Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-11 / 160. szám

4

ES ZA KM AGY AROUSE AG

Csütörtök, 1957. július It

A pártértekezlet határozata az egész dolgozó nép érdekében született

A

z MSZMP június 27—29-ig megtartott pártértekezletének Igen nagy jelentősége van a szocializmust építő további munkánkban. Meghatározta a párt és az ország előtt álló legfontosabb feladatokat, politikai életünk kibontakozásának további útját, gazdasági helyzetünk megszilárdítását.

Sokan azt hiszik, elég ha megtanácskozzák, kidolgozzák és nyilvánosságra hozzák a párt politikáját és az majd magától megvalósul. De az egyszerű igazság az, hogy minden határozat, vagy elvi nyilatkozat any- nyit ér, amennyit abból megvalósítanak.

A helyes határozatok megvalósításáért harcolni kell. A pártértekezlet határozatai végrehajtásának legfontosabb feltétele, hogy megértsük a határozat értelmét, célját, gazdasági és politikai jelentőségét. A járási, városi üzemi pártbizottsági üléseken, a pártszervezetek vezetőségi ülésein kell megvitatni a határozat alapján, hogy mi jellemző a pártszervezetek eddigi fejlődésére, értékelve az eredményeket, a hibákat, azok okait.

A hibák okainak megszüntetése érdekében a párttagok és pártonkívüli aktívák tanácsai és javaslatai alapján dolgozzák fel saját területükre a határozatot és annak alapján készítsék el a konkrét intézkedési tervet. A határozat és az intézkedési tervek végrehajtásának legfontosabb feltétele, hogy a járási, városi, üzemi párt- bizottságok irányításával az alapszervezetekben megszervezzék a kommunisták egységes állásfoglalását, a tettekben jelentkező példamutatást a határozat végrehajtásában.

A pártértekezlet határozata kimondja, hogy a kialakult bátor és szabad vita megóvása mellett, a legszigorúbban meg kell követelni a határozatnak megfelelő egységes cselekvést. Teljes mértékben , érvényt kell szerezni a párt Szervezeti Szabályzata azon pontjának, amely előírja, hogy a párt felső szerveinek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani;

"P ártszervezeteinkben most több fegyelemre, példamutatásra, áldozatkészségre,' bátor kiállásra, éberségre van szükség, mint bármikor és: »aki csak valamelyest is gyengíti a proletariátus pártjának vasfegyelmét (különösen a proletariátus diktatúrájának idején), az ténylegesen a burzsoáziát segíti a proletariátus ellen« (Lenin).

A kommunisták meggyőzése, mozgósítása után meg kell szervezni a dolgozó tömegek, a lakosság között végzett politikai munkát. Most is olyan jól előkészített nagygyűlésekre, kisebb gyűlésekre, csoportokra, személyekre szóló agitációra van szükség üzemeinkben, falvainkban, amelyeket már az elmúlt hónapokban pártszervezeteink tartottak, ahol a vezetők, a legképzettebb agitátorok és propagandisták magyarázzák közvetlenül a dolgozóknak a pártértekezlet határozatát saját területükre

konkretizálva. Magyarázzák a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának történelmi szükségszerűségét, jelentőségét, az eddig elért eredményeket, a szocialista tábor — különösen a Szovjetunió politikai és gazdasági segítségét, az ellenforradalom ellen folytatott harc további szükségességét, stb. .

Pártszervezeteink jelenleg a legfontosabb kérdésekkel — mint a tervek minél előbbi teljesítése, az önköltségcsökkentés lehetőségeivel, a fokozott takarékosság, a munkaverseny szükségességével foglalkoznak. Ezekre összpontosítsák a politikai fel- világosító munkát.

A pártértekezlet határozata kimondja, hogy a pártnak elméletileg

Az egyik legízletesebb és legértékesebb vadon termő gyümölcsünk, az erdei málna érik a zempléni hegyekben. A kellemes illatú, érett piros szemek szedését e héten már megkezdték Telkibánya, Vágáshuta, Ke- mencepalak és több zempléni, illetve északabauji község vidékén. A gyűjtésben mintegy háromszáz — nagyobbrészt gyermek és idősebb — ember vesz részt. Jóllehet a nagy

A miskolci városi bíróság egy évi és hat hónapi börtönre Ítélte Bende János 26 éves, többszörösen büntetett előéletű sajószentpéteri lakost, aki a börtönből szabadulva a Tiszai pályaudvaron csavargott és e közben ellopta egy alvó katona csomagját.

Az Ítélet nem jogerős.

*

A miskolci városi bíróság 1 évi és 3 hónapi börtönbüntetésre Ítélte Ver- ner Károlyné szül. Rácz Katalin 27 éves miskolci lakost, aki 1957 elején a zöldkeresztnél anyatej adására jelentkezett. Főzi Jánosné és Veres Bé- láné részére adott is tejet literenként 40 forintos áron, több esetben azonban nem anyatejet adott, amelytől a csecsemők megbetegedtek^

*

A mezőkövesdi járásbíróság 500 forint pénzbüntetésre ítélte Szabó József 29 éves, mezőkeresztesi gépszerelőt, aki a mozi előtt a jegyváltás rendjét azzal tette lehetetlenné, hogy önhatalmúlag álkulccsal kinyitott egy bezárt ajtót, amelyen át a pénztárba betódult a tömeg és a rend teljesen felbomlott.

*

Béres Béla 27 éves büntetett előéletű edelényi gépkocsivezető, áprilisban Kazincbarcikáról Egerlövőre munkásokat szállított. Útközben pálinkát és sört ivott. Mezőkövesd és Egerlövő között kocsijával nekiment egy telefonoszlopnak, a kocsi felborult és többen sérüléseket szenvedés politikailag harcolni kell elsősorban a jobboldali revizionizmus minden megnyilvánulása ellen, de nem adhatjuk fel a harcot a szektás baloldali nézetek ellen sem. A párt azt várja tagjaitól, hogy szóval és példamutató tettekkel teremtsék meg a baráti viszonyt a pártonkívüliekkel, kutassák és formálják véleményüket.

A pártértekezlet határozata az ^ egész dolgozó nép érdekében született. Amilyen egységesen széliünk harcba megvalósításáért, olyan mértékben sikerül tovább növelni életszínvonalunkat, a haza védelmi képességét, a mezőgazdaság szocialista szektorainak további erősítését.

BARTA K. GYULA

hőség nem kedvez a málnának, mégis mintegy száz mázsa termésre számítanak, amit az Erdei Termék Vállalat gyöngyösi lókészítő üzemébe szállítanak, ahol kiváló rhiinőségű szörpöt készítenek belőle exportra. A rendkívüli meleg időjárás következtében már érik a szintén igen keresett és jól értékesíthető szeder is. Ebből mintegy két-háromszáz mázsa termést várnak.

tek. A mezőkövesdi járásbíróság 1 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre Ítélte és kötelezte az okozott kár megtérítésére.

*

Kovács Béla 26 éves vízvezeték- szerelő, miskolci lakos a Béke étteremben durva módon viselkedett, mindenképpen bele akart kötni Vizi Istvánba és társaságába, többszöri figyelmeztetésre sem hagyta abba botrányos magatartását. A megfékezésére érkezett rendőröknek nem volt hajlandó magát igazolni, sőt zsebkését előrántotta és azzal támadt a rendőrökre. Az egyik rendőrt megütötte. A miskolci városi bíróság 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélte.

*

Molnár Lajos 36 éves szomolyai lakos, aki lopásért már büntetve volt, az állami erdőből 12 darab fát ellopott. A mezőkövesdi járásbíróság négy hónapi, börtönre Ítélte,

*

Skala László 36 éves volt szikszói

adóügyi megbízott. 774 forintot beszedett az adózóktól és azt elsikkasztotta. A szikszói járásbíróság hat hónapi börtönre Ítélte.

*

Tóth János 28 éves büntetett előéletű ináncsi lakos, a csobádi körzeti orvostól pénzt csalt ki azzal, hogy szenet fog szállítani. ígéretének nem tett eleget, a felvett Összeget elsikkasztotta. Büntetése hat hónapi börtön.

Szedik az erdei málnát- Sátoraljaújhely vidékén

BÍRÓSÁGI HÍREK

Ml ÚJSÁG az újhelyi járásban

KÍVÁNCSIAN TETTEM FEL ezt

a kérdést Vakles György elvtársnak, a sátoraljaújhelyi járás vb. elnökének, akiről köztudomású hogy józan megfontoltsággal és csak a nép érdekeit tartva szem előtt irányítja ennek a hatalmas járásnak az életét.

— Hát nem könnyű a dolgunk, legalább is nem volt könnyű — mondja, s elgondolkozva tekint maga elé. — Nem volt könnyű, mert az októberi napok nehéz órái után úgyszólván újra kellett kezdeni a jól megalapozott tanácsi munkát. Fejetlenség, rendetlenség és fegyelmet- lenség uralkodott ebben az időben és rendet teremteni bizony nem volt könnyű feladat. És hogy mi ez a végzett munka, azt hadd mutassam be most én néhány mondatban a tanács vezetőjének elbeszélése nyomán.

