Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-27 / 174. szám

Sgombat, 1857. július 27. ÉSZAKMAGIARORSZAG Horatio Duwal Miskolcon Április i óta hazánkban tartózkodik a nagy argentin paro- dista, Hóraio Duwal és felesége. Hat éve már, hogy a világot :árják. Paris, London, Róma, Berlin, Bu­dapest — és most a Vendéglútóipari Vállalat meghívására Miskolcra ér­kezett, hogy letegye szerény, de művészi tiltakozását a jobbérzésű emberek szívébe a jazz-őrület ellen. Mert ez a célja. Kigúnyolni a világhódító ja_.. érzékiségre épülő őrületét, a paródia megnevettető eszközeivel szállni szembe a mo­dem »tánckultúra« beteges szélső­ségeivel. A jazz-őrület a romló erkölcsök kapitalista posványából ütötte fel a fejét. A kilátástalanság rémülete o.- testet bennj, a gátlástalan élve­zethajhászás ízléstelensége vonag­lik a Mambó, a Rock and Roll és a hozzájuk hason'j táncszámokban. Szenyor Duwal megjátsza, paro­dizálja azt, ami a nagy világváro­sok lokáljaiban már valósággá lett. — A művészetté emelt paródia ijesztő képét állítja a nézők elé — mntiha mondaná: r~ Ne tegyétek, maradjatok emberek... Horatio Duwal nem kertel, mi­közben játszik, beszédes agitációt fejt ki, félelmetes voneglósávai mindent elmond a jazz szélsőségei­ről, arról, hogy a jobb sorsra érde­mes ember mivé lesz, ha kicsúszik alóla az erkölcsi talaj. Ha egészen szabadjára engednek a modernnek nevezett »tánckultú­rát« a Duwal-i paródia nem paró­dia, hanem valóság lenne. Legnagyobb száma a Rock and Roll-paródia. S művészetének elis­meréséül hadd idézzem az egyik néző őszinte kritikáját: — Nesze neked Rock and Roll! Egy életre elvette a kedvemet tőle! HORATIO DUWAL ELÉRTE cél­ját. Művészi paródiái megfogamzot-. tak a jobbérzésű emberek szívében- Mindazok, akik szemtanúi voltak művészetének, ‘ elgondolkoznak a jazz-on és őszintén elítélik beteges szélsőségeit. G. Aff. Kik lesznek a színház új tagjai Jákó Pál elvtárs, a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója ré­gi harcosa a haladó színházi kul­túrának, ebbeli művészi tevékeny­sége még a felszabadulás előtti időkre nyúlik vissza. Ezért műkö­déséhez nagy reményeket fűz az az igényes közönség, amely a színház­ban nemcsak üres szórakozást ke­res, hanem igazi művészi élménye­ket, önmaga műveltségének gyara­pítását, a haladó színpadi terméke­ken való felüdülést. Ismeretes, hogy a színháztól már évad közben az októberi ese­mények során többen külföldre szöktek, vagy ellenforradalmi ma­gatartásuk miatt, később többen megváltak, mások az évad végén más színházakhoz szerződtek. Tud­juk azonban, hogy a miskolci szín­ház mindig is vonzó volt tehetsé­ges becsvágyó művészek számára, mert Miskolc közönségét színházi berkekben úgy ismerik ország­szerte, mint amelynek régi hagyo­mánya a színházi kultúra szerete- te. A miskolci színháznak mindig voltak és lesznek olyan erői, olyan erős gárdája, amellyel lehet hala­dó, szocialista kultúrát építeni, ami csak a vezetés határozottsá­gán, céltudatos munkáján, az erők jó kihasználásán, a fegyelme­zettségen és az egészséges kollek­tív szellem kialakításán múlik. A színház új erőit Jákó Pál igaz­gató mór kiválogatta s ezek közé számítja önmagát is, aki nemcsak igazgatója, hanem színjátszó mű­vésze .is akar lenni a színháznak, feleségével, Gyarmathy Anikóval egyetemben, aki ugyancsak ismert országos nevű színésznő. Uj erő­ként kerül ide a főiskoláról Téby Katalin, a Rózsahegyi iskolából pedig Garamszegi Márta. A sze­gedi színháztól jön át Szentirmay Éva és Csapó János, a Játékszín­től ifj. Kozaróczy József és Faludy Mária fiatal szubrett. A Faluszin- hóztól Diósi Ferenc és Demény Anikó. Gyarmathy Anikó eddig a József Attila színház művésze volt. A már közben szerződött tagok­kal együtt a művészi erők létszáma kiegyenlítődik. ILLETÉKES SZERVEK / , figyelem / ' UWUVWWWU MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI TA­NÁCS SZOCIÁLIS OSZTÁLYA. Török László szuhakállói levele­zőnk arról ír, hogy Zojáni Dániel bükkábrányi lakos, a Kleunentinai Állami Gazdaság éjjeliőre, hadirok­kant már régebben beadta iratait nyugdíjazás iránt. Vajon mi van a panaszos ügyével? Adófizetők BORSODI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT. Tóth Istvánná, a Mucsomy községi nőtanács tagja levelében arról tájékoztat bennünket, hogy a bányából kijövő víz több lakást el­öntött. A jobb csatornázással és a közúti híd átfolyójának tisztításá­val mindezt el lehetett volna ke­rülni. Mit tesz a tröszt annak érde­kében, hogy a jövőben hasonló eset ne ford üljön elf' Énz<ikmaa,\ar or száll meQirta, illetékes szerv válaszolt Megvizsgáltuk Mile Sándor, Kp- ♦ vács László és Halász Gáspár pana-1 szát, mely jogos volt és a helyszí- ♦ nen ki is fizettük a nekik járó mun- t kadij-különbözetet. • Könnyűipari Szerelő I és Épületkarbantartó Vállalat i Szerkesztői üzenetek MINDEN DOHÁNYOS EMBERNEK van egy néni mindennapos tör­ténete: hogyan szokott rá a dohányzásra. Azért mondom, hogy nem mindennapos, mert csak egyszer fordul elő az emberrel. A rászokás- nak van kezdete, de vége ,../ — No ez ritka­ság, mint a fehér holló, és általában erős indok kell hozzá, mondjuk egy kemény orvosi pa­rancs. Vannak ugyan olyan ritka emberpár ddnyok, akik a meggaz­dagodás hiú reményé­ben tiltják el magukat az élvezettől, vagy pe­dig akaraterejük fitog- talására használják fel a leszokás alkalmát. Az átlaghalandó azonban — és a túlnyomó több­ség ilyen — egy életen át rabja marad a do­hányzás élvezetének és eszeágában sincs meg­szabadulni tőle. Van nekem egy ked­ves, jó ismerősöm, aki ötven éven át gucsmol- ta a dohányosokat, le­hordva őket minden­nek. — Az is bolond — szokta volt mondogatni —, aki ilyesmire köti a pénzét. Nem elég, hogy rontja az egészségéi, még fizet is érte? Hát­úéin butaság, hogy fel­nőtt emberek naponta elfüstölnek 3—4 forin­tot? Ha összeraknák egy életen át, sokra futna belőle, még házra is telne és nem is akár­milyenre. ÉVEKKEL ezelőtt történt, hogy nagyon sarokba szorították az adóval, meg a beszol­gáltatással. Nem volt mit tenni: belépett a tsz-be. Aratás után, amikor hordásra került a sor, az öreget, mivel nagy asztagrakó híré­ben állt, negyedmagá­val az osztagra osztot­ták be. A kocsisok ugyancsak hajtottak, mert minél többet for­dultak, annál több volt a munkaegység. Betyár világ volt az osztagon, átkozottul tűzött a jú­liusi imp, egymás érték a szekerek, dolgozni kellett megállás nélkül. A többi cimborának jobb volt a sora. Nagy dohányosok voltak. Hol az egyik, hol a másik tűnt el, hogy odalent a diófa alatt elszívjon egy cigarettát. Az én Józsi bácsim — így hívták az öreget — bosszankodott, füstöl- götl magában és vágya­kozó pillantásokat ve­tett a diófa alatt heve- résző cimborákra. Bírta, amíg bírta. Ne­gyednapra elfogyott a türelme. — Várjatok csak, majd kitolok én veletek — gondolta. S másnap, a munkatársak nagy meglepetésére, Jó­zsi bácsi is előállt pi- henő-igényével. — Megyek már, el­szívok egy cigarettát megkívántam. — S ba­jusza alatt huncutkás mosollyal megindult a, létrán lefelé■ Amikor leért, lehever edett a diófa árnyékába s úgy ráfüstölt, mintha örök életében dohányozott volna. Kezdetben krá- kopott, öblögette a szá­ját. Talán rá se szokik, de sokáig elhúzódott a hordás, s mire megkez­dődött a cséplés, Józsi bácsi fülig beleszeretett a dohányzásba. NEM MINDEN kény­szerházasság sikerül balul. Józsi bácsi meg­szokott a tsz-ben, talán meg is szerette, mert a nagy válási alkalom idején, októberben— novemberben — kiza­varta házából a válásra, uszító agitátort. De az adófizetéstől csak nem szabadult meg. Évente legalább ezer forintjába kerül a dohányzás imá­data. És már nem szidja a dohányosokat. Bezzeg szidja őt ■— a feleséget GULYÁS MIHÁLY Varkas István Görömböly, Szabó Érv in-utca öl. S. Jánosné Miskolc, Feleőavaö Teleki-sor 529. szám. Kérésüket továbbítottuk a Vörös- kereszt városi titkárságához. A le­vélben elmondott panasz kivizsgá­lása után a választ megküldjük, * Ifj. Maluitura József, Abaujvár. Panaszos levelét a Tüzép abauj- szántói kirendeltséghez továbbítot­tuk. Reméljük, hogy a kiutalt tető­fedő cserepet hamarosan megkapja. * Szedelényi Márton, Pereces-bá­nyatelep. Kérésére közöljük, hogy az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ címe: Budapest, IX., Ba- kács-u. 8. Cácsi Miklós elvtárs címe; Miskolc, II. kér., Mester-utca. * Szűcs János, Legyesbénye. Daniké István testi fogy atkozású iparenge­délyének bővítése a községi, illetve a járási tanácshoz tartozik. Ide for­duljon az illető kérelmével. Ugyan­csak a községi tanácshoz tartozik Czeilár Mihály éjjeliőr fizetésének ügye is. Szmolka Ferenc Miskolc, Hu­nyadi-utca 51. Levelét megkaptuk. Igyekezünk segítséget nyújtani. Az eredményről értesíteni fogjuk. * Tóth Sándor Ernőd, Deák-u. 31. Panaszával forduljon az SZTK me­gyei alközpontjához. Az SZTK vá­laszolni fog levelére és megindo­kolja, hogy miért késik a nyugdíj folyósítása, illetve jóváhagy Lák-e, vagy nem. * Lemer Gábor DIMÁVAG Gép­gyár, Nyugati Erőmű. Panaszát to­vábbítottuk a tanácsihoz. Ugyanaz­nap érkezett értesítés máshonnan is az ügyben. A tanács megtette a szükséges intézkedést, • Hemádvölgyi József méhész, Abaujszánió. Leveléből most már inkább érthető, hogy tulajdonkép­pen Kocsistól miért kér cukrot, mert Kocsis leveléből ez kevésbé látható. Ami a tarifát illeti, a levél­ben foglaltak szerint úgy látszik Kocsis megtévedt, vagy valami más körülmények miatt mondott más összeget. A lottó nyerőszámai: I* 25, 49* 62, 75 dött. A 21. heti játékhétre körülbe­lül 1 millió 950.000 szelvényt küld­tek be a fogadók, így egy-egy nyerő- osztályra 730.000 forint jut. Az eheti lottó nyerőszámok: A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság a lottó 21. heti sorsolását pén­teken ismét a MEDOSZ székház színháztermében rendezte meg. A sorsolás délelőtt 10 órakor a szoká­sos technikai felkészüléssel kezdő­1. 25, 49. 62, 75. (MTI) cA JHiik&lei (VendéqJátáifiuri (Vállalat ez évben is fűliui 30-án, 9 órai kezdettel megrendezi hagyományos dl ima-bálját a tapolcai Anna Étteremben, melyre mindenkit szeretettel meghívnak. Nívós, gazdag műsori Fellépnek: HORATIO DUWAL, argentin paredigta, — VARADY MAGDA, MÁTYÁS JENŐ tánedalénekesek, BARI GYULA magyarnótaénekes. Étel-italkülönlegességek! Előzékeny kiszolgálást Belépés csak belépőjeggyel! Akik a kosos gazdálkodást megcsúfolták ( Tűrhetetlen viszonyok a sátoraljaújhelyi Kossuth Tsz*ben ) MEGYÉNK TERMELŐSZÖVET­KEZETEINEK nagyrésze sikeresen leküzdötte az ellenforradalmi provo­kátorok támadásait és megindult az önállóbb, jövedelmezőbb gazdálko­dás útján. Egyre javuló vezetés, szi­lárduló munkafegyelem, helyesebb pénzgazdálkodás, — ez jellemzi ma teimelőszövetkezeteinket. Sajnos, azonban, akadnak kivételek. Ezek közé tartozik a sátoraljaújhelyi Kos­suth (azelőtt Vörös Csillag) Terme­lőszövetkezet is. Ebben a termelő- szövetkezetben az évek folyamán bizonyosfokú rutinra tettek szert azon a téren, hogyan kell az álla­mot, a különböző felsőbb szerveket becsapni, hogyan lehet büntetlenül herdálni a közös vagyont és ennek rovására egyéni előnyöket szerezni. Ellentétben más tsz-ekkel, itt pz el­lenforradalmi zűrzavart követő hó­napokban nem javult, hanem még jobban meglazult a gazdálkodás rendje. Fokozódott a közös vagyon prédálása, a lopás és más törvény- ellenes, alapszabály-ellenes cseleke­det. Igen súlyos a tsz. pénzügyi hely­zete, Tele vannak adóssággal. Hosz- szú- és középlejáratú hiteltartozásuk egy millió forint körül van. Az év folyamán mintegy 300 ezer forint összegű esedékes tartozást kellene kifizetniök. A tsz összes tartozásából cgy-egy tagra 21 ezer forint esik, Legfontoeabb az egyéni érdek AZT GONDOLNA AZ EMBER, hogy ilyen körülmények között a ve­zetőség és tagság legfőbb feladatá­nak tartja a tsz. pénzügyi helyzeté­nek megszilárdítását, az adósság tör­lesztését. Erről azonban szó sincs. Ellenkezőleg! Még az ellenforradal­mi események idején megindult az általános roham a tsz, vagyona, ál­latállománya és felszerelése ellen, Többek között szétosztották maguk között az állami hitelből vásárolt, 30 darabból álló törzskönyvezett koca- állományt. A tsz. tehénállományát pedig kiadták tartásra a tagoknak, akik a közös takarmányt megetették az állatokkal, de a tejet megtartották saját maguknak, A lovakat nem ad­ták el. Azzal fuvaroztak, de legin­kább saját maguknak. Hordták a kö­vet cs a téglát saját építkezéseikhez. Miután a tagok széthordták a ta­karmányszénát, nem maradt a lo­vaknak. A városi tanács mezőgazda- sági csoportja segítséget nyújtott ne­kik. Szereztek hat vagon jó szénát, 110 forintos mázsánkénti áron. En­nek azonban csak kis részét etették fel. A nagyobbik részét kupeckedés- sel eladták, mázsánként 150 forint­ért. 1 Volt a tsz.-nek egy kisipari javító- részlege, amely mint melléküzemág működött. Ennek vezetője a hírhedt ellenforradalmi bandavezér, Kum­mer Károly volt. Ez a részleg csak fedő’szervül használta a tsz,-t. Lé­nyegében nem volt más, mint egy spekulációs vállalkozás. A tsz. nevé­ben megrendeléseket vettek fel üze­mektől, magánosoktól, anyagkiuta­lást szereztek, a jövedelmet pedig szétosztották maguk között. A váro­si tanács az elmúlt hetekben — he­lyesen — megszüntette a tsz. e rész* legének törvényellenes működését. Semmibe veszik az alapszabályt EGÉSZ SOR TÉNY BIZONYÍTJA EZT. Itt van például a háztáji terü­let nagyságának mértéke. Minden tagnak adtak egy hold szántót és 600 négyszögöl szőlőt háztáji terület­ként. Az elmúlt évben 22 hold közös szőlője volt a tsz.-nek. Az idén azon­ban ebből 13 holdat kiosztottak ház­tájinak. A legjobb szőlőket. A közös­ben csak 9 hold maradt, a gyengébb minőségűből. A háztájinak kiosztott szőlőkben valóságos rablógazdálko­dás folyik. A tagokat csak egy cél vezeti: minél több termést betakarí­tani a saját maguk számára, a lehe­tő legkevesebb ráfordítással és mun­kával. A szőlőnek nem adják ^ meg azt a munkát, amit a szakszerű gaz­dálkodás megkövetel. Nem pótolják a kiöregedett tőkéket, a talajerő visszapótlás sem folyik megfelelően. Ez nem más, mint a szőlő szándékos tönkre tevése, olyan időszakban, ami­kor az egyéniek a legnagyobb gond­dal kezelik szőlőiket. Legfőbb elvük a munkanélküli jö­vedelemszerzés. Ezt bizonyítja töb­bek között az a tény is, hogy a körül­belül 28 holdon vetett kukoricáju­kat kiadták egyénieknek, részes megmunkálásra. A takarmányszéná- nak való fűvet is az egyéniekkel kaszáltatták le. A eséplést szerződött munkásokkal akarják elvégeztetni. A tsz, vezetőinek és a tagság egy ré­szének a legkisebb gondia is na­gyobb annál, hogy az alapszabály szerint gazdálkodjanak. Ki-ki a sa­ját érdekét nézi csupán. Ellentétek a csoporton belül £ TSZ. TAGSÁGÁNAK HETERO­GÉN ÖSSZETÉTELE is nagyban hozzájárul a gazdálkodásban meglévő hibákhoz. A különböző városi és já­rási vezetőszerveknek és a kívülál­lóknak is az a véleménye, hogy ke­vés a tsz.-ben az olyan tag, aki sze­reti a földet és hivatásának érzi a mezőgazdasági munkát. A jelenlegi elnök, Szabó Tibor, foglalkozása cipész. Nagy Lajos elv­társ, a városi tanács mezőgazdasági előadója mondja, hogy megtalálha­tók a csoportban a legkülönbözőbb szakmák képviselői: lakatos, bognár, cipész, kovács stb. De agronómus?... az nem kell nekik. Van a tsz.-ben néhány becsületes, a földet és munkát szerető tag. Ezek elégedetlenek a jelenlegi vezetéssel. Azt mondják — mint Szabó András is mondotta: „Olyanok vezetik a tsz.-t, akik egy talpalatnyi földet sem vittek be és dolgozni sem sze­retnek.” Ellentét van a tagság és a vezető­ség, a tanyán lakó és g városban la­kó tsz,-tagok, a növénytermelési és a szőlőtermelési brigád, * valamint, a mezőgazdasági munkát végző tagok és az ipari szakmunkások között. A csoport jövője A TERMELŐSZÖVETKEZET a sátoraljaújhelyi városi tanács mező- gazdasági csoportjának hatáskörébe tartozik. Nagy elvtárs, a csoport ve­zetője elmondja, hogy már nem egy esetben vb.-ülésen foglalkoztak a tsz helyzetével. A legutóbbi vb-ülé­sen is napirenden szerepelt, ahol lé­nyegében megtárgyalták, mi legyen a tsz. sorsa. Egyes elvtársaknak az volt a véleménye, hogy fel kell osz­latni és minden tagot meg kell ter­helni az adósság ráeső részével. Ezt a javaslatot elvetették és úgy hatá­roztak, hogy az új gazdasági évben csak annyi földet hagynak meg a tsz.-nek, amennyit becsületes, szor­galmas munkával meg tudnak mű­velni. A szőlőterületet át kell adniok az állami gazdaságnak, mert csak így lesz biztosíték arra, hogy nem fog tönkremenni. (A szőlő egyébként régebben is állami tartalék-terület volt,) A vb. úgy határozott, javasol­ja majd a tsz. tagságának, hogy a megmaradt földterületen hajtson végre profil-változtatást, vagyis tér­jenek át a belterjes gazdálkodásra. Ennek megvalósulása — figyelembe- véve az adottságokat valóságos aranybányát jelentene a tsz.-tagság számára. A VÁROSI VB. ÁLTAL HOZOTT HATÁROZATOK megvalósításához azonban elengedhetetlenül szüksé­ges^ a megyei mezőgazdasági igazga­tóság segítsége, támogatása. Annál is inkább szükség lenne erre, mert a megteendő intézkedések az igazgató­ság hatáskörébe tartoznak. A városi tanács mezőgazdasági csoportjánál dolgozó elvtársak elmondják: öl« már nem egy ízben sürgették szemé­lyesen, jegyzőkönyvileg és beszámo­lókban, hogy a Kossuth Tsz.-ben lé­vő súlyos rendellenességeket meg kell szüntetni. A mezőgazdasági igazgatóság részéről azonban kon­krét intézkedés nem történt. Remél­jük, hogy e cikkben felvetett tények és az igazgatóságnál lévő jegyző­könyvek és jelentések adatai alap­ján mielőbb intézkedés történik, s ezzel rendes kerékvágásba terelik á sátoraljaújhelyi Kossuth Tsz. jelen'' leg még súlyos hibákkal terhes éle­tét. SZEMES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom