Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-31 / 203. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r ^ A Kttlügy mi Misztérium szÓTÍTŐjének sajtóértekezlete Sajószögedi problémák t- ffm f Jf/. ' ' u A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE] PARTBIZOTTSAGA LAPJA XIII. évfolyam 203. szám 4 ra 50 fillér 1957 augusztus 31, szomb t A TŰZMESTER Nagyszabású tej- és tejtermékeílensrzés 2 vasgyári piacon Rádióműsor J VÁLASZTOK VALASZA „ . . . hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.” (József Attila) Valamikor hajdanán is „válasz­tott/’ a magyar. A tisztújítások, or­szággyűlési képviselőválasztások cáridóitól volt hangos az ország. A korteskedés hazájaként emlegették Magyarországot. Csak annak volt voksa, szavazati joga. ki a kutya­bőrösök, a nemesek közé tartozott. Aki jobbágykunyhóban látta meg a napvilágot, nem volt beleszólása az ország ügyeibe, egy volt a földig alázottak millióiból. Az idők változásával változtak a viszonyok is ... Az alkotmányos jogok sáncain kívülrekedt milliók képviselői lassan-lassan beszivá­rogtak az országgyűlésbe. A disz- magyaros nagyurak mellett fel­feltünedezett egy-két népi sarja- dék, hogy választóik, a nép nyo­morult helyzetét kiáltsák oda a „Tisztelt Ház”-nak. No hiszen, be­szélhettek, letorkolta őket a nagy­úri többség. „A jog olyan, mint egy üres pénztárca, nem sokra megy vele az ember — szokták mondani —, lehetőség, anyagi jómód kell ahhoz, hogy éljünk vele.” Van e mondás­nak igazsága, de az alkotmányos joggyakorlás is már több a semmi­nél. A törvényhozás szótöbbségre épülő rendszere lehetővé teszi, hogy a nép érdekeit védő törvényeket hozzon az országgyűlés. Sajnos, ez a felszabadulás előtti Magyaror­szágon ritkaság volt, mint a fehér holló. A népképviseleti törvényho­zás és hatalomgyakorlás akkor vál­hat csak teljessé, történelemformá­ló erővé, ha tartalma van, ha a nép nemcsak a jogok, hanem az anyagi javak: föld, gyár, bánya birtoko­sa is. Az évezredes szentistváni alkot­mány leszögezte a hatalom birtoko­sainak jogait. Kevés olyan országa van a világnak, ahol többévszáza­dos alkotmányra hivatkozhattak az urak. Franciaországban, Angliában forradalmak égették fel a feudális arisztokrácia „istentől származta­tott” alkotmányát, polgári alkot­mányjogokkal helyettesítették a tör­té neiem szemétdombjára került al­kotmányjogokat. Magyarország még eddig sem juthatott el. Minálunk minden maradt a régiben, nem mintha hazánkban nem lett volna meg a haladás igénylése, de any- nyira megkötötték az ország kere­két, hogy előre moccintani is szinte lehetetlennek látszott. Magyarorszá­gon csak a vagyonosak szavazhat­tak, a munkások és mezőgazdasági cselédek nagy része nem küldhetett képviselőt "az országgyűlésbe, a ma­gyar nép zömét kirekesztették az alkotmányos jogok gyakorlásából. Bizony, nem erény, hanem törté­nelmi szégyen, hogy minálunk még a XX. század közepetáján is ezer­éves alkotmányjogokra hivatkoz­hattak a nép munkájának haszon- élvezői. 1945-ben fordult a történelmi kockajáték. Magyarország máról- holnapra belekerült a haladás világsodrásába. A Vörös Hadsereg győzelmes csapásai alatt mint kár­tyavár omlott össze a feudálkapita- lista Magyarország — és az »ezer­éves alkotmány« is lekerült a tör­ténelem napirendjéről. 1949-ben napvilágot látott a Ma­gyar Népköztársaság alkotmánya, mely történelmileg is jogerőre emelte a hazánkban végbement változásokat. törvénybe iktatta, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé, és ez nemcsak a politikai jogok gyakorlására vonat­kozik. Mint már mondottuk, akkor válik teljesértékű hatóerővé a nép­képviseleti törvényhozás és hata­lomgyakorlás. ha a nép nemcsak a jogokat, hanem az anyagi javakat is a magáénak mondhatja. Nos, Magyarországon köztulajdonba ke­rültek a bányák, a gyárak, a föld, mindaz, ami anyagilag is biztosítja a jogok gyakorlását. Mint mindenütt, ahol a nép vette kezébe saját sorsának irányítását, a hatalomgyakorlás választott kép­viselőkön keresztül történik. A legdemokratikusabb választás út­ján jutnak el a jelöltek a nénhata- lom gyakorlásának különböző posztjaira. Köztudomású, hogy minálunk a tanácsokon keresztül gyakorolja dolgozó népünk a hatalmát, a .ö- megek bizalmát élvező tanácstagok útján juttatja érvényre országvezelő akaratát. A tanácstag hús a nép húsából, vér a nép véréből. Mint ahogy a madár felismerhető tollá­ról, úgy ismerhetők meg a társa­dalmi rendszerek a hatalom poszt­jain álló emberekről. Nos, a mi népi demokratikus rendszerünk is felismerhető arról, hogy tanácsa­inkban, vagy akár az országgyűlés­ben a nép fiai vigyázzák rendün­ket, békénket,. a dolgozó nép alkot­mányban rögzített jogait. Az ellenforradalom rendszerünk létére tört, természetes tehát, hogy első és legfontosabb dolognak tar­totta tanácsszerveink megsemmisí­tését. Kígyót-békát kiabáltak nép­hatalmi szerveinkre, üldözték ta­nácstagjainkat,— és helyettük min­den választási demokratizmus fel­rúgásával a maguk embereit ültet­ték be. Nem vitatjuk, követtek el hibát, sőt nem egyszer törvényte­lenséget is tanácsaink, de ez ko­rántsem volt általános jelenség. Tanácstagjaink túlnyomó többsége hűségesen védte népünk érdekeit — és az ellenforradalom napjaiban is bátran kiállt népi demokratikus rendszerünk mellett. Most, alig tíz hónappal az ellen- forradalom után, tanácstagi pót- választásokat írtak ki. A választás napirendre tűzését indokolttá tette az, hogy egyes tanácstagok méltat­lannak bizonyultak a választók bi­zalmára, az ellenforradalom idején beálltak az ellenséges ú&zítók tá­borába. De a visszahívottak több­ségét, rátermettség, hozzáértés hiá­nya miatt kell újraválasztani, to­vábbá nagy or. sok tanácstag maga kérte visszahívását, mert megválto­zott a munkakörük, elköltöztek, vagy időhiány miatt képtélenek ele­get tenni tanácstagi megbízatásuk­nak. A szeptember 1-én és 8-án sorra- kerülő tanácstagi pótválasztásokon mintegy 80.000 választópolgár tesz majd hitet szavazatával tanácsaink mellett és ezzel népi demokratikus rendünk mellett is. Az a gondosság, figyelem, ami már a jelölőgyűléseken is megmu­tatkozott, bizonyítéka annak, hogy Miskolc város és megyénk választó­polgárai bíznak a magukválaszíotta tanácstagokbín, saját embereiknek tekintik őket, akik híven fogják képviselni választóik érdekeit, ki­állnak jogaik mellett. Kik ezek az emberek? A nép egyszerű fiai — munkások, földmű/esek, értelmisé­giek. A 42-es választókerület jelölt­je Papp János traktoros, Hejőbába, Hejőpapi és Igrici dolgozó népét képviseli majd a megyei tanács * ülésein. * A 69-es választókerület Dakos $ Géza egyénileg dolgozó parasztot $ jelölte megyei tanácstagnak. Hejő- X szalonta, Hejőkeresztúr, Ernőd né-$ Pét Kukucska János, az MSZMP t megyei bizottságának elnökhelyet-* tese képviseli majd. A 77-es válasz- 1 tókörzet egy köztiszteletbeh állót pedagógust, Polonyi János iskola-* igazgatót küléi a megyei tanácsba. ♦ A 15-ös körzet választói Kováit Pált, a Hazafias Népfront megyei* titkárát jelöltek tanácstagjuknak, t A hozzáértő dolgozó nép okos 5 gyülekezetére, tanácsainkra bízzák $ a választópolgárok érdekeik okost képviseletét, a törvényesség szigorút betartását. Nem fejbólogatójánosok-1 ra van szükségünk, hanem olyant tettrekész emberekre, akik jottá- * nyit sem engednek népünk érde-X keiből, bátran síkraszállnak az élet* minden területén választóik jogait mellett, éberen őrködnek népi de-t mokratikus rendszerünk rendje ést békéje felett. t Legyen ez a választás bátorhangú t válasz az ENSZ «-ötös bizottságait hazánkat, kormányunkat rágalmazót jelentésére. Mi tudjuk, nagyon jóit tudjuk, legyen »bár kánaán Ma-t gyarországon. az imperialisták nem * fogják meghajtani előttünk az el-1 ismerés lobogóját. Akad még bőven, t de megbirkózunk bajainkkal, ha t egy szívvel-lé 1 ekke 1 fogunk mun- * kához, ha szószátyárkodás helyett t tettekkel küzdünk népünk feleme-t léséért. t Legyen ez a választás ünnep, j ünnepeljük urnába dobott szavaza- $ tainkkal megújult életünket, ren- % dünket, a jelen és jövő nagyszerű * lehetőségeit. * B ANYASZ hír ad 6 Néhány órával a bányásznap előtt A borsodi szénmedence bányászai két helyen vesz­nek részt az idei központi bányásznapi ünnepségeken. ALBERTTELEPEN a Borsodi Szénbányászáéi Tröszt üzemeinek képviselői jelenlétében Apró Antal elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök- helyettese mond ünnepi beszédet. A bányásznapra Mis­kolcról és Ormosbányáról különvonat viszi a szuha- völgyi és sajóvölgyi üzemek bányászait. A környék dolgozó parasztságával együtt, mintegy 6000 dolgozót várnak Alberttelepre. Az utakat vörös salakkal szór­ták fel. Az ünnepség színhelyén pedig több mint 70 elárusítóhelyet állítottak fel, ahol a bányásznapi vá­sár látogatóit közel 3 millió forint értékű, különböző árucikk várja. Az egyes üzemek legjobb dolgozóit, mintegy 400 főt, az ünnepség után a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt vezetősége és szakszervezete baráti ebéden lát vendégül, majd délután a szabadtéri szín­padon és a művelődési otthonban a környék legjobb bányáisz-szinjátszói mutatják be énekes-táncos, vidám műsorukat. Hét helyen, köztük Ormosbányán, Perecesen, Ka­zincbarcikán bányászvásárt tartanak, ahol a dolgozók a kiosztásra kerülő hűségjutalomból és megtakarított pénzükből több mint 20 millió forint értékű közszük­ségleti, lakberendezési, valamint a bányász-sajáthoz építéséhez szükséges árukat vásárolhatnak. Délután valamennyi bányatelepen vidám, hangu­latos műsor szórakoztatja az egyes bányatelepek lakóit, az ünneplő bányászokat. A rendezvényeken több mint 30 bányász művészeti együttes, valamint a diósgyőri nagyüzemek vendégségbe meghívott művészeti csoport­jai szinpompás műsorában, ének-, zene- és táncszámai- ban gyönyörködhetnek az egybegyűltek. A bányász­napot hajnalig tartó tánc fejezi be. AZ ÖZDI BÁNYÁSZOK a farkaslyuki bányatele­pen köszöntik a hetedik bányásznapot. Farkaslyuk ün­nepi díszbe öltözik ebből az alkalomból. Csaknem 1000 négyzetmétert parkosítottak virágszőnyegekkel. Itt fo­gadják a Királdról, Putnokról, Somsályból, Egercsehiből érkező vendégeket. A bányászünnepség a reggeli 6 órai hét diszlövéssel veszi kezdetét. Délelőtt diszünnepsé- get tartanak a bányászkertben, ahol 11 millió forint hűségjutalom mellett mintegy 200 bányásznak adnak át kitüntetést. Délután gazdag sport- és kultúrműsorok­ban gyönyörködhetnek a bányászok. A kultúrműsor keretében fővárosi művészek is fellépnek. A újonnan épült uszodában uszóversenyt rendeznek. A borsodi építők ajándéka: Hatvannégy új bányássíahás A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozóinak jó munkája nyomán az elmúlt napokban Özd-Bolyokon 48 bányászcsalád költözhetett be új otthonába. Az építők, a bányásznap­ra készülve, csütörtökön újabb laká­sokat adtak át Diósgyőrött. A Kilián gimnázium melletti új lakótelepen — a bányászok kívánságait figyelembe- véve — egyszobás, mosdóhelyiséggel ellátott lakásokat építettek. A mű­szaki átvétel után, a 64 uj lakásba rövidesen megkezdik a beköltözést. Újabb létesítményeket adnak át a bányásznapon a borsoJi bányászoknak Az idei bányásznapon adják át rendeltetésének ünnepélyesen az el­múlt öt év alatt qsaknem duplájára növekedett sajókazai bányaüzem dol­gozóinak, az új művelődési otthont. A Borsodi Szénbányászati Tröszt több .mint egymillió forintos beruhá­zással építette az impozáns épületet, amelyben — a színpaddal ellátott nagyterem mellett —' társalgó, bil- liárdszoba. könyvtár biztosítja a bá­nyászok, munka utáni pihenését, szó­rakozását. Kettős ünnep lesz szeptember 1-e a felsőnyárádiaknak is. Ezen a napon adják át az új. egészséges vízvezeték­hálózatot. A bányászok régi kíván­ságának eleget téve, csaknem félmil­lió forintos költséggel, az egyik akna egészséges ivóvizét vezették be a községbe, ahol 7 közkutat és 3 tűz­oltócsapot látnak el a bányásznaptól kezdve egészséges ivóvízzel. Ez a ipegpldás biztosítja a község ivóvíz­ellátásét mindaddig, amíg a borsodi •bányatelepeket. egységesen ellátó . új, regionális vízmű megépül. Teliesifelie supsz'usi fervét a Borsodi Szénbányászati Tröszt A bányásznap tiszteletére, a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszttel párosa versenyben álló borsodi bányászok pénteken délelőtt 11 órakor büszkén jelentették: határidő előtt másfél nappal felszínre küldték az augusz­tusra esedékes utolsó tonna szenet is. <■ A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak, e kiváló győzelmük al­kalmából, gratulálunk, s kíván jukj hogy a továbbiakban még számos» szép eredményt érjenek el. Új frontfejtést létesíteneH a diósgyőri Márta-bánván A gazdaságos termelés érdeké­ben a Borsodi Szénbányászati Trösztnél végzett vizsgálatok azt igazolták, hogy a napi 40 vagon ter­melésű bányaüzemeknél legalacso­nyabb az önköltség, leggazdaságo­sabb a termelés. A kapacitás növe­lésére a két diósgyőri bányát, a Márta és az Anna-bányát közös fő­szállítóvágattal kötötték össze. így a két bányaüzem széntermelését az eddigi két akna helyett egyetlen aknán küldik majd a felszínre. Az új akna kihasználására a diósgyőri Márta-bányán új front** fejtést állítanak üzembe. Az 1.5— 1.8 méter vastag széntelepben ed­dig még nem telepítettek frontfej­tést. Az első front művelési lehető­ségének biztosítására a más üze­meknél szerzett tapasztalatok alap­ján a legjobban bevált típusú szál- í tógépeket állítják üzembe. Az új frontfejtés előkészítését a bányász­napra befejezik. Ezzel már a kísér­letek alatt is mintegy 20 százalék­kal növeli Márta-bánya jeíengi ka­pacitását. t? égi szokás lányok- *1 nál, hogy megmu­togatják egymásnak sze­relmes leveleiket, be­avatják egymást szívük legrejtettebb titkaiba. Megosztják örömüket, bánatukat. Néhány nap­pal ezelőtt az Állami Áruházban, a pult alatt körbejárt egy levél. Min­den elárusító elolvasta. Volt olyan, aki két ing eladása közben futotta át a sűrű sorokat, volt olyan, aki először az alá­írást olvasta el. de egy sem akadt, akinek ne futotta volna el szemét a könny az apró betűk láttán, amelyet kanadai papírra, kanadai tintá­val, magyarul írt egy miskolci lány. Az októberi vihar ve­tette az óceánon túlra, s hiába dolgozik, hiába próbál felejteni, ellepi szívét a legkínzóbb gyöt­relem: a honvágy. Álmo­kat kergetett, tüzes,- szertelen ifjúi álmokat. Talán elhitte a szegény lányról és a milliomos ifjúról szóló mesét is. Színes délibáb után sza­ladt, szinte versenyt a széllel, egészen addig, ahol leáldoz a nap. S most rájött, hogy ezek az álmok elérhetetlenek„ csalfák és csalárdak. íme néhány részlet a levélből: l^anadai levél »Kérdezi, hogy töltöt­tem a névnapomat? Hu­szonnyolcadik születés- és névnapomat töltöt­tem, de még sohasem voltam ilyen boldogta­lan. Egész nap sírtam. Nagyon sokat sírtam már Kanadában és azt hiszem, még fogok is. Mindenre gondoltam, csak arra nem, amire jutottam. Ha látná, amit dolgozom és ahogyan dolgozom, meglepődne. Odahaza nem tettem volna. Itt muszáj. Sen­kim sincs és kevés a fi­zetés, alig tudok belőle megélni. Semmi nélkül jöttem ide, ráadásul sa­ját költségemen, s ezt vissza kell fizetni. Na­gyon nehéz itt az élet; csak az tudja, aki üt van. Az ellenségemnek sem kívánom. Ne higy je­nek azoknak, akik azt írják, ilyen jó, meg olyan jó itt. Száz közül csak egy írja meg az igazat, de közben mind azt vár­ja, mikor mehet haza. Nem látott még olyan embertömeget, mint ami itt van munka nélkül, százezerszámra. Nem számít itt a szakma, el­menne mind bármilyen munkára, csak lenne. És ha otthon dolgozni kell egy asszonynak, itt még jobban kell, higyje el. De itt még bölcsödé sincs, ahová beadja a gyerekét. Ha nem dolgo­zik, akkor meg csak nyo­morog. Itt szegény csak igazán a szegény: de ezt nekem hiába írták volna, nem hittem volna el. Sajnos, most már ezen nem tudok segíteni. Egész életemben egy vá­gyam volt: idejutni, de most van újabb: még egyszer hazajutni in­nen.« Hosszú a levél, s ta­lán ennyi is elég belőle tanulságul. Az utolsó mondat így hangzik: »Remélem, nem lesz hóntódása, hogy írtam?« Miért esne bántódósa valakinek azért, mert le­velet kap Kanadából? Nem. Mi ezért a néhány sorért csak köszönettel, tartozunk. Kntzönüik írójának, hogy őszintén, "zíve szerint megírta az Gazságot, bármilyen ke­serű ős kiábrándító is az számára. Köszönjük, hogy bevallottal teljesültek álmai, mert a messzeség délibábja nagyon csalóka. Ha valaki esetleg ké­telkedik e sorok igazsá­gában, keresse fel a mis­kolci Állami Áruháziján. Szabó Zoltánnét, s el­olvashatja mindezt ere­detiben. Vagy írjon a kö­vetkező címre: Anna Stejanesik, 95 arkleden Ave. Apt. Hamilton Ont. Canada. írjon néhány sort annak a kisírt sze­mű magyar lánynak, aki epedve várja a postást és sóvárogva lesi a hazá­jából érkező híreket. Le­velet vár magyar papí­ron, magyar betűket. S írják meg, hogyha szivét csordultig tölti a bánat, ha úgy érzi. hogy a lelke mélyén elpattant egy húr, s hogy gyermekét csak magyarul akarja szóra bírni és meg főit ja az idegen föld, az érzé­ketlen felhőkarcolók le­vegője: jöjjön haza. Jöj­jön haza, hiszen ideköti ezernyi szál, az itt töltött 28 esztendő minden per­j ce, mert sehol sem olyan szép az élet, még ha ne­héz és küzdelmes is, mint itt a szülőhazában, amely anyaként keblére öleli minden fiát és lá­nyát-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom