Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

Eszakmagtarorszaö Vasárnap, 1957. augusztus 25, Mindennapi gondok a kereskedelemben A KPDSÍ aktivistáinak üléséről Ma a miskolci főutcán végigmen­tve, az üzletek előtt nincs a szokásos­nál nagyobb tolongás. Nem állnak hosszú sorok az üzletek előtt és es­ténk Int szivárványszínüket szórják Városszerte az üzletek reklámneon- jjai. De mégis él emlékezetünkben a »novemberi, decemberi kép a reggel- től-estig talpaló kereskedelmi dolgo­zókról, az Országos Takarékpénztár tisztviselőiről és mindazokról, akik akkor a fenyegetően közeledő inflá­ció veszélyétől megbabonázott tömeg Vásárlási lázát kielégítették és ezzel megakadályozták a pánik további terjedésé^ A kereskedelem rendkívüli fel­adatai helyébe ma újak léptek. Ugyanez a helyzet a pénzintézetek­nél is. Különösen fontos és időszerű ja gazdaságosság kérdése. A SZOT nemrég befejeződött tei­ges ülése is foglalkozott ezzel és fő- Íeladatként szabta meg minden szak­szervezeti funkcionárius és aktivista számára a gazdasági kérdésekkel való fokozottabb törődést. Néhány hónappal ezelőtt a szakszervezetben elhangzottak olyan követelések is, hogy a szakszervezet ne íoglalkoz- Eék a termeléssel, legyen független, politikamentes és intézze kizáróla­gosan a dolgozók sérelmeit, pana­szait; Ez a nézet már csak azért is nevetséges, mert a dolgozók élete, mindennapi gondjaik zöme szorosan összefügg az üzemmel, a termeléssel, és ezt kettéválasztani nem lehet; A szakszervezeteknek többek kö- fcöt azért is kell foglalkozni a gaz- idaságosság kérdésével, mert az el­lenforradalom alatt a kereskedelmet érte a legnagyobb anyagi veszteség. Az országosan felhalmozott, több mint 14 milliárdos árúkészlet a soro­zatos fosztogatások és a mértékte­len felvásárlások nyomán felére csökkent; Az árukészlet mennyiség­ben már megközelíti a régit, de ösz- szetételében sajnos még nem? Kevés a ruházati cikk, a gyer­mekkonfekció, a vegyesipari cikk. Mindez azért, mert a könnyűipar nem teljesíti tervét. A kedvezőtle­nebb árukészlettel a kereskedelmi dolgozók az év első felében mégis. 12 százalékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, mint tavaly ilyenkor A forgalomban tehát nincs hiba, de nem mindegy, hogy hogyan és kikkel bonyolítja le a kereskedelem? A szakszervezet legsürgősebb feladata a dolgozók nevelése. Még mindig sok a visszaélés a leltárhiány, illetve lei- tártöbblet s mindez a vásárlók ro­vására. A szakszervezetnek élesen szót kell emelni ez ellen, mert ezzel a vásár­lók érdekeit is védi. A fegyelemlazulást, amely az el­lenforradalom után felütötte a fe­jét, a laza ellenőrzés is elősegítetne. A leltárfelelősséggel kapcsolatos rendelkezések is módosításra szo­rulnak, mert nem ösztönöznek a szo­cialista tulajdon védelmére. Mindez nem kerülheti el a szakszervezet fi­gyelmét. A pénzintézetek szakszervezeti ak­tivistái is sokat tehetnek a gazda­ságosság érdekében. Az üzemekben munkabérek címén kifizetett ÖSz- szegek alapos ellenőrzésével segíthe­tik a gazdaságosságot. A kereskedelmi és pénzügyi dol­gozók eddigi eredményei alapján nem kétséges, hogy újabb sikerek várhatók a gazdaságosság és költ­ségcsökkentés terén. Tájékoztató a lottónyereményekről A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság nem végleges tájékoztatója sze­rint a 25. fogadási héten 1.705.869 szelvény vett részt a játékban. így osztályonkint 639.700 forintott oszta­nak szét a nyerteseknek. A négyes osztályra ennek kétszerese, 1.279.400 forint jut, mivel öttalálatos szelvény ezúttal sem akadt. Négy találatot huszonhárom foga­dó ért el, s így nyereményük egyen- kint 55.626 forint. A háromtalálatos szelvények szá­ma 1413, a nyeremény egyenkint 452 forint. A 37.148 kéttalálatos szel­vényre egyenkint 17 forintot fizetnek. A közölt adatokban az ellenőrzés során még lehetnek változások. A júliusi lotto tárgysorsolás nyere­ményeinek kiadását hétfőn kezdik meg a Lotto Áruházban. Vidékre a nyertesek kívánságára ingyenesen küldi meg az áruház a jutalomtár­gyakat. Ebben az esetben a vásárlá­si-utalványt —, amelyre fel kell tün­tetni a címet — be kel1 küldeni az áruházba. A nyeremények szeptem­ber 25-ig vehetők át. (MTI) HUDY FERENC: Jószívvel tett vallomás (Születésnapi köszöntő) Ezen a földön a legjobb érzés, mikor a színben ragyog fel a nap, s a szürkeség összes fájdalmain kxengesztelőn, lassan áthalad,,. Szerelmünk mint kőbe vésett emlék álljon mögöttünk, ha már nem leszünk, - amelyre a sir homályából is még sóvárogva föltekinthetünk... Nem tudok oly szavakat találni, hogy abból Téged megismerjenek. Ki lát egy egész világot abban, ha kezébe vesz egy-két porszemet? De nélküle nincs hatalmas Mont-Blanc, — mutassanak meg hát a végletek: hogyha Te vagy ölelő karomban, az egész világot átfogom veled! KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET A MÉRLEGEN C Gondok, bajok egy gyenge tsz-ben ^ A sátoraljaújhelyi járásban lévő alsóberecki Rózsa Ferenc Tsz párt­titkárával, ifj; Tamók József elv­társsal beszélgettünk a tsz magtá­rában; Már a múlt héten végeztek a csépléssel; Jó termésük volt, a tagság mégis kedvetlen, bizonyta­lan a jövőt illetően. A beszélgetés során megtudjuk, hogy a tsz-tagok egész évi szorgalmas munkája és a jó termés ellenére is kevés jövede­lem jut egy-egy főre. Elviszi az adósság. Ebben az évben 120 ezer forint esedékes tartozást kell kifi­zetniük; *—1 Kiszámítottam, hogy eszerint minden tagra 6 ezer forint adósság esik -—■> mondja Tamók elvtárs. — Csoda-e, ha nincs kedvük a tagok­nak és egyeseknél kilépési hangu­lat tapasztalható? Pedig az adóssá­got nem mi akartuk, sőt! Tiltakoz­tunk ellene; Dehát nem gazdálkod­hattunk a magunk feje szerint. Azt kellett építtetnünk és vásárolnunk, amit a felsőbb szervek elhatároz­tak. Építettek nekünk 160 ezer fo­rintért egy juhhodályt, pedig mi 30 ezerért is tudtunk volna megfe­lelőt építeni; Itt van ez a szecska­vágó ■— mutat a magtárban álló gépre; ■— Ezt is megvetették ve­lünk ötezer forintért. Azóta itt áll, még nem is használtuk. Valósággal ránk kényszerítették, hogy egyes gépeket megvásároljunk. Bizony­gatták, hogy nekünk ezekre szük­ségünk lesz, mert a gazdaság úgyis fejlődni fog. Most aztán itt állunk egy csomó adóssággal és egy sor kihasználatlan épülettel és gép­pel::: A kölcsönt vissza kell fizet­ni, a kamatokat törleszteni kell. Ezt a tagok is tudják. Ezért is van­nak elkedvetlenedve. Azt mond­ják: hiába dolgozunk szorgalmasan, hiába van jó termésünk, mégis ép­pen hogy csak élünk, mert a jöve­delem nagyrésze kell az adósság törlesztésére. Sok igazság van Tamók elvtárs szavaiban, azonban a felsőbb szervek bü­rokratikus intézkedései mellett a saját hibáik is hozzájárultak a tsz gazdasági nehézségeihez. Gyenge a szakmai vezetés, ami kihat a gazdálkodásra is. Évek óta külterjesen gazdálkodnak. A csoportnak volt szarvasmarha­állománya is, azonban az ellenfor­radalom után eladták, — részben a tagoknak, részben kívülállóknak. Azt mondják, kevés volt a takar­mány, nem volt mivel átteleltetni a jószágot. De vajon most jobb-e, hogy nincs közös tehénállomány? Pedig erre minden tsz-nek égetően szüksége van. Enélkül nem lehet korszerűen gazdálkodni, a talajerőt pótolni és nagyobb jövedelmet biz­tosítani. Tudják ezt ők is. Ezért is szorgalmazzák a közös szarvas­marhaállomány visszaállítását. Amint mondják, kaszálót is kap­nak hozzá, a sátoraljaújhelyi tsz területéből. így megoldódik a ta­karmány-ellátásuk is. Valamit ten­ni kellene az adósság csökkentése érdekében. De mit.;. ? Az állam­tól várnak segítséget remélik, nem hiába.­Egy szilárd, gazdagodó tsz ) Az alsóberecki Dózsa Ferenc Tsz- nek egyenes ellentéte a karesai Szabadság Tsz. Kondor Sándor elv­társ hatéves elnöksége alatt a tsz virágzó, erős, jól jövedelmező gaz­dasággá fejlődött. Különösen ^ jól bevált üzemág a tsz-ben már évek óta a sertéstenyésztés. Évente 130— 140 sertést hizlaltak rendszeresen, amelyből több mint 400 ezer forin­tos jövedelmük volt. A jövőben a hizlalás mellett rátérnek a tenyész­állat nevelésre is. Szerintük ez még jövedelmezőbb, mint a hizlalás. A tavasszal 24 db tenyészkan süldőért 80 ezer forintot kap­tak. A közeljövőben kerül el­adásra 40 db anyakoca, amiért kb. 100 ezer forintot fognak kapni, A szarvasmarha-tenyésztést ed­dig elléggé elhanyagolták. Most él­nek a rendeletben biztosított ked vezményes üszővásárlási lehetőség­gel és a meglévő 24 db tehénhez még tíz darabot akarnak vásárolni Takarmányuk van bőven. Jellemző tehenészetük fejlődésére, hogy ez évben már havonta 12 ezer forin­tos bevételük van a tejből, míg az előző években alig érte el a 2—3 ezer forintot. Komoly pénzjövedelemre tesznek szert a kertészetből is. Eddig mint­egy 50 ezer forint bevételük volt, de még legalább ennyire számíta­nak a dinnyéből, paradicsomból és paprikából. Gabonafélékből a tervezett elő­irányzatot jóval túlteljesítették, ösziárpából 20 mázsás, búzából 14 mázsás holdankénti átlagtermésük van. A tsz kenyérgabonából eddig 200 mázsát adott el szabadfelvá­sárlásra. Ezenkívül a tagok saját részesedésükből 150 mázsa búzát kötöttek le. Az ésszerű és előrelátó vezetés megragad minden lehetőséget a jö­vedelem növelésére. Vetőmag búza termelésből 21 ezer, sörárpa terme­lésből 30 ezer forint többletjövedel­met szereztek. 20 holdon előrelát­hatóan 40 mázsa maglóherét ter­melnek. Ez pénzben 120 ezer forin­tot jelent a csoportnak. Ezenkívül 10 mázsa lucernamag termésre is számítanak, amiért 30 ezer forintot fognak kapni. # Dudás Erzsébet, a tsz könyvelője büszkén mondja, hogy a Nemzeti Banknál nincs semmi kötelezettsé­gük, minden esedékes tartozásukat kifizették. Ezévbcn 200 ezer forintot ru­háztak be saját erőből. Vásá­roltak egy Zetort pótkocsival, építettek két gépszínt és egy kovácsmühelyt. Az elmondottakból világosan kö­vetkezik, hogy a tagság megelége­dett és ragaszkodik a tsz-hez. Most a cséplés befejeztével, 6 kg búzát osztanak munkaegységenként. Az­előtt a zárszámadáskor is csak 3 kg-ot osztottak. Hathetenként 8 fo- forint készpénzelőleget fizetnek munkaegységenként. A vezetőség messzemenően figyelembe veszi tagok egyéni problémáit. Több családot pénzsegélyben részesítettek, hogy házát fel­építhesse. így Lőrincz József 4 ezer, Kaskó József 10 ezer, Pá­pai András 2 ezer forintot ka­pott. A tsz-ben feltűnően sok a fiatal köztük több olyan, aki a városból ipari üzemekből jött vissza a mező gazdaságba. Kondor elvtárs, az el nők arról beszél, hogy legutóbb is több fiatal kérte felvételét a tsz-be — Nem csoda — mondja Dudás elvtársnő —, itt a lányok egy év alatt megkereshetik a stafírungra valót. Ezenkívül érdemes a tsz-ből házasodni is. Minden házasulandó tsz-tag 500 forintot kap ajándék ként. Lám, egy jól működő tsz, amely okos gazdálkodásával biztos jövőt, iólétet és gazdagságot ígér. Szemes István T(Z ÉV ÓTA ÖSSZETARTANAK. Ip ehér abrosszal terített aszta- lók, rajtuk pár szál szekfű. Az újságíró gyakran érkezik olyan helyre, ahol virágok vannak vázá­ban az asztalon és körülötte embe­rek ülnek, akik fontos ügyben dön­tenek, beszélgetnek, vagy éppen ünnepelnek. S mégis, ennek a ta­lálkozónak más a hangulata, más az értelme. Itt is emberek ülték körül az asz­talt — ünnepi ruhába öltözve, de annyi különbséggel, hogy 10 évvel ezelőtt találkoztak, így, mint most. Forgassuk vissza néhány percre az idő kerekét. * A miskolci Mindszent utca 22. szám alatti épület egyik he­lyiségében kopott X-lábú asztal kö­rül foglalt helyet több munkás. Tanácskoztak, vitatkoztak, végülis döntöttek: — Megalakítjuk Miskolcon az Építőipari Szövetkezetét! — Helyes — mondták többen is. — Ha összedolgozunk, jobban bol­dogulunk. — Rombadőlt a vásárcsarnok és a vasút több épülete, ezeket csak közösen építhetjük fel. És megszületett a döntés. Közel 40 fővel megalakult Miskolcon — a felszabadulás utáni első, állami építőipari vállalat magva — az Építőipari Szövetkezet. • A z idő haladt. Azóta őszültek ** az emberek, de a kis szövet­kezetből nagy állami vállalat lett. Az alapító tagok most itt ülnek az asztal mellett, beszélgetnek. Vi- rágh József építésvezető, Kaunitz Béla kőműves, az első igazgató, Magyar Géza segédmunkás, Ma­gyar Béla, Szatmáry Gyula, Szűcs János, Szarka József, Szabó Sán­dor és Márton László kőművesek gyakran találkoznak a mindennapi életben, de a mostani találkozó egészen más; és más a beszédtéma is. Szatmáry Gyula az első megbe­szélésre emlékezik vissza pohár­köszöntőjében. — Tíz évvel ezelőtt egyikünk sem gondolta, hogy ilyen nagy csa­lád tagjai leszünk. Igen. Nagy vál­lalat lett a mi kis szövetkezetünk­ből. Helyes úton haladtunk — a fejlődés igazolt minket. S a többiek mosolyognak. Némi büszkeség van mosolyukban és jo­gos ez. Kitartottak — küzdve min­den akadállyal, ami fékezte mun­kájukat. Czabó Sándor, Magyar Géza, ^ Szarka Károly és a többiek gondolata visszaszáll a múltba. Az­után elkezdik: — Nagy vita előzte meg a szö­vetkezet létrejöttét. Akkor még két pártba tömörültek az építőmunká­sok. A Szociáldemokrata Párt tag­jai között voltak, akik nem helye­selték a kommunista kőművesek kezdeményezését és akadályozták a társulás létrejöttét. Sokan pesszi­misták voltak, nem bíztak a közös erőben, nem látták jövőjét a szö­vetkezetnek. — Nem bizony! Mert szerszá­munk is kevés volt — mondja az idős Magyar Géza segédmunkás. — Én kalapácsot vittem és lapá­tot. — Én meg szekercét. — Ki mit tudott — így gyarapo­dott vagyonunk — szólt közbe Szűcs János, aki most a legjobb művezetők egyike. * 17 s az asztal mellett, poharaz- gatás közben még jobban felidéződnek az emlékek. A kedé­lyek is felvidulnak és a virágillat­tal vegyült levegőben vígan száll a dal..; »Sajó partján faragnak az ácsok, Idehallik a fejszecsapások...-« Nóta nótát követ, majd ismét be­szélgetnek. — Akkor még az építőmunkások nyugdíjazásáról szó sem volt, ugye, Magyar bácsi? — kérdi egyikük. — Nem bizony. Pedig közülünk ma már többen nyugdíjban van­nak. Velezdi Sándor, Gere Béla, Gerzsi Ferenc, Ritz Dezső, Székely József és a többiek, népi államunk gondoskodását élvezik beteg, vagy öreg napjaikban. Itt szünetel a beszélgetés. Újabb nóta következik: »Deres már a határ, Őszül a vén betyár:;?« • |7 jfél elmúlt, de a nagy csalad ■* *-' alapító tagjai nehezen vál­nak el. Pedig holnap ismét együtt dolgoznak. Immár tíz éve ..; Az Állami Építőipari Vállalatnál. Később mégis meggondolják. Bú­csúznak. Kezükbe veszik a bekere­tezett emléklapot, amit az imént vettek át Vincze Géza igazgató elv­társtól. Mégegyszer megfogják az ezer forint jutalmat rejtő boríté­kot, amelyet a szocialista építőipar­hoz való ragaszkodásuk jutalma je­léül' kapták: Megérdemlik. Tíz év óta rászol­gáltak. Szarvas Miklós Az acacszág- megírta, illetékes szerv válaszolt A Miskolci Kereskedelmi Testület (KISOSZ) felügyelete válaszlevele nem elégített ki bennünket. Özv. Bá­rány Lajosné sorsa nem függhet egy kérdőívtől. Vajon mit szólnának az ottani vezetők, ha az ő sorsuk is egy kérdőívtől lenne függővé téve. * Az ÉszaJunagyarországi Vegyiipari Nagykereskedelmi Vállalat arról ér­tesít, hogy a golopi földművesszövet­kezet kérését teljesítették. A gyer- mekparalízissel kapcsolatban meg­sokszorozódott a légyfogó-igény nem­csak Golopon, hanem máshol is, írják. Ezért igyekeznek a falu segít­ségére lenni és személykocsin in­struktoraik viszik az árut; A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tájékoztatja szerkesztőségünket, hogy a Gábor Áron út 6. szám alatti lakást a tulajdonos visszakapta, így tataro­zást végezni már nem lehet, mert a vállalat és a tulajdonos között az el­számolás megtörtént. • A Magyar Államvasutak Miskolci Igazgatósága közli, hogy Bódi József panaszos ügyében megtette a szüksé­ges intézkedést. Amíg a fáskamra és más mellékhelyiség nem készül el, addig 25 százalékos bércsökkentést eszközölnek. Különben a lakbérmeg­állapítás a fennálló kormányrende­let értelmében történik. A le eg ugar van... de az ÉVA, a Nők Lapja divatmagazinja mar közli az őszi — téli divaloi! Jól hordható párizsi ruhák - a hazai divat- szabóságok legszebb modelljei az ÉVA legújabb számában! Megjelenik szeptember közepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom