Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

Kedd, 1957. szeptember 24* ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Aki vért ad, életet ment W X FÜZES LÁSZLÓ: CSATLAKOZZUNK A VERTADÓ MOZGALOMHOZ! Zsivány ok BALESET ÉS SÜRGŐS VÉRÁT­ÖMLESZTÉST IGÉNYLŐ betegsé­gek ellen senki sincs biztosítva. »■Mindenkit érhet baleset!« — Amíg «egészséges az ember, nem is gondol arra, hogy ezt a drága kincset el is veszítheti, s hogy visszaszerezze, or­vosi kezelésre és gyógyszerre szorul. Az orvos akkor tud kellő sikerrel szembeszállni a pusztító betegségek­kel, -ha bőven áll rendelkezésére gyógyszer, ha elegendő mennyiségű tartósított embervéir segíti életmentő munkáját. Az emberi gondatlanság, nemtörő- jRömség utcán, munkahelyen napon­ként szedi áldozatait. Az áldozat megmentésé ért összefog a becsületes emberi társadalom — az orvos szak­tudását, betegéért • aggódó lelkiisme­retét adja, én, te és becsületes em­bertársaink, az önkéntes véradók megszámlálhatatlan sokasága önön vérével siet a -bajhajlított segítségére, hogy megmentse őt családjának, gyermekeinek — az életnek. A sors- közösség mély átérzése gyűjti tábo­runkba, az öíiikéntes véradók nagy családjába az egészséges idősek és fiatalok lelki ismeretesebb részéi. Különösein nagy fontossága van az önkéntes véradásnak napjainkban. A paralízis viharfelhője lebegett és lebeg gyermekeink fölött. Államunk anyagi áldozatot nem kímélve sietett a bajbajutottak segítségére, de a vé­dekezés csak akkor válhat teljessé, ha az egész felnőtt társadalom össze­fog e rosszindulatú betegség ellen. Az ember vér alapján nyert gamma globulin több vírusos megbetegedés ellen bizonyult hatásosnak, így első­sorban a megelőzés célját szolgálja a kanyarónál, a vörheaiynél és nem Utolsósorban a gyermekbénulásnál. Felhívjuk tehát mindazokat, akik szívügyüknek tekintik önmaguk és gyermekeik egészségét, álljanak be ©z önkéntes véradók táborába, segít­sék az orvosok életmentő munkáját, — adjanak vért! Az alábbiakban fog,táljuk össze az önkéntes véradással kapcsolatos tudnivalókat: Hogy milyen nagy fontosságú a jár- ványveszély elleni küzdelem, azt ép­pen napjainkban érthetjük meg a legvilágosabban, amikor a súlyos jár­ványhelyzet a legkeményebb véde­kezést kívánja, meg az egészségügyi Bzervek- részéről. A gamma globulin termelésének — amely jelenleg gyógyszeriparunk országos jelentő- pégű, elsőrendű feladata — egyedüli alapanyaga az emberi vér, melyet a társadalmi kötelességüket megértő dolgozók önkéntesen ajánlanak fel. MINISZTERI RENDELET SZA­BÁLYOZZA a véradással kapcsola­tos kérdéseket, a kivizsgálást is, amelynek alapján a véradásra való • alkalmasságot megállapítják. Ez kö­telező az orvosokra és ennek alapján felelősek a véradó elbírálásáért. Főcél: a véradó és beteg védelme. A véradástól nem károsodhat a vér­adó, tehát ki kell zárnunk minden olyan állapotot, betegséget, aminek ártana a véradás. Jelszavunk: »Csak teljesen egész­séges ember adhat vért beleg ember­társainak!« Az ellenőrző Vizsgálatok azt célozzák, • hogy az időközben fel­lépett betegségeket felderítsük, hogy megállapítsuk, hogyan oótolja a vér- vesztést a véradó szervezete és ettől tesszük függővé a további véradások mennyiségét. A vizsgálat betegség­mellőző intézkedés is. Felderít sok­szor a véradó előtt is ismeretlen be­tegségeket (rák, tbc., fertőző sárga­ság, cukorbaj, vérbaj, magas vérnyo­más betegség). Felvesszük a kapcsola­tot az egészségügyi szervekkel a be­teg kiemelése, kezelése érdekében. Tehát a véradók kivizsgálása és el­lenőrző vizsgálata rendkívül fontos munka az egész közegészségügy érde­kében. A vizsgálatok bel-, bőr-, nőgyógyá­szat, röntgen és laboratóriumi vizs­gálatokból, hőmérőzés, testsúlymérés­ből állanak. Véradó csak 18 évet be­töltött. teljes kifejlettségű egyén le­het. Az alkalmasság elbírálásánál vannak szempontok, amelyek a vér­adást kizárják. Például: nem lehet 6 héten belül újból \ért adni, egy évben csak hat ízben vehető vér le ugyanattól a véradótól, utána 3 hónap szünetet kell tartani. Terhesség, szoptatás, továbbá menstruáció idő­szaka alatt és utána 5 napig nem lehet vért adni. A VÉRLEBOCSÁJTÁS ÉRZÉSTE­LENÍTÉSSEL, fekvő állapotban, tű- szúrással történik. A lebocsájtott vér mennyisége 250—450 köbcentiméterig terjedhet, a véradó alkatának, egész­ségi állapotának megfelelően. Kiter­jedt vizsgálatok igazolják, Jiogy ilyen mennyiségű vérlebocsájtás nem ár­talmas a szervezetre, sőt sokszor használ, mert a közérzet, a munka- képesség javul a véradás után. A vérvétel a normális vérnyomást egy­általán nem befolyásolja, vagy csak egészen jelentéktelen mértékben és egészen rövid ideig. A vérsejtszám és vérfesték értéke egészséges ember­nél legkésőbb 4—5 héten belül ki­egyenlítődik. Az elvesztett folyadé­kot és kalóriaértéket a vérvétel után nyújtott uzsonna pótolja (májkrém, vagy szalonna, felvágott, vagy vaj és sajt, vagy tepertő és egy korsó sör). Mivel a vérlebocsájtás után vérkép­zéshez fehérjékre, kalóriákban, vita­minokban gazdag ételek fogyasztá­sára van szükség, a szervezet ezek bevitelének biztosítását fokozott ét- vágyikeltéssel éri el. Ma r* 'r szinte közismert, hogy a véradás utáni órák­ban és első napokban az embernek farkasét vágya lesz. Éppen ezért, hogy a véradás utáni fokozott táplál­kozási igényeket biztosítsuk, fizetünk a lebocsájtott vér arányában decilite­A fák között, az erdőszélen, hol sűrűbb már a félhomály, aranyló, édes mézgerezdre két kis csibész már lesben áll. Pőre kis lábuk csorba körme türelmetlenül földbe ás, villogó szemük csupa élet, hangjuk izgatott suttogás. Míg túloldalt a tőke kontyán a nap utolsó csókja ül, lesik a vén csősz mozdulását, mit választ vajon nyughelyül. Egy pillanat, s a fürge ujjak már szemezik a fürtöket, kósza csend ül a dombok hátán, szél cirógatja fejüket. A cukros lé mint csöppnyi forrás kibuggyan szájuk szögletén, mint bukszába a fényes tallér, a hegy mögé bújt már a fény. S hogy múlt az idő, — hasuk telve — két kis barátunk menni kész, de útjuk állja most a vén csősz, — rajtakapva a két csibész. — Csendes a szava harag híján, — nem kéri számon senki se, —* és mégis éget barna hangja, pedig jósággal telt szive. Lapoz az emlék ősz fejében, vagy hetvén évre vissza jár, mikor pofonnal mérte súlyát az ispán — mennyit ér a kár. Mikor útjukra küldi őket, utánuk néz, és mosolyog. — Jó vón mégegyszer szőlőt lopni, s futni, ha a csősz rajtafog! — Az éltizeoi cím elnyeréséért (Tudósítónktól.) A miskolci MÁV Igazgatóság Pft. szakszolgálatának valamennyi főnök­sége résztvesz az élüzem címért folyó versenyben. A főnökségek közül ki­magasló eredményt ért el eddigi mun­Műtrágyázással kiváló termelési eredményt értek el Zádoríalván Kis község Zádorfalva, a putnoki járás északi területén- fekszik. Álta­lános vélemény az volt, hogy ennek a falunak hegyes-völgyes határában jó időjárás esetén is katasztrális hol- dankint csak 8 mázsa búzát lehet termelni. Ezt az általános véleményt döntötte meg a Szabadság Tsz. Több mit 60 kát. holdon 11 mázsás átlag­termést ért el az őszi-búzából. Ez az eredmény nem véletlenül született. A legjobb élőveíeményű növények után vetettek. A szántással, illetve a vetéssel egy időben katasztrális hol­damként 1 mázsa szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót szórtak ki. Lóhere után katasztrális holdanként 150 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót szórtak. A talaj művelést DT lánctal­pas traktorokkal, jő minőségben vé­gezték. A szántás után fogast és tár­csát, vetés után gyűrűshemgert járat­tak. A vetőmagot próbacs í ráztattak, kitisztították és csávázták. Tavasszal négyszeres gyomirtást hajtottak vég­re, tavaszi fej trágyát kaptak a veté­sek. Az idén a termelőszövetkezet veze­tősége még jobb magágyba akarja tenni a magokat, 25 hold nyári trá­gyázásai ugaron, 12 hold lóhereföldön vetnek őszi kenyérgabonát. Nem fe­ledkeznek meg a jó vetőmagról, a helyes bal aj munkáról, és a műtrágya használatáról sem, hogy ezzel a jövö évben még nagyobb darab kenyeret tudjaríak adná a tagoknak. SZABÓ LÁSZLÓ Ma mint vőlegény, 19 évvel ezelőtt mint menyasszony állt oltár elé A 43 éves Robert Állen rádiótávirász a napokban megnősült. Pon­tosan 19 évvel ezelőtt már kötött egy házasságot, de akkor Joyce Allen- nek hívták és ő volt a menyasszony. Joyce Allén 1938-ban egy stoctoni szénkereskedőhöz ment felesé­gül. A házasságot később felbontották. 1944-fyen orvosi bizonyítékok alap­ján megállapították, hogy nemében változás állt be és ezt átvezették ira­taira. Joyce-ből Robert lett. Most pedig Robert Allén a pap elé állt és feleségül vette a mar- timoorei Miss Doreent. A boldog pár nászutját Londonban tölti. kájában az ó-mAskolci Pft. főnökség, amely július és augusztus hónapbán teljesítette az előírt élüzem feltétele­ket. Jó munkája megmutatkozott az őszi forgalom sikeres lebonyolítása, érdekében végzett előkészületeiben. A felügyelete alá tartozó összes vonalakon — ahol a pálya megron­gálódás következtében szükségessé váltak lassú-jelek és vágányzárak — most már minden korlátozás meg­szűnt. A forgalom és vontatási szak- szolgálat ezeken a vonalakon zavar­talanul végezheti munkáját. A szolgálati vezető — Szajlai elv­társ — a társszolgálati főnökökkel rendszeres megbeszéléseket tartott és a forgalmi vontatási főnökök minden kérését haladéktalanul teljesítették. Egyik legnagyobb munkájukat, a mezőkövesdi Zsóri fürdő építését — amely' hivatott a miskolci igazgató-’ ság területe dolgozóinak gyógy üdil­lését saját fürdőjükben biztosítani — a fennálló nehézségek ellenére úgy végezték, hogy az már a közeli .na­pokban tető alá kerül. Az eddig el­végzett munka költsége több mint 1.200.000 forint. A második félévben 34.000 forintos megtakarítást értek el, a munka helyes megszervezésé­vel. Az eredmények eléréséhez a főnök­ség nagy segítséget kapott a párttól és a szakszervezettől. Minden egyes feladatot közösen megtárgyalnak ca a műszaki vezetők is mindenben se­gítenek, támogatlak egymást. A leg­eredményesebben dolgozott Szatmári József főmérnök, aki tervét 100 szá­zalékra teljesítette. VÁGÁSI IMRK MÁV Igazgatóság VI. * — CSAPJÁL EGY KIS VENYIGÉT, te lány! Nem akar gülni a kalács. Látod, apád nagyon belebújt az újságba. Juli mindig’ szerette a fiús munkákat. Szoknyája csak iúgy csapja a szelet, ahogy ugrik kifelé. Apja tanította meg a fa természetének ismeretére. Két ékkel szétreccsenti a legkomiszabb akáctuskót is. De azért a venyigével sem rossz bánni. Csak úgy táncolnak a vékony szálak a tuskó körül. Az iskolai háború csillapodóban, van. Fitying nem szól »émmit, a leckét sem kérdi tőle, de a tekintetében nincsen gyűlölet. Apa komor és szomorú, anya nappal nagyokat ne­vet, este iszik és sír, de ezt már megszokhatta. Frissen, majdhogy nem vidáman ugrik be a félszer álá a kislány. A tőkéhez perdült, de ekkor hirtelen visszahőköl. A kerek fába csapva ott egy balta. De nem ám a jó öreg fejsze, amelynek nyele alulról erősen megkopott, amelynek alsó sarka kicsorbult egy ócska gerendában maradt rozsdásszegen. Vado­natúj balta ez, frissen faragott, akácnyél­lel. Julin reszketés szalad végig, amikor hozzá ér. Hol a régi? Egy kép villan fel benne. Apa viszi a.baltát, meg a kötelet a kocsira, indulnak a vásárba. Újra rázuhan a súlyos szo­morúság. Leül a tőkére és legszívesebben sírna egy nagyot. Ám anyja várja a venyigét, összeszedi az erejét, megemeli az idegen, hidegfényű baltát és már csapkod is. Csapkod, csapkod, de az esze máshol jár. Régi balta, Cj balta — régi balta, új balta. A gondolatok riasztó kavar­gását egy nagy ütés egyszerre megszakítja. Juli a kezére néz. A nagyujja vastaghúsáról vaskos bőrcafat lóg le és tenyerét elborítja a vér. Egy pillanatra meginog a látványtól, aztán kezét előre tartva, megindul a konyha felé. Jobbjában még mindig ott szorongatja a fejszét. Ahogy megy, piros foltok maradnak nyomában a földön. Megáll a konyha előtt és bekiált. — Anya! — No, hozod-e már azt a venyigét? — Elvágtam a kezemet. Erre a szóra azonnal kiugrik az asszony. Ránéz a baltát szorongató, véreskezű kislányra és hanyatvágódik. Megszé­dült a vér látásától. Juli kezét az apja csavargatja törülközőbe és orvos hí­ján viszi Borbála tanítókisasszonyhoz, akinek egész patika­szekrénye van a falusi balesetek, a hirtelen jött rosszullétek orvoslására. VII. A TANÍTÓNŐ AZ UDVARON ÜLDÖGÉL egy agyon- fedozott, megfakult nyugágyban. Feje alá _ selyembársony díszpárnát gyűrt, amelynek megritkult oldalából szürke vat­tadarabok kandikálnak ki. Juli törülközőjét már átütötte a vér és egyre több fehér kenderszál itatódik át az plénkpiros* meleg festékkel. es Há| masának mi baja?. csodálkozik a gyerekre Becs Borbála, majd csendes iróniával hozzáteszi: — Ügye most jó lesz a Fitying segítsége? Benn a szobában lefejtvén a gyerek kezéről a törülkö­zőt, először is ráparancsol. — Mozgassa csak a nagyújját! A gyermek megpróbálja és sikerül. — Rendben van, nincs olyan nagy baj, mint hittem. — Maga el is mehet — szól rá a kisasszony a riadtan to- porgó emberre. — Legjobb lesz, ha a gyerek kötés után pi­hen egy kicsit nálam, majd később hazavezetem. Miközben beszél, jódot mázol az élő sebre, s figyeli a kislány arcát. Juli szeme könnyel szalad tele, a szája széle megrándul, de még csak fel sem szisszen. Furcsa gyermek — csóválja fejét a vénkisasszony. Nagy erő, nagy makacsság szorult bele. Kedve lett volna kipróbálni, hogy mit bír el. Nem tudja megállni, hogy meg ne kérdezze. — Akkor mi. lett volna, ha lecsapja az ujját? Juli előtt értelmetlennek tűnik ez a kérdés. Csak a vál­lát vonogatja. Gyönyörködik a fehér pólyában, amely egyre inkább elborítja a kezefejét. — Dűljön le egy kicsit a díványra — biztatja a műked­velő doktor —, nem nagy ugyan a vérveszteség, de azért egy kis pihenés jól esik. — Rá is szól mindjárt a térítőn hempergő macskára. — Málika kérem, adja át a helyét ennek a kislánynak! A MACSKA AZ ELSŐ SZÓRA LEUGRIK, Julinak azon­ban serümi kedve, hogy a helyére kucorogjon. Haza akar menni. Nem is tudja, miért, hiszen, ha otthon van, nagyon rosszul érzi magát, fél az apjától, fél az anyjától, mégis, ál­landóan a közelükben kell lennie. — Köszönöm az ápolást, nem érzem magam rosszul, hazamegyek. A tanítónő nem is ellenkezik. — Rendben van, elkísérem. Juli egyszerre nagyon riadt lesz. Kezefejével félrecsap egy haj tincset a homlokáról. — Nem, ne tessék hozzánk jönni. Anyám még jobban megijedne. Illedelmesen köszön és választ sem várva, kisiet az aj­tón. Bekötött kezét a pruszlikja alá dugja, hogy a fehérlő géz miatt ne kérdezgessék az emberek. A tanítónő kimegy a tornác végére és elgondolkodva utánanéz. A Fitying-dologról, a pofonokról csak egy célzás esett. A gyerek nem válaszolt rá. Talán neki volt igaza. Gusztustalan lett volna ezt az ügyet éppen most piszkálgatni. Bece Borbálát jó pedagógusnak tartják, bár vénkisasz- szony és pártonkívüli, nem egy ankétra meghívják, állan­dóan feljegyzéseket írkálgatnak a módszereiről. Most még­is nagyon bizonytalan a saját tudását illetően. — Kifog rajtam ez a gyerek — dünnyögi félhangosan. Amikor visszatér a konyhába, idegesen zavarja le a macs­kákat az asztalról. — Maguk túl szemtelenek kedveseim. Igen, túl szemte­lenek kezdenek lenni. Egyszer nagyon megjárják velem. VIII. IDŐS EMBER HULLÁJÁT DOBTA PARTRA Csongr rádnál a Tisza. Fején baltacsapások, nyakán pedig kötél nyomai ismerhetők fel. A rendőrség a bűnügyben a nyomo­zást megkezdte. Juli nagy unalmában fanyalodott rá az újság böngészé­sére, mivel szülei elmaradtak kint a határban. Most kerek­re tárult szemekkel rámered az újságra, majd hirtelen felzokog. Apóka az, egész biztos! Két hete úszkál már a vízben. A hínárok között kóborgott, összekoccant a kíváncsi halakkal. Szörnyű, szörnyű! Zokog a kislány, mert egyedül van. Aztán egészséges kezével előkeresi iskola­táskájából a tolltartót. Kiveszi a piros ceruzát. Be akarja keretezni a kis hírt, de aztán erőt vesz magán. Minek ré­míteni őket? Felemeli a lapot, gondosan összehajtja. Ki­nyitja a tűzhely ajtaját és végignézi, hogy falják fel a láng­nyelvek a nap híreit, tudósításait, köztük azt a néhány szenvtelen sorocskát is, amelyek egy Tiszába dobott öreg­emberről szólnak. Még mindig nyugtalan. Toporog, körülkémlel, keresi, mi bánthatja. Aztán megáll a rámás falitükör alatt. Ott van az öreg festett komód. Kihúzza a legfelső fiókot és kiveszi belőle a köves csattokat. Apótól kérte, de anya hozta. „Inkább megdöglik a vén zsugori, mint hogy egy fillért az unokájára költsön” — így mondta akkor anya az öreg szemébe. Gondol egyet és kétujja között sorra összeroppantja a csattokat, s beledobálja a tűzbe. Megint a lángokat nézi. Gyönyörűen táncolnak. Megesznek mindent, ami piszkos, mégis fényesek, makulátlanok. Legjobb lenne kicsalni őket odújukból, s odaadni nekik az apóka szalmadikóját, az asz­talt, a széket, az egész házat, mindent. A vad gondolat ott kavarog benne. Felforgat minden józan fontolgatást. Már nyúl a kis lapátért, amikor háta mögött megszólal az apja. — Hagyjad lányom, majd én megrakom a tüzet. Ne erőltesd a fájó kezedet. KEDVESEN FÉLRETOLJA A KISLÁNYT és kukorica- csutkát töm a parázs tetejére. Anya is hazajött, főzni akar. Még egy pillanat és a tűzhelyajtón a porcellángomb a helyé­re kerül. Vége az igézetnek. Az ember az asztal mellé ül. — Hói ᣠújság? — — Nem volt ma postás — hazudja Juli pirulás nélkül. (Folytatjuk^ SOLYMÁR JÓZSEF1 FITYING ELBESZ ÉL É S rémként 25 forintot. Vidékről behi- vottaknak 30 km-es körzetben úti­költségüket is megtérítjük. Aki vért ad, eletet ment! Minden egészséges, hazaszeretö, becsületes dolgozó érezze kötelességének, hogy véradásával résztvegyen hazánk egészségügyének további fejlesztésé­ben. Nem elég az, hogy magunk lás­suk ennek jelentőségét, hanem győzzük meg erről családtagjainkat és munkatársainkat is. JELENTKEZNI LEHET AZ SZTK RENDELŐINTÉZET alagsorában a Megyei Vérkonzerváfó Állomáson: hétfőn, kedden, szerdán, pénteken reggel 8 órától déli 1 óráig és csütör­tökön déli 1 órától délután 5 óráig, ahol a vérvétel azonnal megtörténik, vagy tömegesebb jelentkezés esetén a zsúfoltság elkerülése végett, a. je­lentkezőt megbeszélés szerint elő­jegyzésbe vesszük. Kérjük, hogy a vérvételt megelőzően 4 órával ne fogyasszon zsíros ételit és Szeszesitalt. Az utazással felmerült költségeket csaik abban az esetbein tudjuk kifizet­ni, ha vasúti, vagy autóbuszjegyét felmutatja. Jelentkezzünk minél többen véri- adásra, hogy ezzel is erősítsük ha­zánkat és lehetővé tegyük minél több megbetegedett dolgozótársunk biztos gyógyulásét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom