Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-13 / 162. szám

4

Gsza&magyarorsMg

Szombat, 1W. Júlhts 13.

ISHHÜ

cS'zamuelly Tibor nyomdokain

BORSODI GYULA:

A KÍVÁNT ESŐHÖZ

Már ráfi a főid rád, mint jószóra szív! Hűs cseppjeidnek arcát odatartja, simogasd forró homlokát szelíden.

Nézd, hogy megszépül tőle minden!

Remél a csűr, bízik a pajta,

— úgy várt a föld rád, mint jószóra szív.

Öntözd, ne sajnáld új locsolódat, feltámadás ez, szebb színt hoz a flóra, krumplivirágok pólyából kikelve ágaskodnak az égi mellre,

Tavaszálmukat te váltod valóra, s te ébreszted föl a hervadókat.

Kukoricások susogják nevedet, könyörgő karral hívogatva, kérve:

Ess, ess, simogass megfrissítő szándék!

S jaj, a búzát, hol lábon áll még, ne verd a földre, — kér a kéve,

Ne taposs sárba kalászfejeket.

Te életet adsz, nem ülik hozzád, hogy elvedd épp azt, kíméld kenyerünket! ömlő verejtékkel arat a paraszt.

Szeszélyből, kérlek ne vedd el azt, ami a béke és az ünnep,

Né éhezzen meg soha az ország!

Vár ősi tanácstagok fogadóórái

Július 17-én: Jáborcsik Lajos Mészüzem irodahelyiségében 14—16 órakor. Kolyan- kovszki János 18 órakor a Kerpely Anna uü leányiskolában; Forisch Gusztáv 17 órakor lillafüredi lakásán; Mezei Lajos 19 órakor III. kér. Bartók Béla u. 80. sz alatt.

Július 18-án: Buzási József 16 órakor Mária 25. (in. kér.).

Július 19-én: Kántor Sándor 18 órakor a Szeretet úti ált. iskolában, Gaál Imre 17— 19 óráig M.-Tapolca, Győri u. 11. sz. alatt. Jecs Alajos 18 órakor Kiszöv. Szemere u. 8., Krabák József 17 órakor Szentpéteri kapu, téglagyár.

Július 20-án: Ujpál Pál Sajó u. 12. sz. 15

órakor, id. Tüdős Ferenc Somogyi Béla u. 6- 17—19-ig, Grósz Károly 17 órától Damja- nics u. 14, Trumm Mihály 16—18 óráig Szeles u. 29, Rusznák Bertalan 18 órakor Tanács u. 8, Oláh Istvánná Hejőcsa- ba. Hock János u. 22. Szolnoki Dezső Szőlőhegy u. 22. 18 órakor és Mészáros János 18 órától Bánya u. 19. sz. alatt tartanak tanácstagi fogadóórát.

HUMOR

él.

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

— Vannak fivérei?

— Igen, három bátyám van. Kettő , a harmadik nős.

HANGVERSENYEN-— Kérem, a hangverseny már tíz perce megkezdődött! Nagyon csendesen tessék bemenni.

r— Miért? Már mindenki alszik?

PRECÍZ válasz

Hány kilogrammot nyomott, amikor legkövérebb volt életében? — kérdi az orvos betegétől

— Százhetvenet.

— És amikor legsoványabb volt?

— Három kilogrammot és 200 grammot;

INDOKOLT HALA

*=- Nagyon hálás vagyok a munkájáért, kedves doktor úr.

— De hiszen én sohasem kezeltem önt.

— Ez igaz, de kezelte a nagybátyámat, akinek egyedüli örököse vagyok.

ÉTTEREMBEN

=— Hát ez botrányos! Pincér! Egy gombot találtam a levesemben!

— Csak egy gombot? Már azt hittem, a szakácsnő müfogsora került meg; t s

CSAK FINOMAN

Müller igazgatóék sokat adnak arra, hogy művelt cselédlányuk legyen. Egyik nap éppen a desszertnél tartanak ebédkor, amikor csengetnek. A lány nyit ajtót.

■— Itthon vannak az uraságok? »- kérdi a látogató.

r— Igen. Éppen desszertálnak-,:;

ÉLETMŰVÉSZET

— Apa, leckét kell írnom az életművészetről. Mi az, hogy életművészet?

— Minél gyorsabban törtetni előre, hogy minél korábban nyugalomba vonulhassunk..*

NYELVTANÓRÁN

— Ki tud még egy kötőszót? Nos, Marika?

— Eljegyzés.

Híres emberek mondásaiból

Minden embert be lehet csapná égy ideig. Egyes embereket örökre be lehet csapni. De minden embert örökké becsapni nem lehet, (Lincoln Ábrahám)

•

Előfordulhat, hogy az embert időnként alaposan megtépázza közéleti

vagy otthoni.végzete. De ha a kíméletlen cséphadaró gazdag^ kalászokat ér, csak a szalmát töri meg, a szemek nem éreznek semmit bélőlé. Vígan ugrándoznak a szérűn, mitsem törődve azzal, vajon a malomba vagy a szántóföldre kerülnek-e holnap.

(Goethe)

*

A legnagyobb idealistáik egyben a legnagyobb realisták is.

(Albert Schweizer)

Nagyon is hajlamosaik vagyunk azt hinni, hogy aki tehetséges, annak játszva megy a munka. Szedd össze magad, ember, ha nagy tettre szántad el magad!

(G. Chr. Lichítehberg)

*

Minden emberről a legrosszabbat tételezem fel — saját magamról is;

És eddig ritkán tévedtem. (Nestroy)

rA? Aizakmaaiiarőrizáq HETI RÁDIÓMŰSORA “Ä.2SSÄ

HÉTFŐ, JULIUS 15.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. 9.00: Az Ifjúsági Rádió műsora. 9.20; Filmzene. 9.40: Mozart-művek. 10.10:

Óvodások műsora. 10.30: Szívesen hallgattuk. 12.10: Népi zene. 13.00:

Lányok asszonyok... 14.20: Hétfőtől hétfőig. 14.30: Úttörő-híradó. 14.50: A Gyermekrádió műsora. 15.15: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.25: Dalol a világ. 15.40: Operettrészletek. 16.10; Liszt-művek. 16.40: Könyvismertetés. 17.00: Fűvószene. 17.15: Ifjúsági őrjárat. 17.30: Tánczene. 18.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.20: Beethoven- művek. 18.45: Riport a kereskedelemről. 19.00: Dunajevszkij operettjeiből. 19.45:

Sporthíradó. 20.30: Közvetítés az Irodalmi Színpadról. 21.20: A búzamezőkről jelentjük. 21.25: Uj operafelvételek. 22.20: Gert- ler Endre hegedűestje.

Petőfi-rádió: 14.20: Kórusok. 14.40: Hanglemezek. 15.40: Én vagyok a hibás. 16.01: Magyar nóták. 16.30: Külpolitikai kalauz. 36.40: Francia operákból. 17.50: Ormos I. versei. 18.00: A régi Prága. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Népdalok. 20.00: Művészlemezek. 21.05: Tánczene. 21.40: Láttuk, hallottuk, olvastuk..* 22.00: Népek zenéjéből.

KEDD, JULIUS 16.

Kossuth-rádió: 8.10: Népi zene. 8.40: Indulók. 9.00: A Gyermekrádió műsora. B.20: Muzsikál a természet. 9.45:

Rejtélyes történet. Elbeszélés. 10.10: Képzőművészek az Ellenforradalmi Kiállításon. 10.20: Zenekari hangverseny. 11.00: Svejk. Egy derék katona kalandjai. 11.31: Ajándékműsor. 12.10: Hanglemezek. 13.00: Csanádi Imre versei. 13.10: Operarészletek. 14.00: Könnyű zene. 14.20: A Gyermekrádió műsora. 15.00: Népdalok. 16.10: A Gyermekrádió műsora. 16.30: Fiatalok sakkiskolája. 16.40t A japán rádió aján- fcéklemezeiből. 17.15: Beszélgetés VIT-kül- döttekkel. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen ..; 18.10: Véleményt kérünk... 18.30: Fmil Stern zenekara játszik. 18.45: Gyári fiúiéba. 19.03; Filmzene, 19,25: Heti hangversenykalauz. 20.27: Tánczenei fejtörő. 21.00: Gyermeknevelés. 21.15: Hanglemezek. 22.15: Ezeregyéjszaka meséi. 23.00: Előadóművészeink hangversenye. 0.10: Régi katonadalok.

Petőfi-rádió: 14.20: Operettrészletek.

15.00: Kamarazene. 15.35: Edgar Allan Poe két versé. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Operarészletek. 16.50: A pápa jól néz ki. Móricz Zsigmond írása. 17.02: Petrescu énekel. 17.30: A rádió nyári szabadegyeteme. 18.00: Fúvószene. 18.30: Kamarazene. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Magyar nóták. 19.45: Műszaki krónika. 20.00: Hangulatos jazz-muzsika. <20.20: A társadalom orvosa. 20.40: Madrigálok. 21.05: Népi zene. 21.30: Smetana—Trnecs- ka: Moldva parafrázis. 21.40: Baráti kéz. Elbeszélés. 22.00: Tánczene.

SZERDA, JULIUS 17.

Kossuth-rádió: 8.10: Operarészletek. 9.00: A rádió nyári szabadegyeteme. 9.30: Magyar tájak dalai. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 10.30: Kamarazene. 11.00: Könnyű melódiák. 11.30: Népi együttesek énekelnek. 12.10: Tánczene. 13.00: Lányok, asszonyok... 13.10: Operettkettősök. 13.40: Titok az asztal alatt. Elbeszélés. 14.05: Fúvóshangverseny. 14.43: A Gyermekrádió rejtvényműsora. 15.05: Ifjúsági világhíradó. 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.45: Könnyű zene. 16.10: Szív küldi fjzívnek szívesen ... 17.00: Illúzió és valóság. Előadás. 17.15: Pablo Casals. Előadás. 18.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.20: Tánczene. 18.45: Sztálinvá- rosi hétköznapok. 19.00: Operettrészletek. 20.30: Filmzene. 20.45: A búzamezőkről jelentjük. 20.50: Tudományos híradó. — 21.00: Szimfonikus hangverseny. 22.20: Tánczene. 23.20: Népdalok. 0.10: Éji zene.

Petőfi-rádió: 14.20: Ifjúsági műsor. 14.50: Zenekari hangverseny. 15.45: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 16.00: Sennyei Vera énekel. 16.30: Operaáriák. 16.50: Régi magyar költők. 17.00: Ajándékműsor. 18.20: A Volgán. Gorkij Írása. 18.50: Az Ifjúsági Rádió műsora. 19.05: Az Ifjúsági

Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Fúvószene. 19.45: Sporthíradó. 20.00: Kamarazene. 21.05: Magyar nóták. 21.30: Nyáresti muzsika. 21.50: Mi így látjuk... 22.00: Zenekari hangverseny.

CSÜTÖRTÖK, JULIUS 18.

Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű muzsika. 8.40: Kórusok. 9.00: Édes anyanyelvűnk. 9.05: A Gyermekrádió műsora. 9.25: Zeneszerzői arcképek. 10.10: Éjjeli őrjárat. Elbeszélés. 10.42: André Segovia gitározik. 11.00: Svejk. Egy derék katona kalandjai. 11.26: Népi zene. 12.10: Operarészletek. 13.00: Halasy Árpád két szatírája. 13.15: Népszerű hangverseny. 14.20: Muzsikáló képtár. 14.40: Régi olasz kórusmuzsika. 15.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.10: Szovjet népek zenéjéből. 17.00: Nyári befőzés — nagyban. 17.10: Wagner-bemutatók. 18.10: Mulatós népdalok. 18.45: A világ térképe előtt: Vietnam. 19.00: Tánczene. 20.27: Társas muzsika. Rádiójáték. 21.32: A búzamezőkről jelentjük. 21.40: Népzene. 22.15: Amor a léghajón. 23.10: Zenekari hangverseny. 0.10: Népi zene.

Petőfi-rádió: 14.20: Fúvósindulók. 14.40: Operakettősök. 15.20: Tánczene. 16.00: Bach-művek. 16.20: A Gyermekrádió műsora. 16.48: Énekkarok műsora. 17.10: A mexikói nép hőse. Előadás. 17.25: Operettrészletek. 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 18.30: Mendelssohn: d-moll trió. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Régi magyar áriák. 19.35: Népi zene. 19.45: Sporthíradó. 20.00: Könnyű melódiák. 21.05: Sosztakovics: Hat kórusköltemény. 21.30: Régi nagy slágerek. 21.50: Reggeltől estig a Balatonkutató-hajón. 22.00: Ritkán hallott olasz operarészletek. 22.45: Versek a kedveshez.

PÉNTEK, JULIUS 19.

Kossuth-rádió: 8.10: Részletek a János vitéz c. daljátékból. 8.50: Hanglemezek. 9.10: Zenekari hangverseny. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Fúvószene. 11.00: Port Said. — Kazim el Szamávi verse. 11.10: Glinka: Sextett. 11,37: A fogalmazói ElI

beszélés. 12.10: Népi zene. 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. 13.15: A szovjet rádió esztrád-zenekara játszik. 14.00: Ut- törőhiradó. 14.20: Régi magyar operákból. 15.00: Az ifjúsági rádió műsora. 15.30: Zongoraszólók. 16.10: Szív küldi szívnek szívesen. 16.50: Tíz perc a bíróságon. 17.00: Történetek nagy karmesterekről. 18.10: Az ifjúsági rádió műsora. 18.20: A magyar múlt forradalmi dalaiból. 18.40: Az ifjúság fóruma. 19.00: Ma dárdaikórusok. 19.30: Jazz-hangszerszólók. 19.45: Sporthiradó. 20.30: Fodor József szerzői estje. 21.15: Zenekari hangverseny. 23.10: Könnyű zene. 0.10: Bach-művek.

Petőfi-rádió: 14.20: Könnyű melódiák. 15.00: Balettzene. 15.40: Regényismertetés. 16.00: Magyar fúvószene. 16.15: Az 1957 évi dalosünnepek műsorából. 16.40: Ami csak velem eshet meg. Elbeszélés. 17.00: Népi muzsika. 17.30: Aktavár. Regény. 18.00: Mozaikok a Leningrádi Opera történetéből. 19.05: Operett- és filmzene. 19.45: Zenei anekdoták. 20.00: Tánczene. 21.05: Különleges hangszerszólók. 21.20: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 21.30: Közvetítés a Balaton-étteremből. 22.00: Operettest.

SZOMBAT, JULIUS 20.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. 9.00: Mesél a hegedű. 9.40: Könnyű Múzsa — egyveleg. 10.10: Régi operettek. 10.56: Svejk. Egy derék katona kalandjai. 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak műsora. 12.10: Népi zene. 13.00: Mi van a könyvesboltban? 13.10: Művészlemezek. 14.20: A Gyermekrádió műsora. 14.40: A mikrofon előtt: Nagypál László. 15.25: Kórusaink életéből. 15.45: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. 16.15: Zenés hétvége. 17.00: Budapesti képek. 17.15: Híres prímások: 36. Rác Laci. 18.10: Szív küldi szívnek szívesen. 18.45: Riportműsor. 19.00: Opera- és ooeretthang1 verseny. 20.20: Moszkvai vendéglátók — csepeli vendégek ismerkedése. — 21.20: Hanglemezek. 22.15: Sporthiradó,

Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. 15.00;

Szervánszky Endre: Fuvolatrió. 15.25: Fo- toamatőrök ötperce. 15.30: Polgár Tibor; A kérők. 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 17.50: Könnyű zene. 18.20: Lányok,

asszonyok

__18.40: Uher Zita énekel.

1

9.05: Tánczene. 19.35: Utazás a nyári égbolton. 19.55: Az opera mindenkié. 21.05; Bruckner: VIII. szimfónia. 22.25: Szombat este. * i

VASÁRNAP, JULIUS 81.

Kossuth-rádió: 8.10: A búzamezőkről jelentjük. 8.20: Népdalcsokor. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.00: Vasárnapi versek. 10.10: Tánczene. 10.50: Az ifjúsági rádió

műsora. 11.30: Térzene. 12.15: Jő ebédhez szól a nóta. 13.00: Szív küldi szívnek szívesen .. . 13.40: Séta az Allatkertben. 14.00: Szimfónikus zene. 15.15: Hét nap a külpolitikában. 15.30: A műsort összeállította Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 16.30: Szórakoztató muzsika. 17.10: Kincses Kalendárium. 18.00: Tánczene. 19.00: Helyszíni közvetítés a Középeurópai Kupa labdarugómérkőzésről. 20.10: Köznapi dolgokról... 20.25: Sose lehet tudni. Vígjáték három felvonásban. 22.10: A vasárnap sportja; 23.27: Dvorzsák: Dumky trió. 0.15: Népdalok.

Petőfi-radió: 8.00: Bach-művek. üjtös Könnyű dalok. 9.30: Ajándék-műsor a gyermekek kívánságára. 10.10: Szív küldi szívnek szívesen. 11.00: Zenekari hangver» seny. 12.30: A tölgy. Elbeszélés. 13.00: Mű» vészlemezek. 14.15: A Gyermekrádiő műsora. 14.55: Népszerű operahangverseny, 16.08: Bihari népdalok. 16.50: Első találkozás. 18.00: Versek. 18.20: Schumann-mű- vek. 19.00: Magyar népdalok. 19.40: Népszerű operettnyitányok. 20.12: Beethove* zongoraszonáták. 20.50: Ady Endre ver* seiből. 2Í.10: Ténczene. 22.00: Zenekait hangverseny.

(A magyar rádió a műsorváitoztatás jogát fenntartja^

ellenőrizni. Én kíséretnek voltam < melléje kirendelve, s amikor a Strand * vendéglőben vacsoráztunk ón előttem J ismeretlen egyénnel ahol hallottam a J kijelentését, hogy: kávéházba, vágyj ehhez hasonló helyre nem járok, J szeszes italt nem iszok, kártyázni J meg nem tudok, legfeljebb újságot 1 olvasok szabadidőmben. Ezeket csali J azért említem, mert tudtommal a! félrevezetett közvélemény azt hiszi, 1 hogy ő iszákos, és azért csinál illetve i ítélkezik oly szigorúan. J

A férfias egykedvűségéről és sze-J rónységéről mondom: mikor kimenti Oroszországba repülőgépen, majd j visszatértekor hozott magával 200 kilogramm súlyú autógumit, amint Cegléden állomásozva akkor láttam,; mikor Szamuely Tibor odaérkezeí t; és öccsével olyan közömbösen fogott J kezet, mintha Soroksárról jönne leg- J alább is. ;

Budapest, 1919. szeptember hó 16.«;

íme, így látta Szamuelly Tibort a, vasmunkás, aki nem lett szakszervezeti bürokrata, osztályának, a forradalomnak árulója, mint Bőhm Vilmos, Nagy Imre és sokan mások!

Meggyilkolásának körülményei még ma is tisztázatlan. Akármim is történt halála, kemény, rettenhetet- len forradalmi vezér dőlt ki Szamuelly Tiborral a forradalmi proletariátus sorainak éléről, amilyen kevés volt a proletárforradalom történetében, kevés volt azok között a nagyok között, akiknek emlékét a proletariátus mindörökre szívébe zárta.

KA a nincs nagyobb dicsőség, mint fegyverrel vagy tollal keményen állni azt a harcot, melynek Szamuelly vezéralakja volt és amely ma is tart a végső győzelem napjáig. Legyen Szamuelly élete és halála intő példa a megkezdett, s még be nem fejezett harcban, hogy végre ne- csak szavakban, de tettekben is kommunista eréllvel semmisítsük meg a haza belső árulóit, a nép igazi ellenséged^

! SÍK ISTVÁN

tanár

az ocsmany rágalom ecseíjevel festett, azt, hogy milyennek látta őt egy vasesztergályos, aki Szamuelly csapatában harcolt és akit bitófára huzatéit Horthy Miklós, ez a véreskezü »■lovas tengerész«.

Kerekes Árpád írta ezt a kicsikart vallomást börtönében, miután fél- holtra kínozták a detektívek, hogy Szamuelly ellen valljon, s azután »•emléket« kértek tőle, »aulogram- moU Szamuelly Tiborról. — Úgy nyomtatjuk most le lapunk hasáü- jain helyesírási hibákkal együtt, amint a levelet írója írta, egy ma- gyaroszági munkás, akinek a burzsoázia nem adott módot arra, hogy rendesen megtanulja drága anyanyelvét írásban is.

C lőadom, hogy 1919. április hó

u *■ 3-tól, amikor legelőször volt szerencsém Szamuely Tibort látni és megismerni, mint népbiztost és a rögtönítélő törvényszék elnökét, akinek a karhatalmi különítményében teljesítettem szolgálatot, egész 1919. augusztus hó 1-ig, amidőn a kommunizmus letörésével kapcsolatban fogságba estem. E rövid három hónap alatt szerzett tapasztalataimból a konzekvenciáikat levonom, megemlíthetem azt, hogy Szamuely Tibornak, a sok jó között csak egy rossz oldala volt, amit úgy neveznek, hogy kő- szívűség azokkal szemben, akik nem úgy cselekedtek, mint ahogy azt ő, vagy a kommün társadalom törvényei megkívánták, ebben a tekintetben protekciós kivételt nem ismert senkivel szemben, a bizonyságot mutatja az is, hogy nekik is, kik közvetve — szolgáltunk nála, olyan parancsot adott ki, hogy aki jogtalanul, az ő tudta nélkül valami rosszat csinál, vagy elsajátít, azt rögtön főbelöveti s ebben a tekintetben tartottunk is tőle, mert látván azt, hogy amit ő mond, vagy mondott valahol, nem tágítva, annak úgy kellett lenni.

Ennek a meggöresősödétt vas szívének villámgyors gondolataiból eredő határozott, mindenre visszaemlékező magyarázata, vagy parancsa mindenkiben nagy feltűnést kel-' tett, ezt magyarázom én az ő jobbik oldalának, .ami a rosszal egybekapcsolva elvesztette egyensúlyát s így fejét a meggörcsösödött szív teljesen bitorolta,

Tehát ennek magyarázható az, hogy olyan kíméletlenül ítélkezett azok felett, akik a fent említett törvények ellen súlyosan vétettek. Említésre méltatom még azt is, hogy ennek a marékbaszorított szív gazdájának szája nemcsak arról volt ismeretes közöttünk, hogy jól tudott parancsokat osztogatni, hanem bátor elhatározását és bátor magatartását úgy az ellenséggel szemben, mint bárhol dícséretrcméltónak tartom, a szeszes italok ivását szigorúan megtiltotta mindenütt szolgálatban, úgyszintén őt sem láttam tiszta víznél, vagy málnaszörpnél egyebet inni, ennek bizonyságául megemlítem, hogy az utolsó hónapban lent volt Siófokon, a gyermeknyaraltatási

M

anapság egy súlyos megrázkódtatást átélt országban, ahol az elleni orrad aim i erők teljes megsemmisítésé még korántsem mondható befejezettnek, sok szó esik a párt- és a tömegek kapcsolatáról, a forradalmi éberségről, kemény és hősies helytállásáról, bátorságáról.

Ma igazán üdvös felidézni a 19-es kormmün rettenthetetlen harcosának: Szamuely Tibornak, a munkások szívében, soha nem halványuló emlékét, kommunista jelleméből maradandó tanulságot vonhatnak le mindazok, akik ingadoznak e sorsdöntő harc gyakorlatában.

Szamuelly Tibor a Magyar Tanács- köztársaság fiatal »-Leninje«, a hősies helytállásnak, bátorságnak és szilárd, kommunista meggyőződésből fakadó határozottságnak a megszemélyesítője volt.

Nézzük meg Szamuelly Tibor szerepét a diktatúra alatt. Ne a »rangját« nézzük, mint ahogy a pnoletár- lorradalpm kispolgári és élősdi résztvevői szemlélték a maguk történelmi nagyságát »rangjuk« tükrében, vagy szemlélgetik még sokan manapság is, hanem tényleges, történelmi szerepét nézzük, amit betöltött a történelmi négy és félnónap alatt, amikor a magyar proletariátus »Europa homlokán táncolt«

Március 21-én helyettes hadügyi népbiztos letí, majd április 21-én megkapta a kinevezést a Fronlmö- götti Bizottságok elnökének tisztségére. A fronton és a front mögött egyaránt rögtön érezhetővé vált vaskeze. Egy-kettőre rendet teremtett. Ö lett az ellenforradalom réme és gyűlöletének célpontja.;.!

A óban az időben — mely voná- ^ savban nagyon hasonló jelenünkhöz — mind féktelenebb lett ellene az ellenséges rágalom és agitáció. Pár napig egy falusi kastélyban pihent a Dunántúlon, majd újból e Duna—Tisza közén verte le az ellenforradalmat. Egy Fehér nevű ezredes valami memorandumot adott át Haubrichnak, a kalocsai ellenforradalom leverése közben történt »kegyetlenkedésről«. Sajnos a kommunisták között is szép számmal akadtak, akik elhitték a szociáldemokratáknak, hogy a munkásság nem akarja a terrort és Szamuelly ok nélkül kegyetlenkedik, — s tegyük hozzá rögtön ma is hány embernek megesik a szíve, ha egy emberi mivoltából kivetkezett ellenforradalmár nyakán szorul meg a kötél.

Szamuelly nagy türelemmel hallgatta meg az ellenérveket, az osztályellenséggel 'természetesen nem vitázott, hanem összetörte, amikor csak tehette,

A forradalomnak fanatikus harcosa volt, de fanatizmusa minden volt, csak éppen vak nem. A forradalomba, á proletariátusba vetett fanatikus hite alapos, a szocialista tudással és kitűnő forradalmi, politikai, katonai érzékkel és előrelátással Párosult.

Befejezésül állítsuk szembe azzal ta képpel, melyet róla Bőhm Vilmos,