Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-06 / 156. szám

Szombat, 135?. július 6.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

s

a z eneniorraaaiom óta harom- ^ szór cserélt gazdát a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottságának elnöki széke. Hogyan történt?

1956 október 25. Felejthetetlen nap. Sűrű ködfelhő ereszkedett a gyártelepre. Az emberek izgatottan siettek az I-es kapu felé. Néhány perc alatt hatalmas tömeg tolongott a gyár bejáratánál. A kapu zárva volt, de a Pimávagisták nem tágítottak és a nehéz nyomásnak engedtek a zárak. Akadálytalanul tódultak be az üzemekbe a felbőszített emberek. Rövid idő telt el, s a tömeg ismét az utcán volt, de most már sokkal duzzad- tabb sorokban. Orditozva, kiabálva haladtak a Város belsejébe. Miért ez a csődület, ez a lárma? — tették fel magukban a kérdést a józanul gondolkodó emberek. Megálljt kiáltottak, de azt elnyelte az egyre hatalmasodó hangorkán.

Feszült izgalmakkal telt a nap. Mire kivirradt, újra kezdődött minden elölről. Az éjszaka folyamán összeverbuvált munkástanács átvette a gyár irányítását. Kimondottan csak neki állt jogában osztogatni a parancsokat.

— Leállítani minden üzemet! — hangzott a legfőbb utasítás.

Természetesen emellett akadtak jócskán kisebb intézkedések is. így történt meg többek között az is, hogy becsukták a szakszervezetet és megtiltották Solti András elvtársnak, a nagyüzemi szakszervezeti bizottság elnökének: át ne próbálja lépni a gyár kapuját, amíg ők nem hívják.

— Vegye tudomásul, nincs tovább szükség sem önre, sem a szakszervezetre! — ordította az újdonsült munkástanács-elnök.

S

olti András régi veterán e szavak hallatára úgy érezte, hogy forró láz borítja el. Szeretett volna dühében nekik ugrani, de nyugalmat erőszakolt magára. ökölbe- szorította kezét, összevonta, szemöldökét, s a tőle megszokott higgadtsággal vágta feléjük a szót:

— Ha a két kezüket összeteszik és térdenállva könyörögnek, akkor sem dolgoznék önökkel egy fedél alatt. Ez önöknek az igazság? — folytatta

Védjük,

szilárdítsuk a szakszervezeti demokráciát

tovább felemelt hangsúllyal. — Az MDP-t vádolják, s maguk máris súlyosabb hibákkal kezdik. Vegyék tudomásul, nincs joguk beszüntetni a szakszervezetet!

— No halljátok? úgye én megmondtam — ugrott fel Takács József. — Engedjetek, hadd szorítsam meg a nyakát.;;

Solti András nem ijedt meg. Állt és figyelte a fejleményeket. Megedzette őt már az élet. Akkor sem tört meg, amikor 1930-ban a sztrájk szervezésért letartóztatták és két hónapon át kínozták. Megöregedett, a haja olyan lett, mint a hó, hát most ijedjen meg? Nem! Nincs mit vesztenie. De mégis távozásra kényszerült.

A harcos kiállásnak azonban mégis lett eredménye, mert a munkástanács mégis csak elismerte a szakszervezetet. De gondoskodott arról, hogy az elnöki székbe új ember kerüljön. A szervezett munkások megkérdezése nélkül állították a szak- szervezet élére Kovács Józsefet. Ez nem is volt olyan nagy baj, hiszen Kovács párttag volt, tudta mi a kötelessége, csak mégsem volt elég gerinces, bátor és szilárd, hagyta magát befolyásolni. Közben az idő gyorsan haladt. Ahogy peregtek a napok, a hetek egymás után, úgy csökkent a munkástanács hatásköre is.

Kovács vezetése alatt javult a szakszervezet élete. Rövid idő alatt 33 műhelybizottságot hozott létre. Igen ám, de Kovács erejéből, tudásából már nem futott arra, hogy a 33 műhelybizottságot összefogja, irányítsa és feladatokkal lássa el. Uj, tapasztalt elnökre volt szükség. Lett is, Varga József elvtárs személyében. Sokáig azonban ő sem tölthette be az elnöki funkciót, mert közben Solti András felgyógyult, s elfoglalta helyét, ahová a szervezett munkások választották. így is volt ez rendjén, mert Kovácsot is, meg Vargát is a szakszervezeti demokrácia megkerülésével állították az üzemi bizottság élére.

I gy történt hát az elnökcsere.

1 Hacsak ez lett volna a probléma, akkor semmit sem szólnánk, de voltak ettől súlyosabb hibák is.

Október előtt például a gyár dolgozóinak 92 százaléka szakszervezeti tag volt. Az ellenforradalom következtében nem maradt meg csak 60 százalék. Az igen tisztelt munkástanács mintegy 400 ezer forint kárt okozott a szakszervezetnek. A szak- szervezet pénzéből a munkástanácstagok kb. 100 ezer forintot osztottak ki egymásnak haveri alapon, szociális juttatás címén. így aztán volt probléma bőven, amikor áprilisban Solti András újra munkához kezdett.

Első és legfontosabb feladat volt, hogy felülvizsgálták a tagkönyveket. Kezdetben ez nagyon nehezen ment. A Il-es sz. hivatalházban, ahol 590 szakszervezeti tag volt nyilvántartva, mindössze csak 60-an jelentkeztek könyvükkel. Ezek között is jócskán akadtak olyanok, akik hosszú ideig nem fizettek tagdíjat. Egy hónapig tartott, míg az üzemi bizottság rendet teremtett. Ezzel azonban még nem ért véget a munka. A szakszervezeti demokrácia szigorú betartása mellett újjáválasztották a bizalmi hálózatot. Július 10-től kerül majd sorra a műhelybizottságok megválasztása. Két okból fontos ez. A Kovács József által létrehozott 33 műhelybizottság csak ki lett jelölve, nem a szervezett munkások választották. Ezért természetesen nem is volt tekintélyük, befolyásuk a munkás között. Újjá kell tehát választani őket.

A gyárban az év végére biztosí^ tani akarják az egyhónapos nyereségrészesedést. Nem közömbös tehát, hogy a műhelybizottságok hogyan foglalkoznak majd a termeléssel, a munkaverseny szervezésével, a fegyelem megszilárdításával, stb. Emellett azonban a szakszervezet részéről olyan elhatározás is született, hogy a szervezett munkások számát az október előttire emelik. Mindehhez természetesen csakis jólkép- zett, tapasztalt, a munkások bizalmát élvező műhelybizottsági elnökökre van szükség. Olyan elnökökre, akik lelkesíteni, mozgósítani tudják a munkásokat és képesek megvédeni, szilárdítani a szakszervezeti demokráciát.

TÖRÖK ALFRÉD

K

s •• 1 j* 1 s

eszuloaes

a Nemzetközi Szövetkezeti Napra

MEGYESZERTE nagy lelkesedéssel készülnek a Nemzetközi Szövetkezeti Nap méltó megünneplésére. Ez a nap a nemzetközi szövetkezők nagy seregszemléje, az együttérzés, a kölcsönös együttműködés bizonyságtétele.

Megyénk területén a földművesszövetkezeti mozgalomban 130 ezer azoknak a száma, akik eddig is tanúbizonyságát adták a szövetkezés helyességének. A legtávolabb eső falucskában is nagy érdeklődéssel, szorgalmas munkával készülnek az ünnepségen való részvételre. A MÉSZÖV, KISZÖV és a Megyei Tsz. Tanács elnöksége ezúton ad értesítést arról, hogy a nagyszabású ünnepség nem a korábban közölt módon történik, — figyelembe véve a megyénkben is előforduló gyermek- betegséget —, hanem nagyobb csoportosulások elkerülése végett helyi ünnepségeket rendeznek. A falu szövetkezeti tagságával, dolgozó parasztságával együtt ünnepelnek a szövetkezeti vezetők július 6-án minden községben. A megye székhelyén, Miskolcon a népkertben meghirdetett nagygyűlés helyét jóval szűkebb keretek között, a SZOT székházában emlékeznek meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napról. Ez a szervezési változás azonban nem csökkenti sem az ünneplők száma t4 sem az együttérzés nagy eszméjét.

SZÁMOS ESETBEN tapasztalható* hogy sokszázezerre mérhető azoknak a dolgozóknak a száma, akik a szo- vétkezés gondolatával foglalkoznak* akik egyre jobban elmélyítik a nemzetközi szolidaritást és ha kisebb csoportokban is, de sokezer embeff teszi majd tanúbizonyságát a nemzetközi szövetkezőkkel együtt a baráti együttműködés továbberősításé- nek.

A Nagymiskolci Állami Gazdaság dolgozóinak munkaverseny kezdeményezése

Tegnap a következő levél érkezett az Északmagyarország szerkesztőségébe:

„Mi, a Nagymiskolci Állami Gazdaság kombájnvezetői: Kacsul Endre és Kacsur József, valamint Vasvári László, a gazdaság gépcsot portvezetője, AC—400-as EMAG kombájnunkkal 300 kát. holdas moz* galomra hívjuk a megye valamennyi kombájnos dolgozóját. Eszerint:

1. A kombájnolás ideje alatt 300 kát. hold kalászos learatását.

2. A szemveszteség 1,5 százalék alá való csökkentését.

3. A gépkiesés heti 4 óra alá való csökkentését

4. 12 cm alatti tarlóvágást vállalunk.

Kacsur Endre,

Kacsur József,

Vasvári László.*

Ugyanezek az elvtársak levelükben még a következőkről tájékoztatnak bennünket: kombájnunk atiszalúci üzemegységben dolgozik, s ott azt tapasztalják, hogy bő termés van. Árpából 18 mázsás átlagot kapnak holdankint, szinte nem győzik a szállítást és a raktározást. Egy kiselejtezett cséplőgépet alakítottak át nagyteljesítményű magtisztítónak, azzal ott helyben kitisztítják a magot. Egyébként nagyjelentőségű újítást vezettek be a szirmai üzemegységben is, ahol a szeszélyes időjárás következtében ledőlt kalászosokat felemelik az aratógép szárterelő* jére. Az újítást Babus István szerelő vezette be, most van kipróbálás alatt.

Reméljük, sikerül.

Segíts színházunkat felépíteni!

társ! Olvastam a Népszabadságban, hogy a miskolci színház átépítésére tégla jegyeket bocsátanak ki. Én nem vagyok színházba járó ember, de értékelni tudom a művészetet. Nagyon örülök annak, hogy az ország kultúrája fejlődik. Én is szeretnék hozzájárulni 20 drb. tégla jegy megvételével a Miskolci Nemzeti Színház építéséhez. Kérem a tégla jegyeket az alábbi címre küldjék: „Kuha György Budapest, XIV., Thököly u. 49. sz. Jó munkát!” A tégla jegy iroda még aznap továbbította a 20 drb. tégla jegyet Kuha elvtársnak.

HZJDY FERENC:

Aratás

(Válasz Borsodi Gyulának)

A ma ideje hamarabb érlel búzát, gyümölcsöt, embert, eszméket. Nem lesz meddő a látása annak, ki napfényre, valóságra ébred.

Nő az erő, s összefűz minket megbecsülni a tiszta szíveket.

Tenni, nevelni, jobban, mint eddig — költővé érni másképp nem lehet.

Elsüllyed r saját hínárjában, ki a szóval nem felelt, csak játszott. Ingoványba 'vetett gabonából még nem sütöttek kenyeret, kalácsot.

A VIT megnyitásának napján

több mint tízezer borsodi fiatal találkozik Miskolcon

' »

kezdődik. Több mint 3.000 fiatal vidám énekszóval, fáklyákkal és színes lampionokkal vonul fel a megyei pártbizottság elé, ahol az MSZMP városi intézőbizottsága selyem zászlót ajándékoz a miskolci KISZ-bi- zottságnak. A zászló átadása után a fiatalok tábortűz mellett szórakoznak a Népkertben. Másnap a megye minden részéből psszesereglett több mint 10.000 fiatal vonul fel a népkerti sportpályára, ahol ünnepélyes keretek között veszik át a megyei intézőbizottságtól — a vörös és nemzeti színű, selyemből készült KISZ- zászlót. Az egésznapos ünnepségen 12 tánccsoport, számos énekkar vesz részt. Este pedig az Avason tűzijátékot rendeznek.

Beindult az új sertéshizlalási akció

Július elsején ismét beindult a szerződéses sertéshizlalási akció, amely 1958. szeptember 30-ig tart. Az akciómozgalommal kapcsolatban és a szerződéses sertéshizlalással kapcsolatos kérdések tisztázására felkerestük a Borsod megyei Állatforgalmi Vállalatot, ahol kérdéseinkre Majercsák elvtárstól a következő válaszokat kaptuk:

— Miért kellett egy időre leállítani a szerződtetést?

— Azért volt szükséges — válaszolt Majercsák elvtárs —, mert a beszolgáltatás eltörlésével lényegesen változtak az árak. A múltban például 5 forint 40 fillérért vettük át a beadási sertést kilogrammonként, ma egy jó közepes sertést, 146—165 kilogrammos súlyig 17 forintért veszünk át kilogrammonként.

— Milyen időközönként lehet bevinni a felhizlalt, szerződtetett sertéseket?

— A. végső határ az akció utolsó napja, tehát 1958. szeptember 30, a legkisebb rátartási idő pedig 60 nap.

— Milyen sertésfajtákat érdemesebb szerződtetni?

— A keresletet tekintve, az az egyöntetű vélemény, hogy érdemesebb Bacon, vagyis fehér-hússertést szerződtetni. Ennek a sertésfajtának meghonosítását és szaporítását lényegében most kezdték el.

— Mennyi előleg jár a szerződtetés alkalmával?

— Egyénileg dolgozó parasztok 400 forintot, hármas típusú termelőszövetkezetek pedig 600 forintos kamatmentes előleget kapnak sertésenként. Ezenkívül nagyon elő^ nyös a termelőszövetkezeteknek* ha falkásítanak. A szerződtetés után, ha 5—25 sertést adnak áfc egyszerre, akkor 50 fillér, 26—50-ig 1.50 fillér, 50 sertés, vagy ettől több hízottsertés átadása esetén 2 forintos felárat fizet az átvevő vállalat. Az egyénileg dolgozó parasz-i tok minden esetben 50 fillér felárat kapnak.

Hogy mennyire érdemes sertéshizlalási szerződést kötni, erről a következő példa könnyen meggyőzi a dolgozó parasztokat.

1 mázsa árpa vagy kukorica fel«• etetése után körülbelül 20—25 kilogrammos súlygyarapodás érhető el sertésenként. Ezért egy 166 kilogrammos sertés átadása esetén 18 forintot fizet kilogrammonként az állatforgalmi vállalat, vagyis a súlygyarapodást tekintve 360—450 forintot. Ezzel szemben a termelő* ha eladná ezt a takarmánymeny- nyiséget. csak 210 forintot kapna érte. A haszon tehát egy mázsa takarmány sertésben történő értéke-' sítése esetén 150—240 forint, de á falkásítási felárral legalább 80— 100 forinttal emelkedik — fejezte be tájékoztatását Majercsák elvtárs.

— Ma este az Uránia csillagvizsgálóban a mesterséges bolygókról előadást tart Suba István, a TTIT csillagászati szakosztályának tagja. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség.

A népkerti szabadtéri szinpadon tartott lelkeshangulatu gyűlés óta új"láhgra lobbant Miskolc és Borsod hazafias népének áldozatkészsége a színházi kultúráért. De nemcsak megyénkben, az ország minden részében megnyilatkozik ez az áldozatkészség, amelyet igazol az, hogy távoli vidékek dolgozói is megértették a hívó szót és vásárolják a téglajegyeket olyanok is, akik talán sohasem fognak megfordulni a miskolci színházban, de fűti őket az egyetemes magyar kultúra iránti lelkesedésük, szocialista öntudatuk.

A Miskolci Nemzeti Színház téglajegy irodáján naponta megkapó jeleneteknek vagvunk tanúi, megható formákban nyilatkozik meg a segítőkészség, hogy korszerűen átépítendő színházunk mielőbb hirdetője lehessen a magyar nemzeti kultúrának.

*

A 100-as számú ipari tanulóintézet növendékei régi látogatói a színház előadásainak. A hároméves tanulóidőben egy-egy ipari tanuló évente több előadást megnéz. Lelkesen szervezi a növendékek színházlátogatását Kandra Alfréd tanár, az iskola kulturfelelőse. ö a színház baráti körének egyik leglelkesebb tagja. Az utóbbi évek során ezerszámra hozta el a színházba a tanulókat. Kandra tanár ezer drb. tégla jegyet vett át, felkereste az intézet osztályait és elmondta a növendékeknek, hogyan üldözték ki a magyar színészeket a németesítő Habsburg-lakájok 1815- ben Pestről és hogyan biztosított a magyar színészek számára új hajlékot a nemzeti nyelv ápolására Miskolc és Borsod kultúrát szerető népe. Felhívta a növendékek figyelmét, hogy a téglajegvek megvásárlásával elősegítik a színház mielőbbi átépítését. Szavai any- nyira fellelkesítették a tanulókat, hogy mindegyik vásárolt egy-egy téglajegyet.

*

Kedves jelenet tanúi voltunk a Kamaraszínház előcsarnokában, öt kis diák adta össze pénzét, hosv közösen vegyenek egy tégla jegyet. Közben azt vitatták meg, hogyha a té'dajeggy'*! megnyerik az e^v évre szóló színházi bérletet, hogyan fogják felhasználni. Végül is megállapodtak abban, hogy az előadásokat mindig a soronkövetkező tekinti meg.

*

A minap levelet kapott Deme l-észló elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, s azonnal továbbította a té^lajegvirodának. A levélben ez állt: „Kedves Deme elvA LENIN Kohászati Művekhez tartozó lakások gondnokai és lakóbizottság vezetői értekezletet tartottak. Az értekezleten elhangzottakból felszínre kerültek azok az apró problémák, amelyek napról napra bosszantják a lakókat, a házgondnokokat.

A gondnokokat elsősorban bosszantja — ahogy ezt Koics Flóriánná elmondta —, amikor rongálják a lakást. A lábtörlők problémája sincs évek óta megoldva. Ezt hallottuk sok felszólalótól. így egyes emberek a sarat a cipőjükről a lépcső korlátján tisztítják le. A környékbeli magánházakból a bérházak között elhelyezett szemétládákba hordják a szemetet. A lakók önkényesen szelelőlyukat vágtak a falakon — ezt jól látni a Sztálin úton.

Mi bosszantja a lakókat? Nem rendszeres a szemételszállítás. A folyosókat nem takarítják rendesen a házfelügyelők. Egyes házfelügyelők és gondnokok egész furcsa dolgokat csinálnak. — Tehetik, mert többiük baráti alapon került ilyen beosztásba. — Felfogadnak takarítókat és ezeknek adják azt az összeget, ami az ő munkabérükből a takarításért jár. Azt mondanunk sem kell, hogy az SZTK-ban nincsenek bejelentve.

EGY ÉRTEKEZLET MARGÓJÁRA

várták. Hogy mi volt a szándék? Ha a gondnok égőt akar feltenni, arcába ömlik a sósav: ezzel egy kommunista gondnokkal kevesebb lesz, —• hallottuk.

Meg vannak a megfelelő rendelkezések, amelynek a végrehajtását be kellene tartani* Ilyen többek között6 a szocialista együttélés szabálya.

Mind az állami és egyéb kezelésben lévő házaknál és vállalati bérházaknál olyan házfelügyelőket, gondnokokat alkalmazzunk, akik szakemberek is. A szerelő vállal at, vagy éppen az üzemi karbantartók munkája kevesebb lesz, a lakók is jóljárnak, mert gyorsan kijavítják a hibákat, amelyek a háztartásokban sok bosszúságot, kellemetlenséget okoznak. Az olyan lakókat* akik tudatosan rongálják az épületet, el kell távolítani a bérházakból. Az a házfelügyelő vagy házgondnok, aki nem tud folyosót mosni, de különben megfelel, valamilyen új formában segíteni kell. Sürgősen rendet kell teremteni ezen a vonalon. Az olyan házfelügyelőket, akik nem méltók megbízatásukra, el kell távolítani*

KEMÉNYEBB KÉZZEL, több hozzáértéssel teremtsenek rendet a bérházaknál;

#>)

Borsod megye 427 KlSZ-szerveze- tében több mint 10 ezer fiatal készül lelkes munkával a moszkvai nagy találkozó megünneplésére. A VIT tiszteletére a megye 11 járásának székhelyén a Kommunista Ifjúsági Szövetség és az EPOSZ-szervezetek közösen nagyszabású seregszemléket rendeznek. A munkás- és parasztfiatalok baráti találkozóját vidám tábortüzek, tréfás játékok, kul- tur- és sportrendezvények teszik feledhetetlenné.

A járási találkozók után — a VIT megnyitásának napján — kerül sor a megye fiataljainak nagy seregszemléjére. A találkozóra meghívták a csehszlovák fiatalok küldötteit is. Az ünnepség július 27-én este

Mi lesz, ha baleset éri őket?! Erre nem gondol senki? A gondnokért az állam fizeti az SZTK-t, s ugyancsak a házfelügyelőkért is. Az Oprendek Sándor-utca VI-os lépcsőházban például a ház- felügyelő 20 forintot fizet egy asszonykának a takarításért. Ugyanez az állapot a IV-es lépcső- házban is. Ez a szerencsétlen asszony több ház- felügyelőnek végez ilyen munkát.

Nemrég megbetegedett. Sírt, panaszkodott a lakóknak, hogy ebből a kevés fizetésből még orvosi költséget is kell fizetnie. Ezen sürgősen változtatni kell.

Hallottunk olyanról is, ami a népvagyon rongálásán túl mindennapi bosszúságot okoz. A gyermekek csúzlival lelövöldözik a folyosón lévő és a kapubejárat feletti burákat, égőket. Havonta 300 égő bánja a gyerekek neveletlen viselkedését. Emellett az ablakokat is belövöldözik, vagy láödával betörik. S mindezt tűrik a szülők.

A felháborító és megbotránkoztató esetek közül csak egy esetet. A lépcsőházban lévő üveg- burába sósavat öntöttek, előzőleg az égőt kicsa-