Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

észarmagyarorszAg Vasárnap, 1357 június 23. Közlemény Eisenhower elnök és Kisi japán miniszterelnök tárgyalásairól Washington (MTI) A Reuter szerint az Eisenhower amerikai elnök és Kisi japán minisz­terelnök tárgyalásait követően pén­teken nyilvánosságra hozott közös közlemény bejelenti, hogy az Egye­sült Államok egy éven belül lénye­gesen csökkenti Japánban állomásozó fegyveres erőinek létszámát, még­pedig úgy, hogy azonnal visszahívja valamennyi szárazföldi fegyveres egységét. A közös közlemény megállapítja: Az Egyesült Államok szükségesnek találta, hogy továbbra is teljes mér­tékű ellenőrzést gyakoroljon Oki- apa va felett. Eisenhower elnök elismerte, hogy Japánnak érdeke a kereskedés, ugyanakkor azonban kiemelte, hogy továbbra is ellenőrizni kell a straté­giai anyagok exportját a szocialista Országokba. A közös közlemény öt pontba fog ­lalva tartalmazza azokat az »együtt­működési elveket, amelyek a két or­szág kapcsolatait a jövőben irányít­ják majd«. Az öt alapelv a következőképpen hangzik: »1. A két ország kapcsolatai a szuverén egyenlőség, a közös érde­kek és a mindkét országnak előnyös együttműködés szilárd alapján nyug­szanak, — azon az alapon, amely létfontosságú tényező a szabad világ megsz il árd ításában. 2. Mindkét ország a szabadságon és igazságosságon alapuló békét szol­gálja, összhangban az ENSZ alap- elveivel. Mindkét ország szembehe­lyezkedik azzal, hogy bármely or­szág erőszakot alkalmazzon, kivéve az egyéni vagy közös önvédelemnek az ENSZ alapokmányában kikötött esetét. 3. A béke fenntartása érdekében a szabad világnak meg kell őriznie vé­delmi .képességét rmrkludkg, amíg a fegyverzet nem került hatékony el­lenőrzés alá. 4. Az Egyesült Államok ismételten hangoztatja a nemzetközi kereske­delem magas szintjének kívánatos voltát, amely előnyös lenne a szabad országoknak, ezenkívül annak kívá­natos voltát, hogy a két ország ren­des kereskedelme a szükségtelen és önkényes korlátozások nélkül bonyo­lódjék le. 5. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a világ jövője szempont­jából a nukleáris és hagyományos fegyverzet csökkentését kimondó nemzetközi megegyezés döntő jelen­tőségű és továbbra is beható tanács­kozásokat folytatnak e fontos prob­lémáról.-« A közlemény szerint Eisenhower elnök »örömmel« vette tudomásul Japán terveit védelmi erejének ki- fejlesztésére. Eisenhower megígérte, hogy a Japánban állomásozó ameri­kai fegyveres erők megígért első lé­nyeges csökkentésén túlmenően az Egyesült Államok további csökken­téseket szándékozik végrehajtani fegyveres erőinél, amilyen ütemben Japán védelmi ereje növekszik. Kisi japán miniszterelnök amerikai tárgyalásai K isi japán miniszterelnök Ei­senhower és más amerikai vezető államférfiakkal folytatott ta­nácskozást. Washingtoni látogatása előtt Kisi azt mondotta, hogy a tár­gyalás célja »őszinte, eszmecsere Eisenhower elnökkel és a többi amerikai vezetővel a két országot közösen érdeklő kérdésekről.« A tárgyalás befejezéséről közzé­tett nyilatkozat bizonyítékul szol­gál arra, hogy melyek azok a pro­blémák, amelyeket a japán nép a legfontosabbaknak tart. Az egyik kérdés az amerikai csapatok Japán területén való tartózkodásának megszüntetése, amit a japán nép követel. A londoni rádió szerint a nyilatkozatban szerepel, hogy lé­nyegesen csökkentik az amerikai csapatok létszámát Japánban. A nyilatkozat beszél arról, hogy az amerikaiak figyelembe veszik Ja­pán kívánságát, a nukleáris kísérle­tek beszüntetésére vonatkozóan. Jól tudjuk, hogy ez a probléma is rendkívül érdekli a japán közvéle­ményt, hisz ők saját bőrükön köz­vetlenül is tapasztalták a nukleáris kísérletek káros, pusztító hatását. Többek között közli még azt ás a közös nyilatkozat, hogy kereskede­lem terén is figyelembe veszik a japán érdekeket. A Kínával foly­tatott kereskedelem a szomszédos japán ipar kiviteli lehetőségeit sújtja igen érzékenyen. Mindezen Ígéretek ellenértékeként Kisi meg­ígérte az amerikaiaknak, hogy Ja­pán sosem lesz kommunista, de még csak semleges sem. Ebbe azonban úgy gondoljuk, hogy bele fog szólni a japán nép is. Ezután a hangzatos nyilatkozat után most már csak az a kérdés, hogy mennyiben fogják ezt betar­tani elsősorban az amerikai politi­kusok. Kétségtelen tény, hogy a j i- pán nép nap, mint nap követeli az amerikai csapatoknak nemcsak a csökkentését, hanem a teljes kivo­nását i$, ugyancsak a nukleáris kí­sérletek megszüntetését, valamint a kereskedelmi korlátozások eltörlé­sét. Ezért akarnak most ezzel a nyilatkozattal port hinteni a japán nép szemébe, közben felhasználni őket a Szovjetunió és Kína ellen. Kisi Ígéreteibe azonban még bele­szól a japán nép, amelyik sokkal inkább állástíoglal Japán semleges­sége, illetve függetlensége mellett, mintsem hogy keresztesháborúba meríjen az állítólagos kommunista veszély ellen amerikai tőkések ér­dekében. A zoknak az elveknek a gyakor­^ lati megvalósítását, amelyet a japán tömegmozgalom e nyilat­kozattal csak elméletileg kényszerí- tett ki, reméljük, hogy a további harc során a valóságban is ki fogja vívni. A szovjet mezőgazdasági szakszervezeti küldöttség beszámolója a MEDOiSZ-székliázban — A miskolci Földes Ferenc gimnázium dolgozók gimnáziumának vezetősége fel­hívja az érdekeltek figyelmét, hogy a szeptemberben megnyíló első osztályokba való jelentkezés határideje június 30. Fel­Ä Szovjet Mezőgazdasági és Be­gyűjtési Dolgozók Szakszervezeté­nek a MSDOSZ elnöksége meghí­vására Magyarországra érkezett háromtagú küldöttsége ittartózko- dásánpk két hete alatt meglátoga­tott tj>bb állami és kísérleti gazda­ságot* 5 és gépállomást. Szombaton délelőtt a küldöttség tagjai a ME- DOSZ székházban a MEDOSZ ve­zető beosztású dolgozói, valamint a meglátogatott üzemek üb. elnökei előtt beszámolót tartottak. Borbás Lajos, a MEDOSZ orszá­gos elnöke üdvözölte a küldötteket, majd J. G. Rogacsova, a küldött­ség vezetője tartotta meg beszá­molóját. (MTI) vételi feltételek: betöltött 17. életév, álta­lános iskolai végzettség. A jelentkezés he­lye: Hősök tere 3. Makaríosz cyprusi érsek fogadra Hja Athén (A.FP) Makaríosz érsek pénteken este a cyprusi einarchia athéni irodáján fogadta Hja Ekrenburg szovjet írót, aki jelenleg a görög békebizottság vendégeként tartózkodik Görögor­Ehrenburgot szagban. A megbeszélést a szovjet, író szorgalmazta. A cyprusi problé­mákról volt szó. Ilja Ehrenburg két hetet tölt Gö­rögországban. (MTI) ... tovább a megkezdett úton 4llllllll!UllllllllllUillilll[|llilllltllllllllllllll!llllllUllll(lllll]llllil!!IIllilllllImllllllllllllllHllllllllllUIIII(llll!U)IHll!lll!ll(!!lllillUlllllIII!tliV — A KISZ-esek va­sárnap egyharmados termelést tartanak. In­gyenes műszak. — Ugyan ki lesz, aki vasárnap bejön dolgoz­ni — az az idő elmúlt, hogy a bányász vasár­nap is szenet adjon. — Kinek a javára lesz a termelés? — 50% a VIT-alap- ba, a másik 50% az üzemi KISZ-é marad. — Abból sem lesz semmi... — Majd elválik. Másfél hét állt a fia­talok rendelkezésére. Az első lépés az üzemi pártszervezettel és a kommunista műszaki vezetőkkel összefogva, a dolgozókkal szemé­lyesen elbeszélgetni, megkérni őket, hogy segítsenek. Segítettek. Igaz, voltak olyan han­gok, »azért dolgozzunk, hogy a KISZ-esek ki­rándulni mehessenek?« *— A dolgozókat is meghívjuk és meghív­tuk eddig is, minden rendezvényünkre, és mi csak azokhoz a bá­nyászokhoz intéztük a kérést, akik nem így vélekednek. Vasárnap reggel minden igazoló­dott: több mint 90 bá­nyász szállt le a bányá­ba, hogy segítsék a fia­talokat. 10 órakor a termelés megállt. Te­lefonon jelentik a bá­nyából, hogy a keleti főereszke gumiszalagja elszakadt. A lakatosok munkához láttak. A közel egy műszakot igénybe vevő munka 1 órára már készen volt, lent pedig átcsoporto­sították az erőket, a 4-es és a 6-os ereszké­be mentek segíteni, a többi ácsolt és javítási munkát végzett. A ki­esés ellenére 8 vagon szén került felszínre. Műszak után a KISZ- szervezet vezetősége 100 liter sört »ütött csap­ra« a kiszálló dolgo­zóknak. Poharazás köz­ben sok- szó esett a KISZ életéről, munká­járól. A KISZ-fiatalok elmondották program­jukat is. Az idős kom­munisták pedig tanács­csal és javaslattal szol­gáltak. A KISZ-esek' 23-ra kirándulást ter­veznek Kiskinizsre, ahol résztvesznek a hernádvölgyi-fiatalok találkozóján. Erre a ki­rándulásra is meghív­ják az üzem dolgozóit. A költséget most már van miből fedezni. Büszkén mondották el a fiatalok, hogy az alapszervezetekből 6 fiatal készül külföldi nyaralásra. Németor­szág, vagy a lengyel tengerpartokra — még nem döntötték el, hogy hová. Egy öreg bányász sa­ját fiatalságára emlé-> kezve, megjegyezte: — Én a félcipőt sem ismertem fiatal korom­ban, Ti pedig már azon vitáztok, hogy Svájc- ba-e, Németországba-e, vagy a lengyel tenger­partra menjetek-e nya­ralni. Sajnos, hogy 1956 októberében sok fiatal nem tudott a kettő közt különbséget tenni... Búcsúzáskor az öreg kommunisták megígér­ték. hogy szívesen se­gítenek mindenkor, mindenben a fiatalok­nak: csak így tovább a megkezdett úton— (baráth) A Belügyminisztérium felhívása a személyi igazolványok érvényesítéséről A Belügyminisztérium tájékoztatási osz­tálya közli: a belügyminiszter elrendelte valamennyi magyar állampolgár szemé­lyi Igazolványának érvényesítését. Az ér­vényesítést a rendelet értelmében 1357. szeptember 30-ig az egész ország területén végre kell hajtani. A szeptember 30-ig nem érvényesített személyi igazolványok érvényüket vesztik. Budapest több kerületében és az ország több helységében szerzett tapasztalatok alapja,, megállapítható, hogy a lakosság egy része a rendeletét nem helyesen ér- jj telmezi, nem jelenik meg igazolványa ér- \ vényesitésére a helyi hatóság által meg­jelölt időpontban, azt gondolva, hogy a végső határidő, szeptember 30-a még távol van. A helyi hatóságok ezért állapították meg — lakóhely és betűrend szerint — a közelebbi határidőt, hogy a személyi iga­zolványok érvényesítését zökkenőmente­sen lebonyolíthassák. A lakosság érdeké­ben áll tehát, hogy személyi igazolványu­kat a helyi hatóságok által megjelölt idő­pontban érvényesítsék. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy — a határidők elmu­lasztása miatt — az utolsó napokban olyan nagymérvű torlódás lesz, hogy az érvényesítéseket — idő hiányában — nem lehet végrehajtani, ez pedig hát­rányos következményekkel járhat. A nemérvényesített igazolványokat ugyanis szeptember 30-a után a rendőri hatóságok érvénytelennek tekintik, igazolásul nem fogadják el és ez a rendeletben megsza­bott. eljárást vonja maga után. A Belügyminisztérium ezért felhívja a lakosság figyelmét a helyi hatóságok ál­tal megjelölt határidő pontos megtartá­sára. (MTI) Befejezték féléves tervüket — az év második felében kétszáz lakáshoz elegendő födémelemet gyártanak a miskolci Cementipari Vállalat dolgozói múltévi termelési és termelékenységi színvonalat s ugyanakkor a kifize­tett bér nem nagyobb a tavalyinál. A vállalat kollektívája csaknem két hete már első féléves tervvn fe­lül dolgozik s eddig mintegy hetven családi házhoz és nagyobb épülethez elegendő lemet gyártó, elő­írásán felül. így a többi gyártmány­úval-együtt már to.jfo mint kétmillió forinttal szárnyalták túl féléves fo­rint-tervüket. A miskolci Cementipari Vállalat telepein csaknem ötszáz munkás ké­szíti az építkezéseknél használatos előregyártott födémelemeket, a par­kettalapnak igen jól bevált salakalj- zatlapokat, a fürdőszobák, konyhák mozaiklapjait és a bányafát helyet­tesítő bányaíveket. A dolgozók szor­galmas és eredményes munkájára mutat, hogy az év első felében több mint tíz százalékkal haladták túl a A BÁNYASZFÖMÉRNÖK Bányamérnök lett. A diploma kéz­hezvétele után a sajószentpéteri bá­nyaüzemhez került, mint beosztott mérnök. A bányászok hamar meg­szerették. Közülük valónak, barát juk­AMÍG NEM NYOMTAD LE A KILINCSET, s nem lépted át az iroda küszöbét, azt gondolod: a pár- nás ajtón belül egy ősz bácsi fogad, akinek legalább 30 éves mérnöki ta­pasztalat van a hátamögött, s a leg­jobb akarat mellett sem tudná megmondani, hány bányánál dolgozott, s vezetésével hány vagon szén látott napvilágot. Jani Gyula főmérnök elvtárs szobájába belépve, azonban előbbi gondolataid hamar szertefoszlanák. Mert Jáni főmérnök alig van túl a harmincon, mindössze ötéve mérnök, s a sajószentpéteri bányaüzem az első munkahelye. A bükkaljai szénbányák főmérnökének azonban — míg pártunk és kormányunk ilyen fontos posztra állította — hosszú utat kellett megtennie. S ez az út nemcsak hosszú, de göröngyös is volt... Tősgyökeres bányászcsaládból származik. Királdról. Már mindkét nagy­apja abból tengette családját, amit a föld alatt, a bánya mélyén keres­tek. Édesapja is bányász volt, 17 évig vágta a szenet a királdi bányában, míg egy csille össze nem törte, — rokkant lett. A vájárt keresetből is nehezen élt a hattagú család, hát még a rokkant-pénzből. A jófejű Gyuszi hiába szeretett volna tanulni, a hat elemi elvégzése után neki is dolgoznia kellett. Alig volt 14 éves, a kegyetlen sors már bányászla­pátot nyomott a kezébe. Palaválogató, majd csillés lett. A fiatalemberré serdülő legényke azonban nem adta meg magát a sors előtt. Dolgozott, közben tanult. Magánúton elvégezte a hetedik elemit, majd a négy pol­gárit. A bánya mélyén, meg a vizsgákon is helytállni nem volt könnyű dolog. Könyveit még a bányába is magával vitte, s ha volt egy szabad perce, böngészte a sorokat. Később a bányaüzem műhelyében esztergá­lyostanuló lett, szíve azonban a könyvekhez húzta. Egy vágya volt: to­vábbtanulni. Irigykedve nézte a bányatelep három hozzá hasonló fiatal­ját. akik iskolába járhattak. Hiába mondták az öreg bányászok: „nyu­godj bele fiam a sorsodba, szegényember fiának olyan az élete, mint az apjáé”. JANI GYULA AZONBAN CSAK NEM ADTA BE DEREKÁT. Beiratkozott a dolgozók gépipari iskolájába. Közben nagyot fordult a világ. Olyan nagyot, hogy a fiatal Jáni Gyulából, az egyszerű bányász­gyerekből, még az érettségi előtt műszaki rajzoló lett. Jól tudta, kinek köszönhette ezt. Édesapjával az elsők között belépett az MKP-ba, köz­ben tovább tanult. A hajnali kakasszó nem egyszer érte a könyv fölé görnyedve. Leérettségizett, de csak nem érezte jól magát,, valami még hiány­zott az életéből. Hiányzott a bánya, ahol szinte egész fiatalságát töltötte. Hiányzott a karbidlámpa pislogó fénye, amely számára a fényt, az életet jelentette. 26 éves volt, amikor elhatározta: bányamérnök lesz. Ügy érezte, ezzel tartozik bányászcsaládjának, a rokkant vájár édesapjának, a királdi bányászoknak, az akna szájánál játszadozó fiatal bányásznem­zedéknek. nak érezték. Azzá fogadták. Hama­rosan a bányaüzem főmérnöke lett. A fiatal bányamérnök vezetésével a sajószentpéteri bányászok egymás után vívták győzedelmes széncsatá­jukat. Jáni Gyulának azonban még másra is volt ideje. Mint a járási pártbizottság tagja, komoly politikai munkát is végzett. Tagja volt a tröszti szakszervezeti bizottságnak is. Ekkor jött az ellenforradalom. Nem volt könnyű szembehelyezkedni a rendbontókkal, a sztrájkra uszí- tókkal, de a kommunista főmérnök ezt is megtette. Megtette, mert tud­ta, hogy a bányaüzemnek dolgoznia kell, szénre, nagyon sok szénre van szüksége az országnak. Megtette, mert tudta, hogy a becsületes, józan- gondolkodású bányászok mellette vannak, egyetértenek vele, segítik, tá­mogatják munkájában. A BÁTOR, ELSZÁNT FŐMÉRNÖKNEK nagy része volt abban, hogy a sajószentpéteri bányaüzemben mindössze csak három napig állt a munka. Az ő érdeme, hogy az ellenforradalmároknak nem sikerült víz alá engedniök a bányát. S hogy mennyire szerették a bányászok, az ő nagy családja, fényes bizonyítéka ennek: amikor az ellenforradalom lángja a tetőre csapott, az elvhű bányászelvtársak fejszével őrizték há- zatáját. E nagy féltés, megbecsülés mindennél többet jelentett Jáni elv­társnak,. s arra késztette, hogy még szorgalmasabban dolgozzon, har­coljon a rendért, a békéért. Az ellenforradalom fegyveres leverése után újabb nehéz felada­tok vártak a kommunista főmérnökre. Agitált, műszaki rajzot szerkesz­tett, járta a bányát, mindenhol ott volt, ahol segítségre, tanácsra, kom­munista példamutatásra, biztató szóra volt szükség. Fáradhatatlanul dolgozott a több szénért, a jövőért, a közösségért, a kommunisták új pártjáért. Az MSZMP helyi szervezetének alapító tagja volt. Elsők kö­zött lépett be a pártba, s nem egy bányász és műszaki úgy'döntött, hogy oda is követik főmérnöküket, s ők is párttagok lettek. Újra tagja lett a járási intézőbizottságnak, a megyei intézőbizottságnak pedig póttagja. S most az a nagy megtiszteltetés érte, hogy küldött lett az országos párt­értekezletre. Jáni elvtárs mégsincs megelégedve önmagával. Még többet akar tenni a pártért, az országért, a bányászokért. Most azt forgatja a fejé­ben, hogy újra tovább tanul, közgazdász mérnök lesz... ILYEN EMBER JÁNI GYULA ELVTÁRS, a bükkaljai szénbányák főmérnöke. Méltó utóda bányász-családjának, megrokkant édesapjának és elődje egy olyan bányásznemzedéknek, amely minden erejével har­col a több szénért, a szebb boldogabb életért, a napfényes holnapért. * TÓDOR LÁSZLÓ Az második felében előregyár­tón födém elemekből mintegy hét­száz lakáshoz elegendő mennyiséget, mozaiklapból 160 ez* • négyzetmé­tert, salak alj zatlz? ' útburkolójár- dalapból több mint százezer darabot, m: bányaívelemből 14—15 ezer ton­na. ‘ 1 .szítenek, "gy számítják, hogy az első félév jó eredményével együtt az idén legalább tizenöt százalékkal termelnek többet, mi- tavaly. Építkezők figyelem! A MEGYEI ÉPÍTŐANYAG^ IPARI VÁLLALAT a mexi­kó—sásásvölgyi salakbányá­jában őrölt és darabos salakot termel, a magánépítkezés elősegítésére. Áz őrölt salakból a vállalat által napi 35.— Ft-ért kölcsönadott kézi téglapréssel jóminöségíi salaktégla gyártható. A gyártás olcsó, az építkező maga végezheti, két segítség­gel naponta 2—3000 db is le­gyártható. Az így készült tégla alig negyedébe kerül, mint az égetett tégla. A vál­lalat nemcsak a prést köl­csönzi, hanem szakemberé­vel a gyártás menetét meg­magyarázza, bemutatja; B salak rendelése a TUZÉP-nél történik, a gépkölcsönzést a sásás­völgyi telepen lehet igé­nyelni; j ..........................—11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom