Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

Szerda, 1957. június 5.

EszakmagyargrszAg

s

ÍV. Sx. Hruscsov beszélgetése a „Columbia Broadcasting System* amerikai rádió és televízió társaság munkatársaival

Moszkva (MTI)

N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára május ‘28-án a Kremlben fogadta Schorr, Nov ins ési Cutler urakat, a »Columbia Broadcasting System« amerikai rádió és televíziós társaság képviselőit és válaszolt kérdéseikre.

A beszélgetést filmre és hangszalagra vették és június 2-án közvetítette az amerikai televízió.

A hangfelvétel alapján alábbiakban közöljük a beszélgetést.

Novims: Hruscsov úr, nagyon hálásak vagyunk Önnek azért, hogy engedélyezte idejövetelünket. Sok kérdésünk van, amelyeket az ön tolmácsán kiereszt ül szeretnénk feltenni, és bizonyos vagyok abban., hogy önnek szükségképpen sok válasza van kérdéseinkre, olyan válaszok, amelyék rendkívül érdekesek az amerikaiak milliói számára.

Sir, tehát ha ön kész, kezdjük az első kérdéssel, amelyet Shorr úr tesz fel.

Schorr: Hruscsov úr, engedje meg, hogy azzal a témával kezdjem, amely érzéseim szerint közel áll szivünkhöz, a mezőgazdasággal.

ön nemrégiben azt mondotta, hogy a Szovjetunió remélhetőleg a legközelebbi néhány évben utoléri az Egyesült Államokat a tej, vaj és hústermelésben. Az amerikai szakértők azt mondják, hogy ez nem. reális célkitűzés, különösen az állat- tenyésztés vonatkozásában, vagyis nem reális célkitűzés az, hogy az állatállományt több mint háromszorosára növeljék. Hogyan tervezi Ön ennek élérését?

Hruscsov: Sajnos, amikor

Oroszország munkásosztálya, élén Lenin vezette pártjával kezébe vette a hatalmat és annak támogatására szólította fel a dolgozó parasztságot, nemcsak sok amerikai, hanem más országokban is sokan még magukat tudósoknak nevező emberek is kétségbe vonták, hogy a szovjet hatalom túlél akár egy hónapot. Azt gondolták, hogy hamarosan megbukik. Csak egyetlen honfitársuk — John Read — aki a »Ti? nap, amely megrázta a világot« című könyvet írta — volt jövőbelátó és látta meg, hogy új korszak kezdődik. E.:t arra vonatkozólag mondom, hogyan fogadták. az októberi forradalmat 'Amerikában és nyugaton;

Amikor kezdtük végrehajtani ötéves terveinket, nyugaton majdnem senki sem hitt intézkedéseinkben, fantasztáknak ' ártottak bennünket.

De elmúlt 40 esztendő és mi harmincszorosára növeltük iparunk termelését. Magunk mögött hagytuk Angliát, Franciaországot, Németországot és most a második helyre kerültünk a legnagyobb kapitalista ország, az Amerikai Egyesült Államok után. Most pedig közvetlenül megközelítjük alapfeladatunk megoldását — a leghaladottabb kapitalista országok utolérését az egy főre eső itarmelésben.

Mindenekelőtt az a véleményünk, hogy megérlelődtek a feltételek a következő feladat konkrét megoldásához, — utói kell érni az Egyesült Államokat a tej- és hústermékek termelésében;

Az egy főre eső tej és. teavaj termelésben már -1 jövő, 1958 esztendőben utolérjük az Egyesült Államokat. Az idén szemlátomást egy színvonalon leszünk az Egyesült Államokkal a tej, a teavaj termelése tekintetéiben, vagyis annyit termelünk, amennyit az Egyesült Államok termel. Minthogy azokban a mi lakosságunk száma nagyobb, mint az Egyesült Államoké, még egy esztendőre van szükségünk, hogy az egy főre jutó termelés tekintetében elérjük az Egyesült Államokat. Ezért veszem ezt az esztendőt, az 1958. évet.

Igaz, a hús tekintetében bonyolultabb a helyzet. Ezért a húst illetően az 1960—1961. -^ztendőt vesz- szük. E pillanatban ezt nem mondhatom meg pontosabban, mert ezt az ország, a nép dönti majd el. A Kommunista Párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány kitűzte a feladatot, de az ország, vagyis a kolhoztagok, a munkások, a munkás- * nők, a mérnökök, állattenyésztők és agronómusok hajtják végre, s meggyőződésünk, hogy ez hozzávetőleg 1960—61-ben meg is történik. Az Önök szakemberei, akik azt mondják, hogy ez lehetetlen, részben ugyanazt mondják, mint egyes szovjet közgazdászaink. A mi közgazdászaink is azt mondták nekem, hogy ez a feladat csak 1975-re oldható meg. Mi csak mosolygunk a mi pró- fétáinkifn, meg az Önökéin egyaránt, ám a feladatot mindenképpen megoldjuk.

Cutler: Hruscsov úr á hús engem' is érdekel. Ügy hallottam, hogy a szakemberek szerint még a világ egyétlen országában sem sikerült négy esztendő alatt három és félszeresére emelni a hústermelést. Talán Önöknél, kommunistáknál van valami olyan módszer, amely biztosítja hogy minden tehén ikerborjakat elljen.

Hruscsov: Ez is lehetséges a természetben. (Élénkség, nevetés.) A természetben megtörténik, hogy a tehenek nemcsak két, hanem három borjút is ellenek, de persze mi nem erre számítunk. A mi számításunk a következő. E feladat megoldásában a fő helyet húsgazdálkodásunkban a sertés foglalja majd el, mert a sertés szapora állat és itt a hústermelés megnövelésének lehetőségei korlátlanok, igen nagy lesz a jelentősege a baromfinak is, mert itt szintén nagyqk a lehetőségek. Ügy hiszem, hogy a marhahús termelése tekintetében mostani ötéves tervünk alatt még lesznek bizonyos hiányosságok, s éppen ezért arra törekszünk, hogy ne annyira zsársertést, hanem inkább bacon-sertést tenyésszünk. Hiszen az angolok nem rosszul élnek a húsos szalonnán? Akkor hát az oroszok, az ukránok és a Szovjetunió más népei miért ne tudnák megemészteni a húsos szalonnát? Szerintem ez is nagyon jó és ízletes táplálék. Ha Önnek van valami kapcsolata a mezőgazdasággal, akkor tekintetbe kell vennie a következőket is: eddig nálunk a szarvasmarhát főként egyéves korában vágták le, vagyis voltaképpen a borjút ölték le. Most egy kicsit késleltetni akarjuk a borjúk levágását, hogy 2—3 éves korában öljük le a marhát. Ebben az esetiben készleteink két-háromszorosra nőhetnek, hiszen ezeknek növekedése attól függ, hogy a borjút egyhónapos, egyéves, vagy 2—3 éves korában vágják-e le. Márpedig nekünk pontosan 3.15-szorosá- ra kell növelnünk élelmiszertermelésünket, hogy utolérjük az Egyesüli Államokat. Úgy gondolom, Önök is haladnak előre valamennyit 1960-ig, éppen ezért veszünk 3.5-szeres növelést. Mint már mondottam, ha ez nem 1960-ra valósul meg, hanem 1961-re, ezért nem fogunk haragudni és népünk sem fog haragudni ezért kommunista pártjának központi bizottságára és kormányára.

Nagyszerű feladat ez és mi megoldjuk. Nekem már tetszik az, hogy most lehetővé vált versenyre kelnünk Önökkel, jóllehet az Egyesült Államok igen gazdag ország. Önöket viszont ne keserítse el, ha ezt a feladatot a javunkra megoldjuk. Az Egyesült Államok minden cikk termelésében a kapitalista államok élén halad. De lám, megjelent egy új ország, egy szocialista ország, amely, utói akarja érni Önöket. És mi utol- vérjük, legyenek bizonyosak efelől.

Shorrnak arra a kérdésére hogyan értékeli Hruscsov az idei búzatermelés kilátásait a Szovjetunióban^ Hruscsov többek között a következőket válaszolta:

— Az idei év eddig még Jobban alakul, mint a tavalyi. De valamit meg kell mondanom. Ismerem a farmer-életet, tudom, hogy a farmer akkor nyugodt a termés felől, amikor betakarítja a gabonát és raktárba rakja. Mivel egyes vidéken csak most vetnek, vagy éppen hogy befejezték a vetést, legyünk óvatosak. De még ha rosszabb is lesz a termés a tavalyinál, ez nem állít meg bennünket annak a feladatnakw megoldásában, amelyet az állattenyésztés fellendítése vonalán tűztünk ki és nem állít meg a húsprobléma megoldásában.

N o v i n s megkérdezte? Melyek Hruscsov szerint azok a legégetőbb kérdések, amelyeket meg kell oldani a Szovjetunió és az Egyesült Államok között?

Hruscsov többek között ezt válaszolta: Legfőbbnek a két ország viszonyának, általánosságban az országok viszonyának normalizálását tartom. A normalizálást a következőképpen értem: — meg kell szüntetni a kereskedelmi sorompókat. A kereskedelemmel kell kezdeni. Me» kell valósítani a kulturális küldöttségek csereiét: több érintkezésre van szükség népeink, az üzletemberek között. Ezt tartom a legfőbbnek. Ölöknél még mindig van megkülönböztetés nem akarnak velünk keres- korlni. Politikusaiknak, akiktől ez függ, az a véleményük, hogy ezzel kárt okoznak a kommunizmusnak. De láthatják, hogv ezzel nagyon cse- knlv kárt okoznak nekünk, ellenkezőleg. ez arra kényszerít bennünk«* hogv termpiiünic olvan termék«v«+ amelvet önöktől vehetnénk és Önö1*- ezen kereshetnének. Most magunk termeliük ezeket a termékeket és előrehaladunk. így lesz ez a jövőben is.

De pz a velünk szemben tanúsított magatartás forróvá teszi a légkört rontia a kapcsolatokat, idegességet teremt a világon. Ez igen káros. A

népek nyugalmat, békét akarnak, emberhez méltó életet akarnak élni. Igyekszünk megteremteni ezeket a viszonyokat.

Egyik kérdésre Hruscsov így válaszolt: — Az Önök unokái is Amerikában szocializmusban fognak élni. Ezt megjósolom Önöknek. Ne aggódjanak az unokáik miatt, csodálkozni fognak nagyszüleiken, hogy Önök nem értettek meg olyan haladó tanítást, mint amilyen a tudományos szocializmus.

Mi az ideológiai harcot soha sem azonosítottuk a 'háborúval. Ez az eszmék harca és az az eszme győz, amely erősebb, életképesebb és amelyet a nép támogat. Ha az Önök amerikai népe (amely nem támogatja a marxista—leninista tanítást) a burasoá személyiségeket követi, vágjon ezért háborút kell indítani? Nem! Éljünk békében, fejlesszük gazdaságunkat, versenyezzünk, kereskedjünk, cseréljük ki tapasztalatainkat, bízzuk a történelemre, népeinkre annak eldöntését, hogy ki győz. Ügy gondolom, hogy ez jó feltétel.

A beszélgetés további során Hruscsov hangoztatta: — Véleményen i szerint a kapitalizmust nem háborúval éa háborús konfliktusokkal, ha- az ideológiai fronton, a gazdasági fronton vívott harccal kell megsemmisíteni. És úgy véljük, hogy a kapitalizmust nemcsak .a Szovjetunió erői fogják legyőzni. Az Amerikai Egyesült Államokban az amerikai munkásosztály fog harcolni a kapitalizmus ellen.

Nagyon szeretnénk békéiben és barátságban élni az amerikai néppel. Nem: azért szeretnénk barátságot, hogy ez a két erős hatalom egyesüljön a gyengébb ellen, hanem azért akarjuk a barátságot, mert ha nekünk baráti jó kapcsolataink lesznek az Egyesült Államokkal, ez minden más ország népéneik is javára válik. Ügy gondolom, hogy Luxemburg nem fog fenyegetni minket. A mi államaink barátsága minden nép számára is hasznos.

A Londonban újra kezdődő leszerelési tárgyalásokról szólva Schorr megkérdezte, hogy Hruscsov lát-e valamilyen reményt a megegyezés elérésére a jelenlegi amerikai elgondolás, a kezdeti kis lépés alapján?

Még nem tudom, hogy milyen lépéseket gondol megtenni az Amerikai Egyesült Államok, mert Stassen úr még nem fejtette ki feltételeit — mondotta Hruscsov. — Hajlandók vagyunk a kicsivel kezdeni, hogy rátérjünk a nagyra. E célból egyoldalúan csökkentettük fegyveres erőink létszámát. Sókat tettünk azért, hogy biztosítsuk a kölcsönös megértést és megegyezzünk más országokkal a leszerelésről. De eddig sem az Egyesült Államok, sem Anglia, sem Franciaország nem viszonozta ezt, amit igen sajnálunk;

Novins megkérdezte: A szovjet kormány véleménye szerint, melyek azok a feltételek, amelyek között a Szovjetunió elég biztonságban érezné magát ahhoz, hogy kivonja csapatait azokból az országokból, ahol most vannak?

Semmitől sem félünk — válaszolta Hruscsov. — Nem akarunk háborút, de mint tudják, ezt nem egyedül mi döntjük el. Ha a háborút ránk kényszerítik, népünk óriási lelkesedéssel és odaadással küzd majd, elszántan meg fogja védelmezni hazáját.

Milyen lépéseket kell tennünk a háború megakadályozására? Miért ne vonnák ki az Amerikai Egyesült Államok és más országok csapataikat Nyugat-Németországból, a nyugati országokból, Franciaországból, Törökországból, Görögországból, nem tudom, hol vannak még önöknek csapatai. És mi kivonnánk csapatainkat Kelet-Németországból, Lengyel- országból, Magyarországról és Romániából. Más országban sehol sincs csapatunk. Ez igen hasznos volna és első próbája lenne a jó kapcsolatoknak és az első lépés lenne olyan jó légkör megteremtése felé, amely nem bűzlik a háborútól. Ez elősegítené azokat a békés, jó kapcsolatokat, amelyek országaink között kialakulhatnának. Erről beszéltünk, ezt megismételjük és készek vagyunk megtenni minden szükséges lépést.

Novins: Hruscsov úr, amikor ön az amerikai csapatok Nyugat- Európából való kivonásáról beszél, több mint háromezer mérföld távolságra való kivonásról beszél. Amikor pedig az orosz csapatok Kelet-Németországból való kivonásáról beszél, ez csak olyan távolságra való visszavonulást jelent, amelyet két óra alatt meg lehet tenni:

Mint realista, nem gondolja ön, hogy itt valamilyen ígéreteket lehetne várni a kölcsönös bizalom megteremtése céljából? Mit hajlandó Oroszország tenni?

Hruscsov: ön nem egészen helyesen használja az aritmetikát, amikor kiszámítja a csapatok kivonásakor a távolságot. Önök kisebb távolságra vonulnak vissza, mint mi. Anglia például csak a La Manche- csatornán túl, az Amerikai Egyesült Államok pedig az Óceánon túl van. Nem tudnám megmondani, hány hajó megy az Egyesült Államokból Németországba, vagy Franciaországba, de számolják ki,* hány vonat fog menni csapatainkkal például Irkutsz- ból vagy Vlagyivosztokból? Nekünk nagyobb távolságot kell megtennünk, mint önöknek.

Ezenkívül, amikor a leszerelésről van szó, bizzunk egymásban és ne úgy nézzünk egymásra, mint két rabló. Mérjünk a becsületes ember mértékével és mi szavunkat adjuk és lehetővé tesszük szavunk ellenőrzését. Létesítsünk állomásokat bizonyos helyeken, hogy lehetetlenné váljon mindkét fél számára a váratlan támadás. Ezek a feltételek, amelyeket javasolunk, elegendők ahhoz, hogy biztosítsák az ellenőrzést és kizárják, hogy az egyik ország váratlanul megtámadja a másikat.

Hruscsov úr — kérdezte Cutler — nem tart-e ön attól, hogy ha önök kivonják csapataikat néhány keleteurópai országból, ézek közül az országok közül nem mind. marad kommunista?

Hruscsov: Ez mese, amely úgy látszik, megfertőzte önt. ön úgy gondolja, hogy a "kommunista rendszert egyik vagy másik országban fegyveres erők fenntarthatják. Én ilyen kommunista rendszerért nem küzdenék. A kommunista rendszernek a nép akaratán kell alapulnia és ha a nép nem akarja ezt a rendszert, létesítsen1 olyan rendszert, amilyent akar. Ezért bátran kivonjuk csapatainkat minden országból, ahol állomásoznak, Lengyelországból, Magyarországból, Romániából, bátran kivonjuk Kelet-Németországból és meggyőződésünk, hogy ezeknek az országoknak népei még jobban meg fogják védeni rendszerüket;

Scherr: Hruscsov úr, Önnek meggyőződése, hogy minden országban, ahol. jelenleg kommunista rezsim van, a rendszer a nép akaratán épül?

Hruscsov: Tökéletesen.- Hogy is lehetne másképpen? önök látják, hogy Csang Kaj-sek milyen eszközökkel tartja kezében Tajvanon a kínai lakosságot. Az amerikaiak hat milliárd dollárt költöttek Csang*Kaj- sekre, hogy a kontinensen tartsák. És mi lett az eredmény? Mindazok a fegyverek, amelyeket Csang Kaj-sek az amerikaiaktól kapott, Mao Ce- tung Kínájának jutott. Ki tette ezt? A nép, mert Cs?.ng Kaj-sek rezsimje nem felelt meg a kínai nép kívánságainak és ez a rezsim elpusztult;

Emlékeznek milyen rendszer volt a cári Oroszországban? A forradalmárokat kivégezték. És mi történt? A nép felkelt és létrehozta saját rendszerét. Az októberi forradalom után majdnem mindenki háborúval jött ellenünk. Harcoltak ellenünk önök, az amerikaiak- is. Csak önök harcoltak ellenünk? Az angolok és a franciák is. Ki nem harcolt ellenünk és mi történt? A nép kiseperte az ösz- szes intervenciósokat és biztosította a szovjet rendszer megszilárdulását. Rendszerünk tehát megfelel a nép érdekeinek és a dolgozó nép harcol érte. Emlékeznek rá, 1942-ben a németek eljutottak a Volgáig és azt hitték, hogy a nép felkel és segíti őket a hódításban. És mi történt? A németeket megverték, Hitler a földben van, a Szovjetunió pedig él és fejleszti szocialista gazdaságát, és magabiztosan halad a kommunista rendszer felé. Hisz már a hús, a tej és a vajtermelésben utolérjük önöket,. az iparban utol fogjuk érni és előrehaladunk és biztosítjuk országunkban a kommunista társadalom megteremtését.

Scherr: Nem azért vagyunk itt, Hruscsov úr, hogy vitázzunk önnel, hanem hogy megtudjuk az Ön véleményét.

De ha ön felvetette Amerika for- mózai kellemetlenségeit és mert nyílt beszélgetést folytatunk, csak azt szeretném kérdezni, hogy az ön véleménye szerint mii ven hosiszii idei?*

Newyork (MTI)

Vasárnap newyocrki időszámítás szerint 15 óra 30 perckor sokszázezer amerikai család «nézte és hallgatta végig az Egyesült Államokban Hruscsov moszkvai beszélgetését az amerikai rádió és televíziós társaság megbizottaival.

Hruscsov interjúja óriási érdeklődést keltett az Egyesült Államokban.

tartaná magát a Kádár-nee^B. sző** jet csapatok és tankok raüraS Magyarországon?

Hruscsov: Próbáljuk l&M Van* ják ki csapataikat Németországból és Franciaországból és mi kivonjukí JPSé- metországból, Lengyelországból, Magyarországból, és meg fogjuk Hátim, hogy a Kádár-rendszer — és ez a magyar nép rendszereélni és virágozni fog évszázadokig. Ott, ahol a munkásosztály jutott hatalomra, a hatalmat nem engedi át kiasákmá- nyolóknak, hanem erősíteni fogja, fejleszteni fogja gazdaságát, kultúráját. Nos, ilyen hatalom Kádáré; Ez nem is Kádár hatalma, Kádár a magyar népet szolgálja, ez a magyar nép, a magyar munkásosztály ügye;

Novimisnak arra a kérdésére, milyen nagyszabású lépéseket kíván tenni a szovjet kormány, hogy enyhítse a feszültséget, hogy közelebb jussunk a világ országainak jobb, kölcsönös megértéséhez?

Hruscsov így válaszolt: Ügy gondolom, hogy mindig ezeket a lépéseket keressük és megtesszük őket; De ha az egyik fél lépéseket tesz, a másik pedig nem, akkor semmire sem jutunk, mert a feszültség enyhítése nemcsak az egyik féltől függ, hanem a másiktól is. Várjuk, mikor tesz lépéseket Amerika, Anglia és Franciaország és azt mondjuk, hogy nem maradunk el és nem maradhatunk adósaik.

íme, legradikálisabb javaslataink; Javasoltuk leszerelési terveinket, most javasoljuk a kereskedelmi korlátozások megszüntetését, javasoljuk az Egyesült Államoknak a »vasfüggöny« megszüntetését és a különféle kérdésekkel foglalkozó és szakma jú küldöttségek széles cseréjét. Mit lehetne még kitalálni? Most nem tudnák megmondani. Azt gondolom* hogy kezdetnek ez elegendő; Ha Arherika ugyanígy válaszolna, jobban előrehaladnánk;

Novins: Engedje meg, uram* hogy még egy kérdést intézzek Önhöz. Gondolja-e, hogy a háború befejezése óta eltelt történelem ad valamilyen alapot arra a feltevésre, hogy a Szovjetuniónak egyes __ esetekben nem volt igaza, vagy hibát követett el nemzetközi ügyekben, amelyek előidézték a feszültség néhány tűzfészkét;

Hruscsov: Nem tudom, milyen hibákra gondol. Megengedem* hogy talán mindkét fél elkövetett hibát, Ha értelmesen fogunk hozzá a vitás kérdések megoldásához, talán el is lehet kerülni az éles helyzeteket.- y

Úgy ■ gondolom, hogy az éles helyzet, amely előállt, láthatólag annak a következménye volt, hogy a kapitalista országok próbára akartak tenni bennünket. Amikor az Önök politikusai azt mondják, hogy készek szóbaálini velünk a »rabságban« élő népek »felszabadítása« után, akkor Európa szocialista országaira gondolnak. De, uraim, ha önök így értelmezik a rabságot, akkor meg kell mondanom Önöknek, hogy nekünk megvan a magunk fogalma a rabságról. Mi a kapitalista rendszert tartjuk az ember rabságának; Ügy gondoljuk, hogy a kapitalista rendszerben élő nép kapitalista rabságban van. Ha ezen a talajón kiélezzük a kérdést, aligha érünk él jó eredményeket,Novins: Hruscsov úr, meggyőződésem, hogy egyetértünk abban* hogy az ilyen vita semmire sem vezet ebben a beszélgetésben. De rendkívül hálásaik vagyunk önnek, hogy szerepelt a »Nemzet előtt« című műsorunkban.

Hruscsov: Én szeretnék köszönetét mondani Önöknek, hogy lehetővé tették, hogy találkozzam Önökkel, meghallgassam kérdéseiket és válaszoljak rájuik. Ismétlem, népünknek az az egyetlen kívánsága vezetett, hogy jó viszonyban legyünk az Önök országával, az Önök népével.

Kérem, adják át üdvözletemet és jókivánságaimat népűiknek. (MTI)

Sók televíziótulajdonos az adás után néhány perccel wr közölte benyomásait a rádió televíziós társasággal; A társaság megbízottai értesítették a TASZSZ newyorki kirendeltségét, hogy a legtöbb kommentár kedvező volt. Az amerikai tájékoztató hírügynökségek szétküldték az interjú részletes kivonatát;

Az összes amerikai lapok fogjál* koznak az interjúval;

Hogyan látják az Egyesült Államokban Hruscsov televíziós nyilatkozatát ?