Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-05 / 207. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1957. «September 5. A nyári mezőgazdasági munkák •nellett az idén is nagy gondot kell fordítani a rétek és kaszálók sarju- betakarítására. Az esős időjárás következtében általában jóval több a «sarjutermés és nem lehet közömbös, hogy abból milyen minőségű szénát kapunk. Ezért fontos, hogy kellő í'dőben kaszáljunk és akkor, amikor a szárbanőtt füvek virágzanak; ahol pedig ez csekély számban van, akkor, amikor a meddőleveles füvek jól felnőttek, de a köztük levő gyomok zöme még magot nem kötött. Gyomokra azért kell ügyelnünk, hogy azok nagy része el ne hullassa a magját, részben pedig azért, mert az idén alaposan megnőttek a vastagabb száruak. Megéréskor száruk annyira elfásodik, hogy rontja a szénát. Kisebb kaszálókon a sarju gyűjtése és boglyázása alkalmával dobjuk ki belőle a szúrós, tüskés gyomokat és ezeket égessük el. A sarju-szénában rendszerint több, vagyis súlyban nagyobb százaléknyi a gyomnövény, mint az anyaszéna esetén. Az első kaszálás után az eleinte sarjadzó füveknél a gyomok gyorsabban felnőnek. A gyomok egy részét szénává szárított alakban az állatok a sarjuszénával megeszik. Éppen ezért, minél több a gyom a sarjuszénában, annál gyengébb a minősége. A különbség any- nyi, hogy a sarjuszéna a füvek nagy részét leveles állapotban tartalmazza és ezek a füvek nagyobb százalékban emészthetők és nagyobb táp- értéküek. Vizsgálat szerint a sarjuszéna több fehérjét tartalmaz, mint az anyaszéna, ásványi anyagokban gazdag és elősegíti a csontképződést, valamint a tejtermelés növelését. A sarjuszénába a füvek nagyobb része zsenge, meddő állapotban, buga, illetve kalász nélkül kerül. Az anyaszéna szárban nőtt, érett füveiben általában kevesebb az ásványi anyag, mert azok kaszálás előtt részint már visszavándoroltak a talajba, részben pedig magvakba jutottak, amelyek a szénából javarészt elhullanak. Ha a sarjut begyűjtöttük, nézzük meg, milyen minőségű. Amennyiben ázásmentes gyomot keveset, viszont édes füvek mellett több here-félét tartalmaz, akkor elsősorban fiataL állatok etetésére szánjuk. A sokféle gyomnövényt tartalmazó sarjut ne adjuk fiatal állatnak, hanem etessük fel vagy a tehénnel, vagy a lóval. Harcsár János körzeti gazd. felügyelő, Szalaszend. Az őszi mélyszántásról Mezőgazdaságunk belterjes fejlesztésének egyik nélkülözhetetlen feltétele az őszi mélyszántás. A nyári csapadékos idő következtében az «íratás előtt kipergett gyommagvak «lágyrésze kicsirázott és kikelt. A tarlóhántásokon kizöldültek és sok helyen megerősödtek a kikelt gyomok. Ezért igen fontos, hogy az őszi mélyszántás idejét ne halasszuk késő őszre, hanem már most kezdjük el, különösen az erősen kötött agyagtalajoknál. Ajánlatos, ha holdanként kiszórunk 160 kg. szuperfoszfátot és 60—80 kg. kálisót. A korán végzett őszi mélyszántással elérjük, hogy a teszántott tarlómaradványok, gyomnövényekből humusz képződik, a tnélyen leszántott gyommagvak már sem fognak kikelni és a következő é»ri elvetett kultúrnövényben nem okoznak kárt. Minél mélyebben »zántunk, annál több nedvességet tudunk tárolni tavasszal vetendő növényeink részére. Egy 25 centiméte- $ rés mélyszántás felér 50 milliméte Csapadékkal. A korán végzett, be-* érett őszi mélyszántásnál a téli csa- * padék nem párolog el, hanem a ta laj magába szívja és megőrzi arn mz időre, amikor a legnagyobb szá razságban a kultúrnövényeink ré szére az szükséges. A kártékony ro varok ellen legjobban az őszi mély szántással tudunk védekezni, mer azokat nagy részben meg tudjul semmisíteni. Tavasszal az ősszel fel szántott talajt előbb tudjuk eimun kálni és korábban tudunk vetni, am sokkal nagyobb termést biztosít. / jó talajszerkezet nemcsak a tala felületén, tehát a szemnek mara< meg, hanem az őszi mélyszántást)! vetett növényeink gyorsabban esi ráznak, egyöntetűen kelnek ki. A ilyen körülmények közé került nővé nyék nem szenvednek a szárazság tói, ellenállók a fellépő gomba- é rovarkárokkal szemben. Tavassza mélyen porhanyító eszközök segít Bégével mindent kellő időben meg munkálhatnánk és nem késünk el i sürgős vetésekkel. Az őszi mélyszán tást tavasszal azért ne szántsuk új ra, csak ha rá nem kényszerülünk mert a tavasszal felszántott földe megforgatjuk, azt fölös módon kiszá rítjuk és a kelleténél jobban fella fcítjuk, ami nem szükséges, azonkí vül sok gyommagot, főleg vadrepcé hozunk fel, ami igen elgyomosítja tavaszi vetést. Tavaszi szántásr Szorulunk akkor, ha tavaszi veté fceink alá trágyát szántunk, ez a trá gyázás sohasem lesz olyan hatáso: tnint az ősszel letrágyázott és alá Izántott talajban. Minden gazd AZ ÉLETBŐL ELLESETT PILLANATOK UWVWWWUV wvwywwwywv WVWWMVWU y w u v w y »TW a « u « u yvwwu u u ««# w VW y «/V WWUUW Az . elmúlt napokban Borsodnádasdon jártam. Betekintettem az üzemi bizottság irodájába, ugyan mit tesznek itt az emberek érdelcében, milyen a „forgalom”, mit csinálnak, bizalommal jönnek-e az emberek. Néhány sorban leirom tapasztalataimat. * Az elnök és még két ü. b.-tag statisztikai jelentést készít, nagy műit* kában vannak. Mit is írhatnak a statisztika rubrikái közé? Hány ruha szék* a rény, zuhanyozó van, kultur- és a sportmunkáról, mindarról szólnak a számok, hogy hogyan gondoskodik a gyár vezetősége az emberről. * Egy asszony jön be. Szenet szeretne íratni. — Az üzemi bizalminál írassa meg a férje — adják meg a felvilágosítást. — Nemcsak az üzemi bizottság irocLájában, hanem lent az üzemben is van, aki törődjön az emberekkel. Ez a példa is igazolja. * Az egyik munkás szülési segélyt kér. Előkerül a mindentiudó kis karion: hányadik osztályt fizeti a dolgozó, mióta tagja a szakszervezetnek és más adatokat tudnak meg, ami szükséges, hogy a segély kiutalást nyerjen. Éz meg:is történik. * Hírül hozzák, hogy a Lenin kohászatban megtörtént az üzemi bizottság választás, Solti elvtárs lett a szakszervezet elnöke. A jó hír tehát hamar eljutott Borsodnúdasdra is. * Megborzadunk a következő eset hallatára. A húsboltban, « büfében a pincéből felhozott patkányjárta papírba csomagolják a húst és a felvágottat...! A?nibe tegnap a patkányok „tisztálkodtak”, abba másnap becsomagolják a felvágottat és a húst... brr. óh egészségügyi óvintézkedés! Ugyan mit mond erre a Papírért. Vállalat, akit hiába ostromol* nak az üzletek vezetői szép szóval és írásban, hajthatatlanok maradnak, nem küldenek csomagoló papirt. * Pető Imre 11 éves somsályi kisfiú lép az irodába. Az ottani üzemi bizottság küldte kedvezményes utazási papírért. — Kapói fiam, csak mond meg, hogy mennyi kell és minden darabért hozzál 30 fillért. Hiába a barátság, „pénz nélkül” ígysem lehet kapni. * A túlsó asztalnál arról beszélgetnek, hogy sok az új munkás, ez befolyásolja a termelési eredményt. A „gombás emberek” nem nagyon szeretik a hengerdei meleget, így sokszor meggondolják magukat és egyesek inkább elmennek az erdőre gombázni, mint a vasat forgatni. * A gyár dudája jelzi, hogy vége a nappalos műszaknak. Tiz perc múlva egy férfi rohan be: szabadságra akar utazni a Dunántúlra, 50 százalékos utazási kedvezményes jegyre van szüksége. Igenám, de az admi- nisztrátor már elment, lejárt a munkaideje. Mérgelődünk egy kicsit, hogy miért nem maradt tovább az adminisztrátor, elvégre ő mozgalmi munkás. Csakhamar visszahívják, de ezzel még nem nyert elintézést az ügy, mert a munkaügyön is meg kell jelennie a papírral és ott pedig már nincs seriki. Mi ebből a tanulság? Ne az utolsó pillanatban próbáljunk intézkedni. * Kelemen Sándor szakszervezeti bizalmi egy tagsági könyvet mutat az elnöknek. Most jött a. dolgozó, szeretne átjelentkezni. Hiába a szak- szervezeti bizalmi lelkes munkája és pontossága, mert a dolgozó előző munkahelyén elfelejtkezett kijelentkezni. Ezt viszont a bizalmi már nem pótolhatja. * Megkérdeztük az elnök elvtársat, hogy áll a tagdíjfizetés, hiszen m sok mindent mutat. Naponta 10—15 ember lép be az új munkások közül és így szeptember végére elérjük a 80 százalékot. Az elnök elvtárstól azt is megtudtuk: az ellenforradalom alatt az volt a terv, hogy 700 dolgozót elbocsátanak a gyárból. Ez azonban nem sikerült, de így is 350—400 embert küldtek el és akik ezek helyébe jöttek most mint új munkások, naponta 10—15-en jelentkeznek a szakszervezetbe. (B. PJ VI * * y» — — — — — — — — — — — — — igyekezzen, hogy lehetőleg ősszel szántsa alá az istállótrágyát, mert a tavaszi trágyázás, különösen száraz tavaszon, a bomlás következtében kedvezőtlenül hat a növények fejlődésére. Az őszi mélyszántás gyors végrehajtására vegyük igénybe a gépállomások traktorait, előhántós ekével, ahol az „altalaj” szerkezete köves, kavicsos, használjunk altalajtisztítót, hogy a terméketlen réteg ne kerüljön a talaj felületére. A magasabb termés elérése végett egy talpalatnyi föld se maradjon szántatla- nul, hanem szántsunk akkor is, ha száraz a talaj, mert mindig jobb korán szárazon, mint később lágyan szántani, amikor a téli fagy nem elegendő arra, hogy jó szerkezetű talajunk legyen. Tusnády Pál gazd. felügyelő nárázztik a vetőmagot Közeleg az őszi kalászosok veié-( sének ideje. Az előrelátó gazda a ( jövő évi nagyobb termés érdekében < mindent megtesz. Jól előkészíti a i talajt, tisztított vetőmagot vet s. ezenkívül nem feledkezik meg a i vetőmag csávázásáról sem, mert i tudja, hogy gabonatermésünknek, egyik legveszedelmesebb ellensége i a gabonaüszög. Üszögös években országosan a terméskiesés elégendő lenne Borsod megye lakosainak kenyérellátására.' De nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem rontja a búza és őrleményeinek minőségét is. A most ősszel vetésre kerülő növényeink közül az ősziárpát és őszi- búzát kell üszög ellen csávázni. Csávázásihoz Higosan csávázó szert használjunk. Legtökéletesebb csávázási eljárás a nedves, kosaras csávázás. A csa- vázóoldat elkészítéséhez két kádra van szükség, egyikben az alapoldatot, a másikban pedig a pótoldaiot készítjük el. A Higosan 20 dekás csomagolásban vásárolható, ezt a mennyiséget alapoldatként 80 liter vízben oldjuk fel. A pótoldatot ugyanilyen töménységben, külön kódban kell elkészíteni. Pl. 10 liter vízhez 2 és fél deka Higosant. A csávázásra előkészített terményből 20—25 kg-ot zsákvászonnal bélelt kosárba öntünk, amit beleáztatunk az alapoldatba. Az áztatás ideje 15 perc, mert rövidebb idő alatt a csávázó oldat nem pusztítja el az üszögspórákat. Tehát az előírt csávázási időt pontosan be kell tartani. Áztatás közben, a terményt kavargassuk és a léha, üszögös szemeket le kell meríteni. A csávázási idő letelte után a terményt ponyván megszárítjuk. A 80 liter alapoldatban 3 mázsa vetőmagot lehet megcsávázni, de úgy, hogy minden 25 kg mag után búzánál 4, árpánál 5 liter pótolda- tet öntünk az alapoldalhoz. A nedves csávázáson kívül használhatunk Germisan porcsávázó szert is, de csak teljesen üszögmentes és tökéletesen tisztított búzavetőmagnál. Mindkét szer használata közben óvakodni kell a közvetlen érintkezéstől, mert ezek mérgek. Éppen ezért a csávázó oldatot k^ftól vagy J folyóvíztől távol kell elönteni, 30 cm J mélyre ásott gödörbe. A mcgcsává- * zott vetőmagot tehát élelmezésre, vagy takarmányozásra felhasználni nem lehet. Vannak még sokan, akik ragaszkodnak a régimódi rézgálicos csávázásihoz, ez pedig helytelen, mert a Higosan olcsóbb, és ezzel eredményesebben lehet az üszög ellen védekezni. DCclLcl iik&láb-a nteyy,.., M emrég még pólyás volt. A fe- hér fodrok közül csodálkozott a világra kék szemével, s harsány óázással követelte az üvegben iiiiiiiiimiiiiiiiiiiir iiiimiimiiiimiiiii Szerelem mimiuiiiiimiiiiii nnniimiiimiimi! Menekült. Otthon sokáig nézegette a férje fényképét, s immár ezredszer is el ismételgette: utánad nem jöhet senki más, szerelmem..; Öt éve tartotta fogadalmát. Mindenkit kizárt a szívéből, csak a férje élt ott. Reggeltől estig rágondolt, ezerszer végigélte házasságuk minden percét, de néha elviselhetetlen volt a némaság, mert az elsírt bánatra nem válaszolt senki sem. Megszokta lassan, természetes lett mindez. Az iskolában nem nézett többé hátra. Legyőzte szívében a már-már ébreciező érzelmet, s kerülte a közeledésnek a legkisebb lehetőségét is. Az évzáró bálon a férfi táncra kérte. Próbált közömbös maradni. Szám- tanpéldákról beszélgettek és a Mátyás királyról szárnyrakelt legendákról. Pedig mindketten tudták: ez most egyiküket sem érdekli. Büszkék voltak. Ám a sors kijátszotta őket. Egy nagy értekezleten egymás mellé kerültek. Ekkor ismerték meg egymás munkahelyét. S ezentúl a férfinek — csodálatosképpen — sűrűn akadt hivatalos dolga arrafelé, [la pedig örült, ha láthatta. Kívülről hivatalos volt és hideg, de belülről ujjongott és boldog volt, ha csak a kilincset megérinthette az erős, meleg férfikéz után. Már nem tiltakozott a gondolat ellen és azon sem lepődött meg, amikor nyáron véletlenül összetalálkoztak a Balaton mellett. MEGFIATALODOTT. Megtanult újra nevetni,- s úgy érezte, hosszú évek óta először boldog. Sajnálta az egyedül töltött sivár éveket, s merészen tervezgette a jövőt. — Szerelmes vagy, Ila, ne bolondozz! — így csitította magát, de szerette volna odakiáltani a nagyvilágnak. Merengő lett, szórakozott és álmodozó. Mintha kicserélték volna. Egy délután vé-J letlenül össze talál-* koztak. A férfi egy| négyéves forma* gyerekkel sétált. á lapuló langyos fejecskét és az egy- szem gyereknek kijáró dajküásL Tavasszal született. Pontosan aznap érkeztek az ereszalji fészekbe a fecskék. Tréfásan mondogatta is a nagyapja: Katit a fecskék hozták. Igen..: tőlük tanult csivitel- ni. Döcögő léptekkel, döcögő szavakkal bukdácsolt az udvar hepehupás kövein és senkisem vette észre, mikor már szaladt és pergő nyelvére ezernyi szó került. Az ovoda, az első versikék, dalok »egyszer volt egy kemence, belebujt a kis Bence« mind tovaszállt sietve, eltűnt a kis egérfarknyi szőke cop- focskával, amelyet a múlt héten vágatott le az anyja, mert Kata nagylány lett. Az idén iskolába megy két hét múlva. Dobogó szívvel átlépi az első osztály küszöbét, beül a padba s ismerkedik a betűk nehéz tudományával úgy, ahogy az egy hatesztendős nagylányhoz illik. Napok óta boldog izgalomban él Ujjacskáin számolja hányat kell aludni még addig! A gondos mama már megvette a matrózruhát, a táskát, ceruzát, radírt, néhány füzetet s azóta Katával nem lehet bírni. A babéra ré sem néz, nem akar játszani sem, s titokban, mikor senkisem látja, felpróbálja a matrózruhát, hátára vészi a táskát s a tükör előtt tetszeleg nagylány szerepében^ — Már nagylány vagyok, iskolás! — Ezzel fogad mindenkit köszönés helyett s megmutatja a bizonyítékokat. A szomszédok cirógatják, a mama pedig boldogan mosolyog, simogatja a szőke fejecskét, amely rövidesen a könyv fölé hajolva nézi a képeket, ceruzát vezet apró ujjacskája s egész délutánonként nem- játszik az udvaron: Cs Kata nem is sejti, hogy néhány nap múlva vége gyermekkora leggondtalanabb időszakának. És az útra induló fecskék is elviszik a hírt messzi tengerekre: megnőtt már a mi lányunk* az idén iskolába megy;;*---------------o------— Televíziós készüléket vásárolt az aszódi járási tanács szakszerv«?«- :e. Esténként harminc-negyvenen lézik végig az előadásokat a ttnáoi iolgozói és családtagjai kóadj. E Nagy goudot fordítsunk a sarjú-széua betakarítására padba, hogy megszerezze azt, amire ifjúkorában nem volt módja: a tudást. Ila nappal a szövőgyárban dolgozott. Az összefutó szálak szőtték az életét, hétköznapjait, ebben lelte minden örömét; este pedig a tanulás kötötte le gondolatait. Kellett ez az elfoglaltság. Nagyobb szüksége volt rá, mint a levegőre, mert ha csak egy félóra szabadideje volt, feltörtek benne az emlékek, az özvegység minden bánata hatalmába kerítette: rátört a magány. Ilyenkor döbbent rá: egyedül van. Nincs senkije. Aki volt, azt elrabolta a háború. Hat évi boldog házasság után bukott holtan a lövészárok mélyére. Olyan hihetetlen volt az a néhány sor a zöld tábori lapon. Meghalt. Nincs többé. Akkor úgy érezte, meghasad a szíve, nem bírja tovább, nem éli túl. Kettőjük helyett dolgozott. Ez vigasztalta, megnyugtatta. Semmit sem talált soknak, a tanulásra is ezért vállalkozott. Szeretett a padban ülni, olyan jó volt nézni a fekete táblát, s elhinni azt, hogy újra kisdiák. Tavasz volt. Késő alkonyodott, s a zsengő, ébredező élet őt is megragadta. Évek óta először vette észre a tavaszt. Nem szerette az érzelgős dolgokat, s néha úgy tűnt, üres a szíve. EGYIK NAP észrevette, valaki figyeli. Magyar óra volt, a tanárnő verseket olvasott fel. Két szem perzselő tüzét érezte a nyakán, karján, s elöntötte a forróság. Hirtelen hátranézett. Találkozott a szemük. A vegyész volt, a harmadik padban. Csak így ismerte a férfit. Aznap nem figyelt az előadásra, hevesen dobogó szívét csitította. Elsőnek szaladt el az osztályból, hogy ne kelljen találkozni mégegyszer azokkal a furcsa- tüzű szemekkel. Nem S2?erette a magyarázkodást, nem akart beszélgetni, általában semmit sem akart: » AZ ISKOLÁBAN smerkedtek meg. ^ férfi őszülő ha- ántékkal, Ila pe- lig érett asszony- ővel ült az iskola— A kisfiam ... ♦ Ila meglepődött. | — De hiszen eddig nem mondta,« hogy ..: ♦ —* Nem, mert nem akartam el-* ijeszteni, tudom, mennyire érzékeny* és szigorú... Nem szeretem a fele-* ségem és a válóper rövidesen el-* dől. : : | Ila hallgatott. Belül valami vad* táncra’kelt és nagyon fájt. * — Menjünk haza anyukához —* nyöszörgött a kisfiú ;: ? * S elmentek. J Egész éjjel sírt. Befelé folytak | könnyei, de nem tudták eloltani a* mardosó lángokat. Úgy érezte, kiját-* szotta, becsapta az élet. Meglobog-j tatta a boldogság színes kendőjét* előtte, s aztán megfizethetetlen árat* kért érte. ♦ Másnap beteget jelentett. GyűlölteJ az embereket, látni sem akart sen-* kit. Csak azt az egyet nem tudta* gyűlölni. Sokkal jobban vágyódott* Utána, sokkal jobban szerette. { Harmadnap, amikor elmúlt a sze-j mérői a könnymarta pirosság, írás-J beli kérelmet nyújtott be. Azonnali i áthelyezését kérte, egészségügyi okok-! bél. Próbálták lebeszélni. Nem sike-J rült. Hajthatatlan maradt. Összécso-J magolt és elutazott. | A férfi kiment az állomásra. ősz-! szetört volt, megöregedett. 2 — Ila drága, ugye nem igaz, ugye! rossz tréfa az egész..; belepusztu-J lók... nem élem túl — könyörgött. J — Legalább írjon .; s nagyon ké-J rém .;: 2 NÉZTE A FÉRFIT, de csodálatos-, képpen a fiát látta. A göndörhajú,* barna fejecskét, s hallotta a nyöször-2 gő hangocskát is: menjünk anyuká-í hoz ..: * S akkor már tudta, hogy nem ír! egy sort sem. Még akkor sem, ha! élete végéig kínozza a fájdalom ... X Kecskés Rózsa X
