Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-04 / 154. szám

ÉSZ AKM AGY A RORS Z AO Csütörtök, 1957, július 4. Az SZKP Központi Bizottságának határozata G.M. Malenkov, L. ML Kaganovics, V.M. Molotov pártellenes csoportjáról Moszkva (TASZSZ) Áz SZKP Központi Bizottsága 1957. június 22—29-i ülése megvizsgálta Malenkov, Kaganovics és Molotov az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gén belül kialakult pártellenes cso­portjának kérdését. Amikor a párt, Központi Bizottsá­gának vezetésével és az egész nép támogatásával hatalmas arányú mun­kát végez, hogy végrehajtsa a XX. pártkongresszus történelmi jelentő­ségű határozatait, amelyek a népgaz­daság továbbfejlesztésére ,és a szov­jet nép életszínvonalának szakadat­lan emelésére, a pártélet lenini nor­máinak visszaállítására, a forradalmi törvényesség megsértéseinek kiküszö-. bélésére, a párt tömegkapcsolatainak kiszélesítésére, a szovjet szocialista demokrácia fejlesztésére, a szovjet népek barátságának elmélyítésére, a helyes nemzetiségi politika folytatá­sára, külpolitikai vonatkozásban pe­dig a tartós béke biztosítása céljából a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulnak, és amikor már mindeze­ken a területeken komoly eredmé­nyeket sikerült elérni, amely eredmé­nyek minden szovjet ember előtt is­meretesek — Malenkov, Kaganovics és Molotov pártellenes csoportja ak­kor szállt szembe a párt irányvona­lával; Ez a csoport a párt politikai irány­vonalának megváltoztatása céljából partellenes, frakciós módszerekkel igyekezett leváltani a pártnak az 'SZKP Központi Bizottsága teljes ülé­sén megválasztott vezető szerveit; • Ez?-nem -volt véletlen; A legutóbbi három-négy évben, amikor a párt határozott erőfeszítése­ket tett. a személyi kultuszból szár­mazó hibák és fogyatékosságok hely­reigazítására és sikeres harcot folytat ,a marxizmus-leninizmus revizionistái ellen mind nemzetközi síkon, mind 'pedig a párton belül, amikor a párt •nagy munkát végzett, hogy helyre­hozza a lenini nemzetiségi politika 'múltbeli eltorzításait — a most fel­fedett és teljesen leleplezett pártelle­nes csoport tagjai közvetlenül, vagy követve állandóan szembehelyezked­tek ezzel, az SZKP XX; kongresszusán jóváhagyott irányvonallal. Ez a cso­port lényegében a különböző társadal­mi rend-szerű államok békés egymás mellett élésének lenini irányvonalá­val, nemzetközi és a világ vala­mennyi népei közötti baráti kapcsola­tok megteremtésével szemben próbált ellenállást 'kifejteni; r Ellenezték a szövetségi köztársasá­gok jogkörének kibővítését a gazda­sági és kultúrális építésben, a tör7 vényhozásban, ellenezték a helyi szovjetek szerepének fokozását a fel­adatok megoldásában; A pártellenes csoport ily módon szembehelyezke­dett a pártnak azzal a szilárd irány­vonalával, amely a nemzetiségi köz­társaságok gyorsabbütemű gazdasági és kultúrális fejlődését célozta, s amely biztosítja országunk összes né­pei lenini barátságának további meg­szilárdítását; A pártellenes csoport nemcsak, hogy nem értette meg a pártnak a bürokratizmus elleni harc­ban a felduzzasztott államapparátus csökkentésére tett intézkedéseit, ha­nem szembe is helyezkedett ezekkel az intézkedésekkel; Mindezekben a kérdésekben a demokratikus centra­lizmusnak a párt által követett lenini elve ellen foglaltak állást. ' É csoport makacsul ellenállt és méghiusítani próbált olyan rendkívül fontos intézkedéseket, mint az ipar­igazgatás átszervezése, a népgazdasá­gi tanácsok létrehozása a gazdasági körzetekben, olyan intézkedést, ame­lyet az egész párt és a nép helyeselt. Nem akarták megérteni, hogy a je­lenlegi időszakban, amikor a szocia­lista ipar fejlődése óriási arányokat ért el és tovább fejlődik a nehézipar elsődleges fejlesztésével, — új, töké­letesebb ipar igazgatási formákat kellett találni, amelyek nagyobb tar­talékokat tárnak fel és biztosítják a {szovjet ipar még hatalmasabb fellen­dülését; Ez a csoport odáig ment, hogy még azután is folytatta harcát az, iparigazgatás átszervezése ellen, amikor az országos megvitatás után elfogadták a szóbanforgó intézkedé­seket és törvényt hoztak róluk a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán.­A mezőgazdasági kérdésekben e csoport tagjai elárulták, hogy nem értik meg a megérlelődött új felada­tokat; Nem ismerték el, hogy fokozni kell a kolhozparasztság anyagi érde­keltségét a mezőgazdasági termelés bővítésében.. Ellenezték a kolhozok régi, bürokratikus tervezési rendsze­rének megszüntetését és az új terve­zési rendszer bevezetését,- amely ér­vényesíti a kolhozok kezdeményező­készségét gazdaságuk vezetésében, ami máris pozitív eredményeket ho­zott. Annyira elszakadtak az élettől, hogy nerp tudják megérteni azt a re­ális lehetőséget, amely ez év végén módot ad a kolhozparaszt gazdaságok kötelező mezőgazdasági beszolgálta­tásának megszüntetésére. , Ez a szovjet ország sokmillió do1* gozó ja szempontjából létfontosságú intézkedés a kolhozok közösségi állat- tenyésztésének jelentős fellendülése és a szovhozok fejlődése alapján vált lehetővé. A pártellenes csoport tag­jai ahelyett, hogy támogatták volna e megérett intézkedést, szembehelyez­kedtek vele. Teljesen indokolatlan harcot foly­tattak a pártnak ama jelszava ellen — amelyet a kolhozok, a területek, a köztársaságok aktívan támogat­nak — nevezetesen, hogy a legkö­zelebbi években túl kell szárnyalni az Egyesült Államokat az egy főre eső tej-, vaj- és hústermelésben. A pártellenes csoport tagjai ezzel el­árulták, hogy fölényeskedő megve­tést tanúsítanak a nagy néptöme­gek legközvetlenebb létérdekei iránt és nem hisznek a szocialista gazda­ságban rejlő óriási lehetőségekben, a szovjet népnek a tej- és hústerme­lés rohamos fokozásáért indított egyetemes mozgalmában. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Molotov elvtárs, a pártellenes csoport egyik tagja konzervatizmus- ból és közömbösségből nemcsak hogy nem értette meg a szűzföldek hasznosításának szükségességét, ha­nem még szembe is helyezkedett a 35 millió hektár szűzföld feltörésével. Ami pedig óriási jelentőségűvé vált országunk gazdasági életében. Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársak makacsul ellenezték azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a Központi Bizottság és egész pártunk a személyi kultusz követelményeinek felszámolására, a forradalmi törvé­nyesség annakidején elkövetett meg­szegéseinek kiküszöbölésére és olyan feltételek megteremtésére foganato­sított, amely feltételek kizárják ezek megismétlődésének lehetősé­gét a jövőben. Amikor a munkások, a kolhozpa­rasztok, dicső ifjúságunk, a mérnö­kök, a technikusok és a tudósok, az írók, egész érteim, günk egyember- ként támogatta a pártnak az SZKP kongresszusán hozott határozatok alapján tett intézkedéseit, amikor az egész szovjet nép aktív harcba in­dult ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításáért, amikor orszá­gunkban páratlan arányokban fel­lendült a nép aktivitása és újabb alkotóerők törtek a felszínre — a pártellenes csoport résztvevőinél sü­ket fülekre talált a tömegek alko­tómozgalma. Külpolitikai téren ez a csoport, különösen Molotov elvtárs, maradi­nak bizonyult és minden eszköz­zel gátolta a nemzetközi feszültség enyhítésére, a világbéke megszilár­dítására irányuló újabb, megérett intézkedések keresztülvitelét. Molotov elvtárs hosszú időn ke­resztül, mint külügyminiszter, nem­csak, hogy nem tett semmit külügy- minisztériumi vonalon a Szovjet­unió és Jugoszlávia viszonyának megjavítására, hanem ismételten szembe is szegült azokkal az intéz­kedésekkel, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának elnöksége a szovjet-jugoszláv viszony megjaví­tása érdekében tett. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1955 júliusában tartott ülése egyhangúlag elítélte Molotov elvtársnak a jugoszláv kér­désben elfoglalt helytelen álláspont­ját, „mint amely nem felel meg a szovjet állam és a szocialista tábor érdekeinek, valamint a lenini poli­tika elveinek”. Molotov elvtárs gátolta az osztrák államszerződés megkötését és a kap­csolatok megjavítását ezzel az Euró­pa szívében fekvő állammal. Az osztrák államszerződés megkötésé­nek fontos jelentősége volt az álta­lános nemzetközi feszültség enyhí­tése szempontjából. Molotov elvtárs ellenezte továbbá a szovjet-japán viszony rendezését, pedig ez a ren­dezés nagy szerepet játszott a távol­keleti nemzetközi feszültség enyhí­tésében. Szembehelyezkedett a párt által kidolgozott elvi tételekkel, amelyek szerint a jelenlegi feltéte­lek között elháríthatok a háborúk, a különböző országokban a szocia­lizmusba való átmenetek különböző útjai lehetségesek, s fokozni kell az érintkezést az SZKP és a külföldi haladó pártok között. Molotov elvtárs ismételten ellenezte a szovjet kormány elengedhetetlenül szükséges újabb lépéseit a népek bé­kéjének és biztonságának védelmé­ben. Egyebek között tagadta annak célszerűségét, hogy személyes érint­kezés jöjjön létre a Szovjetunió és más országok vezető államférfiai kö­zött, ami pedig nélkülözhetetlen a nemzetközi kapcsolatok megjavítása és a kölcsönös megértés szempontjá­ból. Molotov elvtárs véleményét e kér­dések közül sokban támogatta Kaga­novics elvtárs, valamint több esetben Malenkóv elvtárs. A Központi Bizott­ság elnöksége és maga a Központi Bizottság türelmesen helyreigazította őket, harcolt hibáik ellen, arra szá­mítva, fiogy levonják hibáikból a ta­nulságokat. Nem; fognak í. gaszkodni azokhoz és lépést tartanak a párt ve­zető kollektívájával. Ök azonban ki­tartottak helytelen, nem lenini állás­pontjuk mellett. Malenkov, Kaganovics és Molotov ’elvtársaknak a párt irányvonalától eltérő állásfoglalása azon a körülmé- 'nyen alapult, hogy régi elképzelések és módszerek rabjaivá váltak és ma­radtak, elszakadtak a párt és az or­szág életétől, nem látják az új körül­ményeket, az új helyzetet, konzerva­tívok, makacsul ragaszkodnak túl­haladott, a kommunizmus felé tartó előrehaladás érdekeinek meg nem felelő munkaformákhoz és munkamódszerekhez, elutasítják azt, ami az életből születik és ami a szov­jet társadalom fejlődésének érdekei­ből, az egész szocialista tábor érde­keiből következik. Mind bel-, mind külpolitikai kérdé­sekben szektások és dogmatikusok, betűrágó, élettelen módon értelmezik a marxizmus-leninizmust. Nem tudják megérteni, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között az élő, cselekvő marxiz- mus-leninizmus, a kommunizmusért vívott harc a XX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában, a békés egymás mellett élés politikájá­nak állhatatos keresztülvitelében, a népek közötti barátságért kifejtett erőfeszítésben, a szocialista tábor ál­talános erősítésének politikájában, az iparvezetés tökéletesítésében, a me­zőgazdaság sokoldalú fejlesztéséért, a termésbőségért, a nagyarányú lakás- építkezésért, a szövetségi köztársasá­gok jogkörének kibővítéséért, a nem­zeti kultúrák felvirágoztatásáért, a néptömegek kezdeményezőkészségé­nek sokoldalú fejlesztéséért folytatott küzdelemben ölt testet. Amikor Molotov, Kaganovics, Ma­lenkov elvtársak meggyőződtek ar­ról, hogy helytelen fellépé­seik és cselekedeteik állandó vissza­utasításra találnak a Központi Bizott­ság elnökségében, amely következe­tesen í. valóraváltja a XX. pártkong­resszus irányvonalát, ráléptek a párt­vezetőség elleni csoportos harc útjá­ra. Pártellenes alapon összebeszélve, azt a célt tűzték maguk elé, hogy megyáltoztatják. a párt politikáját, visszatérítik a pártot azokhoz a hely­telen vezetési módszerekhez, amelye­ket a XX. pártkongresszus elítélt. Intrikus módszerekhez folyamodtak és titkos összeesküvést szőttek a Köz­ponti Bizottság ellen. A Központi Bi­zottság ülésén napvilágra került té­nyek azt mutatják, hogy Malenkov, Kaganovics, Molotov elvtársak és a hozzájuk csatlakozó Sepilov elvtárs a frakciós harc útjára lépve, megszeg­ték a párt szervezeti szabályzatát és a X. pártkongresszusnak »a pártegy­ségről-« című határozatát, amelyet Lenin dolgozott ki, és amelyben töb­bek között ez áll: »•Hogy a pártom belül és az egész szovjet munkában a legszigorúbb fegyelmet valósítsuk meg és minden­nemű frakciózást kiküszöbölve a leg­nagyobb egységet érjük el, a kon­gresszus felhatalmazza a Központi Bizottságot arra, hogy fegyelemsértés vagy frakciózás újbóli jelentkezése, illetve megtűrése esetén és eseteiben alkalmazza a pártbüntetés minden formáját, beleértve a pártból való kizárást is, a Központi Bizottság tag­jaival szemben pedig a póttaggá való visszaminősítést, sőt mint végső rend­szabályt, a pártból való kizárásit. Ez a végső rendszabály (a KB tagjaival és az ellenőrző bizottság tagjaival szemben) csak azzal a feltétellel al­kalmazható, ha egybehívják a KB teljes ülését, amelyre meg kell hívni a KB minden póttagját és az ellen­őrző bizottság minden tagját. Ha a párt legfelsőbb vezetőinek ez az együttes ülése kétharmad szótöbb­séggel a központi bizottsági tag pót­taggá való visszaminősítése vagy a pártból való kizárása mellett foglal állást, ez a rendszabály haladéktala­nul foganatosítandó.« A lenini határozat arra kötelezi a Központi Bizottságot és az összes pártszervezeteket, hogy fáradhatat­lanul erősítsék a párt egységét, ha­tározottan utasítsák vissza a frak­ciózás és a csoportosulás minden megnyilvánulását, biztosítsák a való­ban baráti, a munkásosztály élcsapa­tának — a kommunista pártnak — akarati és cselekvési egységét való­ban megtestesítő munkát. A Központi Bizottság ülése nagy megelégedéssel . állapítja meg az SZKP Központi Bizottsága összes tagjainak és póttagjainak, az SZKP Központi Revíziós Bizottsága tagjai­nak szoros egységét és összefoirrott- ságát, amellyel egyöntetűen elítélték a pártellenes csoportot. A Központi Bizottság ülésének résztvevői között egyetlen ember sem volt, aki támogatta volna ezt a cso­portot. Amikor kitűnt, hogy a Központi Bizottság ülése egy ember ként elítéli a csoport pártellenes tevékenységét, amikor az ülésen jelenlévők egyönte­tűen követelték a csoport tagjainak kizárását a Központi Bizottságból és a pártból, ők beismerték az össze­esküvést, pártellenes tevékenységük káros voltát, vállalták, hogy aláren­delik magukat a párt határozatainak. Az SZJCP Központi Bizottságának ülése a fent elmondottakból ki­indulva és a párt lenin egységének minden eszközzel való erősítését szem előtt tartva, elhatározta: 1. Elítéli Malenkov, Kaganovics, Molotov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoportjának frakciós tevékenységét, mint amely összeegyeztethetetlen pártunk lenini elveivel. 2. Malenkov, Kaganovics és Molo­tov elvtársaikat kizárja . a Központi Bizottság elnökségéből és a Központi Bizottságból; Sepilov elvtársat le­váltja az SZKP Központi Bizottsága titkári tisztségéből, kizárja az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjai és a Központi Bizottság tagjai közül. * Az az egyöntetű elítélés, amelyben a párt Központi Bizottsága Malen­kov, Kaganovics, Molotov elvtársak pártellenes csoportjának frakciós te­vékenységét részesítette, lenini pár­tunk sorai egységének további szilár­dítását, vezetésének erősítését, a párt fő irányvonaláért vívott harc ügyét szolgálja. A párt Központi Bizottsága felhív minden kommunistát, tömörüljenek még szorosabban a marxizmus- leninizmu«’ legyőzhetetlen zászlaja köré, összpontosítsák minden erejü­ket a kommunista építés feladatai­nak sikeres megoldására. (E határozatot 1957 június 29-én egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság valamennyi tagja és pót­tagja, a Központi Revíziós Bizottság valamennyi tagja. Molotov elvtárs I egymaga tartózkodott a szavazástól.) 1 (MTI) KÖZLEMÉNY az SZKP Közpouti Bizottságának üléséről Moszkva (TASZSZ) Június 22—29-én ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülésen G. M. Malenkov, L. M. Kaganovics, V. M. Molotov pártellenes csoportjának kérdését vitatták meg, s megfelelő határozatot hoztak. Malenkov, Kaganovics és Molo­tov elvtársakat kizárták az SZKP Központi Bizottságának elnökségé­ből és a Központi Bizottságból, Se­pilov elvtársat leváltották az SZKP Központi Bizottságának titkári tiszt­ségéből, kizárták a Központi Bizott­ság elnökségének póttagjai és a Központi Bizottság tagjai közül. Az ülésen az SZKP Központi Bi­zottságának elnökségét a következő összetételben választották meg: Az elnökség tagjai A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, L. I. Brezsnyev, N. A. Bulganyin. K. J. Vorosilov, G. K. Zsukov, N. G. Ignatov, A. I. Kiri- csenko, F. R. Kozlov, O. V. Kuusi- nen, A. I. Mikojar N. A. Szuszlov, J. A. Furceva, N. Sz. Hruscsov, N. N. Svernyik elvtársak. Az elnökség póttagjai: N. A. Mu* hitdinov, P. N. Poszpjelov, G. Sz. Korotcsenko, J. E. Kalnberzin, A. P. Kirilenko, A. N. Koszigin, K. T. Mazurov, V. P. Mzsavandze, M. G. Pervuhin. Kiegészítették a titkárságot, az SZKP Központi Bizottságának tit­kárává O. V. Kuusinent választották meg. (MTI) Jlenqije fországl faszét ikor Mura Péter, a miskolci Nemzeti Színház karvezetője ez év áprilisában Lengyelországba kapott meghívást, már sok magyar művész járt északi barátainknál. Orosz Julia és Neményi Lili nevé­vel sűrűn találkozott Mura Péter is.. Első szerződése Bytomba szólítot­ta. Bytom hatalmas ipari vidék köz­pontja. Gyönyörű operaháza van, la­kói szeretik az operaelőadásokat. Különösen nagy érdeklődéssel kisér­ték a Trubadúr és Rigoletto előadá­sait, melyeket a magyar karmester vezényelt. Poznanban, a másik ipari cent­rumban a Pillangókisasszonyt és a Bohéméletet, Varsóban pedig a Tos- cat vezényelte Mura Péter. Sikereire jellemző, hogy Varsó­ban egy későbbi időpontra szóld meghívást kapott. Ekkor ment másodszor Lengyelor­szágba Mura Péter. Most már ismerősként üdvözölték. Bytomban megbízták, hogy készítse elő és vezényelje.. le.. .Massenet.:. Ma­nón című operáját, öt alkalommal kellett az operát megismételnie... Hatheti vendégszereplés után, a napokban jött haza a miskolci Nem­zeti Színház kiváló karmestere len­gyelországi vendégszerepléséről. — Nagyon nagy szeretettel fogad­tak mindenütt, — mondja Mura Pé­ter —, ami jól esett. De már vágy­tam haza. Itthon hasznosítani kívá­nom külföldön szerzett tapasztala­taimat. Mert a zene területén len­gyel barátaink megelőztek bennün­ket. Országhegyi Ernő Északmagyarországi eszperantó-találkozót rendeznek Miskolcon Borsod megyében az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az eszperantó nyelv iránt. Egyre több lesz azoknak a dolgozóknak a száma — akik a béke védelme érdekébén — levelezést foly­tatnak külföldi országok lakosaival. Különösen szép eredménnyel dolgo­zik a miskolci MÁV járműjavító esz­perantó köre. Az üzemben havonta eszperantó-nyelvű lapot szerkeszte­nek: Zerda Vojo címmel, a külföldre menő leveleket pedig különleges bé­lyegzővel látják el, amelyen »paco— béke« felirat olvasható. Az eszperan­tó nyelv elsajátítására tanfolyamokat tartanak, s ma már az üzem csak­nem 50 dolgozója 15 külföldi ország­gal tart levelező-kapcsolatot; A Miskolci Ünnepi Heteken az északmagyarországi eszperantisták kétnapos találkozót rendeznek az or­szág második legnagyobb városában. A találkozóra — amelyre Budapest­ről, Szegedről, Debrecenből és Hód­mezővásárhelyről várnak vendégeket — már lelkesen készülnek az eszpe­rantó-körök. A terv szerint július 13-án eszperantó-kiállítás nyílik a szakszervezetek megyei székházában. Ezen bemutatják az eszperantó nyel­ven megjelent könyveket, folyóirato­kat, újságokat, valamint a világ ösz- szes országaiból hazánkba érkezett béketárgyú, színes levelezőlapokat. A kiállítás mellett alkalmi postahivatal nyílik, ahol eszperantó-bélyegeket és a találkozó alkalmából nyomtatott háromszínű — miskolci tájat — áb­rázoló levelezőlapokat vásárolhatnak. Az ismerkedési est érdekessége lesz, hogy azon magyar népdalokat és ver­seket == eszperantó-nyelven énekel­nek és mondanak el. Másnap a városí tanács nagytermében ünnepi ülést tartanak, amelyen Bagi Gyula, az or-* szágos eszperantó-tanács elnöke mond beszédek, majd kirándulnak a /Bükk legszebb vidékére: Lillafüredre. 0A VENNI* ELADNI* CSERÉLNI AKAR, HIRDESSEN ii MS­ilAGÍAHORSZÁGBAN Apróhirdetés 10 szóig hétköznap 11 lórim (első szó vastaggal szedve). Minden további szó 1 forint. Va­sárnap duplája. - Hirdetés szöveg­oldalon keretben, hasábonként m/m-ként 2.50 forint, vasárnap 3 forint. - Fizetett közlemények <ke- retnélküü gyászjelentés hírek kö­zött. orvosi bír. házassági, eljegy­zési és más bfrek soronként hét­köznap 6. vasárnap 12 forint). — Gyászjelentés keretben hétköznap m/m-ként V vasárnap * forint, Hirdetésielvétel: délután i, smm- baton délelőtt 10 óráig. •> NÍ. S V ¥

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom