Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-26 / 225. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZÁu Csütörtök, 1951. szeptemberié. 99 Őrizzük a nép vagyonát ti NEM AKÁRMILYEN MUNKÁSOK... Jegyzetek a kereskedelemben dolgozó kommunisták aktívaértekezletéről ) Itt fekszik előttem a megbeszélés Jegyzőkönyve. Abban bíztam, ha elolvasom, legalább részben eloszlik az «. rossz érzésem, amely az aktíva fifcte.it gyűlt össze bennem. Sajnos, nem így történt. Fehéren- iBeiketén olvashatom a kereskedelem &eg jobbjainak figyelmeztetését: Vigyázat! Lopják, herdálják a nép vagyonát! A beszámolóban és a hozzászólásokban számokkal és példákkal bizonyították, hogy a kereskedelem valamennyi ágazatában — különösképpen az utolsó esztendőben — veszedelmes méreteket öltött a csalás, Árdrágítás, hamisítás, súly csonkít ás, államunk és a vásárló közönség száz módon való megkárosítása. Züllött szélhámosok, mindenféle «iekiasszált elemek — akik tizenkét Esztendő alatt sem tudtak belenyugodni, hogy dolgozniok kell a meg élhetésért — ez év elején új reményekkel indultak a könnyű meggazdagodási lehetőség i:elé. Már itt határozottan aláhúzom, amit Maczkó elvtárs beszámolójában elmondott: A megye kereskedelme az áruforgalmat tekintve szép eredményeket ért el 1957 első félévében. Köszönet illeti a kereskedelmi dolgozókat, amiért az ellenforradalom utáni nehéz helyzetben fáradhatatlanul gondoskodtak a lakosság ellátásáról, segítve ezzel a politikai és gazdasági kibontakozást. Arról is írni kell, amit a beszámolóban és felszólalásokban egyformán kihangsúlyoztak az elvtársak: A kereskedelem dolgozóinak többsége tisztességes, munkáját becsületesen végző dolgozó, akik maguk is h arcolnak a hibák ellen és r észt v esznek a tékozlók, fosztogatók leleplezésében. Évente több milliárd forint értékű áru jut a megyei kereskedői cm csatornáin keresztül a lakossághoz és •ugyanakkor természetesen ez pénzben, a kereskedelem útján jut vissza pénzintézeteinkhez. E hatalmas áru- és pénzmennyiségnek megőrzése rendszeres és pontos elszámoltatást kíván. Ennek egyik legfőbb eszköze • leltározás, éppen ezért a leltár- eredmények sokmindent megmutat- *lak: A kereskedelmi vállalatok egy jórészénél pedig hiányok és többletek is mutatkoznak. Ezek pedig majdnem minden esetben gondatlan kezelésnek, külső vagy belső lopásnak, csalásoknak tudhatok be. íme egy néhány jellemző példa Maczkó elvtárs beszámolójából. A miskolci Vendéglátóipari Vállalat 64. számú büféjének volt vezetője almapálinka és rum helyett 45 liter vizet töltött »original« demijonokba. így akarta pótolni a hiányát. Ugyanez történt a vállalat 78. számú üzemegységében is, ahol 10 liter pálinkát akartak vízzel helyettesíteni. A 71. számú italboltban rumos címkét ragasztottak a boros hol'd óra, ilyen módon Nagy Dezső üzletvezető több leltáron keresztül rumként szerepeltette a bort, hosszú időn keresztül leplezve így leltárhiányát. A két vendéglátóipari vállalatnál évek óta 5—10.000 forintos leltárhiány tartozásokat mutatnak ki évről-évre, holot t már fogalmuk sincs, hogy a nyilvántartott adós kicsoda, hol található és egyáltalán él-e még. így például a miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak tartozik Jusztig Ignác 17.000, Nagy László 23.000. Szamosfalvy Jenő 13 ezer forinttal. S lehetne sorolni ezt tovább, amíg el nem éri a százezreket. A miskolci Élclmiszerkiskcres- kcdclmi Vállalat 163 ezer forintot, a Kelet-Borsod megyei Népbolt Vállalat pedig 150 ezer forintot tart így nyilván, ámítva önmagukat és az államot, hogy rendben van az elszámolás. A társadalmi tulajdon védelmének egy másik fokmérője, hogy a vállalat mekkora összeget számol el, — selejteződés címén. A selejteződés kis mértékben természetes velejárója a kereskedelmi tevékenységnek. de nagymértékben összefügg a bolti dolgozók, elsősorban a vezető jó vagy rossz munkájával. A tanácsok irányítása alá tartozó tciskeresikedelmi vállalatok és a vendég] átóipari vállalatok ez év első felében összesen 374.000 forintot számoltak el selejteződés címén. Azóta már megállapították, hogy a tényleges romlás ennél sokkal több. Ezek a vállalatok sokezer forint értékű romlott árut adnak át leltárról leltárra. így fekszik például a miskolci Élelimiszerkeresikedelmi Vállalat 31. számú egységének pincéjében kér mázsa romlott citromszörp, 74 üveg sertés-, 16 üveg marhapörkölt, stb. Sajnos, egyes vállalatvezetők igen liberálisak ezekben a kérdésekben és anyagi kártérítés nélkül veszik tudomásul az »egérkárokat«. Tgy fogadták el minden további nélkül a gönci földművesszövetkezetnek *8 káló szalonna megromlását.; Maczkó elvtárs külön foglalkozott azokkal az esetekkel, amikor a fogyasztókat közvetlenül becsapják, megkárosítják. Elsősorban a vendéglátóipar! A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy úgyszólván általánossá vált a különböző italok hamisítása, vízesése. A MÁV Utasellátó Gömöri pályaudvari üzletében a 15.50 forintos bort 25 százalék vízzel hígítva árusította Petró Margit felszolgáló. Sok a visz- szaélés az eszpresszóbeli feketénél is. Nem ritka a 25—30 százalékos minőségrontás. Néhány héttel ezelőtt az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai Mezőcsáton jártak és megállapították: a földművesszövetkezet éttermében rendszeresen megkárosítják a fogyasztókat! A menühöz nem szolgálták ki- az előírt savanyúságot, amellett Nagy József pincér valamennyi ételnél árdrágítást követett el. Sőt az összeadásnál is »véletlenül« tíz forintot tévedett, — természetesen a fogyasztó kárára! Végül a kiskereskedelem területéről is, csak egyetlen példát: Az egyik kazincbarcikai boltban 9 tétel vásárlásánál a következő hibákat tapasztalták: Egy rúd szalámit 67 forint helyett 70 forintért számoltak, az 5.60-as kölnit 6.80-ért, a 7.70-es rúzst 8.80-ért. Ugyanakkor a kenyérből 3 dekagramm, a szalámiból 3 dekagramm, a rizsből 4 dekagramm és a cukorbői 5 dekagramm hiányzóit. Tehát 0 tétel vásárlásánál 7 visszaélést követett el ez az elárusító. Az aktíva résztvevői — mint a hl bák egyik íőforrását — a lazaságot, a felelősségre vonás hiányát jelölték meg. Ez a liberalizmus nemcsak egyes ellenőröknél, a vállalatok vezetőinél, de sok esetben igazságügy szerveinknél is megmutatkozik. A gönci játékbolt vezetője nyolc leltárból hal esetben számolt el összesen 10.000 forint hiánnyal. A szövetkezet igazgatóságának ez úgy látszik nem volt elég: »büntetésül« nagyobb boltba állították vezetőnek! Az Itteni újabb, több tízezer forintos hiányt még mindig nem találták oknak az elbocsájtásra — három havi munkabérrel racionalizálták. A miskolci Vendéglátóipart Válla lat vezetősége is lehetőséget adott, hogy Magyar András, a szerencsi föld'müvesszö vetkezet volt piaci stand vezető je kibérelje a miskolci belvárosi sörkertet. Vajon tudják-e ezek a vezetők, hogy Magyar András 150.000 forint leltárhiányt hagyott maga után! Ezt megelőzően, a fel- szabadulás után gabona-manipulációban is résztvett. emiatt egyideig a rendőrség őrizetében volt. Mint már említettem, az értekezlet résztvevői az igazságügyi szerveket < is bírálták. Hiba van a felelősségre- ♦ vonás terén. Elsősorban az eljárás t lassúsága miatt. ♦ A vállalatok sok esetben tesznek X feljelentést társadalmi tulajdont ♦ károsító cselekmények miatt, de X gyakran évekig tartanak a bűn- X tetőügyek és mire a jogerős « ítélet megszületik, a többi dolgo- < zóra aligha van nevelő hatással. A miskolci ÉlelmiszerkereskedelTr Vállalat 1954 januárban feljelentést X tett Kovács László boltvezető ellen. Negyvennégyezer forint zsákcsalásért 52.000 forintos leltárihiányért. Az ügy még ma sincs befejezve! ♦ A Borsodi Vendéglátóipar 73. szá-1 mú étterménél 60.000 forintos hiányt X mutattak ki. Pallagi boltvezető fel- j ajánlott azonnal 20.000 forintot, hat nem jelentik fel őt. A feljelentés tar-* mészetesen megtörtént, de a bíróság J évekig nem foglalkozott az üggyel — most vették újra elő, időközben azonban a bűnös disszidált. Sok bíráló szó esett egy bizonyos 1953-ban hozott rendelkezésről, amelyik nem enged egy havi fizetésen felül levonni, akármilyen mértékű is a kár. Ugyanez a rendelet írja ele: elibocsájtani csak abban az esetben szabad, ha rábizonyítják a dolgozóra, hogy valóban ő vitte.ki az üzletből a hiányzó árut. Vagyis: lopni, csalni lehet, még a 10—20.000 forintos hiányokat is el lehet intézni egy fegyelmi megrovással, egy-két ezer forint kártérítéssel (nem kell megijedni, Nyolc éve dolgoznak együtt. Húzzák a falakat, vakolnak, betonoznak, előregyártott elemekkel bajlódnak, * amikor az épület tető alá kerül, odébbállnak. ök építették a selyemréti és Malinovszkij úti bérházakat is. Eredményes munkájuk nyomán számtalan csatáé költözött új otthonba tiszta, egészséges lakásba. Jelenleg Királdoi építenek bányászházakat. ötvenhármán van nak. Ebből huszonhá rom kőműves, a több segédmunkás. A Borsot megyei Építőipari Vál lalathoz tartoznak — »Henri Martin«-brigai néven szerepelnek Gyakran írnak rólul az újságok, a rádióba1 is gyakran hangzik < nevük. Nem ok nélkül Az ötvenhárom ember bői álló brigád már sói szép eredményt ért ej Az ellenforradalom előtt állandóan 190- 200 százalékos ered ménnyel dolgoztak, munkájuk minősége 7 mindig kifogástala ők pesze csak utólag tudták meg, addig Ragály Jenő megcsinálta a maga újabb, disznósága/it a lillafüredi étteremben is. Ezek után mindenki örült, hogy önként otthagyta a vállalatot. Jól »megúszták«, — megszabadultak tőle! így ad lehetőséget egy rossz rendelkezés, hogy ezek a csalók, fosztogassák üzleteinket és tízezer ( forintos hiányokat hagyva maguk, után, tovább vándoroljanak, új he-, lyen mindent elölről kezdjenek. Ez a bizonyos minisztertanácsi rendelet igazságügyi hatóságaink kezét is lefogja. Őszintén szólva, eddig is tudtuk, hogy baj van a kereskedelemmel. Hiszen, mi magunk is vásárlók vagyunk, sokat látunk és hallunk. De mégis elszömyedtem, mindezt hallva. Megértettem továbbá, hogy egynéhány üzletben miért is nem udvariasak a vevővel. Miért nem érdekli őket, megy-e a vásárló oda máskor vagy sem? Soha nem is fogja érdekelni az ilyenféléket, hogy kapnak-e 50—100 forint prémiumot, amikor kisebb fáradsággal, tízezreket kereshetnek«. És végül megértettem sokezer becsületes kereskedelmi dolgozó -elike- £ seredését is, akik úgy látják, hogy r néha jobban jár az, aki csal, lop, s ^ ráadásul sokszor őket is egy kalap * alá veszik ezekkel az emberekkel. Az aktíva résztvevői harcbaihívták ezeket a becsületes kereskedelmi dolgozókat is a társadalmi tulajdon megvédéséért. Kérték a vásárló- közönséget is, segítse őket, fegyelmezettségükkel, ha szükséges bírálatukkal is. A fogyasztóknak és a kereskedelem dolgozóinak közös érdeke a hiányosságok megszüntetése. A kereskedelem dolgozói kérik a Hazafias Népfrontot, a tanácsok állandó bizottságait, szakszervezeti bizottságokat, tekintsék fő- feladatuknak, egy széleskörű társadalmi aktivahálózat kiépítését, a népi ellenőrző munka megszervezését és irányítását. Az aktíva minden tisztességes kereskedelmi alkalmazott nevében is kéri a kormányszerveket, hogy a jelenleg érvényben lévő 98. számú MT. határozat, illetve az 1700-as számú Bk. M. utasítás helyett hozzanak hatékonyabb rendszabályokat. Befejezésül szeretnék válaszolni a felhívásra, amely ugyancsak az aktíván hangzott el >a sajtó munkatársai felé. Azt kérték az elvtársak, foglalkozzunk többéit és tárgyiilagosabban a kereskedelem munkájával. ígérhetem, ez a segítség nem marad el, és remélőm, hogy legközelebb már sokkal több jóról tudósíthatjuk olvasóinkat. Af. volt Nem akármilyen munkások: bizonyítja ezt az is, hogy az b3 dolgozóból 30 kétszeres sztahanovista, 15 a »Szakma kiváló dolgozóija jelvény büszke tulajdonosa és 15 pedig kiváló dolgozó. Az ellenforradalom <1 nagymultú »-Henri Martinibrigád felett sem múlt el nyomtalanul. A brigád ugyan mindvégig együtt maradt, még a legnehezebb napokban sem »ugrottaki' szét, — kivéve a brigádvezetőt. Varga Lászlónak kevés volt a brigádvezetői tisztség, feljebb kacsingatott, munkástanács-tag lett. Az ellenfonadalom bukása után ugyan szerette volna újra a »Henri Martin-n-brigádot • vezetni, de a brigádtagok nem tekintették többé vezetőjüknek. Jankó Zoltán elvtárs személyében új brigádvezetőt választottak. A sok dicsőséget megért »Henri Martinibrigád azonban nem érezte meg a régi brigádvezető távollétét. A nagylétszámú brigád három hónappal ezelőtt önként vállalta, hogy' Királdra megy bányászházakat építeni. Királdon ebben az évben 76 lakás évül, ebből 24-et a »Henri Martin<1 kőműves-brigád vállalt magára. Odakerülésükkor célul tűzték ki, hogy a munka jó megszervezésével az építkezés kéthónapos elmaradását rövid idő alatt pótolják és az új lakásokat december 32- én átadják a bányászoknak. A »Henri Martinibrigád becsülettel teljesíti vállalását. Az elmaradást már 30 napra csökkentették. Az alkotmámy ünnepi versenyben is becsülettel helytálltak, s most már az Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó meg* ünnepléséért dolgoznakt Vállalták: november 7-lg, két héttel a határidő előtt befejezik 24 bányászlakás építését. A »Henri Martin brigádnak ezúton is ki-' pununk további sok si« kert és jó munkát! FODOR Acél-szilárdság vizsgáló berendezési szerkesztettek a Lenin Kohászati Művek kísérleti műhelyének dolgozói A Lenin Kohászati Művek kísérleti műhelyének dolgozói értékes vizsgáló berendezést szerkesztettek a minőségi acélgyártáshoz. Az új berendezéssel nemcsak az acélfajták szilárdságát, hanem a villamos és hővezető képességét is meg tudják határozni. A kimutatott adatok az új acéífajtáknál elősegítik a meleg alakítási technológia — így például a szükséges hengerlés és kovácsolás — meghatározását. /ama A burgonya gyűrűs betegsége Most, a burgonyaszedés idején sok. helyen felfigyelhetünk egy jelenségre. Amellett, hogy egyes helyeken apró gumókat és gumócskás csírázást találhatunk, ha a kiásott burgonyából egyet-egyet felvágunk, az egy éhként kívülről egészségesnek látszó gumóknak a keresztmetszetén a héj alatt 0.5—l centiméter mélyen körül- futó edénynyalábgyűrű, vagy körös- körül, vagy annak csak egy része a ezt is legtöbbször 100 forintos részletekben kell lefizetni), csak vigyázni; kell, hogy ne lássák meg. amikor a csalást, lopást elkövetik, mert ez esetben esetleg 3—4 év múlva törvény elé kerül. Maczkó elvtárs bírálta az egyes: vállalatvezetőket, amiért felvesznek ’ boltvezetőnek olyanokat, akik már többször hiánnyal hagyták ott regi helyüket. így például a miskolci vendéglátóipar alkalmazta Ragály Jenőt. Az értekezlet szünetében beszélgettem a miskolci vendéglátóipar munkaügyi osztályvezető jével, aki elmondta, hogy Ragályt a legjobb ajánlásokkal engedte el a borsodi j vállalat, ugyanakkor, amikor a rend- ‘ őrségen feljelentést tettek, ellene. Ezt rendestől eltérő állományú. Jelenleg m ég nem előr eháladót t a "betegség.1 “ Azárt szeretnénk erre a jelenségrs a gazdák figyelmét felhívni, mert a burgonya sok betegsége közül tahin ez cüieggyakoribb. Számos burgonyatáblát megvizsgáltam és azt tapasztaltaim, hogy az idei burgonyatermésünk jelentős része gyűrűs betegségben szenved. Az ilyen burgonya étkezési és ipari célokra megfelelő* t azonban vetőmagnak kimondottan rossz. Az ilyen vetőgumó vagy egyáltalán ki sem kél, vagy csak későn kél ki és igen gyenge hajtásokat, ke- , vés és apró gumókat fejleszt. Ha- évről-évre ilyen beteg gumókat vetünk, termésünk tetemesen csökkent : Egyébként a betegség kétféle lehet: baktériumos és gombás. A baktériumos. gyűrűs betegség kártétele főképp száraz időjárás esetén nagy* Valósizínű, jelenleg is ezzel , állunk) szemben, mert az idei nyáron volt egy jelentős száraz periódusunk is. A > gombésgyűrűs betegség oka az örvös- ’ penész, vagy egy Fusarium faj. Az előbbi hűvös, az utóbbi a meleg időt szereti. Az idei szeszélyes nyarun- ;kon volt mindkettőből. ; A gazdák tehát már most vizsgáltjaik meg burgonyáikat, és ha beteg- Jnek találják, ne tartsák meg vetés ♦ céljára. I Minit fentebb említettem, ennek ♦ megállapítása egyszerűen úgy törté♦ mik, hogy a gumót keresztbe felmet♦ szük, és ha a leírt tüneteket feltalái♦ juik rajta, betegnek ítéljük. Ha gaz♦ dóságunk burgonyatermésében elő♦ fordulnak gyűrűs beteg gumók is, tmivel azokat kiválogatni nem tud♦ juik, más, fertőzésmentes állományból ♦ szerezzük be a vetögumót. Az eű♦ vetendő gumók feldarabolását mellőzzük, fertőző burgonya, csállagfürt, ♦ vagy borsótáblára ne vessünk bur♦ gonyát. ♦ SZABÓ LÁSZLÓ X az Agrártudományi Egyetem $ hallgatója X --------0--------( V árosi tanácstagok fogadóórái Szeptember 27-én: Makár Ferenc Kun József utca iskola 17—19 órakor, Garad- nai Ferenc Dgy., XXIV. sz. majláti ált. isk. 18—19 órakor. Nagy Ferenc Tapolca * Aradi u. 12/b. 18 órakor. Szendről Károly X Batthyány sor 1. Tüzátlóanyaggy. 16.30 Tórakor, Benedek József Kolozsvári u. 23. ♦ 17—19 órakor, Takács Lajosné Csermely Ju. Busák telep 16—18 órakor, Kiss Pálné MAV-telep 36/4. 16—18 órakor. Vida Joli. 17 órakor, Ko'-ó^ úti iskola 13 órakor. Nagy Károiy Széchenyi u. 90, lfir-lí órakor* ' ;-----......................................................................................................................................... • d lLIiiuik meg, egg szára !------, \ w wwwwwiaam wwvwwwv uvuvwuvww ni vüvuvuira X A BEVEHETETLEN VÁR • DICSŐ ÖSÖK. Tinódi lantján megénekelt végvári vitézek, időn-' ; kint még feléled ám itt minálunk, miközöttünk is a régi virtus. Akad még' ; manapság is bevehetetlen vár, amely minden ostromot kiáll. Bizony, pe- ' ; dig^ régi hagyományos várvédő fegyverek — a pajzs, a kard, a buzo- - ; gamy — rég a múzeumba kerültek. Dehát azóta nagyot fordult a világ, és' i ezt a „szóbanforgó várat a kései utódok nem a régi fegyverzettel, hanem ' • foggal, körömmel és válságdíjjal védik. L ; Ez az utóbbi mindennél hatásosabbnak bizonyult. Szóval, a kései' i ; utódok nem hoznak szégyent a dicső elődökre. De most már nézzük, mi- ' ; féle hadakozásról van szó, hol van az a bevehetetlen vár és kik a védői? ' ; A vándorkrónikás ceruzát fog (bár ehhez a történethez inkább lúd-!: ; toll kellene, de a környéken sehol egy árva liba). És úgy jegyez mindent, ‘ I ; ahogyan jár szájról-szájra, apáról-fiúra. !: I A vár Mezőkövesden áll. i * Ebből már tudni véli az olvasó, hogy az ellenség valahol a városon • l kívül helyezkedik el, a védők pedig mezőkövesdiek lehetnek. Tévedés.* ► Az ellenség van Mezőkövesden, s a védők nem mezőkövesdiek, hanem ♦ ; budapestiek. Dehát, ha nem mezőkövesdiek, akkor mi a csodát védenek a X t mezőkövesdiektől! Ezenfelül hogyan számítanak a mezőkövesdiek „ellen-X * ségnek” saját otthonukban? Ami ott van, azt nem kell elfoglalni, azX I úgyis az övék és kész! Érthetetlen. X ► Azonnal érthetőbb lesz. X J A vár tulajdonképpen nem más, mint a Növényolajipari Vállalat ♦ t mezőkövesdi telepe. Nos, ezt védik határtalan szívóssággal az illetékes X l budapesti minisztérium illetékes illetékesei. A mezőkövesdiek pedig mostX t már lanyhuló energiával ugyan, de még mindig-kitartóan támadnak. S ittX t iün egy újabb érdekes fordulat. A jelek szerint ugyanis nem a védők, ♦ \ hanem a támadók oldalán van az igazság. Hogy miért? Azért, mert a ♦ [ telep három év óta nem telep. Nem üzemel, és nem is fog. Ennek folytán ♦ i az épületek ugyancsak három év óta kihasználatlanok. Ugyanakkor az* i épületre a mezőkövesdieknek szükségük van. Rengeteg a lakásigénylő. S * | a telephelyet némi kis átalakítással négy család számára otthonnak le-^ i hetne berendezni. A matyó háziipari szövetkezetnek 1200 tagja van. És J • a tagok egyrésze egészségtelen, túlzsúfolt helyiségben dolgozik. Szóval, J i kell az épület, mert... stb., stb. i ► NEM CSODA HÁT, hogy ez a lakás szálka a város vezetői szemé- | t ben. Hát ne üsse meg az embert a guta?! A harc pedig egyre tart. Még- \ [ pedig olyan kitartóan, hogy akármelyik végvár becsületére vallott volna, j t Mi tagadás, a védők egyszer már tettek olyan ajánlatot, hogy a várat, j t vagyis az épületet 300.000 forintért átadják az ostromlóknak. Állítólag | » ennyibe kerül az ott lévő gépek elszállítása. Nos, ezt fizessék meg a me- 1 t zőkövesdiek. Üzletnek nem rossz! Csakhogy a mezőkövesdiek a váltság- | t díjat soknak tartják... 4 | A krónikás megmutatta ezt az írást néhány ostromlónak. j * — Itt. a vége? — kérdezték. 1 t ~ IU- . j | — No, akkor álljunk meg egy szóra! Ha itt a vége, akkor ez nincs ! | befejezve — mondták. ] ♦ . — Jó, jó, de hogyan? « | ÍGY: MONDJA MEG MÁR az illetékes minisztérium, meddig lesz J * még bevehetetlen vár a Növényolajipari Vállalat mezőkövesdieket joggal « • megillető telepe?! ________ _________________ «= f = t = <
