Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-03 / 205. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! fsummmm A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 205. szám Ara 50 fillér 1957 szeptember 3, hedd Keresztül-kasul a megyén a tanácsválasztás napján A százéves Miskolci Nemzeti Színház elődei Diósgyőri gondok Súlyos szabálysértéseket lepleztek le a pénzügyőrök J ÜNNEPELTEK A BORSODI BÁNYÁSZOK Utoljára tálán akkor volt ilyen színpompás ünnepség Alberttele- pen, amikor 1917-ben megnyitották a hajdani „kincstári” üzemet. Most, kerek félévszázad után ismét összegyűltek a borsodi szénmedence bányá­szai, hogy a magyar bányászok munkaverseny-mozgalmának szülőföld­jén köszöntsék a VII. magyar bányásznapot. Miskolcról és Ormosbányáról külön vonat, a szomszédos bánya­telepekről autóbusz hozta az ünneplő bányászokat az ünnepség színhe­lyére — Alberttelepre. A vörös és nemzetiszínű zászlókkal díszített ko­lónia és az új bányászházak sora előtt a helybeliek köszöntötték a ven­dégeket. Elsőnek az ormosi dolgozók érkeztek. Zászlók és transzparen­sek alatt vonultak a párt- és a műszaki vezetőkkel, a bányászruhába öl­tözött kiváló dolgozókkal az élen. Utánuk jött a Szuhavölgy: Szuhakálló, Kurityán és a szomszédos Rudolf telep. Családtagjaikkal együtt érkez­tek. A bányászzenekarok vidám indulóinak ütemére a jókedvű, vidám tömeg szinte elözönlötte az ünnepség színhelyét, az alberttelepi bányász- kertet. Alighogy végétért a szuhavölgyi bányászok felvonulása. Mucsony jelöl újabb vendégek érkeztek. A közelgő bányászsereg élén Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese, Haracska Imre ehüárs. a Nehézipari Minisztérium első elnökhelyettese, valamint a Itárt és a kormány képviselői lépkedtek. Mucsonytól Alberttelepig ugyanis gyalogosan tették meg az utat, baráti beszélgetés közben. Alberttelepen Loy Árpád, a szocialista munka hőse, Kossuth­ot jas frontmester, valamint díszegyenruhába öltözött bányászok, bá nyászasszonyok fogadták a párt és a kormány képviselőit. A bányász- kertben mintegy 6000-res tömeg gyűlt össze: bányászok, dolgozó parasz­tok, a nehézipari üzemek, a vasút küldöttei, hogy meghallgassák a párt, « kormány képviselőinek ünnepi beszédét. Az ünnepség elnökségében helyetfoglaltak a legkiválóbb borsodi bányászok mellett, a Borsod megyei tanács, a Hazafias Népfront képvi­selői, Apró Antal elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Haracska Imre, a nehézipari miniszter első he­lyettese, valamint az ünnepségen megjelent szovjet és a kassai csehszlo­vák elvtársak. A Himnusz hangjai után Monos János elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Bejelen­tette: a borsodi bányászok az idei bányásznap tiszteletére szombaton nagytermelési műszakot tartottak. A vasárnap reggelig tartó három mű­szók alatt napi tervüket 173 százalékra teljesítették, ezzel szeptember 1-re tett vállalásukat csaknem megháromszorozva, a bányásznap tisz­teletére terven felül 28.500 tonna szenet küldtek a felszínre. Az ünneplő közönség lelkes tapsa közepette emelkedett szólásra Baracska Imre elvtárs, miniszterhelyettes, Haracska Imre elvtárs beszéde küzdelemben is rájuk támaszko­dott pártunk, népünk egyaránt, — hangoztatta Haracska elvtárs. A továbbiakban arról szólt, hogy rn.it kaptak bányászaink az elmúlt 12 év alatt. Az ellenforradalomról szólva el­mondotta, hogy az a borsodi bá­nyákban is jelentős károkat oko­zott. De a borsodi bányászok leg- öntudatcsabbjai megálljt! — kiál­tottak az ellenforradalmároknak, s a forradalmi munkás-paraszt kor­mány felhívásának eleget téve, szinte elsők között vették fel a munkát, kezdték meg a szénterme­lést. Az ellenforradalmi időkre való visszatekintés után a termelékeny­ség és az önköltség alakulásáról szólt Haracska elvtárs. Hangoztatta, hogy még mindig magas a mély- művelésű szén anyagköltsége. Be­széde befejező részében a bányá­szok előtt álló feladatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy a Borsodi Szén- bányászati Tröszt előtt álló felada­tok nagyok, s e feladatokat csak úgy tudják megvalósítani, ha vájár, mérnök, csillés, egyaránt összefog. Haracska elvtárs beszéde után Apró Antal elvtárs, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Apró Antal elvtárs beszéde Tisztelt nagygyűlés! Kedves elv- társak! Ma hetedszer ünnepli szo­cialista hazánk a bányásznapot. A széncsaták hőseit, az ásvány- és szénbányák, olaj. bauxit, valamint az aknamélyítők dolgozóit köszönt­jük e napon. A borsodi szénmeden­ce is ünnepi díszbe öltözött. Felira­tok, dekorációk tükrözik Borsod lakosságának a bányászok iránti szeretetét. A bányásznapok vissza­emlékezést jelet.lenek a tatabányai hősökre, akik 1919 szeptember 6-án csendőrsortűz áldozatai lettek, mert tiltakoztak a nagymérvű bér­csökkentés és a 12 órára féléméit munkaidő miatt. Sztrájkba kezd­tek bányásztúrsaik törvénytelen le­tartóztatása ellen — kezdte beszédét Haracska elvtárs. Majd azokról a hős bányászokról szólt, akik 1919­ben a vörös zászlók alatt vérüké adva támogatták a proletardiktatú rát, és harcoltak népünk jogaiért Beszéde további részében részlete sen elemezte, hogy milyen volt a bányászok helyzete Horthy Magyar- országában. Ezután részletesen fog­lalkozott a Szovjetunió felszabadító szerepével, az 1945-ös időkkel, ami­kor a magyar bányászok eredmé­nyes, kitartó munkájának volt kö­szönhető. hogy országunkban újra megindult az élet. — Sokat köszönhet a magyar nép a bányászok hősies mimiká­jának, A munkában való helyt­állásuk mellett, politikai síkon is messzemenően támogatták a szocializmust, népi demokratikus rendszerünk megteremtését. A hányák államosításáért folytatott ' Apró elvtárs beszéde bevezetőjé­ben a borsodi szénmedence vala­mennyi bányászának, s az ünnepsé­gen megjelent elvtársaknak tolmá­csolta a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét. Hangsúlyozta Apró elvtárs, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány számit a magyai- bányászokra — köztük a borsodi bányászokra is. Ezért for­dult felhívással hozzájuk a legnehe­zebb napokban, ezért kérte a kor­mány a bányászokat, hogy mielőbb vegyék fel a munkát és termelje­nek szenet. A párt és a kormány nem csalódott a magyar bányászok­ban. a borsodi bányászokban. Beszéde további részében részle­tesen foglalkozott az október 23-i ellenforradalommal. Hangsúlyozta, hogy az elleniforradalom nem októ­ber 23-án kezdődött, hanem már jóval előbb. Beszélt a ,Nagy Imre.-, klikk áruló politikájáról s az ak­kori erőviszonyok alakulásáról. Be­széde további részében a forradalmi munkás-paraszt kormány eddig megtett munkájával foglalkozott, hangoztatva, hogy amit az ellenfor­radalom leverése érdekében s az­óta tett a párt és a kormány, mind­azt a dolgozók szebb, boldogabb életéért tette. Hangsúlyozta Ápró elvtárs, hogy ma szabadon, békében ün­nepelhetjük a VII. bányásznapot, ahhoz jelentősen hozzájárult a Szovjetunió. 1956 novemberében másodszor szabadítva fel orszá­gunkat. Beszéde végén a párt és a kor­mány nevében további jó munkát kívánt a borsodi szénmedence bá­nyászainak. s kérte őket, legyenek továbbra is hű tagjai társadal­munknak. Apró Antal elvtárs beszéde után a szovjet és a csehszlovák elvtár­sak üdvözölték az ünnepélyen meg­jelent elvtársakat, A szovjet, illetve csehszlovák nép testvéri barátsá- ' gát. szeretetét, segíteniakarását tol­mácsolták. Az ünnepi beszédek után 13 bányász elvtársnak adták át a jó munka jutalmaként a megérdemelt kitüntetést. Majd a nagygyűlés résztvevői a borsodi .szénmedence. bányászai nevében egyhangúan fo­gadták el az ENSZ-hez küldendő tiltakozó táviratot az ötös bizottság je­lentése ellen. Az ünnepség befejeztével Apró Antal elvtárs és Haracska Imre elvtárs elvegyült a bányászok között, megtekintették a bányászvásárt. Együtt koccintottak a bányászelvtársakkal a tokajhegyaljai borpavilon- bdn, majd résztvettek azon az ünnepi ebéden, amelyet a Borsodi Szén- bányászati Tröszt adott a 400 legjobb bányász tiszteletére, ahol a párt és a kormány képviselői baráti beszélgetésen közvetlenül is megismerkedtek a borsodi bányászok problémáival. Délután pedig a szabadtéri színpadon és a művelődési otthonban a környék legjobb színjátszói mutatták be énekes-táncos vidám műsorukat. Bányász vásá ron költhettek a hűségpénzt a borsodi bányászok Szeptember 1-én, a hetedik bá­nyásznapon a központi bányász­ünnepélyen túlmenőleg minden bányaüzemnél tartottak úgynevezett »házi« bányásznapot.' Itt osztották ki a bányaüzem dolgozóinak a hű­ségpénzt, a legjobbaknak a kitün­tetést. A bányásznap alkalmából Borsod megyében tíz helyen bányászvásárt is rendeztek. Ormosbányán például másfélmillió forint értékű bútor csaknem órák alatt elfogyott. Al­berttelepen még a délelőtt folya­mán eladták a tíz darab motor­kerékpárt. De nagy keletje volt a különböző háztartási zománcáruk­nak is, amelyből 190.000 forint érté- • kűt adtak el. A borsodi bányászok­nak volt miben válogatni, hiszen több mint 20 millió forint értékű árut szállítottak a bányászvásárok­ra. Nagy keletje volt a vásárokon a különböző textiliáknak, papla-> noknak, sokan vásároltak képző- művészeti alkotásokat, festménye­ket, stb. Nem volt hiány áruban egy vásárban sem, de pénzben sem szűkölködtek a borsodi bányászok. Volt miből vásárolni, futotta a hű- ségpénzből. A Borsodi Szénbányá­szati Tröszt dolgozóinak mintegy 22 millió forint hűségpénzt fizettek kz szeptember elsején. Délután mind a 28 borsodi bánya­telepen színjátszó csoportok, sport­műsorok szórakoztatták a bányád szokat és hozzátartozójukat. Har­mincnál több bányász kultúrcsoport dallal, tánccal, zenével igyekezett fokozni a jó hangulatot. Este pedig a művelődési otthonokban, bányász- kertekben, vidám bálok tették fe­ledhetetlenné az idei bányásznapot. Jókedvben nem is volt hiány; Bizonyítja ezt a nagyszámban el­fogyott virsli, lacipecsenye, amire ugyancsak csúszott a sör, a bor. Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányászai tarkaslyukon ünnepellek Zászlót ajándékozott a máttabányai pártszervezet az üzem KISZ-fiataljainak AZ ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁ­SZATI TRÖSZT az idei központi bányásznapot a farkaslyuki bánya­telepen rendezte meg. A választás azért esett Farkaslyukra, mert ez a bánya az Ózdvidéki Szénbányá­szati Tröszt egyik legnagyobb üze­me. s a legjobb eredményt érte el a bányásznap tiszteletére indított versenyben. A telep szinte megszépült a nagy ünnep tiszteletére. Az egész telepet újra parkírozták, szebbnél-szebb virágokban gyönyörködhettek a vendégek. A bányászünnep már reggel hat órakor megkezdődött. Reggel hét díszlövés és zenés éb­resztő köszöntötte a telep dolgo­zóit. A kora reggeli órákban már egymás után gördültek be az autó­buszok, amelyek a szomszédos bá­nyatelepek dolgozóit hozták. Az ünnepi nagygyűlésen, amelyet a Béke-kertben tartottak meg, meg­jelentek pártunk és kormányunk képviselői. Ünnepi beszédet Szalon- tai Gyula elvtárs, a Nehézipari Mi­nisztérium küldötte mondott. Sza­lon tai elvtárs beszédében méltatta az idei bányásznap jelentőségét, s további sok sikert kívánt az Özd- vidéki Szénbánvászati Tröszt dol­gozóinak. Az ünnepi nagygyűlésen felszólalt Prieszol József elvtárs, a borsodraegyei pártbizottság első tit­kára. A testvéri Csehszlovákia dol­gozóinak jókívánságait maguk a csehszlovák elvtársak tolmácsolták^ a bányász elvtársaknak. Az ünnepi J beszédek után mintegy 60 dolgozó-J nak nyújtottak át jó munkája el-J ismeréseképpen jutalmat. J DÉLUTÁN A FARKASLYUKI és az ózdvidéki bányászok legna-’ gyobb örömére meglátogatta a bá-| nyásznap résztvevőit Apró Antal elvtárs, a Minisztértanács elnökhe­lyettese. Apró elvtárs hosszasan el­beszélgetett az ózdi szénmedence j bányászaival, érdeklődött munká­juk iránt, tanácsokat, javaslatokat j adott, s együtt szórakozott a nap, ünnepeltjeivel, a bányászokkal. Az ünnepi nagygyűlést a délután folyamán sport- és kultúr-rendez-' vény követte. Az új farkaslyuki j strandfürdőben úszóversenyt és. vízipóló mérkőzést tartottak. So­kan tekintették meg a röplabda- és labdarúgó-mérkőzést is. A kultúr-, rendezvény keretében fővárosi szí­nészek és a környék színjátszói léptek fel. 1 Étel- és italféleségekben sem volt 4 hiány. Bizonyítja ezt, hogy a ven- 4 déglátóipari vállalat mintegy 5Ö0 4 ezer forintos forgalmat bonyolított 4 le. 4 TXiósgyőrben a bá- nyászklub udvarán talán soha nem volt még olyan felemelő ünnep­ség, mint vasárnap, a VII. bányásznap alkal­mával. Márta- és Anna- bánya dolgozói gyűltek össze, hogy örömben töltsék a bányászok ün­nepét. Kukucska János eivtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Bor sód-A bauj-Zemplén megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Előadásában ismertette azokat a kár­tevéseket, amelyeket az ellenforradalmárok tet­tek az október—novem­beri események idején. Beszélt arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a közeljövőben napirendre akarja tűzni az úgynevezett magyar kérdést. Az ötös bizott­ság által összeállított rá­galmazó jelentést akar­ják megtárgyalni. Kéthly Anna — aki egy­kor állítólag szolgálta a magyar nép ügyét — gá­lád módon, hazugságok tömkelegével árasztotta el az ötös bizottságot, Kukucska elvtárs be­szédét több esetben élénk közbekiáltások szakították meg. »Vesz- szén Kéthly Anna! Tilta­kozunk az ENSZ ötös bizottság jelentése el­len'.« — kiáltották a bá­nyászok. Az előadás befejező részében Kukucska elv­társ arra kérte a bányá­szokat, hogy a jövőben olyan lelkesedéssel dolgozzanak, mint amilyennel küzdöttek a novemberi sztráj­kok után az élet, a ter­melés megindításáért. A bányászok szinte kórus- szerűen zúgták: ígérjük! Fogadjuk1 — S ebben a fogadalomban ott csen­gett a Márta- és Anna- bányai bányászok küz­deniakarása. A diósgyőri bányász- napi ünnepségen résztvett és megjelent a baráti Csehszlovákia bá­nyászküldöttsége is. A küldöttség vezetője fel­szólalásában elmondotta, hogy a csehszlovák nép, a csehszlovák bányászok vagy aggódással figyel­ték az október—novem­beri ellenforradalmi ese­ményeket, de nem ültek tétlenül, amikor segít­ségnyújtásról volt szó, hanem a magyar nép tá­mogatására siettek. Ez­után arról beszélt a cseh­szlovák bányászok kül­dötte, hogy a különböző nemzetiségek összefogása megteremtheti a békét, Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Ha a magyar nép békét alcar, nem lesz többé vérzivatar. A Miskolcon állomá­sozó szovjet katonai egységek is elküldték képviselőiket a diósgyőri bányásznapra. A kül­döttség egyik tagja a szovjet tisztek és harco­sok üdvözletét tolmá.- csolta az »aranyembe­reknek«, a bányászok­nak. Aranyembernek nevezte őket azért, mert — mint mondotta — a bányászok adják a. leg­drágábbat, a fényt, amely bevilágítja az egész világot. Ezután leltűzték a legjobb bányászok mel­lére a tíz éves jubileum alkalmából adományo­zott kitüntetéseket. A szakszervezeti bizottság több Márta- és Anna- bányai dolgozót meg­jutalmazott. Az ünnepség felemelő része volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség már- tabányai szervezetének zászlóbontása. A párt- szervezet ajándékozta a zászlót az üzem kommu­nista fiataljainak. Egy­másután kerültek fel a díszes szalagok a zászló­ra. Ez alkalommal el­hozták üdvözleteiket a gyárak, a bányaüzemek, az intézmények, a hiva­talok ifjú képviselői. A zászló alatt fogadalmat tettek a mártabányai fiatalok, hogy minden erejükkel támogatják a pártot, küzdenek a nép hatalmának megvédésé­ért, termelési feladataik maradéktalan végrehaj­tásáért és túlszárnyalá­sáért. Az ünnepség után dísz­ebéden vettek részt Márta- és Anna-bánya dnlaozói, maid a késő éjszakai órákig együtt szórakoztak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom