Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-26 / 147. szám

4 É$£A&MA(i X ARORSZ AC* Szerda, 1957. június X Országosan első: Borsod megye A második negyedévi adóterv teljesítése A Pénzügy minisztérium legújabb értékelése szerint az ország vala­mennyi megyéje között Borsod me­gye áll az első helyen. Néhány hónappal ezelőtt az or­szág véres, zűrzavaros napokat élt át. Leálltak a gyárak, sarokba ke­rült a kalapács, felszínre jöttek a zavarosban halászó, múltat vissza­síró elemek. A raktárkészletek fogytak, a bérek emelkedtek, a munka állt. Természetes, hogy az ellenforradalmi elemek nem elé­gedték meg a termelés megbénítá­sával, igyekeztek anarchiát terem­teni az adófizetésben is. Igyekeztek gátolni a pénzügyi apparátus mun­káját. Sok becsületes, munkáját lelkiismeretesen végző pénzügyi dolgozót elzavartak, megíenyeget- 'ek. Persze a pénzügyi dolgozók kö­zött is akadtak szekértolók. Voltak, akik az októberi események hatá­sára gyorsan köpönyeget fordítot­tak. a többség azonban a rend helyreállításában, az adófizeiés megindításában jól vizsgázott. A munkás-paraszt kormány he­lyes, kemény intézkedései meg­teremtették a nyugalmat, eloszlat­ták a félelmetkeltő homályt. Az adózók döntő rétege, a parasztság is bízott a jövőben s nem hallgatott többé az uszítókra, megkezdte adó­fizetési kötelezettségeinek teljesíté­sét. Megyénk lakossága megértene, hogy az adófizetés nem öncél, ha­nem közös érdek, mert az állam gazdasági fejlődésével együtt min­den állampolgár életszínvonalénak emelkedését is szolgálja. A januárban, februárban nehéz­kesen meginduló adófizetéssel szemben márciusban a pénzügyi apparátus jó irányításával Borsod népe kifejezte bizalmát kormá­nyunk iránt s egy hónap alatt 100 százalékon felül teljesítette első negyedéves tervét. Most már ennél messzebb tar­tunk. Borsod parasztsága elsőnek az országban, jóval határidő előtt 100 százalékon felül teljesítette má­sodik negyedévi tervét s ezzel a megye megérdemelten került az étre. Minden járás, város és a köz­ségek 80 százaléka túlteljesítette negyedéves tervét. Borsod megye dolgozó parasztjai és a pénzügyi dolgozók ezzel a tervteljesitéssel. adóforintjaikkal a munkás-paraszt kormányra, a szocializmus építé­sére, a remény teljes jövőre szavaz­tak. NAGY LÁSZLÓ Szovjet katonák a miskolci műegyetemen június 20. Az egyetem KISZ ■ tagjai között nagy az izga­lom. Vendégeket várnak — a Mis­kolcon tartózkodó szovjet csapatok sportolóit. Az egyetem sportolói is várakozással tekintenek a délután elé. A vendégek érkezését 5 órára várják. Az idő borult, sötét fellegek vonulnak át a Dudujka dombjai fe­lett. Tapolcán túl esik az eső — minden percben ideérhet. Sokan azt gondolják, a találkozónak befel­legzett. De nem! A x^endégek egy része már meg is érkezett — meg­jött a zenekar. A szovjet katonákat körülveszik a hallgatók s kérik őket játszanak valamit. Nem kell kétszer mondani, már játszik is a fúvósze­nekar. A diákszállók ablakai a zene hallatára egymás után nyílnak, s a vidám diákok mosolyogva üdvözlik a vendégeket. De korai volt az öröm, mert mindjárt jött az üröm. Az eső sű­rűn és hosszasan esett. A találkozó tehát mégsem sikerül. Hiábavaló volt a készülődés és az izgalom. Se­bők elvtárs, a KISZ vezetőség tagja a klubhelyiségbe vezeti a vendége­ket. Az egyik hallgató közben meg- - jegyzi »Na Miska a természetfele- lössel még mindig rossz az összeköt­tetésetek«. Az eső még esett, ami azonban nem volt akadály. A szovjet kato­nák és a kiszesek — elhatároz­ták, hogy mégis megtartják a mér­kőzést. közi társaság ül együtt; szovjetek, koreaiak és magyarok. Száll a ne­vetés, fogy a sör, néhányan táncol­nak, s mikor elhalkul a zene, fel­csattan a dal, szovjet és magyar nótákat énekelünk. Van amikor kö­zösen — oroszul. Bármerre nézünk, mindenütt vidám arcokat látunk. Szövődnek a barátság szálai és ez nem formális jellegű, a szívünkből fakad. Egy beszélgető csoporthoz me­gyek, kíváncsi vagyok miről beszél­nek. Élppen egyik koreai hallgatóé a szó. Arról beszél, hogy kezdődött náluk a háború. Egyik nap még vi­tatkoztak, a másik nap már a kom­munistákra fegyvert fogtak. Nem lehetett meghátrálni, harcolni kel­lett a munkások hatalmáért. Nem mindenki érezte jól magát az est folyamán. Volt, aki még ja­nuárban is szakállt viselt. Még no­vemberben megfogadta nem vágja le addig, míg ki nem mennek az oroszok. Az oroszok még itt van­nak — ő levágatta már a szakállt s fáj a szíve, mert hallgatóink barát­ként fogadták az általa imperialis­tának nevezett szovjet katonát. A z óramutató lassan tizenegy­re jár. Vendégeink készülőd­nek. Szívesen maradnának még közöttünk, de menni kell. Lejárt a kimenő. Hallgatóink kérik őket jöj­jenek el máskor is. A parancsnok megígéri, eljönnek, de szeretné, ha előbb már náluk találkozhatnánk. Jól sikerült az este, megérte az izgalmat, a fáradozást. CSORDÁS MIHÁLY A miskolci fotóamatőrök készülnek a Miskolci Ünnepi Hetekre A miskolci fotóamatőrök változa­tos és színes programot készítenek elő a Miskolci Ünnepi Hetek alkal­mából. Július 7-én 9 órakor nyílik a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Vendég­látói pari Dolgozók Szakszervezete fotókörének reprezentatív házikiál­lítása a szakkör megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából. A kiállítás az Ady Endre kultúr- oUhonban lesz és július 7-től 13-ig tart. Július 7-én, vasárnap a kiállítás színhelyén az OFOTÉRT egész­napos árubemutatót, ..matőr szak- tanácsadást és vásárt rende" Ugyancsak július 7-én rendezi a KPVDS^ Fotókör a fotóamatőrök találkozóját. Ennek keretében fotó- kirándulásck, kiállítási tárlatveze­tés, délután 6 órakor pedig. a ki­állítás és az országos színes diapozi­tív verseny díjainak kiosztása után Bottá Ferenc fotóművész tart előadást »A modern fotográfia mű­vészete« címmel. Az előadást követő vitában a Magyar Fotóművészek Szövetségé­nek és a Fotó szerkesztőbizottságá­nak kiküldöttei is résztvesznek^ Ezaikálómmal fogják megalakítani' a városi és megyei üzemi fotókörök közös intézőbizottságát is a szak­körök munkájának szervezettebbé tétele érdekében. A Miskolci Ünnepi Hetek ideje alatt minden kedden, 19 órai kez­dettel színes diapozitívekkel illuszt­rált előadást tart a szakkör Miskolc és a megye nevezetességeiről. Elő­adó: Illyés Bertalan. Miért üldözte az ellenforradalom a személyzeti vezetőket? AZ ELLENFORRADALOM pünkösdi királysága idején megjeleni újságok hasábjain majd mindennap olvashattunk rágalmazó és mocsko­lódó cikkeket a személyzeti osztályok munkájáról. Mi, akik személyzeti vonalon dolgoztunk, már az ellenforradalom előtt is tapasztaltuk, hogyha egy-egy üzemben, intézménynél hibák voltak, akkor ezt egyesek igye­keztek a személyzeti munka gyengeségével magyarázni. Egyes üzemekben az igazgatók, méginkább a műszakiak a vezető személyek munkába állításánál, vagy előléptetésénél főleg a szakmai képzettséget vették figyelembe. A politikai megbízhatóságot figyelmen kívül hagyták. Több esetben előfordult az is, hogy az osztályidegen elemeket fontos beosz­tásba helyeztek, rokoni, baráti alapon a »jó szakember« ürügye alatt. Amikor a személyzeti osztályok az ilyen álszakembereket el akarták távolítani, akkor valóságos mentési inváziót szerveztek érdekükben, amelyben gyakran még az egyes minisztériumok is resztvettek. A végén még örülhetett szegény személyzetis, ha ép bőrrel megúszta a dolgot és nem vonták felelősségre. Előfordultak olyan esetek is, hogy a vállalat igazgatója az illetékes párt- és szakszervezeti szervekkel való megbeszélés alapján egyetértett valamely nemkívánatos személy eltávolításával, s amikor az illetővel ezt tudatni kellett, akkor az igazgató mosta kezeit és a személyzeti osztályra, vagy a pártra hárította a felelősséget. NEM, NEM A MUNKÁSOK ellenezték a személyzeti osztályok működését. Nekik volt a legkevesebb dolguk a személyzeti előadókkal* hiszen még önéletrajzot sem kellett írniok. Nem tetszett azonban a sze­mélyzeti osztály a volt horthysta tiszteknek, csendőröknek, kulákoknak, a múlt rendszer minden rendű és rangú híveinek. Nem tetszett azért, mert a személyzeti osztályok nyilvántartották származásukat, múlt­beli tevékenységüket, s megakadályozták őket abban, hogy fontos posz­tokra kerüljenek. Persze, hogy nem tetszett a személyzeti osztály működése annak a Párkány Jánosnak, aki a berentei szénosztályozónál dolgozik és 18 hó­napot töltött börtönben a népi demokrácia ellenes izgatásért. Ez az em­ber az ellenforradalom idején nagyhangon adta tudtára mindenkinek, hogy ő a múltban csendőrtörzsőrmester volt. Ennek még egy önéletrajza sem volt a vállalatnál, mégis ő követelte a leghangosabban a káder­anyagok szétosztását. Hasonlóképpen viselkedett Szabó Lajos, a szén­osztályozó munkástanácsának elnöke, aki a múltban két cséplőgarnitúra, kovácsműhely, föld. szőlő, borpince tulajdonosa volt. Ez a Szabó János az ellenforradalom idején, Géczi Gyula újságíróval, géppisztollyal tört a lakásomra és el akartak hurcolni. Februárban kijelentette, hogy az üzemben nincs szükség pártra, sem személyzeti osztályra. Sorolni lehetne a fentiekhez hasonló eseteket, amelyek bizonyít­ják, hogy azok követelték a legjobban a személyzeti munka megszünte­tését, akiknek vaj volt a fején. Ezek az elemek az ellenforradalom idején mint a vércsék, csaptak a káderanyagokra, hogy eltüntessék a rájuk nézve kompromittáló feljegyzéseket, miközben aljas módon uszítottak a személyzeti osztályok dolgozói, vezetői ellen. Az ellenforradalom leverése utáni hetekben és hónapokban még becsületes elvtársaknál is volt olyan nézet, hogy meglehetünk személy­zeti munka nélkül. Erre a téves nézetre adott választ kormányunk ren­deleté, amely a személyzeti munka visszaállításáról intézkedik. A sze­mélyzeti munkán dolgozó elvtársak megelégedéssel veszik tudomásul ezt az intézkedést. Munkájuk helyességét és szükségességét látják igazolni. Éppen ideje volt már az aljas ellenforradalmi rágalmakkal szembe* helyreállítani a volt személyzeti dolgozók becsületét. REMÉLJÜK. HOGY KORMÁNYUNK említett rendelete után na­gyobb megbecsülésben lesz része a személyzeti munkának. MOLNÁR KAROLY. Az aratás ideién 24 tagytáltos járja A borsodmegyei földműves-szövet­kezetek vezetői — a kormány leg­utóbbi felhívásának eleget téve — idejében felkészültek a nyári nagy 104 mozgóbolt, a borsodi tőldeket ezer kaszát, 22 ezer fenőkövet és kaszaverő kalapácsot, valamint a nagy munkáknál nélkülözhetetlen egyéb holmikat tároltak. Hat órakor az eső elállt, a hall­gatók százai siettek a sportpálya fe­lé, hogy végignézzék az egyetem kosárlabda és futballcsapatának küzdelmét a szovjet csapatok ellen. Feláll a két csapat. A játékosok a nézőket üdvözlik, majd egymással szembefordulnak s melegen kezet szorítanak. A hallgatók között felcsattan a taps, hosszasan, ke­ményen. Az arcok kipirulnak az örömtől — sokan októberre gondol­nak. Akkor sok fiatalt félrevezettek, aminek következtében a diákok még csaknem egységesen követel­ték a szovjet csapatok kivonulását és a varsói szerződés felbontását. S mi történt, mikor elindultak kifelé a szovjet csapatok? Emlékezzünk Mindszenty beszédére, Lővenstein nagyherceg megérkeztére, a kiontott munkás vérre,! Hallgatóink közül ek­kor már sokan riadtan néztek egy­másra, nem láttak kiutat, a fejek ben minden összekuszálódott. VÉKONY SÁNDOR Nekem is énekelni kell Megcsörren egy fedő, duruzsol a láng odakinn Éva főz finom vacsorát. Illatok szöknek át hangoskodik a zsír — Betegszobámba röppent sok, kedves drága hír. — Könnyű lepke módon beröppen Éva is. Szemem friss szépségéből ajkam csókjából ízelít. Most odakinn van ... pacsirtahangon énekel, s bár gyilkos lázak tüze perzsel nekem is énekelni kell. mezőgazdasági munkákra. A megye 978 szövetkezeti boltjában az elmúlt évinél jóval nagyobb készleteket tá­roltak. így a betakarítás nehéz mun­káját végző dolgozók elegendő élel­met, hűsítőitalt és különböző ipar­cikkeket vásárolhatnak. A földművesszövetkezetek üzletei­ben 3200 mázsa zsírt, 13.000 mázsa cukrot, 578 mázsa szalonnát, 6 vagon rizst, 104 mázsa füstölthúst, nagy- mennyiségű mosó- és tisztítószert. 25 cÁ SZÜLŐ ÉS FELELŐSSEGE Azóta egy félév telt el. Sokan sok ^ nindent megértettek, s nem vélet-1 en ez. Megértette már azóta sok X liák, hogy csak így — kéz a kéz-|a >en — lesz erős szocialista hazánk. ♦ Elkezdődik a játék — folyik a* vetélkedés. Egy ideig a két csapat* :ej-fej mellett halad. A játék ke- * nény, de nem durva. Hallgatóink | siztatják a »Haladás«-t. de felcsat- * tan a taps akkor is, mikor a szov- * jet kapus kivéd egy-egy gólnak | ígérkező lövést. A mérkőzés vég-J eredménye; — győztek a szovjetek, g Nem baj fiuk, legközelebb jobbak g lesztek — nem lesz mindig vizsga-* időszak. | A mérkőzés befejezése után az* egyetem klubhelyiségébe vezettük| vendégeinket. A klubesten még kö-* selebb kerültünk egymáshoz. Az. * egyetem tánczenekara tudásának | .egjavát adta. Viharos a taps, mikor J az egyik szovjet katona elkéri aj tangóharmónikát és a zenekar töb-j bi tagjainak kíséretében eljátszaj Hacsaturján: Kardtáncát. 2 Jó a hangulat. Hallgatóink körül- 2 veszik a szovjet katonákat s törik $ •az orosz szavakat. Mindenkinek« van valami mondanivalója, többi mber kézzel-lábbal magyaráz, ésj \a végkép nem tudják megérteni j gymást, akkor jön a tolmács. Azl egyik asztalnál valóságos nemzet­segíteni. De valami más, központi intézkedés alapján lehet csak meg­valósítani a jelszót: »A tisztaság fél egészség!« A szemétdombon nemcsak a le­gyek, rovarok tanyáznak, a gyerekek is. Katonásdit ját­szanak, guberálnak. A minap az egyik a pulyka gégéjét és fejét akarta összeforrasztani egy gyerek. Miért tűrik ezt a szülők, azaz miért öntik a szemetet oda. A korszerű há­zak pincéjében a szeméttárolásra kü­lön kamra áll. Itt edények vannak, amibe a szemetet lehet önteni. Vagy a házfelügyelők talán elzárják a kamrát. Ilyen is van. Nehéz cipelni a szemetes kosarat. Találtunk házfelügyelőt, aki saját kényelmét úgy biztosítja, hogy elfog­lalta a kétszoba. összkomfortos lakást s a mosókonyha, amely szoba-kony- hás lakásnak felel meg, szintén az 6 birtokában van. A lépcsőházat nem ő takarítja, időközönként, alkalmi munkással 20 forintért felmosatja. A Köztisztasági Vállalat, meg a MIK többet tehetne azért, hogy rend legyen, és a kerületi tanácsok vezetői és a tanácstagok szintén. A guberáló­telepeket meg kell szüntetni az An- dor-utcai bérházaknál is. Ha rend­szeresen elszállítják a szemetet, ak­kor nem lesz a csirkebél, a pulyka- tejből szabad préda a legyeknek. Az aratás és csáp lés idején 104 mozgóbolt és 24 fagyialtos járja majd a borsodi földeket. A mozgóboltok az élelmiszereken és iparcikkeken kiviH 1 és félmillió liter szikvizet, 40 mázsa málnaszörpöt, csaknem 150 mázsa szódabikarbónát és korlátlan meny- nyiségü ecetet árusítanak. A fagylal­totok pedig — kerékpárokra szerelt hűtőkocsikban — a szövetkezeti cuk­rászdák friss, ízletes hűsítő készít­ményeivel lepik meg az aratókat. S okan injekció után szaladoz- nak, orvosihoz futkosnak, Érthető az aggodalom, a fé­lelem, de az már kevésbé, hogy eg-'ik oldalon a tudományt akarják igénybe venni, míg másrészt semmi­be sem veszik, vagyis szeméttelepe­id . rendszeresítenek olyan helyen* ahol annak semmi keresnivalója. A trágyadomb az nem városba, hanem a földekre való, hiszen még falun isi kihordják. A szülők muouk ne a gyerekre bíz­zák a szemétszállítást és ne engedjék oda a gyereket, ahol fennáll a veszély, hanem parancsoljanak nekik. Nem fogadnak szót? Hát minden szülő maga neveli a gyermekét. Tőle függ, milyen lesz a gyerek, s ezen túl­menően milyen ember lesz majd belőle. A területi pártszervezetek és a kommunisták, a bérházakban lakó kommunisták is, legyenek a paralízis elleni harc legjobb katonái. Mozgó­sítsák a ház lakóit, hogy mielőbb rend és tisztaság legyen a házak kör­nyékén. az Andor-utcában is és másutt is. A hatóságok megtettek minden óv­intézkedést, de segítségre van szük­ség. Ezért közös erővel — és itt újból a kommunistákhoz kell szólni — in­duljon meg a harc. Akik nem hall­gatnak a szép szóra, azokkal szem­ben más eszközökkel, adminisztra­tív módon kell eljárni, mert ezek sér­tik a szocialista e—'üttélés törvenyeib Fel hát a harcra mindaddig, amíg a veszély megszűnik s utána foly­tatni, hogy többé vissza ne térié«. BIRO PETE& az én gyermekem megkapja, ki sem : bírom... Ki-ki a maga módján veszi tudó- ■ másul a tényeket, hogy Miskolcon és < a megyében már több gyermek meg­kapta a gyermekparalízist. Amikor ottjártunk, azt tapasztaltuk, hogy valakitől mástól várják a segítséget. Pedig a gyermek védelme elsősorban ! a szülőé. Az az anya. aki sok-sok éj­jelt átvirrasztott már gyermeke egészségéért és frissen kelt fel mikor felsírt a gyermeke, tudja feladatát. ' Találtunk ilyen anyát, nem is egyet. Láttuk, amint hangyaszorga­lommal takarította a lépcsőházat, mosta a követ, sőt olyan is volt, aki szublimátos vízzel törölte le a kilin­cset, a lépcső korlátját. De találtunk olyat is, aki inkább a tisztiorvost kereste, méltatlanko­dott a rendszer iránt és azért, hogy az udvaron tárolják a szemetet, míg mások a lépcsőházban a sarokba söpörték a szemetet. Sokan a köny- nyebbik megoldást keresték, a lépcső fordulójánál az alsó emeletre szórták. Ezek a ténykedések nem távolítják, hanem közelebb hozzák a gyermek- pár alízist és ami a legborzasztóbb, amíg az egyik anya. család minden erejével küzd, addig a felelőtlenek, a közömbösek gyöngítik a többiek küzdelmét. Az ilyen lakókon sem az orvos, sem a tisztasági vállalat nem tudft G yönyörűek, szépek az Andor- utcai bérházak. Népes csalá­dok lakják, munkások, értel- niségiek az üzemek, a. gyárak dol­gozói. Nagy gyermeksereg játszik itt i házak körül. Futkároznak, szóra­koznak minden bú nélkül. Pirosak nint a rózsa, elevenek mint a hal. idesek mint a cukor, pajkosak mint i mókus és szurtosak mint a kémény­seprő. Élő virág valamennyi egy :sokomban. Ha viihar jön tépi a rózsát, a vihar itán a rózsa hullatja szirmát, ha írős a vihar, letöri levelét. A virág lem várja a vihart, ezért az emberek >ondoskodnak védelméről, óvják őt i hidegtől, a téltől. De hagyjuk most i virágot, inkább az élőkről beszél­ünk, a gyerekekről. Ök is vihar előtt fannak. Nap mint nap. mint karvaly i csirkék fölött megjelenik fölöttük i legújabb betegség vihara, a para- ízis. Ök játszanak mit sem sejtve, tfem is sejtik, hogy az udvaron több íve nem tisztított latrina ontja a ba- nllust, a legyek pedig még a házhoz s szállítják. A szemétdomb, amely melegágya a bacillusnak, ott bűzlik az udvar közepén. Az édesanyák szívszorongva, ag­gódva szemlélik gyermekeiket, mert minden édesanya félti legdrágább kincsét: gyeim ekét. Akinek egy van sgyet. akinek öt van mindegyikért aggódik és gyötri magát, s többször elmondja napjában — jaj, ha netán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom