Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-16 / 191. szám
ÉSSAKMAGYABOHSZAg péntek, 1357. augusztus $4. cSzMzáeiók a VILÁGBÓL Fa-házasság Egyházi szertartások szerint fele» tégül vermi egy fát nem tartozik a mindennapi események közé, az inéi ai Madzsa Pradea-lartomúny De* viasz íalvában mégis ez történt, Azt szokták mondani, hogy a eze- velem vak. Adott eset ben azonban a vőlegény volt vak, még pedig születésétől lógva. Az illető, Szidanath y/ •rérinthetetlenség« kasztjához tartozott, és egy khejari tát választóit élettársául. Az egyházi előírások s>ze* rmt Szidanath lóra ült és díszruha-' ban a ía elé lovagolt, s a pgpok, a község lakosainak jelenlété bén elvé« géziék a hagyományos szertartása-, kát. Ezután a férj kívánságára a fát kivágták és így Szidanath — özvegy- gyé vált. A furcsa eset magyarázata kizáró- 3i*g aDevasz faluban, fennmaradt ha* gyományokban keresendő. Itt ugyan-» is a világtalan férfi csak akkor nősülhet meg — ha már özvegy! Jelen esetben a fa »elvétele« nem volt más, mint kibúvó ahhoz, hogy elve- hesse szíve választottját, * Fekete, fehér — igen vagy nem? A szingapúri városi hatóságoknak ez a döntése, hogy fekete-fehérrel festik ki a tatarozott városházát, éri* ési 'tiltakozási hullámot vallott ki a lakosság körében. Tömoggyülések^u elfogadott határozatokban aízal »er nyegetőznek, bogy amennyiben a városi tanács kitart e határozata mellett, beszüntetik az adófizetést, A fehér és a fekete a gyász színét és a polgárok úgy érzik, hogy a városháza akkor számukra a »túlvilág* •löcsarnoku tenne. * Az új amerikai „csúcs“ A missouri fiatalkorúak bírósága gondnokság alá akarta helyezni Jack Öavift álítíólag 15 éves feleségét, mert túl fiatalnak találta a házas* -életre. A tárgyaláson aztán kiderül», hogy a fiatalasszony valóban túl fiatal: mindössze tíz éves. Ezek után már »rem gondnokság alá helyezésről, hanem büntető eljárásról vau *ó. Mie&ofU ötlet! Atlantic Cityben Philis Pelmem Nyerte meg az egyik nagyáruház áV tál rendezett ^kanesal* versenyt, az áruház házi detektivnek alkalmazna PbÜist abból az elgondolásból kiindulva, bogy a lopni szándékozók ne állapíthassák meg, őket figyeli-e a íelügyelőnő, vagy éppen máshová héz. * Nehéz dolog egy „holtnak“ bebizonyítani, hogy — él... A 45 éves Qiuseppe Buttlnak (lec- foi lakos) hat év után most végre sikerült hivatalosan, okmányokkal bebizonyítania, hogy mégis él. Pulii 33 évvel ezelőtt mint katona Afrikába került, majd a második világháború alatt fogságba esett. Előbb eltűntnek minősítették, majd a milánói tör vény szék holttá nyilvánította. A háború után Bultj hazatért Olaszországba, s nyugodtan élt, míg egy szép napon valamilyen okmányra volt szüksége. Ekkor derült ki. hogy az okmányt nem kaphatja meg, mert halott. Olaszországban sem ismeretlen fogalom a bürokrácia s így hat évig tartott, míg Buttinak sikerült bebizonyítani, hogy mégis — élCsaládi élet holtvágányon Megható történet játszódott lé a németországi Bemherg vasútállomáson. Az egyik teherkocsiiban egy vörösbegy házaspár rakott fészket. Mire észrevették, a »'mama« már tojásain ült, Az állomáslönöknek nem volt szíve megzavarni a családalapítókat, s ezért külön engedéllyel — holtvágányra tolatta a kocsit. Állami hozomány Görögország hegyvidéki falvaiban valóságos sorscsapás, ha egy család* bau leánygyermek születik, A helyi szokások szerint a leányt csak úgy veszik feleségül, ha a család megfelelő hozományt is mellékel hozzá. Most úgy segítenek a bajon, hogy ál lami alapot létesítenek, amely meg . telelő hozományt nyújt az eladó lányoknak. Mezőkövesden is a szarvasmarhatenyésztés a belterjes gazdálkodás alapja Egy adat: Mezőkövesd községben rövid két év alatt kétszázzal csökkent a szarvasmarha, pontosabban a fejőstehenek száma. Míg I954*ben 055 tehene volt a köveedi gazdáknak, 1957-ben jelenleg csak Ö39 van, Mi az oka a csökkenésnek? Gyenge, rossz és kevés a legelő mondják többen, Nem több és nem kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Ami a legelők minőségét illeti; gyenge, nagyon gyenge — ez megfelel a valóságnak:. 3 évvel ezelőtt, mikor Kalló István volt a legeltetés» bizottság elnöke, még kitüntetést is kaptak a kövesdiek a jó legelőjükért, Azóta háromszor cserélt gazdát a legeltetési bizottság elnöki tisztsége és mostanáig nem volt legelő karbantartás a falu határában, A legelő gyengesége, bár ez is hozzájárul, de egymagában nem oka a szarvaim arhaállomány csökkenésének. Erről beszélgettünk Rapp Mátyás és Hajdú Gáspár községi mezőgazdasági szakfelügyelőkkel. Nincs elég takarmány , — volt a rövid válasz. Kimutatásokat mutattak. Mezőkövesd határában 11,500 hold a szántóterület. Ennek mindössze 2.1 százalékán terem jelenleg évelő pillangós és 3.5 százalékán egyéb takarBQRSQDJ GYULA: many féleség- A gazdálkodók a föld- bizonytalanság miatt Mezőkövesd határában négyszer volt földbolygatás — nem vetettek évelő pillangósokat, Többször ismételt közhely, hogy a párt agrárpolitikájában elkövetett hibák miatt az elmúlt években eresen esőkként a parasztság termelési kedve. Végeredményében Itt keresendő a szarva&marhaállomány csökkenésének az oka is, A parasztság egyrésze elhanyagolta gazdaságát, inkább ipari munkát vállalt. Mezőkövesden négyezer gazdálkodó közül kettőezer vált kétlakivá —- vagy mái* korábban az volt. Különösen a fiatalok, ahol csak tehették, szabadultak a földtől. Ez volt, Napjainkban változóban van a helyzet. Sipekj András, a legeltetési bizottság jelenlegi ein öko elmondotta, hogy az őszön megkezdik a legelő fásítását. Jelenleg a gé- meskúton kívül semmi sem ad árnyékot a nagykiterjedésű, sík legelőnek. A fásítás után lehetővé válik a szakaszos legeltetés is, amit jelenleg nehezen tudnak betartani, Emellett 15 hold teljesen használhatatlan, elgazosodott legelőt az őszön feltörnek, 20 holdat pedig újból gyepesítenek. A gazdák körében nagyon beCohenből is megárt 9 sok .., A brooklyni börtönben a hónap elején még hét Cohen ült. Égyik©t közülük, Robert Cohent, ideiglena&en szabadlábra helyezték, tévedésből azonban ä hét közül esy másik Calient engedtek ki. Távozásakor meg kellett adnia tartózkodási helyét, S mikor rájöttek a tévedésre, a meg* adott címen — egy nyolcadik Cohent találtak. * Meid nem volt bekötve a szeme ... Pierre Alizé francia trapézmü véisz legkiemelkedőbb száma gz, amikor bekötött szemmel szaltózik a levegőben. Az artista jelenleg Ausztriában vendégszerepei és legutóbb szerencsétlenség érte. Nem a trapézen, hanem akkor, amidőn elment horgászni a Salzach folyóra. Megcsúszott egy sziklán és karját törte. Qázü bdeii Kilencven esztendős Fülöp Józsi bácsi. Már esek a fák alatt üldögélve látni. Hófehér haja van s ritkuló szakálla, eddig még nem gondolt soha a halálra. * usztRott a gazban, görnyedezve, vénen, még tavaly nyáron is, hogy ne érje jegyen. £ hér csak roskadozva, mint omló hegyoldal, de g vékás tűidet csak meggyőzte gonddal. Az idén oda mér lábát be se tette. A dédunokája gép után ültette. *=■ Nem ía terem benne, úgy, mint tavaly termett, - jajgat a jó öreg, g makrancos gyermek. Nagy bánat eméezti, nine? nyugta egy percre, mindig oda vágyik a szive, a lelke. Látni akarja, úgy tartják-e gondját, mint ahogy esténként itthon néki mondják. Feláll támolyogva ép indulni kőéiül, de rozzant lábain titkos nehezék Uh — glő a botokat! Jó segítőtársak! — Megy, megy Józsi bácsi... Pár §zás méter már e§ak Ragyog az ég. rajta nyoma sínes a vésznek, a felhőbárányok békén legelésznek. Az eperfák lombján játszó szelek dóiig Fülöp Józsi bácsit földjéig kísérik. Földjéig kisérik, ott valaki várja és nagy álemkövet gördít Homlokára. TöFphbúzaszálak susognak, zörögnek s árnyékból szemfedőt szőnek az öregnek ■.. lyea, új kezdeményezés .az egyszakérmozgalcm- Minden tehén!ártó gazda egy székéi* trágyát visz az őszön a legelőre. A gondosabb legelő karban* tartás mellett biztató jel az is, hogy a gazdák több takarmányfélét vetnek, mint tavaly. Persze egy év alatt nem lehet látványos változást várni, évek* ve van szükség Tény, hogy a csökkenés folyamára megállt, sőt már eredményekkel is dicsekszenek a kövesdiek. A termelőszövetkezetekben a lehetőségekhez képest a legközelebbi jövőben új törzset vesznek, vagy szaporítják a regit. A Kossuth tsz-ben most tervezik egy 30 férőhelyes istálló építését. Ha ez meglesz, jóltejelő szarvasmarhák után néznek. Az egyénileg gazdálkodók is több növendékmarhAt hag.vtak meg az idén. Lázár József istállójában két fiatal bika hízik, az Áll atrorga Írni Vállalattal kötött szerződés szerint. Újévkor adja majd át, de az egyik már most 4—5 mázsás. Kifizetődik a hizlalás. Lázár bácsi nem most szerződött először és elégedett az állatforgalmi vállalat által fizetett vóteláiTral. Szép tehenekkel büszkélkedhetnek Pető József és Pető István is, aki le együtt gazdálkodnak 14 holdon. Három tehén és egy üsző áll az isíálló- még hozzá igen szépen tejelők. A három közül az egyik törzskönyvezésre nagyon alkalmas r— elles után 20 liter tejet ad naponta: Vagy ott van Hajdú Gáspár, aki majd minden évben szerződött eg.v- egy tinóra, bikára. Nyesta József, Kiss Mihály szintén tekintélyes éJ- ? lat tenyésztők Mezőkövesden. A legelőt is megnéztük. A kövesd! határban az elmúlt hetekben nem esett. eső. Repedezik, ég a legelő. Több gazda nem hajija kj 4 marná* ját. Az istállóban eteti, vagy a tar» lón legelteti. A csordások panaszkor!» nak a legelőié, de azt mondják, hogy ez évben a tavalyi és tavalyelőtti csökkenéssel szemben már szapora» latról beszélhetünk. Csak egy baj van: a gazdák idegenkednek a mesterséges megtermékenyítéstől, pedig az idegenkedésnek semmi alapja sincs. Zelei József, a legöregebb kő» vesdi csordás tanúsítja, hogy tavaly a 28 mesterséges meg tennék enyítés közül 25 járt eredménnyel é§ § bocik egészségesek és erősekKét év alatt, 1955-tol 1057*ig kétszázzal csökkent. Mezőkövesden'■ a szarvasmarhaállpmány, Most, miután megszűntek a fejlődést akadályozó hibák, biztosra vehető, hogy 4 kn» vetkező két évben kétszáznál többel szaporodik Mezőkövesd szarvasmarha , mlomanya. Kövesden is sokat beszói- fnek a belterjes gazdálkodásról. Beszelnek, s de nem lesznek meg m,jn. (32* a be,t<?fies gazdálkodás roielőbb1 megvalósítasa érdekében. A 11.500 holdas határban mi sem lesz addig a belterjes gazdálkodásból, míg lényegesen nem emelkedik a szarvas- marhaáiJomáriy. Ez évben megtettek az első lépéseket, de nem lehet-* nek elegedettek. NAGY ZOLTÁN fsain 105JUL ' 19. — Öltözzön fel kérem, és üljön ide szembe az asztalommal. Kiss sebesen felöltözött. Gondolatok cikáztak a fejében. Talán munkát .kapott? De ha kelj orvosi vizsgálat, miért idegen orvoshoz hozták? Három hosszú nap telt azóta, hogy Miss Pusztainál jé?t. Mármiár elhatározta, hogy újból felkeresi, amikor tegnap este telefonált neki, hogy holnap — vagyis ma — keresse fel. Legnagyobb meglepetésére Miss Pusztai helyett egy középkorú hölgy fogadta. — Miss Pusztai üdvözletét küldi és sajnálja, hogy nem foglalkozhat kérdésével, de hirtelen el kellett utaznia- Ügyét rámbízta, — felállt, karonfogta Kisst. *— Jöjjön, el* megyünk valahová, A KAPU EL0TT kocsiba Ültek és egyenest ide hajtottak, Az orvos hosszasan kutatott szemeiben. Bozontos szem* öidökét szigorúan összevonta. Olyan volt, mint Hugo Victor „Les Miserables” regényének torzfigurája. Ijesztő és szug- gesztív. Szürke sörénye lomposan hullott a nyakába. Kiss nem sokáig állta a tekintetét, — Most feladok magának két találós kérdést — mondotta tagoltan az orvos, — Mondja meg, mit ért azalatt, hogy; aki másnak vermet ás, maga esik bele? Kiss megdöbbent a csodálkozástól. Hirtelen felforrt a vére. —, Nézze doktor úr, lehet, hogy sok bolond van Amerikában, amit ezekután nem is csodálok, — de én nem vagyok az. Türelem, türelem ... — intette az orvos es szinte at* gzúrta a szemével. — Ön azért keresett fel, mert lelkibeteg. — Én nem jöttem, engem ide hoztak. Az orvos gúnyosan-vigyorgott. —. Csak nem akarja elhitetni velem, hogy ez a hölgy < jelte ide? Jó, jó kérem, csak maradjon a helyén. Nyugalom. Rendben van. Ne válaszoljon a kérdéseimre. De legyen bizalommal hozzám, Én meg akarom gyógyítani magát. Ne az orvost, hanem a pszichológust és a barátot tekintse bennem, Segíteni csak úgy tudok magán, ha őszinte lesz. ön lelkibe- teg, ugye? — Az vagyok. — Látja, látja, maga is elismeri. Honvágya van. Az van. Haza szeretne menni. — Haza. És nem tud határozni. ** Judok. folytatás.) ön ntm iiokta meg, hegy »zamelyiieg döntsön a sor» S* felett. Hogy érti ezt, doktor Úf? ~ Az ön hazájában mindenki gépember, mindenki azt csinálja, amit a kommunisták diktálnak. — Nem igaz, Nyugalom, csak nyugalom barátom! Itt meg kell szoknia, hogy szabad ember. Sorsa fölött szabadon dönthet. Ebben akarom segíteni magát, mint jébarátja. Gondolkozzon egy kicsit. Ha visszamegy, bántódása lesz. A kommu» Pisták nem fogják kímélni. A vesztébe akar rohanni? Kisst elhagyta a türelme. — Akkor is hazamegyek! A2 ORVOg zavartalanul folytatta, le nem véve szemét KLsről. Igézte, mint kígyó a* áldozatát, —T> Itt marad Szépen és új életet kezd- Én megértem ma* gát. A honvágy komoly deleg. Még őrületbe ia képes kér* getni bárkit. Magának nines szüksége rá, ho»v intézetbe jusson. Csillapodjon, Ne gondoljon a múltra- Itt megleli a boldogságot, a szépet, a jót, amire vágyott, Hiszen azért jött ide. Ez az élet jót tesz a maga agyonhajszoU, kimerült idegeinek. Itt szabad ember — ott rab lenne. Elóg! — Ugrott fel Kiss ültéből. — Inkább legyek otthon rab, mint itt bolond! Torkig vagyok a maguk életfor« májával, Hazamegyek! Haza. vagy inkább megölöm magam. Nem leszek a maguk őrültje! — kiáltott s mielőtt az orvos megakadályozhatta volna, Idrohant a rendelőből. 20. ELTELT egy újabb hét. Ezidő alatt Lacj előtt kétszer is megcsillant a kereseti lehetőség. Már*már munkához jutott, de mindkét esetben keresztezte útját a szerencsétlenség. Először a new-yprki 7(Mk SLben az egyik villamossági ki* sérleti állomáson vették fel. A fölvételi vizsgát sikerrel le* tette. Amikor másnap reggel munkába akart állni, a sze» mélyzeti irodába hivatták. t— Végtelenül sajnálom -= tördelte ujjait a személyzeti íoaök nem áU módunkban alkalmaam Ont. Mr. Kitt, A vezérigazgató úr kifogást emelt Gnnel szemben, ön Ugye* bar disszídens magyar? Hoz» meneküjt, és mégis rövid miete alatt több esetben ért* hetetlenül viselkedett és nem méltányolta a kormgny nggyhkÍíárÓ188 emLrÄog« ugyebár... ,88**1, „agyon sajnálom. S * *t9WB ’ 8 0fl De nem tort meg. Fáradhatatlanul kilincselt nártfoaó- ^®.zepzett< * legvisszataszítobb munkákra ajánlkozott, hogy pénzhez jusson Mindhiába! Próbálkozás» sikertelen m8radí. bi -1 u°í,lea hasonló módón járt a Pennsylvania-» hiladelphrnban is. Mr. Scott repülőalkatrész gyárában, ahová + -,' ^.ajánlotta he. Két nap eltelte után azonban kiad- ^azútjat a johsmert indokkal. Még annyi pénze sem mar radt hogy visszautazzon New-Yorkba, ahol mégiscsak job- ban tudna intézni sorsát. Felvették ugvgn egy Philadelphia melletti kolostorba takarítónak -**= de fizetés nélkül. Csupán az ellátását biztosították. Nem vállalta. Neki pénz kell. Mqr most hogy menjen vissza Newyorkba. Gondolt egy merészet és felült a vonatra. Amikor a kalauz kérte a jegyét, írt egy elismervényt, hogy ő magyar menekült, pénze pedig „elfogyott” és Newyorkban majd a CWS kifizeti az utazási költséget. a kaiavw nem vitatkozott vele, csak lenében legyintett. * ÉS MOST OTT ÜLT a newyorki hotel Cheísea*ban. egy harmadrendű szállodában. Korábbi szállásáról kitették a azúrét, Ide is csak Mr, Mixis jóvoltából került, aki jól ismerte a botol tulajdonosát, a magyar származású Mr. Grösst. A tulajdonos jóindulattal volt iránta, Szállásául ugyan egy személyzeti manzard-szobát jelölt ki — de lehetett-e válogatnia? Viszont különösen hálára kötelezte azzal, hogf a konyhán kedve szerint jóllakhatott. Ellenszolgáltatásul segített, amit tudott. Csomagokat cipelt — olykor még néhány centet js keresett —, edényt mosogatott, takarított, szőnyeget porolt, parkettet viselt, Nem szegyelte a munkát, de azért irgpikusan leckéztette magát olykor: — Ej, elektrotechnikus úr, ha látnának az otthoniak. Ezéí* ugyan kár vqU idejönnöd! (rQlytetjvbf)