Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-27 / 226. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! flUMÜB ————————---------------------------------------------------------- (* .'/ff l ikllRlHilllHillHlii IHllBa&BnBalíHIIIII'MMMIiH I llIliül lllllllllllllllllIlii i| U i||||| nil III Ilii A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ‘6A’S,\ XIII. évfolyam 226. szám Ára 50 fillér 1957 szeptember 27, péntek A munkás-paraszt hatalomért Zárszámadás előtt Nemesbikken Gondok a mezőkövesdi járásban Emberek a tilosban FÉLRECSAPOTT KALAP J A kosos vagyon megvédéséért A mióta hazánkban a dolgozó ** nép lett az ország gazdája, «okát beszélünk a társadalmi tulaj­don védelméről; de kell is, hogy ál­landóan napirenden legyen ez a kér­dés. Jó „pár” évvel ezelőtt Marx és Engels annak, a kapitalizmus védel­mezői által terjesztett koholmány­nak leleplezése során, amely szerint, a tudományos szocializmus program­ja általában a tulajdon megszünte- tését követeli, a következőket írták: „A kommunizmust nem az jel­lemzi, hogy általában meg akarja szüntetni a tulajdont, hanem az, hogy a polgári tulajdont akarja megszüntetni”. Egyetlen társadalom sem képzelhető el egy bizonyos történelmileg meg­határozott tulajdonforma nélkül. A proletárforradalom a termelőeszkö­zök magántulajdonát szünteti meg és a termelőeszközöket szocialista tulajdonba veszi. A szocialista rendszerben a ter­melőeszközök' társadalmi tulajdon­ban, tehát a dolgozók tulajdonában vannak s ennek folytán a munka termékei is a dolgozók tulajdonát képezik. A. tőkés gazdasági rendszer feltételei között viszont a termelő- eszközök a földbirtokosok, a kapita­listák magántulajdonában vannak és ennek folytán a munka termékei a kapitalisták és a földbirtokosok tulajdonát képezik. A szocialista . tulajdonrendszer te- /hát azt jelenti, hogy megszűnt az emberek ember által való kizsákmá­nyolása és a termelés célja: az egész társadalom növekvő anyagi és kul­turális szükségleteit kielégíteni. .Ezért mondjuk azt. hogy a társa­dalmi tulajdon a szocialista rend alapja, a haza gazdagságának forrá­sa. A társadalmi tulajdon tehát szent és sérthetetlen! Népköztársaságunk alkotmánya mindben dolgozót . arra kötelez, hogy óvja és gyarapítsa a társadalmi tulajdont. Az 59. parag­rafus például kimondja, hogy: a Ma­gyar Népköztársaság,. polgárainak alapvető kötelessége a nép vagyoná­rnak megvédése, a társadalmi' tulaj­don megszilárdítása. ' Annak ellenére, hogy a társadalmi tulajdont törvény védi, sajnos, mégis gyakran találkozunk megyénkben olyan példákkal, amelyek azt mutat­ják, hogy nem érez minden ember felelősséget a közösség vagyona iránt. Különösen megnövekedett a társadalmi tulajdon rongálóinak, el­tulajdonítóinak száma az ellenforra­dalmi események után, amikor fele­lőtlen emberek kihasználták az al­kalmat és a maguk zsebeit próbálták feltölteni — a társadalom kárára. Természetesen az ilyen személyek nem sok ideig maradnak a becsüle­tes munkások között. Előbb-utóbb kiderül tettük és azok, akik vétenek a szocialista tulajdon ellen, a nép ellenségeivé válnak és elnyerik tör­vény szerint kijáró büntetésüket. Vannak, akik tudatlanul, nemtörő­döm magatartást tanúsítanak a nép vagyona iránt. Akadnak olyanok is, akik az állam, a nép pénzével úgy bánnak, mint a Csáki szalmájával. Ezek léha, könnyelmű emberek. Be­osztásukat rendszerint . csak arra használják fel, hogy a zavarosban halásszanak, s minél kevesebb mun­kával többet keressenek. Minden jó­érzésű ember megvetéssel és felhá­borodással néz ezekre a tékozlókra. Elég gyakran előfordul napjaink­ban is, hogy az üzemekben és épít­kezéseken ellopják a szerszámokat, kisebb motorokat és gépalkatrésze­ket, vagy építési anyagokat. A na­pokban a Hejőcsabai Cementgyár­ban az egyik dolgozó több mázsa cementet vásárolt a gyártól, saját házának építésére. A gyár vezetősé­gének gondoskodása folytán meg is kapta a kért cementét, de amikor a szállítóeszköz a gyárkapuhoz ért, jó­val több mázsa cement volt a kocsin, mint amit a dolgozó kifizetett. Más példákat is lehetne felsorolni. Ma már igen sok üzemi étteremben fe­hér terítő borítja az asztalt, porcelán tányérban gőzölög a leves és felszol­gálják a munkásoknak az ételeket. A munkásszállásokon csémpézett túsolókban melegvizet áraszt a zu­hany rózsája, függöny borítja a szál­lások ablakait és vizeskancsók, po­harak állnak tálcára helyezve a via­szos-vászonnal terített asztalon. Örö­met és derűt, művelt emberhez mél­tó környezetet és kényelmet ad mindez a dolgozóknak és mégis hányszor kerülnek fegyelmi eljárás, vagy bíróság elé az olyan egyének, akik tönkreteszik, vagy ellopják az életet szebbé tevő eszközöket, felsze­reléseket. Mindezekre a kérdésekre akkor döbbennek rá az ilyen emberek, ami­kor felelniük kell a szerintük „sem- ’ miségért”. De a kis lopást esetleg nagy követi és a törvény , ilyen eset­ben már kíméletlen kell, hogy le­gyen. A társadalmi tulajdon elherdálá­sának a lopás csak egyik formája. A nép vagyonának hűtlen kezelése is törvényes eljárást von maga után. Megtörténik gyakran olyan eset — példa erre a megyében több bá- nyászlakás-építkezés —, amikor a vezető nem gondoskodik időben az úgynevezett szakipari anyagok, csempék, burkolólapok, cserép- kályhalapok megfelelő tárolásáról, megőrzéséről. Megyénk több bá­nyászház építésénél — tudjuk, hogy némi nehézségekbe ütközött — nem állt a vezetőségnek rendelkezésére megfelelő raktárhelyiség és az érté­kes anyagokat a vasúti depón tárol­ták. Néhány nap alatt többszáz bur­kolólapnak „lába. nőtt” és most. ami­kor szükség van rá, nehézségekbe ütközik újbóli beszerzése. Ilyen eset­ben mégiscsak az építésvezetőt ter­heli a felelősség, mert az idevonat­kozó rendelet kimondja, hogy az épí­tésvezetők kötelesek megőrizni a szakipari anyagokat, vagy addig nem kötelesek átvenni, amíg a vállalat, vagy az illetékes beruházó nem gon­doskodik megfelelő raktár biztosí­tásáról. . Társadalmi tulajdont rongálnak az államosított házak azon lakói is, akik különböző módon pusztítják az épületet, vagy környékét. De idetar­toznak azok a kereskedelmi alkal­mazottak is, akik hűtlenül kezelik az eladásra szánt árut. Az üzletek­ben külöhösen megnőtt a. visszama­radott aruk mennyisége, melyeknek .többsége; nem úgynevezett. gyári s;e- lejt, »hanem- raktározás, helytelen tá­rolás, vagy éppen gondatlan kezelés következtében vesztetté értékét.' A társadalmi tulajdon védelme minden becsületes ember közös ügye. Az eddiginél sokkal .többet kell ez­zel foglalkoznunk. Megköveteli ezt az a tény, hogy a társadalmi javak megvédése, gyarapítása rohamosan viszi előre az élet szebbé tevésének ügyét. Éppen ezért a társadalmi tu­lajdon védelméért nem elegendő ideológiai harcot folytatni, hanem konkrét, sokoldalú megelőző intéz­kedésre van szükség! A városi és megyei bíróságok gyakorlata bizo­nyítja, hogy sok dolgozót lehetne megmenteni a meggondolatlan lépé­sektől, ha idejében gátat vetnének bűntette elé. A pártszervezeteknek, üzemi bizottságoknak, a műszaki és gazdasági vezetőknek ebben a vo­natkozásban igen sok még a tenni­valójuk. Elsősorban azt kell megér­tetni a dolgozókkal, hogy a társada­lom vagyona egyben minden egyes dolgozónak a vagyona is; közös mun­ka gyümölcse és ezt csakis a közös­ség érdekében használjuk fel. Taissz János belkereskedelmi miniszter fontos bejelentése a csütörtöki sajtófogadáson A nagyközönség az ország áruellá­tásáról több mint egy félévvel ezelőtt kapott tájékoztatásit. Ennek az idő­szaknak a jellemzői főiként az ipar és a kereskedelem azon törekvése volt, hogy minél előbb elérjék a kon­szolidációt. Tausz János belkereskedelmi mi­niszter a csütörtök délutáni sajtó- tájékoztatón. már egészen más, sok­kal megnyugtatóbb képet adott az ország kereskedelmi vérkeringéséről. A negyedik negyedévi élelmi­szerellátást általában a kiegyen­súlyozottság, a fogyasztói igé­nyek zavartalan kielégítése fogja jellemezni. — mondotta a miniszter. — A kész­letek 15 százalékkal magasabbak, mint a múlt év szeptember 30-án. Húsból 300 vagonnal többet, hoznak forgalomba, mint tavaly. Az egész országban zavartalan, lesz az ellátás, sőt, kísérletképpen, bevezetik az ön­kiszolgáló húsüzletekben az előre­csomagolt hús és húskészítmények árusítását — légmentesen elzárt mű- anyag csomagolásban. Korszerűsítik a fagyasztott hús árusítását és táro­lását is. Azzal kísérleteznek, hogy a húst darabolva, kartondobozba cso­magolva hozzák forgalomba. Budapesten és nagyobb vidéki városokban novembertől félser­téseket is lehet vásárolni fűszer­rel, recepttel és háztartási utasí­tással együtt csomagolva. Zsiradékból folyamatos lesz az ellátás. A tavalyi kevert zsír helyett az idén tiszta sertészsír kerül forgalomba és a negyedik negyedévtől ismét árusít­ják a zsír&zal onnét. A margarin alu­mínium fiolába csomagolva kerül forgalomba. Javul az élőcsiirkeellátás, vágott baromfiból, a liba kivételével az ellátás nem lesz kielégítő. Ugyan­csak nem lesz elegendő héjas tojás­ból, bár kilenc millióval több kerül forgalomba mint például 1955-ben. Tej és tejtermékekből bőséges. lesz a készlet, sőt újdonságok kerülnek az üzletekbe. Lisztből, kenyérből és lisztkészítményekből ugyancsak fede­zik a lakosság igényeit. Nagy készle­tek állnak rendelkezésre rizsiből, - - amely már a 38-as fogyasztásnak többszöröse —, cukorból, édesipari és Immzervkészít menyekből. A miniszter bejelentette, hogy az év végére örvendetesen javul­ni fog a déligyümölcs-ellátás. Narancsból, mandarinból és egyéb déligyümölcsből ^többszáz tonna érkezik. A ruházati cikkekben minőségi ja­vulásra lehet számítani és részben a választék bővítésére. Néhányféle tex­tiliában, például gyapjú kötött hol­miban bizonyos hiányokkal kell szá­molni. Megnyugtató lesz a vasműszaki áruk forgalma is. A negyedik negyed­évben mintegy hatvanihatezer zomán­cozott és fekete tűzhely, 85.000 rádió, többszáz televíziós készülék, 20.000 villanyvasaló, 30.000 mosógép all majd a lakosság rendelkezésére. Ja­vul majd a kerékpár-, motorkerékpár ellátás is. Tüzelő- és építőanyagban az idei téli felkészülés kedvezőbb, mint tavaly. A készletek szénfélesé­gekben 11.500 vagonnal maga­sabbak mint egy évvel korábban. Tűzifáiból nem ilyen kedvező a hely­zet. Építőanyagból a tervek szerint a negyedik negyedévben 418 millió forint értékűt hoznak forgalomba. Ez nagyjából .kielégíti a keresletet, ellen­ben. a hiány tetőfedőanyagokban még a negyedik negyedév folyamán ás megmarad. A továbbiakban a miniszter rész­letesen foglalkozott a vegyi szakma áruforgalmával, bejelentett számos háztartási és kozmetikai újdonságot; Több külföldi különlegesség is érivé1* zik a választék gazdagítására, amely­ből több és jobb minőségű cikk került a boltokba. Az áruforgalom ismertetése után a kereskedelem néhány elvi problémá­ját ismertette a miniszter. (MTI) Lengyel műszerkiállítást rendeznek Budapesten A varsói Külkereskedelmi Válla­lat a magyar Kereskedelmi Kama­ra közreműködésével lengyel műszer- kiállítást rendez Budapesten. Főleg orvosi műszereket, laboratóriumi fel­szereléseket mutatnák be. A kiállítás október 6-fcóI 15-i.g te­kinthető meg a Váci utcai mintate­rem emeleti részében. (MTI) Vihar a francia nemzetgyűlésben Szerdán a francia nemzetgyűlés ! rát, mind pedig Robert Lacoste al- esti ülése viharos volt. A legnagyobb j gériai miniszterhez, aki előtt feltárta jelentőségű beszédet Jacques Duclos, 1 Henri Aleg megkinzatásának ügyét, a Francia Kommunista Párt nem-I Maurice Audin fiatal algíri tanárse- zetgyűlési képviselőcsoportjának el- 1 géd eltűnését és nem kevesebb, mint nőké mondotta. Kétórás felszólalása-j U pontos adatokra támaszkodó kór­ban rendkívül kellemetlen kérdése- | dóst intézett hozzá 11 algériai éltü­kéi intézett mind Max Lejeane sza­karái miniszterhez, akinek fejére ol­vasta, hogy „végkiárusítja” a Szaka­Befejezte harmadik negyedévi tervét a Borsodi Szénbányászati Tröszt A hónap végéig terven felül mé g 40 ezer tonna szenet termelnek A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói a kommunisták értekezle­tén fogadták meg, hogy éves tervü­ket december 24-ig befejezik. Az adott szó mielőbbi valóra váltásáért: nyolc bányaüzem negyvenhat ak­nájában élénk munkaverseny bon­takozott ki. Ennek eredménye, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt — a határidő előtt — szer­dán délután befejezte harmadik ne­gyedévi tervét. A-borsodi bányá­szok most elhatározták, hogy a hó­nap végéig terven felül még negy­venezer tonna szenet adnak a nép­gazdaságnak; Az elmúlt negyedévhez viszonyítva három mázsával emelkedett a szántainál dolgozók fejteljesítménye a miskolci bányaüzemben A miskolci bányaüzem dolgozói a harmadik negyedévben a termelés növelése mellett nagy gondot fordí­tottak az önköltség csökkentésére is. Az üzem kilenc aknájában a műszaki vezetők megszigorították a munkaátvételt, ellenőrizték az anyagfelhasználást és felvilágosító szóval harcoltak a lazaságok ellen. A megtett intézkedések eredmé­nyesnek bizonyultak. A szénfalnál dolgozók fejteljesítménye például Több mint nyolcvan százalékban szovjet érccel fedezik az idén a magyar kohászat vasércszükségletét Moszkva (MTI) Kohászati iparunk számára eb­ben az évben is hatalmas segítsé­get nyújt a Szovjetunió. Mint isme­retes, Magyarország ércvagvona igen kicsi, így a hazai kohászat túlnyomó többségében külföldi vas­ércet dolgoz fel. A magyar és a szovjet külkereskedelmi szervek között létrejött megállapodások alapján ezévben szállított szovjet vasérc Magyarország szükségleté­nek mintegy 85 százalékát fedezte. A szovjet vasérc minősége az idén jobb volt a szerződésben meghatá­rozott minőségnél, így a nyersvas előállításának önköltsége csökkent, minősége javult. • ■ A szovjet segítség kiterjedt, a ko­hászat egész területére. Különösen nagyjelentőségű volt a szovjet hen­gereltárú, amelynek mennyisége az idén mintegy tizenkétszerese volt a tavalyinak. Ennek keretében a ma­gyar ipar nagymennyiségű finom­lemezt is kapott, melynek beszer­zése a világpiacon nagy nehézsé­gekbe ütközik. Szerkezeti és kü­lönleges acélokat, durva- és közép­lemezeket is szállított a Szovjet­unió Magyarországnak. A feldolgo­zó ipar nagymennyiségű nyersva­sat is kapott a Szovjetuniótól. Külkereskedelmi szerveink jelen­leg már a jövő évi szállítások ter­vének megtárgyalásával foglalkoz­nak. Szó van arról, hogy a jövő évi keretben lekötött vasérc egy részét már az idén szállítják. Ezzel ugyan­is biztosítani lehet, hogy a kohá­szatnak megfelelő téli tartalékok álljanak rendelkezésére, abban az esetben is, ha a Dunai Vasmű 2. sz. nagykohója már rendszeresen dol­gozik. Tárgyalások folynak a jövő évi egyéb kohászati anyagok szállí­tásáról is. a második negyedévhez viszonyítva — három mázsával emelkedett, a szén tonnáját pedig 14 forinttal bá­nyásszák olcsóbban, mint júliusban. A bányaüzem esedékes harmadik negyedévi tervén felül csütörtök reggelig kilencszáznyolcvan vagon szenet adott a népgazdaságnak. A miskolci bányászok idejében felkészültek az utolsó negyedévre is, hogy évi tervüket ígéretükhöz híven december 24-re befejezzék. A Márta-aknában 70 méter hosszú kétszárnyú tömegtermelési munka­helyet alakítottak ki, amely októ­ber elsején lép be a termelésbe. Az Adriány-telepen felszámolták az ed­digi kamrafejtéseket' és 50 méter hosszú frontfejtést készítenek elő. Itt a jövő hónap közepén kezdik meg a termelést. Az új frontok megnyitásával a negyedik negyed­évben a miskolci bányászok napon­ta tíz vagon szénnel termelnek töb­bet, mint az előző hónapokban. néséről. • Róbert Lacoste a kommunista képviselők viharos tiltakozása köze­pette ázzál próbált visszavágni, hogy az Algériai Kommunista Párt tevé­kenysége egyre nehezebbé válik, s mivel más eszközük nincs, ezért akarják felhasználni az állítólagos gyilkosságok és túlkapások ügyét. A cinikus válaszra a kommunista kép­viselők: „Botrány! Botrány!” felkiál­tásokkal válaszoltak. Lacoste kihí­vóan jelentette ki: „Önök azt mond­ják, ■ hogy Audint meggyilkolták,! mit tudnak erről?” Ütemesen hang­zott a válasz: Hol van akkor?’1 A kommunista képviselők, „hol van Audin?” felkiáltásokkal forrasztott iák a szót az algériai miniszter tor-> kára. Ugyancsak kényes kérdést intézett Jacques Duclos André Móricé had­ügyminiszterhez, aki az erődítmé­nyek specialistájának tartja magát. Annakidején' résztvett az Atlanti Fal építésében és valószínűleg ebből az időből erednek jó kapcsolatai a hadi- szállítókkal.. Jacques Duclos követelte, hozza nyilvánosságra a hadügyminisz­ter azoknak a szállítóknak listá­ját, akik az Algéria és Tunisz közötti határon lévő erődítéseket és határzárat létesítették, és álta­lában mindazoknak a szállítók­nak a nevét, akik hasznot húz­nak az algériai háborúból. Jacques Duclos rámutatott arra, hogy az algériai háború teljesen ki­látástalan. Hangoztatta, hogy a keret- törvény csak a gyarmati uralom foly­tonosságát kívánja biztosítani. Az algériai háború borzasztó erkölcsi sebeket üt a francia fiatalságon, $ kijelentette, hogy a. francia kommu­nista képviselők a gyarmatosítás és a háború ellen fognak szavazni. Duclos végül vázolta a Francia Kommunista Párt felhívására októ­ber I7-én megtartandó nagyszabású nemzeti követelési nap jelentőségét: Ezen a napon a francia nép kinyilvá­nítja akaratát: vessenek véget az algériai háborúnak, (MTI) Teljesen gépesítette a sí lóbetakarítást a Nagyiniskölei Állami Gazdaság A Nagy miskolci Állami Gazdaság 180 holdon termelt az idén siló­zásra olyan kukoricát, amelyet a terméssel együtt aprítanak be a gödrökbe. Ezen a területen kezdte meg a munkát a, gazdaság idén vásárolt lánctalpas traktorral von­tatott silókombájnja, amely napi hat holdról vágja le és aprítja össze a termést. Ugyancsak az idén ál­lítottak munkába egy német gyárt­mányú „Melader” tipusu takar­mányvágót is. A gazdaságban így teljesen gépesítették a silózást és összesen ötezer köbméter siló­kukoricát, csalamádét, édescirokot és tarlóvetésű takarmányt tartósí­tanak gépi erővel a téli etetéshez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom