Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-24 / 171. szám

Szerda, 1957. július 21 északmagtarorszAg 5 A megyei pártbizottság beszámolója a pártaktíva előtt (Folytatás a 2. oldalról.) jelszónak a célja a proletárnemzet- köziség megbontása, nemzeti jelsza­vakba burkolva támadást indítani a proletárdiktatúra ellen. Zászlójuk jelszavának igazi tar­talma a nacionalizmus, az in­ternacionalizmus helyett. Ez­zel megbontva a szocialista tá­bor egységet, igyekeznek azután egyenként megdönteni a szocia­lista országokban a proletárdik­tatúrát. E cél eléréséhez első lépés a semle­gesség, a varsói szerződésből való ki­lépés követelése volt. A határozott álláspontunk eb­ben a kérdésiben az, hogy nem lehet semleges egyetlen szocializmust építő ország sem a szocialista tábor többi országaitól. Egy ilyen semle­gesség a proletár-internacionalizmus megtagadását jelentené! A nemzeti kommunizmus jelszava alatt meghir­detett semlegesség, az imperializmus taktikája a szocialista tábor meg­bontására. A marxizmus—leninizmus tanításai szerint — és a valóságban is — a szocialista táboron belül az országok megtartják függetlenségüket. Orszá­guk adottságainak megfelelően ala­kítják ki gazdasági, politikai irány­vonalukat, ez azonban nem lehet, ellentétes a proletariátus nemzetközi érdekeivel. A nemzeti kommunizmus elméle­tével szemben, mi a proletariátus nemzetközi Összefogását valljuk. Ez azt jelenti, hogy egyúttal tudomásul vesszük a kapitalista tábor létezését, de mi békésen akarunk mellettük élni. Versenyezni velük, & így bebi­zonyítani, hogy melyik rendszer élet­képesebb. Ma a revizionizmua támadásának másik iránya a nemzeti kommuniz­mus jelszava mellett a munkásosztály, valamint a párt vezető szerepének tagadása, az értelmiség vezető szerepének hir­detése. Hirdetik az osztály tartalom nélküli demokráciát azzal a céllal, hogy így megakadályozzák a proletariátust a diktatúra gyakorlásában. A szekláriánus és dogmatikus nézetek veszélyeztetik a párt egységét és tömegkapcsolatait Az októberi ellenforradalmi ese­mények után különösen — de a párt megalakulása óta állandóan veszé­lyeztetik a pártegységet a dogmati­kus. szektás nézetek és azok gyakor­lati megnyilvánulásai. Miben nyilvánul ez meg ma? Megnyilvánul a szektásság az ellenforradalmat kiváltó okok, a régi pártvezetés magatartásának értékelésében. Általános gyakorlat, hogy teljesen felmentik Rákosi elvtársat az általuk elkövetett hibák alól. Sőt odáig mennek, hogy egyesek — a XX-ik kongresszus politikai vonalát teszik ■felelőssé a magyarországi ellenforra­dalmi eseményekért. Ennek hatása nem más, mint a munkások körében a Szovjetunióval szembeni bizalmat­lanságot növelni, ugyanakkor tagadva a régi vezetés hibáit, a par'tonkívü- liek tömegeit taszítja el a párttól, gyakorlatilag a párt politikájával szembekerülnek és akadályozzák az egvp-ég kialakulását. Megnyilvánul a szektásság az ellenforradalmi eseményekben résztvevők magatartásának meg­ítélésében is. Nem tesznek kü­lönbséget a tudatos ellenforradal- már és a .megtévesztett munká­sok között. Nagyon gyakori az az eset. hogy a szektás nézetek legvadabb hirdetői azok az elvtársak, akik az ellenfor­radalom napjaiban vagy megbújtak, vagy éppen ők maguk is megzava­rodva .nem láttak tisztán. Most azon­ban igyekeznek túlkiabálni másokat is, hogy ezzel leplezzék magatartásu­kat. Eluralkodott az a nézet már ja­nuárban, februáriban, hogy elegen vagyunk a pártban. Aki ezután jön, az már csak karrierizmusból jön. Nem megyünk utánuk! Jöjjenek ők a párthoz! Az áprilisban, májusban lezajlott taggyűléseken szinte állan­dó kérdés volt: »miért csak most je­lentkeztek a pártba?« Emlékezhe­tünk arra a városi aktívára, amikor egyik felszólaló a másik után tilta­kozott az ellen, hogy május 1-ig le­gyen meghosszabbítva az átigazolá­sok határideje. Ettől a nézettől csak egy árnyalati különbség választja el az olyan hangulatot, hogy mindenki ellenség, aki nem párttag. A szektás nézetek egyik leggya­koribb megnyilvánulási formája ma az az álláspont, hogy funk­cióba — legyen az bármely ki­csiny is — csak párttagok kerül­hetnek. Erre számtalan példát lehetne fel­sorolni a megye minden jelentősebb pártszervezetében. Ez az álláspont az­zal a veszéllyel jár. hogy így pártszer­vezeteink egyszerűen rákényszerítik a funkcióban lévő pártonkívülieket. hogy belépjenek a pártba, még ak­kor is, ha meggyőződésük ezzel ellen­tétes. így tehát €z a párt felíhigításá- ..................■»■■Ölti —■ i I LLETÉKES SZERVEK lítium:::: FELSŐZSOLCA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZŐ VET­KEZET Igazgatósága. Ranovics Jó­zsef Felsőzsolcáról arról ír, hogy az alsózsolcai földművesszövetkezet italboltjában nagyon kevés a sör. De nemcsak sör hiányzik, hanem pálinkából, borból és szódavízből sincs meg a kívánt mennyiség. Most az aratás idején, a nagy melegben bizony a zsolcal dolgozóknak is jól­esne a hűsítő ital. Várják az igaz­gatóság intézkedését. AftJVW) MÁV IGAZGATÓSÁG MISKOLC. Ráski László Miskolc, Martintelep, Csokonai u. 15. sz. alatti levélíró arról tájékoztat bennünket, hogy a Járműjavító egyes műhelyében felgyülemlett szemetet az utcára hordják. A felesége bent járt és Be- reczki elvtárs azt válaszolta, hogy megállapodásuk van a Köztisztasá­gi Vállalattal. A megállapodás he­lyes, de az már helytelen, hogy la­kás előtt tárolják a szemetet. Pró­báljanak olyan helyet keresni, ahol a szemét, a bűz nem zavarja senki otthonát. hoz vezet. Ez a nézet jelentkezik olyan formában is, hogy egyes párt­tagok különböző jogokat vindikál­nak maguknak. Nem ritka az az eset sem. amikor egyes pártszervezetek vezetői ne­velő tevékenység helyett admi­nisztratív intézkedéseket fogana­tosítanak. A proletárdiktatúrának csak a i egyik oldalát, a diktatúrát kívánják gyakorolni. Ezt vallják például a szentistván-baksai elv társak is. Ki­jelentették: szerintük az a helyes, ha a párt titkár és a tanácselnök végigmegy a falun, reszkessenek az emberek. Ez is mutatja, hogy párt­szervezeteinkben az adminisztratív intézkedések alkalmazása és a poli­tikai meggyőző munka lebecsülése igen megerősödött. A szektás megnyilvánulások kö­zé tartozik a megyében nagyon elterjedt értelmiség-ellenesség is. Helytelenül az értelmiség egészét elleniorradalmárnak minősítik. Mis­kolcon is uralkodik ez az általánosí­tás. Az egész Nehézipari Műszaki Egyetemet, illetve hallgatóit ellen­forradalmároknak minősítik. Ez a káros általánosítás következményei­ben azzal jár, hogy eltávolítja a párttól a becsületes értelmiség azen részét, amely szilárdan a proletár­diktatúra mellett állt az ellenforra­dalmi időszak alatt. Távoltartja az értelmiség azon rétegét is — ez a nagyobb többség —, amely az ellen- forradalmi időszak alatt teljesen passzív volt, aki sem mellettünk, sem ellenünk nem tevékenykedett. E nézet következménye többek kö­zött az is, hogy üzemeinkben a mű­szaki értelmiségnek nincs kellő te­kintélye, amely a fegyelem lazulásá­hoz, a termelésben előforduló hibák számának megnövekedéséhez vezet. Véleményünk szerint ma a szektás hibák a pártszervezeteinken belül nyíltabban lépnek fel, mint a revi­zionista nézetek. Ennek elsősorban az az óka, hoay a dogmatikus é« szektás szemlélet a régi hibákból eredően megmaradt sokak gondolko­dásmódjában. Nem tudnak e néze­tektől szabadulni, amit megnehezíte­nek az ellenforradalmi események­ből fakadó személyes benyomások is. De oka e hibás nézetek előtérbe ke­rülésének az is, hogy az elmúlt 8 hónap alatt pártszervezeteink nagy sikereket értek el. s ezek az eredmé­nyek egyes elvtársakat máris elbiza- kodottá tesznek. Pedig ezeknek az elvtársaknak tuöniók kell. hogy sem a szektás álláspont alapján, sem a revizionista nézeteken keresztül nem leheit sikeresen harcolni a tömegek me gn veréséért. A beszámoló további ismertetésére visszatérünk. Újdonság a televízió • tulajdonosoknak Rómában Antonié Rubbiani mér­nök bemutatta a sajtónak és a me­chanikusoknak találmányát, az első »audovizuális« lemézt. Ez a lemez lehetővé teszi a televí­zió-tulajdonosoknak, hogy egy külön­leges lemezjátszó segítségével tele­víziós készülékek ernyőjére vetíthes­sék az előzőleg lemezve vett képeket a megfelelő hang kíséretében. Jólle­het a találmány korántsem tökéletes, a technikusok szerint nagy jövője Ünnepélyesen búcsúztatták a moszkvai Vilás,ifjúsás,i Találkozó manyar küldötteit A VI. Világifjúsági Találkozóra Moszkvába induló magyar fiatalo­kat kedden délelőtt ünnepélyesen búcsúztatta a főváros ncpe. A vörös és nemzetiszinü lobogókkal feldí­szített Szabadság-térre, a hazánk felszabadulásáért és az ellenforra­dalom leveréséért hősi halált halt szovjet katonák emlékművéhez vo­nultak először a fiatalok, hogy le­rój ják kegyeletüket a hősök emléke előtt. A menet élén a nemzet és a KISZ hatalmas lobogóit emelték magasra a fiatalok, akiknek sorai­ban ott voltak a Köztársaság-téri pártház életben maradt hősi vé­dői is. Pattogó indulók hangjai mellett, fél 9-re ért a térre a magyar kül­döttség. Ekkor felcsendültek a ma­gyar és a szovjet himnusz hangjai, s megkezdődött a koszorúzási ün­nepség, amelyen megjelent Maro­sán György, az MSZMP politikai bizottságának tagja, Komócsin Zol­tán, az MSZMP politikai bizottsá­gának póttagja, a KISZ országos szervezőbizottságának vezetője. Ott volt J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a szovjet nagykövetség több vezető munkatársa. A magyar VIT-delegáció koszo­rúját Komócsin Zoltán, a küldött­ség vezetője, Várnai Ferenc és Koós Bála, a KISZ országos szer­vezőbizottságának titkárai helyez­ték el az emlékművön, majd a kül­döttség minden tagja néhány szál vörös szegfűvel rótta le kegyeletét és háláját a szovjet hősök emléke előtt. A koszorúzási ünnepség után felcsendültek az Internacionalé hangjai. És megindult a menet a főváros utcáin át a Nyugati pályaudvarra. A fiatalokkal együtt vonult Maro­sán György is. A menet élén ha­talmas méretű nemzeti címert emeltek magasra a fiatalok. Fel­csendült a DlVSZ-iitduló, zúgott az „Éljen a párt'’. „Éljen a Kom- szomol”, „Fesztiválra indulunk, a békéért harcolunk”. Mindenütt, amerre mentek, emberek százai in­tegettek, tapsoltak a lelkes, mo­solygó fiataloknak, s hatalmas tö­meg gyűlt egybe a Nyugati pálya­udvar zászlókkal, jelmondatokkal díszített érkezési oldalán is. ahol a búcsúünnepségre került sor. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, Kállai Gyula. Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az MSZMP Központi Bi­zottságának és a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak számos tagja. Ott volt J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe és a nagykövetség több munkatársa. Felcsendültek a magyar him­nusz hangjai, maid Borbély Sán­dor. az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a KISZ országos szervezőbizottságának titkára nyi­totta meg az ünnepséget. Ezután Marosán Gvörgv államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja lépett a mikrofonhoz, a párt és a kormány nevében búcsúztatta a fiatalokat. Az megírta, illetékes szerv válaszolt Megvizsgáltuk özv. Béres Pálné panaszát. Megállapítottuk, hogy ne­vezett már 8 éve nem emődi lakos. Az anyja lakik a községben, aki a kérdéses házhelyet már 10 éve hasz­nálja. Házhelye nem lett elvéve, — bár az építkezés megkezdésére meg­kapta a felszólítást, ennek a mai na­pig sem tett eleget — csupán Csiszár Miklós építési anyaga lett a telekre pakolva. Csiszárnak telke nem volt, építési anyaga pedig vagonban meg­érkezett. így az építési anyagoknak a jelzett telken való tárolása csak izükségmegoldás. Baranyai István, Ernőd vb. titkár. * A 31. sz. Állami Építőipari Válla­lat Budapestről az alábbiakban vá­laszolt Tóth Árpád Miskolc, Bodó- sor 1. sz. alatti lakos panaszára: A nevezett fuvaros 1957. június 28-ig bezárólag ki van fizetve. A pénz át­utalása júliusvhó 15-én megtörtént. Megjegyezzük, hogy a vállalattal nem értünk egyet, mert a panaszos valóban nem kapott két, hónapig fi­zetést, csupán reklamálás után utal­ták át részére. Ezért elsősorban fe­lelős a vállalat szakipari kirendelt­sége, mert csak június hó végén to­vábbította az összeget. * Miskolci Pamutfonó Vállalat. Zi- bionyi Lászlómé Vörösmartv utcai la­kos panaszára az alábbiakat vála­szoljuk: Nevezett igazolatlanul ma­radt ki. Távolmaradását nem tudta orvosi bizonyítvánmyal igazolni, csu­pán azt, hogy a házban lakók között volt tifuszmegbetegedés. Nevezett egészséges volt, így mehetett volna munkába. Csütörtökön megkezdik a negyedik lolló-iutaiomsorsolás nyereményeinek kiadásét A lottó negyedik jutalomsorsolá­sán, július elején 333 értékes nye­remény jutott a szerencsés fogadók­nak. Az utalványok beváltását július 25-én, csütörtökön kezdik meg Bu­dapesten a Rákóczi úti Lottó Áru­házban. A nyertesek kívánságának megfelelően a jutalomtárgyakat házhoz is szállítja az áruház. (MTI) MARGIT HERCEGNŐ LEGÚJABB LOVAGJÁT CIPRUSRA KÜLDIK Lord Patrick Beresfordot, Margit hercegnő legújabb és leghűségesebb gavallérját a közeljövőben hivata­losan Ciprusra küldik. A Daily Ex­press idézi azokat a hivatalosan cá­folt értesüléseket, hogy a herceg­nő el akarja jegyezni magát a lord­dal, majd a következőket jegyzi meg: »Az a tény, hogy a hercegnő barátja volt, egy istenhátamögött. lévő területre szóló vasúti jegyet je­lent a lord számára«. (MTI) 31. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT,« I KÉPEK j ................r E MBEREK NAGYROZVÁGY ÜREG TANÍTÓJA KAZINCBARCIKA. Békevárc®. Pé- ♦ tér Miklós kőműves, Szirmabesenyő ♦ Újsor, a vállalat központi munka- ♦ helyén, Budapesten dolgozott, majd g április 20-án Kazincbarcikára he-* lyeztók, 30-án létszám fölött volt s | elbocsátották. Még a mai napig sem | kapta meg 7 napra járó fizetését. | Kérjük a vállalatot, hogy fölösleges J utánjárás és utazgatás nélkül jut- x tassa el a nevezettnek a munkadí- * ját, f * z MEZŐCSATI GÉPÁLLOMÁS. | Veres Dezső a gépállomás volt dől- ♦ goZőja 1956-ban 94 kát. holdra köt- • tetett szerződést. A holdankint járó* összeget, mély 370 forintot jelent,! máig sem kapta meg. Már három- ♦ szór kérte telefonon és levélben .♦ Reméljük most már minden kérés* nélkül teljesíti a vezetőség köteles-♦ ségét. 1 • ♦ TERMÉNYFORGALMI VÁLLA-* LAT MISKOLC. Iski Bertalan rév-f leányvár! tanácselnök azt kéri at helyi pártszervezet nevében, hogy£ a helybeli felvásárló beállításánál a* vállalatvezetőség legyen figyelem-^ mél az ő véleményükre is. A ta- * nácselnökkel egyetértünk, hiszen ez l a helyi politikának a megvalósítása, j A felsőbb szervek elsősorban a tag- $ ság és az ottani vezetők véleményét t vegyék figyelembe. ♦ /Vapofc óta nehezéke tarsolyom­1" nak ez a portréléma. Pró­báltam elfelejteni, — ezer meg ezer megírnivalót vet elénk az élet — nem sikerült. Miért ne írnám meg? — meditáltam. Igaz? Meggyőződ­tem róla? Igen. Okulhatnak belőle mások is? Okulhatnak. De hogyan okulnak? Ez ingadoztatott engem, mert kemény koponya az előítélet. Nyilúzhatja az értelem, — mit sem ér, — visszapattan róla, vagy ami rosszabb és amire több példa van, gellert kap és kész a féírevé- lemény. Ennyi kitérő után in médiás rés. A Hunyadi Termelőszövetkezet könyvelőjét kerestem Nagyrozvá- gyon. Szerény házacskában akad­tam rá. Idős felesége ősz fürtjei világították a konyha sötétjét. Puskás bácsinak hívják a fiata­labbak, tanító úrnak az idősebbek. Szívesen fogad, székkel kínál. Fanyar, melankólikus mosoly búj- kál az arcán. Leszegi a fejét. — Tudja, én osztály ellenség vá­gyók, úgy hallgasson... Nem enged szóhoz a döbbenet. Ez az első szava: — Osztályellenség vagyok. Az ellenkezőjét hallottam róla a faluban. — Puskás tanító úr?... Mindig a szegény ember mellett volt — mondják róla az idősebb rózvá­gyíak, meg a fiatalabbak, akiket tanított. — Annak az embernek szobrot emelhetne a falu — így beszélnek róla és halkabbra fogják a hang­jukat. — Miért? Mit csinált? vtízedeken át tanította a fa­lut. Nemcsak a gyerekeket, betűvetésre, de a felnőtteket is — gazdálkodni. Az ínséges években együtt főtt a feje a parasztokéval — hogyan lehetne több pénzhez jutni a kevéske földből? — Termesszenek aprómagvakat, jó emberek! — mondta a tanító úr. A parasztok hallgattak rá, bevált, még külföldre is exportáltak belő­le. A község három év alatt kifi­zette az összes adóhátralékát. Ez még 1926-ban volt. Akkoriban híre volt a rozvágyi határnak. Nyár elején messzire érzett a görögibolya kellemes illa­ta. ősszel meg a maphóző uborka bűze terjengett Rozvágy körül. Pácin felől jövet ott van á falu élőit a 83 holdas gyümölcsös. Pus­kás bácsi műve. összefogták a sok kis parcellát. Mindez, sajnos a múlté. Csak a gyümölcsös maradt meg, de azt sem gondozzák megfelelően és nem növelik. — Pedig számoljunk csak — Pus­kás bácsi papírt, ceruzát vesz. — Vegyünk egy 5 holdas kisgaz­daságot. Mondjuk 3 holdat bevet a gazda búzával. Az terem 30 má­zsát. 220 forintjával számolva 6600 forint. Mostanában beszélgettek arról, hogy konzervgyárat terveznek Ci- gándra. Ha most az ötholdas gazda a 3 hold búza helyett egy holdon paradicsomot termel, könnyen fel­szalad a jövedelme 15—20.000 forint- ra..i Node előbb még pénz kell a konzervgyárra. Hallgatok. Puskás bácsi úgy is­meri a Bodrogköz mezőgazdaságá­nak problémáit, hogy tanulhatná­nak tőle a fiatalabb mezőgazdászok is. Pedig ő »csak« tanító volt. Az iskolában élte élete javát. Ott is hogyan? Beszélik róla, hogy mindig hadi­lábon állott a papokkal. Egyházi iskolában tanított, nagyon szegény iskolában. Igen gyér volt a felsze­relés. Hogyan lehetne ezen segí­teni? Az egyháztól hiába vártak pénzt. Egy napon aztán így szólt Puskás bácsi a gyerekéhez: — Idefigyeljetek pulyák! HolmC1 a határba megyünk, gyógynövényé ■ két gyűjteni. Meglássátok, mennyi pénzt hoz az iskolának. A gyerekek két hét alatt 8 mázsa száraz gyógynövényt gyűjtöttek össze. Puskás bácsinak, a tanító­nak ebből is csak kellemetlensége Volt. Behívatták a csendőrségre* ipar igazolványt követeltek tőle,• pedig az iskolának gyűjtött. Vagy ott van az 1936-os földosz­tás. Akkor osztották szét Rozvá- gyon a Meszeskei birtokot. A nagy­gazdák maguk közt akarták szét­mérni. Puskás bácsi megakadályoz­ta. A kisemberekre gondolt. Ilyen ember Nagyrozvágy öreg tanítója. ji/íiért osztályellenség? Vitézsé­get szerzett az első világ­háborúban. Igen, a vitézek leg­többje ellensége a népi demokrá­ciának, — osztályellenség. Puskás bácsi, mint munkája mutatja, nem tartozik ezek közé. Mi mindebből a tanulság? . Sose általánosítsunk. Az embert nézzük, az egyént és ne a kategóriákat! NAGY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom