Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-17 / 192. szám

Szombat, 1957. augusztus 17. ESZAKMAGTARORSZAG 3 Egy kiváló vasutas portréja Szunyogh László műszaki főintéző a miskolci MÁV Igazgatóság IV. osztály mozdony csoportjának veze­tője. Nagy hozzáértéssel végzi mun­káját, munkatársait megbecsüli, a kölcsönös kapcsolat alapján dol­goznak. A szűkös mozdonypark ellenére is biztosítják a forgalom zavartalanságát. Szekeres Péter l Felépült az első panellház Kazincbarcikán Tegnap a kazincbarcikai Újváros és Herbolya bányatelep között fel­épült Borsodban az első panellház, amelyet a barcikai hőerőmű per­nyéjéből készítettek. A Betonútépítő Vállalat kazincbarcikai főépítésve- zetősége közel száz szakembernek mutatta be az új létesítményt és a panellház építésének folyamatát. A bemutatót nagy érdeklődés kísérte, hiszen az új módszer — mely sze­rint 14 nap alatt épül fel egy két- családos lakóház, — forradalmi lé­pést jelent a lakásépítés fejlődésé­ben, történetében. A bemutató részletesebb ismerte-* tésére visszatérünk. Ünnepi készülődés Azt mondják, amikor találkozik a szorgalom és az időjárás, akkor gaz­dag esztendő köszönt a iöldműves emberre. Nos, ebben az évben a me­zőkövesdi járás területén, ahol be­szélgető gazdálkodókkal találkozik az ember, ott sűrűn hallja azt, hogy az időjárás meg a szorgalom találkozott. Ez vonatkozik a termelőszövetkeze­tekre is. A járás termelőszövetkezetei az ellenforradalom viharában megerő­södtek. Legtöbb közös gazdaság, ahogy mondani szokás megtisztult. Azoktól, akik az osztáskor mindig a legjobban követelőztek, legelői tar­tották a zsákot, állandóan elégedet­lenkedtek, de ahol dolgozni kellett, onnét rendszerint elszeleltek. Persze történt más jelentős változás is és ez együttvéve mégj óbban növelte a szö­vetkezeti gazdák munkakedvét, ki­tartását. Ma a mezőkövesdi járás tsz-ei erő­sebbek, mint valaha s ezt az ered­mények igazolják. Augusztus 13-án e 21 tsz közül 19 befejezte a csépiést. Néhány nap múlva, de még az al­kotmány ünnepe előtt végeznek ezzel a nagy munkával a szentistváni Béke Tsz és a mezőkeresztesi Tán­csics Tsz tagjai is. Ez évben az el­múlt esztendőiktől eltérően igen sok közös gazdaságban a tagok saját ere­jükből csépelték el a gabonát. Ez a tény a munkafegyelem megszilárdu­lását igazolja. S milyenek a termésátlagok? Ez az, amivel joggal büszkélked- fietnek a mezőkövesdi járás termelő- szövetkezetei. Az elég óvatos becs­lések után most már fehéren feketén ki lehet mutatni, hogyan fizetett a gabona. A szentistváni Béke Tsz gaz­dái 469 holdon termeltek búzát, ez a terület holdanként 12 q-ás átlag­termést adott. 12 q-át! Az egyik 108 tioldas tábla 18 q-ás holdankénti re­kordterméssel fizetett. Ennyi még nem volt mióta a tsz fennáll. A szent­istváni egyéni gazdák is tudják, hogy milyen nagy szó az ottani földeken ilyen szép termést betakarítani, an­nál is inkább, mert a tsz földterüle­tének egyrésze szikes. De hiába, a gépi munka mégis csak gépi munka, az agrotechnika mégis csak tudo­mány és aki egyedül bajlódik, az el­marad, nem tud versenyezni a szö­vetkezőkkel még akkor sem, ha meg­szakad. A Béke Tsz tagjai a gazdag ter­mésből idáig 350 q-át adtak el az államnak. Ezenkívül előlegként min­den munkaegységre kiosztottak 11 kg tisztabúzát, 5 kg árpát. Annakide­jén, amikor a termelési tervüket ké­szítették, egy-egy munkaegység érte­ikét 49 forint 9' fillérre tervezték. A jelek szerint ez meg lesz. A szentistváni Arany Kalász Tsz- ben az árpából értek el kiemelkedő rekordtermést, 60 holdon 19 q-ás átlagot. A borsodivánkai Kossuth Tsz tagjai az ősszel 138 hold búzát vetet­tek és a tervezett 10 q-val szemben holdanként 12 q 30 kg-ot termeltek. A szomolyai Sarló és Kalapács Tsz­Magyar írók könyvei a Szovjetunióban Az ól deszkatestét alaposan megbontotta az idő. Elég öreg volt már. huszonkét éve hogy ott görnyedt a sárga ház és a paticsból font, pelyvás sárral tapasztott fészer mellett. Az oszlopok nagyrésze elkorhadt, a puhuló deszkából pusztító rozsda ette ki a szögeket. Hátulsó része fárad­tan a föld felé dőlt. Egy félév sem kellett volna már neki és teljesen lefekszik a földre. Sürgő­sen kellett javítani. Korán reggel kiverték a szememből az ál­mot, mert Pesta bácsi már hat órakor beállí­tott az udvarba egyetlen szerszámával, a görbe- nyeíű kisfaragóval. Nagyon lassan haladtunk a dologgal, mert Pesta bácsi nyolcvan esztendős, meghajlott háta nehezen bírta a munka-diktálta ütemet. Leszedtem a tetőről a zsindelyt, ledo­báltam a rozsdaette ócska lemezeket, levertük az oldaldeszkákat és három oszlopot körül­ástunk. — No, öcsi fiam! Gyürkőzzü-nk csak neki. toljuk helyére az oszlopokat — intett felém Pesta bácsi és barna, eres karjáról felgyűrte az inget. Nehezen boldogultunk, de sikerült; küzköd- ve és nagyokat erőlködve helyére roppantak az oszlopok. — Csakhogy megvan! — sóhajtott fel Rozi néni. — Már azt hittem, teljesen el kell bontani ezt a beteg ólat. Pesta bácsi mélyen szemébe húzta zsíros, összetört kalapját és kérges markába fogott egy könnyű, vékonyabb rudat. — Vess csak ide egy kapa földet az oszlop tövére — mondta nekem és döngölni kezdte az oszlopok tövén a földhányást. Észre sem vettük, hogy elmúlt az idő, s már a templomtorony harangszava is elhalt. Csak Rozi néni hangja riasztott fel bennünket. — Hagyják már abba. oszt jöjjenek, egye­nek! Pesta bácsi lassan, nagyokat szusszantva kimászott, kikászálódott az ólból; én addig szét­ütöttem a disznó rajcsurját,. — No, Rozi. estére már be is zárhatod a CSENDES ÁTOK malacod! — egyenesedett fel Pesta bácsi. — Mire lenyugszik a nap, mink is bevégezzük. Ha nem lesz ez a vakmeleg, tán még hamarább is. Merített egy bögre vizet, ivott, kiöblítette a száját, s a vizet az udvarra köpte. — Csak parasztosan, igaz-e fiam? — mo- solyintotta rám arcának ráncait. Aztán odaállt a lavór fölé és mosni kezdte a kezét. — Már csaik megmosom, ha idekészítették ezt a vizet — mondta. — Pedig Csikós Máté, nagy paraszt volt, mindig azt mondogatta, míg élt, hogy: nem is ember, aki egy mázsa ganajt meg nem eszik a kezéről. Rozi néni pálinkát tett elénk jókora boros­pohárban. Csak a nyelvem értettem bele. Pesta bácsi egy hajtásra kiitta. Nekem nem kellett, az enyémet is elébe toltam. Készséggel behör- pintette a második pohárral is. Rámnedvesítet­te fekete csillogó szemét, tört egy darabka szűz kenyeret, azt majszolta, mert a pálinka meg­indította a nyálát. — Tudod, fiam — magyarázta —, én csak ritkán iszok. De akkor oszt iszok. Tudod, fiam? Szótlanul kanalazta a levest. — Rozi. ülj már le te is, oszt egyél — né­zett rá az anyókára Pesta bácsi a kanala fö­lött. — Kell is nekem Pesta bátyám! — de azért leült, egy székre és szótlanul nézte a kanalak mozdulását, amint a tányérhoz koccant és fel- emelkedett. — Az öregnek már nehéz az élet — sóhaj­tott fel nagysokára, mikor már befejeztük az evést. — Nem bírom már úgy, mint ezekelőtt. Jön a tél is, fa nélkül maradunk. Gallyat kel­lett volna szedői az erdőn, de nem éri meg a fáradságot, több a fuvar, mint amit a fa való­ságban megér. , Elhallgatott, figyelte hallgatunk-e ra? Pesta bácsi pipára gyújtott, cuppogva szipákolt. — Mink se tehetünk az öregség ellen — bólintott az asszony felé... — .u-----­-., — Hatvannégy éves v agyok. Nem erős már az én hátam. De itt van a testvérem, két lova. Mégcsak egy szóval se mondta volna, hogyhát: „várj már, te Rozi, majd hazahozom”. Csend... Csak a traktor pöfögése hallat­szott, valahol a falu közepén csépeltek. — Tavaly húsz kéve zabom termett. A szal­mája mind nála maradt — folytatta a megsza­kadt gondolatot az anyó. — Mikor ősszel a szalmazsákomba kellett volna egy jó öl szalma, nem adott. Nézze csak, most is milyen kazal'i szalmája van! A másik testvérem is elküldött üres szalmazsákkal. S még disznót pörkölni isi mástól kellett kérnem a szalmát, mert a test-i véreim nem adtak. i És kifakult barna szemét lassan elfutotta ai könny. Szavai nehéz sírással buggyantak elő el-í ernyedt szájaszélén. 4 — Pedig mennyit segítettem rajtuk. Minden i ember énnálam állt meg, mikor szegény volt. # — A jóságot könnyen elfelejtik Rozi — ví-J gasztal-ta volna Pesta bácsi. — Az a baj, hogyJ gőgösek az. emberek. De vakon, mint az egy-# szeri ember kakasa. ^ Az anyó tovább könnyezett. é — Én meg öreg vagyok már. Nem bírom so-# káig. De ez a lelketlenségük, nagyon, nagyon fáj.# — Nem baj Rozi! Ezért nem érdemes rínod!# Ad ja az isten, hogy még ők is legyenek egyszer $ öregek... Olyanok, mint mink vagyunk. És azt( kapják, amit nekünk adtak — mormogta Pesta( bácsi halkan, csendesen és kiverte tenyerébe( pipájából a fekete hamut. ^ ( S éreztem, valami riasztó élesség fut ar-( comba. Nem is volt ez átok, testvérgyilkos Káin, zord kárhoztatása. Csendes, meggondolkozott, beszéd volt, mintha a föld szuszogta volna el,, s talán az öreg akác sóhajtása remegtette aj szélbe, mert kuszáit lombhajából kósza, mo-, tozó nesszel csendesen földreperdült egy pici, levélke... , „ „ i Pataky Dezső i Miskolcon az ünnepi nagygyűlés előadója Biszku Béla elvtáre lesz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. A megyében mintegy 25 helyen rendez­nek megyei jellegű nagygyűléseket* ahol találkozik a városi munkás a parasztsággal, a fiatalok az öregek­kel. Tokajban, Tarcalon és Sátoraljaúj­helyen az alkotmány ünnepe össze* kapcsolódik a tokaj-hegyaljai hősi emlékű felkelés 260-ik évfordulójá­val. Felelevenítik a legkülönbözőbb tájak régi kulturális hagyományait, több helyen szerepelnek majd nem­zetiségi csoportok, Miskolcon sok­oldalú szórakozási lehetőség várjál augusztus 20-án a dolgozókat. Dél­után 4 órakor a miskolci Ruházati Bolt rendez nagyszabású divatbemu­tatót a népkerti szabadtéri színpa­don. Itt kerülnek első alkalommal nagyközönség elé az idei őszi di­vat legújabb modelljei. Ünnepi mű­sorral szórakoztatják az egybegyűl­teket Lukács Rózsa, a Miskolci Nemzeti Színház énekesnője, Balogh Béla. a kecskeméti Katona József színház táncoskomikusa és Váradi Magda, a népszerű budapesti tánc- dalénekesnő. Ünnepi sportjátékokat mutatnak be a pályákon. A szabad- bavágyók, a kirándulók részére a Bükk számos helyén kulturcsopor- tok, tánccsoportok és nem utolsó­sorban a vendéglátóipar gondosko­dik a sokoldalú igények kielégíté­séről. A boltok nyitvatartási ideje az ünnepek alatt A. városi tanács kereskedelmi osztálya augusztus 19-én és 20-ával kapcsolatban a városban lévő boltok nyitvatartási ide­jét az alábbiak szerint szabályozza. Vendéglátóipari vállalat: lí-én, szomba­ton rendes hétköznapi, 18-án, vasárnap szombati, 19-én, hétfőn szombati, 20-án, kedden hétköznapi nyitvatartási idővel üzemeltetnek. Élelmiszer boltok: 18-án, vasárnap az-1 műszakos élelmiszer boltok 17 óráig, a 2 műszakos élelmiszer boltok 20 óráig tartanak njdtva. Húsboltok: 18-án, vasárnap szombati nyitvatartással, 19-én, hétfőn a főutcái boltok kivételével vasárnapi nyitvatartás­sal, 19-én és 20-án a főutcai boltok a vá­sár keretében reggel 7 órától 19 óráig tartanak nyitva. Tejboltok: 18-án, szombati nyitvatartás, 19-én és 20-án szokásos vasárnapi nyit­vatartás szerint (6—8 óráig) tartanak nyit­va. Kény érboltok: 18-án 20 óráig, 19-én és 20-án a vásár keretében 7 órától 19 óráig tartanak nyitva. Iparcikk boltok: 18-án, vasárnap a szombati nyitvatartás szerint, 19-én és 1 20-án a vásár keretében az összes tanácsi 1 és országos iparcikk boltok 7 órától 19 i óráig tartanak nyitva. i Felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy , az augusztus 16-i számban megjelent nyit­vatartási idő meghatározása a megyében lévő boltokra vonatkozik. A város terüle­tén a főutcái vásár keretében úgy 19-én •és 20-án az Összes főutcái boltok (ipar- Icikk, élelmiszer, vendéglátó, stb.) reggel )7 ólától este 19 óráig nyitva tartanak. gét. A vájártanuló-intézetek nagy; gondot fordítanak a fiatalok fizikai fejlődésére. A napi négyszeri és bú* séges étkezés mellett állandóan spor­toltatják őket, hogy megerősödjenek, mert a csákányforgatás erőt kíván. Mit nyújt a vájártanuló-intézet? A tanképzés ideje 2 és 3 év, ha a fiatal betöltötte 16. életévét, 2 év alatt vájárrá képezik, ha r.em, 3 évet tölt az intézetben, hogy bírja aa erős fizikumot követelő nehéz mun­kát. Hetenként. 5 óra testneve! ásben részesülnek, 2 na>pot a ’bánya megis­merésével töltenék és 4 napon át el­méleti oktatáson vesznek részt. Más* jóelőre megismerik a bányát, jöven­dő munkahelyüket, nemcsak gyakor* latila-g, elméletileg is, hogy mégin- kább biztosítva legyenek az esetle­ges ’bányaszerencsétlenség ellen. A tanulók a tanképzés idején ösz­töndíjban részesülnek, ennek ös.-e;a 160—540 forintig terjed, a tanuló c j- menetelétől függ az ösztöndíj nagy­sága. A második tanévben bányász dísz-egyenruhát kapnak. Akik nem helybeliek, azok otthonban nyernek elhelyezést. A vájártanuló-otthonok el vannak látva mindazzal, amire egy fiatalnak szüksége lehet: kultu­rális- és sportlehetőségek, szórako­zás. A vájártanulók részesülnek a legjobb étkezésben, hat forinttal magasabb az étkezésükre fordított összeg, mint más tanulóintézetekbom Az ország egyik legszebb vájárta­nuló-intézete Perecesen van; Szép a 'bányászhivatás, legalább olyan szép, mint egyéb más szakma; Tegyünk hát félre minden előítéle­tet és küldjük gyermekeinket vájár­tanulónak. Nem bánják meg. (ffm) A közelmúltban tudósítás jelent meg napilapjainkban a vájártanuló beiskoláztatásról. Mondom, megje­lent, de nem talált kellő visszhangra. Mi a magyarázata ennek? Nagyon mély a bánya és nincs rajta ablak. A szülők aggódnak gyermekeikért, félnek a bánya titokzatos mélységé­től, a víztől, a hirtelen robbanó bá­nyalégtől, á földomlástól, mindattól, amitől a bányász is tart. De ha meg­nézzük a nem természetes halállal meghaltak statisztikáját, elmosolyo­dunk a dolgon. Sokkal több ember hal meg közlekedési baleset áldo­zataként, az építkezéseknél, a villa­mos szakmában, mint a bányákban. A bányászok is ágyban, párnák kö­zött hunyják örök álomra szemüket. A szénbányák mai technikai fel­szerelése, a biztonsági rendszabá­lyok jobban védik a bányászok éle­tét, mint az utcai villanyrendőrök, vagy valóságos rendőrök a járóke­lőket a közlekedési balesetektől, mert hiába van rendőr az utcán, ha a gondatlan elbámészkodó nem vigyáz magára. Nehéz volt hajdan a bányászélet, nehéz volt a munkája, kevés volt a keresete. Ma már más a helyzet. A bányász dolgozó társadalmunk leg­megbecsültebb tagja, a jó kereseti le­hetőség mellett hűségjutalomban, magas premizálásban is részesül. Nem ritkaság az olyan vájár, aki 3—4 ezer forintot is visz havonként haza. A bányászutánpótlást intézménye­sítettük, jól felszerelt vájáriskolák­ban képezik ki a jövő vájárjait. 2 és 3 éven keresztül tanulják meg a fia­talok a csákányforgatás, a bánya­szerkezet, a szénbányászat mestersé­t-razaag magyar nyarunk ünnepe szimbolikus kifejezője felszabadult új életünknek. Népünnepély, amely országszerte kifejezi törvénybeikta­tott jogainkat. A Hazafias Népfront irodáján nagy a sürgés-forgás. Ez a szervezet, amely magába foglalja dolgozó né­pünk legszélesebb rétegeit, már na­pok óta készül az ellenforradalom óta először ünnepelt, mindnyájunk által megvédelmezett alkotmányunk ünnepére. Augusztus 20. dolgozó népünk nagy vívmánya, amely kifejezi, hogy hazánkban a hatalom a parasztság­gal szövetséges munkásosztály kezé­ben van. Az egész ünnepség régi kulturális hagyományok jegyében zajlik majd le. Megyeszerte aratóbálra fon­ják már a búzakoszorut lányok és legények. Üzemeink, falvaink eddig már nagy sikereket elért kulturcso- pertjai lázasan készülnek új, élve­zetes ünnepi programmal. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség vállalta, hogy a VIT-en résztvevő kulturcso- portok és fiatalok megyeszerte mű­sort adnak, illetve beszámolnak él­ményeikről. zol ja, hogy a második negyedévben csaknem fél millió forint adópré­miumban részesültek a Borsod me­gyei községek. Ez pedig csaknem 150.000 forinttal több, mint az el­múlt év hasonló időszakában a köz­ségeknek visszatérített összeg. Az adóbefizetés eredményeként a Borsod megyei községeknek ezévben már mintegy 1 millió forintot fizettek vissza adóprémiumként. Borsod megye dolgozói a máso­dik negyedévi adóbevételi tervek 120 százalékos teljesítése után a harmadik negyedévben is rendsze­resen fizetik az esedékes adót. Külö­nösen a Tisza- és a tokajhegyaljai községek mutatnak példát az állam iránti kötelesség teljesítésében. Árok­tő, Sajóörös, Gönc, Tokaj, Tárcái községekben jó az adófizetés. Az adófizetési morál javulását iga­»Szégyenfa« című műve. A kiadó el­készíti Fehér Klára »A tenger-« című regényének, Jamkovich Ferenc válo­gatott verseinek, Mesterházi Lajos egy regényének és Madarász Emil válogatott versednek fordítását. Ezek a kötetek előreláthatólag 1958 máso­dik felében látnak orosz nyelven napvilágot. Még ebben az évben megjelenik a kiadónál Gergely Sán­dor Dózsa regénye és Rideg Sándor »Tűzpróbája«. A moszkvai külföldi irodalmi Ide­adó 1958. évi tervében több magyar . könyv szerepel. Megjelenik Bölöni : György »Az igazi Ady« című könyve, Barabás Tibor válogatott novellái­nak gyűjteménye, Darvas József »Vízkereszttől Szilveszterig« című regénye, Fodor József válogatott ver­seinek kötete, Goda Gábor »Panop­tikum« című könyve, Holtai Jenő »Jaguár«-ja, .Németh László »Gali­lei című drámája és Vándor Kálmán >en pedig nem kevesebb, mint 21 1-ás őszi árpa termésátlaggal büsz­kélkedhetnek a tagok. S sorolihat- íánk tovább a szebbnél szebb ered- nényeket, amelyek hirdetik a szö­vetkezeti gazdálkodás elvitathatatlan nagaisabbrendűségét, Szokás mon- lani, hogy a számok beszélnek. Ez gy is van, a számok tényleg beszél­lek, csak olvasni kell belőlük. És a öldszerető szorgalmas egyéni gaz­iák ebből a néhány adatból is sokat kiolvashatnak. A dolgozó parasztok s tudják, milyen nagy dolog 100 hoi- lakon 12—13 q búzát 19—20 q árpát ermelni. Az is bizonyos, hogy erre, sak a szövetkezeti gazdák képesek. Hamarosan elhallgatnak a cséplő­gépek a szövetkezeti földeken. Ne- íéz, küzdelmes esztendő van a tsz- agok hátamögött. Az ellenforrada- cm idején sok mindennel kellett tö- ödnáök. A vihar elmúlott. Pedig itt l mezőkövesdi járásban is voltak iölcs jósok, akik október végén nagy íangon hirdették a szövetkezeti gaz- lálkodás bukását, ök buktak meg deológiájukkal együtt. És most, hogy elérkezett a számvetés ideje, újból átjuk, hogy a tsz-eké a jövő. Szekeres Péter Találkozott a szorgalom és az időjárás A szentistváni Béke Tsz 108 holdas búzatábláján 18 mázsás rekordtermés 'Túli A TÁRNA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom