Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-25 / 198. szám
Eszakmagtarorszaö Vasárnap, 1957. augusztus 25, Mindennapi gondok a kereskedelemben A KPDSÍ aktivistáinak üléséről Ma a miskolci főutcán végigmentve, az üzletek előtt nincs a szokásosnál nagyobb tolongás. Nem állnak hosszú sorok az üzletek előtt és esténk Int szivárványszínüket szórják Városszerte az üzletek reklámneon- jjai. De mégis él emlékezetünkben a »novemberi, decemberi kép a reggel- től-estig talpaló kereskedelmi dolgozókról, az Országos Takarékpénztár tisztviselőiről és mindazokról, akik akkor a fenyegetően közeledő infláció veszélyétől megbabonázott tömeg Vásárlási lázát kielégítették és ezzel megakadályozták a pánik további terjedésé^ A kereskedelem rendkívüli feladatai helyébe ma újak léptek. Ugyanez a helyzet a pénzintézeteknél is. Különösen fontos és időszerű ja gazdaságosság kérdése. A SZOT nemrég befejeződött teiges ülése is foglalkozott ezzel és fő- Íeladatként szabta meg minden szakszervezeti funkcionárius és aktivista számára a gazdasági kérdésekkel való fokozottabb törődést. Néhány hónappal ezelőtt a szakszervezetben elhangzottak olyan követelések is, hogy a szakszervezet ne íoglalkoz- Eék a termeléssel, legyen független, politikamentes és intézze kizárólagosan a dolgozók sérelmeit, panaszait; Ez a nézet már csak azért is nevetséges, mert a dolgozók élete, mindennapi gondjaik zöme szorosan összefügg az üzemmel, a termeléssel, és ezt kettéválasztani nem lehet; A szakszervezeteknek többek kö- fcöt azért is kell foglalkozni a gaz- idaságosság kérdésével, mert az ellenforradalom alatt a kereskedelmet érte a legnagyobb anyagi veszteség. Az országosan felhalmozott, több mint 14 milliárdos árúkészlet a sorozatos fosztogatások és a mértéktelen felvásárlások nyomán felére csökkent; Az árukészlet mennyiségben már megközelíti a régit, de ösz- szetételében sajnos még nem? Kevés a ruházati cikk, a gyermekkonfekció, a vegyesipari cikk. Mindez azért, mert a könnyűipar nem teljesíti tervét. A kedvezőtlenebb árukészlettel a kereskedelmi dolgozók az év első felében mégis. 12 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly ilyenkor A forgalomban tehát nincs hiba, de nem mindegy, hogy hogyan és kikkel bonyolítja le a kereskedelem? A szakszervezet legsürgősebb feladata a dolgozók nevelése. Még mindig sok a visszaélés a leltárhiány, illetve lei- tártöbblet s mindez a vásárlók rovására. A szakszervezetnek élesen szót kell emelni ez ellen, mert ezzel a vásárlók érdekeit is védi. A fegyelemlazulást, amely az ellenforradalom után felütötte a fejét, a laza ellenőrzés is elősegítetne. A leltárfelelősséggel kapcsolatos rendelkezések is módosításra szorulnak, mert nem ösztönöznek a szocialista tulajdon védelmére. Mindez nem kerülheti el a szakszervezet figyelmét. A pénzintézetek szakszervezeti aktivistái is sokat tehetnek a gazdaságosság érdekében. Az üzemekben munkabérek címén kifizetett ÖSz- szegek alapos ellenőrzésével segíthetik a gazdaságosságot. A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók eddigi eredményei alapján nem kétséges, hogy újabb sikerek várhatók a gazdaságosság és költségcsökkentés terén. Tájékoztató a lottónyereményekről A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság nem végleges tájékoztatója szerint a 25. fogadási héten 1.705.869 szelvény vett részt a játékban. így osztályonkint 639.700 forintott osztanak szét a nyerteseknek. A négyes osztályra ennek kétszerese, 1.279.400 forint jut, mivel öttalálatos szelvény ezúttal sem akadt. Négy találatot huszonhárom fogadó ért el, s így nyereményük egyen- kint 55.626 forint. A háromtalálatos szelvények száma 1413, a nyeremény egyenkint 452 forint. A 37.148 kéttalálatos szelvényre egyenkint 17 forintot fizetnek. A közölt adatokban az ellenőrzés során még lehetnek változások. A júliusi lotto tárgysorsolás nyereményeinek kiadását hétfőn kezdik meg a Lotto Áruházban. Vidékre a nyertesek kívánságára ingyenesen küldi meg az áruház a jutalomtárgyakat. Ebben az esetben a vásárlási-utalványt —, amelyre fel kell tüntetni a címet — be kel1 küldeni az áruházba. A nyeremények szeptember 25-ig vehetők át. (MTI) HUDY FERENC: Jószívvel tett vallomás (Születésnapi köszöntő) Ezen a földön a legjobb érzés, mikor a színben ragyog fel a nap, s a szürkeség összes fájdalmain kxengesztelőn, lassan áthalad,,. Szerelmünk mint kőbe vésett emlék álljon mögöttünk, ha már nem leszünk, - amelyre a sir homályából is még sóvárogva föltekinthetünk... Nem tudok oly szavakat találni, hogy abból Téged megismerjenek. Ki lát egy egész világot abban, ha kezébe vesz egy-két porszemet? De nélküle nincs hatalmas Mont-Blanc, — mutassanak meg hát a végletek: hogyha Te vagy ölelő karomban, az egész világot átfogom veled! KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET A MÉRLEGEN C Gondok, bajok egy gyenge tsz-ben ^ A sátoraljaújhelyi járásban lévő alsóberecki Rózsa Ferenc Tsz párttitkárával, ifj; Tamók József elvtárssal beszélgettünk a tsz magtárában; Már a múlt héten végeztek a csépléssel; Jó termésük volt, a tagság mégis kedvetlen, bizonytalan a jövőt illetően. A beszélgetés során megtudjuk, hogy a tsz-tagok egész évi szorgalmas munkája és a jó termés ellenére is kevés jövedelem jut egy-egy főre. Elviszi az adósság. Ebben az évben 120 ezer forint esedékes tartozást kell kifizetniük; *—1 Kiszámítottam, hogy eszerint minden tagra 6 ezer forint adósság esik -—■> mondja Tamók elvtárs. — Csoda-e, ha nincs kedvük a tagoknak és egyeseknél kilépési hangulat tapasztalható? Pedig az adósságot nem mi akartuk, sőt! Tiltakoztunk ellene; Dehát nem gazdálkodhattunk a magunk feje szerint. Azt kellett építtetnünk és vásárolnunk, amit a felsőbb szervek elhatároztak. Építettek nekünk 160 ezer forintért egy juhhodályt, pedig mi 30 ezerért is tudtunk volna megfelelőt építeni; Itt van ez a szecskavágó ■— mutat a magtárban álló gépre; ■— Ezt is megvetették velünk ötezer forintért. Azóta itt áll, még nem is használtuk. Valósággal ránk kényszerítették, hogy egyes gépeket megvásároljunk. Bizonygatták, hogy nekünk ezekre szükségünk lesz, mert a gazdaság úgyis fejlődni fog. Most aztán itt állunk egy csomó adóssággal és egy sor kihasználatlan épülettel és géppel::: A kölcsönt vissza kell fizetni, a kamatokat törleszteni kell. Ezt a tagok is tudják. Ezért is vannak elkedvetlenedve. Azt mondják: hiába dolgozunk szorgalmasan, hiába van jó termésünk, mégis éppen hogy csak élünk, mert a jövedelem nagyrésze kell az adósság törlesztésére. Sok igazság van Tamók elvtárs szavaiban, azonban a felsőbb szervek bürokratikus intézkedései mellett a saját hibáik is hozzájárultak a tsz gazdasági nehézségeihez. Gyenge a szakmai vezetés, ami kihat a gazdálkodásra is. Évek óta külterjesen gazdálkodnak. A csoportnak volt szarvasmarhaállománya is, azonban az ellenforradalom után eladták, — részben a tagoknak, részben kívülállóknak. Azt mondják, kevés volt a takarmány, nem volt mivel átteleltetni a jószágot. De vajon most jobb-e, hogy nincs közös tehénállomány? Pedig erre minden tsz-nek égetően szüksége van. Enélkül nem lehet korszerűen gazdálkodni, a talajerőt pótolni és nagyobb jövedelmet biztosítani. Tudják ezt ők is. Ezért is szorgalmazzák a közös szarvasmarhaállomány visszaállítását. Amint mondják, kaszálót is kapnak hozzá, a sátoraljaújhelyi tsz területéből. így megoldódik a takarmány-ellátásuk is. Valamit tenni kellene az adósság csökkentése érdekében. De mit.;. ? Az államtól várnak segítséget remélik, nem hiába.Egy szilárd, gazdagodó tsz ) Az alsóberecki Dózsa Ferenc Tsz- nek egyenes ellentéte a karesai Szabadság Tsz. Kondor Sándor elvtárs hatéves elnöksége alatt a tsz virágzó, erős, jól jövedelmező gazdasággá fejlődött. Különösen ^ jól bevált üzemág a tsz-ben már évek óta a sertéstenyésztés. Évente 130— 140 sertést hizlaltak rendszeresen, amelyből több mint 400 ezer forintos jövedelmük volt. A jövőben a hizlalás mellett rátérnek a tenyészállat nevelésre is. Szerintük ez még jövedelmezőbb, mint a hizlalás. A tavasszal 24 db tenyészkan süldőért 80 ezer forintot kaptak. A közeljövőben kerül eladásra 40 db anyakoca, amiért kb. 100 ezer forintot fognak kapni, A szarvasmarha-tenyésztést eddig elléggé elhanyagolták. Most élnek a rendeletben biztosított ked vezményes üszővásárlási lehetőséggel és a meglévő 24 db tehénhez még tíz darabot akarnak vásárolni Takarmányuk van bőven. Jellemző tehenészetük fejlődésére, hogy ez évben már havonta 12 ezer forintos bevételük van a tejből, míg az előző években alig érte el a 2—3 ezer forintot. Komoly pénzjövedelemre tesznek szert a kertészetből is. Eddig mintegy 50 ezer forint bevételük volt, de még legalább ennyire számítanak a dinnyéből, paradicsomból és paprikából. Gabonafélékből a tervezett előirányzatot jóval túlteljesítették, ösziárpából 20 mázsás, búzából 14 mázsás holdankénti átlagtermésük van. A tsz kenyérgabonából eddig 200 mázsát adott el szabadfelvásárlásra. Ezenkívül a tagok saját részesedésükből 150 mázsa búzát kötöttek le. Az ésszerű és előrelátó vezetés megragad minden lehetőséget a jövedelem növelésére. Vetőmag búza termelésből 21 ezer, sörárpa termelésből 30 ezer forint többletjövedelmet szereztek. 20 holdon előreláthatóan 40 mázsa maglóherét termelnek. Ez pénzben 120 ezer forintot jelent a csoportnak. Ezenkívül 10 mázsa lucernamag termésre is számítanak, amiért 30 ezer forintot fognak kapni. # Dudás Erzsébet, a tsz könyvelője büszkén mondja, hogy a Nemzeti Banknál nincs semmi kötelezettségük, minden esedékes tartozásukat kifizették. Ezévbcn 200 ezer forintot ruháztak be saját erőből. Vásároltak egy Zetort pótkocsival, építettek két gépszínt és egy kovácsmühelyt. Az elmondottakból világosan következik, hogy a tagság megelégedett és ragaszkodik a tsz-hez. Most a cséplés befejeztével, 6 kg búzát osztanak munkaegységenként. Azelőtt a zárszámadáskor is csak 3 kg-ot osztottak. Hathetenként 8 fo- forint készpénzelőleget fizetnek munkaegységenként. A vezetőség messzemenően figyelembe veszi tagok egyéni problémáit. Több családot pénzsegélyben részesítettek, hogy házát felépíthesse. így Lőrincz József 4 ezer, Kaskó József 10 ezer, Pápai András 2 ezer forintot kapott. A tsz-ben feltűnően sok a fiatal köztük több olyan, aki a városból ipari üzemekből jött vissza a mező gazdaságba. Kondor elvtárs, az el nők arról beszél, hogy legutóbb is több fiatal kérte felvételét a tsz-be — Nem csoda — mondja Dudás elvtársnő —, itt a lányok egy év alatt megkereshetik a stafírungra valót. Ezenkívül érdemes a tsz-ből házasodni is. Minden házasulandó tsz-tag 500 forintot kap ajándék ként. Lám, egy jól működő tsz, amely okos gazdálkodásával biztos jövőt, iólétet és gazdagságot ígér. Szemes István T(Z ÉV ÓTA ÖSSZETARTANAK. Ip ehér abrosszal terített aszta- lók, rajtuk pár szál szekfű. Az újságíró gyakran érkezik olyan helyre, ahol virágok vannak vázában az asztalon és körülötte emberek ülnek, akik fontos ügyben döntenek, beszélgetnek, vagy éppen ünnepelnek. S mégis, ennek a találkozónak más a hangulata, más az értelme. Itt is emberek ülték körül az asztalt — ünnepi ruhába öltözve, de annyi különbséggel, hogy 10 évvel ezelőtt találkoztak, így, mint most. Forgassuk vissza néhány percre az idő kerekét. * A miskolci Mindszent utca 22. szám alatti épület egyik helyiségében kopott X-lábú asztal körül foglalt helyet több munkás. Tanácskoztak, vitatkoztak, végülis döntöttek: — Megalakítjuk Miskolcon az Építőipari Szövetkezetét! — Helyes — mondták többen is. — Ha összedolgozunk, jobban boldogulunk. — Rombadőlt a vásárcsarnok és a vasút több épülete, ezeket csak közösen építhetjük fel. És megszületett a döntés. Közel 40 fővel megalakult Miskolcon — a felszabadulás utáni első, állami építőipari vállalat magva — az Építőipari Szövetkezet. • A z idő haladt. Azóta őszültek ** az emberek, de a kis szövetkezetből nagy állami vállalat lett. Az alapító tagok most itt ülnek az asztal mellett, beszélgetnek. Vi- rágh József építésvezető, Kaunitz Béla kőműves, az első igazgató, Magyar Géza segédmunkás, Magyar Béla, Szatmáry Gyula, Szűcs János, Szarka József, Szabó Sándor és Márton László kőművesek gyakran találkoznak a mindennapi életben, de a mostani találkozó egészen más; és más a beszédtéma is. Szatmáry Gyula az első megbeszélésre emlékezik vissza pohárköszöntőjében. — Tíz évvel ezelőtt egyikünk sem gondolta, hogy ilyen nagy család tagjai leszünk. Igen. Nagy vállalat lett a mi kis szövetkezetünkből. Helyes úton haladtunk — a fejlődés igazolt minket. S a többiek mosolyognak. Némi büszkeség van mosolyukban és jogos ez. Kitartottak — küzdve minden akadállyal, ami fékezte munkájukat. Czabó Sándor, Magyar Géza, ^ Szarka Károly és a többiek gondolata visszaszáll a múltba. Azután elkezdik: — Nagy vita előzte meg a szövetkezet létrejöttét. Akkor még két pártba tömörültek az építőmunkások. A Szociáldemokrata Párt tagjai között voltak, akik nem helyeselték a kommunista kőművesek kezdeményezését és akadályozták a társulás létrejöttét. Sokan pesszimisták voltak, nem bíztak a közös erőben, nem látták jövőjét a szövetkezetnek. — Nem bizony! Mert szerszámunk is kevés volt — mondja az idős Magyar Géza segédmunkás. — Én kalapácsot vittem és lapátot. — Én meg szekercét. — Ki mit tudott — így gyarapodott vagyonunk — szólt közbe Szűcs János, aki most a legjobb művezetők egyike. * 17 s az asztal mellett, poharaz- gatás közben még jobban felidéződnek az emlékek. A kedélyek is felvidulnak és a virágillattal vegyült levegőben vígan száll a dal..; »Sajó partján faragnak az ácsok, Idehallik a fejszecsapások...-« Nóta nótát követ, majd ismét beszélgetnek. — Akkor még az építőmunkások nyugdíjazásáról szó sem volt, ugye, Magyar bácsi? — kérdi egyikük. — Nem bizony. Pedig közülünk ma már többen nyugdíjban vannak. Velezdi Sándor, Gere Béla, Gerzsi Ferenc, Ritz Dezső, Székely József és a többiek, népi államunk gondoskodását élvezik beteg, vagy öreg napjaikban. Itt szünetel a beszélgetés. Újabb nóta következik: »Deres már a határ, Őszül a vén betyár:;?« • |7 jfél elmúlt, de a nagy csalad ■* *-' alapító tagjai nehezen válnak el. Pedig holnap ismét együtt dolgoznak. Immár tíz éve ..; Az Állami Építőipari Vállalatnál. Később mégis meggondolják. Búcsúznak. Kezükbe veszik a bekeretezett emléklapot, amit az imént vettek át Vincze Géza igazgató elvtárstól. Mégegyszer megfogják az ezer forint jutalmat rejtő borítékot, amelyet a szocialista építőiparhoz való ragaszkodásuk jutalma jeléül' kapták: Megérdemlik. Tíz év óta rászolgáltak. Szarvas Miklós Az acacszág- megírta, illetékes szerv válaszolt A Miskolci Kereskedelmi Testület (KISOSZ) felügyelete válaszlevele nem elégített ki bennünket. Özv. Bárány Lajosné sorsa nem függhet egy kérdőívtől. Vajon mit szólnának az ottani vezetők, ha az ő sorsuk is egy kérdőívtől lenne függővé téve. * Az ÉszaJunagyarországi Vegyiipari Nagykereskedelmi Vállalat arról értesít, hogy a golopi földművesszövetkezet kérését teljesítették. A gyer- mekparalízissel kapcsolatban megsokszorozódott a légyfogó-igény nemcsak Golopon, hanem máshol is, írják. Ezért igyekeznek a falu segítségére lenni és személykocsin instruktoraik viszik az árut; A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tájékoztatja szerkesztőségünket, hogy a Gábor Áron út 6. szám alatti lakást a tulajdonos visszakapta, így tatarozást végezni már nem lehet, mert a vállalat és a tulajdonos között az elszámolás megtörtént. • A Magyar Államvasutak Miskolci Igazgatósága közli, hogy Bódi József panaszos ügyében megtette a szükséges intézkedést. Amíg a fáskamra és más mellékhelyiség nem készül el, addig 25 százalékos bércsökkentést eszközölnek. Különben a lakbérmegállapítás a fennálló kormányrendelet értelmében történik. A le eg ugar van... de az ÉVA, a Nők Lapja divatmagazinja mar közli az őszi — téli divaloi! Jól hordható párizsi ruhák - a hazai divat- szabóságok legszebb modelljei az ÉVA legújabb számában! Megjelenik szeptember közepén
