Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! »«HHimHIIIlUHHUUlUHHI : XI11. évfolyam 139. szám 1957 június 16 vasárnap Ara 50 fillér mmamsK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA A megyei építőipari pártakliva-érlekezlet elé jif egyénik építőiparában dolgozó kommunista gazdasági vezetők és fizikai munkások ,a közeli ^napok­ban aktívaértekezletre jönnek” össze, hogy megvitassák a megyében mű­ködő építő és építőanyiagipari válla­latok politikai és gazdasági helyzetét, s hogy megszabják a további felada­tokat. Helyes a pártaktívaértekezlet ösz- szehívásia és megtartása, hiszen, az ellenforradalom megyénk építőiparát is érintette, sőt súlyos gazdasági ká­rokat is okozott. Az I. negyedévben például 15.6 százalékkal termeltek kevesebbet az építőipari vállalatok, ugyanakkor 16.8 százalékkal több bért fizettek ki a munkásoknak. Ma j^óval drágábban dolgoznak építőipari vállalataink, mint az elmúlt évben. Pártunk és kormányunk számos intézkedése és határozata komoly fel­adatok elé állítják megyénk építő­iparának minden vezetőjét és mun­kását. Ezévben az ipari építkezések mellett végre kell hajtaniok a nagy­szabású lakásépítési programot is. Háromezerkétszáz 'bányászlakást kell átadniok a szénbányászat egyszerű katonáinak. Ugyanakkor minden ere­jükkel segíteniük kell a kislakás­építkezéseiket is. Az elmúlt évben 3004 kislakás építésére adták ki en­gedélyt, ezek közül csak 1567 készül­hetett el. Ezévben újabb 1400 enge­délyt adtak ki családiház építésre tan ácsszerveink; A lakásépítkezési program mellett számos más szociá­lis és kulturális építkezéseket is végre kell hajtaniok. Mindezek meg­követelik — ha feladatuknak eleget akarnak tenni —, hogy felmérjék erejüket, s időben megtegyék a szük­séges intézkedéseket a munka jobb elvégzése érdekében. TV apjainkban még mindig tapasz­^ talható a szervezetlenség szá­mos építőipari vállalatnál. Ninps megfelelően biztosítva a munkahely sem időben, sem anyaggal, de mun­kaerővel sem. Felhőtlen gazdálko­dás folyik-fontos építési anyagokkal ás, például cementtel, homokkal, tég­lával, előregyártóit elemekkel, fával. A pocséklás legtöbbször szállítások következtében történik, amikor is a kirakást nem szervezik meg. E lazaságokat helyileg is meg le­het szüntetni, csupán az szükséges, hogy a vezetők szívügyüknek tartsák feladatuk ellátását.- Sajnos sok eset­ben meggondolatlan intézkedésekkel találkozunk. Érthetetlen például az a súlyos hiányosság, ami az anyag- kiutalásnál jelentkezik. Előfordul, hogy pl. Békéscsabáról szállítanak téglát Miskolcra, Budapestről beton- gömbvasat Diósgyőrbe, vagy Ózdra. Ez a felesleges utaztatása az építési anyagnak igen iköltséges és megdrá­gítja építkezéseinket; Ez ellen eré­lyesen fel kell lépni és gyors intéz­kedésekkel kell a további hiányossá­goknak elejét vennie A pártaktívaértekezlet résztvevői minden bizonnyal a hiányosságok mellett az elért eredményeikkel is érdemben fognák foglalkozni. így például azzal a helyes kezdeménye­zéssel, amely számos építkezésnél jelentkezik a helyi anyagok felhasz­nálását illetően. Ózdon például a közelii bányaho­mokot, a sajószentpéteriek a sajó- szentpéteri homokot használják fel igen eredményesen. Ez igen gazda­ságos, mert nemcsak olcsóbbá, ha­nem gyorsabbá is teszi építkezésein­ken a munkát. A pártaktívának állásit kell fog- lalnia a műszaki fejlesztés ügyében is. Az építőiparban dolgozó mérnökök, technikusok és építésve­zetők egyrésze szinte a nap minden órájában foglalkozik a műszaki fej­lesztéssel, mint például Éles Sándor íőépítésvezető, aki a gyakorlatban sikerrel alkalmazza az Öntöttvas — tübbinges mély alapozást, amely a fa felhasználását teljesen kiküszöböli és a termelést olcsóbbá teszi. Siker­rel alkalmazza a bordás-lemez zsalu­zást is, mellyel ugyancsak mag mennyiségű faanyagot takarít meg a dúcolásnáL Több vállalatnál ugyan­csak eredményesen foglalkoznak a salakblokk és a pernyebeton elemek készítésével. A pártaktívaértekezlet résztvevői akkor, amikor rögzítik a műszaki fejlesztés eredményeit, helyes, ha határozatukban annak továbbfejlesz­tése mellett foglalnak állást. Ugyan­is még mindig gyakori jelenség a műszaki fejlesztés lebecsülése. Gyak­ran előfordul, hogy a kivitelező szakemberek az épülettervezőktől várják a korszerű műszaki megoldá­sokat. Helytelen például, hogy a pa- hell-házak építését elhanyagolják, holott ez lényegesen meggyorsítaná a lakásépítések ütemét, ugyanakkor nagymértékben lehetővé teszi a helyi anyagok felhasználását is. Miért ha­nyagolták el például a generátor­salakból készíthető falazóblokk al­kalmazását? Miért nem biztosítanak elég gépi berendezést a panellek szériagyártásához? .:■; Erre és több más kérdésre választ -kell adnick az aktívaértekezlet résztvevőinek és hozzászólásaikkal kell elősegítendők meglévő hiányosságok megszünte­tését; Megyénk építőiparának pártszer­vezetei, kommunistái feltétlenül fog­lalkoznak majd a munkafegyelem kérdésével is, de feltétlenül helyes és szükséges foglalkozni a munkáso­kat érintő szociális kérdésekkel'. Sok helyütt a felvonulási épületek elha­nyagoltak, nem tiszták. Nem fordí­tanak gondot a kulturális igények kielégítésére sem; Az aktívaértekezlet mutasson rá kommunisták feladata mellett a szakszervezeti munka fogyatékossá­gaira is. Segíteni kell a munkás- tanácsokat . és a KISZ-szervezeteket, hogy tevékenységükkel a tervek tel­jesítését, túlteljesítését, a gazdasá­gosabb termelést szolgálják. A pártaktívaértekezlet nagy je­^ lentőségű, hiszen nagyrészt ál­lásfoglalásától függ, hogy a jövőben hogyan állnak majd helyt az építő­ipar vezetői és munkásai. Minden bi­zonnyal a tanácskozás résztvevői be­töltik feladatukat, s elősegítik, hogy építőiparunk olcsóbban és jobban építsen, s hogy jó munkával segítse népi hatalmunk további erősödését. Japán tudós előadása Budapesten ^kifiiukleáris robbantások egészségügyi hatásáról Josukhi Nishiwaki, az osakai or­vosegyetem biofizikai professzora, aki európai körútja során látogatott el hazánkba, szombaton előadást tartott az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetében. A nagy ér­deklődéssel fogadott előadás a nu­kleáris robbantásoknak egészségügyi hatásával foglalkozott. — Bizonyára önök előtt is isme­retes — hangsúlyozta befejezéskép­pen Josukhi Nishiwaki —, hogy ha­zánkban milyen széleskörű mozga­lom bontakozott ki a nukleáris fegy­verekkel folytatott kísérletek ellen. Ez év márciusában például 34 mil­lió ember írta alá a tiltakozó íveket. A japán kormány is felemelte sza- vét a Karácsony-szigeteknél terve­zett és végrehajtott kísérletek ellen; Az angol kormány válasza az volt, hogy a kísérletek nem veszélyeztetik Japán területét. Tudósaink ekkor viszontválaszt küldtek az angol tu­dósoknak, amelyben azt írtuk: »-Ha így áll a helyzet, végezzék a kísérle­teket Anglia területének közelé­ben...” Mi, japánok, akik saját bőrün­kön tapasztalhattuk a nukleáris fegyverek rettenetes hatását, köte­lességünknek érezzük, hogy hallas­suk szavunkat, figyelmeztessük az emberiséget a szörnyű veszélyre, amelyet a kísérletek jelentenek. , Az országos pártértekezlet tiszteletére minőségi hetet tartanak Borsodnádasdon A Borsodnádasd 1 Lemezgyár MSZMP-szervezete szombaton ér­tekezletet tartott. Erre a megbeszé­lésre meghívták a legjobb párton- kívüli dolgozókat is. Az értekezlet csaknem 200 résztvevője elhatá­rozta: az országos pártértekezlet tiszteletére hétfő reggeltől minőségi hetet indítanak. A hozzászólások az első felszó­laló, Vincze Imre hengerész mon­danivalója köré csoportosultak, aki kijelentette, hogy a párt és a kormány rendezte bérünket, többet keresünk, mint október előtt. Köte­lességemnek tartom, hogy a több fizetésért növeljem teljesítménye­met és jobb lemezt' hengereljek. Kretyánszki János, az elektróacél- mű vezetője a műszakiak vélemé­nyét összegezte: a pártértekezlet tiszteletére indított minőségi hét célja, hogy felmérjük az erőnket és ennek tapasztalatával induljunk el az év második felében, hogy hét- ről-hétre jobb minőségű árut ad­junk a népgazdaságnak. Hétfőn reggel a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban minden üzemrészben rövid röpgyűlést tartanak. így indítják be a minőségi hetet. Tapolcai körséta A diákagronómus A robbanás Az eszperantó és az irodalom Méltók maradnak harcos múltjukhoz Grafikai kiállítás Vihar után BORSODI BORS Tizenhárom fiatalkora magyar indult haza Párizsból Párizs (MTI) A francia hatóságok engedélyével Párizsból csütörtökön este egy haza-* térő csoportban hazaindult 13 olyan fiatalkorú is, aki az elmúlt év végén hagyta el hazáját s akinek vissza-* térése elé eddig francia részről aka­dályokat gördítettek; A francia ille­tékes szervek több más fiatalkorú-i­nak is megadták a kiutazási enge­délyt. Ezek a legközelebbi csoporttal indulnak Magyarországra. A párizsi magyar követség meg* bizo-ttai pénteken tárgyalást folytat­tak a francia külügyminisztériummal és ígéretet kaptak arra, hogy a fran­cia külügyi hatóságok a fiatalkorúak hazatérésének engedélyezése ügyé­ben közbenjárnak az illetékes rend­őrhatósági szerveknél'. (MTI) Szombat reggelig 20 ezer forintot gyűjtöttek a VIT-alapra a borsodi KISZ-fiatalok Borsod megyében a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei lelkes munkával készülnek a moszkvai VIT-re. Egyik igen fontos feladatuk­nak tartják: a nagy találkozón részt­Ankéton beszélték meg a borsodi szénbányászok az önköltség 20 százalékos csökkentését A korábban Sajószent péteren tar­tott bányász-nagyaktíva értekezle­ten jelentette be- Czo.ttner Sándor nehézipari miniszter, hogy a Borsodi Szénbányászati Trösztnek az év vé­géig az áprilisi 249 forintos önkölt­séget 212 forintra kell csökkenteni. A 20 százalékos önköltségcsökken­tés módozatait a trösztön belül ala­kult operatív bizottság dolgozta ki, s pénteken az üzemek igazgatóival, főmérnökeivel és főkönyvelőivel tar­tott ankéton beszélték meg. Az érte­kezleten résztvett Csetneki János, a Nehézipari Minisztérium szénbányá­szati ágazatának vezetője, dr. Tre- thon Ferenc, a szénbányászati ága­zat főkönyvelője is. Monos János, a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt igazgatója vitaindító fel­szólalásában foglalkozott a bányafa, a robbanóanyag, de különösen az energia takarékoskodással, megálla­pította: feltűnően magas a fenntar­tási műszakszám, liberális a munka- átvétel. Csökkenteni kell a bányász- járatokat, mert erre havonta a tröszt 1.5 millió forintot fizet ki. Foglalko­zott a termelés fokozásával — mint az önköltség csökkentésével. Számí­tások szerint ugyanis 1 százalékos termelésnövekedés az önköltség fél százalékos csökkenésével jár együtt. Ezután az üzemek vezetői mond­ták el javaslataikat. A miskolci szén­bányák részéről kérték a lőmesteri intézmény visszaállítását, Ehhez a kérésihez több bányaüzem vezetői -isi csatlakoztak; Bejelentették: év vé­giére elérik a .20 százalékos csökken­tést, a napi termelést pedig 220 va­gonra fokozzák. Kérték azonban, hogy vetődésekkel szabdalt területe­ken ne erőltessék a frontfejtést; Az orrnosi bányaüzem vezetői be­jelentették, hogy az év végéig 2.6 millió forinttal csökkentik az önkölt­séget főként a termelékenység foko­zásával. Ebben szerepel a MÁV-nak havonta fizetett 20.000 forint kocsi­álláspénz megszüntetése is. Felve­tették: aki a kidolgozott norma fö­lött használ robbanóanyagot, azzal a többletfogyasztás háromszorosát fizettessék meg. Kimutatták, hogy igen sókat fizetnek rá az üzemi konyhán illetéktelenül étkezők térí­tésében is, amit megszüntetnek. A felszólalásokból kitűnt, hogy ez más üzemeknél is súlyos ráfizetést jelent. A barcdkai szénbányászati üzemek részéről bejelentettek, hogy a feltö­rési úrógépekkel megkezdik a 100 méteres gyorsvágathajtási mozgal­mat. Felvetették azt a gondolatot, hogy a dolgozóknak járó munkaru­hát pénzben váltsák meg. Ehhez a kérelemhez többen csatlakoztak, akik elmondták, hogy különösen a toborzott dolgozók közül önkénye­sen elhagyják munkahelyüket s a ruhát is magukkal viszik. Csak eb­ben az évben mintegy 2000 peres ügyre került emiatt sor; Az alberttelepiek bejelentettek, hogy csupán azzal, hogy a főszállító­vágatban bevezették a transzport- szállítást, amikor is a csillék 40—40 méterre szabályosan követik egy­mást, az eddig 5—7 hónapig használt drótkötélpálya élettartamát 1 évre tudják növelni; Felszólalt dr; Tretihon Ferenc, a szénbányászati ágazat főkönyvelője, aki bejelentette: csak az a tröszt kap nyereségrészesedést, amelyik jövedelmezően termel. A nyereség teljes egészében a trösztöknél ma­rad, 10 százalékot kell vállalatfej­lesztési alapra fordítani, a többi 90 százalékból pedig a dolgozók része­sülnek. Az új elgondolás alapján a tavalyi igazgatósági alap összegének 30 százalékát megkapja minden üzem ilyen címen. A nyereséges üzemeknél ezt 30 sízázalékkal 60 szá­zalékra emelik; Csetneki János, a Nehézipari Mi­nisztérium szénbányászati ágaza­tának vezetője elmondotta,, hogy most van a Minisztertanács előtt a szénbányászatra kidolgozott verseny­szervezési elgondolás jóváhagyás vé­get. A versenymozgalmat a második félévtől akarják elkezdeni; Java­solta, hogy a verseny győzteseit az igazgatói alapból jutalmazzák,­Az értekezlet végén Monos János igazgató válaszolt a felvetődött pro­blémákra.- * vevő megyei küldöttek összes költse-» geinek biztosítását. A fiatalok a leg-» több üzemben különmunkákat, gyár­takarítást, vasgyüjtést vállaltak, s az így keresett pénz nagyobb részét a VTT-alap javára ajánlották fölt A miskolci Pamutfonoda fiataljai pél-* dául, a még épülő gyár területén ősz* szeszedték a szanaszét heverő vas*» hulladékot. Értékesítése után 1100 fo* rintot küldtek a VIT-alapra; A mis* kolci XVI-os számú autójavító válla* lat kiszistái elhatározták,- hogy három Csepel teherautó javítását társadalmi munkában végzik el, s a megtakarított munkadijat a VIT anyagi alapjainak biztosítására for* dítják. A DIMÁVAG Gépgyár KISZ- szervezetei elsőnek csatlakoztak a Lenin Kohászati Művek középsori fiataljainak kezdeményezéséhez: fi* zetésük fillérmaradványaival járul* nak a VIT költségeihez. Eddig már 1.300 forintot utaltak át a KISZ me­gyei bizottságához. A nagyszerű kéz-* deményezések nyomán a borsodi fia-* talok pár nap alatt szombat reggelig 20 ezer forintot gyűjtöttek; . Az anyagi alapok megteremtésén kívül a megye KlSZ-szervezetei szebbnél-szebb ajándékokat külde* nek a világ ifjúságának nagy találko* zójára. A DIMÁVAG Gépgyárban fo­gaskerekekből összeállított tintatar­tót, a Borsodvidéki Gépgyárban bronz tölgyfalevélen pihenő szarvasi* bogarat, a Sajószentpéteri Üveggyára ban egy hatalmas üvegvázát készíte­nek; A váza oldalaira a KISZ jelvé* nyét és népköztársaságunk címerét csiszolják. Az abaujszántói nőtanáca 20 VIT kendőt hímez a küldöttek né* szere, a MÉSZÖV lányai pedig zseb* kendőket és matyó babákat készíted nek; Ajándékokból június 10-én kiállí* tást rendeznek Miskolcon és a leg* szebbek közül 50-et Moszkvába küh* denek. Áprilisban, májusban csaknem száz tűzvész pusztított megyénkben. Ebből mindössze 15-en részesültek állami segítségben, olvashatjuk ____________ a z Állami Biztosító plakátján. Mi- ■ ” csoda kár, s mily nagy mulasztás. Igen, mulasztás, mert honnan, miképpen térül meg a veszteség azoknak, akik nem biztosították magukat. Ez azonban nemcsak egyszerűen mu­lasztás, hanem felelőtlenség is önmagunkkal szemben. A természet tör­vényeinek valamennyien ki vagyunk téve. Soha nem tudja az ember, mikor éri baleset. S mégis sokan elmulasztják a lehetőséget. A megye lakosságának mindössze csak 20 százaléka. kötött biztosítási szerződést. Hát nem felelőtlenség ez? Az alábbi két eset is azt bizonyítja, hogy jól jár, aki biztosítja magát. . *. Békésen hajtotta álomra a fejét Hemádnémetiben a Lövei család. Éjféltájt már aludtak. Az éjszaka csendjét a mennydörgés verte fel, csapkodott a villám jobbra-balra. Lóvéi néni, az öreg nagymama izga­tottan felült az ágyban, imádkozott. Aztán újra elaludt. Egy hatalmas dörgés azonban ismét felébresztetteNyugtalankodott, s újra imádkozni kezdett. Ahogy küldte a fohászt az égbe, arra lett figyelmes, hogy tűzeső esik. A kigyulladt szalmatetős házról ezernyi színben hullott alá a vörö­sen izzó per je. — Szent ég, keljetek fel gyermekek, ég felettünk a ház s ugrott ki rémülten az ágyból Nem váltak hajléktalanná IGEN. Égett a ház> a villám csa-i pott bele, attól gyulladt meg. Lövei Lászlót rokkant lábával kétségbeesve bukdácsolt az istálló felé, kiszabadítani .a jószágokat. De ekkor már mint hatalmas máglya világította be a sötét éjszakát a tűz. Recsegett, ropogott. A felbőszíteti lángok könyörtelenül semmisítettek meg mindent, ami útjukba került* Vésztjóslóan kongtak a harangok, s a bálban is elhalkult a muzsikai mindenki menteni sietett, de már késő volt. Leégett a ház; Csak egy. fekete rom maradt meg. És Lövei bácsi most törhetné a fejét, miből építi fel újra a házát. De ő előre gondolkodott, biztosította magát. Még az év elején önkéntesen befizetett 14s forintot. Fáj, nagyon fáj s nehéz elviselni a kárt, a vesztességet, de Lövei bácsinak mégis van mihez hozzányúlni. Az Állami Biztosító 22.790 forint tot fizetett ki neki.. — Kevés pótlással újra felépítem a házati ebe most már nent szailmatetős lesz, hanem cserepes, — mondotta. Nem gondolt volna arra, Sz. Szabó István szikszói lakos sem, ami4 kor kiment a mezőre kapálni, hogy őt milyen veszély fenyegeti Egész nap dolgozott, s amikor hazaérkezett, házát leégve találta. Pedig bádog* tetejű volt, s mégis kigyulladt. A pusztító tűz martaléka letU Az Állami Biztosító neki is — mivel biztosította magát —1 20.770 forintot fizetett ki; LÖVEI László és Sz. Szabó István újra építkezik ma0j van mi* bői. De mi lesz azokkal, akik. hasonló helyzetine kerülnek^ _s+nem biz* tositottak magukat? (töröl#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom