Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-25 / 172. szám
Csütörtök, 1957. július 25. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Újítók a kohászatban Találóan jellemezte valaki a diósgyőri újítókat: a technikai haladás úttörői. A Lenin Kohászati Művek egyszerű munkásai a tervezőasztalok technikusai, a termelés parancsnokai méltán szolgáinak rá e jelzőre. A technika tökéletesítését nem súlyos pénzáldozatok árán akarják megoldani, hanem újításokkal, ósziszerűsítésekkel, amelyek kivitelezése csekély összegbe kerül; A Lenin Kohászati Müvek derék újítói az elmúlt években komoly eredményeket értek el az újítások, észszer űsítések bevezetésében. 1957 tavaszán régi hírnevük erősbítésére egy új mozgalmat indítottak, melynek jelszavát így fogalmazták meg: 1957 a minőségi újítások éve lesz. Egy félév távlatából pillantsunk vissza, hogy a diósgyőri újítók mennyiben tettek eleget fogadalmuknak, hogyan harcoltak az önmaguk által fogalmazott jelszó valóraváltásáért. Bizonyításképpen soroljunk fel néhány számadatot. 1956 első negyedévében 673, a második negyedévben 583 újítás érkezett be a gyár központi újítási irodájába. Az elsőből 320-at, a másodikból 402-őt. valósítottak meg a negyedév leforgása alatt. A 673 újítás nyomán mintegy 6 és félmilló, az 583 újítás nyomán pedig 7.2 millió forint megtakarítás jelentkezett. 1957 második negyedéve hullámvölgyből indult. Az ellenforradalom hatására jelentős mértékben visszaesett az újítómozgalom. Az első negyedévben mindössze 177 újítási javaslatot nyújtottak be a kohászati dolgozók. Értékelendő azonban, hogy ebből csak ötöt nem valósítottak meg a negyedévben. A második negyedév jelentős fordulatot hozott az újítómozgalomban. Ugrásszerűen emelkedett a benyújtott újítási javaslatok száma s ami még többet jelent, jóval több let* a megtakarítás is. 1957. második negyedévében 455 újítási javaslatot nyújtottak be a Lenin Kohászati Művek újítói. A javaslatok nyomán 6 millió forint megtakarítás várható egy esztendő leforgása alatt. Ha összehasonlítjuk 1956-tal, a benyújtott javaslatoknál szám- •• szerű-visszaesést találunk. Azonban ez nem jelenti az újítómozgalom visszafejlődését. Ebben a negyedévben a jóval kevesebb újítás csaknem olyan hasznot eredményezett, mint 1956 első negyedévének újításai. Merőben megváltozott 1957 első felében az újítómozgalom. A kohászati újítók most már nem apró- cseprő, a technikai haladást csak kis mértékben segítő újítási javaslatok kidolgozásán fáradoznak, hanem olyanokon, amelyek előrelendítik a gyár műszaki fejlesztési tervének végrehajtását, a gazdasági feladatok megvalósítását. A második negyedévben jelentős újítások születtek; Több újítási javaslat találmányszámba megy. A legjobb újítási javaslatok közül pillantsunk bele egy-kettőbe. A martinacélműben Farkas István fiatal mérnök Marosvári László durvaihengerdei mérnökkel, Juhász János öntőcsamoki vezetővel, Harangozó Barna öntőcsarnoki művezetővel, Járdán Béla öntőcsamoki dolgozóval nagyjelentőségű újítást vezetett be a sínacélok öntésénél. Eddig a sínacélok öntecseinél igen sok felöntést kellett alkalmazni, hogy a lünkért kiküszöböljék. Az öntésnél eddig az úgynevezett felöntősapkákat használták. Az újítók kezdeményezése nyomán csehszlovák példák alapján szükségtelenné tették a felöntősapkák használatát, olymódon, hogy már öntés közben vízzel hűtik a kokillákat, s így meg tudják akadályozni a lunkerosodást. Az újítás bevezetése előtt egy tonna sínhez 1231 kilogramm acélt kellett felhasználni. Az újítás bevezetése után 1141 kilogrammra csökkent a felhasznált acél mennyisége. Nemrégiben kezdték el Diósgyőrött a bányatámok gyártását. A kötőtartozékok, illetve kengyelek gyártását, készítését más vállalatnál kellett volna megrendelni, amely jelentős mértékben megdrágította volna a bányatámokat. Hu- dik Zoltán és újító társai ismerve a fínomihengermű adottságait, újítási javaslatot dolgoztak ki, amely szerint a fínoanhengerműben készítik el a kengyeleket. Nem világraszóló újítás, mégis évenkint 2 millió forint megtakarítást eredményez a gyárnak. Az újítási mozgalomban elsősorban dicséret illeti a szakvéleményező műszaki vezetőket, akik száműzték a hosszú évék káros gyakorlatát, hogy csak késve, hosz- szú idő után véleményezték az újításokat. Mégis talán a legnagyobb lendítőerőt az új újítási rendelet adta a mozgalomnak. A munikás- paraszt forradalmi kormány az új újítási rendelet kidolgozásával nagy segítséget nyújtott a technika úttörőinek, az újítóknak a munkához. Az újítási rendelet kimondja, hogy az újítóknak a jövőben szerződést kell kötniök a vállalattal. A szerződésben rögzíteni kell a bevezetés határidejét s azt, hogy az újító milyen formában akarja megvalósítani újításét. A szerződés mindkét fél számára kötelezettséget jelent, de elsősorban a vállalat számára, mert az újítási javaslatok bevezetésének elhanyagolása felelősséggel jár. Az eddigi módszerektől eltérően a jövőben nem egy év gazdasági eredményei után fizetik ki az újítási díjat, hanem két esztendő után. Az újító azt az időszakot választja a díjkifizetés alapjául, amelyik számára előnyösebb. Az újítási rendelet előírja, hogy az újító, ha nem tud megegyezést kötni a vállalattal, akkor panasszal éllhet a bíróságnál, amely eldönti, melyik félnek van igaza. Az újítási rendeletét nagy érdeklődéssel kísérik a gyár újítói. S remélhetőleg a reánk következő félév után még jobb eredményekről adhatnak majd számot Diósgyőr lelkes újítói. PÁSZTORY ALAJOS Az egészségügyi minisztérium hivatalos tájékoztatója a A hét folyamán bejelentett gyermekbé- nulásos megbetegedések a megelőző járványos években bejelentett esetek számát meghaladják. Újabb megbetegedések túlnyomó részben az előző hetekben jelzett járványos területeken fordultak elő, a megbetegedések halmozódását újabb területeken nem észlelték. így a 14 éven aluliak csoportos üdültetése szempontjából újabb területet nem kellett egészségügyi zárlat alá vonni. A 14 éven aluliak csoportos üdültetése szempontjából egészségügyi zárlat alá vont területek az előző heti tájékoztatóban közöltekkel azonosak. A főváros és az egész Dunántúl járványmentes. E területeken szórványosan egy- egy megbetegedés fordul elő. A megbetegedettek kórházi ellátása zavartalan. A 1957 július 13-án érkezett oltóanyaggal a fővároson kívül a járványos területeken: Borsod-Abauj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár, Hajdu-Bihar megyében, Miskolc és Debrecen város területén megtörtént az 1955 év és az 1956-ban születettek első védőoltása. Az ország egyéb területén az említett korcsoportok védőoltása julius 25—26—27-én lesz. Az oltások mindenütt Salk-féle oltóanyaggal, bőroltással történnek. Ez az oltási mód külföldi tapasztalatok szerint is kisebb beavatkozással biztosítja a szervezet védettségét, mint az izomba adott oltások. További korcsoportok oltásának előkészítése folyamatban van. (MTI) •fQC / őszén Tiszabábolnán is 1/30 elvégezte a maga munkáját az ellenforradalom ... Felbomlott, széthullott, szinte semmivé foszlott a már-már országos hírűvé váló, Rákóczi nevét viselő termelőcsoport. Egyik napról a másikra hordták szét a milliókat érő vagyont, amelyért annyit verejtékeztek a tagok. Pedig október végén és november hónapban még alaposan helybenhagyták volna, aki azt merte volna állítani, hogy van ember a földtekén, aki képes lesz szétzülleszteni a jól működő csoportot. Szilárdan tartották magukat i tagok, noha egymásnak adták a kilincset a helvi munkástanácshoz érkező motorkerékpáros küldöttek. — Mi az? Itt még mindig megvan a téesz? Mikor rúgják már szét ezt a kolho.zrendszerfc? A többség viszont hallani sem akart a „Rákóczi” feloszlatásáról. — Jó nekünk így — mondogatták — ... csak nem bolondultunk meg, hogy visszaforduljunk! Hiszen éppen elég hosszú és küzdelmes volt az az út, amelyen idáig eljutottak. Meg kellett fizetni az iskolapénzt a bábolnai parasztoknak is, amíg elsajátították a szövetkezés minden fortélyát. Nem úgy született meg a szövetkezet, hogy csak egyik napról a másikra együtt volt minden és a tagoknak csupán bele kellett ülni a nagy vagyonba. Hosszú és küzdelmes harcba került, rengeteg gonddal-bajjal kellett megbirkózni, mire elérték, hogy az egész falu közös összefogása eredményeként a meggazdagodás útjára léptek. Hát akkor most hagyják abba amikor már világosan látják a célt? Ámde a küldöttek, ha nem értek célt először, eljöttek másodszor, eljöttek harmadszor és eljöttek még decemberben is. Addig verték a va- , fiat, addig beszéltek mindenféle hitelmegvonásról és más egyéb teher- sújtásról, amit csak ki lehetett hirtelenjében találni, amíg végül néhány kicsinyhitű ember kötélnek állt és kijelentette: — Én kilépek. Adjátok ki a jussomat. Kiadták. Ha kilép, hát kilép. Senki sem fog hamut szórni a fejére miatta. Úgyis tervbe volt véve egy kisebbfajta szanálás: hadd menjenek a hát- ramozdítók. A zzal is erősödik a csoport, ha kizárja tagjai közül a nem oda M valókat. Az almafán is szebb, egészségesebb gyümölcsök teremnek, ha idejében lehullik a férgese. Ebben mindnyájan egyetértettek. A példa azonban ragadós lett. Az egyik kilépőt a másik követte, öten is jelentkeztek. A következő nap pedig még többen jöttek — köztük olyanok is, akiket nem szívesen engedtek. Amikor pedig már a középparasztok is mozgolódni kezdtek, elszomorodtak a csoporttagok: — No, most aztán mi lesz belőlünk? Szétnézhetünk, ha így megbolydul a csoport. Tavasz is eljön, mire rendbeszedjük magunkat. Arra senki sem gondolt, hogy ez a nagy megmozdulás végül is a híres csoport teljes szétzüllesztését eredményezi. — Nem lehet azt olyan könnyen, csak ukk-mukk-fukk szétbomlasztani, amit annyi küszködéssel és akarattal hoztunk létre — mondogatták még mindig a bizakodóbbak. A MISKOLCI HERMAN OTTÓ-SZOBOR NYUGALMAS VASÁRNAP DÉLUTÁN, kellemes, langyos idő. Alkalmas arra, hogy szemlélődjem a városban. A Szabadság téren úgy gyönyörködöm az ezerszer megcsodált Kossuth-szobor statikailag, ana< tómiailag és eszmeileg remekül felépített alakjában, mintha most látnám először. Akármerről nézem, mind több szépséget fedezek fel nemes vo-» nalaiban. Büszkeséggel gondolok arra, hogy az országban először itt feU állított Kossuth-szobor, egyúttal az ország egyik legszebb Kossuth-i szobra. Sokáig rajta felejtem a szemem, amíg a Szinva korlátjához tái maszkodva a széllobogtatta, a szónoki lendület hevét kifejező kacagán# redőzetét figyelem. Megfordulok és tekintetem a múzeum előtt fehérlő Herman Ottó4 szoborra téved. A borús égen alkony előtti fények villoznak, s így 20 léi pésnyi távolságból nézve úgy érzem, mintha megelevenednék a csupd erőt és valami fennséges derűt sugárzó kőalak. Most valahogy másnak^ többnek és nagyobbnak látom ezt a művet, mint pár hete, amikor a lei leplezés előtt néhány művész barátommal közvetlen közelről részletciberi szemléltük és úgy akartuk kibogozni, mi a nagyszerű és mi az, amit hiái nyolunk benne. Szeretnék bocsánatot kérni Medgyessy Fér énétől, az ősz mesteri tői, mert amíg elbűvölve, megfelelő távlatból nézem a szobrot, rádöbi benek, hogy mindaz, amit hiányoltam rajta, a kő sajátos szobrászati nyelvén, így távolabbról szemlélve egészen mást mond, mint amikor laikus módjára, az alapzat tövében részleteztem a művet. Csak így sző* lal meg a holt anyag, amelybe a művész lelket lehelt. Egyszerre csak azt veszem észre, hogy a monumentális hatású, jellegzetes kőalak nemcsak él, hanem beszél is. Az összefogott, nagyvonalú formák mögül kibontás kozik az eszmei mondanivaló, ami közvetlen közelről szemlélve néma marad számunkra. A vállra omló hajból kibontakozik a szakállas arc-< nak az egész alak mozgásával összehangolt különös kifejezése: a tudós, a materialista gondolkozó és a rendíthetetlen, egyenes jellemű hazafi bölcs mosolya. Az a tiszta mosoly, amely csak a legtisztább lelkiismcreU bői fakadhat, és amely tiszteletet parancsol. Így beszéltetni ezt a néha* zen szóra bírható anyagot, ahogy Medgyessy mester teszi, csak a legna* gyobb művészek képesek. HERMAN OTTÓ TEKINTETE a Bükk felé réved, ahol a terméi szét annyi titkát leste ki s az ember múltjára vonatkozó felfedezései« nek elismertetéséért hosszú, de végülis győzelmes harcot vívott kora tudósaival. De ez a tekintet többet is mond. A harcos, haladó ^szellemű tudós nemcsak a Bükk rengetegei felé néz, — előre lát, a jövőbe, a mi korunkba. Határozott tekintete és sugárzó bölcsessége kifejezi azt, hogy kora szürke tudósai elmaradhattak koruktól, de ő nem maradhatott cl. Hiszen az ő kezében győzhetetlen fegyver volt, a tudomány^ jegyi vere, a természet titkainak ismerete, amely a társadalmi fej4 lődés irányát megvilágítja. A természet, az élet titkainak fáradhatatlan kutatója nemcsak erős fizikai, hanem izmos szellemi lábaival is a föli dön áll és az ember útját egyengeti a természet erőinek meghódításán hoz. Még állásában is mozgás van, mintha éppen lépni készülne. Lépni — mindig előre. Felénk, a Ma embere felé lép. így csak Herman OU tóval rokonlelkű nagy mester véshette kőbe a nagy tudós alakját. öröm bizserget, mert Miskolc olyan új szoborművel gazdagodottj amely díszére válik a városnak és büszkesége alkotójának. Értékét nevd csökkentheti a takarékosan szerény postamens, az alapzat* amelyet hd majd jobban megy dolgunk, még ki lehet cserélni. HERMAN OTTÓ ÉRDEME szerinti emlékművet kapott itt, szti* kebb hazájában és ezzel Miskolc népe a felszabadulás óta a Petőfi-szo4 bor után immár második adósságát törlesztette le haladó nagyjaink4 kai szemben. Hajdú Béld ILLETÉKES SZERVEK l;au,iím. / lUVUVUUUUWUIAIWWWWWmiUIAAAAfUI Miskolc városi tanács, özv. Var»« ga Gyuláné, Miskolc, Templom u. 8^ már több esetben kérte a telekjut-» tatást. A tanács egyik átiratában (1955 november 3. kiadott) 3 darabj rajzot kér. A levélíró viszont azt ír-J ja, hogy 6 példányban már beadta' a rajzot, csatolva hozzá a megyei tanács mezőgazdasági csoport vég- határoza,tát is. Reméljük, már néni kell több iratra és rajzra várni, ha«« nem határozottan intézkedés törté- } nik az ügyben, mégpedig úgy, hogy Aztán a kilépni szándékozókat }igen — vagy nem^ szorították meg kérdéseikké ♦ Köztisztasági Vállalat, Miskolci — Mondjátok, hová mentek, } Kertész Artur és még nyolc aláírói mit akartok, hogyan képzelitek ti a \ miskolci lakos azt kéri, hogy ai további életet? Amazok így feleltek: Tiszaluci községi tanács. Nagy Péter helyi lakos arról értesít bennünket, hogy többször nincs víz, mert a „villamos-kut” nem működik. Ez pedig nagy baj, mert nyár lévén, meleg van és nem lehet, hogy ivóvíz ne legyen a faluban. Ennek megakadályozására egy mód van, ha a tanács olyan emberrel javíttatja meg a kutat, aki ért is hozzá. Miskolc városi tanács, özv. Var»« ga Gyuláné, Miskolc, Templom u. 8^ már több esetben kérte a telekjük tatást. A tanács egyik átiratában (1955 november 3. kiadott) 3 darabj rajzot kér. A levélíró viszont azt ír*J ja, hogy 6 példányban már beadta' a rajzot, csatolva hozzá a megyei tanács mezőgazdasági csoport vég- határoza,tát is. Reméljük, már néni kell több iratra és rajzra várni, ha«« nem határozottan intézkedés történik az ügyben, mégpedig úgy, hogy igen — vagy nem. * Köztisztasági Vállalat, Miskotd; Kertész Artur és még nyolc aláírói miskolci lakos azt kéri, hogy a Szentpéteri kapuba is állítsanak ba utcaseprőt, mert ennek híján a sze-‘ gély mellett ott a sok szemét. * Miskolci Sertéstenyésztő és Hizlal ló Vállalat. Molnár András boldog- kőujfalusi dolgozó azt kérdezi, miért nem kapta meg ő is a felemelt órabér alapján a racionalizálási pénzt/ vagy a különbözeiét a természetbeni juttatással egyenlítette ki a vállalat?! Ezzel ő sem és mi sem értünk egyet. * Szerencsi járási tanács szociális osztálya. Köteles Pál tokaji lakos özv. Koncsár Ferencné ugyancsak tokaji lakossal szerződést kötött. A felek között nézeteltérés van. özv. Koncsár Ferencné a tokaji szociális otthonba került gondozásra. Köteles felszólítást kapott, hogy havonkint 400 forintot fizessen. Úgy érezzük* hogy ez az intézkedés igazságtalan* ezért kérjük Köteles Pál meghallgatását, az ügy kivizsgálását és ennek alapján hozzon a tanács döntést. * Mályi Téglagyár igazgatósága. Szánóczki János mucsonyi lakos örömmel értesült arról, hogy terveií felül mennyi téglát gyártottak fii vállalat dolgozói. Jó munkát végeztek — írja a dolgozó paraszt. Ő is hasonlóan igyekszik eleget tenni* mert 6 hízót hizlal szerződésben az államnak. Egy kérése viszont volnál a terven felüli téglából neki is juttassanak, mert házat szeretne építeni. Javasoljuk, hogy a gyár vezetősége segítsen neki. — Üj életet kezdünk, önállóan gazdálkodunk, a magunk urai le-1 szünk... t — Dehát nem a magatok urai voltatok ti a téeszben is, hát nem# volt jó nektek itt? J — Jó volt nekünk és jó lenne most is, de ha már ennyi minden-♦ félét beszélnek, kétszer is meggondoljuk tehát, hogy maradjunk-e? J — Visszajönnétek ti ide sírva-ríva ezerszer is, csakhogy eztán * majd mink is megválogatjuk a magunk embereit... | Ilyen állapotok uralkodtak a faluban. Valóban nehéz volt rendet* ■ teremteni.. A lavina elindult. Most már megállíthatatlanul hőm- ♦ pölygött, s magával sodort mindenkit, aki az útjába akadt. A nagy zűr-* zavarban nem ismerték ki magukat az emberek, tucatjával jelentkeztek X a kilépni szándékozók és mire Balatoni József észbekapott, a fele tagság X hiányzott. Megbontott kártyavárhoz hasonlított most már a csoport, } amelynek csak az alappillérét kell megmozdítani és összedől az egész,} mintha a szél fújta volna el. Estére ez is megtörtént, tökéletes volt at felfordulás. t A csoport udvarán már nagy volt a csődület, amikor valaki el-t kiáltotta magát: , t — Követeljük, hogy alakuljon felosztó bizottság ... az egyenlő el-t bírálás végett. ♦ Meg is alakították. Ott a helyszínen. Molnár Ágostont nagy gyor-* san megválasztották felosztóbizottsági elnöknek és melléje még nyolc* kilépett tagot — erősítésnek. ♦ A termelőcsoport sorsa tehát meg volt pecsételve. A bizakodók £ is elveszítették minden reményüket, nem volt vitás egy percig} sem, hogy ki javára dől el a harc. Olyanná vált a csoport, mint a meg-} zörgetett méhkas akácvirágzás idején. Ismét széthullott a már eggyé-} kovácsolódó nagy faluközösség. Ahányan voltak, annyifelé gondolkoztak,« saját hasznukért, önfejük után futottak az emberek és szinte alig akadt ♦ valaki, aki arra vállalkozott volna, hogy mentse, ami megmenthető. * A küldöttek tehát elérték céljukat. Három napon belül volt cső-} port, nincs csoport! Megnyugodva távozhattak. } Valójában azonban csak félmunkát végeztek, mert Balatoni Jó-} zseféket, a mostani csoporttagokat, de főképpen azokat, akiknek neveit« mindjárt elöljáróban idejegyezzük — kihagyták a számításból. Neveze:-« tesen Varga János, Gulyás János, Vass László, B. Gál József, Vass Bér-# tálán, P. Gál József, Vágási József, Gulyás Ferenc, Kormos Endre, Gál# Endre, ifjú Vass Bertalan, idős E. Vass István és ifjú E. Vass István ♦ közös megbeszélése alapján már készült az ellentámadás a „Rákóczi”« megmentéséért. _ „ X Ez a mindenre elszánt kis csoport felismerte a leselkedő veszélyt« és szembeszállt az árral. $ (Folytatjuk.) > S3!“ c4 BÁBOLNÁI FRONTSZAKASZ firr'iiTlIM II Ml WTWrrrWiiTIBI'IM>lllilil'iiilili|ii .................................
