Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-20 / 220. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Uj szálloda épüli' a bulgáriai Várnában maunmsK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII• évjolyam 220. szám Ara 50 fillér 1957 szeptember 20, péntek A technikai haladásért \QPJ£/r^ •MUZZírK) IPARI HÍRADÓ A tizenegy hónappal ezelőtt le­zajlott ellenforradalom nehéz gaz­dasági helyzetbe taszította az or­szágot. G} árak, bányák leálltak, a munka alkotó ritmusa megállt. Nem egy ember jósolta: a kátyúból nincs kiút, a magyar nép elveszett! A forradalmi munkás-paraszt kormánynak, a kommunisták újjá­alakult pártjának, az MSZMP-neK más volt a véleménye. Felhívássá! fordult a magyar néphez, rámutat­va: a gazdasági csődből az egye­düli kivezető út az lesz, ha a szor­gos munkáskezek újra megragadják a munkát, az esztergagépek hasítják a forgácsot, a fonók pörgetik az or­sókat. A párt és a kormány felhívására dolgozó népünk tettekkel válaszolt. Az élet ritmusa visszatért üze­meinkbe, s a dolgozók harcba in­dultak, hogy az ellenforradalom okozta 22 milliárd forint kárt mielőbb kiheverje országunk. S most, tizenegy hónap elteltével büszkén állapíthatjuk meg, hogy dolgozóinknak a termelés frontján vívott csatája eredményre vezetett, örömmel állapíthatjuk meg, hogy iparunk termelése elérte az 1956 október 23. előtti termelési szintet, sőt több iparágunk már túl is szár­nyalta azt! Elért eredményeink azonban nem tehetnek elbizakodottá, mert szo­cializmust építünk s a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvény­re juttatását csak a termelés szaka­datlan növelésével tudjuk biztosíta­ni. A termelékenység emeléséről nagy tanítónk, Lenin, a következő­ket mondotta: „A munka termelé­kenysége ... ez végeredményben a legfontosabb, a legjobb az új társa­dalom győzelme szempontjából”. Miért mondotta ezt Lenin? Nyil­vánvalóan arra a nagy történelmi igazságra gondolt, hogy a kapitaliz­mus azért döntötte meg a feudaliz­must, mert magasabbra emelte a munka termelékenységét, több ter­méket adott. A szocialista társa­dalmi és gazdasági rendszer is le­győzi a kapitalista gazdasági rendszert, mert a munka ter­melékenységét magasabb fokra emeli, több terméket ad, növekszik az egy főre jutó termelés, gazda­gabbá, erősebbé teszi a társadal­mat. A termelés növelésének módsze­re sokrétű. Legdöntőbb tényezője azonban az új technika bevezetése. Az új, feltörő, az izmosodó erő eiőbb-utóbb győz a régi felett. Per­sze, ez nem megy magától. A régi ellenáll, nem adja meg magát egy­könnyen. A réginek és az újnak meg kell ütköznie, kemény, elszánt csatát kell egymással vívnia. S ha az újat nem hagyjuk magára, ha segítjük harcában, akkor könnyeb­ben győzedelmeskedik. Az új tech­nikával is ez a helyzet. Balsikerek, hibák előfordulhatnak, de kedvün­ket ez nem szegheti, semmi sem kényszeríthet arra, hogy lemondjunk az új technikáról. Az új biztosan győzelmet arat. Erre sok példát le­hetne megemlíteni. De csak egyet említsünk. A Szovjetunióban léi­déül a szocialista munkaverseny első hajtásai a „kommunista szom­batok”,-amelyeket a munkások sa­ját kezdeményezésükből szervez­tek, amely ma már milliók ügyévé vált'. A „kommunista szombatok’1 győzelme olyan fordulatnak volt a kezdete, mely mélyreható, alapo­sabb, döntőbb jelentőségű, mint a burzsoázia megdöntése, mert ez a dolgozók renyhesége, fegyelmezet­lensége, kispolgári önzése feletti győzelmet jelent: a győzelmet azokon a szokásokon, amelyeket az átkozott kapitalizmus hagyott örök­ségül munkásnak és parasztnak. A feltörő új nálunk is győzött. 8—10 évvel ezelőtt a magyar mun­kások zöme húzódozott a gépektől. Sok ember ellenséget látott ben­nük. Ma bányáinkban, gyárainkban a dolgozók el sem tudnák képzelni munkájukat korszerű gépek nélkül. Nálunk most az új és a régi tech­nika vívja nagy csatáját. Arról van szó, azt. akarjuk, hogy az új tech­nika alkalmazása révén minimális munkaerő, nyersanyag. tüzelő­anyag, villamosenergia, stb. ráfor­dítással biztosítsuk a népgazdaság és a kultúra, fejlesztéséhez szüksé­ges kiváló minőségű termékek maximális termelését. Uj technika alkalmazása és fejlesztése nélkül szükségleteink maximális kielégí­tése csak álom maradna. Az ellenforradalom ugyan meg­akasztotta országunkban a technika felfelé ívelő útját, de most már bányáinkban, üzemeinkben egyre nagyobb gondot fordítanak az . új technika széleskörű alkalmazására. A Lenin Kohászati Művekben a na­pokban próbálták ki a szocialista államok tapasztalatai alapján a fo­lyamatos acélöntést. A Lenin Ko­hászati Művek martin- és elektró- acélművek fiatal mérnökei, a gyár idősebb szakemberei jó munkát végeztek a folyamatos acélöntés magyarországi meghonosításában. Az Ózdi Kohászati Üzemekben is komoly harc folyik az új technika mind szélesebbkor# alkalmazásá­ért. Eredményes kísérletek folynak például a nehezen mágnesezhető acélok “gyártásában is. Nagyon he­lyes az a kezdeményezés, amit a Lenin Kohászati Művek dolgozói tettek. Elhatározták, hogy felülvizs­gálják az elfekvő újításokat, s dön­tenek azok ügyében. Az elmúlt na­pokban mintegy 94 régi újítást „de­rítettek” fel s döntenek azok sorsá­ról. Sajnos, nem minden üzemben fordítanak ilyen nagy gondot a., új technika széleskörű alkalmazására. Vannak még olyan bányák, üze­mek, ahol bizony háttérbe szorít­ják az új technika alkalmazását. Bármennyire korszerű is a tech­nika, a gép haszna, elsősorban, kellő tapasztalattal, szakképzettség­gel rendelkező, a termelőeszközök felhasználására jól begyakorolt emberektől függ. Ez azt jelenti: 'meg kell tanulni velük bánni, hogy meglévő gépi berendezéseinket job­ban kihasználjuk, tovább fejlesszük az új technikát. Ezért fordít olyan nagy gondot pártunk és kormá­nyunk a nehézipar fejlesztésekor, a technika tökéletesítésekor, a dolgo­zók kulturális és műszaki színvo­nalának- állandó emelésére, a nagy­munkatermelékenységet biztosító új technika elsajátítására. A technika tökéletesítése és ál­landó fejlesztésének a pártszerve­zetek legfontosabb feladatai közé kell tartoznia. Ki álljon ki az újért, a haladóért, a technika fej­lesztéséért, ha nem a kommunis­ták? A mi pártunkat az jellemzi, hogy csirájában felismeri az újat, a korszerűbbet, harcot viv az elavult ellen, amely fékezi előrehaladá­sunkat. Amikor az újról, a korszerű tech­nikáról van szó, nem szabad meg­feledkezni a fiatalokról, a KISZ- ről sem. Segítsék, lelkesítsék, bíz­zák meg a fiatalokat, hogy elsőnek vegyék kezükbe az újat, hogy bát­ran alkossanak, sajátítsák el a leg­újabb módszereket. Helyes lenne, ha a pártszerveze­tek ráirányítanák a szakszerveze­tek, a KISZ, a műszakiak figyel­mét a termelést gátló akadályokra, vagy az olyan műszaki feladatokra, amelyeknek megoldásával a dolgo­zók jelentősen növelhetnék a gyár termelését. Sok gyárban például — ez követésre méltó — pályázatokat is írnak *ki egy-egy megoldatlan termelési, technikai feladatra. A pártszervezetek elsők legyenek minden kezdeményezés felkarolá­sában, de a kivitelezések, s az új technikai módszerek elterjesztésé­nek segítésében is. Ahhoz, hogy országunkban az új technikát sikerre vigyük, pártunk és kormányunk hathatós intézke­dései mellett nagy segítséget kell nyújtani maguknak a dolgozóknak is. Elsősorban azzal, hogy nem hú­zódoznak az újtól, még akkor sem. ha az kezdetben nem olyan tökéle­tes formában jelentkezik, mint ahogyan szeretnénk. Át kell érez- niök dolgozóinknak annak a tény­nek igazságát, hogy az új munka­fogások, az új technika széleskörű elterjesztése nélkül nincs fejlődés. Át kell érezniök azt, hogy az el­lenforradalom okozta mély sebeket csak úgy tudjuk mielőbb begyógyí­tani, ha állandóan tökéletesítjük a technikát. Folyik a^,küzdelem a 13;> havi keresetért az Ózdi Kohászati Üzemekben (Tudósítónktól.) Nagy célt tűztek ki maguk elé az ózdi kohászok az 1957. esztendőre. A gazdaságos termelés megteremtésével kívánják hozzásegíteni népünket az el leni orr adatom okozta sebek . mi­előbbi begyógyít ásóihoz. A cél meg­valósítása érdekében a gyár igazga­tósága a minisztériummal egyetértve lehetővé tette, hogyha a gyár dolgo­zói teljesítik az önköltségcsökkentés­ben tett vállalásaikat, jutalmul egy­havi. keresetnek megfelelő összege" kapnak. Minden jel arra mutat, hogy meg lesz az ózdi kohászok 13. havi k«re­A selejt „kizáró ok66 a kiváló dolgozó cím elnyerésénél a Lenin Kohászati Művek több üzemében folyó versenyben, a munkaselejtnek pedig 0.4 százalékon alul kell lennie. Az abroncskovács brigádnál a hely­telen bélyegzés és az elégett anyag szintén kizáró ok. A művezetők a ki­adott technológiák ellenőrzésének el­mulasztásáért veszthetik el a »kiváló dolgozó« cím megszerzésének lehető­ségét. A kohógáztisztító gyárrészleg- ben a kátrányfeldolgozóknak — kar­bantartó hibából történt üzemzavar elegendő a kiváló szint elvesztésé­hez. Hasonló hanyagság és selejtel- lenes feltételek készülnek a többi üzemrészekben is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói lonnánkint 38 forinttal termelik olcsóbban a szenet, mint áprilisban | A Borsodi Szénbányászati Tröszt = dolgozói áprilisban még túl drágán. I lonnánkint 250 forintért, termelték a | szenet. Azóta az olcsóbb termelései t i nemes verseny bontakozott ki a. bá­lja nyaüzemek között. Június végén a = dolgozók már arra tettek vállalást, | hogy éves tervülc&t december- 24-ig Ü befejezik és a szén tonnánkénti ön- | költségét — áprilishoz viszonyítva — | az év végéig 20 százalékkal csökken- §j tik. | Az adott szó mielőbbi valóraválta- 1 sóért a műszaki vezetők felülvizsgál- 1 Iák a bányaüzemek munkáját. Meg- | állapították: az önköltség csökkenté­si séí gátolta a laza munkafegyelem és = a kellően nem ellenőrzött munka- i átvétel. Több bányaüzemben a áol ■ I gozóknak kifizettek olyan teljesít­és ményt, amit nem végeztek el, máshol | viszont egy-egy munkát kétszer is el- | számoltak. Ezért a fegyelem mellett | a munkaátvételt is megszigorították. § Az üzemekben jelenleg komplex-bri- | gádok ellenőrzik az elvégzett munkát. | a termelés alakulását. s A megtett intézkedések szép ered | ményt hoztak. A szuhavölgyi bánya- | üzemben például — ahol a bányá- j§ szók különváló gat jak a palát a szén- | bői és a vezetők csak ténylegesen el- p végzett munkát vesznek át —augusz- | tusban 22 forinttal termelték olcsób- jf ben a szén tonnáját, mint amennyit az önköltségi tervük előírt. A munka­átvétel megszigorításával megjavult a munkafegyelem az edelényi bánya­üzemben is. Ennek eredménye, hogy az elmúlt hónapra előirányzott ön­költségi tervüknél 14 forinttal olcsób­ban küldték felszínre a szén tonnáját. A dolgozók jó munkája nyomán a Borsodi Szénbányászati Tröszt üze­meiben — áprilishoz viszonyítva — a szén tonnánkinti önköltsége 33 fo­rinttal csökkent. sete. 1957 júliusában a gyár dolgozói a műszaki intézkedési tervek végre­hajtásával 4 millió 200.000 forintot takarítottak meg a népgazdaságnak* Augusztus hónapban hasonló szép eredményekkel büszkélkedhettek a munkások és a műszaki dolgozók. A nagyolvasztómű dolgozói a nyersvas mangántartalmának csök­kentésével több mint 200.000 forint megtakarítást értek el. A durvahengermű dolgozói mutat­ják a legszebb példát a selejt, a hul­ladék és a forgács csökkentésévé!. Takarékosságuk nyomán az elmúlt hónapban 1 millió 800.000 forinttal gazdagodott az ország. Sajnos, a martinászok nem követ­ték a durvahengerészek példáját, mivel nem teljesítették az általuk vállalt önköltségcsökkentési előirány­zatot. Még mindig erős mértékben érezteti káros hatását a pódium- selejt, de hasonlóan rossz a helyzet az öntőcsarinokban is. Az acélmű ön- költségcsökkentési tervét gátolja* hogy a hengerművekből igen sok se­lejtes árut küldenek vissza martini hiba miatt. A fínomihengerműtől sokkal többet várnak a gyár dolgozói. Ha kevesebb lenne a reve, a selejt és a hulladék, több lenne a megtakarítás. Az újítá­sok vonalán sem mutatkoznak kiváló1 eredmények, mert. júliusban csak 8300 forint volt az újításokkal meg­takarított összeg. A rezsi anyagfelhasználás az utóbbi időben nagymértékben csökkent a gyárban. Az előirányzott megtakari- fási tervet 450.000 forinttal sikerült túlteljesíteni. A munka verseny- ki- szélesítésével tovább folytatják a küzdelmet a gyár dolgozói a 13. havi fizetésért. •.* BÉRI PÁÜ Két szomszéd gyár együtt oldja meg a durvaiiengerde blokksotánax felújítását Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művekben na­gyon esedékes már a durvahengerde blokksorának felújítása, a henger- állványok kicserélése. Ezen a soron ugyanis a hengerállványok már hat­van" éve szolgálnak, s ezidő alatt a termelés többszörösére emelkedett. A hengerállványok elkészítésére a kohászati üzem a szomszédos gép­gyárat: a DiMÁVAG-ot kérte fel, ahová egyébként a legtöbb hengerelt acél kerül. A két szomszéd gyár ba­ráti együttműködése a termelés rend­je szerint meglehetősen egyoldalú. így a DiMÁVAG nagyegyedi gépgyá­rának dolgozói örömmel fogadták a hírt, hogy most ők szállíthatnak a »jó szomszéd« számára. A durvahengerde blokksorának felújításához a hengerállványokat jó minőségben a határidő előtt leszállí­tották. így a szeptember végén kez­dődő nagyjavítást valószínűleg a ter­vezettnél rövidebb idő alatt elvégez­hetik a kohászatban, s hamarább megkezdhetik a folyamatos hengerelt áruszállítást a DiMÁVAG Gépgyár számára is. I QjLÓiqijON tölUajfzűk A KESE! VÁRÉPÍTŐK Az Ákos nemzetségbeli Ernye “ bán, II. Endre kedveltje ugyancsak elcsodálkozna, ha feléb­redne hétévszázados álmából. Ho­gyan lehetséges, hogy várának megint a délkeleti tornyát építik, amikor 1262-ben már készen volt az egész. Furcsa szerep jutott a négy kő­művesnek és a hozzájuk csatlako­zott nyolc segédmunkásnak, akik Cseszerszki András irányításával munkához láttak a diósgyőri vár omladozó falai között. Á székely népballada szerint »12 kőműves összetanakodék s magas Déva vá­rát építeni kezdé«. Azt hiszem ab­ban az időben is megvoltak a se­gédek, a betanított munkások és a napszámosok, ha nem is így hívták őket s ezekből egész hada lehetett 12 dévai kőművesnek. A diós­győri várnál ugyanis bebizonyoso­dott, hogy égy tucat ember nagyon lassacskán halad a munkával. No, de ha lassan is — jutottak már valamire a diósgyőri várépí­tők. Két évvel ezelőtt, amikor Ber- czeli István kötélen lógva, meg­kezdte a minden pillanatban ledö- lésre kész részek aláfalazását, nem hágjon mertek arra gondolni, mi­korra lesz kész a torony. Most pe­dig már a felső gyilokjáról csinál­ják a tetőt. légy termet állítottak itt helyre, egymás alatt, ame­lyeket csigalépcső köt össze. Ha a boltozatos mennyezet alól kitekint az ember az egykor valószínűleg várúrnők és kisasszonyok által la­kott sarokszoba tágas ablakán, vagy az őrség pihenőjének lőréssze­rű kémlelőjén, kedvet kap, hogy ki­igényelje a tanácstól az egyelőre még gazdanélküli helyiségeket. Lenn a meleg források, a vár egy­kori árkában növő orgonákva rep- kény s a völgy túlsó oldalán méltó­sággal álló erdős hegyek ma is kedves és romantikus környezetet adnak. A vár hűséges házőrzője lenn sétál a kőművesek között — Marci birka »személyében.« A de­rék jószág valamelyik szomszédos gazdáé ugyan, de egész napját a vár környékén tölti, s félig-meddig már műtörténész birka lévén, há­tulról nekiront azoknak, akik vala­mi rongálást, illetlenséget követ­nek el a történelmi helyen. Az igénylésünk azonban alig- hanem elkésett. Torony­múzeum felállításának tervét la­tolgatják ugyanis az illetékesek. Az emeletes múzeumban meg lehet majd találni a várra vonatkozó legérdekesebb emlékeket. Az építők munkaközben maguk is leltek már néhány érdekes tárgyat. így egy olasz vívókardot, amelyet bizonyá­ra a diósgyőri várpalotában szíve­sen mulató Nagy Lajos király egyik messziről jött vendége hagyott itta Találtak értékes faragott köveket, cserépedényeket, s a későbbi korok­ból pipákat, köztük egy »Rákóczi £>ipát« is, a Nagyságos Fejedelem képmásával ékítve. Ilgylátszik, hogy a torony eiké­^ szülte után sem maradnak munka nélkül a kései várépítők. Evés közben jön meg az étvágy — tartja a szólás-mondás. Az első to­rony újjáépítésének sikerén felbuz­dulva — valószínűleg tovább foly­tatják a diósgyőri vár restaurálá­sát. Meddig épül? Azt nem lehlet tudni, de minden esetre minden, a régi helyre visszatett kődara* s újra megtámasztott falrész elősegí­ti, hogy unokáink is gyönyörköd­hessenek a történelmi emlékeket idéző várkastélyban. (solymári A Lenin Kohászati Müvekben ezekben a napokban állítják össze a »kiváló dolgozó« cím elnyerésének feltételeit. Néhány üzemrészben ala­pos vita után el is készítették már az egyes brigádok. adottságait és a fej­lődés lehetőségeit messzemenően fi­gyelembe vevő jegyzékeket. Ezek ta­núsága szerint az idén a »kiváló dol­gozó« cím megszerzéséért elsősorban a selejt és a hanyagságok elleni harc jegyében folyik majd a munka. A nagykovácsműhelyben a ten- velykovács brigádnál az égési selejt kizáró-ok a »kiváló dolgozó« címért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom