Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-11 / 134. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmmmr.m A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 134. szám Ára 50 fillér /SSŐTO1957 iúnia‘ lh kedd 1 L^hit-^A.-----------------------------------------­V \. LJy Befejeződlek a Magyar Népközlársaság és a kermánykiildőUségei közötti tárgyalások A Magyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására 1957. június 5 és 11 között bolgár kormányküldött­ség látogatott a Magyar Népköztár­saságba. A látogatás során a két kor­mány küldöttségei tárgyalásokat folytattak. A tárgyalásokon résztvett a Ma­gyar Népköztársaság kormánykül­döttsége: Kádár János, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának ejnökhelyettese. Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja, Horváth Imre kül­ügyminiszter, Antos István pénzügy- miniszter, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete a Bolgár Nép- köztársaságban, és a Bolgár Népköz- társaság kormányküldöttsége: Anton Jugov a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Todor Zsivkov a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnökségének tagja, Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköz- társaság helyettes miniszterelnöke, kereskedelmi miniszter. Karló Lu- kanov külügyminiszter, Sztoján Ton- csev város- és községgazdálkodási és út ügyi miniszter, Krasztju SztojdSev a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Ma­gyar Népköztársaságban. A két kormányküldöttség a tár­gyalásokon megvitatta a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdését, eszmecserét folytatott a két baráti ország kapcsolatainak továbbfejlesz­téséről és a szocialista tábor egysé­gének további megszilárdításáról. A Bolgár Népköztársaság kor­mányküldöttségének látogatása ba­ráti és szívélyes légkörben zajlott le. A két küldöttség részéről kölcsönös megértés és teljes egyetértés nyilvá­nult meg az összes megvitatott kér­désekben. (MTI) Több mint 30 kilóval csökkentették az egy tonna készárura eső anyagfelhasználást a diósgyőri középsori hengerműben A diósgyőri középsori hengermű dolgozói célul tűzték ki, hogy a második negyedévben június végéig egy tonna készáruhoz 35 kilogramm alapanyaggal kevesebbet használ­nak fel. Ezzel is biztosítani akar­ják, hogy az üzem dolgozói nyere­ségrészesedést kapjanak. A cél ér­dekében a különböző hengereltáru­hoz a legkedvazőb' méretű bugá­kat használjak. Ezzel elérték, hogy a korábbival s-emben lényegesen kevesebb a hullaxiék. Áprilistól mostanáig 32 kilóval sikerült már így az egy tonna készáruhoz fel­használt anyagot csökkenteni. Az elmúlt két hónap alatt több mint ötszáz tonna alapanyagot takarítot­tak ezzel meg. Az üzem dolgozói arra törekednek, hogy a hónap végéig további három kilóval csök­kentsék az egy tortna készárura eső anyagfelhasználást. A középsori hengermű kollek­tívájának eddigi jó eredményei példaképül szolgálhatnak a finom- hengermű és durva- hengerde dol­gozóinak is, akik korántsem dicse­kedhetnek kedvező eredményekkel. Kegy négytalálatos lottószelvény Miskolcon v A Széchenyi u. 46. sz. alatti totó- lottó irodában vásárolt szelvények között a 14. fogadási héten négy da­rab 4 találatos lottószelvény akadt. A szelvényekre egyenkint 165.220 forintot fizetnek majd ki. Összesen tehát 660.000 forinton felüli össze­get kap a négy szerencsés nyerő. A nyertes szelvények számai: 632.358, 645.563, 647.204, 647.489. Hárman már jelentkeztek a lottó­irodában. A negyedik — 632.358 sz. szelvény — boldog tulajdonosa talán még nem is tudja, hogy sze­rencsét hozott számára a lottó. Ér­demes a szelvényeket mindenkinek »átböngészni.« Befejezte tanácskozását a budapesti pártaktíva A budapesti pártaktíva vasárnap reggel folytatta tanácskozását a Cse­peli Sportcsarnokban, A vitában felszólalt Biszku Béla, az MSZMP'intézőbizottságának tag­ja, belügyminiszter. A hozzászólásokra Marosán György, a budapesti pártbizottság el­ső titkára válaszolt. A budapesti pártaktíva részvévői ezután megválasztották küldötteiket az országos pártértekezletre, majd megválasztották a budapesti pártbi­zottság tagjait. A budapesti pártbizottság tagjai a következők: Kádár János, Marosán György, Áczél György, dr. Bakáts Tibor, Ba­kó Ágnes, Baranyai Aladár, Benko­ft Borsod megyei Parasznya község határában kutatófúrásokat kezdenek — szén és kőolaj után Az északi iparvidéken — Borsod, Heves és'Nógrád megye területén — a miskolci Mélyfúró Vállalat dolgozói 46 helyen folytatnak kuta­tó fúrásokat szén, vasérc, gipsz és egyéb ásványanyagok feltárására. A Borsodi és Ózdi Szénbányászati Tröszt részére az év elején perspek­tivikus fúrásokat kezdtek Sajóbá- bony és Putnok környékén. A mun­kák jó ütemben haladtak, s a dol­gozók biztató eredményekről szá­molhattak be. Sajóbábonyban 60 centis barna széntelepet, Putnokon pedig — a Sajótól északra eső te­rületen — egyszeri fúrással 2 mé­ter vastag szénréteget találtak. A munkák azonban nem minde­nütt folynak ilyen gyors ütemben. Szarvaskő környékén például — ahol vasérc után kutatnak — na­ponta csak centimétereket halad­hatnak a kemény kőzetben. A fú­rást a legkorszerűbb berendezéssel: hidroperforátorral és mikrólapkás koronával végzik. Az acélkemény ultrabázit kőzetben 300 méterre kell lefúrniok, s több mint fél évi munka után a napokban érték el a 152 méter mélységet. Az eddigi eredmények biztatóak. A vállalat dolgozói a közeli he­tekben új perspektivikus fúráshoz fognak Parasznya község határá­ban. A Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából szén és kő­olaj után kutatnak. A geológusok véleménye szerint, amennyiben a föld méhe kőolajat rejt — a laza kőzet miatt a dolgozók gázkitörés­sel is számolhatnak. A vállalat, — amelynek dolgozói a második ne­gyedévben szombat reggelig már terven felül 2000 méter mélyfúrást végeztek el —, az új területre meg­kezdte a felvonulást. vits Dezső, Börka Attila, Csikesz Jó­zsef né, Csendes Károly, Dvorszki Antal, Egresi Béláné, Fodor Gyula, Földes László, Haász Árpád, Hánér József, Harmati Sándor, Hidas Fe­renc, Horváth Ferenc, Kelen Béla, Kiss Dezső, Kiss János. Kreszán La­jos, Kovács György, Kolosa József, Méhes Lajos, Mesterházi Lajos, Me­ző Imréné,. Molnár Ernő, Maros Jó- zsefné. Nagy Tibor, Novobátzky Ká­roly, Pólyák János, Pongrácz Kál­mán, Révész Ferenc, Sándor József, Sós György, Szabó Piroska, Szalai Gyula, dr. Szénási Géza, Tóth Lajos, Vágvölgyi Tibor, Veres János, Veres József. Póttagok: Auguszt József, Borbély Sándor? Döbrentei Károly, Fischer György, Gyárfás Kálmán, Kele Ist­vánná, Ser cél Lajos né, Sumeth Já­nos, Szabó Albert, Szász Ferencné. Szekeres István. A budapesti pártbizottság tagjai­nak megválasztása után Kelen Béla, a budapesti pártbizottság titkára mondott zárszót. A budapesti pártaktíva az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. (MTI) DÍSZTAVIRAT A BAROSSÁKNAI BÁNYÁSZOKNAK Kedves elvtársak! Örömmel hallottuk a hírt, hogy az első féléves tervet 1957 jú­nius 10-én délelőtt 11 órakor maradéktalanul teljesítették. Kívánjuk, hogy hazánk, népünk javára az év hátralévő részében még nagyobb sikereket érjetek el a széntermelés fokozásában, az ön­költség csökkentésében. Sok sikert, erőt és egészséget kívánunk! Jószerencsét! MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSZAKMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE A PISZTRANGOS TÓNÁL A sajószentpéteri úttörők meglátogatták Lillafüred nevezetes helyeit. Itt a piszt­rángokat lesik, várják, mikor fog felbukkanni, de ha ez nem is, akkor.esetleg egy másik halacska mutatja meg majd magát. __***»•*— Útban Lillafüred felé A kispajtások vígan utaznak a kisvas utón, szívják á friss erdei levegőt. A nyitott" bocsi még több látványosságra ad módot és lehetőséget, hogy a ter­mészet szépségeivel megismerkedjenek, itfchV is» igj^kell erre őket . SZALONNASÜTÉS A hosszú, fáradságos séta után jólesik az évszázados fa tövében ä szalonna- sütés. Rózáapirosra sült kenyérre csö,pögtetik a fiatalok a finom szalonna­zsírt és hideg forrásvizet isznak rá, hogy több erejük legyen, a további hegy­mászáshoz. . A NEHÉZIPAR ALAPJA A KO­HÁSZAT. Ez biztosítja a nyersanya­got a vasipar számára. A kohászaton belül a hengerészei méltó helyet fog­lal el. A tüzes és kígyózó acél a kül­ső szemlélőnek is igen szép látványt nyújt. A hengerész szakma nehéz. Sokfelé kiterjedő figyelmet, pontosságot, rendkívül széles anyagismeretet igényel. Jól képzett szak­munkásokra van szükség a hengerművekben. A kapitalista gyárvezetés talán legjobban a hengerésztanulók kép­zését hanyagolta el. Céljuk az emberi erő maximális kihasználása, a legnagyobb profit megszerzése volt. A szakmunkásképzésre csak akkor gondoltak, amikor a termelőeszközök állandó fejlődése ezt szükségessé tette. 1926-ban indult meg intézményesen a hengerész tanoncképzés. A tanoncoknak nem kellett sokat tanulniok, csupán a legalapvetőbb isme­reteket sajátíttatták el velük. Gondosan vigyáztak arra, hogy a techno­lógiai ismereteket, az anyagban végbemenő változásokat, s ennek okait elhallgassák a szakmát tanulók előtt. Céljuk csak a „félkarú óriások” kinevelése volt. Már az is nagy kegynek számított, ha valaki hengerésztanuló le­hetett. Embertelen körülmények között éltek. A négy évre leszerződte­tett tanulónak naponta 12 órát kellett gyakorlati és elméleti munkában töltenie. Az idő nagy részét éppen nem a szakmához tartozó tananyagok megismerésével, vagy munkák elvégzésével töltötték. A gazdasági vál­ságok idején, a fenyegető munkanélküliség időszakában az idősebb szakmunkások minden segítséget megvontak a tanulóktól, egyrészt el­keseredésükben, másrészt azért, hogy ideig-óráig biztosíthassák család­juk számára a megélhetést. Merőben megváltozott a tanulók helyzete a felszabadulás után. A diósgyőri durvahengerműben is erőteljesebb mértékben, más alapokra fektetve, elkezdtük a tanulóképzést. Hengerműveink számára jelerdég hengerész- és forrasztártanulókat képezünk. Fiataljaink előre elkészí­tett tanterv alapján tamilnak. A tanterv végrehajtását jól képzett és hosszú gyakorlattal rendel­kező oktatók biztosítják. A durvakengerde műszaki vezetői minden tá* IPARI .TANULÓKÉPZÉS REGEN ÉS MA mogatást megadnak a tanuló-oktatók- • nak és a tanulóknak. A 116-os számút tanulóintézetben kapják meg az el-; méleti felkészültséget, ■ ahol kiváló t képzettségű műszaki tanárok tanítás­nak. A gyakorlati és elméleti oktatás igen szoros egységben áll egymással. Mindkettőnél a fő törekvés a polil technikai oktatás. Ennek érdekében a tanulók a vasipar technológiáján val igen sokat foglalkoznak. Nem csupán a hengerdei munkát ismerilf meg, hanem betekintést nyernek általában a vasiparba. A politechnikai oktatás szemléltetőbbé tétele érdekében elkészítették a hengerállványokj hengersorok és kemencék működő modelljeit. A módszeresen felépített oktatási terv eredménye, hogy a tanulóié az ismertetett anyagot jól elsajátítják és alkalmazzák. Bizonyítéka enn nek, hogy a szocialista munkaversenybe bekapcsolódott hengerész- esi forrasztártanulók igen szép eredményeket érnek el. Számtalan esetbeii megtörtént, hogy a hengerész- és forrasztártanulók már önálló műszaki ban dolgoznak. A KISZ-szervezet is minden támogatást megad a szaki ma elsajátításához, a versenyben való részvételhez. A diósgyőri durvahengerdében sokáig emlékezetes lesz a májuÉ 1-et megelőző széleskörű munkaverseny. A hengerésztanulók több eseti ben az idős szakmunkások számára előírt tervet is túlteljesítették. NEMRÉGIBEN A VIT TISZTELETÉRE indítottak versenyt t$ hengerész- és forrasztártanulók Elmondhatjuk, megállták helyüket. Eg# műszak alatt például, amelyben önállóan dolgoztak, a gerendasoron eU végezték a kész hengerpár cseréjének befejező részét és műszak közberi az üregcserét. Meghengereltek 94,3 tonna sint, 27,7 tonna bugát. Telje! sítményüknek százaléka így eléri a 120-at. Egy másik VIT-műszak alkalmával meghengereltek 85f? ionnái sint és 32,5 tonna különböző bugát. így a tervet 125 százalékra teljesíteti ték. E két példa is azt bizonyítja, hogy hengerész- és forrasztártanulóink megállják helyüket. A szakmunkásvizsgákon is nagyon kevés nem megi felelő tanulóval találkozunk. Érezzük, hogy tanulóink értékelni tudják a temérdek pénzt, fáradságot és törődést, amit számukra nyújtunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom