Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-08 / 132. szám

Szombat, W57. Junius 8. RSZAKMAGYARORSZAG 3 Mégegyszer a termelőszövetkezetek alapszabályáról EGY KÖNYVSÁTOR {"Országos viszonylatban a sajtó­^ ban és a rádióban hosszú ideig vitatták a tsz mintaalapszabály mó­dosításának helyességét, vagy helyte­lenségét. Vitatkoztak termelőszövet­kezeti tagok, közgazdászok, újság­írók, mindenki, akinek ehhez a kér­déshez valami köze volt. A termelő­szövetkezeti tagság zöme már a vita elején úgy vélekedett, hogy a minta­alapszabály hosszú éveken keresztül kikísérletezett és alapjait, célkitűzé­seit tekintve, jól bevált. Érdemes megvizsgálnunk mégegy- szer, hogy megyénk termelőszövetke­zetei milyen vonatkozásban tértek el a mintaalapszabály irányelveitől. Elsőnek kell említenünk a háztáji területeknek egyes tsz-ekben való megnövekedését. A mintaalapszabály előírja, hogy az egy család által mű­velt háztáji terület az 1 katasztrális holdat nem haladhatja meg. Ezzel szemben egyes tsz-ek egy és fél, két katasztrális hold háztáji területet is kiadtak egyes családoknak. Ezek a termelőszövetkezetek nagyrészt már rájöttek arra, hogy a túlzott háztáji területek végső soron a közös gazda­ság eredményeit rontják, s rendsze­rint nagyobb mértékben, mint ami­lyen mértékben a tsz-tag a nagyobb háztáji terület révén többletjövede­lemben részesül. A mezőgazdasági termelőszövet- kezetek háztáji területének rendszerét azért alakították ki, mert a termelőszövetkezeti tagnak egész sor olyan mezőgazdasági terményre is szüksége lehet, amit a közösben nem termelnek meg, illetve a közös­ben megfelelő mértékben ilyenből nem részesedhet. (Konyhakerti növé­nyek, gyümölcs, stb.) Tehát a háztáji terület nem olyan kedvezmény, amelynek az a célja, hogy a termelő- szövetkezettől élvezett jövedelmet növelje, hanem elsősorban az, hogy azt kiegészítse és biztosítsa a tsz-tag jobb önellátását. A mintaalapszabálytól való eltérés másodsorban abban mutatkozik, hogy nem munkaegység szerint mérik a jövedelmet és nem aszerint osztják fel. A munkaegységkönyv összeállítá­ban rájöttek a munkamérés eme helytelen alkalmazására és ragasz­kodnak a teljesítményméréshez. Ezt mutatja megyénkben a tiszalúci Ti­sza és a tállyai Rákóczi tsz-ek példá­ja is. Ezek a termelőszövetkezetek módosították a mintaalapszabályt és elsősorban a munkamérést, teljesít­mény, illetve munkaegységszerinti elszámolás helyett a munkanapokkal való munkamérést alkalmazták. Ez zavart okozott, amit az is fokozott, hogy a jövedelem elosztásának ilyen rendszerét még nem dolgozták ki. Természetes tehát, hogy a komolyabb munkák beálltával rögtön rájöttek arra, hogy legjobb a munkaegység szerinti elszámolás. Jf öztudomású, hogy a kormányzat az önálló mezőgazdasági tsz- eknek különleges kedvezményeket biztosít. De ezeket a kedvezményeket csak azok a tsz-ek élvezhetik, ame­lyek az érvényben lévő mintaalap­szabály főbb szocialista elvei szerint működnek. Ennek a ténynek hangsú­lyozása annál is inkább fontos, mert a jövőben csak azok a tsz-ek kaphat­nak működési engedélyt, amelyek ezeknek a követelményeknek megfe­lelnek. Ugyanakkor azok a működési engedéllyel rendelkező tsz-ek, ame­lyek ezeket a fő szocialista elveket nem fogadják el és a gazdasági év végéig erre nem térnek át, alacso­nyabb típusú tsz-ekké lesznek átso­rolva, illetve a működési engedélyt megvonják tőlük. A földművelésügyi minisztérium a termelőszövetkezetek engedélyezési jogát a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályára bízta. Az utasítás sze­rint az engedélyezés az alábbi felté­telekhez van kötve: — a tagok földjüket, állataikat és egyéb termelőeszközeiket — a ház­táji gazdaságot leszámítva — bevi­szik a tsz-be, —- a termelés minden ágában kö­zös gazdálkodást folytatnak és a munkát a tagok közösen végzik, — a szövetkezetek működésüket éves termelési terv alapján szervezik meg és termékeiket közösen értéke­sítik, — a közös jövedelmet a végzett munka alapján osztják el és a vég­zett munkát munkaegység alkalma­zásával mérik, *— fel nem osztható szövetkezeti alapot létesítenek, amit a jövedelem­nek — a közgyűlés által megállapí­tott, de legkevesebb ~ 5 százaléká­val növelnek, — a szociális, kultúrális alapra a közös jövedelemből, a közgyűlés ha­tározata szerint annyit tartalékolnak, hogy az alap hatékony segítséget biz­tosítson a munkaképtelen betegek­nek, szülő nőknek és a munkából ki­öregedetteknek, — a gazdálkodással folyamatosan hiteles könyvelést vezetnek, költség- vetést és zárszámadást készítenek, — már a megalakuláskor rendel­keznek a nagyüzem előnyeit biztosí­tó területnagysággal és taglétszám­mal, — gondoskodnak a tagok szocia­lista szellemben való neveléséről, óvják a szövetkezetét az osztályide­gen és egyéb ellenséges elemektől, az állami törvényeket és rendeleteket betartják. A felsorolt feltételek lényegében kimerítik az önálló mezőgazdasági termelőszövetkezetek fogalmát. Az digi megfigyelések azt bizonyítják, hogy azok a tsz-ek, amelyek rendel­keznek ezekkel a feltételekkel, illet­ve betartják ezeket, kivétel nélkül jól működő és jövedelmező tsz-ekké váltak. A jövőben, a felsorolt elvek ^ alapján alakult és dolgozó termelőszövetkezeteknek az állami szervek messzemenő támogatást nyújtanak, hogy a dolgozó paraszt­ság zökkenő nélkül térjen át az egyé­ni gazdálkodás útjáról a társasgaz­dálkodásra. MÁTYUS GÉZA szövetkezeti csoportvezető . . 5aSl# 2. ed-# k iák- a sát végző tudományos kutatóintézet is kinyilvánította, hogy a munka­egységkönyv normáit nem lehet álta­lános érvénnyel minden termelőszö­vetkezetben változtatás nélkül alkal­mazni: A normák helyi módosítását 20 százalékon belül maga a könyv is lehetővé teszi. A munkaegységkönyv normái tehát csak javasolt mintanor­mák, amelyek azonban igen közel áll­nak a gyakorlathoz, illetve annak megfelelnek. Mód van azonban arra, hogy általában előre, egyes esetekben pedig a munka végzése idején a he­lyi adottságoknak megfelelően módo­sítsunk a mintanormákon. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek működésére vonatkozó minta­alapszabály előírja, hogy a tiszta jö­vedelem elosztásának a munkaegy­séggel mért munka az alapja. Akadt azonban több termelőszövetkezet, amely a munkának a munkaegység­gel való mérését elvetette és munka­napokkal méri a munkát, vagy pedig százalékos részesedési eljárást alkal­maz. A mintaalapszabályzattól való eltérésnél ez utóbbi irányzat a leg­veszélyesebb. A tagság nagyrésze, el­sősorban a becsületes dolgozók nyom­meg és termékeiket közösen értéke­sítik, — a közös jövedelmet a végzett munka alapján osztják el és a vég­zett munkát munkaegység alkalma­zásával mérik, *— fel nem osztható szövetkezeti alapot létesítenek, amit a jövedelem­nek — a közgyűlés által megállapí­tott, de legkevesebb — 5 százaléká­val növelnek, — a szociális, kultúrális alapra a közös jövedelemből, a közgyűlés ha­tározata szerint annyit tartalékolnak, hogy az alap hatékony segítséget biz­tosítson a munkaképtelen betegek­nek, szülő nőknek és a munkából ki­öregedetteknek, — a gazdálkodással folyamatosan hiteles könyvelést vezetnek, költség- vetést és zárszámadást készítenek, — már a megalakuláskor rendel­keznek a nagyüzem előnyeit biztosí­tó területnagysággal és taglétszám­mal, Nemcsak _ kenyéren él az ember, — szokták mondani. A felszaba­dulás után megindult »nyelvújitási« láz te­remtette azt a nagyon magyartalan, de már polgárjogot nyert szó- összetételt: kultúréh­ség. Elvont fogalmat tárgyiasít, tesz kézzel­foghatóvá; a megválto­zott életviszonyok gyö­keres változást hoztak az emberek kulturális életében is. Azelőtt ré­gen a lélek kívánalmait harmad- vagy negyed- rangú dolognak tartot­ták. A parasztember kitépte fia kezéből a könyvet, mondván: Ne lopd az időt, dolgozz, ha enni akarsz ... Most ő ad a fia kezébe köny­vet: Tanulj, olvass, ha azt akarod, hogy le­gyen belőled valami..; A múltban még a »befutott« nagy írók­nak is kilincselni kel­lett, hogy előfizetőket EGYNAPI FORGALMA toborozzanak megjele­nő műveikhez. Móricz Zsigmond re­gényei is álig párezer példányban jelenhet­tek meg, s ma nem ritkaság az sem, ha egy-egy kimagasló iro­dalmi alkotás 50 ezer, vagy még ennél is ma­gasabb példányszám­ban lát napvilágot, s napok, vagy hetek alatt szétkapkodják. Miért? Ady százszor megsira­tott »magyar ugarja« felett más szelek jár­nak. Felszántottuk a magyar ugart, feléb­resztettük az emberek szunnyadó értelmét — s a magyar paraszt is megindult a könyvek felé. A villanyrendőr mel­letti könyvsátor a bor­sodi könyvnapok első napján 8000 forintot forgalmazott. Az eláru­sítók elégedettek. Mint­egy 500 könyv cserélt gazdát. Legnagyobb a kereslet az ifjúsági re­gények után. A lány-if­júsági könyveket órák alatt elkapkodták —* sajnos, kevés volt be­lőlük. A klasszikusok sem panaszkodhatnak. Dickens, Balzac, Tolsz­toj, Dosztojevszkij mü­vei keresett cikkek a könyvpiacon. A szovjet írók alkotásai is kapó­sak voltak. Gorkij, Ai Tolsztoj, Solohov már Magyarországon is köz­ismert nevek. Az ér­deklődéssel eddig sem volt hiba —, most vá­logatni is van miből. Könyvkiadásunk vál­tozatosabb lett, a világ minden nemzete kép­viselteti magát az ez- évi könyvnapokon. G. M. B ÁNVÁSZHÍRADÓ a Megkezdték a negyedik külfejtésü bányaüzem feltárását Borsodban Borsod megyében a kutatófúrások egyre több helyen tárnak fel külszí­ni művelésre alkalmas széntelepet. Ormosbányán és Kurityánban már működik két külszíni fejtósű üzem. Most megkezdték a sajószentpéteri mélyművelésű szénbánya szomszéd­ságában egy újabb külszíni fejtés előkészületi munkáit. A geológusok egy csoportja azonban már újabb területen kutat szén után. Az »öreg bányászok-« elbeszélése alapján a sa- jókazai bányaüzem környékén kezd­jék meg a kutatófúrások at. A tervek szerint a Borsodi Szénbányászati Tröszt negyedik külszíni művelésű bányáját ősszel megnyitják* Több borsodi bányász üdül az idén, mint tavaly A borsodi szémmedence bányászai közül a múlt évben 600-an töltötték jól megérdemelt szabadságukat kü­lönböző fürdőhelyeken. Ez évben csaknem kótszeraraiyi bányász ké­szül az üdülésre, mint tavaly* A bányászok őrömmel keresik fel a vizes bányákban szerzett reumati­kus fájdalmakra evógyúlást jelentő mielegvízű fürdőket. Ez évben a leg­több bányász a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt hajduszoboszlói üdülőjé­ben tölti pihenését. Sokan, mennek Hévízre ás. Az ózdi bányászok a me­zőkövesdi Zsóri-fürdőt és Miskolc— Tapolcát keresik majd fel. Nagy az érdeklődés a balatoni és a hegyvidé­ki üdülők iránt is. A borsodi bányá­szok első üdülőcsoportja már elin­dult Hajdúszoboszlóra. 500 bányászházat építenek Sajószentpéteren Sa j ószent páteren a bükkaljai bá­nyászok részére ezévben 500 bá­nyászházat építenek. A bányászhá­zak túlnyomó többsége kétszobás. Az alapozási munkát már tavasszal megkezdték, jelenleg egy emelet magasságig felhúzták a falakat. A bányászházak építőinek a tervek sze­rint a bányásznapig 40 lakást át kell adni a tulajdonosoknak. Az építők azonban megfogadták, hogy a bá­nyásznapig 50 bányászcsaládnak sze­reznek örömet. A kurityáni bányaüzem már elérte az ellenforradalom előtti termelési szintet A kurityáni bányaüzem a külfej­téssel együtt az ellenforradalom előtt naponta 75 vagon szenet termelt 803 fős létszámmal. Jelenleg 200-al keve­sebben dolgoznak az üzemben, mégis naponta átlagosan 95 vagon szenet bocsátanak népgazdaságunk rendel­kezésére. Az egy főre eső termelést 9 mázsáról 13 mázsára emelték; Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az üzemvezetőség, az MSZMP és a szakszervezet együtt dolgozik; Eltűnt a lényeges ellentét a fizikai és a műszaki dolgozók között; A szép eredményhez ugyancsak hozzájárult a kormányunk által végrehajtott bér­emelés, amely megnövelte a dolgo­zók munkakedvét. Korszerű bányagépek készültek el a DlMÁVÁG Gépgyárban A DIMÁVAG Gépgyárban az idén különböző típusú, hazai tervezésű korszerű bányagépek gyártását kezd­ték meg. így a Hidasi-féle rakodó­gépből öt, míg a frontfejtésen hasz­nálható csörlőrendszerrel működő széngytaluból egy gép gyártását vet­ték programba. A bányászok mun­káiét nagyban megkönnyítő gépek a napokban elkészültek s azokat ha­marosan átadják a bányaiparinak* Ugyancsak a befejezés felé közele­dik egy korszerű elővájógép minta- példányának az elkészítése is. A gép­gyáriak munkáját azonban hátrál­tatja, hogy a rendelő fél, a Várpalotai Szénbányászati Tröszt, a megígért alkatrészeket még a mai napig sem szállította le; Színes koreai balettlilm bemutatója a miskolci műegyetemen A miskolci nehézipari műszála egyetemen tanuló koreai fiatalok pénteken az egyetem filmszínházá­ban — az oktatók és hallgatók, va­lamint a város dolgozóinak nagy érdeklődése mellett — mutatták be az »Elbeszélés a Szádó várról« cí­mű koreai balettfilmet. A történel­mi tárgyú film bemutatójának igen nagy sikere volt; A termelés pártellenőrsése a Borsodnádasdi Lemezgyárban Az ellenforradalom zivatara Bor- sodnádasdon is végigpásztázott. Nyo­mában nem maradt más, csak a rettegés, a bizonytalanság. Az embe­rek feje felett úgy keringett a féle­lem, a holnap kilátástalansága, mint hatalmas tenger fölött a vészthozó viharmadár. Kik adtak ekkor bizta­tást, reményt az embereknek? Kik kezdték meg elsőnek az életet je­lentő munkáit? A kommunisták. Igen, ők, akik az ijesztgetések és a fenye­getőd zések ellenére is munkához lát­tak. Tudták, hor'- a sztrájk súlyos következményei majd a munkások vállát is terhelik, az ő életüket teszi nehezebbé. A kommunisták kezdeményezése nyomán az erdőkendős, szelíd dom­bok ölelésében megbúvó gyárban' újra megindult az élet. A nehéz napok után ismét visszatért az emberek szí­vébe a remény, a bizakodás, a holna­pok öröme. Bizonysága ennék az, hogy az év elejétől kezdve minden hónapban 100 százalék felett termel a gyár. Az I. negyedévet 101.2 szá­zalékkal zárták. Ugyanakkor április­ban 110.1, májusban pedig 101.1 százalékos eredményt értek el. Javult az egy főre, egy napra eső termelési érték is. 1956. III. negyedévében az egy főre, egy napra eső termelési ér­ték 285 forint volt. Ez áprilisban igaz még csak 217, de már májusban 305 forintra emelkedett. Tehát lényege­sen jobb, mint azelőtt volt. A mun­kafegyelem is szilárdabb, mint ré­gen. Áprilisban mindössze tízen ma­radtak ki igazolatlanul a munkából, holott az elmúlt év hasonló idősza­kában 155-en mulasztottak; Az újonnan megalakult intézőbi­zottság és az alapszervezetek megfe­szített erővel fáradoztak. Nemcsak az volt a gondjuk, hogy ellenőrizzék, segítsék a termelést, hanem hogy rendezzék a kommunisták sorait is. Mégis, ilyen nagy feladatok közben egy pillanatra sem vették le figyel­müket a termelésről. Ha az anyag- ellátással volt baj, intézkedtek, hogy fennakadás ne legyen. Ha hiányzott a munkásokból a termelési kedv, meleg, biztató szavukkal siettek a dolgozókhoz. Kellett ez, nagyon kel­lett. Volt is eredménye. A szocialista munkaverseny márciusban már is­mét életrekelt. De életrekeltette az intézőbizottság az úgynevezett ön- költségcsökkentő brigádot is. A párt- bizottság a legjobb kommunistákat, szakembereket küldte ebbe a bri­gádba, hogy állandóan figyeljék a gyár munkáját, költségeinek alaku­lását, hogy idejében észrevegyék a hibákat és kidolgozzák azokat a ten­nivalókat, amelyeknek végrehajtásá­val a gyár legminimálisabb veszte­séggel termelhet. Az ömköltségcsök- kentő brigád eddigi jó munkáját az is bizonyítja, hogy a gyár a törvé­nyesen is megengedett 14 százalékos veszteséggel termel* Valóiban elmondhatjuk, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár intézőbi­zottsága és a kommunisták szív­ügyüknek, harci feladatnak tekintik a termelés fokozását. Időközönikint beszámoltatják a műszaki vezetőket. A termelés pártellenőrzésének azon­ban ezzel a módszerével nem elé­gednek meg. Mint Vass Géza elv- társ, az intézőbizottság elnöke mon­dotta: — Most, hogy az átigazolásokkal végeztünk, arra törekszünk, hogy valamennyi pártszervezetünket meg­tanítsuk a termelés pártellenőrzésé­re. Fontosnak tartjuk ezt azért is, mert az alapszervezetek élére új ve­zetők kerültek. Ezért külön-külön minden pártszervezet mellé instruk­tort állítottunk. Az a célunk ezzel, hogy megtanuljanak maguk a párt­csoportok is, — akik közvetlen ott dolgoznak a termelés frontján, s legjobban ismerik a termeléssel kap­csolatos problémákat,' — önállóan dolgozni, intézkedni. Igaza van Vass elvtársnak, mert ténylegesen .a pártellenőrzés egyik leghatékonyabb módszere az üzemi kérdések pártcsoportgyűléseken való megvitatása. Ezek a gyűlések fel­hívják a pártszervezeték figyelmét a fontos feladatokra, s növelik a párt­tagok felelősségérzetét is. A henger­műben dolgozó Kormos József elv­társ pártcsoportjának példája is ezt mutatja. Kormos elvtárs mindenkor megbeszéli csoportjával, hogy mire kell a legjobban ügyelniük, s ezért soha sincs különösebb kifogás mun­kájukban. A termelés pártellenőrzésének ter­mészetesen több más módszere is van. Ilyenek például a szakmában való jártasság, a termelési mutatók alapos ismerete, stb. Ebben a tekin­tetben sincs kifogás a lemezgyár kommunistáira. S ha jelenleg akad­nak is néhányan olyanok, akik nem rendelkeznek megfelelő szakmai kép­zettséggel, módjukban van fejleszte­niük ismereteiket. Ezektől az elvtár­saktól az intézőbizottság, a pártszer­vezetek nemcsak elvárják, de meg is követelik a továbbképzést. A Borsodnádasdi Lemezgyárban je­lenleg központi kérdés a minőségi termelés. Ez nemcsak azért vált szük­ségessé, mert az elkészített hengerelt áruknak kifogástalan minőségűnek kelil lenni, hanem azért is, mert bi­zonyos értelemben a gyár kötve van a terv túlteljesítésében. A miniszté­rium ugyanis —, hogy megakadá­lyozza a béralaptúllépéseket — be­vezette a degresszív bérrendszert. Arról van tehát szó, hogy nem en­gedélyezik kifizetni a 100 százalékon felüli termelést. A borsodnádasdiak viszont már ebben is előnyt szerez­tek, mert a minisztérium azoknál a vállalatoknál, ahol a minőségi terme­lés elérte az elmúlt esztendő III. ne­gyedévének termelési szintjét, a terv­teljesítés után minden egyes száza­lékra félszázalékos bérkifizetést en­gedélyez. Nagy eredmény ez, s hogy ez így van, az a kommunisták ön­feláldozó, harcos munkájának is kö­szönhető. TÖRÖK ALFRÉD A MISKOLCI RÁDIÓ MAI MŰSORA: 18 órakor: Szív küldi szívnek szívesen* 18.20: Hírek megyénkből. 18.26: Látogatás az encsi kultúrotthon* ban. 18.30: Hétvégi jegyzetek. 18.34: Mi újság Miskolcon? Riportössze* állítás. 18.40: Vidám hétvége. Zenés összeálh* tás. Minden héten jó tippel 3.30-ért sokat nyerhet .ToTó­JŰ sN V. z s y ­w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom