Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-25 / 172. szám

*

ßSZAKMÄGTARORSZÄG

Csütörtök, 1957. Julius 25

A megyei pártbizottság beszámolója a pártaktiva előtt

megyénk gazdasági építő munkájának néhány problémájáról

legfontosabb iparágainkban még mindig messze elmarad a múlt évi szeptemberi szinttől, amit már több aktivén megállapítottunk, hogy lényegesen magasabb bérért lényegesen kevesebb a termelésünk.

Meg kell állapítanunk azt is, hogy a kohászattól eltekintve, amely a legjobban megközelítette a múlt évi szeptemberi termelést, a többi iparágakban és így a megye egész szocialista iparában kb. 15-el kevesebbet termelünk, mint a múlt év szeptemberében. A termelékenység is a múlt évi szeptemberi eredményeknek mintegy 12 százalékkal alatta marad. Tehát a megye legfontosabb iparágait együtt szemlélve megállapítható, hogy a fejlődés vagy egészen minimális, vagy pedig egy sor iparágunknál egyhelyben topogó. Mindebből együttvéve megállapítható, hogy sem a termelékenység, sem pedig az önköltség nem alakul megfelelően. Erre nagyon nyomatékosan fel kell hívni a megye aktíváinak, párt- szervezeteinek, a gazdasági, műszaki vezetőknek a figyelmét.

1

Ne hanyagoljuk el a termelés pártellenőrzését

Gyakran tapasztaljuk azt a helytelen magatartást pártszervezeteinknél, hogy a termelés pártellenőrzését elhanyagolják azért, hogy a régi gyakorlatban igen sok hiba, rossz módszer volt. Most azon a címen, hogy voltak hibák ezen a téren munkánkban, elvetik a régi jót és rosszat egyaránt. A rossz módszereket el kell hagynunk munkánkból, de az semmiképpen sem ment fel bennünket az alól, hogy a régi jót továbbra is felhasználjuk. Nem kell nekünk most valami merőben újat kitalálnunk, hanem induljunk el a hibáktól mentes légi jó módszerek alapján.

A gazdasági és műszaki vezetőknek intézkedési terveket kell kidol- gozniok, felelősök, határidők megjelölésével az előttük álló feladatok megoldására. Ilyen intézkedési terveik a nagyobb vállalatainknak már most is vannak. Ezeket az intézkedési terveket át kell adniok a párt- szervezeteknek, hogy azoknak módjuk legyen ellenőrizni a tervek végrehajtását. A pártszervezeteknek ezzel kapcsolatban az a feladatuk, hogy ezekhez az intézkedési tervekhez a maguk politikai munkájára vonatkozó intézkedéseket szintén kidolgozzák, amely arról kell szóljon, hogy milyen politikai eszközökkel fogják segíteni a tervek megvalósítását.

Nagyon fontos feladat, hogy a pártszervezetek a gazdasági vezetőktől rendszeres tájékoztatást kapjanak a tervekben előírtak teljesítéséről. Ennek során az igazgatóknak a párt- szervezetek rendelkezésére kell bo- csátaniok a termelés legfontosabb mutatóit:

Rendszeres időközönként, havonként, negyedévenként a gazdasági vezetők számoljanak be a pártszervezetnek a vállalat munkájáról, helyzetéről és az előttük álló tennivalókról.

A termelés ellenőrzésének munkája majd azt mondhatnánk, hogy már pártszervezeteink vezetőségének összetételénél kezdődik eh Nagyon jó

és nagy segítséget jelent e munkával kapcsolatban, ha a vezetőségeinkben műszakiak, technikusak vannak, mert akkor e munkához már közvetlenül műszaki segítséget, magasabb szintű szakmai hozzáértést tudnak adni.

Ezen túlmenően nagyon helyeseljük, ahol már megcsinálták — s ajánljuk az elvtársaknak —, hogy minden pártszervezetünk megfelelő szinten szervezzen egy csoportot, vagy nevezzük bizottságnak, amelyet meg lehet bízni a gazdasági és műszaki problémák vizsgálatával. Ezekbe a gazdasági és műszaki bizottságokba a pártszervezetek a legjobb szakembereket kérjék fel munkára.

A termelés pártellenőrzését az ellenőrzés szónál jóval tágabb értelemben kell felfognunk. Nemcsak ellenőriznünk kell a munkát, hanem a gazdasági és műszaki vezetőknek igen sokoldalú politikai segítséget is kell adnunk. E az segítség irányuljon az üzem előtt álló feladatok megvalósítására szóló mozgósításból. Egyes kommunisták kapjanak párt- megbizatást, más kommunisták vállaljanak patronálást a fiatalok szakmai nevelésében, megint mások a legnehezebb, a legnagyobb szakértelmet igénylő munkát vállalják. Általában a kommunistáktól meg kell kívánni, hogy példamutatóan vegyék ki részüket a termelésből.

A pártszervezet nagy figyelemmel legyen az új, a fejlődő iránt és szervezze annak terjesztését. Állandóan szervezzék, biztosítsák a legfejlettebb szakmai módszerek terjesztését. A pártszervezetnek legyen nagy gondja a munkaverseny szervezése, a termelési értekezlet megtartása, de ne úgy, hogy a pártszervezet kisajátítja ezen a területen és elvégzi a szakszervezet munkáját. A pártszervezet ne végezze él a szakszervezet helyett a munkát, de legyen gondia rá, hogy minél eredményesebben legyen ez a munka elvégezve.

Tehát a pártszervezet necsak ellenőrizze, hanem nagyon sokoldalúan

segítse is a gazdasági vezetők munkáját. Jó példát szolgáltat számunkra a Lenin Kohászati Művek nagy- olvasztói pártvezetőségének munkája, ahol a termékek előállítási árának csökkentése érdekében a következőket tették: megvizsgálták az érc, koksz és hozaganyagok elszámolásánál fennálló hiányosságokat, az ebből eredő károkra rámutattak. A szállítási rendeletek végrehajtásánál tapasztalható hiányosságokra, valamint az ebből adódó kocsiálláspénzek csökkentésére felhívták a felsőbb szervek figyelmét, valamint a hiányosságok megszüntetésére az üzem dolgozóit mozgósították.

Mindazokat, amit eddig elmondottunk a termelés pártellenőrzésével kapcsolatban, értelemszerűen alkalmazni kell a pártbizottságoktól le egészen a pártcsoportokig.

A termelés pártellenőrzése azt is jelenti, hogy a pártszervezetek mozgósítsák a tömegeket a gazdasági feladatok megoldására. Ebbe a munkába a töimegszervezeteket is be kell kapcsolni. Nagy feladat vár ezen a téren a szakszervezetekre és a KISZ- re. A KISZ munkájával itt részletesebben nem kívánok foglalkozni. Röviden: mi itt a KISZ-től azt várjuk, hogy a fiatalok figyelmét a termelés kérdéseire irányítsa és a fiatalok tettvágyát a termelés területén emelőként, a termelés eredményeinek javítására mozgósítsa.

A szakszervezetekre különösen nagy szerep vár a termelés kérdéseivel kapcsolatos felvilágosító munkában, amit egyedül a párt elvégezni nem tud. Nagy hiba volt a múltban a magyar munkásmozgalomban sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szákszervezeteink lebecsülése, elhanyagolása. Ezen a hibás magatartáson a legrövidebb időn belül változtatni kell. A szakszervezeteknek az országban kb. 2 millió tagja van. A?, iparban foglalkoztatott dolgozóknak 90 százaléka szákszervezeti tag. Már ez is fel kell hogy hívja a figyelmünket a dolgozók között végzendő munkával kapcsolatban a szakszervezetekre:

A jövőben nemcsak szavakban kell majd a tömegszervezetek jelentőségét elismerni és transzmissziós szerepüket a tömegek és a párt között nagyra értékelni, hanem ha kapcsolatainkat, s politikai befolyásunkat a tömegek között növelni akarjuk, feltétlenül a szakszervezetekre kell támaszkodnunk. Ebből adódik az az lsőrendű feladat, hogy minden párt- szervezetünknek a legjobb együttműködést kell megteremtenie a helyi szakszervezeti szervekkel, üzemi bizottságokkal, szakszervezeti bizottságokkal:

Felvetődik a kérdés, hogyan dolgozzunk a szakszervezetekben, lehet- e választott szervre határozatot hozni, már mint a pártnak. Egyértelműen kijelentjük, hogy nem. De lehet határozatot hozni a szakszervezetben dolgozó kommunistákra, akiknek a határozatok szellemében a szakszervezeteken belül politikai meggyőző munkával kell a -határozatoknak megfelelő eredményt elérni.

Pártszervezeteinknek a legfelkészültebb kommunistákat kell irányí- laniok a szakszervezetekben végzendő munkára és azoknak pártmunkájukat a szakszervezeteken belül kell elvégezniük. Ezeknek az elvtár- saknak a szakszervezetek határozataiért, azok megvalósításáért harcol- niok kell.

Nagy figyelemmel kell lenni a pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek együttesen az üzemekben lévő bizalmiak iránt. A kommunistáknak megtisztelő feladatként kell elvállalni a dolgozók képviseletét, mint szakszervezeti bizalminak.

kapcsolatban a pártszervezetek állást Idésekben a további partizánködás, a, foglaltak, ez az állásfoglalás a párt- szektás nézetek hirdetése elítélendők szervezethez tartozó minden párt-1 mint olyanok, melyek artanak né- lagra nézve kötelező, ezekben a kér- I künk.

A mezőgazdaság néhány időszerű kérdéséről

A megye mezőgazdaságában az

ellenforradalmi erők által okozott kár 10.5 millió forint volt, csak a tsz-eknél és az állami gazdaságoknál, de ennek ellenére a helyzet kedvezően alakult ki, amelyet a helyes párt- és kormányintézkedések eredményeztek. Megnőtt a dolgozó parasztság termelési kedve, termelési biztonsága, s ez komoly alapot adott a rend helyreállításához.

Igaz, az ellenforradalmáro'k még jó ideig igyekeztek a parasztságot pártunkkal és kormányunkkal szembefordítani (föld visszakövetelések, uszítás, rágalmazás a megmaradt tsz-ek ellen, stb ) ez a törekvésük azonban kudarcot vallott. A párt- szervezetek felvették a harcot a tanácsokkal karöltve, az ilyen akciók ellen. Ennek következtében a vetés és növényápolási munkák időben és jó minőségijén lettek elvégezve, s a jó terméskilátásokkal együttvéve pozitívan hat a mezőgazdaságra.

A tsz-ek számának csekély fejlődése kb. két tényezővel magyarázható. A járási pártbizottságok, a tanácsok, a megyei szervek sem fordítottak kellő figyelmet erre a kérdésre. S inkább a megmaradt tsz-ek szilárdításával törődtek. Ebből folyik a másik tényező: úgyszólván sehol nem reagáltak a volt tsz-tagság olyan irányú törekvésére, hogy »-ezt az évet, mint egyéniek próbáljuk meg.« Igaz, nem

fordult elő erőszakos tsz-szervezós, de olyan formában, hogy szinte a másik végletbe estünk, s a fejlesztést szinte teljesen rábíztuk az ösztönösségre.

Á tsz-ek politikai, gazdasági és szervezeti helyzetében még ma . is okoz gondot az alapszabály be nem tartása, bár e téren az elmúlt negyedév folyamán némi javulás volt érezhető. Ehhez jelentős segítséget nyújtott a tsz-ek áprilisban történt felülvizsgálata, melynek során felfedtük az alapszabálysértéseket, részben megszüntettük azokat.

Még most sem érezhető számottevő törekvés a belterjes gazdálkodásra tsz-einkben.

Melyek az ebből adódó feladatok?

A lenini hármas jelszó feltétlen figyelembe vétele és az annak alapján való cselekvés falusi politikánkban.

Pártunk köré kell tömöríteni a félproletárokat, mezőgazdasági dolgozókat, kisparasztokat, a tsz-ek tagságát, s elsősorban rájuk támaszkodva kell megvalósítanunk pártunk parasztpolitikáját.

A középparasztsággal nap mint nap figyelmesen kell foglalkoznunk, meg kell magyarázni neki a párt és a kormány célkitűzéseit, valamint azt, hogy velük együtt, neki is a szocializmust építjük és ez ügynek meg kell nyernünk őket. Különös gondot kell fordítani arra, nehogy a kuláksággal összekeverjük őket,

Állandó harcot az osztályellenséggel szemben

Kádár elvtárs az országos pártértekezleten aláhúzta: az osztályellenség még nincs véglegesen megsemmisítve, — s ez vonatkozik a falusi osztályellenségre is. Itt nemcsak a kulákságra gondolunk — de a visszavonult többi ellenségre is, amely igyekszik kárt tenni a mező- gazdaságban. Velük szemben a törvényszabta kereteken belül állandóan harcolnunk kell, le kell lepleznünk őket.

A falusi, és tsz MSZMP szervezeteknek, a kommunistáknak több gondot kell fordítaniok a tsz-mozgalom- ra, a tsz-en belül a pártirányítás és ellenőrzés kibontakoztatására, mert e téren sok hiányosság mutatkozik. E pártszervezetek alakítsák ki a tsz tagság egységét, s erősítsék a kapcsolatot az egyéni parasztsággal, a szakcsoportokkal, társulásokkal, s az alacsonyabb típusú tszcs-kel. Elsősorban a tsz pártszervezete őrködjön az alapszabály betartása fölött. Követeljék meg a vezetőségtől, a törvényes gazdálkodás módját, ill. módot, amennyiben ellenkező spekulációs irányzatot tapasztalnának.

A megye tsz-eiben általában bizonyos mértékig már javult a munka- fegyelem, de igen sok tennivaló van még a fejlett agrotechnika alkalmazásában, a belterjesség fokozásában. Tsz-einkben, ahol nincs, sürgősen biztosítani kell az állatállományt,‘mert az egyik alapja a terméshozamok növelésének, s ez növeli a tagság jövedelmét is, amely szorosan kihat a mozgalom továbbfejlesztésére.

A tsz-mozgalom fejlesztésében a legmesszebbmenően szem előtt kell tartanunk az önkéntesség elvének betartását. Ez nem jelenti azt. hogy most már ne. foglalkozzunk a tsz- mozgalommal.

Bízzuk azt a parasztság belátására, hogy mikor lépjen be a szövetkezetbe? Ezt annál inkább nem lehet megtenni, mert a parasztsággal nap mint nap foglalkozni kell, meg kell értetni velük, mennyivel könnyebben boldogul a közös nagyüzemi gazdaságban. Itt lényegében az emberek magántulajdonosi beállítottságával találjuk magunkat szembe, s ezt csak akkor tudjuk legyőzni, ha beszélgetéseink során kézzelfoghatóan be tudjuk bizonyítani a kollektív gazdálkodás politikai, gazdasági és anyagi előnyeit. Ezért helyes pártunk azon álláspontja, mely szerint a nyári időszakban a politikai munkának a gazdasági megszilárdulásra kell irányulni, hogy ez az időszak megteremti a reális alapot ahhoz, hogy ősszel jelentős fejlődést* érjünk el a tsz-mozgalomban.

Főfeladatunk jelenleg a politikai munka és a gazdasági munka olyan összehangolása, amely együttesen véve képes előkészíteni a parasztságot az őszi fejlesztésre, természetesen az önkéntesség betartása mellett.

Meg kell mondanunk azonban, hogy ez a feladat egy ellenforradalom után, melynek egyik fő célja a tsz-ek szétzavarása volt, nem kis feladat. Minden egyes aktívának, kommunistának a legnagyobb erőfeszítésére és a legjobb tudása szerinti munkára kell törekednie.

A gépállomásokon a termelés politikai ,és gazdasági irányítása még ma is hiányos, nem éri el az ellenforradalom előtti színvonalat. Nagy hiányosságok tapasztalhatók a gépállomások és a tsz-ek kapcsolatában, mivel a gépi munkán túl, szervezett, politikai és szakmai segítség, tanácsadás nincs, vagy alig van, holott a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításához nagyobb szükség van, mint bármikor volt.

A gépállomások most legfontosabb soronlévő feladata, hogy biztosítsák az aratás és cséplés idejében és minőségben való elvégzését, ezért javítsák gazdasági, szervező, irányító munkájukat és a dolgozók politikai felvilágosítását.

A termelési kapcsolaton túl erősítsék a gépállomások politikai és szakmai segítését a tsz-ek megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében

Hogyan értékesíthetők a mezőgazdasági termékek

Ne értsen seniki félre bennünket, nem arról van szó, hogy a szakszervezeti bizalmi posztokat most mind kommunistákkal kell betölteni, csak azt kívánjuk, hog” a kommunisták aktívan vegyék ki részüket a szakszervezeti munkából.

Szólnunk kell még a műszaki és a gazdasági értelmiséggel kapcsolatos magatartásáról a pártszervezeteinknek. Megállapíthatjuk, hogy némi formális javulás tapasztalható az üzemi értelmiséggel kapcsolatban, azonban befelé még mindig elítélik őket és eev sor helyen általánosító nézettel találkozunk. Meg kell nyíltan mondanunk az elvtársakn^k, c-z így nem mehet tovább, mert súlyosan ártunk vele népgazdaságunk fejlődésének. Nem lehet ilyen bizonytalan állapotot fenntartani azokkal szemben, akiktől mi alkotó, szellemi munkát várunk. A még nyilvántartott kérdéseket leggyorsabban párt- szervezeteink zárják le és foglaljanak állást azokban, öntsenek tiszta vizet a pohárba; Azokkal, akikkel

Néhány szót kívánunk szólni a mezőgazdaságban előttünk álló nagy feladatunkról, a mezőgazdasági termékek állami felvásárlásáról. A közellátás szempontjából ez nem kis feladat, de meg keíl és meg is tudjuk oldani. A sikeres felvásárlás érdekében dolgozta ki kormányunk az új árrendszert, mely a begyűjtéssel szemben érdekeltté teszi a termelőket, hogy termékeiket az állam útján értékesíthessék, továbbá, hogy a helyi adottság által nvujtott lehetőségeket a legmesszebbmenően ki tudják használni. Az új gabona-árakat megyénk parasztsága túlnyomó- részt méltánylással fogadta, de ez nem tükröződik a szerződéskötések számában.

Az új árpolitika az állattenyésztésben még kedvezőbben hat és erősen ösztönzi a szarvasmarhatenyésztést, mivel a szarvasmarha kg-kénti ára jelentősen jobb a sertés áránáb Az egyéni parasztság kedvezően reagál az új árakra, s ki is nyilatkoztatta azon véleményét, hogy ilyen árak mellett már sokkal érdemesebb termelni, állatot nevelni.

A Borsod megyei pártbizottság ülése megállapította, hogy a megye pártszervezetei, a megye párttagsága egyetért az MSZMP országos p£rt- értekezletének határozataival és harcol a határozatok végrehajtásáért.

A megyei pártbizottság feladatának tekinti, hogy a megyében éberen őrködjön a párt egysége felett* az országos pártértekezlet határoza* tainak egységes és mars >éjctalan

vésrehaitásáca, .. .. . .

Mi a feladat a tervek teljesítése érdekében?

térben, csak a káderek nevelésével foglalkozzon. A párt nem irányíthatja a termelést, mert az csak a gazdasági és műszaki vezető feladata. Egy másik nézet, hogy a párt »tiszta politikai munkát« végezzen, a termelés kérdéseibe ne avatkozzon.

Úgy hiszem nem kell sok érvet felsorakoztatnunk, hogy rámutassunk ezeknek a nézeteknek tarthatatlanságára. Azt azonban megmondhatjuk, ha másból nem, de az ellenforradalomból annyit megtanulhattunk, mit ér a munkásosztály hatalma, a párt vezetése, irányítása nélkül. Ezt megtanultuk az élet minden területére vonatkozóan, mert láttuk, hogy az élet minden területén a párt vezetése és irányítása nélkül milyen gyorsan tört be az ellenforradalom. Ezzel kapcsolatban fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy egyes helyeken, gazdasági és műszaki vezetőknél — pl. Ózdon és másutt is — berzenkedést és ellenállást tapasztalunk a termelés pártellenőrzésének alkalmazásával szemben. Ezeknek a berzenke- dőknek és ellenállóknak türelmesen magyarázzuk meg, hogy a párt a vezetés és ellenőrzés ezen területéről sem mondhat le, mert a szocializmus építését a párt érti legjobban és harcol érte a legkövetkezetesebben. A párt nem mondhat le a termelés ellenőrzésének jogáról és kötelességéről:

Eddig a kérdés egyik oldaláról beszéltünk. A kérdés másik oldala, hogy pártszervezeteink vezetői minden szinten a lehető legrövidebb időn belül tanulják meg a termelés pártellenőrzésével kapcsolatos munkát:

Kádár elvtárs az országos pártértekezleten megemlítette, hogy az elmúlt hónapokra jellemző volt a pártmunkának befelé való fordulása és pártszervezeteink részéről a gazdasági kérdésekkel, a termelés pártellenőrzésével kapcsolatos munka elhanyagolása. Ugyancsak Kádár elvtárs állapította meg, hogy más természetű feladatainkkal összevetve a gazdasági és kulturális munka területén elmaradtunk. Ezek a megállapítások általánosságban a mi megyénkben végzett munkára is jellemzőek, megállapíthatók.

Ezután Prieszol elvtárs a megye ipari termelésében mutatkozó legsúlyosabb jelenségekre hívta fel a figyelmet. Nagyon kedvezőtlen képet mutat a termelés és a bérek arányának alakulása. A 100 forint összbérre jutó termelési érték júniusban a szénbányászatban a múlt év szeptemberének 65.7 százaléka, ugyanez a kohászatban 90.3 százaléka, a gépgyártásban 72.6 százaléka és az építőiparban 68.3 százaléka. Tehát a 100 forint bérre jutó termelési érték a

A továbbiakban a termeléssel kapcsolatos feladatainkat kívánjuk megjelölni.

Mindenekelőtt az 1957. évi tervünket minden részletében, összes mutatóiban maradéktalanul teljesíteni keli.

A szénbányászatban az egy főre eső termelés 1 tonnára való emelése, az önköltség 20 százalékos csökkentése és az éves terv december 24-re való teljesítése a feladat. Az építőiparban hasonló célkitűzéseket állítottunk magunk elé. Ezek közül kiemelem a mégyében épülő 3.206 bányászlakás ezévi befejezését. Kohászatunk célkitűzései közül a közismert nyereség visszatérítésből a 13. havi fizetés elérésére emlékeztetek.

A termelés problémájával való foglalkozás üzemi pártbizottságaink, pártszervezeteink elsőrendű feladata . és egész munkájuk tartalmává kell, hogy váljon. A pártértekezlet határozata kimondja: a gazdasági kérdések jó megoldása a politikai hatalom további erősítésének és az életszínvonal emelésének alapvető feltétele. A pártnak tehát a feladatok megoldására igen nagy figyelmet kell fordítania. A határozat leszögezi, hogy üzemi pártszervezeteinknek nemcsak joga, hanem kötelessége is a termelés ellenőrzésével foglalkozni.

A termelés pártellenőrzésével kapcsolatban sok kispolgári nézet uralkodott, amely nehezítette, gátolta, hogy pártszervezeteink a gazdasági élet és a termelés kérdéseivel foglalkozzanak. Voltak olyan nézetek, amelyek tagadták, hogy szükséges volna-e a pártnak termelés kérdéseivel foglalkoznia, a párt maradjon a hát-