Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-15 / 216. szám
2 X ßSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap. 1957 szcpfeMaber f$ Az ENSZ közgyűlése megszavazta az úgynevezett magyar kérdésben beterjesztett határozati javaslatét Newyork (MTI) Az ENSZ-közgyűlés szombaton reggel megszavazta az úgynevezett magyar kérdésben 37 ország aláírásával beterjesztett határozati javaslatot. A szavazás (magyar ídó szerint) 6 óra 46 perckor kezdődött. Először 45 szavazattal kettő ellenében (30- an tartózkodtak) elvetették Burma módosító indítványát, amely szerint a közgyűlés nem »elítéli«, hanem csak »fájlalja« a Szovjetunió magyarországi eljárását. Egy másik burmai módosító indítvány arra irányult, hogy az ENSZ-közgyülés különmegbizottja ve tanácskozzék az ötös bizottsággal. A közgyűlés ezt 42 szavazattal három ellenében vetette ti és 32 küldött tartózkodott a szavazástól Ezután került sor a 37 küldöttség által beterjesztett határozati javaslat megszavazására. A közgyűlés 60 tagja szavazott a. javaslatra, 10 ellene és 10-en tartózkodtak a sza- 'mzástoJi A határozati javaslat ellen szava* zott Albánia, Bulgária, Bjelorusz- szia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, a Szovjetunió. Ukrajna és Jugoszlávia. A szavazástól tartózkodott Afganisztán, Ceylon, Egyiptom, Finnország, India, Indonézia, Nepál, Szaud-Arábia, Szíria és Jemen. Dél-Amerika küldötte nem vett részt a szavazásban. Haab kancellár betegágyánál határozták el az osztrák 99igen“-t A bécsi reggeli lapok szombaton még nem közölhették az ENSZ rendkívüli közgyűlésének az úgynevezett magyar ügyben elfogadott határozatát. Az emberek így csak a rádióból és a déli lapokból értesültek az amerikai javaslat jóváhagyásáról és arról, hogy a magát semlegesnek nevező Ausztria delegátusa is megszavazta az elfogult és az ENSZ alapokmányát súlyosan sértő határozati javaslatot. Beavatottak úgy tudják, hogy az osztrák „igen”-t a szerdán Raab kancellár betegágyánál tartott politikai tanácskozáson határozták el. Az irgalmas nővérek linzi kórházába sebtében összehívott értekezleten Raabon kívül Pittermann al- kancellár, Figl külügyminiszter és Hemler belügyminiszter vett részt. A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság elleni amerikai javaslat "megszavazását — kiszivárgott hírek szerint — a szociálispárti Pittermann és Hemler követelte rendkívül erélyesen. Míg Figl 'külügyminiszter állítólag azt ajánlotta volna, hogy az osztrák küldött, „tekintettel az ország külpolitikai érdekeire”, tartózkodjék a szavazástól. (MTI) fíulganyin marsall üzenete torok miniszterelnöknek n Moszkva (TASZSZ) Nyikolaj Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke felhívással fordult. Adna n Mendereszhez, Törökország miniszterelnökéhez. Az üzenetet a török miniszterelnöknek Ankarában szeptember 11-én nyúj- • tóttá át a szovjet nagykövet. ►'Ebben az üzenetünkben ismételten kijelenteni kívánjuk — írja Bulganyin —, hogy a Szovjetuniónak nincsenek semmiféle különleges gazdasági vagy egyéb érdekei a Közép- és Kö- zelkeleti országokban, llyenek- \ re nem is törekszik, csupán azt t akarja, hogy a világnak ebben k a részében fennmaradjon és |$ megerősödjék a béke, politikaiír lag is az az érdeke, hogy a Kö- j.' zép- és Közelkeleti országok mind függetlenül és önállóan fejlődjenek saját nemzeti érdekeiknek megfelelően«. Bulganyin rámutat arra, hogy a Szíria' éllen irányuló katonai akciók Igiggfeadttására ... ybnatfeozó amerikai tervek 'bizonyos Szerepét szánnak Törökországnak. Természetesen nem Szívesen hisszük ezt el — írja a Szovjetunió 'Minisztertanácsának elnöke t—, de »vannak bizonyos jelek, amelyek arra mutatnak, hogy Törökország vezetői úgy látszik hajlanak arra. hogy szívesen fogadják az •tlyeniéle terveket. Nem titkoljuk, hogy nagy aggodalommal értesültünk török csapatoknak a szírlai határon történt összevonásáról, valamint ártól, hogy Törökország területére Szíria elleni támadás céljából amerikai fegyverek érkeztek. ; Tekintettel arra, hogy a Közel- és Középkeleti országok közel esnek a szovjet határhoz — hangzik a továbbiakban Bulganyin üzenete —, valamint szem előtt tartva saját biztonságának érdekeit, a Szovjetunió termé- fesetesen. nem hagyhatja figyelmen kívül az események ilyen alakulását, amely ezen a területen fegyveres konfliktus kirobbanásához vezethet. Már csak azért sem, mert a béke megsértésének veszélye semmiképpen sem korlátozódnék csak erre a területre. A szovjet kormány a legbarátibb hangnemben szeretné felhívni Törökország kormányát, ne vegyen részt az ilyen veszé- : lycs következményekkel járó dologban, mint a Szíria ellen . irányuló fegyveres intervenció, segítse elő a Közép- és Közel- keleti események nem kívánatos fejlődésének s c területen fegyveres konfliktus kirobba- , násának megakadályozását.« Bulganyin a továbbiakban a következőiket írja: »Amikor híreket kapunk arról, hogy török csap a tokár vontak össze a török—-Szíriái határon, felmerül bennünk természetesen a kérdés, hogyan éreznék magukat a törökök, ha határaikon idegen csapatokat kezdenének összevonni.« Bulganyin kifejezi azt a meggyőződését, hogy Törökország nagy bajt okozna magának, ha engedne azon idegen körök tanácsának, amelyek egyáltalán nem arra igyekeznek, hogy fennmaradjon a béke a Közelés Közép-Keleten, hanem csak azokkal a nyereségekkel törődnek, amelyeket e vidék kincseinek kizsákmányolásából szereznek. Ha Szíria ellen katonai akciókat hajtanánál? végre és a Közel- és Közép-Keleten háború törne ki, Törökországnak csak hátrányára lenne a részvétel ebben az agresszióban, s az ezen a területen elfoglalt helyzete elkerülhetetlenül meggyengülne. »Feltétlen számításba kell venni — írja Bulganyin — azokat a földrajzi viszonyokat amelvek között egy ilyen konfliktus Törökország részvételével lejátszódnék. Az egy Nzr nvos területen megkezdődött hadműveletek bármilyen pillanatban széles kiterjedésű konfliktussá alakulhatnak át. S akkor már nehéz lesz hatását, az említett terület határai közé korlátozni.« »Higyje cl miniszterelnök úr: — írja Bulganyin — komolyan senki sem fogadhatja el azokat a célzatosan terjesztett állításokat, hogy Szíria veszélyeztetheti egyik vagy másik Közel- illetve Középkeleti állam biztonságát. Meggyőződésünk, hogy még azok is alig hiszik ezt el, akik ilyenféle állításokhoz folyamodnak«. Bulganyin a szovjet kormány nevében biztosítja Törökország kormányát arról, hogy a Szovjetuniónak csak az az őszinte és föi:yp vágya, hogy baráti, jószomszédi viszonyt tartson fenn Törökországgal. (MTI) A Iiinal Kommunista Párt határozata Á . Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön határozatot hozott a munkastílus megjavítására indított mozgalomról és a szocialista nevelésről az ország üzemeiben, bányáiban és egyéb vállalatainál. A határozat szerint a vállalatok vezetőségének »bátorítania kell a munkásokat, hogy kifejtsék véleményüket és komolyan meg kell hallgatni bírálatukat« és haladéktalanul meg kell javítaniok 'a munkát mindenütt, ahol az lehetséges. A következő kérdésekről kell vitákat tartani: 1. Összehasonlítás az új és a régi társadalom között, A munkásosztály helyzetének és életkörülményeinek viszonylagos értékelése a két társadalomban. Hogyan tegyen eleget kötelezettségeinek a munkásosztály, mint a társadalom vezető osztálya. 2. Az egyén és a kollektíva viszonya, az egyén és állam viszonya. 3. A megélhetési viszonyok megjavításának és a termelés fejlesztésének kapcsolata. 4. A szabadság és a fegyelem viszonya a demokrácia és a centralizmus kapcsolata. 5. A munkásosztály és a parasztság kapcsolata. (MTI) A HUMANISTA Igazgatói beszámolók a Lenin Kohászati Miivek nagyüzemi termelési bizottságában A Lenin Kohászati Művekben a szakszervezet mellett működő nagyüzemi termelési bizottság megállapodást kötött az igazgatóval, hogy a jövőben negyedévenkint két alkalommal beszámolót tart az új feladatokról, illetve részletes értékelést ad az eredményekről és hiányosságokról. A nagyüzemi termelési bizottságban ugyanis minden gyárrészleget egy-egy köztiszteletben álló mérnök, vagy szakmunkás képviseli, így az egész üzem területén hatásos segítséget tud nyújtani a dolgozók mozgósítására a legfontosabb feladatok megvalósítása érdekében. Az igazgató és a termelési bizottság tárgyalásain résztvesz a szak- szervezet műszaki, s újítási bizottságának vezetője is. Az első beszámolót a negyedik negyedév előkészítésekor, szeptember utolsó napjaiban tartják. Szíria a Közel-Kelet gyújtópontjában Csat egy pillantást hell vetnünk a térképre, s azonnal megállapítható, hogy Szíria milyen fontos szerepet tölt be Közel-Keleten, E Magyarországnál két; szerte nagyobb,, közel 185.000 km- területű. 4 millió lakosságú országon keresztül vezetnek az iraki olajmezökröl Baniasz kikötője és a libanoni Tripoli felé a nagyfontosságú közös angol-francia-USA tulajdonban levő olajvezetékek. A Perzsaöbölből kiinduló Szaud-Arábián és Jordánián átfutó, teljesen amerikai érdekeltségű Aramco társaság olajvezetéke is Dél-Sziria területét érintve jut a libanoni Szaida kikötőjébe. A nyugati nagyhatalmaknak már ezért gazdaságilag is szükséges, hogy Szíriának komoly figyelmet szenteljenek. De nemcsak gazdasági háttere van a Szíria ellen irányuló, napjainkban is tapasztalható imperialista mesterkedéseknek. Egyiptomi szövetségese mellett ugyanis Szíria is magasan tartja az arab nemzeti függetlenség zászlaját, s így mintegy stratégiai eket képez a bagdadi paktumhoz tartozó Törökország és Irak, valamint az Eisenhower doktrínát elfogadó más közelkelcti országok, Szaud- Arábia, Jordánia és Izrael között. (Terra)t sennower doKtrihái elfogadó köze/fre/eti országok és Ciprus TERRA 10/Sf-Z Azoknak, akik már nem emlékeznek a humanista vezérigazgató úrra 7 ó félóra alatt mindenki tudta a bányában, hogy magas látogató jön. Maga, a budapesti központi igazgatóság párnásajtaju szentélyében trónoló vezérigazgató űr, dr. Sudár István Öméltósága, a bánya- részvénytársaság vezére, az Állatvédő Liga alelnöke, az országoshírü hu< manvsta. Személyesen! Nagy takarítás, rendcsinálás kezdődött. Irodák, műhelyek, gépházak környéke ragyogott a tisztaságtól. Az inasok az ócskavasat rakták rendbe, összegyűjtötték az udvaron heverő csava,rolcat, rozsdás csilléién- gely-végszögeket. Napszámosok a szemétdombot, meg a palahány ót egyengették; egy piktorhajlamú újrafestette a kopott felírást: „István akna”, (Véletlen, hogy a vezért is pont Istvánnak hívták.) — Szóval, nagy volt a készülődés a jóid felett. A föld alatt minden maradt a régiben. Oda úgysem megy le a vezérigazgató úr. Kíváncsian vártuk, milyen lesz? Csak hírből ismertük cs már any- nyi mindenfélét hallottunk róla, hogy egyáltalán nem lepődtünk volna meg, ha valami emberfeletti lény érkezik. Csalódtunk. Zömök, jóltáplált emberke ugrott ki az autóból és kíváncsian nézte a közelgő, lóvonlatásu csillesort. Hogy, hogy nem, de egy teli csille kiugrott a sínből. Pont a vezér- igazgató úr szemeláttára! A kocsisfiú, tizenhat-tizenhétóves legényke, a szabályzatoknak és a termettet úr — aznapra külön is kiadott — parancsának megfelelően, a lovat kifogta és egy rúddal erőlködve próbálta az istentelenül nehéz csillét a sínre visszaemelni. Persze, nem ment egykönnyen. A humanitásáról híres vezérigazgató úr pár percig nézte a verejtékezve erőlködő legénykét, majd — jobbját tiltakozóan felemelve — odaszólt: — Fiacskám, vigyázz! Meg ne erőltesd — a lovat!... fb) Érdekes Halálos méhcsipés A Drezda melletti Prachenau városka polgármesternője, Charlotte Koerold gombát szedett az erdőben. Egy méh megcsípte a halántékán és mire kórházba szállították, meghalt. A méh fullánkja a főütőérbe hatolt és ez okozta a gyors halált. Betörés a sátorba Yenne-ben (Savoie) furfangos betörők kloroformos ampullákat dobtak két táborozó francia turista sátrába, — majd magukkal vitték a turisták 120 ezer frankot tartalmazó pénztárcáit és eltűntek. Értékes rádiót kapott a Belgrádi Vásár milliomodik látogatója A Belgrádi Vásár milliomodik látogatója, Gyura Maletin belgrádi kőműves volt, Vasárnap délben 1 órakor lépett a vásár egyik jegypénztárához, hogy megváltsa belépőjegj'ét. Ekkor a jegy átnyújtásával egyidejűleg hozzálépett a vásár igazgatóságának képviselője és közölte vele, hogy mint a milliomodik látogató, jelenjen meg a vásárigazgatósógon. Ott kisebb ünnepség keretében átnyújtottak neki egy 60 ezer dinár értékű, töbtohullámsávos. 3 hangszórós modern rádiókészüléket. Kaméleon-haj Egy madisoni fodrász új eljárást talált ki, amelynek segítségével a nők haját naponta háromszor is más más színűre lehet befesteni, anélkül, hogy az a hajnak ártana. A világ legrégibb fűszere A világ legrégibb fűszere és egyúttal illatszere is — a fahéj. Kínában már évezredekkel ezelőtt használták „kvej” néven. A régi egyip* tömi templomok feliratai ,kejna* maa” néven emlékeznek meg róla. 103 évre ítélték az életfogytiglani fegj házon kívül Serafino Castagnot, a „presiai szörnyeteget” életfogytiglani fegy házra és még 103 évi fogságra ítélték nyolc gyilkosságért, köztük apagyilkosságért. Castag-no, mint a „Maffia” tagja, többek között egy rendőrt is meggyilkolt. * ÉRTESÍTJÜK a Lenin Kohászati Művek azon nyugdíjas elvtársait, akik tagjai a Kohász Szakszervezetnek, hogy részükre gyűlést tartunk 1937. szeptember hó 16-án délelőtt 10 órakor, az Uj<jiós- győrl Vasas Otthonban. Az ügy fontosságára való tekintettel kérjük a nyugdija# elvtársak 6zíves megjelenését. Intézőbizottság. JEGYZETEK 1 ....... a „Csodacsatár" című magyar filmről putbólia államban 1 bajok vannak. Futballcsapatuk az Atlanti Kupáért küzd. de R Uganda válogatottjától kikap. Ebből csaknem kormányválság lesz és a kormány elnökségre törő Duka tengernagy Lousannoöa utazik, hogy az ott szereplő magyar futballválogatott egyik büszkeségét. a »csodacsatárt« Futbóliába csábítsa. Balkezes segédtisztje, Venturó kapitány »segítségével« azonban, egy újság-fénykép aláírásának eltévesztése folytán, az ott lábatlan- kodó magyar származású csavargót, Jóskát vásárolja meg félmillióért Brúnótól, az ugyancsak magyar származású szélhámostól. Öt viszik haza diadallal és ünnepeltetik félistenként. A két szélhámos vígan él, amíg futballra nem kerül sor. Akkor jelentkeznek a nehézségek. Egy rádióriporter is felismeri, hogy a híres »csodacsatár« nem az, akit vártak, de nem a szélhámost, hanem őt vetik börtönbe. A miniszterelnök, hogy ellenfelét, Duka tengernagyot megbuktassa, pénzzel szökésre bírja a »csodacsatárt«, de szökés közben elfogják és a Berugway elleni mérkőzésen játszania kell. A meccsen a lelkes esed acsaíar—rajongók is meggyőződnek róla, hogy lanádottjuk tehetségtelen sportanál- fabéta és a vesztes mérkőzés után a kor- mánypuccsot tervező Duka tengernagy börtönbe kerül, a szélhámos »csodacsatár« és barátja pedig perecárusnak öltözve menekül a felháborodott szurkolók elől. A filmtörténet alapja az a botrányos ügy, amely az 1954-es íutbal 1-vHágba j nokság után következett be, amikor egy szélhámos a magyar válogatott tagjaként tűnt fel Franciaországban. — A film túlzsúfolt fordulatos, kacagtató jelenetekkel, maró gúnnyal leplezi le a sportvilágban korábban elburjánzott sztárkultuszt, a sportprimadonnák körüli machinációkat, a kulturális problémák századrangúvá szorítását, a futball-rajongás őrületté válását. Sok esetben él a burleszk eszközeivel is. Rovására írható, hogy gyakori benne az olyan példáz- gatás, élcelődés, analo- gizálás, • ami sokév- előtti hibákat helyez napjainkban újra görbe nagyítólencse elé, s ez helyenként anakronisztikussá teszi. A film háromszoros Kossut h-díja.s rendezője. Keleti Márton kihasználta a szatirikus bohózat adta lehetőségeket; egy-egy váratlan, derűs fordulat nyomán percekig nevet a közönség. — A szereplőket nehéz lenne rangsorolni ; valamennyiül? derűti'akasztóan jó alakítást nyújtott. Feleky Kamill, Ungváry László, Mányai Lajos, Kisa Manyi, Sinkovics Imre, Schubert Éva, Gózon Gyula, Rajnai Gábor, Horváth Tivadar, Rajz János. Makláry Zoltán ez alkalommal is a ne- vettetés és a karikatúra-ábrázolás nagymesr* tereinek bizonyult. A címszereplő Pongrácz Imre már megjelenésével is élénk derűt keltett és egyetlen jelenete sem volt. amit ne követett volna a nézőtéren harsány nevetés. Elgondolkoztató, hogy az egyébként nagyszerű komikus miért nem okult »hőse« bukásából és sikereinek színhelyét, hazáját hűtlenül elhagyva, a való életben újra »eljátszotta« a csodacsatár kétes pályafutását. (Pongrácz Imre disszidált és a művészi pálya helyett jelenleg portás egy kanadai szállodában.) Egy cár villanásra láthatjuk a filmen egy kisebb szerepben Horváth Gyula barátunkat, a Miskolci Nemzeti Színház művészét is. Aki a könnyű szórakozást szereti, aki csak nevetni akar, nézze meg a filmet! — Miskolcon vasárnapig a Béke és a Kossuth, utána csak a Béke-moKi
