Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

\ Kedd, 1957. június 25. északmagyarorszag 5 megyei vöröskereszt munkájáról B udapesten és az ország több helyén még uszított az ellen- forradalom, még ropogtak a gépfegyverek, de a világ jóérzésű emberei megmozdultak, hogy a baj­bajutott magyar népet megsegítsék. Keleten és Nyugaton dolgozók száz­ezrei ajánlották fel megtakarított filléreiket, hogy az ország mielőbb Ikiheverje az ellenforradalom okozta károkat. Minden adomány a Nemzetközi Vöröskereszt útján jutott el hozzánk és elosztása az itteni vöröskeresztes szervekre hárult. Igazságosan elosz­tani általában mindent nehéz, de kü­lönösen nehéz feladatot jelentett ez a magyar vöröskeresztnek, amely elég fiatal szervezet. A vöröskereszt segélyakciója hó­napok óta a közvélemény középpont­jában áll. Az akció lebonyolításáról különféle vélemények alakultak ki. Mennyire érdekli és foglajkoztatja az embereket a vöröskereszt mun­kája, azt igazolják a szerkesztősé­günkhöz érkezett levelek tucatjai is, amelyekben a tárgyilagos vélemé­nyek mellett panaszok és nem egy­szer rágalmak özönei zúdul a vörös- keresztnél dolgozó munkatársakra. A vöröskereszt akciója befejező­dött. A napokban a visszaigazolások is megtörténnek. S most, hogy a nagy feladaton túljutottunk, nem árt a számvetés. F ebruártól a megyei vörös- kereszthez 32 tonna ruha­nemű, ezer pár cipő (Len­gyelországból), 2800 pár zokni, 23 láda narancs, 26 láda tápszer a cse­csemőknek, 28.108 darab 5 kilós egységcsomag érkezett. Ezenkívül kaptak tejport, amelyet a gyermek­védőnők osztottak el az arra rászo­ruló gondozottaknak, friss olajat, teát, konzerveket, takarókat, gumi­csizmákat, melyeket egészségügyi in­tézeteknek, kórházaknak adtak. Óriási feladat volt egy ilyen akció lebonyolítása, hiszen ehhez hasonlót még nem végzett a magyar vörös­kereszt. Az eltelt néhány hónap alatt a vöröskeresztes aktívák, szociál­politikai előadók, védőnők, egészség­ügyi dolgozók gigászi munkát végez­tek. Volt olyan időszak, amikor éjjel­nappal pakoltak, leltároztak, hogy pontosan számolhassanak el minden­nel. Ha az erőfeszítéseket figyelembe vesszük, akkor a hibákat is másként értékeljük. Mert kétségtelen és el­vitathatatlan, hogy az akció lebonyo­lítása közben akadtak hibák. Több helyen előfordult, hogy megfeledkez­tek néhány sokgyermekes családról, akinek szüksége lett volna segítségre. A megyei vöröskereszt a beérkezett panaszokat kivizsgálta, a sérelmeket orvosolta, a hibák elkövetőit figyel­meztette. A tárgyilagosság kedvéért meg kell mondani, a vöröskereszt munkájára az egész akció lebonyolí­tásánál nem a hibák voltak a jellem­zők. Tizenegy elosztóhely volt a me­gyében, s egy helyről álig merült fel két-három panasz. A hibákat, ha látszólagosan, de az is tetézte, az egyházak is hasonló segélyakciókat bonyolítottak le, amelyek teljesen függetlenek a vöröskereszttől, de tájékozatlan emberek az ott elköve­tett hibákat, felrherült panaszokat a vöröskereszt számlájára írták. * A vöröskereszt tehát túljutott ezen a megpróbáltatást je­lentő akción. Borsod megyé­ben — Miskolc várost kivéve — 25 ezer család kapott élelmiszer- és ruhacsomag juttatást a vöröskereszt­től. Végezetül néhány dicsérő szó illet­né azokat, akik a legtöbbet fáradoz­tak a legutóbbi hónapokban. A me­gyei vöröskereszt titkárát kell meleg szavakkal köszönteni, mert olyan lelkesedéssel, olyan fáradhatatlanul dolgozott, amely szinte páratlan. Nem kis érdeme van abban, hogy az elosztóhelyeken sehol sem volt hiány, nem történt visszaélés. Itt kell még megemlíteni a megye szociálpolitikai vezetőjét, aki a vöröskereszt leghűsé­gesebb segítőtársa volt, s szintén so­kat fáradozott az akció ügyében, i’s köszönet illeti valamennyi vöröske­resztes aktívát, a szociálpolitikai elő­adókat, egészségügyi védőnőket, minden járási és a megyei főorvost. A vöröskereszt rendkívüli feladata tehát befejeződött. Át kell térnie hétköznapi és eredeti hivatására, az egészségügyi kultúra fejlesztésére. Eddigi munkájukért elismerést érde­melnek. dolgozzanak továbbra is úgy, hogy egy ilyen akciót megelőző eseményre Magyarországon soha többé ne kerüljön sor. Anyaghiány... ? Ha nyagság Önköltségcsökkentés ...? Csak törjétek a fejeteket pálin- kási bányaüzem dolgozói. Mi azon­ban bányászok vagyunk. Szenet fejtünk és nem rejtvényeket. Igaz ugyan, hogy kétszer megfor­dított, háromszor elvágott fúró- stangával és tövig elkopott vídiával nem nagy öröm a széntermelés. Ezek szerint azonban a 480 percbe belekalkulálhatták azt a néhány- órás mérgelődést is, amely ezekkel a szerszámokkal jár. Dehát kihez menjünk panaszunk­kal. Az üzemvezetőkhöz? (mert van belőlük elég sok.) Ha azonban bá­tortalanul bekopogtatunk hozzájuk: nincs vídiánk, már egy hónapja el­kopott a íúróstangánk, stb. Rövid a felelet: »Nekem nincs barátaim!« ■Ilyenkor miért vesszünk össze? Mennyivel jobb a »régi jó időkre« visszagondolni, amikor még kézzel fúrtak őseink és robbantás helyett inkább réseitek. »Hja! a régi bá­nyászok!« Egyszer és mindenkorra tiltako­zunk ellene, hogy elődeinkre hivat­kozzanak. Nem azért, mintha nem tisztelnénk őket, csupán a különb­ség miatt. Ök másoknak, mi meg magunknak dolgozunk. Magunk­nak és hazánknak akarunk dol­gozni, mindig »többet és olcsóbban« hogy mi is többet kapjunk. És h$ a helyzet azt kívánja, hát rejtvé­nyekkel is foglalkozunk: »Anyaghiány?« .:; Egyszerűen nem akarjuk elhinni, hogy a gyá­rak nem gyártanak többé fúrástan- gát és vídiát, bár tudjuk, hogy nép­gazdaságunk mennyi kárt szenve­dett az ellenforradalom alatt. »Ha­nyagság?« ... Nem szeretnénk ve­zetőinket ilyen kegyetlenül meg­vádolni, hisz szükségünk van rájuk és egymás kölcsönös megértésére. Talán a* fiókban maradt a megren­delés?..'. Vagy ami a legmegnyug­tatóbb és legszebb kifejezés: meg­értették az idők szavát és »csök­kentik az önköltséget«. Beszélhetünk-e azonban ilyen esetben önköltségcsökkentésről, amikor több csapat órákon át küsz­ködik káromkodva a rossz, kopott szerszámokkal? És ha csak globáli­san összeadjuk az órákat, napok, lassan hetek esnek ki a termelés­ből. Ez az »önköltségcsökkentés«? Nagy probléma, de reméljük, nem marad megoldás nélkül és rö­videsen új fúróstangákkal és új vídiákkal fogjuk nevetve fejteni nem a »rejtvényeket«, hanem a szenet. A pálinkási üzem dolgozói nevé­ben: LEZÁK LAJOS vájár lllaíszerboltban Az illatszervásárlók és a fotó­amatőrök nagy örömére június 4-én ismét egy új boltot avatott a Sze­rencs és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat. Ebben az alig húsz négyzetméter területű kis boltban illatszer-koz­metikai, valamint fotó- és fotóvegy­szert lehet kapni. Emellett, foglal­kozik mosó-, tisztítószerek, gyógy­növény és gyógyvíz árusítással is. Ilyen összetételű száküzlet Miskolc és Sátoraljaújhely között — Újhelyt is beleértve — egyedülálló. Emlitésreméltó, hogy a bolt min­den kicsisége és sokoldalúsága mellett sem éreztet semmiféle ba­zár-jelleget. Az üzlet rendjére és fontosságára különbéin a bolt veze­tője féltő gonddal vigyáz. Nem csoda, hogy mindig több és több vásárló keresi fel. Pillanatnyilag a fotóvegyszerek áruellátása nem ki­elégítő, de reméljük, hogy mire a forgalom megnövekedik, ebben sem lesz kifogásolnivaló. FEKÉSHÁZY GÉZA — FELHÍVÁS! A Miskolci Ünnepi Hetek rendezőbizottsága a nagy ér­deklődésre való tekintettel felhívja a közönség figyelmét, hogy az ünne­pi hetek előadásaira a színházjegyet a jegyelővételi pénztárnál, a Kama­raszínházban előre meg lehet válta­ni. A párt vezető szerepéről N ehéz, bonyolult hónapokat hagytunk magunk mögött. Az októberi, novemberi és decemberi sötét napok után mind erőteljesebben in­dult meg a kommunisták pártjának újjászervezése. Ma Borsod megyében 28 ezer tagja van az MSZMP-nek. A kommunisták áldozatot, fáradságot nem-kímélve dolgoznak. Manapság azonban nagyon sok állami és gaz­dasági vezető hangoztatja, hogy a párt vezetésével kell dolgozni, de a mun­kában ezt az elvet gátolják. Most, az új viszonyok között, nem árt, ha megvizsgáljuk, mit tanít a marxizmus-leninizmus a párt vezető szerepéről; A párt, a proletariátus osztályszervezeteinek legmagasabb formája, egyben a legfontosabb vezető tényezője, melyből következik, hogy a párt nem öncél, hanem önmagáért való erő. A párt nemcsak a proletariátus osztályszervezeteinek legmagasabb formája, hanem egyben eszköz is a pro­le-Lariátus kezében a diktatúra kiharcolására és megtartására. Ka visszaemlékszünk az októberi, novemberi ellenforradalmi ese­ményekre, akkor azt látjuk, hogy az ellenforradalmi erők a becsületes dolgozók jelentős részét megtévesztették, szembeállították <?ket a proletár- diktatúrával. Mi volt a célja a szocializmus ellenségeinek? Megdönteni a munkások hatalmát, s visszaállítani a kapitalizmust. Ebben a törekvésben a kapitalizmus hívei olyan segítőkre találtak, mint Nagy. Imre, Losonczi és társaik, akik belülről bomlasztották a pártot, de egyben kívülről is tá­madták. A kommunisták pártja harci vezérkar. Az MSZMP a magyar mun­kásosztály vezérkara. Vezetésével lehet csak megvédeni és megszi­lárdítani. a hatalmat. Az ellenforradalmi erők a párt ellen uszítottak; Nem kell párt! — mondották. A legnagyobb üzemeinkben, mint a Lenin Kohászatban, a DIMAVAG-ban. Ózdon és a többi középüzemekben is megtiltották a párt újjászervezését. Ugyanakkor tobzódtak a különböző kispolgári páidok újjászervezésében. Jól tudták, hogy mit csinálnak. Meg akarták fosztani a munkásosztályt forradalmi vezetőjétől, biztosítani igye­keztek a tőkés restaurációt, mely nyomort hozott volna az egész magyar népre. Az ellenforradalmat a szovjet hadsereg segítségével levertük. A forradalmi munkás-paraszt kormány bátor helytállása, következetes intéz­kedései megsemmisítették az ellenforradalom fő bázisait és az ideológiai harcban is fokozatosan lelepleződnek. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a párt a proletariátusnak nemcsak a diktatúra kiharcolására kell, de a szocializmus építése során is biztosítsa annak fenntartását. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egy történelmi időszak. Ez a folyamat nálunk még nem fejeződött be. A szocializmust felépíteni, a még meglévő ellenállást letörni, a fejeket megtisztítani csak a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével le­het/ Nagyon sokan kérdezik, hogy a pártvezetésben visszatér-e a régi ve­zetési módszer? Azokat a módszereket, amelyek helyesek voltak, afct ter­mészetesen most is és a jövőben is alkalmazzuk. Ugyanakkor száműzzük a vezetésből a bürokratizmust, az elvtelen parancsolgatást, utasítgatást. Az elmúlt években a párt vezetésében követtünk el hibákat. A' megyei pártbizottság vezetésében is eluralkodott a parancsolgatás. Föld­vári Rudolf, aki árulóvá vált, az egyszemélyi vezetést honosította megj A kollektív vezetés csak formálisan volt meg. Mindenben az ő akarata érvényesült. ,Az ilyen vezetési stílusnak ténylegesen a lomtárban a helye; Ahhoz, hogy a párt betöltse vezető, irányító szerepét, feltétlenül szükséges olyan munkastílust kialakítani, amely mentes mindenféle sab­lontól,. bürokratizmustól. Csakis ezáltal tudja majd pártunk a dolgozó tö­megeket a szocializmus ügyének megnyerni. Az elmúlt hetekben megtartott megyei pártértekezlet világosan és konkrétan megszabta az előttünk álló feladatokat. Ezeket a feladatokat a párt helyes vezetése nélkül, a tömegek támogatása nélkül Dem tudnánk sikeresen megoldani. Ezért minden kommunista vezetőnek és egyszerű párttagnak — bármilyen területen is dolgozik — mindig arra kell ügyel­nie, hogy a párt vezetése ne szenvedjen csorbát. N e feledjük el: a pártra a proletariátusnak azért van szüksége, hogy a diktatúrát kiharcolja és megtartsa. VAfcGA ZOLTÁN a megyei MSZMP ÍB-nak PTO veuetője Tűzoltóverseny /Sárospatakon A sátoraljaújhelyi járási tűzoltó­ság Sárospatakon sikeres járási tűzoltóversenyt rendezett, amelyen 31 csapat vett részt. Minden község nagy igyekezettel próbált meg­felelni az előírt feladatoknak/ A verseny a közönségnek is tetszett. A verseny eredménye a követ­kező: kocsifecskendőnél 20 csapat közül díjat nyert: Tolcsva, második lett Széphalom, harmadik díjat nyert Lácacséke. kocsifecskendőnél ifjúsági fiú rajból 5 csapat közül díjat nyert: Tolcsva, második díjat nyert Hercegkút, harmadik díjat nyert Bodroghalom, mozdonynál két versenycsapat közül első lett Rudabányácska. 400-as ki&motor- fecsíkendő szereléséiül első lett; Sárospatak, kocsifecskíndőnél ifjú­sági leánycsapatnál Kenézlő, lajt- íecskendőnél Makkoshotyka. Az eredmény nagy megelégedett­séget keltett mind a versenyzők, mind a közönség körében. A versenynek nem csupán az volt a célja, hogy az önkéntes* tűz­oltó elvtársak összemérjék erőiket, ki lesz a győztes, hanem felkészülő® volt a nyári mezőgazdasági termé­nyek megelőző tűzrendészetének biztosítása érdekében is. KÖSS ZSIGMOND Sátoraljaújhely MESSZIRŐL olyan a gyár, mintha szana­tórium lenne. Elbújik a fák zöld lombkoszorúja mögött. A füst szinte ———— észrevétlenül oson ki a gyár kéményein. Udvarán virágillat fogadja a látogatókat. Az épület falai régiek, a történelem­ről beszélnek... Nem lenne túlzás azt állítani, hogy regényt lehetne írni az itt dolgozó egyszerű emberek munkájáról, alkotó tevékenységéről. Számos el­ért termelési győzelmeik, helytállásuk méltán nyerte el pártunk és kormányunk megbecsülé­sét, elismerését. Most újabb sikerről adhatunk .számot. Az alkotó hétköznapok során a gyár munkáskollektívája új gyártási eljárással most újabb harci tettet hajtott végre, amikor is hazai anyaggal helyettesíti a drága importanyagot. Miről van szó? Arról, hogy amikor a párt-, a szakszervezet és a munkások egyet akarnak, szinte csodák születhetnek egy-egy gyárban, egy-egy vállalat­nál. így volt ez a nagyszerű összefogás ered­ményeként a miskolci December 4. Drótművek­ben is. A pártszervezet és a kommunisták kez­deményezésére harcot indítottak az import­anyaggal való takarékosságért. Legújabb jelen­téseikben már ezeket olvashatjuk: ...A drót- huzóüzemben a II. osztályú selejtet 55. a hulla­dékot pedig 15 százalékkal csökkentették ... Az ólc^nedzőben a rezsiköltséget leszorították há­rom százalékkal... A műszaki vezetők nem nézték tétlenül a munkások lelkes tevékenységét, ők maguk is összeültek, kidolgozták az 1957. évi műszaki fej­lesztési és kísérleti tervet. Ebben igen jelentős helyet foglalt el az Európában szinte egyedül álló új gyártási eljárás, a vas- és acélhuzalok alumíniummal való bevonása. Mi ennek az új eljárásnak a lényege? GÁL BÉLA elvtárs. a gvár főmérnöke be­szélgetésünk során elmondotta, hogy a vas- és acélhuzalok aluminiummal való bevonása ha­cALKOTÓ HÉTKÖZNAPOK visznek fel, — ugyanis az eddigi tüzihorganyzási eljárásnál a ferde kihú-1 zás és törlés következ­tében korlátozott volt hnrfanv. és zánkban eddig ismeretlen volt, majd mindjárt hozzátette, de Közép-Európában is szinte egye­dülálló. Az eddig végzett kísérletek szerint nem­csak gazdaságosabbá teszi a termelést, hanem minőségileg jobbá is! — Köztudomású -f vála­szolta kérdéseinkre a gyár igen tehetséges, fia­tal főmérnöke —, hogy a huzalok felületvédelme fokozása érdekében azokat drága importanyag­gal, horgannyal vonják be, s hogy az aluminium nemcsak egyenrangú a horgannyal, hanem attól magasabb értékű is, hiszen az aluminium kor­rózió állóképessége nagyobb. Az új eljárás másrészt azéít is gazdaságo­sabb, mert hazánk alumíniummal való ellá­tottsága igen jónak mondható. Ezzel az eljárás­sal hozzávetőleges számítások szerint — ameny- nyiben 1958-ban a vashuzalok alumíniummal való bevonásának üzemszerű gyártását meg tud­ják kezdeni — évente 30—35 tonna import hor­gany-anyagot lehet megtakarítani, amely sokezer forintot jelent népgazdaságunknak. De nemcsak az importanyaggal való meg­takarításban, új gyártási eljárás kidolgozásában tűnik ki a gyár kollektívája. Tevékenységüket az újért való harc is jellemzi. Még az év elején alakult fiatal mérnökök­ből és technikusokból egy műszaki fejlesztési brigád, melynek természetesen tagjai voltak az idősebb műszaki vezetők is. E brigád számos igen fontos kísérletet lefolytatott, eredménye­sen, sikerrel. így például kidolgozták az acél­huzalok erős horganyzásának új technológiáját. Mi ennek az eljárásnak a lényege? AZ ACÉLHUZALOK erős horganyzásának biztosítása érdekeben egy függőlegesen kihúz­ható berendezést terveztek és építettek. Már­ciusban már kísérleti gyártást folytattak. A hu­zal felületére nagyobb mennyiségű horganyt mennyiség, illetve rétegvastagság. (Ugyanis tud­valévő, hogy a huzalon minél vastagabb hor ganymennyiség van, annál nagyobb a korrózió- álló képessége.) Kísérletük sikerrel járt, s a füg­gőleges horganyzás gyártását az országban egye­dül ennél a vállalatnál eredményesen foly­tatják. Az új gyártási eljárások, új technológiák ki­dolgozásában különösen a fiatal mérnökök és műszaki vezetők tűntek ki. A pártszervezet és a vállalatvezetőség támogatása mellett olyan ered­ményeket értek el. amelyekre országhatárainkon kívül is felfigyeltek. Nagy érdeme van Szarka Gyula főtechnológusnak, mert nemcsak össze­fogta, de jól is irányította a kísérleteket, s az ezzel foglalkozók munkáját. Nagyrészt neki kö­szönhető. hogy a vashuzalok alumíniummal való bevonásánál Szalai Ágnes, a gyár legfiatalabb kphómérnöknője. Zsadányi Csaba vegyésztech­nikus. Tóth Gyula szerkesztő technikus, illetve Bertók Béla és Kóczán László fizikai doleozók ilyen példátlan szép eredményt tudtak elérni. A füeeőleges horganvzás tervezésénél és kivite­lezésénél Lami Gvula mérnök. Lévai László ve­zető szerkesztő, B. Kovács- Sándor üzemvezető ás a VII. számú horganvzókemence valamennyi dolgozója kitűnt. Dicséret illeti természetesen a horganyzott acélhuzalok kísérletezőit. Horváth István üzemvezetőt. Pásztor Éva és Zolnai De­zső fiatéi mérnököket is. DÉLUTÁNRA hajlik már az idő — az igaz­gató irodáiéban — a nemrég végétért értekez­let nvomaként vágni lehet a füstöt. A gvár pa­rancsnoki kara nemrég tanácskozott, újabb ter­melési problémák megoldása felett. Uffv hisszük: sikerrel. R*méUük. hogv a legközelebbi ripor­tunkban már erről is beszámolhatunk. Sok sikert drótgyári elvtársak! Dragos Gyula Tanácstagok fogadóórái Ne velős László megyei tanácstag Julius hó 1-én 12 órakor Kiskimz» községben tanácstagi fogadóórát tart. Baranyi István megyei tanácstag j^ilus 2-á.n 8—12 óráig Viss község-* ben^ 2-án 1—4 óráig Kenézlő köz« segben tart tanácstagi fogadóórát. Tanácstagok beszámolója A Városi tanácstagok Június havi be­számolóit az alábbiakban közöljük: JUNIUS 25: Szabó Sándor Kilián gimná­zium 17 óra, Kolyakovszki János vas­gyári fiúiskola 17 óra. Kövér Imre mar- Untelepi iskola (nagy) 18 óra. Szolga Ist­ván Szövő u. 2. 18 óra, Harmos Károly Borforgalmi Vállalat 17 óra. dr. Arokszál- Iásy Zoltán Szepesi utl ovoda 19 óra, Laj­tos József Budai József u. 2. 18 óra. JUNIUS 26: Hidast Miklós Üveggyár 17 óra, Földi Imréné Debreczenyl u. 6. Elei- miszerker. 18 óra, Vajda István József A, u. ált. Iskola 18 óra. Deák Béla Malinov- szkij u. 4. Gépipari technikum 18 óra, Garadnai István Nagyváthy u. iskola lg óra, Markovics József Martin-telepi (kis* alt. iskola 19 óra. Soltész József Diósgyő? Papírgyár szakszervezeti helyiség 14 óra. Csabai Kálmán Vörösmarty úti iskola 19 óra, Kéry Sándor Szeles u. ált. iskola 17, ifj. Veres Gyula és Busku Lajos Tanács­háza, Szirma 20. Garabás Gusztáv UJdiós- győrj ált. iskola 18. Mészáros János pere- cesi pártszervezet • 18, Fodor József pere­ces! pártszervezet 18 óra. JUNIUS 27: Gömörl Jenő Arany János u. 12. Vas- és Fémipari Szövetkezet kul- túrhelyisége 13. Takács Lajosné Forrás­völgy 15. sz. bolt előtt 16, Németh Géza Csille u. bejáratnál 17, Vida Józsefné Pa- lóczl u. 11. VI. sz. ált. lsk. 17, "Kiss Pálné MÁV telepi ált. Iskola 18, Forrisch Gusz­táv Lillafüred borsodi rádió 18, Dankó Miklós Vörösmarty u. MNDSZ helyiség 18. Meszlérj Zoltán Vezér és Balogh Adám sarok 18. Simon Jánosné Bacsó Béla úti ovoda 18. Dart Ha Gyula Kun József úti iskola 18 órakor tartanak tanácstagi Dragos Gyula* beszámolót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom