1938-ban az egész évben. A szénbányászat mellett kifejlő­dött az ércbányászat is. így példá­ul 1950-hez viszonyítva a komplex ércek termelése ma 245 százalék, a pirit termelése 232 százalék, a man­gánérc termelése 248 százalék. Az ércipar ma sok más elsőrendű fon­tosságú nyersanyagot termel nem­zetgazdaságunknak, mint például bentonitot, aszbesztet, feldspátot, kaolint. Sok olyan bányát bővítet­tünk ki, melyekről a múltban azt mondták, hogy már nem rendelke­zik tartalékokkal. Ilyen például a vatra dornéi bánya, a teliuci bánya, a dévai rézbánya, a ba- lani bánya stb. Ezenkívül új érc­bányákat nyitottak meg. A geoló­gusok felkutatták azokat a helye­ket, illetve lelőhelyeket, amelye­ket az elkövetkező években mea lehet nyitni. A népi hatalom évei­ben az ércbányászatban egy új termelési ág is jelentkezett,_ az uránérc, valamint a ritka fémek bányászata. Az elmúlt években az állam nagy összegeket fordított szociális, kulturális beruházásokra. Az el­múlt ötéves tervben például a bá­nyászok majdnem ötezer lakást és 15 000 helyet kaptak az otthonok­ban. Ezekből több mint 3000 lakás a valea jiului szénmedencében épült fel. Az állam nagy összege­ket fordít jelenleg is fürdők, laká­sok, bányászotthonok építésére. Az 1957-es állami terv szerint a bá­nyászok 1033 lakást kapnak, továb­bá a bányászotthonokban 3200 he­lyet, egy kórházat, két bölcsődét, több munkásfürdőt, klubot. A bá­nyászok jelentős segélyeket kap­nak egyéni lakásépítkezés céljaira. Ezév eiejéig 750 bányász költözött az állami hitellel, épített családi házba. Ebben az évben 15 millió lei összeget fordítanak 1000 további lakás felépítésére és 300 új lakás építésének megkezdésére. A bányászatban a munkások, technikusok és mérnökök az eltöl­tött évek után bértöbbletet kap­nak, ami az évi bérnek elérheti o 30 százalékát is. A béreket illetően a bányászok első helyen állnak. Az 1949—1057 közötti években a bá­nyászok háromszor kaotak bérjaví­tást. Az átlagbérek a bányászatban 1956-ban több mint 80 százalékkal voltak magasabbak, mint 1950-ben. A valea jiului szénmedence bányászai számára az elmúlt 7 »hó­nap mérlege eredményes volt. Eb­ben az időszakban 42 000 tonna kokszosílható szenet termeltek a tervelőirányzaton felül. A vatra dornei bánya az év elejétől mos­tanáig 3058 tonna mangánnal ter­melt többet az előirányzatnál. A bányászkollektívák tevékeny­ségében ebben az évben jelentős fordulat következett be. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségé­nek múlt év decemberi határozata után a munkásokat is bevonják a javított bérrendszer kikísérletezé­sébe. A bányászok értékes javasla­tokat tettek a munkafolyamat meg­javítására stb. A valea jiului í szénmedencében például több mint | 400 technikai-szervezett javaslatot fogadtak el. A baia maréi tröszt­nél 737 javaslatot, tartanak nyilván, s az egyes javaslatok megvalósítá­sa a munka termelékenységének emeléséhez, valamint az önköltség csökkentéséhez vezetett. Ebben az évben sikerült a bá­nyászatot új szakemberekkel nö­velni. A bányák vezetőségei ugyanis az eddiginél fokozottabban foglalkoztak a munkaerő biztosítá­sával, új bányászok kiképzésével. Az ország geológusai szüntelen munkát végeznek a meglévő bá­nyák érctartalékainak felku1atásá- ra és új lelőhelyek feltárására.. A román bányaipar távlati ter­vei — a párt II. kongresszusának irányelvei alapján — jelentős fel­adatokat tűztek ki a szén és ércek termelésének emelése terén. Az or­szág bányászai teljes erejükkel harcolnak e feladatok megvalósí­tásáért. Megsokszorozzák erőiket, hogy becsülettel tegyenek eleget, az előttük álló feladatoknak, hogy ! több szenet és ércet adjanak hazá­juknak, hogy ezzel is hozzájárulja­nak az egész munkásosztály olda­lán a szocializmus építéséhez. TS onsztantin Ciolkovszkij meg- előzte kortársait. Abban a kor­ban,* amikor az ember még félénken emelkedett a levegőbe, ő már a boly­góközi közlekedés rakétahajójáról álmodott. »A világegyetem tanulmá­nyozása reaktív műszerekkel■» című 1903-ban írt művében a kiváló tudós már tudományos magyarázatot ad a kozmikus repülés elméletének. Már 1895-ben felvetette a Föld mestersé­ges utitársa kialakításának gondola­tát. A XX. század első negyedében csu­pán a szilárd fűtőanyaggal működő iöporiöltetű rakétákat ismerték. Ciol­kovszkij rámutatott a folyékony fűtő­anyag használatának előnyeire és elsőnek készítette el az újtípusú ra­kéták vázlatát. Az akkori magassági és sebességi rekordokat éppen ezek az új rakéták állították fel. Konsziantin Ciolkovszkij számos újat alkotott a léghajózás terén. A szovjet kormány magasra értékelte a tudós alkotómunkáját és a Munka Vörös Zászló-rendjével tüntette ki. A szovjet hatalom, a fiatal állam A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosbányai üzemének dolgozói áp­rilis végén úgy határoztak, hogy egy­mással versenyezve növelik a- terme­lést és csökkentik az önköltséget. Vállalták: ászén tonnánkénti önkölt­ségét az áprilisi 216 forintról az év végéig 184 forintra csökkentik. A cél érdekében a bányaüzem mű­szaki vezetői átszervezték a munkát, s a dolgozók nagyobb részét szénái­hoz osztották be. Gondoskodtak ar­ról is. hogy a bányában a fegyelem mielőbb megszilárduljon. A műszaki intézkedések a bányászok jó munká­jával párosulva eredménnyel járt: négy hónap alatt a fej teljesítmény nehézségeinek ellenére is minden le­hetőséget megadott az eredményes kutatómunkára. 1954-ben a Szovjet Tudományos Akadémia »>Konsziantin Ciolkovszkij Aranyérmet« alapított. Az új kitüntetést idén a nagy tudós születésének 100. évfordulóján adják ki először azoknak a tudományos dolgozóknak, akik a legtöbbet tettek az űrhajózás megvalósítása érdeke­ben. A továbbiakban minden 3 évben osztják majd ki a fenti kitüntetési. Ciolkovszkij nemcsak nagy tudós, de nagy álmodozó is volt. Tudomá­nyos-fantasztikus elbeszéléseiben fe­jezte ki elképzeléseit. E művekben érdekes technikai elgondolásokat ta­lálunk, mint például a mesterséges nehézségi ere kialakítását. A nagy tudós terveinek egy részét már megvalósítottuk. Nagy feladatok várnak azonban a jövő generációjá­ra. S akkor valóra válik Ciolkovszkij legmerészebb álma, hogy »az embe­riség nem marad örökké a Földön«, hanem »... félénken átlépi az atmo­szféra küszöbét, majd birtokába veszi a Nap körüli térségeket«. csaknem egy mázsával emelkedett s így a bányászok 15 százalékkal ter­melnek több szenet, mint áprilisban. A termelés növelésével pedig a szén tonnánkénti önköltségét tíz forinttal csökkentették. A szép eredmények mellett az or- mosiak azonban megfeledkeztek a takarékosságról. Robbanóanyagból és bányafából az előírtnál még ma is nagyobb mennyiséget használnak fel. Ennek megszüntetésére a negyedik negyedévtől robbanóanyag felelősö­ket neveznek ki az aknákba, — akik a robbantási technológia kívánságait figyelembe véve, adják ki az anya­got. HÍREK / I ! ! A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL 4 hónap alatt csaknem! mázsával emelkedett a fejteljesílmény ésiO Ísíiiiüa! csökken! a szén ionnánkinti önköltsége Ormosbányán Széleskörű, eredményes geológiai kutatások az Albán Népköztársaságban Az Albán Népköztársaság Geoló­giai Szolgálata 1952 augusztus 30-án alakult meg. öt év igen rövid idő, de az albán geológusok mégis gazdag mérleget készíthetnek eddig végzett munkájukról. Az első ötéves terv idején a geoló­giai kutatások az alapanyagipar fej­lesztésére irányultak, egyrészt a már feltárt bányavidékek tartalékainak felmérésére, másrészt a második öt­éves tervben induló széleskörű ku­tató munka előkészítésére. Elsősor­ban a sztálinvárosi és a patoszi olaj- mezőkön végeztek kutatásokat, ame­lyek eredményeként már újabb olaj­mezőket tártak fel és nemrég üzem- foehelyezték az Albán Népköztársaság első erupciós olajkutját. A második ötéves tervben a geoló­giai kutatások központi célkitűzése újabb lelőhelyek felkutatása és a ta­lált különböző ércek és egyéb ásvá­nyi kincsek kiaknázásának megindí­tása. A kutatómunka ragyogó eredmé­nyeket hozott. Treblova mellett gaz­dag bitumen lelőhelyet tártak fel. Alarup mellett gazdag szénlelő hely­re bukkantak és 1958-ban már üzem­be is helyezik az új szénbányát. Kam-Tropoja környékén már tavaly megkezdték az új krómérc lelőhely feltárását és részben kiaknázását is. Jövőre indul meg a munka a pis- kasi,.a cervenakai és a hudenisti bá­nyában. ahol gazdag vas- és nikkel­ére rétegeket fognak kibányászni. A fenti leletek csupán töredékét képezik a geológiai kutató munka eredményeinek, hiszen a második ötéves terv végéig (1960) 12 újabb olajmezőt készítenek elő a mélyfú­rásokra és további 8 olajmezőt az intenzív kutatásokra. Ugyanakkor 4 újabb krómérc lelőhelyet. 2 újabb szénbányát és rézbányát tárnak fel. Egyre újabb és újabb érc és ásvánv előfordulásokról érkezik hír és a geo­lógusokra egyre több. egyre nagyobb feladat vár. Munkájuk eredménye­ként rohamosan fejlődik az Albán Népköztársaság alapanyagipara, egy­re több értékes nyersanyagot bizto­sítva az albán népgazdaság szaka­datlanul növekvő szükségleteinek fe­dezésére. Az Albán Népköztársaság három nemzetközi vásáron vesz részt Augusztus végén Gaty Tasko föld­művelésügyi miniszter vezetésével albán küldöttség utazott a Bariban megrendezett nemzetközi vásárra. Ugyáriakkor egy másik albán kül­döttség Gogo Kozma kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével a lip­csei vásárra utazott. A bari és a lip- tsei nemzetközi vásáron kívül az Ál­lóan Népköztársaság résztvesz a da­maszkuszi nemzetközi vásáron is. Uj kórházat kapott Prága Prága egyik legnagyobb kerülete, a Zizkov, amelynek körülbelül százezer lakosa van. a közelmúltban több mint hárommillió koronás beruházással új kórházat kapott, A hatemeletes épü- ' fárőhelv van. Az új kór­házat a legkorszerűbb berendezéssel látták el. Gyors ütemben fejlődik Lengyelországban a felszabadulás óta számos kohót, bányát, ipari üze­met és sok fontos létesítményt épí­tettek. Jelentős eredmények szület­tek a falu, a vasúti közlekedés vil­lamosításában is. Ezzel kapcsolatban egyre növekvő feladatok hárulnak a lengyel energetikai iparra, amely csupán 1950-től 1956-ig összesen 1.600 megawatt kapacitású létesítmények­kel segítette a lengyel népgazdaság munkáját. Hat év leforgása alatt Ötezerkétszáz férőhelyes filmszínház Wroclawban Augusztus 31-én Wroclawban meg­nyílt az 5.200 személy befogadására alkalmas filmszínház. A korszerűen berendezett filmszínház-óriás mére­teire jellemző, hogy csupán a vetítő- vászon szélesség eléri a 80 métert. A filmszínház szélesvásznú filmeket is műsorra tűz. a lengyel energetikai ipar 15.000 kilométer hosszú magasfe­szültségű és 4.500 kilométer hosszú alacsony feszültségű vezetéket fektet­tek le. Az egységes energetikai rend­szer megteremtése lehetővé tette, hogy az 1 kilowatt áram előállításá­hoz szükséges Szénmennyiséget 0.787 kilogrammról 0.538 kilogrammra csökkentsék. Az ország energiaellá­tásának biztosítása érdekében még ebben az évben 18 erőmű építését fejezik be. Ezek együttes kapacitása eléri a 290 megawattot. Borsod megye általános iskoláiban hétfőn reggel* megkezdődött a tanítás Borsod megye általános iskolái- az általános iskolák 18 új tante- ban — az idén a szokottnál két remmel gazdagodtak. így többek héttel később — hétfőn reggel kéz- között új négytantermes iskola dődött meg a tanítás. A tanévnyi- nyitotta meg kapuit Özdon. Az el- tóra szinte valamennyi iskolát ün- ső tanítási napon 14.680 elsőosztá- nepi diszbe öltöztettek a szülői lyos kezdte meg ismerkedését az munkaközösségek. Ebben az évben ABC-vel, a megye iskoláiban. A Tiszapalkonyai Erőműben IVI esszire látszi^: a L J Tiszapalkonyai Erőmű füstölgő, több mint száz méter magas kéménye és tíz emele­tes épülete. Egy részén még csak a keretállá­sok állnak, de pár mé­terrel odébb dolgozik már az erőmű szíve, a turbina, hogy újabb vi­dékekre küldje a fényt, energiát. Az épület belsejében fülsiketítő a lárma, és vakító a villanyhegesz­tők kékeslila fénye. A most épülő első gép­egység területén járunk. Gépek. berendezések építőanyagok labirintu­sában hamarosan el­tévedne az ember ve­zető nélkül. Nemecsek Károly elvtárs, az Erő­mű Beruházó Vállalat kirendeltségének veze­tője mutatja az utat a már működő II. számú gépegységhez. Az erő­mű először ezév augusz­tus 18-án adott áramot, és kisebb-nagyobb meg­szakításokkal azóta is működik. Jelenleg még a kísérleti üzemeltetés folyik, s az ilyenkor természetszerűleg elő­forduló hibákat szom­baton. vagy vasárnap javítják ki. őzben megérke­X »zünk a zöldreíes- tett, hatalmas, működő turbinához. A teljesen zárt, henger a lakú gép zúgását elnyomja a szomszédos üzemrészek lármája, csak a percen- kinti többezer fordulat­tól eredő remegés és a 20 megawattot jelző óra árulja el, hogy az üzem már áramot ad. — 1959-ben már négy ilyen, egyenkint 50 me­gawatt teljesítményű turbina fog működni — folytatja Nemecsek elv­társ. Jelenleg ^csak« 20—25 megawatt a ter­melésünk. mert egy kazán van üzemben, de még e hónaD 19-én üzembeheiyezzük a IV-es számút és akkor már 50 megawattot ad­hatunk. Utoljára az erőmű "-agyát-«, a vezénylőter­met nézzük meg. A te­remben mennyezetig érnek a műszertáblák, tisztaság és rend van, akár egy orvosi rende­lőben. Számomra nem sokat mondanak a kis piros és zöld lámpák és a műszerek, de a szak­ember innen az egész üzem működését figye­lemmel tudja kísérni, a legkisebb bajról is azonnal értesülést sze­rez. Az itt dolgozó cseh­szlovák elvtár­sakkal. valamint a Tiszapalkonyai Erőin ű Vállalattal egyetértés­ben szeptember hónap­ra 10 millió kilowatt villamosenergia terme­lését vállaltuk. Ebből eddig 3 és fél millió kilowattot adtunk. Szá­mítva arra, hogy a IV-es számú kazán üzem behelyezésével ter­melésünk megkétszere­ződik. nyugodtan mondhatom, hogy vál­lalásunkat teljesítjük is — fejezte be a tájé­koztatást Nemecsek elvtárs. A tervezettnél félévvel előbb befejezik az atomreaktor építését A Szabadsághegyen épülő első ma­gyar atomreaktor a tervek szerint a jövő év végére készült volna el. Nem­rég megbeszélést tartottak az épít­kezés meggyorsítása érdekében. En­nek eredményeként a munkálatokat végző 44. számú Állami Építőipari Vállalat rendezett bizonyos bérkér­déseket. amelyek akadályozták a munkáslétszám növelését. Az aka­dály elhárítása után megtörtént a letszámémelés és a munka meggyor­sult. A reaktor berendezésének sze­relése is megkezdődött, mert a szov­jet szakértők véleménye szerint a szerelés megkezdésével nem szüksé­ges megvárni az épület teljes elké­szülését, amint eredetileg számítot­ták. Ilyen körülmények között az atom­reaktor a tervezettnél mintegy fél­évvel előbb, a jövő év vége helyett már 1958 nj-arára elkészül. (MTI) Hogyan dolgozik a KISZ Királd bányaiizemi szervezete A KISZ szervezése bányatelepün­kön ezév március 20-án kezdődött. A meginduláskor kb. 15 tagja volt. Április 7-én tartottuk a zászlóbontó ünnepséget, ahol a királdi fiatalok megfogadták: hűek lesznek a párt­hoz, a kormányhoz és hagyományos folytatói lesznek a márciusi ifjak és a KIMSZ áldozatos küzdelmének. Április óta az ifjúsági szövetség létszáma állandóan növekedett. Má­jusban már 31 és júliustól 60 tagja van az ifjúsági szövetségnek. Ebből 9 az MSZMP-nek is tagja. A KISZ Öntevékenyen végzi mun­káját, önállóan készíti el program­ját. Havonta egyszer taggyűlést, tag­gyűlés előtt pedig vezetőségi ülést tartanak. A KISZ támogatja a szocialista munkaversenyt. Ezév májusában megalakítottunk három KISZ-brigá­dat. Ez a három brigád vállalta, hogy az év végére a front előkészítő vága­tokat elkészíti. A három KISZ-bri- gád igen szép eredményt ért el. Far­kas Aladár brigádja a második ne­gyedév végére 128, Stum.pl Károly 123 és Bencs Sándor brigádja 122 százalékra, teljesítette vállalását. A KISZ létrehozott szakköröket is. Létrehoztunk egy fotószakköri, amelyben résztvesznek e felnőttek is és az iskolásgysrmekek közül a T77í. —Vili. osztályos gyermekek. A KISZ alakított egy nyolctagú tánccso’por- tot, egy színjátszó csoportot, amely augusztus 20-án mutatkozott be elő­ször. A KISZ-tagság társadalmi munká­ból is igyekszik kivenni a részét. Háromízben rendeztünk vasgyűjtést, amelynek eredményét, 160 mázsa va­sat, elküldtünk az ózdi vasgyárba. A KISZ-tagság férfi része a bányában rohammunkát is végzett. Az igy szer­zett pénzösszegeken az ifjúság kirán­dult MiskoL-Tapolcára. Rendeztünk találkozást az upponyi fiatalokkal is. A szervezet öt hónap alatt kétszer rendezett vitaestet, amelyen meg­vitattuk, hogy 1956 október 23-án forradalom vagy ellenforradalom volt-e Magyarországon. A másik vitaestet A hazafiságról címmel ren­deztük meg. Ügy tervezzük, hogy az elkövet­kezendő időben több tudományos előadást szervezünk az ifjúság szá­mára, olyanokat, amelyek nagyon érdeklik a fiatalokat. KLEM ÉNT VILMOS KISZ-iitkár, Királd Már csak képen látható...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom