Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 159. szám Ara 50 fillér 1957 július 10, szerda ! KI MIT SZERET__ ­í D MAGYAR IPAR HlRHEVÉÉRT Messze a határon túl, a távoli or­szágokban nagy becsülete van a ma­gyar iparnak. Emlékezetes, hogy az elmúlt esztendőkben Egyiptom ver­senypályázatot írt ki a helvani Ní- lus-hid felépítésére. Számos külföldi ajánlat közül a magyar felelt meg a legjobban az egyiptomiak igé­nyeinek. Az ózdi martinászokat és hengerészeket nagy feladat elé ál­lította a hidlemezek elkészítése. A temérdek kudarc nem gyengítette erőiket, szinte világviszonylatban is páratlan’ minőségű hengerelt lemezt sikerült készíteniük. Vagy gondoljunk az El-Tabbin-i erőmű öntvényeire. A különböző mozdonyok, öntött, kovácsolt és hengerelt alkotórészeinek elkészíté­sére. Mind-mind újabb ragyogó pél­dája a borsodi kohászok, vasasok szakmai tudásának — és főleg a nép­gazdaságban betöltött szerepük tu­datának. Az ellenforradalom alatt jóné- hány exportmegrendelést a sztráj­kok, szabotázsok miatt nem tudtunk kielégíteni és így tetemes késedelmi díj terhelte meg. államkasszánkat. A rend helyreálltával, a termelés fellendülésével újból jelentkeztek igényeikkel a külföldi megrende­lők. Nem utasítottuk vissza, mert ha valamikor szükség volt az ex­portra, akkor most százszorosán fontos. A második negyedévi eredmények, melyeket exporttermelésünkben ér­tünk el — biztatóak. Azonban sem­miképp sem táplálhatják a beletö­rődést, a megnyugvást. Százalékos arányban csaknem minden borsodi ipari üzem amely exportra ter­mel — teljesítette külkereskedelmi tervét. A DIMÁVAG Gépgyár pél­dául április, május, június hóban 6 százalékos export tervtúlteljesí­tést, ért el. Hasonló jó eredmények­ről1 számolhatnak be megyénk kohá­szati gyárai is. Az eredmények egyik kútfője, hogy nagy mértékben javult a nyers­anyaggyártó, feldolgozó és alkatrész­készítő vállalatok közötti együttmű­ködés. örvendetes, hogy a DIMÁ­VAG Gépgyár és a Lenin Kohászati Művek kölcsönösen szemelőtt tart­ják egymás feladatait, s olyan kap­csolatot építettek ki, amelyek bizto­sítják a félkész anyagok időbeni át­futását. Sajnos, nem minden vállalattal ilyen jó az együttműködés. A DI- MÁVAG-ban számos eztergapad áll készen, csupán a villamossági fel­szerelések hiányzanak ahhoz, hogy mielőbb utnakindíthassák a külföldi piacokra. Természetes, nemcsak külső hi­bák, kooperációs lazaságok gátolják exporttervünk maradéktalan telje­sítését. A laza munkafegyelem kö­vetkezményeképpen még mindig nem kielégítő exportcikkeink minő­sége. Még mindig igen sok a selejt, temérdek pénz, igen sok munkaóra, fáradság és nyersanyag vész kárba a selejtes áruk miatt. Beszélnünk kell azonban export­cikkeink versenyképességéről. Ideje lenne, a gyáraink műszaki, gazda­sági és tömegszervezeti vezetőink közösen a dolgozókkal megtárgyal­nák. hogy milyen korszerűsítéseket tudnának eszközölni a gépeken, be­rendezéseken és félkészárukon. A külföldi piacon csakis azok a magyar exportáruk nyerik meg a külföldiek tetszését, amelyek korszerűségben, minőségben és árban minden igényt kielégítenek. , Egy-egy esztergapad, vagy egyéb más exportcikk elkészítéséhez igen sok nyersanyagot használunk fel. A nyersanyag-felhasználás csökkenté­sével pedig olcsóbbá tehetnénk ex­porttermékeinket, növelhetném? nemzeti jövedelmünket. A nemzeti jövedelem fokozásával hozzájárul­hatnánk dolgozó népünk életszínvo­nalának megszilárdításához, illetve további emeléséhez. A korszerűbb, — olcsóbb exportcikkekkel egy újabb választ adnánk arra a kér­désre, hogy a kapitalista, vagy a szo­cialista ipar tud-e kiváló minőségű gépeket, üzemi felszereléseket gyár­tani. Minden bizonnyal a szocialista ipar javára billenne a mérleg. S ez egy újabb hírnevet jelentene a ma­gyar iparnak, a magyar népnek. Csehszlovák gazdasági küldöttség érkezik Budapestre Egymillió forintot fordítanak az idén a diósgyőri kohászat ivóvízhálózatának bővítésére A diósgyőri kohászat ivóvízhálóza­tának bővítésére az idén egymillió forintot fordítanak. Ebből az összeg­ből befejezik a tavaly megkezdett több mint egy kilométer hosszúságú gerincvezeték építését. A nyáron be­fejeződő vezetékbővítéssel lehetővé válik, hogy azok az üzemi fürdők, amelyek eddig ipari vízzel működtek, most egészséges ivóvízhez jussainak. Az elkövetkező évek során a diós­győri Lenin Kohászati Művek gáz- generátorainak kénszegóny szénnel való ellátáséra a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt bányaüzemeinek terme­lése. napi 160 vagonra emelkedik. Ezt a hatalmas mennyiségű szenet a lyukóbányai üzem Adriányi- és Má­tyás-telepi munkahelyeiről termelik ki. A felszínre szállítás megoldására két éve kezdték meg az úgynevezett Skip-akna építését. Az akna szere-* lése a hozzá tartozó földalatti villa­Szerdán külön repülőgéppel, két csoportban csehszlovák gazdasági szakemberek érkeznek hazánkba. A küldöttség vezetője Otto Kocour, a csehszlovák külkereskedelmi minisz­ter első helyettese, tagjai a csehszlo­vák pénzügyminisztérium és a terv­hivatal képviselői és több külkeres­kedelmi szakértő.-A küldöttség tárgyalásokat folytat majd a hosszúlejáratú hitedegyez- mény létrehozásáról. A csehszlovák mos mozdonyszállítással és 60 méte­res szalagpályával befejeződött, s a próbaüzemelés után a kizárólag magyar gyárak által készített Skip- aikna már üzemel is. Az akna telje­sítményére jellemző, hogy 5 percen- kimit 60 tonna szenet szállít a fel­színre. A lyukói bányaüzem korszerűsítése során most végzik a külszíni lác- pálya szerelését. Ezen a lácpályán automatikusan továbbítják a bá­nyában szükséges anyagot az üzem- térire. kormánytól 75 millió rubel hitelt és 25 millió rabéi korábbi hitel vissza­fizetésére halasztást kaptunk és most kerül sor a kölcsön törlesztésének, a visszafizetés módjának, határidejé­nek meghatározáséra. Ugyanekkor érvénytelenítik az 1951-ben kötött — az alumíniumipar fejlesztésére és az energiakooperációra vonatkozó egyezményt. Az egyez­mény megkötésének célja a két or­szágban az alumíniumipar fejlesz­tése volt, s a megjelölt feladatokat államközi síkon már megoldották. Ennek keretében épült fel az inotai ipartelep, kibővült a mosonmagyar­óvári üzem és épül a tiszapalkonyai erőmű. Államközi szinten már végre­hajtották a szerződésiben foglaltakat, ezért nincs szükség a megállapodás további fenntartására, noha a válla­latok között még folynak az áruszál­lítások. Az alumínium egyezményhez hozzátartozó energiakooperáció kap­csán napirendre kerül a Magyar- országnak átadott áram árának csök­kentése is. A tárgyalások során megvitatják a hosszúlejáratú egyezmény megkö­tésének kérdését is, továbbá sor ke­rül az 1957-re szóló áracsereforgalmi megállapodás kibővítésére. (MTI) Zenés szovjet vígjáték bemutatója Miskolcon A Miskolci Ünnepi Hetek kiemel­kedő eseményei közé tartoznak a színház bemutatói. A népkerti sza­badtéri színpadon a János "itéz, An­tigoné, Parasztbecsület és Bajazzók nagysikerű előadásai után keddeitf zenés szovjet vígjáték bemutatására, került sor. A társulat tagjai N. Bo- golovszkij és C. Szolodár: Nyári ka­land-j át vitték a színpadra. A víg­játékot Horváth Zoltán rendezte, a főbb szerepeket pedig Kováts Terus érdemes művész, Fehér Tibor, Né-' methy Ferenc és Máthé Éva játszot­ták; A mulatságos szovjet vígjátékot nagy tetszéssel fogadta a közönség.­A VIT-váltó Borsodba érkezett Az Olaszországból és Ausztriád ból indított VIT-váltó ma halad ke­resztül megyénkben. Mezőkövesd** nél lép be megyénk területére és áthalad Miskolcon, majd Rakamaz- nál Szabolcs megye váltója veszi át a felszalagozott váltóbotot. Megkezdték az üzemszerű szállítást a lyukóbányai szkip-aknával A nagy melegben is helytállnak a borsodnádasdi dolgosók A szokatlan meleg, nehéz feladat elé állítja a, Borsodnádasdi Lemez­gyár dolgozóit is. A kánikula követ­keztében zavar van az ivóvízellátá­sában. A vízvezetékekben a felmele­gedett víz szinte ihatatlan s amellett kutak vize is erősen megapadt. Mivel a meleg tartósnak ígérkezik, a gyár vezetősége gyors intézkedése­ket foganatosított. Néhány napja pél­dául hordókban szállítják a vizet, a védőital: a szódavíz előállításához, amiből igen megnövekedett a fo­gyasztás. A karbantartó üzem dolgo­zói két hatszáz literes hordót készí­tenek, melyekben a környező hegyek bővizű forrásaiból szállítják majd az üdítő italt a gyárba. A hengerdében a 60—70 fokos me­leg enyhítésére a meglévő szellőző- berendezések mellett most rögtönzött ventilátorokat szerelnek feL Hatá- i intézkedéseket tettek a jéggyár termelésének növelésére, a különböző falvakban lakó dolgozók sör és hű- sítőitalokikal való ellátásával kapcso­latban; A gyár dolgozói a nagy melegben is helytállnak: a hengerészek a hó­nap elejétől keddig 84 tonna félkész és 26 tonna készárut: adták tervükön felüL /' ...•" ­K imagasló termelési eredmények a miskolci fűtőháznál A miskolci fütőház dolgozói június­ban kimagasló termelési eredményt értek éi. A párt, a szakszervezet és a {ltjaia bácsi portáján ONGÁN járva-kelve, ha betéved valaki Szen­tesi Gyula bácsi taka­ros portájára, mindjárt észreveszi s az első be­nyomása, hogy gondos, szorgalmas, előrelátó gazda lakja. Minden a helyén van annak rendje és módja sze­rint. Bár ilyenkor, a nagy munkák idején csak korareggel és késő este lehet odahaza ta­lálni a gazdát, de ha szerencséje van a láto­gatónak és éppen talál­kozik vele, szívesen áll meg egy-két szóra. Gyula bácsi szeret be­szélgetni és nem is rejti véka alá a tudományát. Örömmel újságolja, hogy szépek a termé­nyei. Hét katasztrális hold földön gazdálko­dik: vetett elegendő őszibúzát és most leg­alább 14 mázsás átlag­termést vár holdanként. Árpája is olyan fejlett, hogy annak ugyan ne­héz párját találni a ha­tárban. Kapásnövényeit pedig már harmadszor kapálja. Ámde Gyula bácsi nemcsak a növényter­mesztésben ért el szép eredményeket, hanem állatállománya is erős, jól fejlett. Szép és jól tejelő tehenei, számsze- rint három darab, 16 liter tejet adnak na­ponta átlagosan. Gyula bácsi a miskolci sza­badpiacon értékesíti termelvényeit. Szép kis summa összekerül be­lőle, érdemes jól tejelő teheneket tartani. Ha­sonlóan elmondható ugyanez a sertésekről is. Jelenleg 1 anyakoca, 2 hízónakvaló és 3 da­rab süldő malac röfög az ólban. Persze nem titok: azért szépek az állatok, mert Gyula bá­csi sok gondot és alapos figyelmet fordít' azok helyes és szakszerű etetésére, a gondozás mellett nem feledkezik meg a szakszerű takar­mánybázis megterem­téséről sem. Udvarán egy 11 köbméteres be­ton silógödörben tárolja a takarmányt. Az idén silókukoricával akarja megtölteni. EREDMÉNYEI és munkája nyomán pél­daként áll az egész község dolgozó paraszt­sága előtt, mert ilyen­kor nemcsak saját jö­vedelmének gyarapítá­sára töi'ekszik, hanem állammal szembeni kö­telességét is becsülettel teljesíti. (SZ. E.) szakszolgálat közös munkája a gaz­daságosabb termelésben jelentkezett^ A fajlagos szénfogyasztás az elmúlt év azonos hónapjához viszonyítva: igen kedvezően alakult. 1620 tonna szenet takarították meg s ez 146 gyorsvonat Miskolc és Budapest kö-i zötti továbbításához elegendő. Ez á szénmegtakarítás közel 310.000 forin­tot tesz ki. Az élenjáró dolgozóknak* akik a szénmegtakarításban példás eredményt értek el, mintegy 200 ezeu forintot fizettek ki jutalom címén; A fütőház dolgozói igen figyelem­reméltó eredményt értek el a vona­tok terhelését illetőén. A mozdony­kilométer tervet például 106 száza­lékra teljesítették. A miskolci fütő­ház kollektívája megérdemli a dicsé­retet június havi példamutató helyt­állásáért. ; Uj italbolt és sörkert nyílt Göncön A Gönc és Vidéke Körzeti FöldJ művesszövetkezet vezetősége a múlt évi nyereségből a közönség igényei­nek kielégítésére új kerthelyiséggel ellátott italboltot nyitott Göncön. Az italboltot, mely 100.000 forintos be­ruházással készült, június 22-én ad-> ták a forgalomnak. ZŰG HARSOGVA és mégis ked­vesen a lillafüredi sziklákon. Fenn a Palota-szálló ablakaiban már kihunytak a fények, csak lenn, a Zöldvadász vendéglő egyik tér- \ iMMiTt'^iiSiMn^i'l mében ragyog a fény. Az aszta­lokon virág és sok-sok pohár. Egyik borral telt, a másik már üres. Kö­rül az asztaloknál ifjak és öregek hajolnak egymáshoz közel, mesélnek csillogó szemmel, emlékeket rángatnak elő a lillafüredi éjszaka homá­lyából, ahogyan az már érettségi banketteken szokás. Mert a jelenlevő if­jak és Öregek a miskolci Gábor Áron kohászati technikum növendékei. Hogy túl korosak? Az igaz. Kétségtelen, nem iskolakötelesek. Az esti tagozatra jártak. Komoly családapák, akik a napi munka után fáradtan, kimerültén ültek az iskolapadba. hajoltak a könyvek fölé, hogy megszerezzék azt, amit a múlt megtagadott a munkásgyerekektől: a tudást. Most négy év után utoljára van együtt a IV a. osztály. Igaz, ta­lálkoznak még a munkapadok mellett az üzemben, vagy az utcán, de akkor már nem lesznek öreg diákok. Szól a zene, a „diákok” énekelnek ... Kint zúg a vízesés ... hang­ja zsongva mesél... mesél régi szép emlékekről, amelyek elmúltak, de olyan jó emlékezni rájuk. Szabó Ferenc, a IV a. osztályfőnöke néhány évvel ezelőtt került ide Budapestről. Akkoriban kézzel-lábbal tiltakozott az elten, hogy itt maradjon. Minden követ megmozgatott, hogy visszakerüljön Budapestre és ezt nem is tagadta soha. Most már semmivel sem csalnák vissza. A fiúk nagyon megszerették. Egymásközt csak „Fecónak” becézték, s itt a búcsúnál majdnem elérzékenyült. Aztán itt^an Bóna Jancsi a maga 114 kilójával, az osztály legkö­vérebb tagja, száz tréfa és ugratás főhőse, s aki a banketten ünnepélyesen bemutatta menyasszonyát. MÍG BÖNA JANCSINAK már van, addig Domonkos Feri itt, a ZÚG A VÍZESÉS... banketten találta meg jövendőbeli- jét. ö volt egyébként az osztály cso­dabogara, mert két kézzel írt egy- szerre, civilben KISZ brigádvezető. Szabó I. Pistára csak úgy lehet emlékezni, mint balkezes angyal­ra. Ügy él majd az emlékezetekben, amint megszeppenve áll a tábla előtt és az első padokban ülőkre hunyorog, fenyegeti őket: — Súgjatok, mert... hallod, Palotás, súgj! f Novák Jancsi, az osztály pénztárosa immár végleg bezárta a pénz- tárt. Rossz nyelvek szerint eddig sem volt sok baja a pénzzel, mert rend- re elköltötte az italboltban, s fizetéskor mindig más jogcímen levonta az asszonytól. Ott koccintgatott az asztal végén Palotás Béla is, az osztály bizaU mi ja. Ezzel a nappal megszűnt magas funkciója. Nem tudni, azt sajnál­ja-e, vagy a társait jobban. Es Debreceni tanár úr, a matematika mindentudó tolmácsolója sem hiányozhat a többi közül. Most nem kéri számon a feladott példá­kat, csak hallgat, s mosolyog a meséken. A beszélgetés arról folyity milyen nehéz, küzdelmes volt ez a négy esztendő. Nemcsak a tanulást hanem az otthoni munka miatt. Az asszonytárs veszekedett, mert nem volt otthon csak két napra való gyújtás és a szenesláda is utánpótlásra várt. De a férjnek tanulni kellett, rajzolni, s este iskolába rohant. Az asszonyok megbékültek. A sok rosszát elfelejtették, s együtt örülnek a jó bizonyítványnak. Hiszen nem kis dolog ez, négy évig tanulni s amel­lett dolgozni becsülettel. S MIRE a hunyorgó csillagok átúsznak a hegy túlsó oldalárai « szentjánosbogárkák aludni térnek, az öreg diákok is hazatérnek, hiszen a gyerekek lassan ébredeznek, ők pedig álmosak, mert ezen a lillafüredi hajnalon, ott lenn, a fehér köveken olyan álombaringatóan zúg a vi& esés ... KECSKÉS ROZSA .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom