Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

2 e^za&magiarorsz^g Csütörtök, 1957. augusztus Kádár János elv társ beszéde (Folytatás az 1, oldalról.) lsen olyan javaslattal jelentkeztek, fiógy a száz munkást foglalkoztató jgyárakat vissza kellene adni a régi ^tulajdonosoknak, vagy az útra kelt Jsjagy Ferenc, aki áz . Ötszáz holdas birtok-típus híve —mégcsak az első (fecskék ■ voltak. — Mindszenty már fezt mondotta, hogy az egyháznak haladéktalanul mindent vissza kell kapnia. Persze, ha az ember min­denre gondol, akkor arra a több mint kilencszázezer hold földre -is gondol, amelyen már tizenkét esz­tendeje nyugodt lelkiismerettel szán­tanak magyar ‘parasztemberek, köz­tük hívő katolikusok is. És nem ér- £ik, hogy ebben lelkiismereti hiba volna, mert úgy gondolják, hogy a föld az övék. Ez' a Mindszenty, aki nagyon sokat ártott a magyar nép- 3iek, s szeretett volna még többet ár­tani, olyan- ügyetlenségeket követett pl, hogy akarata ellenére is segített nekünk. Azokban a zavaros napok­ban, amikor Mindszenty megszólalt a rádióban, úgy hatottak szavai, mint egy kijózanító előadás. Amit ő magyarázott, abból tíz- és tízezer ember, aki addig nem értette, miről vari szó, rögtön megértett mindent. . — Azokban a napokban sok za­var volt a közvéleményben, s a városokban nagyobb volt a za­var, mint a falun. De ez nem azért volt, mert a munkásosztály elmaradott, hanem azért, mert a városokban lakik, s gyülekezik a régi kizsákmányoló osztályok sok képviselője. Ezenkívül a városokban rengeteg olyan ember lépett fel ellenforra­dalmi követeléssel, aki azt hitette el magáról, hogy csak a hibák ellen harcol és nem a szocializmus ellen. S nem volt olyan egyszerű felismer­ni az elleriforradalmárok igazi cél­ját, . A parasztságot elismerés illeti — Falun egyszerűbb volt. A csénd- *r, ha megvolt a régi ruhája, kirázta belőle a naftalint és felvette. A régi főjegyző meg a szolgabíró, akit ta­lán 12 éve nem láttak, egy napon feltűnt és átvette a hatalmat. Ha ■ezekre a parasztember ránézett, rög­tön megértette, hogy a csendőr sem­mi szín alatt sem a szocializmus hi­báit akarja kijavítani. Ez is szere­pet játszott abban, hogy az ellenfor­radalom leverését megkönnyítette a magyar parasztság józan, politikus, helyes . és a népi hatalom melletti magatartása. Ezért a parasztságot el­ismerés illeti. Ezután a kunsági termelőszövetke- fcetek és egyéb paraszti dolgozók helytállásáról szólott, majd így foly­tatta: — Lehet vitatni azt, hogy a régi jtsz-fejlesztésben mennyi volt a he- Syés meggyőző rhunka eredménye, á (meggyőződés, és mennyi volt a nyo­másra született eredmény. Ezen le­het vitatkozni. De októberben, no- •t-emberben, decemberben *— meg kell mondanom becsületesen — nem Studtunk olyan segítséget adni a ter­melőszövetkezeteknek, mint amilyet kellett volria^ sem fegyveres véde­lemben, sem másféle tekintetben. S ha a termelőszövetkezetek helytáll­tak, a saját erejükkel álltak helyt. Mert nem volt nyomás, hogy „tarts ki a szövetkezet mellett”, de volt el­lenkező nyomás, högy „hagyd ott a szövetkezetét”. Semmiféle olyan ad­minisztráció nem működött, amit sokszor joggal bírálnak, viszont mű­ködött az ellenforradalmi presszió, s hogy ennek ellenére az elvtársak helyt álltak — ez mutatja, hogy a szocializmus gyökeret vert a magyar faluban, s hogy többé senki sem tudja kipusztítani. — Október előtt, az egyénileg dol­gozó paraszt sokszor látott a szövet­kezetekben civődást, vitatkozást, ve­szekedést, egyenetlenséget. Az ellenforradalmi támadásnak volt olyan hatása is, hogy az em­berek a nagy bajban megismer­ték, s ma már jobban tisztelik és becsülik egymást, nagyobb az egyetértés, másképpen dolgoz­nak, s ma már nyugodtan mond­hatjuk az egyénileg dolgozó pa­rasztnak, hogy nézd meg a szö­vetkezetieket, akik szorgalmasan dolgoznak s bíznak a jövőben. IIa?ánk alkotmányos rendjét helyreállítottuk — Mivel a dolgozó nép, a munkás­ság és a parasztság alapvető töme­gei a népi hatalom hívei, a dolgozó tömegek nagy többsége helyeselte a forradalmi munkás­paraszt kormány megalakulását, helyeselte, hogy segítséget kér­tünk a szövetségesünktől, a Szovjetuniótól és ma is támogat­ják a kormány tevékenységét. Ennek a munkának és a dolgozó nép támogatásának köszönhetők azok az eredmények, amelyek igazolják, hogy a párt politikája, a kormány politi­kája helyes volt. Milyen eredmények voltak ezek? — Hazánk törvényes, alkotmányos rendjét helyreállítottuk és — ezt nyugodtan mondhatjuk — ma, au­gusztus 20-án, amikor a Magyar Népköztársaságot ünnepeljük, ez a népköztársaság erősebb, mint egy évvel ezelőtt volt. A támadás nem gyengítette, hanem erősítette nép- köztársaságunkat, az egyetértés és a szilárdság a párton belül is, a mun­kásosztályon belül is, a parasztságon belül is a múlt évi helyzethez képest erősödött és növekedett. — Vannak eredmények a gazdasá­gi élet területen is. Az ipari terme­lés júniusban, amely még rendes termelési hónap, — (mert júliusban már szabadságok kezdődtek) 95 szá­zalékát, a termelékenység júniusban már 98 százalékát érte el az egy évvel ezelőttinek, ami pedig a mező- gazdasági .munkát illeti: a termés jó. Ebben persze az idő is segített vala­mit, de ha a munka nem lett volna jobb az idén, mint a múlt tavasszal volt, akkor hiába lett volna jó idő. — A kulturális élet és általában a társadalmi élet gyógyulásának jele az a 40' díj, amelyet a felejthetetlen moszkvai fesztiválon a fiatal, mű­vész-emberek nyertek és az a 40 díj, — közöttük 19 első díj —, ame­lyet a fiatal magyar sportolók egy nagyon erős nemzetközi versengés­ben kiérdemeltek. nem fogjuk semmi módon eről­tetni. A munkásosztály érdeke és a dolgo­zó nép érdeke azt kívánja, hogy az ösztályharc ne élesedjék. Mi kell ehhez? Az kell, hogy a kiváltságai­kat elvesztett urak, s az ő kiszolgá­lóik, vegyék tudomásul, hogy Ma­gyarországon népköztársaság van, népi hatalom van és a szocializmust építjük. Ha ők ezt tudomásul veszik, és megpróbálnak becsületes mun­kából megélni, és nem áskálód­nak a rendszer ellen, — akkor az osztáíyharc nem fog élesedni. És ellenkezőleg. Ha ők élezik, okvet-, lenül és feltétlenül vissza fogunk csapni, éppen a békesség érdekében. — Mi azt mondtuk — és őszintén mondtuk , hogy tanultunk októ­berből. Abban az értelemben is ta­nultunk, hogy nem fogunk elfeled­kezni azokról a hibákról, amelyek szerepet játszottak abban, hogy meg­történhetett ilyen esemény és nem fogjuk elfelejteni, amit a nép ellen­ségei a néppel szemben tettek. Ezután rátért gazdasági életünk jellemzésére és megállapította, hogy annak egyensúlya biztosítva van, amiben nagy szerepet játszik a test­véri országok segítsége. Most dolgo­zunk a 3 éves terven, amelyben a mezőgazdasági termelés általános színvonalát körülbelül 12 százalék­kal akarjuk emelni, közben a terme­lés szerkezetét is változtatva. Az ál­lam segíteni akarja a szövetkezeti parasztságot is és az egyénileg dol­gozókat is, de a szövetkezeti dolgo­zókat jobban. Javítani és fejleszteni akarja a mezőgazdaság technikáját, növelni a műtrágya termelést. A mezőgazdaság szocialista jövőjéről szólva hangsúlyozta és példákkal bi­zonyította, hogy nemcsak Magyaror­szágon és nemcsak a szocialista or­szágokban, de a kapitalista országok­ban is nagy ütemben folyik az átté­rés a mezőgazdasági nagyüzemre —, csakhogy az utóbbiakban ek a pa­rasztok elárverezése, földönfutóvá tétele útján játszódik le. — Ezzel kapcsolatban nagyon fon­tosnak tartom, s szeretném hangsú­lyozni — folytatta —, nem engedhető meg, hogy Magyarországon akár egyet­len egy parasztot is akarata ellenére kényszerítsenek ter­melőszövetkezetbe. Bízunk a szocialista eszme erejében, bí­zunk a termelőszövetkezetek jő munkájában, s azt gondoljuk, hogy ha a magyar parasztok nyugodtan gondolkozhatnak, nem erőszakolják, nem szekál­ják őket, akkor nem fog lassulni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, hanem gyorsabban megy majd, mint abban az idő­szakban, amikor a jó munkát buta erőszakoskodásokkal is ösz- szekapcsolták, Az a jó kommunista, aki a nép élén áll kában, a harcban, a bajban, a rosszban és a jóban együtt az emberekkel és vezeti ókét» A szocializmus építésének feltétlenül együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának javulásával Xz élet fontos kérdéseihez tar­tozik — folytatta hogy a munkás lés paraszt tömegek keresete és jőve- jdelme is komolyan növekedjék. Is­iiért dolog, hogy különböző kor- rn ány intézkedések következtében a frnunkások és az alkalmazottak ke­resete. a parasztság jövedelme nö­vekedik.- A munkásoknak és a parasztok­nak most nem az a gondjuk, hogy az életszínvonallal nincse­nek megelégedve, hanem — el­sősorban — a kishitűeknek az a gondjuk, hogy nem fog-e a kor­mány ebből a megnövekedett jövedelemből visszavenni ÍAzt mindenki érti, hogy az adott vi­szonyok között a dolgozók a maxi­mumát kapták annak, amit kaphat­tak. De valamit ebből vissza kellett venni. Nekünk felelősségünk van, s Vigyáznunk kell a pénz értékére, mert ha ezzel baj-van, akkor annak megint a munkás, meg a paraszt isz- sza meg a levét. Emiatt kellett ta­vasszal bizonyos cikkek árát fel­emelni. S most a bérekkel is kellett Valamit tenni. Nem a bérekből vet­tek le, hanem ahol a hivatalosan en­gedélyezett, a kormány által .elren­delt béralapot túllépték, azt most le kell faragni, s ez persze bosszantó. De azt tudni kell, hogy azokat a ren­deleteket, amelyeket mi a dolgozók életszínvonalának javítása érdekében hoztunk — ide tartozik a parasztság számára olyan fontos kérdés, mint a begyűjtés eltörlése — belső meggyő­ződésből határoztuk el, mert a mi véleményünk az, hogy a szocializ­mus építésének feltétlenül együtt kell járni a dolgozók életszínvonalá­nak javulásával. És ebből mi semmit sem fogunk visszacsinálni. Sem a begyűjtést, sem mást. Az ötös bizottságnak semmiféle törvényes alapja nincs ' Majd rátért arra a tényre, hogy az fcNSZ közgyűlését az Egyesült. Álla­mok imperialista köreinek- mesterke­désére szeptember 10-re összehívták, hogy megtárgyalja az ötös bizottság (jelentését: — Mi ezzel kapcsolatban azt mond- fiuk: lehet, hogy az imperialisták ki- manöverezték ezt az ötös bizott­ságot, de ennek semmiféle tör­vényes alapja nincs, mert az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyában benne van, hogy az egyes tagállamok belső életébe még az Egyesült Nemzeteknek sincs joga beavatkozni. 'Áz ötösi bizottságot mégis létrehoz­ták. Kihallgattak 111 tanút — ahogy ők nevezik. Hármat mi is ismerünk közülük: Király Bélát, Kéthly Annát és Kővágót, 108-at nem ismerünk, mert titokban tartották a nevüket. De arról á háromról,' akit ismerünk, riagyon el tudjuk képzelni, hogy mi­lyen lehet a többi 108, akit nem is­merünk. — Az ötös bizottság azt mondja hogy a magyar kormány nem elég törvényes, meg hogy erőszakoskodik bejelentik, hogy a Szovjetunió be­avatkozik Magyarország belügyeibe ho’ott nagyon jól tudják, hogy ilyes­miről szó sincsen. Viszont azt i: t.udják, milyen jó lett volna október­ben a 13 országból legalább egye lecsippenteni, ezt a nem nagyon nagj Magyarországot, s a szocialista +á ■borból átvinni az imperialisták tá borába, Ez nem sikerült. Ez az ő ki fogásaik főoka, de ezt nem írhatják be az ötös bizottság jelentésébe, mert akkor nem tudják összehívni a rend­kívüli közgyűlést. Mi azt mondjuk, hogy ha a kérdéseket reálisan akar­ták volna vizsgálni, arra is megvolt a mód. -Már januárban járt itt az Egyesült Nemzetek Szervezete gazda­sági bizottságának egyik főtitkárhe­lyettese, Philippe de Seynes úr, kö­rülnézett, beszélt, akivel neki tet­szett. Az Egyesült Nemzetek főtitká­rát, Hammarksjöld főtitkár urat már hat hónappal ezelőtt meghívtuk. Ez a meghívás most is érvényben van, a jövő héten is eljöhet. Tessék, be­széljen magyar munkásokkal, vagy parasztokkal, tisztviselőkkel, alkalma­zottakkal, vagy a kormány tagjaival — ha minket nem nagyon szeret, ak­kor a korm nytagokkal né. Ha a tényeket meg akarják is­merni, van rá módjuk, mi ez elé akadályt nem gördítünk, — de az ország belügyeibe beavatkoz­ni nem engedünk. — Az imperialisták, akik a Szov­jetuniót rágalmazzák beavatkozás­sal, beavatkoznak nagyon sok ország belügyeibe. Gondoljunk csak a leg­utóbbi eseményekre, Egyiptomiban lelepleztek egy kormányellenes ösz- szeesküvést, Szíriában most néhány napja lepleztek le ugyancsak ^ ha­sonlót, s az amerikai követség három tisztviselőjének keze volt benne. Al­gériában ölik az embereket, akik. sa­ját szabadságukért harcolnak, Omán­ban reaktív gépekkel támadták a si­vatagi arabokat, akiknek sok, ha egy szál fegyver vau a kezükben. Persze nem akarják, hogy az ENSZ-közgyű- lés az egyiptomi kérdéssel, az omá- nival, meg a Szíriáival foglalkozzék, azért akarják oda vinni a magyar kérdést, hogy ezekről eltereljék a fi­gyelmet. Ezután az imperialisták »-kegyet­lenkedésig vádjáról szólva megálla­pította, hogy az októberi események idején a börtönökből összesen több mint 13 ezer bűnözőt engedtek ki, az­tán fegyvert nyomtak a kezükbe — és ezeket nevezi szabadság­hősöknek a Szabad Európa-rádió. Ugyanakkor csak az elmúlt napon az Országháziban, min tégy 150 elesett eivtárs számára adtak át kitüntetést, — s az imperialisták az ellenforra­dalom kegyetlenkedéseiről nem be­szélnek. — Kifogásolják azt is — folytatta —, hogy nálunk bevezették a köz- biztonsági őrizetbe vételt. Milyen embereket veszünk közbiztonsági őrizetbe? Horthysta ezredest, osz­tályidegent, izgatót, uszítót, — igen­is ezeket rendőrségi őrizetbe vesz- szük. Azt gondoljuk, nekik is szol­gálatot teszünk, mert ha kint hagy­nánk őket, holnap esetleg olyat csi­nálnának, amiért halálbüntetés jár. Meg kell azt is mondani, hogy mi a közbiztonsági őrizet, vagy az inter­nálás rendszerének nem vagyunk hívei. Mi nem gondolkozunk azon, hogy ezt Örökre fenntartsuk, de most szükséges, s mivel szükséges, meg­csináltuk. Amikor kegyetlenkedések­ről, halálra ítélésekről, közbizton­sági őrizetről panaszkodnak, egyet ne felejtsenek el, azt, hogy ki volt a kihívó fél. — Ml feltétlenül békességet aka­runk. Mi kell ehhez a békesség­hez? Az kell, hogy az imperialis­ták vegyék tudomásul, hogy lé­tezik a Magyar Népköztársaság és ott munkás-paraszt állam van. Ha ezt tudomásul veszik, akkor megvan a békesség. Miért élesedett az osztályharc — A belső helyzetről ezzel kapcso­latban annyit, hogy mi marxisták vagyunk. Használunk olyan kifejezé­seket, hogy az osztályharc élesedik. Élesedett az osztályharc Magyaror­szágon? Okvetlen élesedett. Mi akar­tuk élesíteni az osztály harcot? Mi nem akartuk élesíteni. Sem a pártnak, sem a munkás- osztálynak semmiféle érdeke npm fűződik ahhoz, hogy az osztályharc élesedjék. Mi ezt — A Magyar Képköztársaság veze­tő társadalmi ereje — mondotta — a Magyar Szocialista Munkáspárt. A néptömegek is megértették, hogy mi­lyen baj származik abból, ha a párt­vezetés nem működik úgy, ahogy működnie kell. Azt hiszem ezt száz- és százezer ember tapasztalta, meg­tanulta. Ennélfogva a munkásosz­tálynak és á parasztságnak, általá­ban a dolgozó népnek szüksége^van arra, hogy legyen egy egységes, erős forradalmi pártja, amely a társadal­mi életet vezeti. Ezt tudni kell, ezt minden öntudatos kommunistának is tudnia kell. De a kommunistáknak ezenkívül még egy fontos dolgot kell tudniuk: azt, hogy a mi tanításaink szerint a párt és következésképpen az egyes párttagok küldetésüknél fogva nem uralkodásra és nem a nép fölé varinak'rendéivé' hariérii a dol­gozó és a harcoló nép sorainak élére! Az a kommunista, aki úgy visel­kedik, mintha uralkodna a nép felett, vagy felette állna, nem jó kommunista. Az a jó kommu­nista, aki a nép élen áll a mun­— Meg kell mondani okulásul, hogy a mi pártunk — itt a kommu­nista pártra, majd az egyesült mun­káspártra gondolok — jól dolgozott, nagyon jól dolgozott addig, amíg harcolni kellett a hatalomért, amíg a párttagoknak egyetlenegy fegyve­rük volt, az eszme igazsága, amed­dig tudták, hogy a tömegek akkor támogatják a pártot s akkor lesz a párt erős, ha igazságunkat megisme­rik és követnek bennünket. Később — és ez szomorú tanulság —, ami­kor a hatalmat {neghódítótta a. mun­kásosztály, amikor a párt egyes em­berei úgy érezték, hogy nincs már konkurrens, akkor .azt,,„hitték, hogy most már nem olyan fontos az em­bereket meggyőzni, hogy elég az emberekre rákiabálni, úgy sem mer­nek visszabeszélni. Az ilyen embe­rek a legnagyobb kárt okozták a pártnak és az országnak — ^kár nagyon nagy, ,‘i“i —'-A-, voltak. akár kicsi emberek A Népfronton belül beszélgessünk és vitatkozzunk — Meg kell tanulni, elvtársak, hogy a párt ereje az eszmében van. Ezzel függ össze a népfrontmozga­lom kérdése. A népfront-mozgalom­nak sokféle szervezeti formája van. Vannak népfront-bizottságok. Most szeptember 1-re megjelenik a Ma­gyar Nemzet, a Népfront központi lapja. Szükség van arra, hogy ez az újság is zászlóhordozója legyen egy kommunisták' vezette népi, nemzeti összefogásnak. De a legnagyobb szükség arra van, hogy a párttagok tiszteljék és becsüljék a pártonkí- vüli dolgozókat; lássanak bennük teljesen egyenrangú állampolgáro­kat; viselkedésük fejezze ki, hogy a kommunistának párttagságánál fog­va nincs több állampolgári joga, mint bármelyik másik embernek. Ha meggyőződése szerinti erkölcsi kötelességet vállal magára, s annak eleget tesz, a nép tisztelni, szeretni, kö^tni fogja, de joga nincs több. Becsülje meg a pártonkívülieket, a pártonkívüliek pedig becsüljék a kommunistában azt az embert, aki a saját munkáján kívül és a saját családjáról való gondos­kodáson kívül magára veszi a nép ügyét cs a nép gondját is. azért dolgozik és fáradozik, És ha ez az egyetértés megvan, ak­kor ez a Népfronton belül is igaz­ság lesz. A Népfronton belül beszél­gessünk és vitatkozzunk. Ha nem értjük meg egymást, ha nem egye­zünk valamiben, akkor vitassuk meg és ha egyetértünk, akkor kommu­nisták és nem kommunisták egy akarattal hajtsuk végre. Ha a Nép­frontot ebben az értelemben fogjuk fel, akkor feltétlenül eleven és nagy erő lesz. A nemzetközi kérdésekről szólott ezután, majd így fejezte be beszé- i déí: — Tudjuk, hogy még sokat kell dolgozni, sokat kell harcolni, de bi­zakodva nézzük a helyzetet, mert minden feltételünk megvan ahhoz, hogy mostani kérdéseinket megold­juk s előre menjünk azon az úton, amelyet tapasztalatunk szerint a magyar nép túlnyomó többsége a sa­ját belső meggyőződéséből magáénak vall: építsük és erősítsük a Magyar Népköztársaságot és haladjunk előre a szocialista Magyarország felé. Több mint 5 millió forint beruházással 28 új általános iskolai tanterem készül el még ezévben Borsodmegyében Borsod megyében az általános is­kolai oktatás színvonalának emelé­sére és a tanteremhiány megszünte­tésére ezévben 28 új tanterem épül több mint 5 millió forintos beruhá­zással, Még ebben az évben az új iskolá­ban kezdik meg a tanítást a sajó- szentpéteri bányatelepen, ahol a 4 tantermes új iskola mellett 5 nevelői lakás is épül. »Matyóország főváro­sában«, Mezőkövesden 12 tantermes új iskola segít majd a meglévő isko­lák túlzsúfoltságán. Uj iskolák épül­nek olyan »istenhátamögöttiknek« ismert helyen is, mint Jákfalva és Prügy — ahol 70 éve építették a meglévő és már szűknek bizonyult iskolát. Felsőtelekesen pedig az is­kolaköteles gyermekek már az új két« tantormos iskolában kezdik meg szeptemberben a tanévet. A szülői munkaközösségek és a községi tanácsok az állami beruházás mellett saját erőből és a .községfej- lesztési alap felhasználásával egy­millió forintot fordítanak 'A,, iskolák tatarozására, szépítésére, h**v: ott­honos, barátságos tantermek fogad­ják a tanév kezdetén az általános is­kolák tanulóik

Next

/
Oldalképek
Tartalom