*

A TANÁCS MUNKÁJA tulajdonképpen csak 1957 február elején került a rendes kerékvágásba. Az átszervezés lehetővé tette, hogy az ellenforradalom kártevői helyett olyan elvtársak vegyék fel a munkát, akik szívvel-lélekkel képviselik a járás dolgozó népét. Ezek és a megmaradt régi dolgozók példamutató munkával elérték, hogy az első negyedévi adóhátrálékot egyetlen hónap alatt, még március hóban megkapták. így a járás első negyedévi adótervét 104.2 százalékra teljesítette.

Helyreállították a rendet és a munkafegyelmet. Terveket dolgoztak ki a jobb munkalehetőségek, a belterjes gazdálkodás megvalósítására. Kidolgoztak többek között egy 3 éves mezőgazdasági tervet. Ez a terv lehetővé teszi az állami gazdaság, a termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozók bevonása mellett a járás belterjes gazdálkodását. A terv ma már nem terv. Sok minden megvalósult belőle. A terv néhány pontja fényt vet hasznosságára és fontosságára. Nézzük hát sorra őket:

A járásban ezideig zömmel csak kalászost termeltek. Ez a termelési mód megnehezítette és méregdrágává tette az állattenyésztést. Ma már, hogy ezt a sokszor elhangzott kifejezést használjam, irányt vettek az állati takarmánynövények és aprómagvak — lucerna, lóhere —, valamint az ipari és gyógynövények termesztésére, valamint a járás szőlő- gazdaságának felfrissítésére, gondozására.

Nagy mértékben segít majd a mező- és kert gazdálkodáson a bodrogközi folyók, valamint az állóvizek kihasználása, az öntözéses gazdálkodás megteremtése is. Tény az, hogy a járás folyó és állóvízben elég gazdag, különösen a bodrogközi rész. Legnagyobb vízmennyiséget a Tisza és a Bodrog adja, de mintegy 150 kilométernyi vízlevezető csatorna is áll rendelkezésre. Meg van a lehetőség arra is, hogy a Tiszából és a Bodrogból vizet emeljenek ki és ezzel töltsék fel a csatornák vízszintjét. Természetesen az öntözésre való átállás nem megy máról- holnapra,

évek kellenek ahhoz, míg a terv megvalósulást nyer és CLgándon, Tiszakarádon, Kenézlőn, Alsóberec- kiben, Karcsún, Pácinban az ember segítségére siet a csatornák vize.

Tervben és végrehajtás alatt áll a talajerő utánpótlása, a talajjavítás is. Ennek érdekében bevezették a járásban eddig nem szívesen és igen kevéssé használt műtrágyázást is.

A járás 2667 kát. hold szőlőterülettel rendelkezik, mely terület a iokajhegyaljai szőlők zömét jelenti. A járás különösképpen alkalmas szőlőtermelésre. Tolcsva, Olaszliszka és Sárospatak borai országszerte híresek. Cél: a szőlőterületek feljavításán keresztül a dolgozók több és jobb minőségű borral való ellátása. Ennek a feljavításnak vannak ma még akadályai. Nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű szőlőoltvány. A járás területén jelenleg 30.000 darab oltványt állítanak elő. Ez a mennyiség azonban elenyésző a jövő év 500.000 darabos szükséglete mellett. Igaz, hogy kap a járás abasári és nagyrédei oltványokat, de ezek nem bírják el az itteni talajt és 6—8 év múltával ledobják a nemes részt. Szükség van a szőlőkarók helyben készítésére is. Tervbevették a Zemplénhegység Állami Erdőgazdaságban egy karókészítő üzem létesítését.

A GYÜMÖLCSTERMELÉST is fejlesztik. Űj fák telepítésével, a meglévők helyes ápolásával növelik a terméshozamot. Ma még vitatott kérdés az árterületek telepítésének gazdaságossága, azonban a járási vezetők és szakemberek véleménye a gazdaságosság mellett foglal állást, Emellett bizonyít az árterületek kedvező talaja, s a víz közelsége, mely páratartalmával elősegíti a jobb tér* * mést és csökkenti a fagyveszélyt.

Több községben komoly gondot okozott az állatállomány legeltetése, annak éllenére, hogy a járás legelő- területe nagy. Hiba az, hogy jelenleg*■ kicsi a legelők fűhozama. A fűhozam növelése érdekében is nagy erőfeszi* téseket tesznek. A legelő trágyázása, gyomtalanítása meghozza majd a kívánt eredményt és elérik, hogy az állattartás nem lesz többé gond a járásban.

A FELSOROLTAK IGAZOLJÁK, hogy a tanács jelenlegi vezetői igazi gazdái a járásnak és munkájukkal annak felvirágoztatására törekszenek. — Igaz, sók segítséget kapunk ehhez a munkához — mondta Vak- les elvtárs —, mert a párt és a kormány minden segítséget, minden támogatást megad számunkra.

VÉKONYSÁNDQR

a faSZENTPÉTERI ENDRE

brigádvezetővel járom a határt. A Hunyadi Tsz. földje ott van az országút melletti Kenderszer dűlőben. Aranyat- érő föld, ha szaktudással kecelik.

— Cüled Fecske!...

Ekekapázzák a cukorrépát. Fecske nyugtalanul húz. trigyli a párját, amelyik szabadon legelész. Fecske nem látja, hogy párja sem legelészik, — sörényét rázza a melegben. Világoskék tányérsapka előtt táblából. Csodálkozik az élénk kék színen. Diáksapka. Barnárasült bőrű újhelyi diák törli homlokáról a porral keveredett izzadtságot. Reggel óta kapálja a cukorrépát. Bállá Istvánnak hívják, tsz.-tag az apja.

Arréb az uborkák kövér levele kókad a hőségben. Harmadszor kapálják. Meghervasztja a forró föld, amit a régi helyett húz tövéhez a kapás. A 10 holdas uborkatáblán egykét hiánnyal együtt van a Hunyadi Termelőszövetkezet-— Hunyadi Termelőszövetkezet? — csodálkoztak luban, amikor a szövetkezet iránt érdeklődtem.

— Csak egy termelőszövetkezet működik itt — válaszoltam.

— Hát akkor a kulák termelőszövetkezetről lesz szó — «evetnek.

— Kulák termelőszövetkezet? — ilyet sem láttam még.

Bogozom az igazságot.

Nagyrozvágyon annakidején rámenős emberek állították össze a kuláklistát. Helytelenül, becsületes középparasztokat is kulákká nyilvánítottak. Ezeket aztán kizárták az akkori Ady Termelőszövetkezetből is. A gazdálkodást legjobban értő középparasztok voltak.

Rehabilitálták őket. Az idő múltával fokozatosan gyógyult a seb. Már csak viccelődve emlékeznek rá.

TRÉFÁLKOZVA emlegetik a tanácsházán is. anekdotát mesél erről Horváth Károly elnök elvtárs.

— Kocsmában-e, vagy hol beszélgettünk, nem tudom, elég az hozzá, hogy ott volt egy rehabilitált kulák is, meg egy jó humorú elvtársunk is.

— Te koma — kezdi —, emlékszel még, mikor listára kerültél?

— Már hogyne emlékeznék — mondja az.

— Nohát tudod, akkor valahogy úgy agitáltunk ellenetek, hogy külák az az ember, annyi szent — egy csupor aludttejjel szúrta ki a szemem, amikor segítettem neki.

Pislognak az emberek, mi lesz ennek a vége.

— Aztán rehabilitáltunk. Mit csináljunk most már a £upor aludtejjel? Csak föltaláltuk magunkat.

No, halljátok, mégis csak jó nagy csuporral volt az az aludttej.

Jót nevettek rajta. ......... ....

I

Sagyrozvágyi hétköznapok- D1H„ EQYESULáLLÓ TEUIMIÉIL<5SZÖVETI!«ESET beEgy

szövetkezetekkel ellentétben, kevesebb munkaegységet adnak az elnöknek, a könyvelőnek. Az elnöknek 14, a könyvelőnek 11.2 munkaegységet adnak havonként. Az Ady-ban 20 forint napidíj járt, a Hunyadi csak tizet ad.

CSÍNJÁN BÁNNAK a beruházásokkal is. Az Ady- nak feloszlásakor 800 ezer forint tartozása volt. Igaz, ebben nemcsak ők hibáztak, mint mondják: agyontámogatta őket az állam. És hogyan építkeztek?! A juhhodályt olyan magasra és olyan műgonddal építették, mintha kölni dómnak készült volna. Puskás bácsi, az öreg könyvelőjük mindemellett úgy vélekedik, hogy kár volt feloszlaniok, mert ezután kezdtek volna élni. A legegészségesebb megoldás a két szövetkezet, a Hunyadi meg az Ady jó erőinek egyesülése lett volna. Dehát nem sikerült, mert szétugrott az Ady.

Miért? Sok oka van annak. Makkai elvtárs, a volt szövetkezet elnöke, Horváth elvtárs, a tanácselnök, meg az újságíró vizsgáljuk az okokat.

— Az volt a baj, hogy mindenki a termelőszövetkezetből akart megélni, de a munkával nem nagyon törődtek.

— A belépők egy része másüvé ment dolgozni, a termelőszövetkezetbe csak a feleségüket küldték, a másik résznél meg a családtagok nem jártak be.

— Az évek során a derékhadat kiemelték a termélőszö- vetkezetből. Horváth Károly elvtárs járási tanácselnök lett, Varga János szintén a járásra került, Gazsi Sándor, Daróczi István felvásárlónak mentek a földművesszövetkezethez. Juszkó József kocsmáros lett és így tovább. Kevés munkaerő maradt a szövetkezetben.

— Mit csinálnak az emberek most a feloszlás után? Hogyan élnek? — kérdezem.

— Egy részük visszakívánkozik a szövetkezetbe, rná$ok várnak, majd meglátják, hogy hogyan zár ősszel a Hunyadi.

Helyben vagyunk. A Hunyadi-ban a kevés munkaerő miatt panaszkodnak, azt mondják, hogy bevesznek minden dolgozni akaró embert, csak aztán dolgozzon, mert náluk kemény a munkafegyelem. A volt Ady-ból kilépettek egy része meg újra a tsz-t akarja.

A HATÁRJÁRÁSSAL kezdtem mondókámat, azzal ie fejezem be. Mikor ott jártam, még arattak, még egy-két nap érés valóban ráfért a vetésre. Azóta már suhog a kasza a nagyrozvágyi határban is. Téptem egy-egy kalászt a búzából. a rozsból, árpát is tettem hozzá —■ valamennyi gazdag hozamot ígé*.

NAGY SOUTAN

(Folytatjuk.)

Ez is a múlt évekhez tartozik igaz, de a földosztás is, a tanácsrendszer is, meg a felszabadulás óta épült házak is. Nagyrozvágyon is sokat emlegetik a „múlt éveket”. És a „múlt évekből” szeretnek kihagyni egyetmást és leggyakrabban azt, hogy 12 év alatt többet haladt a falu, mint az azelőtti félszázadban.

Naponta eljöttem a kovácsműhely előtt. Szemben volt a lakásommal. Festett szekerek sorakoztak előtte. Kettő-három. Maguk a parasztok mondták, hogy 'régen tapasztaltak ilyet. Igen, mert az idei tavasz meghozta a munkakedvüket, De a szekér ja vitáshoz nemcsak munkakedv kell, egy kis pénznek is kellett maradni a múlt években a ládafiókban.

A MEGNÖVEKEDETT munkakedv ezer jelével találkoztam a faluban, a határban. A Hunyadi Termelőszövetkezet léte egymagában bizonyság erre. Igen tanulságos és szinte egyedülálló a szövetkezőt működése, annyi bizonyos.

Az ellenforradalom előtt alakult. 14 középparaszt alapította. Köztük öten-hatan rehabilitált kulákok. Hiába volt az ellenforradalom, együtt maradtak. Azt még gondolhatja valaki, hogy szeptemberben az adó, a beszolgáltatás miatt léptek be a termelőszövetkezetbe. De ők akkor is vetettek, amikor „egyesek” nevettek rajtuk.

— Vessetek csak, majd mi learatjuk.

Mások szép szóval próbálták „jobb belátásra” bírni őket.

— Erőszakkal léptettek be benneteket, most kiléphettek, úgy sem lesz már többé Magyarországon termelőszövetkezet.

Pásztor Berti bácsi megadta nekik:

— Akárhogy volt a világ, én önként léptem bö és akárhogy lesz, bent maradok.

Akik a széthúzást szították, kimaradtak, a többiek meg arról beszélgetnek most, hogy ha csak valami elemi csapás nem jön, számításon felül jó lesz ősszel a zárszámadásuk.

A Hunyadi-beliek sok mindent megtanultak a volt Ady Termelőszövetkezet kárán, — az feloszlott az ellen- forradalom nyomán. Sok tekintetben új módon gazdálkodnak, de a gazdálkodásuk alapja a mintaalapszabályzat. Először is sokkal takarékosabban gazdálkodnak, mint az Ady-ban. Csak a legszükségesebb esetben vesznek fel kölcsönt. Eddig nem is vettek, ök maguk adták össze a vetőmagot, ők kölcsönöztek a közös pénzalapba. Más termelő-