Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-05 / 207. szám

Csütörtök, 1957, szeptember 5. ÉSZAKMA'"-’*’ ÍRORSZÁG * Üzérkedőket, ánirégítókat, tejlamisítókat leplezett le a szériái piaci razzia Az Északmagyarország három hét­tel ezelőtt cikket közölt' »Miért drága a miskolci piac?« címmel. A városi tanács kereskedelmi osztálya a cikk­ben bírálatot kapott a piaci ellenőr­zés elhanyagolása miatt. A kereske­delmi osztály dolgozói jóvátették hi­báikat. Szerdára, a legnagyobb piaci napra nagyszabású razziát szervez­tek. A piaci ellenőrzésben az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a városi tanács 'kereskedelmi osztálya, a rend­őrség, a tanácsok kereskedelmi állan­dó bizottságai és társadalmi aktívak vettek részt. Az ellenőrzés reggel öt órakor kez­dődött. A miskolci személypályaudva­ron beérkező vonatok őstermelő uta­sait az ellenőrző közegek fogadták. Előkerültek a batyukból a tej és tej­termékek, amelyeket a helyszínen a minőségvizsgáló intézet ellenőrzött. Benn, a Béke-téri piacon ezalatt a különböző szervek képviselői ellen­őrizték, hogy a magánkiskereskedők betartják-e a rendelkezéseket, ame­lyeknek értelmében a kiskereskedő igazolvánnyal rendelkező elárusítók csakis fél 6 előtt vásárolhatnak zöld­ség. gyümölcs, tej és tejtermék és •egyéb áruféleségeket. Sajnos. mint már azt több esetben meg­írtuk, a Béke-téri piac kiskeres­kedői nem tartják be a határidő­ket és határidő után, amikor szá­zával érkeznek a piacra a vásár­ló háziasszonyok, a kereskedők, akkor vásárolnak különböző árucikkeket. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy Pásztor József Sándor miskolci lakos fél hat után 5 mázsa burgonyát vásárolt fel, . amelyet a megengedett kiskereskedői haszon túliép tével árusított. Skaliczki Jolán zöldség- és gyümölcskereskedő, aki egyébként már ismeretes a rendőr­ségi, és bírósági szervek előtt, -7 hat óra után vásárolt gyümölcsöt. Ter­mészetesen, a megengedettnél drá­gábban adta el áruit. Fedor József ne. kiskereskedő 2 órával a tilalmi időn túl vásárolt tejterméket. Németh Je­nőivé Klein Ignác, Magyar Béla. Nagy Kovács Sándorné (az utóbbi többszörösen előállított személy) ha­sonló módon próbálták uzsorázni a miskolci háziasszonyokat. László Ist­vánná kiskereskedő, Majoros János- né, szintén kiskereskedői jogosít­vánnyal rendelkező személy nagy- tnerrnyiségű tejet»..tejterméket,, tojást vásárolt fel fél hat után. • Az ellenőrzés kiterjedt az úgy­nevezett őstermelőkre is. Meg­állapítást nyert, hogy a miskolci piacon vizezett tejet és tejtermé­ket hoznak forgalomba. ’A razzia megkezdésekor lezárták a vásárcsarnok tej és tejtermékárusító részlegének ajtajúit. A minőségvizs­gáló intézet dolgozói a helyszínen próbát vettek minden tej és tejter­mékből. Az ellenőrzés során akadtak J gazdátlan portékák is. Veres Jánosnál hejőkeresztúri lakos két és félliter a tejfölét — az eladó hiánya miatt a/A ellenőrző közegek lefoglalták. A tu- a •lajdonos, azaz Veres Jánosné csak! később, jóval z ellenőrzés elmúlta- a val jelentkezett hígított és,szennye-^ zett tejföléért. i A minőségvizsgáló intézet szak-A emberei megállapították, hogy a mis-A ikolci tracon száz eset közül csupán^ négy (!) eladónál találtak olyan tej­felt, amely megfelelt a minőségi kö­vetelményeknek. Tehát a tejfölök 96 százaléka szennyezett, egészségi szempontból könnyen ártalmas lehet. A tejfölök és egyéb tejtermékek ellenőrzése a közeljövőben még szi­gorúbb vizsgálat alá esik! A minőségvizsgáló intézet a minő­ségi minták beszállítása után azon­nal hozzákezdett a vizsgálatok elvég­zéséhez. Pillantsunk bele a 8-as és a 9-es «számú jegyzőkönyvbe. Varga Gás- párné ládpetri lakos bűntettét rögzí­tik a sorok. Nagymennyiségű tejet ■hozott a miskolci piacra. A- vizsgálat során kiderült, hogy 1 liter tejbe mintegy 1.5 deciliter vizet vegyített. A piaci razzián sor került a »kis­iparosokra« is. Több úgynevezett kisiparostól az ellenőrzés során nagymennyiségű árut foglaltak le. A cipőpiacon nagymennyiségű kétes eredetű cipőt találtak az ellenőrző szervek. Az önmagukat kisiparosnak nevező egyének a feketepiacon összevásárolják a bőrt, amelyek egyáltalán nem felelnek meg a minőségi előírá­soknak és tetszetős, agyonvarrott cipőket hoznak forgalomba. Több egyén minden jogosítvány, engedély és iparigazolvány nélkül cipőt árusított a piacon. Rozsnyai Imre, Lakatos Sándor és a többi Ön­magukat kisiparosnak nevező sze­mély engedély nélkül árusított a pia­con. Az ellenőrző közegek természe­tesen gondoskodni fognak arról, hogy mégegyszer ne legyen kedvük a pénz- harácsolóknak. a dolgozók megkáro­sítóinak engedély nélkül árusítani a Piacon. Az ellenőrzés alkalmával csupa vé- letlenségből több zsebtolvajt és egyéb »kleptomániás« egyént fogtak el. Koch Károlyné kórházi ápolónő 9 óra 15 perckor a mezőkövesdi föld­művesszövetkezet standján vesztett rajta, amikor éppen a nemrégiben vásárolt aprólékainak »szerzett« rizst. A földművesszövetkezet elárusító helye előtt nagy tömeg tolongott. Kochné a sorbanállva, vásárlási igé­nyeit fitogtatva, beszélgetett a sor- banállókkal. Közben a keze »véletle­nül a rizsbe tévedt. A piaci razzia alkalmával sor ke­rült az árak felülvizsgálatára is. Saj­nos, a szövetkezetek nem tartják be az állami árakat. Nemrégiben minisz­tertanácsi rendelet jelent meg arról, hogy a mák kilogrammját maximá­lisan 30 forintért árusíthatják a kü­lönböző kereskedelmi szervek és ke­reskedők. A megyaszói, az emődi, a miskol­ci, a sajószentpéteri, a bocsi, a bükkábrányi, a mezőkövesdi földművesszövetkezet nagymeny- nyiségü mákot hozott forgalom­ba 40 forintért, kilogrammon- kínt tehát 10 forinttal csapták be a fogyasztókat, A földműves-szövetkezeteknél más hibákat is felfedeztek az ellenőrző közegek. A nyékládházai földműves- szövetkezet vezetője egy felsőzsolcai bolgárkertésztől 200 kilogramm zöld­paprikát vásárolt, kilogrammonként 1 forintért. Kettő, azaz kettő perc múlva az imént vásárolt 1 forintos paprikát már 1.40-ért értékesítették. A legmagasabb haszonkulcs 20 szá­zalékot engedélyez. Tehát legdrá- * gábban 1.20-ért értékesíthették volna % a paprikát, ha... a földművesszövet- * kezeteknek felvásárlási joga lenne. ? A haszon, minden valószínűség sze- % rint a standvezető zsebét gazdagí-» tóttá volna, mert semmiféle köny- * velést nem vezetett. Nem egyedülálló az eset, sajnos, több földművesszö­vetkezetnél is megtörténik. Az ellenőrzés kiterjedt a Béke-téri piac és a környék vendéglátóipari üzemeire is. A minőségvizsgáló intézet, az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelőség cs a rendőrség három boltban vizezett pálinkát talált. A boltok vezetői és dolgozói a közel­jövőben nem csodálkozhatnak majd a büntetések kiszabásánál. Rendkívül hasznos volt a szerdai razzia. Az Északmagyarország cikke nyomán végre megindult a miskolci piac árainak letörése. A városi tanacs kereskedelmi osztálya, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség és a rend*- őrség a jövőben hasznosíthatja a teg­napi ellenőrzés során szerzett tapasz­talatokat. A tapasztalatszerzés azon­ban még kevés. Sok, nagyon sok ha­sonló razziára van szükség. Bízunk benne, hogy nem fognak elmaradni. PÁSZTORY ALAJOS A vak pacádé az vakpacádé Hajdan, a ferenejózsefi időkben Herr Zugsführer Johann Zupás (otthon Zupás János), előadást tartott a bundás regrutáknak a vakparádé (ivachtparade = diszőrségi pompa) fenségességéről. Falusi Péter regruta megkérdezte: — Aztán mi az a vakparádé? Zupás János szakaszvezető megvakarta a. fejét, úgyis mint János, s úgyis mint Johann, majd ráförmedt Falusi Péterre: — Marha, bugris! Ilyeneket kérdez! A vakparádé, az vakparádé! Pofa be! Mivel a magyarázat kielégítő volt, Falusi Péter nem kérdezett töb­bet. — Történt pedig ez félévszázaddal ezelőtt, a K. u. K.-ánlivilágban. * Jámbor Péter rendszeresen kapott bizonyos járandóságot a Hiva­taltól. Elégedett volt a. Hivatallal, a vele tárgyaló alkalmazottak maga­tartásával és a szőke. Irénkévél, a mosolygós Évának, a kedves Hargittai- nénak, meg a többi kar társnőknek, valamint az ötösbe az osztályvezető­nek, a helyettesének és a magasságos harmadik emeleten ügyködő fő­könyvelőnek csak azért nem küldött eddig „szívküldi” muzsikát, mert nem futotta a hivataltól kapott járandóságból. Egyszer lecsökkentették a járandóságát. Jámbor Péter nem értette, miért. Megkérdezte a reklamá­ciós osztályon, az e célra odaplántált kartársnőtől. Az, a vonatkozó pak- saméták gondos tanulmányozása után, imigyen adta meg a felvilágosí­tást: — Azért ennyi a járandósága, mert ennyi jár! Mivel a kielégítő választ megkapta, Jámbor Péter nem kérdezett többet. — Történt pedig ez napjainkban, a vakparádé esete után ötven évvel. Lehet, hogy a reklamációs kartársnő is ismerte Zupás János ado­máját a vakparádéról? (b) Q)uU gij ú t' i tűUrajzúk A CSIKÓ RUBRIKÁJA... Qzegény könyvelőkre minduntalan nemvárt veszedelmek leske­^ lödnek. Nem csoda, rubrikába kell szorítaniuk az életet, ez pedig nem könnyű. Gyakran vannak nehéz perceik, de olyan, mint a csikóügy, szerencsére nem terem, csak minden szökőévben. Az úgy volt, hogy a Lenin Kohászati Művek vezetőinek nagyon „szúrta a csőrét \ hogy az üzemi fuvarozások egy részét alkalmatosabb jármüvek hiányában „maszekfuvarosok>> végezték 70—80 pár lóval. Ilyen idegen kocsipark ellenőrzése bonyolult volt, s éppen ezért állandóan azon mesterkedtek, hogy saját lóállományt szerezhessenek. Tényleg addig ügyeskedtek, amíg sikerült biztosítani a keretet s az istállók létrehozásá­val alig volt több baj, mint a 700 köbméteres kohó építésével. É ekkor történt a tragédia. Az egyik nagyüzemi tulajdonba került kanca történetesen vemhes volt s egy szép napon lefialt. Ez nem nagy eset lett volna valamelyik állami gazdaságban, vagy tsz-ben. Ám az egy­séges 'árulista a kohászati üzemben nem ismeri a vagyonszaporulatnak ezt a formáját. Egyszóval a csikó alapos felbolydulást okozott a könyvelöségen. Többrendbeli szükkörü, majd kibővített értekezletre került sor, de a viták. meddőek maradtak (bár a kanca maradt volna). Később célprémiumot tűzött ki a főkönyvelő a gordiusi csomó megfejtésére, majd miniszté­riumi bizottság szállt ki a helyszínre. Leveleztek két tudományos intézet­tel és a szabványügyi hivatallal. Még szerencse, hogy a csikó közben megnőtt s állítólag őkegyelme húzta egyik épülettől a másikig azt a kordélyt, amelyen az egységes áru­lista csikórubrikájára vonatkozó ügydurabokat szállították. Mert ha már így jártak, gondoskodni akartak a szaporulat szaporulatának iktatási le­hetőségeiről is. A csikóügyből legenda lett és ma már senki sem tudja megntor^ dani, ‘meddig az igazság és hol kezdődik a lódítás, mintahogy az sem érdelcel senkit, hogy végeredményben hogyan intéződött el a dolog. (solymár} ÉRDÉKES A madarak érzékelik a rádióakiivitást Az eddigi tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy az ember nem ér­zékeli a rádióaktívitást. Schmidt nyu­gatnémet orvosnak az a véleménye, hogy a madarak viszont minden va­lószínűség szerint képesek érzékelni a rádióaktív sugárzást. A nevadai atomrobbantások után ugyanis a ma­darak gondosan elkerülték a fokozott rádióaktívitáss-al fertőzött területet. Villany póznák műanyagból Külföldön könnyű műanyagból gyártják a telefon- és villany pózná­kat. Az újtípusú villanypóznák belül üresek, 10 méternél magasabbak, sú­lyuk mindössze 68 kilogramm, vagyis negyede a fapóznák súlyának. A mű­anyagpóznák jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, s ennek következtében jóval tartósabbak. A dohányfüst lehet hasznos is Két toulousel francia orvos hosz- szabb kutatómunkája eredményeként bejelentette, hogy a dohányfüst el­pusztít bizonj'os ártalmas baktériu­mokat. Ezzel magyarázható az a tény, hogy a dohányzók felső légcsőútjain nem találhatók egyes olyan bakté­rium fajták, amely el# viszont a nem­dohányzóknál gyakoriak. Nemcsak hallani, hanem látni is lehet majd a telefonbeszélgetéseket A »Bell« nevű angol társaság hosszabb idő óta kísérleteket folytat olyan telefonkészülék előállításává], amelyben nemcsak hallani, hanem látni is lehet a telefonálókat. „Tudományosan szerkesztett“ kutyaszán Kanadai sarkvidéki kutatók azt a megbízatást kapták, hogy szerkesz- szenek célszerű kutyaszánt a magas északon szolgálatot teljesítő rendőr- járőrök számára. Amikor a szán többhavi tudományos kísérletezés után elkészült, kiderült, hogy haj­szálnyira hasonlít azokhoz a szánok­hoz, amelyeket az eszkimók évszáza­dok óta használnak. A csecsemő' nem érez kellemetlen szagot Egy pennsylvániai egyetemi tanár hosszabb kutatómunka után megál­lapította, hogy az újszülött számára minden szag kellemes. A kisgyermek csak negyedik életéve után kezd érezni kellemetlen illatokat is. Színházunk dolgozóinak össze kell forrnia a dolgozó tömegekkel Évadnyitó társulati ülés a Kamaraszínházban Szeptember 3-án, a Miskolci Nemzeti Színház megnyitásának 100. évfordulóján ült össze először a színház részben új tagokkal ki­cserélődött társulata. Ezért is, meg azért is, mert tiszlultabb légkörben ült össze ez a társulati ülés, ünne­pélyes hangulat áradt szél a Kama­raszínház nézőterén. A ragyogó, vidám arcokon a bizakodás derűje ült: ez az évad visszaszerzi a dol­gozó tömegek tavaly októberben— novemberben megingott bizalmát a színház dolgozói iránt, öregbíteni fogja a miskolci színházi kultúra jóhírnevét az egész ország dolgozó népe körében. A ZENEKAR szerszámain fel­csendül a Himnusz, amelyet egy szívvel-lélekkel énekel a társulat, majd Farkas Endre elszavalja Pe­tőfi Színészdalát. A centenárium alkalmából Varga Béla, a városi tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetője emlékezik meg a miskolci színjátszás múltjának sok dicsőséges mozzanatáról és a hős színészelődök példájának követése­re hívja fel a társulat minden dol­gozóját. Szlovák László, a művelő­dési minisztérium képviselője díszes babérkoszorút és díszoklevelet nyújt át az ünnepi évforduló emlé­kezetére Jákó Pál elvtársnak, a színház új igazgatójának, aki eze­ket mint a múlt szimbólumát és a jövő előlegét veszi át. Szünet. Névsorolvasás. Két-háro-m kivétellel együtt van a színház min­den dolgozója. JÁKÓ ELVTÁRS emelkedik szó­lásra. Először is bemutatja a társu­lat huszonöt új tagját, akik székük­ről felemelkedve mutatkoznak be. Mindeniket tapssal köszöntik a régi tagok. Valaki megjegyzi: Jákó elv­társnak van érzéke a nő-iagok ki­választásához — mind csinosak. Jákó elvtárs kedvesen megjegyzi: »Igen, de úgy látom, nagy itt a konkurrencia, mert a régi tagok közt is vannak bőven igen csino­sak. Aztán komolyra fordul szava. Elmondja terveit és elmondja, mit vár saját példamutatásával is a megújhodott társulattól. Elsősorban azt, hogy a miskolci színjátszás eddig elért színvonalát necsak megtartsák, hanem amennyire ere­jükből telik, emeljék is. Ennek el­engedhetetlen feltétele a szorgalom és fegyelem. E kettőnek alapja pe­dig a színész öntudatossága. Tud­nunk kell azt — mondja —, hogy a mi munkánk hozzájárul az egész nép magasabb kultúrájának és anyagi jobblétének eléréséhez. Hal­lott olyan véleményt, hogy a tár­sulat vezető tagjait másként kell elbírálni, mint a többit. — Ezzel tökéletesen egyetértek. A társulat vezető tagjá% szigorúb­ban kell elbírálni, mint a többit. (Nagy taps.) HANGOZTATTA az igazgató, hogy meg kell szűnnie az intrikó.- nak, a pletykának, de ez nem je­lenen, hogy ne bíráljunk ott, ahol annak helye van. Aki hibázik, meg kell győzni, hogy hibáit levesse. — Célunk a nép szolgálata. Mi Déryné méltó utódai akarunk lenni. összehasonlította Jákó elvtárs a színészek múltbeli és mai helyze­tét. A múltban a primadonna kapta a leginagasabb fizetést, de az akkori körülmények közt még ez a legma­gasabb fizetés is ráment a ruhákra, amiknek az árát a. gyomron kellett megtakarítani. A karszemélyzet fi­zetése 60 pengő volt. amiből még betevő falatra sem, futotta. A szi­nész-sors akkor egyet jelentett a teljes létbizonylalansággal. Népi demokráciánk ezzel szem­ben minden lehetőt megad művé­szeinknek, hogy nyugodt körülmé­nyek közt teljesíthessék hivatásu­kat. A munkás-paraszt kormány minden anyagi nehézségünk elle­nére bebizo'nyította most is, milyen áldozatokra képes népi államunk a művészetért, a kultúráért, amikor emelte a színházi dolgozók fizeté­sét. És mennyire jobban állnánk ma etekintetben is, ha az ellenfor­radalom nem okoz 22 milliárdnyi kárt népgazdaságunknak. Színházunk dolgozóinak össze kell forrnia a dolgozó tömegekkel. Ezért már többen — köztük őmaga és Gyarmatiig Anikó — vállalkoz­tak arra, hogy kisebb brigádoknál meglátogatják az üzemeket, ahol kis műsorokat adnak és elbeszél­getnek a dolgozókkal. Reméli, ezt a példát sokan követik. Az októberi ellenforradalom ká­ros következményei tanulságul szolgáljanak arra, hogy ne hallgas­sanak művészeink felelőtlen ele­meknek, népünk és sajátmaguk ellenségeire. KOVÁCS MIKLÓS elvtárs a párt megyei és városi intézőbizott­sága nevében köszöntötte a társu­latot. Eddig kultúrpolitikánk hibái folytán csak egy szűk réteget moz­gattunk meg, most a- a feladatunk, hogy szocialista kultúránknak meg kell nyernünk minden dolgozót. Hogy ez sikerülni fog, arra biztosí­ték Jál<ó elvtárs személye, aki régi harcosa az illegális kommunista mozgalomnak. A színház történelmi harcos múltja kötelezi a színház minden dolgozóját: úgy dolgozzék, hogy kivívja, a. város és a megye egész közönségének megbecsülését. GÁL SÁNDOR, a színész szak* szervezet nevében szólva hangoz* tatta, hogy ma, a színészi pálya tel­jes létbiztonságot nyújt, nyugdíjas állás. A szakszervezet terveit is* mert ette a vidéki és fővárosi szi- nész csereszereplésekre, külföldi művészcserékre, szereplések bizto­sítására, a több kereseti lehetőségre vonatkozóan. Pártunk, kormányunk nem fog akadályokat gördíteni, ha­nem minden lehető eszközzel elő­segíti a vidéki művészek anyagi és erkölcsi érvényesülését célzó tervek megvalósulását. FEHÉR TIBOR, a színházi párt* szervezet titkára leszögezte, hogy a színház új vezetősége teljes mér­tékben a párt álláspontján van. Az egészséges kollektív szellem kiala* kítását tartja elsőrendű feladatá­nak. Az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavart fel kell számolni a színházon belül. Ehhez a legkivá­lóbb elméleti oktatók nyújtanak majd segítséget. Beszélt Fehér elv­társ az ENSZ ötös bizottságának jelentéséről, amellyel szemben min­den öntudatos művész felemeli szavát, felemeli az egész ország népe, mert ez durva beavatkozást jelent Magyarország belügyeibe, s célja, hogy mocskot szórjon ha* zánkra és a Szovjetunióra. A tár* sulat felemeli ez ellen tiltakozó szavát. Jákó elvtárs zárószavaiban han* goztatta, hogy nem kívánunk más ti minthogy ebben a hazában min* denki jobban éljen, szebben éljeni Ennek pedig egyetlen útja a szocia­lista út. Minden más út háborúhoz vezet, amelynek vesztese az egész emberi kultúra, az egész emberiség lenne. A mindvégig ünnepélyes hangu­latú társulati ülést a zenekar az Internacionáléval zárta le. SZERDÁN megkezdődött a m,un* ka a színházban, — az a munkát amely méltó kell, hogy legyen a Miskolci Nemzeti Színház haladó hagyományaihoz, népünk gigászi épi tőmunkájához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom