Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-09 / 133. szám
,!T Tssámap, 1057. június 0. ÉSZAKMAGYARORS2AG % VÉKONY SÁNDOR: Ezt a kenyeret nem felejtem el... erősebb is, meg legokosabb is. ö akart hát szolgálni most is elsőnek, de nagyhirtelen nem tudott szót ereszteni. Ha akarta, ha nem, a torkára csurrant a könny, még a szeme sarkára is odaült egy szemtelen csepp. Nem mutathatta a gyengeséget a íehérnépek előtt, elfordult hát egy percre. Szippantott egy párat, aztán fordult csak vissza, hogy köszönetét mondjon. De mire szólhatott volna, már nem volt kihez. Az asszonyok messzi jártak. Alakjukat eltakarta a hajnali homály. — Egyedül maradtak, egyedül a kenyérrel, meg a hagymákkal. Nekiestek hát és ettek, ettek. Ügy fogták a friss, illatozó kenyérdumót, mint a vízbeesett a mentőövet. Életet haraptak a búzasütetből. Ettek, ettek és mikor már túl voltak az első harapásokon, Éliás megtalálta a hangi át és egy hatalmasat ordított: A szél elkapta a hangot és vitte az üzenetet azoknak, akik az életét hozták. És valahol a hajnali homály takarta távolban sírva hallgatták: — Ezt a kenyeret nem felejtjük el soha! (Vége) volt szabad szégyenbe esnie, hót nem is esett. Titkon a másik kettőre tekintett és elégedetten látta, hogy azok bár verejtékeznek a kimerültségtől, kemény derékkal állnak mellette. Nagyot fújt és ő is hozzájuk egyenesítette a derekát. Aztán egyszerre úgy érezte, hogy az elébb nagyon hidegen adta a választ, hát hozzátette még: — Honnan gondolja? — Csak magukra kell nézni — mondta a menyecske. — Aztán éhesek-e? t — Nem nagyon, — szólt Gáspár, és hirtelen lenyelte a keserű nyálat, mely az evés gondolatára futott ösz- sze a szájában. Éliás azonban nem állotta . meg, hogy bele ne szóljon a beszédbe. Szégyenlősen, de elég hangosan mondta: — Nem nagyon ... hászen tegnap reggel is ettünk egy kevés kenyeret. A menyecske szót se szólt tqbbet, csak a többire tekintett és a kaskák oly gyorsan kerültek le a karokról, mintha sose lettek volna ott. Mielőtt Gáspárék mukkanhattak volna, terülj asztalkám lett a két kezük. Mindőknél darab kenyér, meg vereshagyma illatozott. Gáspár volt a legA sajólászlófalvi külfejtés augusztusban már szenet ad az országnak Sajólászlóíalva és Sajókápolna között ez év elején megkezdték egy külfejtési bánya előkészítési munkáit. A kutatók szerint mintegy 150 ezer tonna, 120 centiméter vastagságú széntelep húzódik itt 7 méter mélyen a föld alatt. A Bányászati Földkotró Vállalat dolgozói már hozzákezdtek a szenet takaró földréteg leemeléséhez. Úgy tervezik, hogy augusztusban egy kétszárnyú frontfejtésen már meg is kezdhetik a munkát, és naponta 30—40 vagon szenet adnak majd népgazdaságunknak. Földművesszövetkezeti népiegyüttes alakult Abaújszántón ABAUJSZÁNTÓ 70 TAGÚ VEGYESKARA tízéves múltra tekint vissza, szép eredményeket könyvelhet el, kulturális seregszemléken, versenyeken mindig az elsők között szerepelt. A tíz év alatt három jellege is volt: volt szakmaközi, volt MSZT, volt kultúrotthoni . énekkar- De igazi jellege egyik helyen sem domborodott ki.Most ez a kitűnő énekkar földművesszövetkezeti énekkarrá alakult. Ez a jellege azért is igazabb, mert a tagok több .mint fele földművesszövetkezeti tag. Úgy látják hát, hogy a falu legnagyobb szocialista szektoránál, a földművesszövetkezetnél van a helyük. Eddig nem volt egyenruhájuk, ami miatt sok esetben háttérbe szorultak a jobb külső megjelenésű énekkarokkal szemben. Most ez az égető kérdés megoldódott a földművesszövetkezetnél. Lesz egyforma ruhájuk, ami a kórus megjelenését méltóvá fold emlék. Elmondom., pedig Rosier elvtárs nem éppen biztató dolgokat ígért, ha »kiszellőztetem«. Szóval úgy történt a dolog, hogy Kosler elvtárs lekésett az ágyról. Ennek pedig a következő a históriája. Kosler Győző és Molnár Cézár (utóbbiról írtunk már, az ellenforradalmárok csúnyán megsebesítették) két hét idejére vállalták a kultúr felelősi teendőket. Egy este táncversenyt rendeztek, amelyre meghívták a vasasokat is. És hogy, hogy nem, a nagy-díjat, a Grande Prix-et a vasasok vitték el. Efeletti bánatában azután Kosler elvtárs..^ szóval mindegy no, lényeg az, hogy valahogyan még csak felment a szobájába, de ott azután látja ám, hogy az ágy egyre távolodik és — mint másnap mondta — ha ki nem lépek, hát lekések róla. -.. így jár, akinek megárt a táncverseny. (Persze, már a nyakamon is érzem a súlyos kohász kezet, de bizisten csak azért mondtam el, hogy bizonyítsam: a kohász-virtus semmikép sem viseli el a vereséget. No, nem baj, ha táncolni nem is annyira, vasat csinálni annál inkább tudnak. És ez a fő!) | I A HIZLALÁS MESTERE 1 Aztán történt még valami, amit még Juhász Pista bácsi is megmosolygott — aki egyébként otthon arról híres, hogy 45 év óta kohászkodik, itt meg arról, hogy ő a kuglizás koronázatlan királya. Mondom, még ő is megmosolyogta a. dolgot. Valaki elterjesztette, hogy galuska lesz vacsorára. Miért, miért nem. —, nem tudom, de a kohászok irtóznak a galuskától. Mindenesetre nagy volt a riadalom. Nagy sokára aztán valakinek eszébe jutott, hogy küldöttség útján kellene meggy o- modni az igazság felüli A Keleti Erőműben is megalakult a KISZ-szervezet A Lenin Kohászati Művek keleti erőmű gyárrészlegében 22 taggal megalakult a KISZ-szervezet. Az alakuló gyűlésen az MSZMP alap szervezet titkára mondott ünnepi beszédet; Tartsuk be a közlekedési szabályokat! Óvjuk testi épségünket — védjük étetünket! Az ellenforradalom nemcsak anyagi, de súlyos erkölcsi károkat te okozott, melynek következménye ma is érezteti hatását. Nagymértékben meglazult a közlekedési fegyelem. Jelentősen elszaporodott áz iszákosság- ból eredő közlekedési balesetek száma. Sok gépkocsivezető, önfegyelmének hiányában nem tartja be a KRESZ szabályait. A „szerencsésebbek5* büntető eljárás alá kerülnek, mások súlyos sérülést, vagy testi fogyatékosságot szenvednek, s a legsúlyosabb esetekben életüket vesztik. Családok maradnak apa és kereső nélkül. A közlekedési balesetek tetemes anyagi károkat okoznak népgazdaságunknak is. Ezért nem lehet közömbös a közlekedési fegyelem megszilárdítása. Sajószentpéteren történt: Görömbölyi István, a miskolci Áram- szolgáltató Vállalat kocsiját ittas állapotban vezette. Következménye: gyorsan hajtott, szabálytalanul mellőzött, a fának rohant és szörnyethalt. Alacskán történt: A kazincbarcikai kirendeltség személyszállító busz kalauza — Haizer Károly — a mozgásban lévő kocsi lépcsőjére felugrott, s az ajtó fogantyújába kapaszkodva ott utazott. Következmény: a kapun kifelé haladva a kocsi Haizer Károly fiatat, családapa lábát a kerítéshez nyomta, s bokáján felül leszakította. A perecesi őrház közelében történt: Papp János, az ÉPFU gépkocsivezetője akkor kanyarodott a Lórántffy Zsuzsanna utcába, amikor tőle körülbelül 10 méterre közlekedett — műszakváltás után, tömve munkásokkal a villamos. Nem várta be, amíg az elhalad. Következménye: A villamos a gépkocsinak szaladt, s a póznához nyomta. Csak véletlen szerencse, hogy nem történt tömegszerenesétlen- ség, mert a belső oldal lépcsőjén nem álltak. Az anyagi kár több mint tízezer forint. Okuljunk a »szerencsétlenek-« kárából, eíczajük Figyelmesen, szabályosan és józanul vezessünk! meg & - ISateseteifó FIGYELEM! Betonkavics kapható vagontételben, bármily mennyiségbe«- á kavicsbányában, magánosok részére is* Ara vagonba rakva telepen, közületek neszére 8@32 sok részére 17.30 Ft köbméterenként; Megrendelhető: Kavicstermelő Özem, Nyékládháza As IBUSZ tarsasutazasai Az IBUSZ miskolci irodái különvonatot indítanak Miskolcról Visegrádra, június 16-án. A részvételi díj 39.60 forint, menettérti útra és a Dunán való kompátkelésre. A jelentkezők 9 órát tölthetnek a műemlékekben gazdag, festői Duna-kanyar vidékén. Június 23-án Nyíregyháza—Sóstófürdőre tervez az. IBUSZ különvonatot, 19 forintos részvételi díjjal. Június 16-án a Bükkön át Szilvásváradra indul különautóbusz, 33.60 forintos részvételi díjjal. Június 23-án ismét Bánkútra indul autóbusz. A részvételi díj 21 forint. Az IBUSZ tervei szerint július hónapban 4 napos autóbusz-turára van kilátás Siófokra, illetve Balatonfüredre. A részvételi díj, előreláthatólag 450 forint lesz, az utazás és a teljes ellátás költségeivel együtt. .. Jelentkezés az iBUSZ-ban: szecnenyi utca 15—17. Ujdiósgyőrben a Marx K. u. 1. „1.,** Tnlofnn 1C _ldíl 11--21ÍL = = Mit! Ördögöt! = méUatlanko- A dórit a szakácsnő, Fischer Margit i —. Agyon is ütöm én azt a rém- ^ > hírterjesztőt! Gulyásleves, meg tú-g róscsusza lesz!... Látja, ilyenek — anyáskodott, miután eltávozott a<' küldöttség. Ilyenek ezek a mieink, é Mert mindent megszoknának, csak i az idegen kosztot nem. No, de én{\ ismerem a gyomrukat! Megismertem Ózdon, Barcikán, Bábonybani — mindenütt én indítottam be at' konyhát — büszkélkedett. S hogy I' szavainak hitelt adjon, már mond-C ja is: — no, kóstolja. Hát igazf a/mU igaz, jó. Finom! <1 ■«— És híznak? —- Meghiszem azt! El sem en- gedném őket lemérés nélkül! Ame-\ lyik nem eszik rendesen, megtöm- ^ jük. Meg ám! Hadd erősödjenek, ( szegénykéim... Megérdemlik, ; De meg ám! i | UTÓSZÓKÉNT .. _____| j H át így éldegélnek a B°“| laton mentén a mi kohászaink. Ví-1 gan, boldogan. Uralják a leg na- ■ gyobb gőzösöket, saját csónakjaikat' úsztatják a vizen, esténként mula-' toznak a Matrózban, meg a Fogas-' ban. Jól teszik. Régente úgy sem' volt rá módjuk. *>ket illeti, hiszen t valójában ők szépítették meg a ma- f gyár földnek e gyönyörű táját. Ok,\ az egykori pórok utódai.. s így van ez rendjén. Eltűntek a labodafészkek és kígyótanyák a ki- f gyókkal együtt, s a fészkükön vá-4 rat alkotott magának a felszabadult 4 Ember! J A mythologia csak kedves mese I már. A költő álma valóság... »Itt f most tulajdon Hazámban én is már 4 itthon lehetek ...« Végre! És a Ba- 4 laton part jóm nem kecskekörmöket í gyűjt magának a nép, hanem, erőt 4 a. holnaphoz és az alkotáshozl teszi tudásához. E célra a földmű- vessző vetkezet 20 ezer forinttal támogatja a vegyes-kart. De megígérte további legmesszebbmenő támogatását is. A kórust komoly színvonalú népiegyüttessé akarják fejleszteni, amelynek lese tánc- és zenekara is. A népizenekar már meg is kezdte próbáit Bakonyi Béla zenetanár vezetésével. A 10 kiváló népizenészből álló zenekar már rendszeres próbákat tart. A tánckart is szervezik. A kórus vezetője már ígéretet kapott Balogh Sándor megyei táncfelügyelőtől. hogy segíti egy helyi gyűjtésű tánckompozíció megalkotásában. Ehhez segítséget ad Kerekes elvtárs, a. diósgyőriek országos hírű tánckarának vezetője is. Az énekkar műsorában szerepelnek a magyar népdalok mellett a Szovjetunió és a baráti népek dalai, magyar szerzők mozgalmi dalai és opera-kórusok. A már eddig is gaz- «. dag műsoron kívül további műveket f tanulnak be. f Az együttest júliusra Albertfalvára fés más bányásztelepülésekre hívták v meg. Ezek a találkozók a munkás - paraszt szövetség jegyében fognak lefolyni. Fellép a kórus a Miskolci I Ünnepi Hetek keretében Miskolcon fis. Tervbevették, hogy a nyár folyammán egy budapesti üzemben is vendégszerepeinek. Ugyanakkor a Kos- \suth rádió zenei osztálya hangfelvé- f teleket készít műsorukról. 1 BIZONYOS, HOGY AZ EGYÜTTES színvonalas munkája a földmű- 1, vessző vetkezeti mozgalom javára ' nagy erkölcsi és anyagi eredményeiket hOZ; i Szádecaky István 1 i járási népművelési előadó f~) szt muszáj várni, mert csak reggel indul a masina. — Megfagytok addig, — mondta a «zakaszvezetö, miközben sorra vizsgálta igazolványaikat. — Itt nem maradhattok. — Indulj... azonnal tovább! Kálig gyalogszerrel is elmehettek. — De — kezdte pillogva Gáspár — .,. azonban a puskaagy gyors kop- panása tudtára adta, hogy nincs de, ha urakkal, pláne ha csendőr urakkal beszél. így hát nem folytatta ... hanem szófián indult a másik kettő előtt. Taposták az utat Kál felé. Már jó messzire haladtak, mikor Esett Éliás szólt a maga csendességében elsőnek: — Azért mégse olyan rosszak ezek a csöndérek. Nem engedtek megfagyni minket. Talán egy kilométert ragasztottak a megtett úthoz, mikor megkapta a választ Gáspártól. — Nem hagytak ... persze, hogy nem. Több baj van a halottal, mint a szegénnyel. így szóval, meg puska- tusával intézhették a dolgukat, úgy meg írni kellett volna. Három halottról jegyzőkönyv jár. Avval meg sok a dolo§- ,tJ. •, Aztán megint nem szolt egyik »e. Nagy hallgatásban vitték éhségükéi* meg gondolataikat, egyre nehezedő lábaikon. M eghasadt az éjszaka setét takarója és pironkodva a világ rosszasága miatt, szégyenlősen pillogott elő a nap rózsaszín fátylai közül. Aki tud olvasni a nap arcában, az biztos kiolvashatta onnét a szánakozást, melyet a három legényke láttán érzett a melegszívű vándor. Fájt neki látni a három legényt, kik alig bírtak már fáradságukkal. Ólomból való lábaikat úgy vonszolták maguk után, mint kisgyerek a kere- ketlen taligát. Előttük pár lépésnyi távolban asszonyok haladtak. Munkába mentek. Kiskosár volt mindő- jük karján. A nyelvük meg úgy pergett, mint a könnyen perrenő orsó. Lassan lépdeltek. Korán volt... Ráértek. Olyan lassan léptek, hogy még a magukat alig vonszoló legények is megelőzték őket. Már jóval eléjük kerültek, mikor egyszercsak hátuknak verődött egy meleg asszonyi hang: — Álljanak mán meg, emberek! Ec térré fordultak háttal-az iránynak és amikor szembekerültek az asszonyokkal, újfent csak kérdéssel találkoztak: — Honnan jönnek? — Teccik valami? — kérdezte válasz helyett Gáspár és kétkedőn nézte az asszonyokat. Mit akarhatnak ezek tőlük. Hiszen még a szóra is fáradtak. A fenének van most kedve a cicázáshoz. — Messziről jönnek? — tette fel iámét, a kérdést a menyecske. — Messziről — ment vissza tompán a válasz Gáspár szájából és a legényt valami olthatatlan vágy fogta el, hogy lehemperedjen a hóba a puhaléptű fehérnépek elé. De nem a a a *m ii a iH> ^ Hí Tfc Hlk ~^ii'