Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-06 / 156. szám

Világ proletárjai egyesüljetek r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 156. szám ______f a 50 fii 1 é r 1 957 július 6, szombat Védjük, szilárdítsuk a szakszervezeti demokráciát Egy értekezlet margójára BŰZ AVI RÁG Két öröklakás a lottó negyedik sorsolásán k. Segíts színházunkat felépíteni r Nemzetközi Szövetkezeti Nap elé A világ többmilliónyi szövetke- ^ zetével együtt hazánkban s a mi megyénkben is holnap, július 7-én a béke, a népek közötti barát­ság, a különböző szövetkezeti moz­galmak közötti gyümölcsöző együttműködés jegyében ünnepel­jük az idei Né*, zetközi Szövet­kezeti Napot. Hazánkban először ünnepli közösen ezt a napot a kü­lönböző szövetkezeti formáiba tö­mörült tagság. Szövetkezeteink a hibák ellenére is jelentős fejlődésen mentek ke­resztül. Míg 1949-ben megyénkben a földművesszövetkezeti bolti és vendéglátóipari kereskedelmi egy­ségek száma csak 559 volt, 1956- ban már 1402 egység működött. Jelentősen növekedett a földműves- szövetkezeti tagok száma. A föld­művesszövetkezeti mozgalom 1956 végére 129.000 taggal megyénk egyik legnagyobb tömegszervezete lett. Jelentősen fejlődött a földmű­vesszövetkezeti felvásárlás is. Míg 1949-ben a felvásárolt áruk értéke­sítésének összege 2 millió 703.000 forint volt, 1956-ban ez az összeg 243 millió forintra növekedett. Je­lentős eredményeket értek el ter­melőszövetkezeteink és kisipari szövetkezeteink is. Termelőszövet­kezeteink 1955-ben 1 kát. holdon búzából csaknem 1 mázsával ter­meltek többet, mint a megye átlag­termése volt s mint a dolgozó pa­rasztság átlagtermése. Kisipari ter­melőszövetkezeteink az októberi események ellenére 1957 második negyedévében már többet termel­tek mint 1956 harmadik negyed­évében; Várható évi termelési érté­kük eléri a 220 millió forintot. Szövetkezeteink fejlődésével együtt növekedett á szövetkezeti dolgozók száma is, akiknek lelki- ismeretes munkája nyomán fökl- művesszövetkezeteink az évi ered­mény elszámolás után 1956-ban 3 millió 213.000 forint vásárlási visz- szatérítést tudtak visszafizetni a tagságnak. Az elleniorradalmárokn ak egyik fontos céljuk volt a szövetkezetek rendjének bomlasztása, feloszlatása. A három szövetkezeti forma közül a fő tüzet a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekre irányították. Megjelentek a kulékok, a volt csendőrök, katonatisztek és több helyen erőszakkal, vagy fegyveres beavatkozással kényszerítették a szövetkezet feloszlatását. Elherdál­ták a tagok vagyonát s ezzel me­gyénkben óriási kárt okoztak. C zövebkezeteink azonban az J ellenforradalom okozta gaz­dasági károk egy részét az elmúlt 6 hónap alatt pótolták. Tagságunk nagy része az ellenforradalom alatt és később az építő munkában is becsülettel megállta a helyét. Nagy segítséget adtak a város élelmiszer­ellátásához. egyes helyeken reszt­vettek a romok eltakarításában is. Szövetkezeteink megerősödtek s elmondhatjuk, hogy jó úton halad­va tovább erősödnek. Eredménye­inket azonban saját erőből nem tudtuk volna elérni. Jelentős segít­séget kaptunk a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól. A magyar szövetkezeti mozgalom külön nagy segítséget, anyagi tá­mogatást kapott a baráti országok szövetkezeti dolgozóitól és szövet­kezeti központjaitól. A magyar szö­vetkezetek megalakulásuk óta arra törekednek, hogy baráti együttmű­ködést teremtsenek a világ vala­mennyi országának szövetkezeti mozgalmával, hogy ezzel is hozzá­járuljunk a népek közötti béke és barátság megszilárdításához. Éppen azért sajnáljuk, hogy a magyar szövetkezeteket a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok szövetkezetei követelése ellenére még mindig nem vették fel a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövetségé­be. A magyar szövetkezeti mozga­lom az elért eredmények alapján most már joggal kérheti ezt. Részt akarunk kérni azoknak a feladatoknak megvalósításából, amelyek a Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségét az emberiség bé­kéiének, jóléte növelésének fontos ^egkezdle működését Miskolcon az űj 120 ágyas paralízis-osztály Misko’con megtiltott a 14 óvón almi vermsüsiinek a színház­as mozieiöausM látogatását Borsod megyében a paralizises megbetegedések száma az év elejé­től péntekig százkilencvennégyre emelkedett, s ebből Miskolcon negy­venegy megbetegedés fordult elő. A megbetegedettek közül azonban 75 eddig már meggyógyult. A járvány leküzdésére a kormány­zat, illetve az Egészségügyi Minisz­térium segítségével a megyei és városi egészségügyi szervek a me­gyei Semmelweis-kórházban száz­húsz ágyas, géptüdő részleggel ellá­tott új osztályt állítottak fel. Az új osztály a kórház orvosi és ápolói ka­rának, valamint többi dolgozójának fáradságot nem ismerő munkájával — nyolc orvos irányítása mellett nyolcvanhárom gyógyító és ápoló, illetve technikai személyzettel ehé- ten megkezdte működését. Péntekig nyolcvanegy beteget helyeztek el, il­letve vettek kezelés alá az új osz­tályon s egyelőre három vastüdővel működik már a géptüdőrészleg is. Hátra van még az úgynevezett re- parációs osztály felállítása, ^hol a bénult gyermekek utókezelését látják el a teljes gyógyulásig. A re- parációs osztály felszerelése már megérkezett, s mihelyt megfelelő helyet tudnak annak biztosítani, az is megkezdi majd munkáját. A kórház, illetve a paralizis osz­tály orvosai és többi dolgozói fárad­ságot nem ismerve, minden tőlük telhetőt megtesznek a rájuk bízott betegek felgyógyulása érdekében. Éppen ezért kérik a betegek hozzá­tartozóit, hogy felesleges látogatá­saikkal ne zavarják a betegek nyu­galmát, a gyógyító személyzet mun­káját, annál is inkább, mert látoga­tásaikkal csak a betegség terjeszté­sét segítik elő. Az osztályon lévő gyermekek gondos kezekben van­nak, a szülők, hozzátartozók biza­lommal tekintsenek az osztály dol­gozóinak munkája elé. Az orvosok és ápolók lelkiismeretes munkája eddig is eredményesnek bizonyult, amennyiben már ehéten is több gyermek hagyta el szinte csaknem teljesen gyógyultan a kórházat. A járvány terjedésének megaka­dályozására egyébként a miskolci közegészségügyi és járványügyi állo­más újabb szigorítást vezetett be: péntektől megtiltották a 14 éven aluli gyermekeknek a mozi- és szín­házi előadások látogatását. A jár­ványügyi állomás ismételten felhív­ja a szülők figyelmét, hogy gyerme­keiket ne engedjék olyan helyekre, ahol csoportosulás van, kerüljék a fárasztó utazást, kirándulást, kime­rítő spórtokat, ne üljenek fel annak a minden alapot nélkülöző híreszte­lésnek, mintha az alkohol fogyasz­tása immunissá tenné a szervezetet a betegséggel szemben. Pénteken Miskolcra érkezett dr. Doleschall Frigyes egészségügyi mi­niszter. A miniszter felülvizsgálta a paralizis elleni védekezés terén tett eddigi intézkedéseket, megtekintette az új osztályt s a legnagyobb elisme- réisel szólt az ott tapasztaltakról, az orvosi és ápolói kar gondos és lelki- ismeretes munkájáról. A DIMÁVAG Gépgyár nőtanácsa most legfontosabb feladatának a paralizis járvány elleni védekezést tekinti A DIMÁVAG Gépgyár nőtanácsa mind fokozottabban igyekszik az üzem nődolgozóinak ügyes-bajos dol­gaiban, az előttük álló problémák megoldásában segítséget nyújtani. A nőtanács most legfontosabb felada­tának a gyermekparalizis járvány le­küzdését, az az elleni védekezést te­kinti. Éppen ezért az elmúlt napok­ban — a nőtanács kezdeményezésé­re — üzemenként röpgyűléseken foglalkoztak a betegség elleni véde­kezés módjaival. A több mint tíz he­lyen megtartott összejövetelen — a nőtanács tagjai — felvilágosították az anyákat és apákat az egészségügyi rendszabályok, a tisztasági előírások betartásának fontosságáról. Elhatá­rozták, hogy minden héten rendsze­resen panasznapot tartanak, amelyen elsősorban a járvánnyal kapcsolatos dolgokat beszélik meg, s azon a dol­gozók közlik észrevételeiket, kíván­ságaikat, problémáikat. Szoros kapcsolatot teremtettek a gyár üzemorvosi szolgálatával s en­nek segítségével — a nőtanács mint­egy száz aktívája — rendszeres és szervezett egészségügyi agitációt foly­tat a dolgozók között. A nőtanács eddigi munkája máris eredményre vezetett: az egyik diós­győri italboltot például, amely a leg­elemibb egészségügyi követelmé­nyeknek sem felelt meg, a nőtanács közbenjárására a hatóságok az előírt feltételek biztosításáig — bezáratták. A nőtanács erőteljesen szorgalmazza azt is, hogy a boltokban a fertőtlení­tésre használatos védekező szerek, mint mész, elegendő mennyiségben álljon fendelkezéáfé.' Mit szólnak hozzá, uraim A rudabányai vasércbányászok június 22-én befejezték féléves ter­vüket. Ezzel bebizonyították, hogy hűek a munkásosztályhoz és párt­jához. Ez a tény arról beszél, hogy nem a dolgozók érdekét képvisel­ték azok, akik hősködve bejelentet­ték az akkori munkástanácsnak: az üzem dolgozói nem veszik fel a munkát, amig a Kádár-kormány a helyén van.; * Magukért beszélnek a tények; Ä1 dolgozó nép tettekkel igazolja, hogy. nyugati ellenségeink és itthoni cin­kosaik propagandája nem talált ta­lajra, hívatlan prókátorok voltak ők a nép ügyében. Orosz B. József Rudabánya; Gombaszüret a zempléni hegyekben A zempléni hegyekben megkezdték a vargánya gomba szedését. Sátoral­jaújhely környékéről, Pálháza, Mo­gyoróska és több zempléni községek-, bői eddig mintegy 250 mázsát szállí­tottak be az Erdei Termék Vállalat sátoraljaújhelyi telepére. Úgy számít­ják, hogy az idén mintegy hatszáz mázsa vargánya gombát szüretelnek ezen a vidéken. E héten megkezdték a rókagomba gyűjtését is. Ebből há­romszáz mázsás termést várnak. A külföldön nagy kelendőségnek örven­dő gombaféleségeket nagyobbrészt szárított, kisebbrészben pedig nyers, úgynevezett előtartósított állapotban exportálják. Négy náp alatt 40 ezer adag fagylalt fogyott el a borsodi földeken Magasan túlszárnyalta első félévi tervét a Nyékládházi Kavicstermelő Vállalat hajnalban a határban voltak, alig győzték a „kiszolgálást”. A mozgóboltok sikerére jellemző, hogy 10 nap alatt csaknem egymil­lió forintot forgalmaztak. Különö­sen a mezőkövesdi és a mezőcsáti járásban jelent nagy segítséget a dolgozó parasztoknak a mozgóbolt, ahol a szántóföldek messze esnek a 1957 június 19-e ünnepi napnak számít a Nyékládházi Kavicster­melő Vállalatnál. A dolgozók jó munkája eredményeképpen a vál­lalat ezen a napon teljesítette mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az első féléves tervben meghatároztak. Június 19-től a hónap végéig a kavicstermelő vál­lalat dolgozói 26.858 köbméter ka­vicsot adtak terven felül. Felhívás a fiatalokhoz Fiatalok! Jelentkezzetek kohász­tanulónak, hengerész, forrasztár, olvasztár, elektroolvasztár szakmára. Felvételt nyerhetnek 15—17 éves fiuk, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. Felvétel esetén az intézet otthont, ellátást, munkaruhát és az eltöltött idő, valamint a tanulmányi ered­mény alapján 140 forinttól 490 fo­rintig terjedő havi ösztöndíjat biz­tosít. Jelentkezni levélben: Munka­ügyi Minisztérium 116. sz. Iparita­nuló Intézet, Diósgyőrvasgyár, Ta­nulóváros. A kavicsbánya dolgozóinak mun­káját az első félévben nagymérték­ben segítették a MÁV dolgozói. Kü­lönösképpen a második negyedév­ben egyre ritkábbak lettek azok a panaszok, amelyek még 1956-ban a gyakori kocsikésések miatt fennáll-; tak. Most a legszorosabb kapcsolat alakult ki a kavicsbánya és a MÁV között, így mindennap megkapják a megfelelő számú vagont, méghoz-1 zá rendes időben.- A Nyékládházi Kavicstermelő Vállalat dolgozói jó eredményeket értek el az önköltség csökkentésé-* ben, a munka intenzitásának nőve-* lésében. 1956-ban havonta 283 mun­kást foglalkoztatott a vállalat, eb­ben az esztendőben viszont 232-re csökkent a létszám s mégis nagy mértékben túlszárnyalják az elmúlt évi eredményeket. KENÉZLÖ HATÁRÁBAN a köz­ségtől alig kilométernyire van egy csodás gyógyfürdő. A makadám út­ról nem látszik más, csak egy jege­nyékből, nyárfákból és akácosokból álló sűrű liget. Nem is gondolná az idegen, hogy épületek vannak a fák hűs lombjai alatt. Olyan az egész mint egy oázis. A fák között néhány szekeret látni. A lovak kikötve lege­lésznek. A szekerek mellett falusi emberek, nők, férfiak, gyerekek heve- résznek a fűben. Kirándulók és betegek. Mert nemcsak gyógyhely ez, hanem ideális kirándulóhely is. Csend honol itt, csupán a gyógykút szivattyújának mo­torja zúg. Vasárnap persze más a helyzet. Idejár szórakozni a környék fiatalsága. Kenézlő, Viss, Zalkod, túl a Tiszáról Vencsellő, Balsa fiataljai itt adnak egymásnak találkozót és vidám zeneszó mellett ropják a régi és új táncokat. ..^e™ hiányzik a kedv-derítő itóka sem. Erről gondoskodik a kenéz- lői földművesszövetkezet ittlévő italmérése. A fürdő is a földművesszö­vetkezet kezelésében működik. Szalánczi elvtárs, a földművesszövetkezet megbízásából amolyan mindenes szerepet tölt be. ö vezeti a fürdőt, kezeli az italboltot és gon­doskodik a távolról érkező beteg vendégek szállásáról, s ha szükséges, az étkezéséről is. Mindezt nem egyedül csinálja, a felesége is segít neki. A fürdő keletkezése felől érdeklődünk. — A fürdő helyén régebben mocsár volt — mondja Szalánczi elv- társ. ■— A környező réteken jó fű termett. A kaszáló parasztok jöttek rá, GYÓGYFÜRDŐ ^eszközévé teheti^. hogy milyen gyógyító ereje van az itt lévő mocsaras víznek. Azok, akik valamilyen reumás vagy izületi betegségben szenvedtek, szívesen áztat­ták itt lábukat, mert utána nem éreztek fájdalmat. így jöttek rá, hogy a 'víznek gyógyító ereje van. Először csak egy kis fürdőlhedence volt itt, majd megépült a fürdőház mai formája. Azóta is ide járnak a távoli fal­vakból, a Tiszántúlról súlyos betegek, olyanok, akik szinte mozdulni sem tudnak. Néhány napi itt tartózkodás után gyógyultan távoznak a saját lábukon. KISSÉ KÉTELKEDVE fogadjuk az utóbbi szavakat, de Szalánczi elvtárs bizonygatja, hogy márpedig orvosok is járnak ide gyógyulást keresni. — Egyébként, ha nekem nem hisznek, kérdezzék meg az ittlévő betegeket — mondja és a legközelebbi szekér felé mutat. Ott ül férjével a j szekér mellett Pásztor Jánosné, 45—50 év körüli asszony. Kérdésünkre így y válaszol: — Egy időben annyira kínzott a betegség, hogy mozdulni sem tud-' tam. Rettenetes fájdalmaim voltak. Már azt hittem, sose tudok dolgozni. Akkor az emberem feltett a szekérre és idehozott. Itt voltam egy hétig. Minden nap megfürödtem kétszer. Egy hét múlva — szinte hinni sem akartam — a magam lábán mentem haza. Azóta minden héten egyszer, eljövök ide, nehogy visszatérjen a fájásom. Egy másik beteget éppen fürdés után a vendégszobában lévő ágy- ban találjuk. Most pihen, mert a kénes, sós fürdő ugyancsak kiveszi az ember erejét. Bakó Ferencnének hívják, az ide 40 km-re lévő Tisza- eszlárról jött szekérrel. Vele jött párhónapos kisgyereke és 16 éves lánya is. A nagy lány pesztrálja a kicsit, hogy édesanyjuk hamarabb gyó-> gyűljön. — Hogyan szánta rá magát, hogy idejöjjön? — kérdezzük. •— Voltak itt falubeli asszonyok. Azok mondták, hogy próbáljam meg én is, mert nekik használt az itteni fürdő. Az orvos adott nekik 30—40 injekciót, de nem szűnt a fájdalmuk, csak akkor, amikor innen hazamentek. — Én sem megyek többet injekcióra, hanem csak idejövök. Vasár­nap eljöttem, jobban mondva, hoztak. Most két nap után meg már a saját lábamon járok, semmi fájdalmat nem érzek, még táncolni is elmennék. Ahogy beszélgetünk a gyógyulást keresőkkel, egy idősebb falusi ember jár a nyomunkban. Elmondja, hogy járt Hajdúszoboszlón is, de az a fürdő nem használt. Az itteni víztől gyógyult meg ő is. — Az a baj, hogy csak a közeli községekben tudnak erről u gyógy-1 fürdőről — szól ismét a fürdő vezetője. — Bizonyára távolabbi helyekről is felkeresnének bennünket tt reumás betegek, ha tudomásuk lenne a kenézlői gyógyvízről. Igaz, nem vagyunk berendezkedve igényesebb vendégek fogadására. A fürdőszo* bák és a szállószobák is egyszerűek, de aki a gyógyulást és pihenést ke­resi, az nem nézi ezt. KÖZBEN ÚJABB SZEKÉR érkezik. Egy 40 év körüli falusi asz-« szonyt segítenek le róla, botokra támaszkodik, különben elesne. — No, vasárnap már ez is vígan ropja a csárdást — szólal me& Pásztornába pataki asszony és búcsúzásra nyújtja kezét, ő már indul hazafelé, Fiatalosan lép a szekérre férje mellé és búcsút int a fürdőnek, ahol visszakapta egészségét. A Borsod megyei földművesszö­vetkezetek az arató parasztok áru­ellátására csaknem 200 mozgóáru­sát létesítettek. A mozgóboltokban kaszakőtől kezdve konzervekig, hű­sítő italokig, dohányig mindent áru­sítanak, amire az aratóknak szük­ségük van. Legnagyobb sikere azonban annak a 20 fagylaltárusnak volt, akik az elmúlt napok rekkenő melegében fáradhatatlanul járták a határt, s árulták a jéghideg fagylaltot. Négy nap alatt csaknem 40.000 adagnak megfelelő mennyiségű fagylaltot adtak el a mezőkövesdi, mezőcsáti, szerencsi járásban, vala­mint a Bodrogközben. A fagylalt­árusok az aratókkal együtt már kora

Next

/
Oldalképek
Tartalom